Új hozzászólás Aktív témák
-
_q
addikt
Tudtommal a H tarifához nem lehet konnektoros klímát kapcsolni, annak direktbe kell legyen kötve a hálózathoz. Hiszen a konnektorba bármi mást is bedughatnál. Nekem pár százezres költséget mondtak a szakik a H tarifa kiépítéséhez. Továbbá a klímád se mindegy milyen, fűtés kiváltásra alkalmas vagy csak fűtés rásegítésre? Nem mindegy ez se. Hiába akarsz H tarifát, ha csak rásegítésre alkalmas a klímád.
-
313313
addikt
Megfelelő "jóságfok" felett alkalmas a hőszivattyú(klíma) fűtesre. (Téli jóság foka 3 felett kell legyen). A klímás ad bizonylatot, hogy a beépített cucc alkalmas H tarifára.
Kialakíttatsz egy plusz helyet a h tarifás villanyórának, kifizeted a háfot(80k) legalább 16A-ra, kialakíttatod a külön elosztót a klímának és direktben húzatsz kábelt az elosztótól a klímáig, nincs konnektorozás. Ez mindennel eggyütt, legjobb esetben is 200k, ha szabványosítani kell és a h tarifás mérő lenne a harmadik mérőd (első kettő: mindennapszaki, bojler) akkor ez máris majd 1 millió.
Ha mindezen végig mész, okt 14-től április 14-ig olyan 24ft/kW áron kapod a villanyt. Április 15-től okt 13-ig meg teli áron 38ft/kW. Amennyiben lakossági ügyfél vagy és nem cég.HP 250 G5, Creative Surround 5.1 USB, Genius 5.1 Home Theater 5000, Kona Blast Deluxe + Shimano LX, Torpado T2000 + Campagnolo Veloce, Motorola Edge 30 Neo 8/256GB
-
PROTRON
addikt
De ő azt írta hogy a jelenlegi bojler tarifája váltására kérné. Akkor annak az amper értékéig mentesül a csatlakozási díj alól.
Ettől függetlenül nagyon valószínű hogy szabványosítás nélkül nem fog menni.
Mivel ez esetben kéttarifás mérőről lenne szó, így tényleg 200 felett lesz bőven, még akkor is ha mehet falra és nem kell földbeásható szekrény. Ha földbeásható kell akkor annak a szekrénynek az alapköltsége is bőven 200k bruttó felett van jelenleg.Ha egy egész családi ház fűtése "H" tarifás klímáról megy, akkor 10 év időtartamban (mert hivatalosan hazánkban még mindig ilyen időtartamban kéne minden építménnyel kapcsolatos befektetést mérlegelni) még meg is érheti a különbözetet.
Mert ugye a különbözet az amit ilyenkor gazdaságilag nézni kell, hisz idővel a normál nappali szabványosítását el kéne végezni. Tarthatatlan a káosz ami az ezernyiféle helyi megoldások miatt van, aztán meg mindenki széttárja a kezét az elektromos tüzek, meg érintésvédelmi balesetek környékén...Én most télen álltam át a kis 40 nm másfél szobás lakásomban klímás fűtésre, kifejezett fűtésre optimalizált géppel, mivel a gázkonvektorom szétment, tehát ha abból szereztem volna újat + nyárra hűtő klímát annak is meg lett volna a költsége.
Még nem tudtam beépíttetni a kombinált mérőhelyet, így csak elméleti számaim vannak.
Megelőző téli áramfogyasztásom alapján kb 20-24k hufot tudtam volna spórolni ha már eddig meglett volna a "H" tarifám ezen 1 szoba fűtésén, hasonló komfort érzet mellett. Nekem mivel épület villamossági cégnél dolgozom, van regisztrált kolléga jópár cégnél, így jóval olcsóbban meglesz a dolog, szal nálam bőven megéri kiépíteni, mivel az MGT-t még az előző rendszerben kaptam meg.Klímánként eltérő. Meglévő klíma esetén pontosat a telepítő tud mondani.
Alapvetően a kültéri egység az "erősáramú" központ(hisz abban van a ventilátor, meg kompresszorok egy része is), a beltéri a "vezérlő" központ.
A kettő között általában van egy 5-7 sok eres kiskábel.
Van olyan típus amelyiknél épp ezért közvetlen a kültéribe kell bekötni a tápot, aztán a sok ér közül beküldi a beltérinek a tápot, a maradékon meg kapja a vezérlő utasítást.
Más egységeknél pont fordítva, a beltériben van kialakítva fogadó sorkapocs az erősáramú bekötéshez, aztán onnan megy ki ugyanazon a sok eres kiskábelen a 230 a kültérihez.[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
A fotó alapján szerintem a kültériben lévő bal oldali 3 eres kiskábel az ami a beltériről készült fotón alul lóg, mint betáp, aminek, a végén nem fotóztad de a dugvilládat sejtem. Ha óvatosan megpiszkálod, akkor valszeg nyomon is követheted.
De azért kéne mástól is megerősítés.
Nálam így van amúgy szerelve, tehát a kültéritől a kondenzvíz cső faláttörésén keresztül belülre jön a kiskábel, majd kapott egy villát és bele a konnektorba ideiglenesen.A forumtárs már kapott választ fentebb, ennél többet én se tudok, mert nem ezen a szakterületen dolgozom, értsd nem kell bevizsgálnom hogy mik a tűrési határai ezeknek a cuccoknak.
Szerintem azért attól nem kell tartani hogy 40 fok feletti tartomány gondot okozna a kültéri elosztóban helyezett fi relé esetén a rajta keresztül folyó áram általi hőveszteséggel együtt., mivel azért ezeknek van biztonsági tényezőjük, ez inkább jogászkodás.
De nem véletlen mondták azt a meglévő fi relédre hogy biztos ami biztos alapon cserélni kéne, mert azért idővel a sok hőváltozás ki tudja kezdeni a belső elemeket, tehát a kültéren elhelyezett elosztók esetén azért x időnként csak felülkéne vizsgálni az eszközöket. Persze ezt senki sem csinálja és a gyakorlati tapasztalat azt mutatja hogy rengeteg embernél nem lép fel olyan probléma ami erre lenne visszavezethető.
De ez csak az én véleményem, vannak itt a topicban nálam több gyakorlati tapasztalattal rendelkezők, de vitaindítónak mindenképp jó felvetés.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
Sliderxy
senior tag
Sok sztorim lenne... Ígérgetések, telefon fel nem vétele. Szerződés esetén sem teljesítés. Anyaglopás. Sorolhatnám. Nem kifejezetten csak erre a szakágra, hanem körülbelül mindegyikre igaz. Felhígult az összes, sok a hirtelen meggazdagodni vágyó. Te meg csak küzdesz ezekkel az emberekkel folyamatosan. Szomorú.
-
_q
addikt
válasz Sliderxy #4557 üzenetére
Ráadásul én jóhiszeműen türelmesen kivártam és ezzel elment 1.5 hónap a kukába, közben meg a festőt lefoglaltam, mindenki ahhoz igazodik, a villanyszerelő meg eljátsza a bizalmat. De jobb is hogy végül nem ő jön. Ja és mire hivatkozott, azért nem válaszolt csak 1-1.5 hetente az emailes kérdéseimre, mert neki nagyon sok a munkája, reggeltől estig dolgozik még szombaton is. Még nekem kellene sajnálni őt...
-
lorcsi
veterán
ház körüli kisebb mérésekre ez mennyire alkalmas-ajánlott vétel?
teljesen laikusként kérdezem..[ Szerkesztve ]
-
_q
addikt
TV-t szeretnék feltenni a falra, de nem vagyok biztos benne, hogy van elég hosszú tápkábel. Falon belül csatornába szeretném elvinni. Ti hogyan oldanátok meg? TV mögé tegyek egy konnektort, így még 1 méteres kábelt is be lehet dugni? Vagy van mondjuk 3 méteres tápkábel amivel a tv állvány mögötti konnektorból a csatornában fel tudom vinni a kábelt a TV-ig?
-
lappy
őstag
" Falon belül csatornába szeretném elvinni" - na most ha jól gondolom akkor kábelcsatornára gondolsz és nem védőcsőre (falba süllyesztve)
ha nem akarsz nagyon fúrni akkor a második lehetőség kisebb munkával jár
veszel öntapadós csatornát + tápkábelt és kész is vanBámulatos hol tart már a tudomány!
-
_q
addikt
Igen kábelcsatornára gondoltam, de süllyesztettre, egy 50x50mm-esre, amiben 1-2db HDMI, tápkábel, UTP vezeték elférne. Azért gondoltam süllyesztettre, mert úgy is konnektorok miatt lesz vésés, teljes felújítás, így akkor már szebben mutat ha a kábelcsatorna a falba lesz vésve, nem pedig ragasztom a falra. A problémám, hogy nem találok 3 méteres tápkábelt. A mostani 8 éves LG TV-nél még olyan a kábele, mint a laptopoké, 3 pólusú: [link] Vagy akkor most úgy tervezzem, hogy kb 1.8 méteres kábelt lehet kapni és akkor a TV-lenti konnektor között kb 1.5 méternél ne legyen nagyobb távolság? Azért gondoltam 3 méteres kábelre, mert akkor a hasznos kábelhossz kb 2.5 méter lehetne (konnektornál és TV-nél igazgatva 0.5 méter "elveszik").
[ Szerkesztve ]
-
PROTRON
addikt
Ha már amúgy is vésés lesz, akkor inkább védőcsövet kéne besüllyeszteni, mert így a rávakoláskor nem fog "besüllyesni" mint egy csatorna fedél, nem tud belefolyni az anyag.
A HDMI kábelekhez inkább második védőcsövet húzni és persze belepróbálnám hogy 2 kábel mellett elférjen a következőnek a feje.
Így a tápkábelnek már mehet kisebb cső, nem kell hogy a dugvilla átmenjen mert akármelyik megoldás is lesz, utólag is rá lehet szerelni. De én egy dugaljat raknék a TV új pozíciója mögé, falon kívülit egyszerűbb, de egyébként ha már lesz védőcső miatt vésés akkor nem nagy+ besüllyeszteni a dugaljat és a hdmi csatlakozókat. Ez utóbbiból viszont nem tudom mennyiért tudsz szerezni fali csatlakozót, de külföldön tuti elérhető.A kábelcsatorna besüllyesztését mint fél megoldást akkor szokták alkalmazni, ha vagy mindkét vége be van kötve és nem akarják kikötni (pl társasházi meglévő folyosón a falon kívül csatornázott UPC internet kábel, amihez elvileg csak a UPC nyúlhatna hozzá, de ők meg nem hajlandóak hozzányúlni), vagy ahogy mondod klímások, a kifejezett kemény falú csatornát, amiben mindent is visznek, klíma csövet, vezérlést, erősáramot...ha már úgy sem tartják be a szabványokat, akkor már mind1 mi egyebet kezelnek "másképp".
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
lappy
őstag
jobban ki lehet használni, mint egy kör keresztmetszetű védőcsövet. - ez igaz, de akkor sem szabványos így szerelni!
max úgy tudom elképzelni hogy van egy mélyedés a falban és abba rakják úgy a csatornát hogy síkban legyen a fal síkjával így bármikor szerelhető és nem is lóg ki a falból - de ez nagyon időigényes munka[ Szerkesztve ]
Bámulatos hol tart már a tudomány!
-
_q
addikt
Köszi a tippeket. Az lesz szerintem, hogy kérek a TV mögé egy hálózati konnektort, mellette meg 50mm-es védőcsövet felviszek lentről a TV-ig, abban meg opcionálisan mehet 1-2 HDMI, UTP és esetleg később ha mást akarok (házimozi stb.) annak is marad opció.
-
őstag
Annyival egészíteném ki, hogy én gyakran alkalmazom azt a technikát, hogy a vakolat alá süllyesztve rakom a kábelcsatornát és a falon kívüli elosztó dobozt is. Nyilván a nagyobb kábelcsartonáknál és pl. schneider easy9 falon kívüli elosztónál, ahol a kialakítás lehetővé teszi, hogy a műanyag szépen bontható előlről.
Én ez tartom szép munkának és nem azt, hogy fekélyszerűen kitüremkedő otromba dobozok és fehér műanyag gerendák' látszódnak. Nekem nem a PVC indusztriális látványa a lakótérben. Hanem ez egy szükségszerű rossz, amit a lehetőség szerint el kell rejteni. Süllyesztés. Ezeket aztán szépen színre is festheti a tulaj és akkor már egész jó. Emiatt tartom értelmetlennek füstszínű ajtót is. Esztétikusabb a fehér ajtó.De akárhogy is... nyilván nem szabad elvakolni a kábelcsatornát, de szerintem süllyeszteni úgy, hogy továbbra is nyitható legyen... igen.
[ Szerkesztve ]
Meliora sunt bono inimica
-
lappy
őstag
válasz bluemirage #4580 üzenetére
De akárhogy is... nyilván nem szabad elvakolni a kábelcsatornát, de szerintem süllyeszteni úgy, hogy továbbra is nyitható legyen... igen. - igen ezt írtam korábban hogy így lehet csak és így kevésbé látszik a kábelcsatorna
[ Szerkesztve ]
Bámulatos hol tart már a tudomány!
-
PROTRON
addikt
válasz bluemirage #4580 üzenetére
Teljesen igazad van az esztétikát és a későbbi szerelhetőséget illetően.
Viszont gazdaságosság szempontjait is figyelembe kell venni, a süllyeszthető védőcső ugyanolyan minőségi kategória esetén olcsóbb mint a kábelcsatorna, a megfelelő keresztmetszet esetén 2 doboz között ugyanúgy átjárható kell legyen ha vezetéket kell cserélni vagy újat behúzni és Te is ugyanannyit vésel, csak szerintem a Te esetedben a visszavakolás során többet kell szobrászkodni.Amúgy ha a csatornát felszereled a mennyezethez közel, akkor kitaláltak már csomóféle takaró alkalmatosságot amivel az esztétikát növelheted. Persze függőleges szerelésnél, pl dugaljhoz lehozni panelban más megoldás kell.
pl sarokban csatornában lehozni padlószintre, arra mehet a takaró, majd a padló szegőnek kábelcsatornás műanyag szegőt rakni az oldal fali pozícióig.
Arra még mindig lehet rakni egy valamilyen díszítést kívülről.
Aztán az a 40 cm fölfele már mehet kis átmérőjű védőcsőben, csak meg kell keresni hol a legkevesebb a keresztbemenő betonvas, hogy a horonyvágás minél kevesebb kárt okozzon.[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
netadmin88
újonc
Kérdésem lenne egy már úgymond lezajlott lakásfelújítás kapcsán, amit sajnos nem én intéztem.
Manapság mennyire normális az, hogy a villanyszerelő mester (khm) külön díjat számol fel a vésés közben tönkretett fal korrigálásáért vagy épp az, hogy a mennyezeti lámpa kampóját a kábelezés végén glettel vagy mivel eltömve ott hagyja?
A tönkretett fal alatt azt értem, hogy új dobozokat szerelt fel, de például a kismegszakítónál meg pár helyen az előszobában és vizesblokkban több milliméteres lyuk tátong a kapcsoló/konnektor körül?Az már csak panasz, hogy a "mester úr" javasolta, hogy megcsinálja a koax kábelezést is a tévéhez, de az már nem jutott eszébe, hogy UTP sem ártana mellé, mert manapság azért előfordul, hogy internet nem csak egy géphez kell, hanem például az összes tévé mellé, mint a Vodafone esetében.
[ Szerkesztve ]
-
PROTRON
addikt
válasz netadmin88 #4583 üzenetére
A legtöbb kérdésedet a megrendeléskor kell előre tisztázni.
Ha úgy kerül beárazva a munka, hogy a megrendelő majd hív kőművest (vagy ő maga megcsinálja) a hibajavításhoz, akkor nyilván olcsóbb a teljes összeg.
A villanyász amikor gipszel, akkor nem szerel elosztót. Ez szakmai kiesés, amit ugyanazért az összegért kéne kiszámlázzon óradíjban. Megcsinálja az esztétikát, de ezt előre illik letisztázni, mert nem automatikus.Továbbá Ő nem kőműves, nem szobafestő mázoló, tehát azért sem automatikus, mert mindenki szépet és tökéleteset akar, az egyéni ízlések mentén.
Az alap összegben csak a legszükségesebb mennyiségű gipszelés van belekalkulálva(pl süllyesztett védőcső esetén nem teljes kivakolás, hanem csak 30-50 cmenként rögzítés) épp azért, mert menne már a következő munkára a nagyobb hozzáadott értékű, felelősségteljesebb elosztó szereléshez.
Az semmiképp sem jó megoldás hogy a fürdőben pl a friss, vízmentes dugalj körül luk van amin keresztül a pára bejuthat a kötésekhez, elkorrodálhatja.A kampót azért nem szereltetném le, mert ha később egy kis led paneles lámpa helyett valami nagyobb csillár kerül fel, akkor ne kelljen már megint kampót rakatni. Valahogy meg kell oldani az eltakarását.
Általános jelenség hogy még mindig csak "koax" létezik a régimódi villanyászok és padawanjaik fejében, az hogy pl PC-hez húzzanak UTP-t, már az is úri huncutság. Old meg wifivel jön a szöveg.
Nem egyszerűen régóta vannak szakmában, hanem így adják tovább a tudást a segédeiknek akikből utána lesznek az OKJ-s villanyászok.[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
yu4gi
kezdő
Üdv.
AC típusú fi relet lehet A rá cserélni? Régi réz hálózat ,kell barmi átalakítás hozzá ? Az én fi relemre 230/400 V van írva amit kinéztem Schneiderre csak 400 ez gond ? -
lappy
őstag
válasz netadmin88 #4583 üzenetére
nyilván a fal vésése és helyreállítása az egy munkafolyamat, de valójában villanyt szerel és részben helyreállítja a falat később vagy a kőműves vagy a festő fogja befejezni, de a dobozok körül nem szerencsés tényleg lyukat hagyni
[ Szerkesztve ]
Bámulatos hol tart már a tudomány!
-
PROTRON
addikt
Az "AC"-t lecserélni "A"-ra lakásnál persze hogy szabad, aztán majd kiderül hogy az új is fen marad-e, lehet hogy a hálózati zavarok eltérése miatt volt eredetileg más.
Puding próbáj az evés.Arra figyelj, hogy hány fázisú volt az előző és hogy az előtte lévő megszakítón (pl mérőóránál) milyen érték szerepel.
Ha az előző 4 pólusu volt, akkor az új is legyen olyan.
A Fi relének mindig a "betápláló" kismegszakítónál nagyobb értékűnek kell lennie, mert ez egy kapcsoló. Legalább is lakásoknál nem az utána jövőt kell nézni, mert azok már a rákötött leágazások.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
őstag
KOAX kábel 3x(triplán) árnyékolt legyen, ha ugyanazon csőben megy majd UTP vagy más árnyékolatlan jelkábel.
Még kapni sok helyen 2x(duplán) árnyékoltat... és sok villanyász csak addig jut, hogy koax, fehér vagy fekete színben.
Ha Tri-Shield-et írnak... a háromszoros szó helyett, az ugyanaz.Meliora sunt bono inimica
-
őstag
-
lappy
őstag
válasz bluemirage #4592 üzenetére
Balra illik kötni milyen szabvány ajánlja?
Bámulatos hol tart már a tudomány!
-
_q
addikt
válasz bluemirage #4590 üzenetére
Az említett védőcsőben megy majd a koax, de abból amit a digi ad (ki tudja milyen?) azt fűzném csak be, sehol máshol nem lenne.
-
tothjozsi96
addikt
Sziasztok!
Kádárkockába szeretnék utólagosan védőföldelést megvalósítani. A házban ki van húzva a piros védőföldnek csúfolt vezeték, több helyiségbe is behúzták annak idején. Tehát Alumíniummal szerelt rendszerről van szó. Jelenleg ez a piros vezeték az óra mögött van közösítve a nullával, és ez az elmenő vezeték van behúzva mindenhova. Ez így, ahogy leírtam, ez így van, kérem ebbe senki se kössön bele, ebben teljességgel biztos vagyok hogy így van.
A hálózatot nem újítom fel, felújításba kezdek, de a régi csövezésben nem akarok új vezetékelést, hiszen majd az aljzatbetonon lesz kialakítva az új csövezés, emiatt nem akarok a jelenlegi rendszeren módosítani. Csupán egy valós védőföldre és ÁVK-ra van szükségem.
A jelenlegi óraszekrénybe maximum egy 6 modulos kis elosztó fér be, mert elég nagy a többi guman tábla ami elfoglalja a helyet. A kérdésem az lenne, hogy hogyan kell utólag szakszerűen bekötnöm a védőföldelést?
Két variáción gondolkodtam,
- A villanyóra piros elmenő madzagát előbb közösítem a földelő szonda zöldsárgájával, és majd ez a közösített elmenő kerül bekötésre a PE sínre.- A jelenlegi vill. óra mögötti piros elmenő vezetéket direktben kötöm a PE sínre, és mellé bekötöm a szonda zöldsárga vezetőjét is a sínre.
Jelen esetben a majdani ÁVK előtt van a "föld" - nulla közösítve. Viszont ha én ezt a közösített elmenőt bekötöm a PE sínre, abból nem lehet probléma? Az ÁVK miatt problémázok, hiszen ebben az esetben nem lehet az hogy kialakul olyan helyzet hogy a fázis és a nulla nem lesz egyenlő?
Nem vagyok a téma szakértője, azért is kérdezek itt. Főként az érdekel hogy milyen módon kell utólagosan, jól bekötni a védőföldelést egy ilyen hálózatba.
Köszönöm.
-
lappy
őstag
válasz tothjozsi96 #4595 üzenetére
Nem vagyok a téma szakértője - - hívj egy szakember ne itt tanuld meg a szakmát
Bámulatos hol tart már a tudomány!
-
őstag
-
tothjozsi96
addikt
Mondanám hogy mutatok képeket arról hogy nálunk milyen villanyszerelők jártak de nem akarom senkiről sem rosszat mondani. Arról is mutathatnék képet hogy mennyi mindent javítottam utánnuk. Nem tudom miért tartunk még mindig itt hogy “hívj szerelőt”, de inkább hagyjuk is akkor tényleg.
-
lappy
őstag
válasz tothjozsi96 #4598 üzenetére
Egy EPH csomópont kell amibe megy a földelés a bejövő PE és az elmenő PE
PEN vezető szétválasztása = a vezeték folytonossága a PE vezető innen agazik le az N vezető[ Szerkesztve ]
Bámulatos hol tart már a tudomány!
-
PROTRON
addikt
válasz tothjozsi96 #4598 üzenetére
Értjük, csak az a gond, hogy tényleg minden családi ház más és más, eltérő pontos lehetőségekkel, amire egy tapasztalt szakember csípőből kéne hogy tudja mit hogyan kell megoldani. De ehhez helyszíni feltárás kell, a fotók sem mindig elegendőek.
A jelenlegi szabványos betáplálás CSALÁDI HÁZAK ESETÉN így áll össze EON "országos előírás szerint", PEST MEGYE ÉS BUDAPESTEN! (de pl vannak területek, ahol még engedélyt kaptak hogy az egyel korábbi előírás marad érvényben, ezt is helyi tapasztalattal rendelkező ASZR azonosító számmal rendelkező villanyász vagy EON-os emberke, aki maszekban ezt is bevállalja, fogja tudni biztosan):
-bejön a légvezeték a tetőtartóra, ott megtörténik a PEN (ugye az utcai hálózat földelt transzformátorától kezdve közös PE+N vezető azaz PEN jön) vezető megkötése;
-innen lejön a mérőórához a fázisok mellett a fenti PEN vezető;
-a merőóra szabványos dobozban kéne legyen, amely tartalmaz egy külön fogadó sorkapocs blokkot---ide kötik bele a PEN-t;
-a mérőhely mellett, egy másik kis dobozba érkezik bele a földelő szonda (vagy annak vezetéke) egy EPH (egyenpotenciálra hozó pont) csomópontra;
-a mérőhelynél lévő PEN kapocsba be kell húzni az EPH csompontról egy "potenciál rögzítő földelést" a PEN vezető számára;
-innen indításra kerül a lakás üzemi nulla vezeték a mérőóra mellett elhúzva, közvetlenül a kiselosztóban lévő nulla sínre. A mérőóra (mint elektromos berendezés) működtető nullája az új szabvány szerint másik nulla vezetéket kap, szemben a korábbi szabvánnyal, ahol is a mérőből ment tovább a nulla a lakáselosztóig;
-a földelt! EPH csomópontról, ami ugye nem plombált részen került kialakításra, közvetlenül, megszakítás nélkül kerül behúzásra PE vezeték a lakáselosztó PE - földelő sínjére;
- Az ÁVK az ELOSZTÓBAN LÉVŐ nulla sínről(vagy ha csak ÁVK van akkor sorkapocsban is meg lehet fogni a bejövő Nullát) megkapja a betápláló, figyelt nullát, majd az ÁVK-tól induló nulla vezeték kap saját nulla sínt;
-az egyes leágazások üzemi nulla vezetői, tehát az ÁVK-ról eljövő nulla sínről kerülnek indításra, míg a földelés már jóval az ÁVK előtt ki lett alakítva;[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
Új hozzászólás Aktív témák
- Samsung Univerzum: Az S23-at is megbabonázta a Galaxy AI
- Kínai, és egyéb olcsó órák topikja
- Politika
- Milyen okostelefont vegyek?
- Hálózatokról alaposan
- Milyen videókártyát?
- Folyószámla, bankszámla, bankváltás, külföldi kártyahasználat
- Milyen processzort vegyek?
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
- További aktív témák...