Új hozzászólás Aktív témák

• #37 aesir veterán #16741888 #36

  Új Válasz 2005-04-02 01:25:46 #37

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  aesir

  veterán

  válasz #16741888 #36 üzenetére

  Viszonyítási alap kértdése...
  
  Ha a vagyonod 1 MRD, akkor nem vennél-e autóból 100 milkásat?
  
  DEHOGYNEM
  

• #24 Alvin_ti4200 félisten #16741888 #1

  Új Válasz 2005-04-02 01:05:47 #24

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Alvin_ti4200

  félisten

  válasz #16741888 #1 üzenetére

  Fú, de ismerős Én is totálisan így vagyok vele. Egyetlen dolog volt (ami egyből kettő), aminek örültem, az egyik az 550-es Athlon-om (komplett első PC-m, 2000.), a másik pedig az azóta legendává vált Ti4200-am (2002. nyár - szülinap), azóta egyszerűen megszokom, hogy igen vettem valami új kütyüt, de valahogy már nem jön vele az a ''hú, alig bírom lerakni, aludni sem akarok nélküle'' érzés. És ez nálam nem azért van, mert felnőttem (mert én nagyon is gyerek vagyok, tanusíthatják), hanem azért, mert már megszoktam...Mióta itt fórumozok (2 és fél éve lassan) rengeteg mindent ismertem meg a számítástechnikával kapcsolatban, a Hardver piac miatt rengeteg üzletet bonyolítottam le (nem csak saját magamnak) és igazából már nem tudnak olyasmit mutatni, aminek igazán örülnék (pontosabban tudnának, de még nem létezik). Fórumozás előtt PC Guru-t olvastam (nem szégyellem bevallani) és minden hónap végén epekedve vártam, hogy megvehessem a legújabb számot, aztán kiolvashassam. Amint beköltözött életembe az internet, aztán a PH! (ez így hülyén hangzik) egyszerűen annyi információt szívtam magamba rövid időn belül, hogy az újságnak már nem tudtam annyira örülni, mint annak idején (le is álltam 2003-ban a vásárlásával). Ez van. Nem tudok mit mondani tényleg, csak a tényeket írom le Megszoktad, ahogy én is és sokan mások...

• #22 GombócArtúr senior tag #16741888 #20

  Új Válasz 2005-04-02 01:04:54 #22

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  GombócArtúr

  senior tag

  válasz #16741888 #20 üzenetére

  egy csomó topicban hallottam már ezt a banális példát, miért mindenki a lottó5öst emlegeti...

• #19 Pá addikt #16741888 #16

  Új Válasz 2005-04-02 01:02:51 #19

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Pá

  addikt

  válasz #16741888 #16 üzenetére

  Hogy jön ide Schumi?
  
  Egyébként ez a tibeti kung-fus cucc tényleg nem rossz dolog, én arra tartogatom, hogy ha valamivel elb@sznám az életem, úgy hogy már nincs nagyon vesztenivalóm, akkor bevonulok megvilágosodni. Mégiscsak jobb lehet, mint a francia idegenlégió... Addig meg itt ügyeskedem ahogy tudok.

• #17 tildy nagyúr #16741888 #16

  Új Válasz 2005-04-02 00:59:01 #17

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  tildy

  nagyúr

  válasz #16741888 #16 üzenetére

  Na igen erre vigyázz, mert ha már másképp gondolkodsz (sokkal másképp) , mint a nagy átlag, akkor valószínűleg annak fognak tatani.
  
  Ja és aesir még valami: de ha nem lesz hyundai ponym, akkor sem fogom felkötni magam.Nem lesz azt nem lesz.
  
  
  [Szerkesztve]

• #13 Pá addikt #16741888 #10

  Új Válasz 2005-04-02 00:52:45 #13

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Pá

  addikt

  válasz #16741888 #10 üzenetére

  Vonulj el egy tibeti kolostorba meditálni 9 évig... Ez tuti segítene.
  Ha nem akarsz ennyire drasztikusan változtatni az életviteleden, akkor esetleg segíthet, ha olvasol néhány jó könyvet, vagy megnézel néhány jó filmet és próbálod fenntartani a hangulatát ami kialakult belőle.(de hülyén foglamaztam, azért remélem érthető).
  
  Esetleg egy halálközeli élmény sokat lendíthetne a dolgon...

• #11 Agostino addikt #16741888 #6

  Új Válasz 2005-04-02 00:48:34 #11

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Agostino

  addikt

  válasz #16741888 #6 üzenetére

  Most a passziv fázis alatt csak azt értem, hogy az ember akkor még tanulja az alapokat, aminek segítségével késöbb önállóan tud dolgozni. A passziv időhatárokat most csak így megérzés alapján írtam le. Adni akkor adhatsz a világnak amikor csak akarsz természetesen.

• #9 tildy nagyúr #16741888 #1

  Új Válasz 2005-04-02 00:46:18 #9

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  tildy

  nagyúr

  válasz #16741888 #1 üzenetére

  Mostanában már nem.
  Szerintem ott van elrontva a dolog, hogy sokan -mégha be nem vallottan is- vásárlási mániások.
  Én már rájöttem, tök felesleges költekezni. El is adtam a siklóernyőm. Próbálok csak azt venni, amire igazán szükségem van.Az is elmond valamit magamról, hogy nadrágot utoljára két éve vettem, polót 3 hónapja.
  
  [Szerkesztve]

• #7 Pá addikt #16741888 #1

  Új Válasz 2005-04-02 00:43:54 #7

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Pá

  addikt

  válasz #16741888 #1 üzenetére

  Én is így vagyok vele.
  
  Lehet azért van mert felnőttünk? Bár ebből nem kéne ez automatikusan következzen? Akkor viszont csak bekebelezett a fogyasztói társadalom... Közhelyes, de ez van.

• #5 Niquis aktív tag #16741888 #1

  Új Válasz 2005-04-02 00:39:42 #5

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Niquis

  aktív tag

  válasz #16741888 #1 üzenetére

  Azon kívül hogy az, amit általánosan megfogalmaztál, sajnos igaz, inkább benned változott meg valami, ami miatt most így látod. Egyik legprózaibb ok az elfásulás, a megszokás. Mikor az ember a 20. tárgyát veszi, persze hogy nem dobja fel már annyira. Megoldás: időről időre leresetelni magadat, hogy ismét előlről tudd kezdeni és megint örülj annak is ami már megvan és ne csak annak ami már meglesz. Ebből köv. a második probléma: telhetetlen vagy? Harmadik: azzal is számolj, hogy a világnak egy alapvető vonása, hogy ha valamit nagyon akar az ember, és megkapja, csalódást fog átélni. Sokan, sokféleképp megfogalmazták már ezt, akár spirituális törvény is lehetne. Én azóta tudom tudatosan is, mióta Ji-kinget olvasgatok. Szóval, lehet ez az oka a csalódásélménynek, lehet az, hogy nem is volt rá szükséged.
  
  [Szerkesztve]

Új hozzászólás Aktív témák