Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • blade zte

    őstag

    Emberek mostanában próbálgatom a shogun 2-t, mint lassan már félújonc a total warokhoz, és valahogy nem értem mi van.
    -Rome 2-ben bugos trágya van, és semmi kihívás.
    -Napoleon total war-t szerintem meguntam, mert lineáris, már ameddig volt kedvem játszani.
    -Most meg EZ. Egyszerűen ez lenne a legjobb, ha nem lennének az idegesítő dolgok, amiktől majdnem szétverem a billentyűzetet!

    1.Tessék az AI-t ésszerűre tervezni, aki singleplayerben játszik, az nincs hozzászokva ahhoz, hogy egy az egy arányban mindig veszít. Mindig harcot hirdet ellenem csakúgy random, ami különösen felidegesített.Ez nem különösebben nehéz, csak már bocsánat, de lósz*rt sem tudok csinálni, mert a váraim kell védenem, főleg úgy, hogy ott vannak az egyvárosos államok sokszor akkora sereggel, mintha egész európát odaküldték volna a segítségére. És persze random csakúgy ellenségek lesznek.
    2. Nekem bezzeg, amikor van húszmillió katonám, akkor szinte kötelező a harc, vagy csak toporogni fogok a minimális adóból származó jövedelmemmel.
    3. A körökre osztás különösen felidegesít, főleg hogy ettől én nagyon irreálisnak érzem az egészet. Egy rebelsereg a városod felé igyekszik? A fenéket tudod utolérni, hála a körben már nem megtehető 2 század távolságkülönbségnek még messze a várostól. Nincs igazán seregüldözés, az meg végképp nevetséges, hogy ha az uccsó városod elfoglalják, nem veheted vissza, mégha van egy baromi nagy sereged is ááá.
    4. vár-beli, és a mozgó seregek elosztása. Most vigyem magammal a seregem, hogy győzzek a csatában, vagy hagyjam ott a várban, hogy az egyetlen seregem ne győzzön, bezzeg azt ki tudom védeni a várban, hogy a nálam gyengébb országnak mindig van 2. serege is, aminek ugyanúgy nagy a mérete.

    Nem tudom, pozitívan indultam neki, imádom a japán kultúrát, sőt a rome 2-ben a spártaiakat is, de mindkettő hatalmas csalódás. Nem értem hogy lehet ez?! :O

Új hozzászólás Aktív témák