Aktív témák

• #2 Don Vittorio őstag Gorki #1

  2005-11-10 05:28:10 #2

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Don Vittorio

  őstag

  válasz Gorki #1 üzenetére

  Tekintettel arra, hogy még nem lehet tudni, mi igaz az egészből, és, hogy a másik oldal beszámolóját nem linkelted, és hogy már most látszik, hogy ebből szimpla cigányozás lesz, és, hogy ez egy erősen provokávicó szagú első hozzászólás egy alapvetően számítástechnikai fórumon, a topikot lezárom, és nem is szeretném, hogy bárki bárhol folytassa itt a PH!-n.
  
  Köszönöm a megértést.
  
  Ps.: Itt hagyom, okuljon mindenki belőle: mi az, amit nem kéne idehozni. Erre a témára - pro és kontra - van jónéhány fórum. Tessék ott nyomulni.

• #1 Gorki csendes tag

  2005-11-10 05:10:30 #1

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  Gorki

  csendes tag

  A következő történet egy egyetemi levlistán keresztül jutott el hozzám, és azt hiszem érdemes mindenkinek elolvasni, ha másért nem, azért, hogy nehogy ő is ugyanebbe a csapdába kerüljön :
  
  
  Subject: Fw: Mindenki küldje tovább
  
  
  Feladó: ''Attila Szab˙fffffffffff3'' <szabattila@yahoo.com>
  
  
  
  
  Egy történet.
  
  
  Barátnommel és két barátommal a Nyugati
  mellett, a Patkó sörözoben beszélgettünk, majd éjfél körül indultunk bulizni a
  Bahnhof-ba, ami a pályaudvar másik oldalán van. Idoközben barátnom valami
  csajtól kapott, félreértheto SMS-en megsértodött, bevágta a néma durcát, amire
  útközben valahol a Nyugati aluljáróban ráuntam, és közöltem, hogy akkor én
  elmegyek haza. Elköszöntem tole és a két havertól, majd elidultam fölfelé a
  lépcson. Mire fölértem, már csöngött is a mobilom, haverom hívott, hogy ne
  legyek már ilyen, beszéljük inkább meg, és menjek bulizni, stb. Végül is
  elindultam visszafelé. Leértem a lépcson, indultam keresztül az aluljárón. Ok
  valahol a legvégén, a lépcsok aljánál jártak már, míg én az aluljáró közepén
  elhaladtam egy kb. 15 fos cigánybanda mellett. Azok elkezdtek méregetni, majd
  kötekedni kezdtek. Eloször a szokásos ''mit nézel köcsög, gyere ide
  szétbaszlak'' kategóriájú beszólogatások mentek, aztán elkezdtek keménykedni.
  Én hátranéztem, mire hárman-négyen utánam eredtek. Egyikük ledobta a dzsekijét
  és kést vett elo. Haverjaim látták, hogy balhé van, egybol indultak vissza, hogy
  mellém álljanak, mégse legyek teljesen egyedül 15 cigánnyal szemben. Amelyik
  eloször megindult, újból fenyegetozött valamit, de ekkor már az egész banda jött
  felém. Éreztem, hogy itt most kurva nagy balhé lesz, elkerülni már nem tudom,
  úgyhogy gondoltam, ideje kicsit kiegyenlíteni az eroviszonyokat. Engedéllyel
  tartott fegyver elo, csore húztam, és közöltem, hogy nem akarok balhét, úgyhogy
  ne jöjjenek közelebb. Hátra arc, és felejtsük el egymást. Eloször megijedtek
  talán, vagy legalábbis megtorpantak, gondolom, nincsenek hozzászokva, hogy akibe
  belekötnek, fegyvert fogjon rájuk. Valóban nem akartam balhét, így elkezdtem
  hátrálni, közben rájuk tarva a fegyvert. Barátaim látták hogy ez már nem egy
  hétköznapi balhé, amikor meglátták a pisztolyt a kezemben, érezték, hogy itt ok
  már nem sokat nyomnak a latban, vagy vissza tudom tartani oket és lelépünk, vagy
  nem, de akkor végünk. Barátnomnek közben sikerült elmenekülnie, így hárman
  maradtunk. Hirtelen megint felbátorodtak a cigányok, látván, hogy tényleg nem
  akarok loni, újra megindultak felénk. Azt hitték nem merek loni, a legnagyobb
  hangú - mint késobb megtudtam, a neve Puporka Richárd - folyamatosan óbégatott:
  
  
  - Na mi van, geci, há' ilyen kemény csávó vagy, há' lojé' le, gyere,
  lojé' le, te köcsög, szétbasszuk a fejedet is, te buzi, ide, ide lojé' bazmeg! -
  és hasonlók.
  
  Ekkor már tudtam, hogy puszta fenyegetéssel nem tudom
  megállítani oket. Már vagy harminc métert hátráltam, ok meg követtek, próbáltak
  cigánymódra körbevenni. Utoljára szóltam, hogy álljanak meg, mire az egyik, aki
  a legközelebb volt, hirtelen felém rontott. Abban a pillanatban lottem. A csávó
  kb. két métert repült, összeesett. Ebben a pillanatban az egész banda egyszerre
  rontott nekem. Kettot még sikerült leszednem, de kiürült a tár. Eldobtam a
  pisztolyt, és próbáltam még védeni magam. Az egyiket még sikerült alaposan
  megrúgni, de többre már nem volt lehetoségem, csak azt éreztem, hogy nincs már
  alattam a lábam. A földre kerültem, tudtam hogy esélytelen már a küzdelem. A
  fejemet próbáltam védeni, mint a képeken is látszik, nem túl sok sikerrel.
  
  
  A földön fekve kb nyolcan rugdostak össze, többször fejbe illetve bordán
  rúgtak, vascsovel ütöttek, lényegében ahol értek. Ez szerencsére nem tartott
  sokáig, csak amíg barátaim oda nem értek, ok szedték le rólam a cigányokat. A
  rugdosás közben kicsúszott a farzsebembol a szolgálati igazolványom, és a
  fényképes felülettel, jelvénnyel fölfelé nyitva esett a földre. Ekkor hirtelen
  meghátráltak a romák, elkezdtek óbégatni, hogy ''Rendor vagy te geci? Há'
  mocskos zsaru vagy te köcsög?'' Míg a saját sérültjeikre figyeltek, én
  föltápászkodtam, közben ketten újra nekem támadtak, de két barátom közénk állt,
  és elkezdtek rángatni, hogy addig tunjünk el innen, amíg lehet. A pillanatnyi
  esélyt kihasználva megléptünk az aluljáróból. A pályaudvar mögé érve próbáltuk
  felfogni, hogy mi is történt, de tudtuk, hogy ezek pillanatokon belül itt
  lesznek fönt, és akkor nekünk végünk van.
  
  Épp akkor fordult be a sarkon
  egy rendorautó, azt hittük, hozzánk jön. De nem. Elmentek mellettünk. Mondtam a
  srácoknak, nem tudom mi lesz, de bármi legyen is, én szólok a rendoröknek,
  mielott még ezek fölérnek. El is indultam a járorkocsi felé, ami közben alaposan
  eltávolodott tolünk. De már nem volt idom elérni, jöttek fölfelé a cigányok.
  Kurva sokan! Na, mondom, itt most végünk van, itt döglünk meg mindhárman...
  Odaálltam haverjaim mellé, most már jöjjön, aminek jönnie kell. 10-15 cigánnyal
  szemben nem sok esélyünk van, de legalább felvesszük a kesztyut. Vártuk, hogy
  nekünk jönnek. És nem! Megálltak. Nem értettük mi van, amikor egyszerre kilépett
  közülük és elindult felénk három férfi. Az lepett meg, hogy ezeket még lent nem
  láttam, nem is cigányok voltak. Kiderült, hogy civil ruhás rendorök, akik épp
  erre jártak. Hallották a lövéseket, és azért rohantak oda. Megkezdodött az
  intézkedés, elokerült a járorautó, megjöttek az akciósok is, a banda és közénk
  álltak, a civil ruhások pedig elkezdték kérdezgetni, hogy mi is történt
  tulajdonképpen. Mi próbáltuk elmondani a történteket. Amikor megkérdezték, hogy
  hol a fegyverem, mondtam, hogy nem tudom, amikor kiürült, a földre dobtam, azóta
  nem láttam, nem tudom hová lett. Ezt csak az hallotta, akivel beszélgettem, akik
  a bandára figyeltek, nem.
  
  Egyszer csak rohant föl az aluljáróból két
  cigány, akik addig még lent voltak, és az egyiknek ott a kezében a pisztolyom! A
  rendorök nem tudták, hogy milyen fegyver az, kié, töltve van-e, stb, egyszerre
  kaptak mind a fegyvereik után, csore rántották, és üvöltöttek a cigányra, hogy
  azonnal dobja el. Na, az persze megijedt, hogy ezek menten lelövik, el is dobta
  a pisztolyt nagy méltatlankodva. Rohantak oda a rendorök, hogy elfogják oket,
  mire az egyik, már lefogott haverjuk egyszerre a köztünk álló rendoröknek
  rontott, alig tudták lefogni. Ekkor mondták a zsaruk, hogy így nem igazán tudjuk
  tisztázni a helyzetet, úgyhogy majd bent, az örsön folytatjuk. Minket az egyik
  irányba, a bandát a másik irányba vezették el, majd a Nyugati rendorörsön
  lettünk eloállítva. Mi hárman, a 15 cigányból pedig érdekes módon csak ketten...
  A nyomozók megkérdezték a Westend biztonsági oreit is, akik alig ötven méterre
  voltak, hogy mit láttak, mire azok elmondták, hogy semmit, csak valami durrogást
  hallottak, de nem is figyeltek rá.
  
  Bent kikérdeztek minket, hogy mi is
  történt az aluljáróban. Felvették az adatokat, majd közölték, hogy hívnak hozzám
  egy mentot, mert meg kell nézetni a fejemet, elég szarul nézek ki. Hamarosan meg
  is jött. Engem bilincsbe verve, vezetoszíjon, rendori kisérettel vittek be a
  Balesetibe, ahol megcsinálták a vizsgálatokat, leápolták az arcomat,
  megröntgenezték a fejemet, aztán megállapították, hogy élek.. . Az orvosok
  elmondták, hogy nagyon szerencsés vagyok, mert már több fiatalt hoztak be
  hozzájuk, akiket ez a banda megtámadott, egyikük például hetekig lebegett élet
  és halál között az intenzív osztályon, úgy összeszurkálták. Végül
  megállapították, hogy nagyon súlyos bajom nincsen, de a jobb szemem látóidege
  megsérült, és ez valószínuleg örök életemre így marad. Ha még egyszer megütik
  ezt a szemem, meg is vakulhatok.
  
  
  
  
  Barátaimat már hajnalban kiengedték, oket tanúként
  hallgatták ki, engem pedig gyanúsítottként, rabszállítóval, megbilincselve
  vittek be a VI. kerületi kapitányságra, ahol csoportosan elkövetett garázdaság,
  testi sértés és fegyverrel való visszaélés megalapozott gyanújával vettek
  elozetes letartóztatásba. A cigányok ellen pusztán garázdaság gyanúja miatt
  indul eljárás, még könnyu testi sértés miatt sem, ugyanis a szétrúgott arcomra,
  bevérzett szememre közölték, hogy 8 napon belül gyógyuló sérülés... Csoportosan
  elkövetett gyilkossági kísérlet? Ugyan...
  
  Az éjszaka további részét az
  eloállítóban töltöttem, egy széken ülve, bár a rendorök mind baromi rendesek
  voltak, miután megtudták mi történt, egy emberként álltak ki mellettem. Sajnos
  ok nem sokat tehettek az érdekemben, de jó volt tudni, hogy legalább hisznek
  nekünk. Másnap 10 óra körül került sor a kihallgatásra.
  
  
  Vallomástételemet követoen rabosításra vittek, tenyér- és ujjlenyomatot
  vettek, majd fényképes nyilvántartásba kerültem rabszámmal a nyakamban, mint
  valami köztörvényes bunözo. Ezt követoen aláíratták velem a jegyzokönyvet és a
  lefoglalási határozatot, miszerint tudomásul veszem, hogy a vizsgálati idoszakra
  a a fegyveremet és a helyszínelés során az aluljáróban talált töltényhüvelyeket
  bizonyítékként lefoglalják, és szinte mellékesen jegyezték meg, hogy mivel
  gyanúsított vagyok, az ügyben, az adataimat ''sajnos'' nem tudják zártan kezelni.
  Így a nevemtol kezdve a címemen át az összes adatomhoz hozzáférhetnek az ügy
  többi szereploi, és azok ügyvédjei. Vagyis magyarán menjek haza nyugodtan
  fegyver nélkül, és bízzak benne, hogy álmomban nem vágják át a torkomat, de csak
  azért mert az ''ritkán fordul elo.''
  
  Végül, miután mindenen túlvoltunk, 24
  órás elozetes letartóztatás után kiengedtek, érdekes módon egyszerre a két
  letartóztatott cigánnyal, akiket már a kapitányság elott várt a fél banda,
  akiket azóta sem tudom, miért nem állítottak elo velünk együtt. Még idoben
  jeleztem a rendoröknek, hogy egyáltalán semmi garanciát nem látok rá, hogy ha
  egyszerre engednek ki minket a két kapun, nem fog megismétlodni az egész a
  rendorség elott is, úgyhogy végül kaptam magam mellé egy rendort, aki kikisért
  az épületbol, hátha így nem lesz balhé. Ennyit tudtak tenni a béke érdekében,
  köszönjük. A 15 fos banda, amely ránk támadt, azóta is szabadlábon van, ott
  dekkolnak a Nyugati aluljáróban, és nyilván továbbra sem fogják vissza magukat,
  pedig a rendorök elmondása alapján lopástól a testi sértésen át a rablásig
  minden miatt voltak már eloállítva. De hát ez Magyarország, ahol nem ok a
  bunözok, hanem én és a barátaim, akiknek volt pofájuk megvédeni magukat 15
  cigánnyal szemben. Az ügy érdekessége, hogy a cigányok kihallgatásuk során
  említettek azt hazudták, hogy ok a sértettek, akikre én ok nélkül fegyverrel
  rájuk támadtam, miközben azt kiabáltam, hogy ''meghaltok büdös cigányok''. Így az
  ügyet a továbbiakban rasszista indokkal elkövetett fegyveres támadásként
  kezelik. A konzekvenciát szerintem mindenki vonja le maga: ez Budapest, ez
  Magyarország, ez a jogrendszerünk, ebben élünk.
  
  Mivel az ügy
  sajtónyilvánosság elé kerülésére gyakorlatilag semmi esély, kérem a kedves
  Olvasókat, terjesszék ezt a cikket e-mailben és online fórumokon. A Nyugati
  aluljáróban pedig csak páncélautóval közlekedjetek sötétedés után, mert a jelek
  szerint már a fegyver, a küzdosportos múlt és a polgáror-igazolvány sem nyújt
  elég védelmet, ha néhány szegény, kirekesztett cigányember nekikeseredik a
  sorsnak.
  
  
  [link]
  [link]
  [link]
  
  
  Mindenki vonja le a tanuságot az ügyből! Azért elszomorító nagyon, hogy ma Magyarországon ez a helyzet!!
  
  

Aktív témák