-
Fototrend
Új hozzászólás Aktív témák
-
#92251648
törölt tag
válasz Mathiask #1408 üzenetére
Öröm látni, hogy valaki olvasni és írni is tud.
Bármi lehetséges, az általad leírtak is valós opciók. Kiegészíteném őket azzal az esettel, mikor a sok pici pozitív változás összességében nem felfelé mutat, hanem oldalazva haladunk általuk. A különbségek egyértelműen hallhatóak, de nem feltétlenül jutottunk előrébb.
-
#92251648
törölt tag
válasz fehér_ember #1411 üzenetére
30 évet nehéz lenne leírni, meg biztosan az is rosszul esne néhányaknak.
Az említett Wireworld kábel nem apró változást okozott nálam és azon barátaimnál, akiknél megfordult, vagy vásároltak is belőle. Konkrétan a legjobb kábel, amivel valaha találkoztam. Sajnos rémesen drága is.
A blogomat már lezártam.
[ Szerkesztve ]
-
#92251648
törölt tag
válasz #07400704 #1428 üzenetére
Ez összekötő kábel, meglepően vékony vezetőkkel, ami miatt szerelni sem egyszerű, mert elég szúrós szemmel ránézni, máris szakadnak az elemi ezüst szálak. Mérete és szerkezete miatt nem alkalmas hangfalkábel szerepre.
És igen, a Micro-t használom, ami az Eclipse installációs verziója.
-
#92251648
törölt tag
válasz #07400704 #1530 üzenetére
"Nagyon méltatlanul közösítik ki ezt a márkát, hozzáteszem más Klipsch-et nem hallottam még...."
Ne rajzolj célkeresztet a saját homlokodra!
Sok Klipsch dobozzal én sem találkoztam, de a korábbi típusok 5-10 %-os harmonikus torzítási értéke megalapozta a márka rossz hírnevét. Nem tudom, sikerült-e ezen javítaniuk, valamiért mindig kiesett a látókörömből ez a márka.
-
#92251648
törölt tag
válasz dgyuri0123 #1558 üzenetére
"Nagyon szerintem, a 926 nem is rockra "való". Ahhoz túl "visszafogott", "fehérgalléros" doboz,"
Nagyon szerintem is. A 8xx és 9xx Focalok túlságosan ki vannak herélve, le vannak fojtva az én fülemnek, leginkább a hangszórók miatt. Tipikus "1 lány 1 gitárral" anyagokhoz való dobozok. Pár éve szenvedtem egy ilyen doboz tuningolásával, de sehogy sem tudtam jobb hangot kihozni belőle, egyszerűen azok a motorok annyit tudnak, amit gyári összeszerelés után hallunk belőlük.
A térhatást kiemelkedő fontosságú szempontként kezelni nyilván nem tilos, de veszélyes játék, mivel a hangfelvételek készítésénél ez gyakorlatilag egy potméterrel, vagy pár kattintással módosítható paraméter, amit nem szokás maximumra tekerni. Tehát mikor a felhasználó otthon a térhatás növelésén munkálkodik, azzal néha szembe megy az alkotók szándékának. A joga persze megvan hozzá.
-
#92251648
törölt tag
válasz liszi70 #1594 üzenetére
"Már csak azt kell eldönteni, hogy ki és milyen alapon, milyen szempontok alapján dönti el, mi a magasművészet, és mi a populáris."
Hogy mi a populáris, azt nem kell eldöntenünk, megmondják a statisztikák. Hogy mi a magas művészet, arra meg százezernyi válasz lehetséges és szinte mindegyik butaság. No de akkor a Beatles melyik kategória? A maga korában rendkívül népszerű, azaz populáris volt, manapság meg művészi etalonként emlegetik.
-
#92251648
törölt tag
válasz fehér_ember #1599 üzenetére
"Erről az "1 lány 1 gitárral anyagok"-ról jutott eszembe. Hogy valaki megpróbálhatna rávilágítani arra, hogy miért is lenne jobb hangszertömegekhangjainakkatyvaszát hallgatni otthon a szobánkba (a hifinkről) vagy épp a fejhallgatónkon? Erre ugyanis még abszolút nem sikerült soha ráébrednem."
Nem hiszem, hogy bárki is állította, hogy jobb lenne. Én szeretem a tömény hangzást, a gazdag hangszerelést és a hangszerek egymáshoz viszonyulásának eredményét, de ez nem művészeti minőség kérdése. Néha én is hallgatok szingli leánykákat, de aztán jön a nagyzenekar, ahol sok rendszer elvérzik.
-
#92251648
törölt tag
válasz fehér_ember #1604 üzenetére
" Nem kell ennyire visszafogottan nyilatkozni."
Ebben a topikban? Dehogynem. Mintha tojáshéjon lépkednénk.
-
#92251648
törölt tag
válasz dgyuri0123 #1613 üzenetére
"Életemben talán 4-5 ízben sikerült olyan koncertet kifognom, amit nem akartam 5 percen belül otthagyni. Lehet, többet kéne eljárnom? De mennyivel? Heti minimum egy?"
Ez elég riasztóan hangzik. Mi volt a problémád, ami miatt általában menekülőre akarod fogni?
-
#92251648
törölt tag
válasz #71562240 #1616 üzenetére
Egy koncert élő előadás, akár hangosított, akár akusztikus. Ott zajlik előtted, azonos idősíkon vagy az előadókkal, nem felvételről hallgatod a műsort (hacsak nem playback, de ilyen bulikra szerintem innen senki nem jár). Hogy a hangosított élő hangzás mennyire eredeti, azon lehet filozofálgatni, de szerintem nem érdemes.
Azért remélem Ti is érzitek, hogy fentiek a HiFi hobbi elhajlásai. Az élő koncert túl hangos, nincs "térhangzás", a hangosított előadás nem élő... De olvashattunk már olyan kifogást is, hogy az akusztikus zenekarnak élőben túl kevés a basszusa. Nem bántásból írom (topikpara No1), hiszen ez nem személyes, hanem egy általános jelenség, de valahogy sikerült elég messzire battyogni a zenétől a nagy hifizés közben. Nem éreztek ebben problémát?
Több száz bejegyzésből álló gyűjteményem van általam hangosított, vagy közelről megélt koncertek szubjektív értékeléséből. A véleményekben gyakorlatilag nincs összecsengés, két ember képes teljesen ellenkezően nyilatkozni ugyanarról az eseményről. Ez nem kis fejtörést okozott nekem éveken át, végül beletörődtem, hogy az emberek többsége képtelen plasztikusan beszélni a hangélményeiről, rosszabb esetben az elvárásai sem definiálhatóak. Nem kritikának szánom ezt (topikpara No2), hétköznapi emberi jelenségről van szó. Én pl. nagyjából így vagyok gasztronómiával, se nem érdekel, se nem értek hozzá, de nem is járok gasztro fesztiválokra.
[ Szerkesztve ]
-
#92251648
törölt tag
válasz dgyuri0123 #1622 üzenetére
Ha zavaróan hangos, akkor az nyilvánvaló hiba. Bár én mostanában inkább azzal találkozom, hogy a jogi szabályzás és túltolt érdekvédelem miatt már túl halk a legtöbb koncert. A Sziget fesztiválon némelyik színpadot annyira leszabályozták, hogy a nézőtér közepén simán lehetett beszélgetni a buli csúcspontján is. Most nem tartok kiselőadást arról, hogy a koncertélménynek a hangnyomás is része, meg hogy meglehetősen más üzemmódot igényel, mint az otthoni magányos zenehallgatás. Sokfélék vagyunk sokféle elvárással.
Néhány hete volt szerencsém egy etióp faluban egészen közelről élvezni egy szombat esti mulatságot. Természetesen élő zene volt, meg sok tánc, étel, ital, de engem nyilván a muzsika és a zenekar érdekelt. Elektromosság hiányában nem volt hangosítás, a hangszerek többségét akkor láttam először, de így is meglehetősen hangos volt a buli. Ez kellett ahhoz, hogy a résztvevők a vágyott állapotba kerüljenek. És a zenének ez az egyik legősibb feladata.
-
#92251648
törölt tag
válasz #71562240 #1629 üzenetére
"Az élőzene mint "eredeti" esemény, hangosítatlan. Ha hangosított, akkor már nem élő, nem "eredeti", hanem akkor már konzerv, akkor már hifi esemény. "
Engedd ezt el! Ha David Gilmour élőben játszik előtted elektromos gitáron, tehát hangosítva, akkor az nem élőzene? Kétlem, hogy ezzel rajtad kívül bárki is egyetértene. A konzerv egy előregyártott, időtálló termék, amit bármikor levehetsz a polcról. És itt a "bármikor" a lényeg.
-
#92251648
törölt tag
válasz #10726912 #1656 üzenetére
Randa átverésre derült ma fény ebben a topikban. Évtizedek óta hazudták nekünk a zenekarok, hogy élő koncertet adnak, aztán tessék, most kiderült, hogy felvételt hallgattunk a színpadok előtt. Egy kérdésem azért még lenne. Ha egy akusztikus koncertet, kvázi élő műsort a szomszéd helyiségből, vagy esetleg az utcáról, tehát falon át hallgatok, akkor az számomra élő műsor-e, vagy sem? Talán ebben az irracionális csevegésben is elfogadható, hogy a falon átvergődő hanghullám kicsit több degradációt szenved meg, mint az elektromos jel a mikrofontól a hangszóróig.
u.i.: Írok egy leleplező levelet David Gilmournak, hogy drága bátyám, Te bizony az életben nem adtál élő koncertet, mert a gitárodat és a mikrofonodat elektromosság hajtja. Szóval ízibe küldjed vissza a pénzt, amit a koncertjegyekre költöttem, mert azon bizony az szerepelt, hogy LIVE!
u.i.u.i.: Holnap szebb napra ébredünk és mindenki belátja, hogy a szószólók csak összekeverték az "élő" és az "eredeti" szavakat. Utóbbiról viszont párszor már beláttuk, hogy nem létezik, mert ahány zenei hang megszólal egy hangszeren, az mind más lesz. Közülük melyik az eredeti?
-
#92251648
törölt tag
válasz #71562240 #1669 üzenetére
"a mikrofon sokkal-sokkal korlátozottabb hallásképességű, mint a fül"
Melyik ember füle képes 140-150 dB dinamika átfogást, 14 oktávnyi spektrumot feldolgozni, mindezt 5 - 360 fok között állítható irányhallással? A mikrofonnak annyira muszáj közel lennie a hangforrástól, amennyire a tervezői gondolták. Némelyik 10-20 cm, némelyik meg akár több száz méter távolságot szeret.
-
#92251648
törölt tag
válasz RetepNyaraB #1687 üzenetére
"a messzire rakott mikrofon erősen csorbítja a részleteket, tehát muszáj közelebb pakolni."
Nem a mikrofon csorbít, hanem az akusztikai környezet. Csupasz füllel is egyre kevesebb részletet és kisebb dinamikát hallasz, ha távolodsz a színpadtól. Hősünk kijelentésével ellentétben a mikrofonok érzékenyebbek, nagyobb átfogásúak, átvitelük egyenletesebb a fülünknél. De jó esetben a fül mögött van egy agy is, ami folyamatosan dolgozik a hangok értékelésén, egyeseket kiemel (pl. zenei hangokat), másokat elnyom (pl háttérzajt) attól függően, mire figyelünk. Erre a mikrofon nem képes, ő mindent rögzít. Ezért hát ha a környezet nem megfelelő (és általában nem az), akkor rákényszerülünk a közeli mikrofonozásra, annak minden előnyével és hátrányával.
[ Szerkesztve ]
-
#92251648
törölt tag
válasz RetepNyaraB #1701 üzenetére
Bizonyára az én hibám, hogy szakmai beszélgetések során ragaszkodom a helyes szóhasználathoz, mert így van rá némi esély, hogy megértjük egymást.
Mostanában divat lett a MÜPA akusztikáját firtatni, ami persze nem tilos, a közönségnek mindent szabad, de a kritikák többsége komoly tájékozatlanságot sugall. A Bartók terem akusztikája hangolható, módosítható az utózengési idő, állíthatóak a hangvetők. Ám úgy tudom, ezekhez nagyon kevesen nyúltak hozzá szaktudás, idő, szándék hiányában. Kocsis Zoltán rendszeresen állíttatta az akusztikát a darabtól és a zenekar összetételétől, ülésrendjétől függően. Halála óta egyre vastagabb por fedi a kezelő szerveket.
A MÜPA és benne a Bartók terem is univerzális felhasználásra készült. Ha a beruházó, megrendelő, tulajdonos felvállalta volna a szűkebb tevékenységi palettát, akkor ahhoz jobban illő akusztikát is ki lehetett volna alakítani, azonban ez az intézmény fenntarthatóságának beáldozásával is járt volna, mivel Budapesten nem élne meg egy ekkora, kizárólag szimfonikus, nagyzenekari komolyzenét közvetítő intézmény. Mint mindenben, ebben is kompromisszumot kellett kötni, ennek ellenére a Bartók terem akusztikája a legjobbak között van hazai szinten, legalábbis a nézők szempontjai szerint (a zenészek kevésbé szeretik). A Zeneakadémia nagytermét szokás ellenpontként emlegetni, ám ott nagyon nem mindegy, hova ülünk. A földszinten kínszenvedés minden előadás, ellenben a középerkélyen elképesztően jól tud szólni minden. És akkor most lehet vitatkozni, hogy a MÜPA, vagy az akadémia sikerült-e jobban akusztikailag... de nem érdemes, mert a kettő tervezése között eltelt egy évszázad.
-
#92251648
törölt tag
-
#92251648
törölt tag
válasz Dißnäëß #1741 üzenetére
Érdekes, amiket írsz, mivel a hifisták jellemzően kevesebb mikrofont szoktak követelni.
A Metallica-s példádat, kérdésedet nem értem. Mire adna megoldást, ha egy gitárt több sávon rögzítünk? (Amúgy szoktunk, de ennek más oka van, ezért nem keverném ide.) Ki keverjen magának egyedi anyagot? A felhasználó? A zenekar tagjai? Popzenében hallottam már ilyen kezdeményezést, hogy külön sávon hagynak egyes hangszereket, éneket, aztán otthon lehet vele játszani, de tudtommal elhalt az ötlet. Ipari szinten is létezik az eljárás, ezt nevezik remixnek, mikor az eredeti (analóg vagy digitális) multitrack anyagot újrakeverik.
Masteringre minden esetben készre kevert, tehát jellemzően 2 sávos anyag kerül. A sok sávval dolgozó keverés (mixing) egy másik folyamat.
-
#92251648
törölt tag
válasz RetepNyaraB #1742 üzenetére
Más muzsikusok is hasonlóan nyilatkoznak a MÜPA-ról. A színpadról nagyon rideg, érzéketlen, szinte légüres tér, ahol nagyon nehéz játszani, nem is nagyon hallják egymást a zenekar tagjai. E szempontból az akadémia sokkal szerethetőbb számukra. Ez egy teljesen érthető gondolatmenet, ám az intézmények profit-érdekelt vállalkozások, a közönség kiszolgálására és számának maximalizálására törekszenek. Zenészként nekem is klubkoncertek voltak a kedvenceim, de azokból nem lehet megélni. Sajnos.
A MÜPA műszaki stábja sajnos nem ér fel az intézmény színvonalához, nagyjából egy közepes színvonalú fővárosi színház szintjén van. Én is dolgoztam ott egy ideig és pont úgy éreztem magam, mint a zenészek a nagyterem színpadján. Néha attól féltem, valamelyik kolléga kettétörik merevségéből következően.
-
#92251648
törölt tag
válasz #71562240 #1756 üzenetére
Igen, belátom, mondataim valóban ellentmondásosnak tűnhetnek. Azt szerettem volna ezúttal is, amit máskor is, hogy a beszélgetésnek ne az legyen az egyetlen kérdése, hogy melyik a jobb/rosszabb, mert technikai kérdésekben ennek nincs értelme. Nagyon sok szempont van, amik mentén összevethető a két eset, hiszen sem méretben, sem funkcióban nem térnek el lényegesen, de hogy melyik a JOBB, arra nincs válasz.
-
#92251648
törölt tag
válasz dgyuri0123 #1767 üzenetére
"Nyilván az élőzene szintjét nem hozza..."
Eleve nem is hozhatja, hiszen elektromos, hangosított gitáron játszik, tehát soha nem hallható élőben. Nekem azért sikerült háromszor is, nagy élményt adott mind. Akkoriban még nem volt szimfonikus zenekari kíséret, ami nekem nem kedvencem, az új lemezen sem szeretem.
Sok év kihagyás után pár hete jelent meg egy új albuma (From This Place), nagy felbontásban is elérhető online áruházakban. Sajnos betegsége miatt ezen már nem játszik a pár napja elhunyt Lyle Mays és a bőgős Steve Rodby is csak produceri feladatokat látott el a felvétel során, csak a dobos Antonio Sanchez maradt a régi csapatból. Dolgozik az idő.
-
#92251648
törölt tag
válasz dgyuri0123 #1770 üzenetére
Szerintem sokan örülnénk, ha a párunk 63 évesen úgy néz majd ki, mint Bremnes. Kedvelem zenészként és nőként is, bár a skandináv nők keménysége néha riasztó.
-
#92251648
törölt tag
válasz dgyuri0123 #1774 üzenetére
Ez egy sok évvel ezelőtti Luxor Gold lehet ezüst/arany vezetővel, de csak tippelek.
-
#92251648
törölt tag
válasz Pazolini #1782 üzenetére
"Szerintem épp az állaspontok sokfélesége adja itt a színt és ez ad(na) lehetőséget a színvonalas vitára. "
Szép gondolat, szívesen egyet is értek vele. Azonban a sokszínűség - a hangerőhöz hasonlóan - önmagában még nem biztosítja a magas színvonalat, hanem csak megadja a lehetőségét (ahogy Te is írtad). Vannak szakmai alapvetések, amiken csak a laikusok képesek vitatkozni. Mi itt elvitázhatunk róla, a fekete gólyák milyen vonulási útvonalat követnek, de a szakik ezen nem vitáznak, mert tudják a valós választ.
A blog azoknak való, akiknek sok a mondandójuk, de nem akarják megvitatni a témát és/vagy nehezen viselik az ellenvetéseket. De persze vannak olyan terjedelmes témák, amik túlfeszítik egy fórumos hozzászólás kereteit, ezeknek jobb felület egy blog, durvább esetben egy könyv.
[ Szerkesztve ]
-
#92251648
törölt tag
válasz dgyuri0123 #1812 üzenetére
Ellenben világsztárok és gazdagok lettek. Nem minden muzsikusnak célja az elefántcsonttorony megmászása. A sóbiznisz a szórakoztatásról szól, Collins pedig az igényes popzenében mozog otthonosan (bármennyire is elképzelhetetlen ez a szókapcsolat sznob körökben), így hát abba az irányba tolta a Genesist és producerként a többi támogatottját is. Igen komoly vagyont szedett össze a tevékenységéből, szóló lemezeiből és a Genesissel közösen több száz millió albumot adott el, meg besöpört pár Grammy és Oscar díjat. Szerintem ő egy sikeres ember. Fanyalogni persze mindig lehet, csak nem mindig érdemes.
[ Szerkesztve ]
-
#92251648
törölt tag
válasz dgyuri0123 #1822 üzenetére
Próbáljuk megérteni egymást! Nem értékekről, hanem célokról beszéltem. Collins és a Genesis eldönthette, hogy maradnak a zeneipar perifériáján fennkölt művészként, vagy mennek az MTV-be és keresnek egy valag pénzt. Gabriel távozása után az utóbbit választották. Ennyi volt mondandóm lényege.
Hogy a Grammy mennyit ér, arról nincs sok értelme vitáznunk, mert némelyik zenész a fél karját adná érte, másokat meg teljesen hidegen hagy. Én nem keverném az Oscarral, mert az már tényleg szemfényvesztés, a Grammy díjnak azért volt/van némi szakmai alapja.
u.i.: Santana 14 Grammy díjat kapott eddig.
[ Szerkesztve ]
-
#92251648
törölt tag
válasz dgyuri0123 #1826 üzenetére
1988-ban.
BEST ROCK INSTRUMENTAL PERFORMANCE - Blues For Salvador
Úgy beszélgessünk egy teljesítményről, hogy nem foglalkozunk annak céljával? Hát...
[ Szerkesztve ]
-
#92251648
törölt tag
válasz orsib78 #1848 üzenetére
Maga a cikk eléggé pongyola és több tárgyi tévedést is tartalmaz, de ugye nem ez volt kérdés.
A FLAC veszteségmentes tömörítés, de mégiscsak tömörítés, amit lejátszásnál ki is kell csomagolni. Nem találkoztam még olyannal, hogy ez eltérést okozott volna hangszínben, de a tömörítetlen állomány lejátszásához képest valóban érzékelhető eltérés, 4 fős vaktesztben magabiztosan ki tudtuk mutatni. Az okát ne kérdezd, nincs elégséges tudásom a magyarázathoz.
Nem hiszem, hogy a tömörítési megoldások más és más lejátszó rendszert igényelnének. De abban van valami, hogy a formátumok megítélésében szerepet játszik a lejátszó lánc is. Pl. a DSD formátum azoknál fog többet adni, akiknek rendszerében a DSD kezelése legalább olyan magas szinten történik, mint a PCM jeleké. Ez messze nem olyan gyakori, mint elsőre gondolnánk, a tisztán natív DSD lejátszás még mindig ritka. Az SA-CD hajnalán némelyik gyártó csaláshoz is folyamodott, a különbség fokozására lerontották a PCM jelutat, hogy a DSD réteg érezhetően jobban szóljon.
A másik idézetnél nem igazán értem, hogy mit akart közölni velünk az író, de itt is vannak fura kijelentések. Rippelés során ha elég időt adunk a folyamatnak és nincs nagyon összekarcolva a lemez, a CD-ről beolvasott adatokban nem lehet eltérés. Ha az író nem rippelésre gondolt, hanem realtime lejátszásra, ott valóban lehet eltérés a környezeti hatások miatt, de nem az adatmennyiségben keresendő. De ez ugyanígy igaz minden más lejátszási megoldásra is.
Az analóg/digitális hitvitához nem szeretnék hozzászólni, ennek már minden aspektusát kitárgyaltuk az elmúlt 40 évben. Műszaki szempontból egyik sem tökéletes. Hogy kinek melyik a szerethetőbb, praktikusabb, olcsóbb, fenntarthatóbb, az meg nem vitatéma.
-
#92251648
törölt tag
válasz orsib78 #1851 üzenetére
Vettem egy albumot, ami rendelkezésemre állt tömörítetlen verzióban, ebből készítettem közepes tömörítésű FLAC állományt, majd 4 fő jelenlétében random sorrendben lejátszottam néhány részletet FLAC és Wave formátumban. A tesztelők minden esetben meg tudták mondani, mikor melyik formátumot hallják. Ennél tudományosabb módszert nem akartam használni egy baráti összejövetelen. A rendszer elemeire már nem emlékszem, de vélhetően a Luxor PC valamelyik korai verziója volt a főszereplő. Akkoriban gyorsan cserélődtek nálam a cuccok, erről azóta már leszoktam. Egy másik alkalommal minimális tömörítési rátájú FLAC (0) állománnyal megismételtük a tesztet, ott már nem tudtunk magabiztos döntést hozni, a különbség nagyon kicsi és esetleges volt. Azóta én ilyen formátumban tárolom a zenéim nagy részét.
Magyarázattal továbbra sem tudok szolgálni, de azt tudjuk, hogy a végső produkció nem csak azon múlik, milyen hasznos jelek utaznak a rendszeren, a háttér folyamatok is lényegesek, pláne egy számítógépnél.
Minden valamirevaló zenekiadó intézkedett már régi felvételeik archiválásáról. Ahogy írod, a DSD formátumot eredetileg erre a feladatra hozták létre. Amit még nem archiváltak valamilyen digitális formában, azt vélhetően nem is akarják/tudják megmenteni.
[ Szerkesztve ]
-
#92251648
törölt tag
válasz orsib78 #1861 üzenetére
"Én is ezen morfondíroztam, hogy talán valami sokkal elemibb szinten van különbség, ami nem az adattartalomra vonatkozik."
Javaslom, maradj ezen a logikai úton! A számítástechnikusok azonnal a bitek tartalmára koncentrálnak, mert ők ehhez értenek. Ám a valós idejű lejátszás és adattovábbítás nem azonos sem a file másolással, sem a tömörítéssel, ezeknél sokkal bonyolultabb és merevebb folyamat. Ezernyi példát lehetne hozni arra, a bit-perfect átvitel miért nem garancia semmire, pl. egyes digitális jelforrások produkciója miért tér el egymástól, de már szörnyen unalmas ez a vitatéma. Minden érv elhangzott az elmúlt években, az álláspontok mégsem változtak, de néhányan sokadszorra is meg akarják erőszakolni egymást.
-
#92251648
törölt tag
Mivel tudtam előre, a vita hova fajul egy ilyen témában és azonnal megszólalnak a hitvallások, szándékosan azzal kezdtem, hogy nem tudok magyarázattal szolgálni. Igen, mérnök vagyok, de legalább ennyire zenehallgató és hifista is. Talán nem is hinnéd, ezek az üzemmódok néha micsoda harcokat vívnak bennem, néha még személyeskedésre is sor kerül a vita során.
[ Szerkesztve ]
-
-
#92251648
törölt tag
válasz fehér_ember #2505 üzenetére
"97Hz alatt nem is fér bele semmi lecsengési idő a waterfall fülön az 500ms tartományba."
Ezt nem értem. Mi nem fér be hova?
80 Hz alatt nem sokat mond az utózengési idő, nem is nagyon szokták mérni. A RT egy átlagolt érték (1/1 vagy 1/3 okt), amin nagy mértékben tud módosítani egy módus, állóhullám és ezekből szinte minden szobában van néhány. Hogy éppen kiemelést, vagy beszakadást okoznak-e, az csak attól függ, hol ülsz és hol vannak a hangsugárzók a szobában, a +/- hiba mértéke pedig a falak visszaverő képességétől, azaz anyagától, szerkezetétől függ.
"Vagy múltkor túl alacsony hangerővel mértem, vagy most túl magassal?"
Egy mérés előtti kalibrálás és egyeztetett jelszint megoldaná ezt a problémádat. Célszerű 75 dB környékén mérni, mert ez felel meg a normál zenehallgatási hangerő átlagértékének, messze van a fájdalomszinttől és az alapzajszinttől is, meg itt még nem kell félteni a motyót sem.
"Smoot-ból melyiket szokás választani?: 1/3;1/6;1/12;1/24;1/48"Nincs erre szokás, több módon is érdemes megnézni a görbéket. Az erősebb simítás (1/6 - 1/12) a tendenciákat mutatja meg, a gyenge simítás (1/24) pedig a problémás frekvenciákat. HiFi fórumokon szokás tökegyenesre simított görbékkel villogni, pedig ezek nagyjából semmit nem mondanak a nemiszerv méretén kívül.
"Az RT60 fülön meg melyiket szokás meghagyni a négyből?: Topt; EDT; T20; T30"Leginkább T20 és T30, de az újabb REW verziókban több lehetőség is megjelent.
* Hamarosan indul a témáról egy online kurzusom.
-
#92251648
törölt tag
válasz fehér_ember #2521 üzenetére
Az utózengési idő független a hangerőtől, ellenben a mérést meg tudja zavarni, ha túl halkan mérsz, mert túl rossz lesz a jel/zaj viszony.
Az 50 Hz-es probléma eredetét ilyen kusza görbék alapján nem tudom megfejteni, de gyanús, hogy pont 50-re esik.
Szinte mindenkinél van egy beszakadás 100-150 Hz között, aki kénytelen a dobozát a (csupasz) front falhoz közel felállítani.
[ Szerkesztve ]
-
#92251648
törölt tag
válasz fehér_ember #2523 üzenetére
No de miért egy vízesés görbéből akarod kiolvasni az utózengési időt? A definíció: mennyi idő alatt csökken a hangnyomás X dB-t (RT60 esetén 60 dB-t). Akár hangosan, akár halkan méred, ez ugyanannyi idő alatt fog bekövetkezni, csak utóbbi esetben nehezebb kimérni, mert a lecsengés vége beleveszik a háttérzajba.
50 Hz-en valami fix zajod van. Nincs ott valami elektromos gép, vagy földelési gond a rendszerben?
-
#92251648
törölt tag
válasz alphamooncam #2526 üzenetére
Ha a kijelentés utáni mondatokat is elolvasod, megleled a magyarázatot is:
"80 Hz alatt nem sokat mond az utózengési idő, nem is nagyon szokták mérni. A RT egy átlagolt érték (1/1 vagy 1/3 okt), amin nagy mértékben tud módosítani egy módus, állóhullám és ezekből szinte minden szobában van néhány. Hogy éppen kiemelést, vagy beszakadást okoznak-e, az csak attól függ, hol ülsz és hol vannak a hangsugárzók a szobában, a +/- hiba mértéke pedig a falak visszaverő képességétől, azaz anyagától, szerkezetétől függ."
Az utózengési idő a helyiség sajátja, annak minden pontján hasonló értéket mutat. Ám a basszus tartományban az átlagolás és a módusok miatt félrevezető értéket mutat az RT görbe, mivel az állóhullámok hatása erősen függ a lokációtól.
A hatályos előírásoknak megfelelő, hivatalos akusztikai jegyzőkönyvekben régebben az utózengési időt egyetlen számmal adták meg. Ma már 5 különböző frekvencián mérik, a legmélyebb 125 Hz.
[ Szerkesztve ]
-
#92251648
törölt tag
válasz alphamooncam #2535 üzenetére
A THD meglehetősen szomorú képet mutat, de nem mindegy, melyik felharmonikus ilyen magas. Miféle hangsugárzók ezek? Miként mérted őket?
[ Szerkesztve ]