-
Fototrend
Új hozzászólás Aktív témák
-
#92251648
törölt tag
válasz alphamooncam #2540 üzenetére
A korábbi és mostani torzítás görbédben nincs korreláció. Attól, hogy a THD-ból kiveszed a 4. és 5. felharmonikust, nem lehet ekkora változás, pláne nem a felső oktávokban. A görbéid skálázása is el van tekergetve. 120 cm távolságból mérve nagyon magas a 2-5 %-os torzítás. Kommersz rendszerekben 3-4 m távolságból is ritkán mérek ilyen magas értékeket. Valami nagyon nem kerek nálad, vagy a mérések hibásak. Szívesen segítek kideríteni, de ehhez kevés néhány fórumos hozzászólás.
-
#92251648
törölt tag
válasz fehér_ember #2541 üzenetére
Én mérési hibára gyanakszom. Milyen mikrofont használsz? Csinálj néhány mérést egészen halk, vagy néma mérőjellel, illetve próbálj ki más szoftvereket is (pl. HOLM Impulse)!
-
#92251648
törölt tag
válasz fehér_ember #2547 üzenetére
Hát akkor ennyi.
-
#92251648
törölt tag
válasz alphamooncam #2550 üzenetére
Kommersz rendszereket hallgatási pontban mérve 1-2 % az átlagos érték. 2 % felett morcosak vagyunk, 1 % alatt örülünk, 0,5 % alatt meg pezsgőt bontunk. Az alacsony torzítás persze még nem biztosíték semmire, inkább csak belépési engedély a táncterembe.
A torzítás maximális értéke 100 %, tehát nincs értelme 1000 %-os ablakot beállítanod, a minimális értéke pedig legyen 0,05 %. Így már olyan átfogásban látod a görbét, amiből olvasni is lehet.
Az alábbi görbét pár napja mértem egy kimondottan jó (és nagyon drága, kb 45 MFt-os) rendszerben 5 m távolságból. Csak azért mutatom, hogy lásd, milyen ablakot kell beállítanod.
[ Szerkesztve ]
-
#92251648
törölt tag
Nem kell annyira komolyan venni ezeket a távolságokat és szögeket, hiszen sem a szobák, sem a hangsugárzók nem egyformák. Ami az egyiknél jó megoldás, a másiknál problémás lehet. Diszperziótól függően némelyik hangdoboznak pont felénk kell néznie, másoknak meg jót tesz, ha elfordítjuk.
-
#92251648
törölt tag
válasz python1 #2556 üzenetére
Kábel biztosan nem, a többi igen. Nem célszerű leragadni egyetlen görbénél, együtt kell vizsgálni a többivel és úgy már sok dolog kiolvasható. Persze néha a torzítás görbe önmagában is beszédes, pl. nem mindegy, melyik felharmonikus ugrik magas értékre és hogyan viszonyulnak egymáshoz. Némelyik együttállás elektromos, a másik mechanikai problémára utal.
A korábban mutatott torzítás görbén a 70 Hz-es tüske egy akusztikai kioltás hatása, a hangnyomás görbén pont ott van egy gyönyörű beszakadás. Ezen nem segít semmilyen EQ, DSP, csak az akusztikai kezelés.
Az akusztika mellett a hibás keresztváltás tud még igen magas torzítást okozni, amikor a hangszórók számukra kényelmetlen tartományban, vagy egymással szemben kénytelenek dolgozni.
Amikor otthon méricskélsz, a teljes rendszer átvitelét látod a görbéken, elektronikákkal, hangszórókkal, akusztikával együtt. Rafináltnak kell lenni hozzá, ha csak valamelyik láncszemet akarod vizsgálni.
Az összejövetel, amit kihagytál, pont erről szólt.
-
#92251648
törölt tag
válasz Dißnäëß #2623 üzenetére
A Mastering egy elég jól definiált munkafolyamat. Miben érzel bizonytalanságot?
Az LP kopásáról... Ha kicsit számolunk, eredményként kijön, hogy a tű és a barázda érintkezésénél elég nagy a felületi nyomás és súrlódás, szóval fizikai csoda lenne, ha nem kopna a lemez. Pláne hogy a nála sokkal keményebb anyagból lévő tű is elkopik idővel.
-
#92251648
törölt tag
válasz Dißnäëß #2639 üzenetére
Ok, akkor félreértettem. Ez a Master fogalom szerintem inkább a laikusok körében pörög, illetve régen talán használták a szalagos rögzítéseknél, de sok éve nem hallottam senkitől a szakmában. Időrendi sorrendben van nyers, javított, effektelt, kevert, mastering-elt verzió a folyamatban. Hogy ebből a hifisták mit tekintenek Master-nek, azt én nem tudhatom. Talán leginkább a kevert, mastering előtti verzióra illik leginkább, mivel az elé ritkán szoktak visszanyúlni, míg mastering több is készülhet.
-
#92251648
törölt tag
válasz #71562240 #2811 üzenetére
"...más ügy persze az audio PC-k ügye, amelyeket egyelőre túl drágának tartok ..."
Igazad van, túl drágák, sőt itt is megjelentek a High End ragadozók, akik - szerintem pofátlan - több millió forintos áron kínálnak PC-ket. Ezekben a gépekben rengeteg felesleges cucc van, amik elhagyásával sokat lehetne faragni az árból, de ez ma nem létező opció. Majd ha elkezdik gyártani az audio felhasználásra való PC alkatrészeket, akkor beszélhetünk valódi audio PC-kről. Ez a folyamat egyelőre megrekedt az USB kártyáknál és tápegységeknél. Alaplap, processzor, memória, háttértár... ezekből közönséges, kommersz típusokat építenek az egészen drága masinákba is, maximum a gagyi órajeleket váltják ki valamilyen komolyabb ketyegővel.
A hálózati lejátszók elvileg megugrották ezt az akadályt, céleszközöket használnak, csak hát szerintem túllőttek a célon a durván leegyszerűsített kezelő felülettel, amitől a PC-hez szokott felhasználók többsége sikítva menekül (én is). No meg nem igazán időtállóak. Egy ilyen területen, mint a számítógépes lejátszás, nagyon gyorsan váltják egymást a történések, egy asztali lejátszó 2-3 év alatt elavulhat.
Biztos vagyok benne, hogy mindkét öszvér megoldás átmeneti, hamarosan ki fognak kopni a zenelejátszó rendszerekből és kiváltja őket valami más forráskészülék.
-
#92251648
törölt tag
válasz #71562240 #2815 üzenetére
"Úgy látom, még ma is hangsugárzóközpontú a mezei hifisták kb. nyolcvan-kilencven százaléka. "
Ha a központosulás alatt azt érted, mire költenek legtöbbet, akkor igen, a hangsugárzó viszi a pálmát, de ez nem feltétlenül a felhasználók sara. Egyszerűen durván túl vannak árazva a hangsugárzók a többi láncszemhez képest.
Ha központosulás alatt a fontossági sorrendet értünk, meg hogy melyik berendezés nyom többet a latban, akkor ez csak a kezdőkre leselkedő csapda. A kitartóbb hobbitársak könnyen eljutnak oda, hogy ilyen listákat nem állítanak fel, hiszen a rendszer szemléletű tervezésnél semmi értelmük.
-
#92251648
törölt tag
válasz alphamooncam #2865 üzenetére
Én nem tudok olyan plug-in-ről, ami "feljavítja" a hangzást, így ajánlani sem tudok ilyesmit. De ha elárulod, milyen paraméteren akarsz módosítani, talán tudok rá mondani valamit. De nincs univerzális megoldás, minden anyaghoz más beállítás kell. Ha mindenre ráhúzod ugyanazt a maszkot, akkor az lesz, amit írtál, hol ez tetszik, hol az és ez szerintem azt jelzi, zsákutcában forgolódunk.
-
#92251648
törölt tag
válasz alphamooncam #2994 üzenetére
Jól belekavarodtál a jelszint, kivezérlés, túlvezérlés, mintavétel, hangnyomás fogalmakba. A túlvezérlés a digitális világban ugyanúgy probléma, mint az analóg eszközöknél. Aki ennek ellenkezőjét súgta neked, arra ne hallgass a jövőben, de szerintem valamit félreértettél.
-
#92251648
törölt tag
válasz Mathiask #2995 üzenetére
A kollektív ellenségkép erőltetése csupán arra alkalmas, hogy feszültséget keltsen emberek között, akiknek személy szerint semmi okuk nem lenne egymással csatározni. Aki ilyesmivel él, vélhetően nem sokat tud az emberi lélekről. Vannak olyan helyzetek, amikor bárki rasszistává, bűnözővé, hőssé válhat, vagy hifistává, vagy éppen "mérnökké".
A mérésekre is felesleges mutogatni, hiszen mostanság pont azt látom, hogy boldog és boldogtalan egyaránt méricskél mindenfélét, ez már rég nem a mérnökök kiváltsága. A többség persze anélkül teszi ezt, hogy komoly fogalma lenne róla, mit is csinál.
-
#92251648
törölt tag
Néhány hozzászólás erejéig figyelmesen olvastam a torzításról szóló eszmecserét, aztán a sok félreértést, téves infót látva feladtam a próbálkozással. Meglepő a sűrű köd, ami néha rátelepszik erre a topikra műszaki kérdésekben. Filozófiai kérdésekbe olvasói fogadókészség hiányában nem mennék bele, egy ilyen szép tavaszi napon nincs kedvem széllel szemben vizelni.
Célszerű megkülönböztetni a kivezérlést, hangerőt és a jelszintet. A kivezérlés mindig egy meghatározott, nullának elfogadott értékhez viszonyítva értelmezhető. Ez régebben megvolt az analóg világban is, míg a piacot olyan cégek vezérelték, ahol mérnökök (!) voltak a döntéshozók, nem marketingesek. Ez a mai High End érában már csak ritkán van így, már csak ezért is összekuszálódtak a régen egységes technikai standardok, de a HiFi készülékek jelszintjeire, ézékenységére szabványok régen sem voltak, mostanság sincsenek, csupán ajánlásokról, szokásokról beszélhetünk. A digitális érában is van kivezérlés, ez az a bizonyos dB FS, de mivel a hifisták szinte mindent dB-ben próbálnak kifejezni, a káosz garantált és stabil.
Az elektromos jelszint jellemzően Voltban fogható meg. Analóg jel esetében ennek szoros kapcsolata van a kivezérléssel, de a digitális világban semmi köze hozzá. Az USB kábelen utazó elektromos jel (ami a hiedelmek dacára nem 0 és 1 számok sorozata, hanem analóg elektromos jel) feszültsége független a benne utazó digitális jel kivezérlésétől, szabadon tologathatjuk a feszültségét, míg a D/A konverter meg nem sértődik tőle.
Torzításból sokféle létezik, de a hifisták ezeket nem szokták megkülönböztetni, ami tovább fokozza a zavart. Torzítás nélküli lejátszó rendszer nem létezik, hiába csökkentjük a jelszinteket, valamennyi mindig lesz. A torzítások egy része független a jelszintektől, más fajtáik pedig szorosan kapcsolódnak a kivezérléshez, feszültségekhez. A hangszórók kis hangerőn is torzítanak, de ez a paraméter romlik, ahogy emeljük a hangerőt. Ha szerencsésen választottunk hangsugárzót, az elvárt zenehallgatási hangerőn sem ugorjuk meg az 1-2 %-os harmonikus torzítást, de ez ritkán jön össze. De ha egészen halkan hallgatunk zenét, akkor is lesz torzítás, sőt némelyik alfaja sokkal inkább az egekbe szökik, mint nagyobb hangerőn.
Túlvezérlés... Analóg eszköznél akkor lép fel, ha az elektronika már nem tudja előállítani, kezelni azt a feszültséget (áramot), amit ki akarunk csikarni belőle. Ezt klippelésnek nevezzük, ami végerősítőknél gyakran okozza hangszórók elfüstölését (mert a klippelő analóg jel elkezd egyenáramként viselkedni, amit a hangszórók lengőtekercsei szörnyen utálnak).
Digitális túlvezérlés nem létezik. A hozzáértőktől elnézést kérek ezért a kijelentésért, mert a kérdést lehetne/illene cizellálni, de az érthetőség kedvéért most inkább maradjunk a konyhanyelvnél! A digitális jel maximális kivezérlési értéke 0 dB FS, ennél magasabb érték elvileg és gyakorlatilag sem lehetséges, tehát nem lehet túlvezérelni. Amikor az anyagot átkergetjük valamilyen algoritmuson (pl. digitális hangerő szabályzás, EQ, plug-in), a teljes adatfolyam újraszámolása történik (tehát annyi a Bit-Perfect átvitelnek). Nem véletlen, hogy a lejátszó szoftverek hangerő csúszkáinak maximális értéke 0, mivel ezekkel csak csökkenteni tudjuk a kivezérlést, növelni nem (ellentétben az analóg előerősítőkkel). Ám pl. egy digitális EQ-val emelni is tudunk és ha ezt egy 0 dB FS szint környékére kivezérelt frekvencia tartományban tesszük, könnyen belefuthatunk abba, hogy a számítás végeredménye meghaladná a 0 dB-t. Mi történik ilyenkor?
Mivel 0 dB FS értéknél nagyobb digitális érték nincs, az ennél nagyobb értéket felvenni próbáló történések értéke 0 dB marad, ami által a jel hullámformája elkezd kiegyenesedni, a hullámok csúcsai eltűnnek, a szinuszhullám elkezd négyszögesedni. Ez is egyfajta torzítás, csak hallgatva teljesen más a hatása, mint amit egy túlvezérelt analóg erősítő produkál.
Bár szerintem manapság már elvétve (sem) fordul elő olyan zenei kiadvány, amin digitálisan "túlvezérelt" anyag, emiatt torzult hullámforma van (ehhez nagyon bénának kell lenni), de most tegyük fel, hogy egy ilyennel van dolgunk! Ha a lejátszó szoftverben visszavesszük a kivezérlést, pl. a Foobarban -6 dB-re állítjuk a csúszkát, attól a torz hullámforma nem fog rendbe jönni, tehát ez a lépés nem gyógyír a rossz felvételre (sőt csökkentjük vele az amúgy sem fényes dinamika tartományt). Ha a lejátszó rendszer megkívánja a kivezérlés csökkentését, akkor azzal a rendszerrel valami nem stimmel, hibásak az elektromos illesztések, gagyik a készülékek, átgondolatlan a fejlesztés. Belépő szinten ez nem ritka jelenség, pl. némelyik DAC nem szereti a 0 dB FS közeli kivezérlést, már -1 dB FS kivezérlésnél is visítanak, de ez nem a lejátszott anyag hibája. A hangfelvételek loudness tartalmát most inkább hagyjuk, az egy legalább ekkora téma és a torzításokhoz hasonló mennyiségű hiedelem lengi körbe, szóval nem intézném el 2 odavetett mondattal.
Digitális forráskészüléknél, olcsóbb D/A konvertereknél jellemzően csak digitális hangerő állításra van csak lehetőségünk, amit Bit-perfect lejátszás érdekében tanácsos elkerülni, vagy csak finoman használni. Sokkal inkább javallott odafigyelni a D/A és az erősítő illesztésére, de leginkább egy jófajta előerősítő használata. Ezek megoldanak minden jelszint problémát, a hangzásnak is jót tesz, ha a végerősítő izmos jelet kap. A hangerő szabályzására vannak egészen kifinomult megoldások, pl. a Parasound P6 előfokom esetében módosítható a szabályzási karakterisztika, nagyobb felbontással dolgozik a leggyakoribb hangerő környékén, alatta pedig nagyobb lépésekben módosítja a jelszintet, pont ahogy azt praktikusan elvárjuk.
[ Szerkesztve ]
-
#92251648
törölt tag
válasz alphamooncam #3088 üzenetére
Másról beszélünk, Te effektív átlag (RMS) értékről, én pedig csúcsértékről (Peak). Az én hibám, oda kellett volna írnom, hogy dB FS Peak, részedről pedig a dB FS RMS lenne a korrekt megnevezés.
[ Szerkesztve ]
-
#92251648
törölt tag
-
#92251648
törölt tag
válasz #03969024 #3094 üzenetére
Én a Foobar saját digitális jelszint szabályzó megoldásáról írtam. Külső eszközt nem tud vezérelni, arra ott van a TEAC gombja és távvezérlője.
Egyébként a TEAC 503-as digitális vezérlésű, de analóg hangerő szabályzást használ dicséretes módon. Ezért is mondják, hogy előerősítőként is használható, bár ez így ebben a formában nem igaz, mivel egy előfoknak nem csak a hangerő szabályzás az egyetlen funkciója.
-
#92251648
törölt tag
válasz dgyuri0123 #3100 üzenetére
Sok éve nem használok Foobar-t, így nem vagyok naprakész vele kapcsolatban, de az elméletet nem lehet meghágni. Natív DSD lejátszásnál semmilyen korrekciós lehetőség nincs az időbeli vágáson kívül, jelszint módosítás sem lehetséges, még a rémségesen drága stúdiós szoftverekben sem. Ha nálad működik a csúszka, akkor valahol van egy DSD/PCM átalakítás a jelútban.
A My Reel Club felvételein pontosan azért használunk DSD 256 formátumot, hogy ne legyen lehetőség digitális utómunkára és a klubtagok azt kapják, amit jelenlétükben rögzítettünk. -
#92251648
törölt tag
válasz alphamooncam #3109 üzenetére
Fő az önbizalom.
-
#92251648
törölt tag
válasz alphamooncam #3130 üzenetére
Arra esetleg gondoltál, hogy ha a "jobb" hangzás titka néhány plug-in bekapcsolása, akkor miért nem alkalmazzák ezeket már a stúdiókban a zenei kiadványok kezelésére?
-
#92251648
törölt tag
válasz alphamooncam #3140 üzenetére
"Kipróbáltam. Működik. "
Szuper! A 90-es évek elején a hirtelen kinyílt HiFi piacon lubickolva rengetegen vásároltak ekvalizereket, lelkesen tologatták a gombokat, mert hogy ők azt jobban tudják. Mindenki esküdözött egy beállításra, ami persze zeneszámonként más és más volt. Aztán ahogy jött, úgy el is vonult ez a divathullám.
A HiFi valaha a hanghűségről szólt, de ez nyilván nem törvény erejű kötelesség. A fényképeket, filmeket is el lehet színezni kedvünk szerint, csak hát a végeredménynek nem sok köze lesz az eredeti alkotáshoz.
-
#92251648
törölt tag
válasz alphamooncam #3147 üzenetére
A véleménykülönbség nem ok egymás gyalázásra, de ne kelljen már ezt bizonygatni egy felnőtt emberek közötti eszmecsere során! Ráadásul esetünkben még durva véleménykülönbség sincs, hiszen teljesen helyénvalónak gondolom, ha valaki a saját lejátszórendszere hibáit próbálja javítani, korrigálni. Csak hát Te eddig nem erről beszéltél, hanem a gyárilag elbaltázott hangfelvételek hibáit próbáltad kalapálni, ami szerintem már tényleg téves ülési irányt jelent a ló hátán. De kérlek, ezen se sértődj meg! Te legalább próbálkozol a gyakorlatban, még utána is olvasol, míg mások a fotelből okoskodnak nem létező tapasztalataikra támaszkodva.
[ Szerkesztve ]
-
#92251648
törölt tag
válasz #10726912 #3174 üzenetére
"... egyrészt a helység akusztikáját korrekciózzák, (ami a leirások alapján pl a mélytartomány csökkentését is jelenti, ha arra van szükség), másrészt a rosszabb minőségű felvételeket egyengetik ki. "
Equalizer-rel bizonyos frekvencia tartományok szintjét tudjuk módosítani pozitív/negatív irányba. Ha az akusztika hatására egy szűk tartományban zavaró kiemelés, hangnyomás többlet jön létre, annak hatását enyhíthetjük, ha a hasznos jel szintjéből veszünk vissza az inkriminált tartományban, így közelítünk az eredeti arányokhoz. Ám ha egy akusztikai kioltással, beszakadással van dolgunk, amit közel ellentétes fázishelyzetben találkozó hanghullámok eredményeznek, ott az EQ már kevésbé hatásos eszköz, hiszen ha a hasznos jel szintjét növeljük, azzal a visszavert hanghullám energiáját is csökkentjük, a kettő eredője ugyanúgy kioltás lesz, tehát adtuk a salaknak egy nyakast, avagy feneketlen hordóba hordjuk a vizet.
Mindettől ugye az akusztika nem változik, tehát nem az akusztikát "korrekciózzuk", hanem annak hatását. Apró, de fontos különbség ez, ami akkor mutatkozik meg, ha az akusztika hatását nem kizárólag hangnyomás szempontjából vizsgáljuk, hanem megnézzük, egy erős kiemelés, akusztikai gerjedés, állóhullám időben mennyire másként viselkedik, mint szerencsésebb hullámtársai. Szóval EQ-val akusztikát rendbe tenni nem lehet, maximum elviselhetőbbé tenni. Ha a megszólalási arányokat sikerül vele kicsit jobbá tennünk, azaz közelítünk az "eredetihez", akkor nyilván a "természetességet" is közelítjük.
Ami a hangfelvételek házilagos "egyengetését" illeti, osztom a szkepticizmusodat, ez szerintem egy reménytelen próbálkozás. Egy jelenséget korrigálni akkor tudunk, ha tisztában vagyunk vele, honnan hova akarunk eljutni. Ha egy anyagban valakinek problémás pl. a felsőbasszusok megszólalási aránya és ezért emel e tartomány szintjén, azzal még nagy probléma nincs. No de minden lemezcsere után átpöckölgeti a gombokat attól függően, milyen hiányérzete van? Ezt nehéz elképzelnem, főleg mert tudom, a stúdiókban mennyi energiát fektetnek a megszólalási arányok beállításába. Ha pedig hősünk minden felvételnél ugyanazt az EQ beállítást érzi megfelelőnek, azzal rávilágít, hogy valójában nem a hangfelvételekkel, hanem a lejátszó rendszerrel van problémája.
Képzeljük el, hogy egy képzőművészeti múzeumban sétálva minden festmény előtt más más színű szemüveget teszünk fel és azokon át szemléljük a képeket. Ha ettől valaki jobban érzi magát, hát tegye, de számomra - aki az eredeti műre és alkotó szándékára kíváncsi - egy otromba tett. A hangfelvételeket otthon áthangszerelni nyilván nem tilos, de semmi köze a High Fidelity-hez.
A zenei történés apró részleteinek előcsalogatására bizonyosan nem az EQ a megfelelő eszköz, hanem a torzítások, felrakodások csökkentése. Amikor egy létező részletet nem hallunk zenehallgatás közben, az azért szokott bekövetkezni, mert hangosabb történések elnyomják. Az emberi hallás egyik jellegzetessége, hogy a hangosabb hangokra figyelünk, a halkabb hangokat az agyunk zajnak, zavarnak érzékeli és megpróbálja közömbösíteni őket. Egy rossz minőségű lejátszó rendszer sok torzítást, felrakódást állít elő, amik maguk alá temetik a hangzó anyag apró részleteit (de pont ez a gond a magas alapzajjal is). Ha itt hadrendbe állítunk egy EQ-t és elkezdjük egyes tartományok szintjét emelni, azzal a torzítást is növeljük, tehát nem tettünk előrébb egyetlen érdemi lépést sem. Az, hogy az eredmény valakinek szerethetőbb lesz, egy szubjektív kérdés, vitatkozni nem érdemes vele, de nyilván nem minőség javulásról van szó.
-
#92251648
törölt tag
válasz ozzy711 #3224 üzenetére
"... nem is vetődik fel annak szükségessége, hogy állítsam a mélyeket."
Ez a jó minőségű rendszerek egyik velejárója. Jellemzően azok piszkálgatják a hangzást, akiknek problémás rendszerük van. Végtelen játék ez, néhányan egy életre beleragadnak, mások pedig vesznek egy nagy levegőt, összeraknak egy igazán jó láncot és eszükben sincs kavarni. A házilagos autó tuningot sem a korrekt gyári sportkocsikon, sokkal inkább a gyengécske kiskocsikon szokták elkövetni. A folyamatos cserélgetésbe ragadt hobbitársakról most nem ejtek szót, mert ők egy másik kasztot képviselnek.
Számomra a lejátszó rendszer jó minőségének egyik jele, hogy minden felvétel másként szólal meg rajta. Eszembe sem jut mindent egyenruhába öltöztetni.
-
#92251648
törölt tag
Nagyjából 2 évtizede vívom ezt a harcot. Eleinte nem volt könnyű elhitetni a hifistákkal, hogy akármilyen szobában nem lehet jó hangot csinálni, akármennyi pénzt is tolnak készülékekbe, kábelekbe, alátétekbe, színes pöttyökbe, Unicumos üvegekbe. Mostanra sokat változott a helyzet, egyre többen kezelik fontosságának megfelelő helyén az akusztikát, de persze még bőven akad olyan is, aki legyint rá. Megértem ezt a gondolkodást is, hiszen egy akusztikai panelt nem lehet tuningolni, drágább kábelt dugni bele, aláírásban, fotókon villogni vele. És hát tudjuk, hogy a HiFi sokak számára gyorsulási versenyt jelent, ahol villantani kell.
A jó akusztikánál nem az a fő kérdés, hányan engedhetik meg maguknak, hanem hányan akarják megengedni maguknak. Nem ritkán kerülök olyan helyzetbe, hogy a sok millió forintos rendszer tulajdonosa közli velem, a hangsugárzó előtt tornyosuló fotelt nem szabad odébb tolni, vagy a függönyt nem szabad cserélni, mert nem engedi a feleség. No de ez már a pszichológia, szociológia területe.
-
#92251648
törölt tag
Amikor valaki hozzám fordul a szobája akusztikáját illetően, őszintén meg szoktam mondani a véleményem róla. Előfordul, hogy azt kell mondjam, én ebben a szobában nem erőltetném a zenehallgatást. Nem azért, mert nem akarok segíteni, hanem mert tudom, hogy egy pénznyelő gépet készülünk bekapcsolni különösebb öröm reménye nélkül. Sokak szerint hardcore hozzáállás az enyém, de én azt mondom, ha valakinek fontos a minőségi zenehallgatás, a HiFi, a házimozi, akkor válasszon magának olyan lakást, házat, ahol ezeket meg is lehet oldani jó minőségben. Ha pedig nem fontos, akkor ne várjon csodát és ne költsön rá milliókat!
Nyilván nincs merev határ a vállalhatatlan és a tökéletes helyzet között. Némi toleranciának lennie kell az ítélkezésnél, de a túlzott mértékű (0,6 sec feletti), egyenetlen eloszlású utózengés, a 10 dB nél nagyobb eltérések a hangnyomás görbében és a 2 % feletti harmonikus torzítás reménytelenné teszi a minőségi zenehallgatást. Ezekkel az értékekkel kb 100 % toleranciát használtam az ideális értékekhez képest, bár ez így eléggé favágó hozzáállás.
-
#92251648
törölt tag
Egy helyiség utózengési ideje nagyjából független a hallgatási/mérési pont elhelyezkedésétől, azaz a helyiség minden pontján nagyjából ugyanolyan mértéket mutat. Emlékeim szerint akad a topikban olyan hobbitárs, aki szerint ez nem így van, de hát gondolati szabadság van. Részemről maradok a tényeknél és mutatok két utózengési mérési eredményt. Az egyiket a hangsugárzótól 1 m, a másikat a hangsugárzótól 6 méterre elhelyezett mikrofonnal követtem el.
A koncerthelyiségekre jellemző 0,7 - 1,8 sec utózengésen egy jól kezelt zenehallgató szoba utózengése már nem igazán változtat, de ennek a kérdésnek nincs sok értelme, mert ahogy pár napja írtam, a hangfelvételek zengését, terét általában mesterségesen építik fel 0,2 - 0,3 sec utózengésű helyiségekben kontrollálva.
Egyébként gyanítom, nem utózengésről akartál értekezni, hanem a direkt hangok és a zengés arányáról, ami természetesen nagyon más a nézőtéren és a színpadon.
[ Szerkesztve ]
-
#92251648
törölt tag
válasz fehér_ember #3270 üzenetére
Amit említettem, azt talán Kammerer írta, vagy valaki más, nem tudom, nem is lényeges. Nem vezetek személyi aktákat.
-
#92251648
törölt tag
Nem teljesen vágom, mit is kérdezel, így hát írok arról, ami szerintem érdekes a kérdésben.
Amikor a hangstúdióban egy felvételt monitoroznak és közben beállítják a megszólalási arányokat, a zengés mértékét és a térhatást, nyilván idomulnak az ott érvényes akusztikai körülményekhez. Ahogy a digitális fotók utómunkáját is alapvetően meghatározza, milyen monitoron nézzük az eredményt, a hang utómunkánál is kiemelt jelentőségű a kontroll rendszer, mert azon keresztül halljuk és ítéljük meg a paramétereket. Ebbe nyilván beleszámít a kontroll helyiség akusztikája, zengése is, amit tudatosan nem csillapítanak be extrém módon, hogy hasonlítson az otthoni viszonyokhoz, ne legyen túl nagy különbség a stúdióban és az otthon érzékelhető arányok között. No és ezért figyelnek oda és költenek sok pénzt a kontroll rendszerre, hogy az a lehető legegyenletesebb átvitelt adja, ne színezzen, ne csapjon be.
A kezdő hangász korszakomban készült mixeken tökéletesen hallható, milyen kontroll sugárzót használtam készítésük közben, hiszen annak hibái mentén állítottam be a paramétereket. Hiba volt.
-
#92251648
törölt tag
válasz #58092032 #3278 üzenetére
Ezt az alkotóktól és a kiadóktól kérdezd! A hangmérnök egyedül nem dönthet ilyen kérdésekben, ő a megrendelő kéréseit teljesíti, ez alól csak néhány sztárhangász kivétel, akik szabad kezet kapnak. Ha most annyi sört kapnék, ahányszor azt kérték tőlem, hogy legyen dögös, hangos, dinamikus a hangzás, hónapokon át lenne mit innom.
De persze azt is tudjuk, hogy ami hangosabb, az jellemzően népszerűbb is. Erre a jelenségre támaszkodva szinte egy komplett tudományágat hoztak létre a zenei és média piac döntéshozói.
[ Szerkesztve ]
-
#92251648
törölt tag
válasz #58092032 #3278 üzenetére
A MY Reel Club felvételeinél igyekszünk megtartani az eredeti dinamikai arányokat, 55-60 dB átfogást. Rendszeresen megkapjuk a kérdést, hogy miért olyan halkak ezek az anyagok, még olyan hifistáktól is, akik korábban a nagyobb dinamikájú kiadványokat hiányolták a piacról. Aztán mikor találkoznak egy ilyen felvétellel, kiderül, hogy a rendszerük nem is képes ekkora dinamika ábrázolására, vagy magát a hallgatót zavarja a komprimálás hiánya.
[ Szerkesztve ]
-
#92251648
törölt tag
válasz Mathiask #3306 üzenetére
Ez bizony szerintem is így van, emiatt (is) nem vennék régi D/A konvertert.
Sokan megtapasztaltuk már, egy jó előerősítő mekkorát tud dobni a produkción. Ám a jó előerősítő nem arról ismerszik meg, hogy van rajta hangerő gomb, ennél sokkal több szerepe és funkciója van. Ezt manapság divat tagadni, vagy csak simán nem érteni, de vannak olyan tapasztalt hobbitársak is, akik szerint az előerősítő a rendszer központi eleme.
-
#92251648
törölt tag
válasz funkmester #3323 üzenetére
Ez egy streaming szolgáltatás online zenehallgatáshoz. Ha nagyon akarod, letölthetsz tőlük zenéket, de nem erre van kitalálva. Kérdéseddel keresd a Tidal-t!
[ Szerkesztve ]
-
#92251648
törölt tag
válasz #10726912 #3347 üzenetére
"Minden ezköz hatása össze adüdik egy olyan kényes rendszerben, aminél egyetlen !!! dugó is képes eltolni hétköznapivá, értéktelenné a rendszer hangját. A kábelek, a dugók, a biztositékok, a hangváltó panelek, erősitő, DAC...sorolhatnám...nincs olyan, ami ne lenne EGYFORMÁN fontos. Minnél jobb egy rendszer, annál jobban kiadja a hibákat, s igy annál nagyobb lesz a hatása egy-egy hibás-azaz gyengébb minőségű- eszköz jobbra cserélésekor."
Én bizony mást tapasztaltam az elmúlt fél évszázadban. Ha egy rendszer produkcióját romba döntheti egy csatlakozó cseréje, akkor az a rendszer nem mondható igazán jónak, inkább ingatag kártyavárnak. A jól sikerült lánc egyáltalán nem a hibákat forszírozza, hanem a felvételek, előadások közötti eltéréseket mutatja meg. Hogy ezeket hibaként, vagy előnyként éljük meg, az már a hallgató szubjektív döntése.
-
#92251648
törölt tag
válasz #56474624 #3352 üzenetére
Igen, meg fog születni a 160 Hz-es felharmonikus, de a 40 Hz-es alharmonikus is, illetve ezek testvérei. Hogy ezek energiája miként viszonyul egymáshoz és az alaphangéhoz, az már a játékmódon és a hangszer kialakításán múlik, ettől függ a megszólalás hangszíne, karaktere.
[ Szerkesztve ]
-
#92251648
törölt tag
válasz #10726912 #3356 üzenetére
Keresem, de nem találom az ellentmondást szavaimban. Meglehetősen más helyzet és feladat egy hangfelvétel tartalmának megmutatása, mint egy csatlakozó "hibájának" hangsúlyozása. Természetesen van némi hallható különbség kábelek, csatlakozók között, de ha bármelyik is romba dönt egy rendszert, akkor annak a rendszernek úgy kell!
Mellékvágány:
Egy lejátszó rendszer számomra nem attól lesz minőségi, hogy milliónyi részletet mutat meg és hatalmas teret rajzol. Ezekről nem is tettem említést korábbi hozzászólásomban. Ettől még persze számodra lehetnek fontosak e szempontok.Kis színes történet:
Sok évvel ezelőtt történt, hogy egy ismeretlen hobbitárs bejelentkezett hozzám zenehallgatásra. Akkoriban még belementem ilyen kalandokba, kíváncsian vártam hősünket. Megérkezésekor éppen kábeleket szereltem az akkoriban divatos Bals dugókkal. Ezt látva rögtön rá is kérdezett, hogy a rendszeremben is ilyeneket használok-e, mert ő jól ismeri őket. Már akkor is megvolt az az elítélhető tulajdonságom, hogy szerettem próba elé állítani a hifistákat, ezért csalfán bólintottam kérdésére. Pár perces zenehallgatás után magabiztosan kijelentette, hogy igen, pont úgy szól a rendszerem, ahogy szólnia kell ezekkel a Bals dugókkal, dinamikus, erőteljes, de kicsit gombócos, zavaros. Magam sem értem, miért, de nem ellenőrizte állításomat, így nem tudhatta, hogy a rendszeremben akkor éppen egyetlen Bals dugó sem volt. Vélhetően a mai napig abban a hitben van, hogy ügyesen megfejtette a rendszerem problémáját. Itt a vége, fuss el véle! A történet és a jelen beszélgetés közötti bármiféle párhuzam csupán a képzelet szüleménye.[ Szerkesztve ]
-
#92251648
törölt tag
válasz #10726912 #3363 üzenetére
"fapac Ha egy rendszer nem veszi észre a rossz dugózást, akkor nem mutatja meg a felvételek közötti különbséget sem. Ez az állitásod logikátlan és nem helyes. Téves. "
Ha "rossz a dugózás", akkor nem szólal meg a zene, ezt pedig tutira észleli minden rendszer, tehát egyetértünk.
Értelek és köszönöm a tisztázást! Elég gyorsan megtaláltuk a problémát a kettőnk közötti kommunikációban, ugyanis ha elolvasod az utóbbi hozzászólásaimat, felfedezheted, hogy egyáltalán nem írtam azt, amit most az én állításomként adtál elő. Nem a csatakozók, kábelek közötti különbséget tagadom (bár ezek szerintem jóval kisebbek, mint amilyen súllyal kezeli őket néhány hobbitárs). Hogy ne kelljen visszatekerned, segítek két friss idézettel tőlem:
"Ha egy rendszer produkcióját romba döntheti egy csatlakozó cseréje, akkor az a rendszer nem mondható igazán jónak, inkább ingatag kártyavárnak.""Természetesen van némi hallható különbség kábelek, csatlakozók között, de ha bármelyik is romba dönt egy rendszert, akkor annak a rendszernek úgy kell!"
Ma ilyen mesélős kedveben vagyok, így egy újabb történet:
Pár évvel ezelőtt (sokadszorra ) felizzott a kábeles/csatlakozós vita egy hazai fórumon. Hülye fejemmel én is belekeveredtem és ebből úgy próbáltam kimászni, hogy meghívtam 4 hifistát egy hangstúdióba tesztelni. Egyetlen feladványt tettem eléjük, a hangmixer (Yamaha PM5) és a monitor hangsugárzó (Genelec 1035A) között cserélgettem az összekötő kábeleket. Volt köztük egy rémgagyi pár száz forintos, egy korrekt ipari Belden (5-10e Ft) és egy Audience Conductor (akkori ára emlékeim szerint kb 150e Ft volt), mindegyik az árának megfelelő szintű csatlakozóval szerelve. Hevenyészett vaktesztet zavartam le, nem a tudományos alaposságra törekedtünk. Ugyanazt a pár perces zenei részletet játszottam le többször és néha matattam a dobozok mögött. A vendégek közül ketten nem, vagy alig hallottak különbséget (nem tudták megmondani, mikor cseréltem, mikor nem). A másik két kolléga határozottan érzékelte a különbségeket, de egyikük sem tudta megmondani, mikor van bekötve a drága Conductor. Négyük véleményében egyetlen közös pont volt, hogy mindegyik kábellel olyan hangminőséget tapasztaltak, amit nagyon szívesen elfogadtak volna otthon.
Felróhatod hibámként, de én ilyen esetek alapján mondok véleményt a HiFi-ről, hifistákról és az általuk hangoztatott kijelentésekről. Meggyőződésem, hogy ha a rendszered produkciója "értéktelenné" válik egy csatlakozó miatt, az nem csak a csatlakozó hibája. De természetesen nem kötelező egyetértenünk.
-
#92251648
törölt tag
válasz Tothg86 #3430 üzenetére
"Hypeolva volt a Gotham?"
Mi nem?
Néhány kábeles divathullám, amikre én emlékszem az elmúlt 20 évből: CATx, MIG, tűzálló, Evidence, Audience, Mogami, Belden, Gotham, Klotz, Crystal, VD... Az időrend néhol elcsúszhatott.
Mindegyik esetében ugyanaz történt, egy ügyes kereskedő és/vagy véleményvezér bedobta a fórumokon, hogy naezaztánnagyontuti, a holdudvar kipróbálta (sokan ingyen kaptak mintát), leírták pozitív véleményüket (a negatívat kevésbé szokás) és máris több százan vásároltak, majd pár hónappal később tucatjával adták el, végül feledésbe merült az egész történet.
Némelyik persze simán megállja a helyét ma is, csak mivel nem divat, nem veszi senki.
-
#92251648
törölt tag
válasz Panthera #3639 üzenetére
Okay, ezt sejtettem, de a panelek látható vastagságából következik, hogy diffúzorok nem lehetnek, hiszen ahhoz komolyabb kiterjedés szükséges. Valódi diffúz hatáshoz (a fontos középső oktávokban) a panel Z kiterjedésében minimum 10-15 cm-es különbségek szükségesek. Ha a működési tartományt a felső-basszus sávra is ki akarjuk terjeszteni, akkor pedig már fél méteres eltérések szükségesek. Ha ezek a méretek nincsenek meg, akkor maximum a felső oktávokban beszélhetünk diffúzálásról, ott pedig erre általában semmi szükségünk nincs.
[ Szerkesztve ]
-
#92251648
törölt tag
Azok a vékonyka, könnyű elemek, amiket ilyen szerepben, TV-re aggatva láttam, némi túlzással nevezhetőek elnyelőnek, de diffúzornak nem. Eleve nem lehet diffúzort építeni szivacsból, hiszen a szivacs nem visszaverő anyag/felület, diffúz hatás pedig csak visszavert hullámoknál tud létrejönni.
Új hozzászólás Aktív témák
- Apple Watch Ultra - első nekifutás
- Mit tehetsz jogilag, ha átvertek, megkárosítottak a Hardveraprón?
- Nők, nőügyek (18+)
- OLED TV topic
- Autós topik látogatók beszélgetős, offolós topikja
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Milyen nyomtatót vegyek?
- Milyen TV-t vegyek?
- eBay-es kütyük kis pénzért
- Aliexpress tapasztalatok
- További aktív témák...