Aktív témák
-
-
jrpryv
tag
Hát, én nem vagyok informatikus, mérnök, vagy ilyesm, de van józan paraszti eszem. Szerintem, ha valaki nem emel feszt, és a megfelelő hűtésről is gondoskodik, akkor miért csökkenne az élettartama a procinak? Valaki elöttem(bocsi, már nem emlékszem ki volt) azt mondta, hogy ha emeled az órajelet, akkor hiába van jó hűésed, hiába nem emeled a feszt, akkor is károsodik a procid, a ''lokális hőmérséklet miatt'', ami lehet magasabb a megendedetnél. Na de akkor kérdem én, ha én alapfeszen 3.2-re emelem a 2.4C-met, (és a plusz hőt is el tudom vezetni), akkor mihez képest csökken az élettartam? Hisz a 3.2 és a 2.4 között az égvilágon semmi különbség nincs, ugyanaz a felépítés, ugyanabból az anyagból, ugyanarról a gyártósorrol, a különbség annyi, hogy a teszten kevésbé volt stabil, mint a 3.2-es vagy éppenséggel a piacnak 2.4-re nagyobb volt az igénye, de nem volt elég 2.4 ''minőségü'' proci, és ezért más szorzót állítottak be.
A másik érdekes kérdés viszont az, hogy egyáltalán mennyi egy x processzornak az élettartama? Mert ugyebár, senki nem látott, semmiféle hivatalos adatot, arról, hogy mondkuk ez és ez a proci, ekkora hőmérséklet mellett mondjuk x évig működik garantáltan, míg a másik x+2-ig. Tulajdonképpen fogalmunk se lehet az egészről, nem igaz? Arról nem is beszélve, hogy tök ugyanolyan procik között is óriási különbségek lehetnek, akkor ez miért ne vonatkozhatna az élettartamra is? Mi van akkor, ha mondjuk x idő múlva besül egy proci, ami enyhén tuningolva volt, honnan tudjuk, hogy egyáltalán a tuning miatt sült be és nem másért??? -
#162
zsolt501
nagyúr
Nowhereman
#160
zsolt501
nagyúr
válasz
Nowhereman
#160
üzenetére
Hát igen a kiszáradt kondik esete volt nállam is hasonló az egyik kondi a tápban elég hűlye hangon sípolt aztán lecseréltem a kondit és megszűnt a sípolás igaz azóta a táp sincs már meg
-
anulu
félisten
nekem valamilyen szinten életforma lett a tuning. kb 6-7 húzom a procijaim.
233MMX @ 266 (14%)
Cel 366 @ 550 (50%)
TBird 700 @ 1000 (42%)
TBred 1700+ (1466MHz) @ 2090MHz (42%)
amúgy nekem nemcsak a teljesítmény plusz miatt kell, hanem sikerélmény is :D meg különben is! miért hagynám benne az erőt? :P:U -
Skót
aktív tag
Ez csak a poén kedvéért lett belinkelve!
Azért is volt off szinezetben a hsz-em.:)
A történet az hogy ez a proci már nem igazán működött amikor kettétörték!
Igazándiból a táskámon lógott de a kedves osztálytársaimnak(csak néhánynak) nem jött be a látvány úgyhogy letörték!
(Kaptak is érte ;])
Amúgy ha nagyon dúrván rábikázza az ember a leszorítót akkor a proc is elrepedhet/a mag elporladhat....
...de ennyire nem:D -
-
klepto
addikt
Filmnél ritka volt eddig, mert kevés helyről tudok DviX-es filmet szerezni, és ami olyan azt megveszem inkább eredetiben DVD-n. Filmeket is csak azért szoktam konvertálni, mert nem szeretem monitoron bámúlni, amikor van asztali DVD-m, ami lejátsza a VCD-t :DDD Ez a szám nagyjából átlag havi 1. Van úgy, hogy 2-3 hónapig egysem, és utána 2-3 db. Eddig azért kerültem az ilyen mókákat, mert utáltam, hogy közben még a netet sem tudtam igazán használni, mert úgy belassult a gépem :O
A zene sűrűbben megy, MP3, vagy egyéb formnátumból sima hangfáljba, hogy hi-fin is tudjam hallgatni, vagy édesanyámnak oda tudjam adni. Ez viszont még az 1,8+-os AMD-et sem terhelte le, és a Cerkán is elviselhető. A képszerkesztés meg álltalában saját szkennelésből, vagy fénykép szerkesztéséből áll.
Szóval sok ram. A jelenlegi 512 kevés? Egyébként gondolkozom 1024 beszerzésén, de az is húzós anyagilag :((( VGA-ból még kivárok picit, DeltaChrome-t akarok, ha nem lesz eszement drága :U
[Szerkesztve] -
erdoke
titán
Ezek közül csak a film/zene konvertálás és a játék terheli a gépet. Utóbbinál a videókarin is sok múlik. Előbbiben jobb az Intel NetBurst SSE2-vel.
Ha a 30%-ból nem tesz ki nagy arányt a tömörítés/átkódolás, akkor majdnem mindegy, melyik platform, sok RAM és egy jó videokari ajánlott.:D -
erdoke
titán
Khm. Ismered a mondást: A bölcs a más kárán tanul. :U
A 3,0C kicsivel erősebb mint a 3200+ Barton. Szerintem jobb választás, de kérdés, hogy mire használod a géped.
Mercury lapról tesztek? Én nem vágnék bele nosztalgiából se, mielőtt 2-3 komoly oldal tesztjét el nem olvasom róla. -
klepto
addikt
Mindenki a saját bőrén tanul, és én is :O
Az ész nélküli tuning meg nem áll meg, olvasdd el fentebb, a (#96)-os hozzászólásomban, hogy mit csináltam :P
Viszont akkor most kikérem a véleményed, kérlek őszintén válaszolj! :U
1 hónapon belül lesz pénz, hogy megszabaduljak ettől a vacaktól. A kérdés az, hogy mit tegyek? Alaplap+Proci csere, ez esetben egy XP2.8+ Barton lenne, amire kb. 21000.-Ft-ot kéne rádobni (Mercury nForce2 dual alaplapnál csak 12-t ;] és ez a szinpatikusabb), vagy a lap marad, és egy 2.8C, esetleg 3.0C P4 procit vennék, erre 34-36k-t kéne rádobni.
Szerinted melyikkel járok jobban? A P4 csere is beleférne anyagilag, kérdés, hogy megéri-e :U
[Szerkesztve] -
-
-
viharhozo
addikt
Hm, hat erdekes, peched volt. Sztem messze a processzorok halnak meg a legkisebb szazalekban, nyilvan a relative keves mozgo alkatresz is szerepet jatszik ebben. A tuningra meg nehez rafogni, az adott csaladon beluli procik architekturaja ugye tokugyanaz, csak a gyari szelekcio vagy a piaci helyzet dont, melyiket hova soroljak.
-
kenwood
veterán
válasz
viharhozo
#107
üzenetére
566@850 celeron2 alapfeszen.
atmenet nem voölt.
1ik nap nem bootolt a gepem.csere.
13 honapos volt :)
persze,mint minden muszaki cikk,a proci is lehet hibas gyarilag,
az sosem fog kiderulni,h a tunnig miatt halt-e meg az enyem.
sztem a legminimalisabb feszemelesnek is csak akkor van ertelme,ha minimum 10-20% pluszt hoz azalapfeszeshez kepest.
mert nekem nem er 10Xes kockazatot az,hogy 3.2 helyett 3.29-en menjen 2.4-es a p4-em. -
Detox_85
tag
Persze. A tólhúzás nem használ, de szerintem a tuningolóknak nem ez a célja, ugyanis túlhúzva nem stabil a gép. Viszont ameddig hibátlanul működik a CPU addig miért ne emeljük meg a teljesítményét?
Ez olyan, minthogy az árukra ráírják a szavatossági határidőt. Miért egy nappal utánna már ehetetlen? Valamit rá kell ütni.
A gyártók sem úgy gyártják a CPU-kat, hogy a max. teljesítménnyel dobják piacra. Létezik egy +intervallum amin belül, teljesen problémamentes a működés.
Nem értelek :(( -
borg315
aktív tag
én hiszek abban, hogy a húzás csökkenti az élettartamot, de nem elsősorban ezért írok.
leginkább az ellen berzenkedek, hogy a húzott cpu-kat a kedves tulajdonosok egy része (mély tisztelet a kivételnek!) simán továbbadja, a húzás tényének megjelölése nélkül, és vérig sértődik, ha mégis kiderül a húzás és a vevő alacsonyabb árat adna érte. miért? miért?
ne mondja nekem senki, hogy a ph-n senki se húzza a cpu-ját. érdekes módon még egy hirdetést se láttam, ahol ez explicite jelölve lett volna... (megintcsak mély tisztelet a kivételnek!) khm... -
b0unCe
aktív tag
na pisz.
mindkettotoknek igaza van.
Vegulis ha valaki csak netezesre es zenehallgatasra ill szovegszerkesztesre hasznalja a pc-t akkor felesleges huzni.
De a +hutes nem mindig kell a procinak, ha magasabb orajelekn van járatva.
Teny nem kotelezo tuningolni, de erdemes :t
szerk: szoismetles rulz :P (javitva)
[Szerkesztve] -
klepto
addikt
Sziasztok.
Nincs kedvem végigolvasni az egész topicot, ezért inkább kérdezek :U
Nagy bátran nekiálltam a procit húzni, mivel sokan teszik. Viszont nem tudom, hogy egészséges-e :F
Több emeléssel is próbálkoztam, míg elértem a proci végső határához. Ez a 12%-os húzás. Így a 2.4-es Celeronom 2683Mhz-n, míg a Samsung ramom 448-on jár. 13%-os húzásnál (2708/532) a ramtesztnél kilépett a gép kékhalállal.
A kérdésem az lenne, ha tartósan így járatom a gépet, nem lesz-e vele probléma, nem fog-e elszálni a ram, vagy a proci? Esetleg vegyem vissza 10-11%-ra, vagy járathatom minden károsodás nélkül itt a proci/ram stabilitási, működési határán?
A feszemeléssel próbálkoztam, de nem segített be a működésbe, ezért alapon hagytam a bioszban, és a húzást is az alaplap bioszából csináltam.
[Szerkesztve] -
Kawasakis
csendes tag
OFF
''Miért menél tőnkre ha az átlagos sétálási sebességed kötelezően és állandóan növelnék. nem mész tönkre csak az élet tartamod 70ről 55 évre csökken''
Ezt csúnyán és rosszul írtad (nagyon rossz a példa). Valószínűleg a gyorsan sétáló öreg élne tovább... (jobb vérkeringés, oxigénellátás; feltételezve a megfelelő étrendet, ami kellő biztosítja az elhasznált sejtek pótlásához szükséges elemeket) :)
Ez ugye OFF példa, egy élőlénynek viszonylag kevés a köze egy áramkörhöz.
ON:
Mi az, hogy a ''végefelé'' ? Mikor az mikor/mitől van? Mielőtt ez utóbbira válaszolsz: mindig ugyanakkor és ugyanattól lesz? -
shtml
őstag
Ugye viccelsz?
Egy félvezető karakterisztikája sokféle lehet. Köztük vannak olyanok, amelyeket kimondottan kapcsolóeszköznek terveztek/gyártottak. Vannak ilyenek diódában, tranzisztorban stb. is. Ezek ideális karakterisztikája olyan, hogy egy szűk átmeneti sávon kívül vagy teljes zárásban, vagy teljes nyitásban vannak - a valóságban persze ezt csak megközelítik. A kapcsoló félvezetőknél külön ügyelnek arra is, hogy minél kisebb legyen a kapacitásuk, mert ugye az is lassítja a kapcsolási folyamatot. A kapacitás persze a nagyfrekvenciás eszközöknél is lényeges, de nem minden nagyfrekis eszköz alkalmas kapcsolónak és viszont.
Annyiban persze igazad van, hogy kapcsolóüzemben leginkább a kapcsoló(üzemre tervezett) félvezetőket érdemes használni.
Mondd, láttál te már működő processzorról készült hőtérképet? Régebben a weben is látni lehetett egy ilyet, amely egy P4-et és egy Transmeta Crusoe-t hasonlított össze. Ez persze durva, kis felbontású volt, de látható volt, hogy egyes részei más-más hőmérsékletűek. Már ez is cáfolja az állításodat.
Hát akkor ki állít itt baromságokat??? Amúgy is vegyél vissza egy picit, mert így csak magadat járatod le. Egy igazán értelmes ember nem barmolja, hülyézi le a másikat, hanem józan érvekkel cáfolja meg az állításait. Te viszont csak handabandázol. -
aurum
senior tag
elrulok egy nagy titkot: a kozmondasokat nem szo szerint kell ertelmezni.
Masreszt 8 eves fejlesztomernoki multal EN tudom mit beszelek, es tudom ki beszel zoldseget. Szoval kapcsolofelvezeto nincs. Kapcsolo _uzemben_ helet bizonyos felvezetoket hasznalni. Egy processzor eseteben pedig ertelmetlen dolog egyes reszeirol vagy lokalis melegedesrol beszelni. ha tudnad hogy mukodik egy processzor nem irnal ilyen baromsagot.
ui: az meg elmegy ha az okos hulyeskedik, de borzaszto ha a hulye okoskodik. -
gesuz
senior tag
Az alá írásodban szereplő szöveg ebben a formában nem igaz. Az élettartama elején sokkal nagyobb az esély, majd beáll egy elég alacsony százalékra végefelé folyamatosan nő.
Miért menél tőnkre ha az átlagos sétálási sebességed kötelezően és állandóan növelnék. nem mész tönkre csak az élet tartamod 70ről 55 évre csökken -
Zoltán
őstag
De bizony tönkre megy. Elösször szivárogni kezd, majd a periódusos rendszeg 130 tömegszámú feletti elemei párologni kezdenek, ezeket belélegzed és meghülyülsz. De mivel ezek addiktak, te továbra is a gép előtt maradsz, a teljesítmény-csökkenést meg a vindózra fogod. Azután a kifolyó többi elem szétmarja az alaplai nyákot, majd a ház alját és kémiai égés áldozata lesz a lábad, ha a földön van a gép. Végül robban, és a láncreakcióban már a többi hardware is megsemmisül, a robbanás miatt a te testedbe is beleáll több szilánk is. Meghalsz. A hálózaton pedig a szomszéd épület/szoba felé terjed a katasztrófa, mit a proci húzása indított...
-
Grafman
aktív tag
A gond talán az elhanyagolt fogalmazással volt, mivel nem arra gondoltam, hogy közvetlenűl a tápom okza a VCORE emelkedést, hanem, hogy az én esetemben, miután a valószínűsíthetően eddig is arányosan ugyanennyire ''túladagolni'' szándékozó alaplapi fesz stabilizátor pontatlanságánalk felső határértéke mutatkozott meg egy izmosabb forrás beiktatásával.
Szóval az azért nem teljesen igaz -ahogyan a mási topicban is írtad-, hogy a túlfesz kérdése teljesmértékben független a táptól. A probléma forrása az alaplapi V szabályzó, de V forrása meg a táp. -
aurum
senior tag
/*
Nem véletlen, hogy az ipar kifejlesztette az ún. kapcsoló félvezetőket. Ezeknek igen rövid a kapcsolási idejük, azon kívül viszont vagy teljesen nyitva, vagy teljesen zárva vannak. A CPU-kban a legtöbb félvezető - a digitális működés miatt - kapcsoló félvezető, de még ezeknek is végesen kicsi a kapcsolási idejük.
*/
aki nem tud arabusul ne beszeljen arabusul... -
shtml
őstag
''Zárásban és nyitásban gyakorlatilag nem folyik át rajta áram,''
Helyesen: Zárásban és nyitásban gyakorlatilag nem fejlődik benne hő. Teljes zárásban nagy feszültség esik rajta, de nem folyik át áram, teljes nyitásban nagy áram folyik keresztül rajta, de nem esik rajta feszültség.
Nem véletlen, hogy az ipar kifejlesztette az ún. kapcsoló félvezetőket. Ezeknek igen rövid a kapcsolási idejük, azon kívül viszont vagy teljesen nyitva, vagy teljesen zárva vannak. A CPU-kban a legtöbb félvezető - a digitális működés miatt - kapcsoló félvezető, de még ezeknek is végesen kicsi a kapcsolási idejük.
A kondenzátorok feltöltése-kisütése a teljes áramúton fejleszt hőt, ezért viszonylag nagyobb területen úgy-ahogy egyenletes a hőfejlődés. A kapcsolási idő alatti hőfejlődés azonban sokkal koncentráltabb és csak az adott félvezetőben keletkezik. Ezért veszélyesebb is. -
shtml
őstag
válasz
Kawasakis
#72
üzenetére
''Elnézést, ha kissé parázsabb a téma megvitatása, de sebaj, így ''szüljük'' a nagy érveket.''
Semmi gond, amíg nem bunkó valaki, addig csak nyugodtan :)
Az instabil áramellátás és a gép alkatrészei nem teszik tönkre a processzort (kivéve a Vargánya és tsai típusú tápokat :D).
A gyári maximum dolgában nincs közöttünk ellentmondás, csupán két eltérő szempontot emlegetünk. Nyilván ott vannak a technológiai korlátok, ez azonban nem egészen független a tönkremenetel veszélyétől. Gondolj egyrészt arra, hogy az órajel növelésével egyre gyakrabban töltődnek és sülnek ki a félvezetők kondenzátorai, ami növeli a hőfejlődést.
De ami a lényegesebb a mi szempontunkból, az az, hogy egy félvezetőnek van egy meghatározott kapcsolási ideje. Zárásban és nyitásban gyakorlatilag nem folyik át rajta áram, az átkapcsolás alatt azonban igen, mert ilyenkor az ellenállása nem zérus és nem is végtelen. Amikor az átkapcsolási idő már komolyan befolyásolja az üzembiztonságot, akkor torzul a jelalak (emiatt kell feszültséget emelni, hogy a belengési csúcsok a kapcsolási küszöb alá ill. fölé kerüljenek), ezért nem tudod tovább húzni a processzort. Ez a te értelmezésed szerinti technológiai korlát.
Nagyobb baj azonban az, hogy az átkapcsolási idő a teljes ciklusidőnek egyre nagyobb hányadát teszi ki, emiatt azon a ponton igencsak megnő a disszipáció. Ez esetleg csak néhány szomszédos tranzisztorra terjed ki, de amint a #30-ban is írtam, a chip véges hővezető képessége miatt komoly lokális felmelegedés jöhet létre, amit egyszerű eszközökkel nem is tudsz mérni - vagy talán egyáltalán nem, mert az infrakamera sem lát mélyen a chip belsejébe. Ezt nevezzük károsodási korlátnak, ahogy most épp kitaláltam.
És itt van az összefüggés a technológia korlát és a tönkremenetel veszélye között. A 130 nm-es csíkszélességnél került ez a két korlát igen közel egymáshoz és a 90 nm-esnél még közelebb lesznek.
Soha nem is állítottam, hogy MINDEN túlhúzott chip tönkre fog menni. De a veszélye nem kicsi, ha belegondolsz, hogy éppen a Northwood magoknál került be a köztudatba az a bizonyos ''Sudden Northwood Death'' vagy valami hasonló nevű jelenség, amelyről itt is szó volt. -
Kawasakis
csendes tag
''Mutasd meg, hol tettem azt az állítást, amelyet fentebb nekem tulajdonítasz. ''
Ezt nem így értettem,bocs. De összefügg a túlhúzással:
/''Túlhúzáson egyébként azt értem, hogy egy processzort jóval a neki megfelelő core típus gyári maximuma fölé húznak.''
Mi a gyári maximum?
A maximum a technológia által korlátozott érték (szvsz). Ez pedig a körülményeken (külső hőmérséklet, stabil áramellátás) és a gép alkatrészein múlik.
''De egy procit csak addig lehet hajtani, ameddig képes (hibátlanul) működni, utána már csak POST van és fagyások (''elhalálozás'' szerintem csak túlfesz és/vagy rövidzárlat okán) az esetek túlnyomó többségében.''
A fenti állítást értsd: szerintem nem fog tönkremenni attól a procim, ha mondjuk 3300-on járatom és nem tud bebootolni a win, hanem folyamatosan újraindul, csupán használhatatlan a gépem oprendszer hiányában. Ellenben 2GHz-n 1.9V-al hajtva el tudom képzelni, hogy egyszercsak megtörténik a ''csoda''.. (cpu halál)
Elnézést, ha kissé parázsabb a téma megvitatása, de sebaj, így ''szüljük'' a nagy érveket.
:) -
shtml
őstag
válasz
Kawasakis
#69
üzenetére
''Dokumentáld, hogy a cpu-t a gyártó kiválogatta, mondván: ez nem jó 3 GHz-esnek, az jó, amaz jó..''
Mutasd meg, hol tettem azt az állítást, amelyet fentebb nekem tulajdonítasz.
''Szerintem a procik nem térnek el, csak szorzóbeállításban = nincs ''túlhúzás''.
A túlhúzás fogalma szvsz baromság.''
Olvasd el a #30-ban, mit nevezek túlhúzásnak. Ez válasz a hozzászólásod utolsó bekezdésére is.
''De egy procit csak addig lehet hajtani, ameddig képes (hibátlanul) működni, utána már csak POST van és fagyások (''elhalálozás'' szerintem csak túlfesz és/vagy rövidzárlat okán) az esetek túlnyomó többségében.''
Vagy amíg tönkre nem megy - mert te is azt írod, hogy az esetek többségében. Légy következetes. -
Kawasakis
csendes tag
Oké, érvek, vagy tények? Nem mindegy! (Ellen)érvből
Dokumentáld, hogy a cpu-t a gyártó kiválogatta, mondván: ez nem jó 3 GHz-esnek, az jó, amaz jó.. Nem pedig: rendeltek (példa) 3000 3GHz-est, ezért a gyártósor az ennek megfelelő szorzót állítja be és miután ez lement, legyártjuk az utána megrendelt 20000 db 2.4-eset!
A szorzó nem a fogyasztókat védi a hibás procitól, hanem a gyártót a profitvesztés ellen!!! Az AMD/Intel nem gyárt külön n órajelű cpu-t, hanem (Intel) P4-et n órajelre állítva.
Szerintem a procik nem térnek el, csak szorzóbeállításban = nincs ''túlhúzás''.
A túlhúzás fogalma szvsz baromság. Egy motort túl lehet pörgetni, ha nincsen leszabályozó és ettől lehet baja. De egy procit csak addig lehet hajtani, ameddig képes (hibátlanul) működni, utána már csak POST van és fagyások (''elhalálozás'' szerintem csak túlfesz és/vagy rövidzárlat okán) az esetek túlnyomó többségében.
Tehát igazat adok neked, akkor csak így: ha magasabb órajelen járatott cpu öregedési folyamata gyorsabb, akkor az azonos körülmények között gyártott (pl.:0,13micron, ugyanazon héten,...) névlegesen 2.4-es cpu 2.4-en később fog tönkremenni, névlegesen 3.06-os társa 3.06-on. Nemde? -
vallas
őstag
Helló mindenkinek!
Nekem egy kérdésem lenne,egy Abit se6 v2.1-es alaplapban lévő PIII 750 -es procit meddig lehet húzni,és hogyan,eddig amikor próbáltam nem sikerült.
a BIOS-ba beállítottam user definénél egy értéket,asszem 860 körül,de az újraindításkor hibaüzenettel visszaállt az eredeti 750-re.
Kérdés nincs valakinek eladó PIII 1Gigás procija? -
shtml
őstag
''Gáz, hogy ijenek lehetnek pl. táp okozta problémákból is''
Korábban leírtam neked, hogy ez nem a táptól van. A Mercury tápod nem tudott elég áramot nyomni az alaplapi stabilizátorba, azért volt ott kevesebb a Vcore.
Ettől persze nyugodtan szidhatod az Enermaxodat. De a tények ezúttal is makacs dolgok, akár elhiszed, akár nem. -
shtml
őstag
Ha túlhúzod, akkor elméletileg és gyakorlatilag is lehet baja, ahogy azt ebben a topicban korábban megírtam - és ahogy magad is tapasztalhattad, akár elhiszed, akár nem. Hogy ebből ki mennyit vesz tudomásul és mennyire ignorálja az érvekkel alátámasztott magyarázatot, az már lényegtelen, mert a tények makacs dolgok.
-
Kawasakis
csendes tag
OFF
1. ez a keresés/találatszám már offtopic /saját magamra nézve is/
2. legközelebb külön a te kedvedért csinálok róla screenshotot... :)
3. én cseppet sem kérdőjelezem meg a mások általi keresések eltérő találatarányát, te miért hiszed magadat okosabbnak/többnek a 378 találatod miatt? /ma reggel nekem is ennyit talált/ -
Grafman
aktív tag
Bocs, de ahogy beleolvasgattam itt igencsak jelen van a gyári
specifikációtól eltérő VCORE-érték kérdése, és az eddigi processzoraim esetében
egyiknél sem volt szügség az emelésére ha egy relatíve kellemes tuningra fájt a fogam. Szóval alapból én is ellenzem a fölösleges kockázat vállalást ezen a téren, és éppen ezért vagyok kicsit megzakkanva, hogy egy ''szimpla'' táp csere után (300WMercury ->430WEnermax) már 1.808V-körül kap a procim az elméleti 1.75V-helyett, ami a korábbi ''elviekben'' jóval gagyibb minőségü tápegységemmel nem kúszott föl eddig.
Egy 1.7GHZ-s Willemate Celeron a szenvedő alany, és eléggé :F-vagyok a jelenség kapcsán. Ha tuningolnám (most minden alapon megy) akkor sem emelném 1.75V-fölé, mert nekem is vannak már közvetve szerzett kellemetlen tapasztalataim a fesz emelést illetően, és a topic-ba beleolvasva csak mégjobban végigfutott a hideg a hátamon.
Szal frázis mert legyen már annyi beleszólása a kedves júzernek, hogy akarja e azt a szerencsétlen 1.75V-re predesztinált prociját majd' egy Volt-al a gyártója álltal megállapított legbiztonságosabb érték fölött járatni vagy sem.
Gáz, hogy ijenek lehetnek pl. táp okozta problémákból is, de most eléggé
kérdéses számomra, hogy -csak így- jó ez így nekem, vagy 1-2 hónap mulva kezdhetem el ásni a procim sírját?! -
#58
hobizoli
nagyúr
Cirkumflex
#52
hobizoli
nagyúr
válasz
Cirkumflex
#52
üzenetére
A P3-t meg Cerka 2-t is detto ugyanugy le lehet am sarkazni, sot ezeknel meg kisebb a mag is...es meg az a 4db kis gumi/szivacs(?) tappancs sincs
P3:
''Die Size:
128 mm² (0.25 µm)
106 mm² (0.18 µm, A2 Step)
104 mm² (0.18 µm, B0 Step)
90 mm² (0.18 µm, C0 Step)
95 mm² (0.18 µm, D0 Step)
385 mm² (0.18 µm, 2 MB L2 Cache)
80 mm² (0.13 µm) ''
K7:
''Die Size:
184 mm² (0.25 µm)
102 mm² (0.18 µm)
120 mm² (TB: 0.18 µm with 256 KB On-Die L2 Cache)
100 mm² (SF: 0.18 µm with 64 KB On-Die L2 Cache)
129.26 mm² (PM: 0.18 µm with 256 KB On-Die L2 Cache)
105.68 mm² (MG: 0.18 µm with 64 KB On-Die L2 Cache)
80.89 mm² (TH: 0.13 µm with 256 KB On-Die L2 Cache CPUID=680)
84.66 mm² (TH: 0.13 µm with 256 KB On-Die L2 Cache CPUID=681)
86.97 mm² (TH: 0.13 µm with 256 KB On-Die L2 Cache CPUID=682)
100.99 mm² (BT: 0.13 µm with 512 KB On-Die L2 Cache) ''
:DD:C
hobizoli -
hobizoli
nagyúr
''Üzem közbeni elhalálozásról egy helyen olvastam P4 esetében, ami úgy történt, hogy az extrém hűtés hatására elfáradt a hőelosztó ''kupak'' ragasztása és nem érintkezett a processzormag felületével -> a mag nem ad(hat)ta le a hőfeleslegét -> elfüstölt.''
Ilyenkor az a hires hovedelem netan csicskazott...? :DD
hobizoli -
#53
Kawasakis
csendes tag
Cirkumflex
#52
Kawasakis
csendes tag
válasz
Cirkumflex
#52
üzenetére
Már OFFolunk, de sebaj :)
Hoaxnak tartom azért, mert a(z) SNDS nem bug, nem rejtett hiba, hanem a túlzott fesz. emelés _következménye_ . Ahogy előbb írtam, a villanykörte sem szeret fűtőszállá válni, hát még a proci!
/Szvsz feszt max 15%-al érdemes emelni./ -
#52
Cirkumflex
csendes tag
Kawasakis
#51
Cirkumflex
csendes tag
válasz
Kawasakis
#51
üzenetére
Érdekes, a google.com nekem továbbra is 1860 találatot ad - na mindegy, afene érti. A fórumokra meg szerintem érdemes figyelni mert nagyon sok értelmes emberke írogat ( meg persze még több laikus). De a hardverben, szoftverben a legtöbb inkompatibilitást, jelenséget,hibát a felhasználók veszik észre, szinte sose a gyártó:
1995 a klasszikus Pentium bug, egy professzor írta le először
1999 a Pentium III 1.13 GHz fagyás ( az Intel vissza is vonta! ezt a procit)
AMD procik lesarkazhatóságára,''elégésére'' se az AMD hívta fel elöször a figyelmet, hanem fórumokon lehetett olvasni.
stb.
És végül egy kis számolás:
Az Intel elad 40 millió Northwood-ot 2002-ben, mondjuk.
Ebböl overclockolnak 5%-ot, az 2 milló.
Ebböl 0.1 voltnál több feszültséget emelnek 25%-on az félmilló.
Ha csak minden 500-dik döglik bele (egy év alatt) ,az 1000 db.
Ami nem sok, de indokolja miért vannak róla fórumok. Azért egy HOAX-ról nincs ennyi fórum. -
Kawasakis
csendes tag
Szvsz:
1. a procit nem élettartamra tervezik: 1000 db 2GHz-es prociból nem 1000 fog 10 év után tönkremenni, sőt, lehet, hogy lesz, amelyik 20 év elteltével is működne(csak minek?)
2. igazán komoly ugrás (órajel, telj. felvétel, fokozott melegedés) csak az utóbbi pár évben történt, így nincs processzor, ami alapján _tapasztalatból_ megállapítható volna, hány évet bír ki (mellesleg csak azonos körülmények* között van az összehasonlításra alap)
3. nem igazán szimulálható a cpu öregedése (azonos körülmények hiányában)
*: pl. külső hőmérséklet, tápfeszültség, terhelés/üresjárat megoszlása, üzemi hőfok, stb.
Öregedés miatti tönkremenésre nincsen általánosan elfogadható érv, de ellene sincs...
A túlfesz. más téma, a villanykörte se szeretne a 230V helyett 299V-ot (+30%) kapni..... Persze egy cpu nem éppen villanykörte... -
#48
Kawasakis
csendes tag
Cirkumflex
#45
Kawasakis
csendes tag
válasz
Cirkumflex
#45
üzenetére
DE! (picit OFF)
Fórumokra és azokban történt hozzászólásokra (_én_) nem adok, csak tényekkel alátámasztott, esetleg illusztrált cikkekre (szavahihetőnek ítélt forrásokból). Miért?
1. Messziről jött ember...
2. Egy bolond százat...
3. Igen/nem, a ''ha'' nem válasz...
4. nem voltam ott (hiszem, ha látom), sem olyan, akit ismerek -> lásd 1.
A találatok nagy része fórumokra mutat... Ezek pedig gyűlnek, hiszen az érintettek (izgatott P4 tulajdonosok) olvassák, szólnak hozzá, terjesztik más fórumokon... -
#47
Kawasakis
csendes tag
Cirkumflex
#45
Kawasakis
csendes tag
válasz
Cirkumflex
#45
üzenetére
Megkövetlek: én a zárójeles részre kerestem rá, ill. a rövidítésére: ''...SNDS-nek (Sudden Northwood Death Syndrome)''
-
#46
Obi-1
őstag
Cirkumflex
#45
Obi-1
őstag
válasz
Cirkumflex
#45
üzenetére
Lehet, hogy az előbb elírta (mert te is rosszul írtad a Nothwoodot) :P
-
Protoss
senior tag
A nem mozó alkatrészek kapcsán is van öregedés és ''kopás'', ha nem lenne akkor örökre mennének a szgépek és a monitorok. Ezt az öregedést gyorsítja, ha extrém körülmények közé helyezik az adott eszközt.
Egy 8 éves élettartamra tervezett proci mezei tunnigja pl.: 7 évre módosítja (ez feltételezés!!! és hasra ütve mondtam egy számot!!!) a felhasználót nem igazán zavarja, mert tuti, hogy egy tunning barát felhasználó kb 2 évente vesz új procit. De a tunnigolt alkatrésznek biztos, hogy nagyobb az elhasználódása. (Tunning alatt most a valódi túlhúzásra gondolok, mert a fesz emelés nélküli tunninggal csak a valódi terhelhetőségét lövöd be a rendszerednek.)
1 kérdés érdemes minden tunning előtt feltenni, ha összeadod a tunnig miatti beruházások teljes ktg többletét (pl.: drágább ramok, alaplap, hűtés, stb) akkor is megéri a tunning?
Lehet kicsit maradi vagyok, de pár esetben már láttam, hogy 30% teljesítmény növekedésért a procin árban keresett 20% ktg csökkenést a srác megfejelte a környezeti paraméterek biztosítása végett 30% ár többlettel. Na ilyenkor szoktam fetrengeni a röhögéstől, mert 10% többet fizetett egy agyon tervezett rendszerért. :) -
Peat;)
veterán
válasz
Kawasakis
#41
üzenetére
Érdekes én is hallottam p4 halálokról,asszem valamelyik újságban volt hogy egyszer csak behal a normális hőmérséklet mellett,gondolom a fesz emelés miatt.Szerintem nem érdemes a feszt megemelni,vagy csak nagyon kicsivel,de mindenképp ártalmas a feszemelés egy procira nézve(élettartam lecsökken akár 1-2 évre is ha nagyon kapja a kakaót)
-
#41
Kawasakis
csendes tag
Cirkumflex
#37
Kawasakis
csendes tag
válasz
Cirkumflex
#37
üzenetére
Ne hari, de elolvastam és viccesnek tartom - mint forrást.
Komolyan nem képes arra sok ember, hogy amit megtud, azt ellenőrizze is?!
Keress rá a ''jelenség'' nevére:
Google: 3 db találat. Ebből egy az általad linkelt fórumtéma (magyar), egy olasz találat és egy orosz(?). Angol találat miér' nincs?? Vajon?
Altavista 0 találat. - Ismert, széles körben előforduló jelenség lehet...
Bocs, ha bárki érzelmeibe gázolnék a stílusommal, de _én_ lehetőség szerint meggyőződöm a dolgok valóságalapjáról. Pl. ha ''valaki'' mond valamit ''Marisról'' (Amd, Intel, bicikli, könyv, ember, állat, stb.)..
Én veszem a fáradtságot és megkérdezem ''Marist'' is, mert ha ''ő'' meg azt mondja, hogy nem úgy van, akkor a források hitelességének (kinek hiszek) függvényében vagy elfogadom valamelyiket, vagy további források után nézek. -
Kawasakis
csendes tag
Fesz. emelés miatti elhalálozás: ha valaki emlékszik még a Celeron 300A-ra és a hozzávaló ''deszkákra'' (nálam abit), akkor arra is emlékezhet, hogy (asszem) 2V a névleges cpu fesz. és 2.3V-ig (15%) lehetett emelni. Nyilván nem túl ésszerű cselekedet egy ~1,5V-os cpu-t 1.8 (+20%) vagy épp 2.0V-al (+33%) ''megkínálni''.
-
#39
Kawasakis
csendes tag
Cirkumflex
#37
Kawasakis
csendes tag
válasz
Cirkumflex
#37
üzenetére
Köszi!
Minden más hozzászólót is kérek arra, hogy jelölje/ossza meg tudása forrását! -
turho
addikt
Sajnos halnak pedig el p4-ek a feszemeléstől. ha nem emelsz sokat, a saját védelme és a megfelelő hűtés elégséges. De 1.525 V helyett 2 volton már bekövetkezhet zárlat a sokmillió tranzisztor egyikében. Az elektronikában ez így működik ilyen kiélezett cuccoknál. És nem feltétlen kell túlmelegednie, egy pillanat alatt zárlatba mehet. -10 celsius fokon is. külföldi fórumokon lehet helyenként olvasni, hogy senki ne menjen 1.8-1.9 V fölé, mert csak a procit kockáztatja, nagyobb fesz már egy mhz-zel sem csikar ki többet a p4-ből. Viszont melegszik és instabil.
-
Kawasakis
csendes tag
Hol olvastad, hogy elfüstölnek P4-esek?
Én ezt nem hiszem.
Nem kell mindent elhinni, ami pedig csak ''állítólag'', azt ne vedd komolyan az élet semelyik területén: jobban jársz.
Míg el nem füstöl az első /vagy az egyik/ cpu-m? Az órajel és/vagy fesz. emelés miatt semmiképpen nem fog elfüstölni egyik cpu-m sem.
Üzem közbeni elhalálozásról egy helyen olvastam P4 esetében, ami úgy történt, hogy az extrém hűtés hatására elfáradt a hőelosztó ''kupak'' ragasztása és nem érintkezett a processzormag felületével -> a mag nem ad(hat)ta le a hőfeleslegét -> elfüstölt.
forrás: http://www.hardocp.com/article.html?art=NDE5 -
Tiltus
tag
válasz
Kawasakis
#34
üzenetére
Hasonlóan gondolom én is!! Bár tegyük hozzá, ha csak az FSB-t növeled , de semmilyen feszültség szintet nem.:P
Nekem is most már több mint 1,5 éve ketyeg egy 1,6-s P4 Northwood 2,2-n szimpla FSB emeléssel, ja és a hömérséklet növekedés csak 7C°, amit egy jó hűtéssel akár el is lehet tüntetni!!!!:C -
Kawasakis
csendes tag
A húzásról/tuningról az a véleményem, hogy nem igazán létezik: a cpu vagy hibátlanul működik, vagy nem. Ha egy adott széria (legyen P4) gyártási precizitása 3400 MHz-t tesz lehetővé (90% feletti arányban), a bolti termékből pedig 3200 a legnagyobb, 1800 a legkisebb névleges órajelű, akkor az 1800-as 3000MHz-en ___nincsen túlhajtva___ . Technikailag képes rá és mindössze a szorzózár (multiplier lock) akadályozza meg abban, hogy névleges FSB-vel elérhesse azt az órajelet, amin egyébként képes üzemelni.
Vegyük a jelenlegi procim: 2GHz-es Northwood 2.9-en. Húzva van? Valójában nem, nincsen húzva, csupán nem a névlegesen kikiáltott órajelén üzemel. Túl van hajtva és előbb tönkremegy? Nem, mivel nem üzemel extrémebb körülmények közt, mint névlegesen 2800-as, vagy 3060-as társa (ugyanazon széria).
Amit ma tuningnak neveznek, az pusztán a technológiából fakadó (mesterségesen korlátozott) lehetőségek kihasználása. -
Kawasakis
csendes tag
''Max annyi lehet a gond, hogy az egyre végonyabb csíkszélesség miatt a magasabb feszültségtől az elektronok szeretnek átugrálni a másik vezetékre, és emiatt ''átég''.''
Ez a jelenség nagyjából azonos a rövidzárlat nevűvel, nemde? Szerintem ha ez az átugrálás már megtörténik, akkor a mesének vége.
Tuning alapfeszen? Ez okés. De mi az alapfesz? Nem a névleges cpu fesz? Mert ha azért ''emelek'' feszt, hogy a nagyobb teljesítményfelvétel miatti (fesz.)csökkenést kompenzáljam, vagyis a valóságban inkább csak szinten tartom... akkor nem is emeltem.
Mire ''egyszercsak meghal'', szvsz nagyon sokat fog lefagyni a win/egyéb OS (kivéve ami 'fagyálló' :) van ilyen single cpu-ra? :) ) -
shtml
őstag
A processzorok öregedését, lassú tönkremenetelét (vagyis nem a túl nagy fesz vagy megégés miatti hirtelen halálra gondolok) a félvezető rétegben végbemenő diffúziós folyamat okozza, amely roncsolja az anyagszerkezetet és a félvezetőszerkezet felépítését (a szennyező anyagok szétterjednek). E diffúziós folyamat sebessége függ mind a feszültségtől, mind a hőmérséklettől.
Azt senki nem vitatja, hogy a túl magas hőmérséklet még akkor is káros, ha belül van a gyári maximumon. De károsít a túl nagy feszültség is (akár jó hűtés esetén is és még ha nem okoz is hirtelen halált), ui. igen felgyorsítja az anyagszerkezet romlását. Erről sok P4 tulaj tudna mesélni, de olyanok is, akiknek pl. a túlhúzott Tua Celeronjuk egy idő után már csak alapon volt hajlandó elindulni. AMD processzorokról is hallottam már ilyet. Túlhúzáson egyébként azt értem, hogy egy processzort jóval a neki megfelelő core típus gyári maximuma fölé húznak. Egy 1.7 GHz-re húzott Tua Celeron pl. már szerintem túl van húzva, míg egy 1.4-1.5 GHz-re húzott még nem, mert hiszen létezik/létezett 1.4 GHz-es Tua Celeron.
De miért lehet káros a túlhúzás még akkor is, ha a feszültség vagy a hőmérséklet nem túlságosan magas?
A mag melegedése a Vcore mellett az órajeltől is függ, hiszen a CMOS technológiában a félvezetők pici kondenzátorok gyanánt működnek és ezek minden órajel alatt feltöltődnek és kisülnek. A tényleges csíkszélesség nem abszolút pontosan állandó, ahogy nem abszolút pontosan állandó az egyes félvezetők kapacitása sem. Emiatt egyes pontok az átlagnál jobban felmelegedhetnek, ám ezt a LOKÁLIS hőmérsékletet a belső hőmérő dióda nem méri, mert e dióda esetleg éppen a mag más pontján helyezkedik el. Ez a gyártási szórás egy adott magtípus maximális frekvenciájáig nem gond, mert a gyártó belekalkulálta azt, hogy a szórás miatt az előfordulható legmagasabb lokális hőmérséklet sem lehet károsan magas.
Túlhúzás esetén azonban simán előfordulhat, hogy egy-egy LOKÁLIS hőmérsékleti maximum jócskán meghaladja a még nem káros hőmérsékletet, miközben a belső hőmérő dióda még teljesen normális hőmérsékletet jelez ki. Ekkor azon a pontos felgyorsul a félvezető anyagot károsító diffúzió és lehet, idővel elromlik a processzor vagy már csak a névleges órajel közelében (vagyis alacsonyabb lokális hőmérsékleten) lesz hajlandó működni, ahol a károsodott anyagszerkezet még nem okoz kapcsolási hibákat. -
Goose-T
veterán
-
rogers
aktív tag
Analitikus módon én arra lennék kíváncs, persze kellően nagy számú teszteset után, hogy egy húzott processzor élettartalma rövidebb-e mint az alapon járatott társáé. Mondjuk 1000 azonos konfigot (alaplap+proci+memória) elindítani tesztlabban abból 500 húzott, 500 normál aztán várni és nézni az elhullási mutatókat. Ha a húzott konfigok szignifikánsan jobban ''csinálódnak ki'', akkor az jelzés értékű.
Kísérlet lezártával lehet nézni, hogy a lepukkadt konfigokban a proci, alaplap v. memória volt-e a ludas... -
#14
hobizoli
nagyúr
gericooper
#12
hobizoli
nagyúr
válasz
gericooper
#12
üzenetére
De, csak az nem az a ''minoseg''...
hobizoli -
#13
twollah
nagyúr
gericooper
#12
twollah
nagyúr
válasz
gericooper
#12
üzenetére
Húzott procikról van szó.
Igen vékony, de eddig még nem olvastam arról, hogy sorra pusztulnak meg az új maggal rendelkező AMD procik. -
#6
pilóta
nagyúr
kamikaze boci
#4
válasz
kamikaze boci
#4
üzenetére
Az vicces lenne, ha 20%-al működne több tranzisztor :D :D
Ez az ''így sikerült'' dolog csak részben igaz, mert ahogy jobb a kihozatal, úgy nő a tökéletes példányok aránya, de a tokozásnál meg a kereslet alapján döntik el.
Tehát ha 1000 prociból 990 jó, de 500 db lassab proci kell a piacra, akkor a lassabbak között 490 tökéletes és 10 kicsit hibás. Ez persze nam azt jelenti, hogy nem megy mindegyik tranzisztor, csak azt, hogy a magasabb frekvencián nem tökéletes. -
Max annyi lehet a gond, hogy az egyre végonyabb csíkszélesség miatt a magasabb feszültségtől az elektronok szeretnek átugrálni a másik vezetékre, és emiatt ''átég''. Ha sokáig így megy, akkor egyszercsak meghal.
Ezért tuningolok én csak alapfeszen, vagy max egy-két tizedet emelek. -
#4
kamikaze boci
őstag
kamikaze boci
őstag
Szerintem a proci teljesítményét a gyártás utén méréssel állapítják meg(általában, egyéb esetben marketing). 2.4-et tud mert így sikerült, 3 mert így sikerült (mondjuk 20 százalékkal több tranzisztor működik).
-
Kawasakis
csendes tag
Szerintem tévhit, méghozzá óriási.
Pl.: (Intel) egyazon gyártósoron és időpontban készült 2400-as és 3200-as proci. Mi lehet a különbség? Leginkább a szorzólock beállítása: az egyik 24x , a másik 32x . Amúgy a lapka tökugyanaz. Mi baja lehet hát annak a 2.4-re állítottnak 3.0-on, amelyik a 3.0-ra állítottal azonos körülmények között készült?
Miért menne tönkre a magasabb feszültségen, de a gyártó előírt hőtartományon belül üzemelő proci?
Ezt érdekes témának tartom, várom az ellenérveket-tényeket, ha akad ilyen.
Húztam a DX-4-100-asom, a Celeron 300A-m, 366A-im (BP6), az Athlon 500-asom, a Duronom, a TBird 1333C Athlonom, a P4-esem... és SOHA nem volt ebből egyetlen problémám sem. A Celeron 300A-val vett táp kiszolgálta még a TBird 1333-ast, aztán vonult nyugdíjba, rajta kívül csak 1-2 wincsim lehelte ki a lelkét kisebb-nagyobb mértékben. Meg legutóbb egy 300W-os Codegen. Nincs ami a tuning ellen szólna..
Aktív témák
- LG 65B4 - 65" OLED - 4K 120Hz 1ms - NVIDIA G-Sync - FreeSync Premium - HDMI 2.1 - PS5 és Xbox Ready
- HP Omen 80G8E9 - 27" IPS - UHD 4K - 144Hz 1ms - NVIDIA G-Sync - FreeSync - HDR 400 - USB Type-C
- Thermalright Hyper Vision 360 UB ARGB White AIO vízhűtés eladó!
- Eredeti Lenovo USB-C 65W töltő (használtak) (ELKELTEK)
- BESZÁMÍTÁS! MSI B450 R3 3100 16GB DDR4 512GB SSD 750GB HDD GTX 1050Ti 4GB ZALMAN ZM-T7 Chieftec 400W
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest