2. Fórumok
  3. Egyéb
  4. Tehetetlen düh...
  5. (téma lezárva)

Aktív témák

  • #6 tiv83us veterán
    #6
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    tiv83us

    veterán

    Sajnalom ami veletek tortent, de sajnos nem hagyhatok meg minden konkret esetre nyilt topikot... Ide bemasolhatod es lehet folytatni; Bővebben: link

  • #5 AMD Power titán Gaskin #1
    #5
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    AMD Power

    titán

    válasz Gaskin #1 üzenetére

    Hát igen ez sajnos szomorú és nagyon kellemtlen. Mert hát úgye az ember mit tud tenni? Semmit...!:(

  • #4 (Kolombusz) veterán
    #4
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

    (Kolombusz)

    veterán

    Nagyon sajnállak, mert velem is történt hasonló, bár hozzám betörtek, viszont olyan volt, mintha a lelkemben jártak volna.
    Én is nyaraltam 3 évvel ezelőtt, egyszer jön az apartman igazgatója, hogy hívjam fel sürgősen ezt a számot. Felhivtam, mondja a polgármester, hogy betörtek. Lejárt a nyaralás hazamentem, mindent elloptak, ami elektronika és értékesebb ruha volt. Pl. egy vadi új téli bőrbundát. A rendőrség nem talált semmit, biztosításom nem volt. :(
    Később láttam a tévében egy drogos csávóról filmet és tök ugyanaz a bunda volt rajta, mint amit tőlem elloptak. És az ilyen ritka, mert Szlovákiában is csak nagy nehezen találtam egyet. Kérdem én, egy drogos mikor megy szlovákiába 50k HUF-os bundát venni? Tuti, hogy ő tört be hozzám, az a segg. Már bocs a kifejezésért!

  • #3 Racecam nagyúr Gaskin #1
    #3
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Racecam

    nagyúr

    válasz Gaskin #1 üzenetére

    A történet szomorú - és sajnos elég gyakori -, de Te jól írsz!

  • #2 _az senior tag
    #2
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    _az

    senior tag

    hát nem te vagy az egyetlen autó ügyben(bár tőlünk csak biciklit loptak).

    nomost tudod... nem utcán hagyni egy hétig a verdát, biztosítót kopasztani, hamár a rendőrük úgysem találják meg...

    nem fért volna autós topicba? lehet, hogy hamar zárják...

  • #1 Gaskin aktív tag
    #1
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Gaskin

    aktív tag

    Éppen nászútunkról jöttünk haza. Sajnos pont azon a héten ''pogyogtak'' boeing-ek mikor külföldön voltunk, így azt hiszem érthető, hogy az embernek ''minden'' megfordult az agyában a hazafelé úton.
    Igen, baljós előérzeteim voltak, pláne, hogy 10000m-en többször légörvényekbe kerültünk. Feszült voltam, pedig repülőmérnök létemre talán az átlagnál is jobban ismertem a statiszikát. Tudtam, rendkívül kicsi az esélye, hogy éppen velünk esik meg ismét a dolog, és ütünk krátert az anyaföldbe, de mégis kisebb katarzis volt akkor épségben földet érni. Elszontyolodva konstatáltam, hogy jóval roszabb idő van itthon mint a külfödön, de sebaj!, az utazás szép volt, jól sikerült, akárcsak az esküvőnk... (szinte hihetetlen, de csak azon az egy napon volt csak jó idő). Tehát épségben itthon vagyunk. Be kellett látnom, hogy minden pesszimista előérzetem ellenére minden Ok. A hazautat terveztük vidékre, (ill. valahol talán már az immáron közös új jövőt).
    Albi előtt kiszállunk haver autójából, keressük a Hódot. Igen a Hódot, a 4-éves sötétkék Swift-ünket. (Nevét a rendszámáról kapta.) Igen ott kell hogy legyen! Biztosan a.. aa.. az a Passat mögött!! Kiált fel, (immáron feleségem)...
    Gyanús volt a dolog. Annyira nem kicsi szegény, hogy ''csak úgy elbújjon'' egy passat mögött, pedig tudom ott kell lennie!, de közben belémhasít a felismerés,
    hogy, NINCS OTT!! Rájöttem, de nem mertem kimondani, hogy ELLOPTÁK!
    Azt hiszem még vagy egy teljes másodpercre meg akartam kímélni feleségem a hírtől.. Persze ő is rájött, csak ugyanúgy nem akarta elhinni mint én.. Ő kész volt, én kínomban jobb híján kényszeredetten röhögtem, hogy ilyen nincs. Ez az egyész annyira közhelyes, és forgatókönyv szerű. Hazaúton még poénkodtunk is vele de nem hittük, és mégis bejött: Az, hogy az autónkat, igen, ellopták!
    Nem volt egy világklasszis autó. Nem az a csajozós verda, de a mienk volt. Szerettük. Első saját autó, saját pénzből. Hiányzik. Családtag volt, már amennyire egy autó családtag lehet....
    Azóta eltelt már két hét. Az idő mindent megold, mondják. Már annyira nem is hihetetlen, és talán nem is furcsa az egész. Beletörődünk, de néha átvillan az agyamon, hogy milyen szívesen állnék ott az a köcsög mögött, kezemben egy spajszerral, amikor babrálja az autóm zárját, és sújtanék le rá... De sajna tudom erre nincs esély. Az emberölést amúgy is büntetik. Így nem marad más nekem, csak egy ökölbe szorult kéz, és a néma,.. tehetetlen düh...

Aktív témák