Aktív témák
-
The DJ
addikt
Akkor ezer év után újra itt, újra zene.
Bring Me The Horizon - Can You Feel My Heart
"I'm scared to get close and I hate being alone.
I long for that feeling to not feel at all.
The higher I get, the lower I'll sink.
I can't drown my demons, they know how to swim."Az utolsó sor annyira találó.
-
The DJ
addikt
Az ezredik hozzászólásom pedig legyen a hét kedvence:
Porter Robinson vs Zedd - Clarity of Language [Twow! mashup]
Megunhatatlan, libabőrözős, imádom.
-
The DJ
addikt
Kaskade Featuring Mindy Gledhill - Eyes
Imádom ezt a nőt, ezt a hangot és ezt a számot.
-
The DJ
addikt
Nincs is jobb egy átdolgozott nap után egy kis relaxáló chillstepnél.
-
The DJ
addikt
Bruce Springsteen - I'm on Fire
Az idei év egyik legjobb filmje pedig a "The hunter".
-
The DJ
addikt
"Nem tudsz aludni, lehet, hogy azért, mert késő éjjel,
mikor minden zaj elhal, és ott fekszel az ágyadban teljesen egyedül,
úrrá lesz rajtad a félelem,
azért mert hirtelen minden annyira...üres..."Hihetetlenül aktuális most az egész dalszöveg.
-
The DJ
addikt
Na akkor a nagy zenei kavalkádot törjük meg egy kis világfájdalommal, ugyanis ma is csalódtam. Méghozzá oltári nagyot. Persze hozzászokhattam volna már és alap esetben fel sem tűnne, de ez most megint akkora pofon volt az élettől, hogy kelleni fog pár hét mire felállok. Aztahétszázát neki... és persze megint csak magamat hibáztathatom, hisz ott voltak az előjelek, összerakhattam volna a képet és már egy évvel ezelőtt is meghozhattam volna a mai döntést, de nem... én kitartottam, reménykedtem, éltem a saját kis álomvilágomban és kizártam a realitást. Nagy hiba volt.
Tudom, hogy ez valószínűleg csak időleges és ahogy kezdem összeszedni magam úgy fog majd a hozzáállásom is egyre pozitívabbá válni, de jelen pillanatban azt érzem, hogy nem kérek többet az emberekből. Nem kérek a nőkből és nem kérek senkiből sem. A családom kell és a barátaim, de olykor még ők sem. Elvagyok és elleszek én egymagamban. Sokkal könnyebb és biztonságosabb így, ha az ember megtanul együtt élni önmagával és összhangba kerül a lelkével. Ezen fogok dolgozni és szépen kizárok mindent és mindenkit. Besokalltam és most azt mondom, hogy ELÉG. Biztos lesznek még néhányan, akik lemorzsolódnak ennek hatására, de őszintén megmondva már ez sem érdekel. Hagyjuk békén egymást és kész. Egyedül leszek, de nem magányosan. Az ember úgy is egyedül születik meg és egyedül is hal meg, akkor miért ne lehetne a a kettő közötti részt is egyedül eltöltenie? Na látod. Meg is született a megoldás. Azt hiszem mindig is túl sokat törődtem másokkal és túl keveset önmagammal. Itt az ideje, hogy ezen fordítsak végre. Élni csak úgy lehet, ha megtanul az ember szűrni, szelektálni, továbblépni és leszarni. Hát hajrá, szurkolok önmagamnak. Az első lépést már meg is tettem, a többi meg majd jön magától.
Még egyszer pedig nem sétálok bele ebbe a csapdába az egyszer biztos. Tudod engem hülyének nézhetsz egyszer, talán kétszer is... de harmadjára biztosan nem.
Csalódni tudni kell... I don't care.
-
The DJ
addikt
Studio Apartment & Rasmus Faber vs Christa - Help me out
"I can't help my heart,
It knows what it wants,
I can't make my heart give up..." -
The DJ
addikt
Calvin Harris feat. Example - We'll Be Coming Back
"Standing in the light till it's over
Out of our minds
Someone had to draw a line
We'll be coming back for you one day" -
The DJ
addikt
MR.MISSH VS. BLR - NEM AZ ÉN NAPOM
"Woou-woouu ez nem az én napom
felidegesít a sok barom, tök mindegy
végülis leszarom, ma úgyis egyedül csapatom..." -
The DJ
addikt
"There's something inside you
It's hard to explain..." -
The DJ
addikt
Calvin Harris (Feat. Florence Welch) - Sweet Nothing
"So I put my faith in something unknown
I'm living on such sweet nothing..." -
The DJ
addikt
Dash Berlin with ATB vs. Niki and The Dove- DJ Ease My Apollo Road (Dash Berlin Mashup)
"Oh-oh DJ, ease my mind will you
Play that song again, cause we were in love
Before, before the rain began
And if I cry out, cover my ears..." -
The DJ
addikt
De van, hogy néha fáj,
Megragadja szíved, tested, lelked szaporán.
De van, hogy néha fáj
És hagyod mer' ragyog... -
The DJ
addikt
Hihetetlen mennyire hozzá tud nőni az emberhez egy kis házi kedvenc. Velünk él évekig, beszélgetünk vele, családtagként tekintünk rá, aztán pedig arra eszmélünk, hogy majdnem annyira fáj az elvesztése, mint egy emberé. Ma én is elveszítettem egy kis kedvencemet, aki évek óta élt itt velem. Sokszor segített rajtam és terelte el a figyelmem a magányról és a problémákról. Mindig felvidított a kis bohókás játékaival és a bugyuta kis stílusával. Sosem éreztem magam egyedül, mert mindig itt volt velem, hallottam ahogy mocorog, kaparász, rágcsál valamit. Az első időszakban még zavart és morogtam, hogy nem tudok tőle aludni, utána viszont megszoktam és mostanra már hiányzik. Folyton arra eszmélek, hogy a kis terrárium helyét lesem és minden alkalommal amikor a konyhában járok az villan át az agyamon, hogy hozni kellene neki is enni. De aztán belém hasít az érzés, hogy már nincs kinek. És a picsába is, ez piszok rossz így. Pedig nem vagyok már sem öt éves, sem gyerek. Túl is vagyok már pár hasonlón, de nem hiszem, hogy ehhez valaha is hozzá fogok szokni. Egyszerűen nem. Pedig próbáltam már felkészíteni magam erre, hiszen tudtam, hogy hamarosan eljön az ideje, de mindig bíztam benne, hogy az majd holnap lesz.
Ma hazaértem a tűzijátékról és rögtön tudtam, hogy baj van. Nem a kis házában aludt, hanem kinn, a terrárium közepén. Pedig ő sosem csinál ilyet. Szólongattam, kopogtattam neki, de nem ébredt fel. Simogatni kezdtem és életében először hagyta is. Kinyitotta a fáradt és üveges szemeit, rám nézett és akkor már tudtam, hogy ez a búcsú ideje. Elköszöntem tőle, lementem szólni a családnak és mire visszaértem már a hátán feküdt, nagyokat szuszogott, végül teljesen elhalkult és meghalt. Én meg csak álltam ott, mint egy debil és potyogtak a könnyeim. Mert szerettem ezt a kis dögöt és annyira üres nélküle most a szoba. Persze lesz majd másik, lesz majd másik "társam", de egyik sem ő lesz. Ők is szerethetőek és aranyosak lesznek, biztosan. Imádni is fogom őket, mert minden állatot szeretek, de mégis... semmi sem lesz már ugyanolyan. És ez az analógia folyamatosan visszaköszön minden ember életében, mégsem lesz könnyebb soha. Ebbe nem lehet beleszokni. Ebbe nem. Átfutott az agyamon, hogy nem is kell másik kedvenc, el leszek én itt egyedül magamban. De ez sem lenne jó így, hiszen ekkor meg folyton hiányozna innen valami/valaki és emiatt lennék szomorú. Dönthetek úgy is, hogy kitöltöm az ürességet és hozok egy másik kedvencet, de előbb-utóbb őt is elveszíteném és ugyanígy szomorkodnék, ahogyan most. Szóval mi a lényeg? Lavírozhat az ember az életben bárhogyan, a fájdalmat, az elvesztést és a magányt semmiképpen sem kerülheti el. Ki kell bírni, nyelni kell nagyokat és menni kell tovább. Szeretni, elveszíteni, emlékezni, elesni, felállni és küzdeni az utolsó percig.
Emberek, nevek, arcok, mondatok közös ég alatt ,
akik nem túl fontosak.
Kedvesek, néhány múló kapcsolat, s több, mely elmaradt.
Persze nem túl fontosak.-Hello!
-Hello!
És megyünk is tovább.-Hello!
-Hello!
Az ott a te utcád!-Hello!
-Hello!
S egy másik az enyém.
S nem fonódnak össze csak a legvégén. -
The DJ
addikt
Press play, fast forward
Nonstop, we have the beaten path before us
It was all there, in plain sight
Come on people, we have all seen the signs
And we will never get back to
To the old school
To the old rounds, it's all about the newfound
We are the newborn, the world [...] abouts
(We are the future and we're here to stay)We've come a long way since that day
And we will never look back, at the faded silhouette -
The DJ
addikt
If you had this time again
Would you do it all the same?
I wonder, would I? -
The DJ
addikt
Balatoni CsabaMix... megunhatatlan: DJ Lennard and Vicktor Smith - TESIS BULI 06 (2012 majus)
-
The DJ
addikt
-
The DJ
addikt
Beatman and Ludmilla, Kate Havnevik - Happy Sad
Living loudly
dreaming screams as alive
without boundaries
only fear of survivePresent tense
now is breathing out time
inconsequences
drown in search of the highThe twilight is gone
the night's so long
where do we belong?
it's a beautiful timeDelusions pale
confusions fail
hits you in the face
it's a beautiful time forLove and disappointment
hand in hand
searching for answers
it's a beautiful time to be happy sadExpectations
fade like old photographs
desperation
catching up with your lifeWho will be here
when reality bites?
summer sadness
creeping up from behindThe twilight is gone
the night's so long
where do we belong?
it's a beautiful timeDelusions pale
confusions fail
hits you in the face
it's a beautiful time forLove and disappointment
hand in hand
searching for answers
it's a beautiful time to be happy sadSoothing hands on fumbling
soothing hands becoming and stumblingThe twilight is gone
the night's so long
where do we belong?
it's a beautiful timeDelusions pale
confusions fail
hits you in the face
it's a beautiful time forLove and disappointment
hand in hand
searching for answers
it's a beautiful time to be happy sad -
The DJ
addikt
Folytatás:
Munka, karrier:
A "Tanácsadó" (INFJ) a Tanárokhoz képest zárkózottabb típus. Ők is megtalálhatóak az oktatásban mint tanárok, professzorok, tanácsadók vagy oktatási konzultánsok. Néha a vallásos életben találják meg a helyüket, a papságban, szerzetesként vagy vallásos oktatási igazgatóként. Szociális munkásként, mediátorként dolgozva vagy a társadalomtudományok kutatójaként elégíthetik ki érdeklődésüket a társadalmi célú feladatok iránt. Vannak Tanácsadók, akik humán szolgáltatásokban, a marketingben vagy feladatelemzőként dolgoznak. Benito így mesél a missziójáról: "Az én művészetem nagyon személyes: azt fejezi ki, ki vagyok én, ugyanakkor közelebb hívja a nézőt is. A művészetem célja, hogy a néző perspektíváját megváltoztassa a valóságról."
Magánélet:
Erősségei egy kapcsolatban:
- Természeténél fogva kedves melegszívű
- A "végső" kapcsolatot keresi
- Érzékeny mások érzéseire
- Általában jól kommunikál, főleg írásban
- Nagyon komolyan veszi az elköteleződést, életre szóló kapcsolatot keres
- Nagyon sokat vár el magától és a többiektől is
- Jó hallgató
- Képes tovább lépni, ha egy kapcsolatának végeGyengeségei egy kapcsolatban:
- Nem jól kezeli a pénzt és a minden napi aprócseprő dolgokat
- Nagyon rosszul viseli a konfliktust és kritikát
- Amíg benne van egy kapcsolatban nehezen lép ki, még akkor is, ha tudja hogy már nem működikMint szerelmi partner:
Az INFJ melegszívű, megfontolt partner, aki mély szerelmet képes érezni. Élvezi, ha kimutathatja ezt a szerelmet és megerősítést vár partnerétől is. Perfekcionista, törekszik arra, hogy a tökéletes kapcsolatot kialakítsa. Ez frusztráló lehet a partner számára, de az is lehet, hogy nagyon értékeli a partner, mivel ez egyértelmű elköteleződésről és mélyérzésekről tanúskodik, ami általában hiányzik a többi típusból.Szexualitása:
Az INFJ intimitása majdnem hogy egy spirituális élmény. Megragadja az alkalmat szex közben, hogy a szívük és lelkük egyaránt összefonódjon partnerükkel. Mivel foglalkoztatja, hogy mások kedvében járjon, ez jellemzi a szexben is: először a partner legyen boldog.Funkcionális elemzés
Introvertált intuíció (Ni)
Mint introvertált intuícióval rendelkező emberek, az INFJ-k tisztábban látják a belső, tudatalatti folyamatokat az összes típusnál, kivéve az INTJ rokonaikat. Ahogy az SP típusok belefolynak az eseményekbe és a kézzel fogható világ „itt és most”-jában élnek, úgy az INFJ-k könnyedén fogják fel a rejtett pszichológiai ingereket a jobban megfigyelhető viselkedés és hatás dinamikái mögött. A bámulatos képességükből adódóan, hogy következtetéseket tudnak levonni mások elméjének belső folyamataiból, szándékaikból és érzelmeikből, az INFJ-ket gyakran prófétákként és látókként tartják számon. A korlátolt, rutin természetű introvertált érzékeléssel ellentétben, az introvertált intuíció felszabadítja ezt a típust, hogy éleslátóan és spontán cselekedjen, amint egyedi történések következnek be.Extravertált érzés (Fe)
A kiegészítő funkció, az extravertált érzés magába foglalja az emberekről és az emberekért formált érzések és vélemények skáláját. Az INFJ-k, mint sok más FJ típus, sokszor találják magukat abban a helyzetben, hogy egyrészt ki akarják fejezni érzéseik és moráliskövetkeztetéseik gazdagságát mások cselekedeteivel és hozzáállásával kapcsolatban, másrészt vissza szeretnék ezeket tartani, mert tisztában vannak a zabolátlan őszinteség következményeivel. Néhányuk négyszemközt kiereszti a pillanatnyi érzelmeket egy-két szövetséges társaságában, akikben megbíznak. Az ilyesféle kebelbarátokat azonban gondosan választják ki, mert az INFJ-k tisztában vannak az árulással, ami a halandók szívében rejtőzhet. Az introvertált intuíciónak és az extravertált érzésnek ezen bizonyos kombinációja nyújtja az INFJ-k számára azt a még nyersanyagot, amiből az éleslátó tanácsadók formálódnak.Introvertált Gondolkodás (Ti)
Az INFJ gondolkodása introvertált, a tárgy felé irányul. Talán az a pillanat, amikor az INFJ gondolkodó funkciója be van kapcsolva, akkor a legzárkózottabb. Az ember azt feltételezheti, hogy ez az elkülönülés a kiábrándulás előszele lehet, mely szerint ő is gyarlónak találtatott az emberi lélek mélységeit kutató INFJ vizsgálódó tekintete alatt. A tapasztalatok alapján ez a távolságtartás pusztán annak a jele, hogy a látó épp azzal van elfoglalva, hogy az energiáit ebbe a kevésbé tevékeny harmadlagos funkcióba fektesse.Extravertált Érzékelés (Se)
Az INFJ-k kétszeresen vannak megáldva a tisztánlátás képességével, belsőleg és külsőleg is. Ahogy birtokolják a belső éleslátást, ami a tudatalatti dolgok körül forog, úgy rendelkeznek a külső érzékeléssel, ami az evilági tárgyakat ragadják meg. Azonban az érzékelés a leggyengébb és egyúttal a legsebezhetőbb az INFJ arzenáljában. Az INFJ-k, intuitív társaikhoz hasonlóan, annyira elmélyedhetnek az intuitív érzékelésükben, hogy megfeledkezhetnek a fizikai valóságról. Az INFJ stressz hatására áldozatául eshet az azonnali kielégülés bármely formájának. Az extravertált érzékelés lehet az INFJ-k „SP törtető” oldalának forrása. Sokuk vágyódik a spontán életvitel felé: nem ritka, hogy INFJ színészek SP (gyakran ESTP) szerepeket játszanak el. -
The DJ
addikt
Aztahétszázát, de jó jellemzést találtam magamról:
Kapcsolatokat és értelmet keres a gondolatokban, barátságaiban és a dolgaiban. Jó emberismerő, az foglalkoztatja, hogy mi hajtja embertársait. Értékrendje biztos alapokon nyugszik. Tisztán látja, hogyan tevékenykedhet a leghatékonyabban a közjó érdekében. Szervezetten és határozottan hajtja végre elképzeléseit.
Az INFJ elsődlegesen befelé fókuszálva éli az életét, ahova az információt megérzések, ráérzések formájában fogadja be. Másodlagosan kifelé fordul a külvilág felé, ahol aszerint áll hozzá dolgokhoz, hogy mit érez velük kapcsolatban, vagy hogy hogyan illenek bele a személyes értékrendjébe.
Az INFJ-k gyengéd, törődő, összetett és nagyon intuitív egyének. Művésziek és kreatívak, a rejtett jelentések és lehetőségek világában élnek. A népességnek mindössze 1%-át teszi ki az INFJ személyiség típus, ami azt jelenti, hogy ez a legritkább típus az összes közül.
Az INFJ-k nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az őket körülvevő külvilágban rendezettség és rendszer legyen. Sok energiát fektetnek abba, hogy rájöjjenek, mi a legjobb rendszer a dolgok elvégzésére, és folyamatosan meghatározzák és újraértelmezik a prioritásokat az életükben. Ugyanakkor az INFJ-k egymagukban intuitív alapokon működnek, ami teljesen spontán. Ösztönösen tudnak dolgokat, anélkül, hogy meg tudnák mondani honnan, és úgy, hogy közben nem rendelkeznek részletes tudással a témáról. Általában igazuk van, és ezt tudják is. Következésképpen az INFJ-k elképesztően erős hittel bízzák rá magukat az ösztöneikre és a megérzéseikre. Ez amolyan konfliktust jelent a külvilág és a belső világuk között, és azt eredményezheti, hogy az INFJ nem olyan rendezett, mint amilyen a többi Megítélő (Judging) típus szokott lenni. Vagy megfigyelhetünk rendetlenségre utaló jeleket egy egyébként rendezettségre való hajlamban, mint például egy állandóan rendetlen íróasztal.
Az INFJ-k zavarbaejtően pontos meglátásokkal rendelkeznek embereket és szituációkat illetően. Megérzéseik vannak dolgokról és ösztönösen megértik őket. Szélsőséges példaként, néhány INFJ pszichikus természetű élményekről számol be, mint például erős megérzésük van, hogy egy szerettük bajban van, majd később derül ki számukra, hogy az illetőt autóbaleset érte. Ez az a fajta dolog, amin más típusok gúnyolódni szoktak és kinevetik, és maga az INFJ sem érti igazán a saját intuícióját olyan szinten, hogy el tudja magyarázni másoknak. Következésképpen a legtöbb INFJ féltve őrzi a belső énjét, és csak azt osztja meg, amit meg akar, akkor amikor ő akarja. Mély, összetett egyének, akik elég maguknak valók és jellemzően nehezen kiismerhetőek. Az INFJ-k nem fedik fel magukat teljesen, és olykor titokzatoskodóak.
De az INFJ épp annyira őszintén kedves, mint amilyen összetett. Az INFJ-k különleges helyet foglalnak el azok szívében, akikhez közel állnak, akik képesek meglátni a sajátos képességeiket és mélységes törődésüket. Az INFJ-k tekintettel vannak mások érzéseire, és kedvesek próbálnak lenni nehogy megbántsanak valakit. Nagyon érzékenyek a konfliktusra, és nem is viselik túl jól. Azok a szituációk, melyek konfliktustól terhesek, az általában békés INFJ-ben nyugtalanságot vagy felgyülemlő dühöt kelthetnek. Hajlamosak lehetnek a konfliktusokat fizikailag magukba zárni, internalizálni, ezáltal egészségügyi problémákat tapasztalni, amikor sok stressz éri őket.
Mivel az INFJ-nek ennyire erős az intuíciója, mindennél jobban bízik a megérzéseiben. Ez amolyan INFJ makacsságot eredményezhet, és hajlamot mások véleményének figyelmen kívül hagyására. Hisznek benne, hogy nekik van igazuk. Ugyanakkor az INFJ maximalista, aki kételkedik benne, hogy kihozza magából a maximumot. Az INFJ-k ritkán vannak teljesen kibékülve önmagukkal – mindig akad valami, amit tehetnének, hogy fejlesszék magukat vagy jobbá tegyék a világot maguk körül. Hisznek a folyamatos növekedésben, és ritkán szánnak időt a saját teljesítményeikben való gyönyörködésre. Erős értékrendjük van, és annak megfelelően kell élniük az életüket, hogy mit éreznek jónak, helyesnek. Ami a személyiségük Érző oldalát illeti, az INFJ-k bizonyos értelemben véve gyengédek és könnyedek. Viszont nagyon magasak az elvárásaik önmagukkal és gyakran a családtagjaikkal szemben. Nem hívei a kompromisszumoknak, ha a nézeteikről van szó.
Az INFJ született nevelő; türelmes, odaadó és védelmező. Szerető szülők válnak belőlük, és általában erős kötelék fűzi őket az utódaikhoz. Magas elvárásokat támasztanak a gyermekeikkel szemben, és arra ösztönzik őket, hogy a legtöbbet hozzák ki magukból. Ez olykor az INFJ makacsságában és önfejűségében nyilvánul meg. De általánosságban egy INFJ gyermeke odaadó és nyílt szülői gondoskodást kap, mély törődéssel kombinálva.
A munkát illetően az INFJ általában olyan területeken bukkan fel, ahol kreatív és valamelyest független lehet. Van érzékük a művészetekhez, és sokuk jeleskedik a tudományok terén, ahol az intuíciójukat ki tudják használni. Az INFJ-k szolgáltatás orientált munkakörökben is megtalálhatóak. Nem boldogulnak túl jól az apró részletekkel vagy a nagyon részletes feladatokkal. Az INFJ vagy kerüli az ilyesmit, vagy ha nincs választása, akkor átesik a ló túloldalára, és úgy elmerül a részletekben, hogy már nem látja az átfogó képet. Egy INFJ, aki rálépett az aprólékos részletek útjára, igencsak bírálóvá válhat azokkal szemben, akik nem tették ugyanezt.
Az INFJ személynek olyan fajta adottságai vannak, amik más típusoknak nincsenek. Az élet nem feltétlenül könnyű az INFJ számára, de nagyon mély érzésekre és személyes eredmények elérésére képesek.
A csöndes külső mögött az INFJ-nek határozott meggyőződései vannak az élet fontosabb dolgairól. Az aktivisták -- az INFJ-k gyakran vonzódnak ehhez a szerephez – a célért küzdenek, nem a dicsőségért, vagy a politikai hatalomért..
Az INFJ-k az elnyomottak és az alárendeltek bajnokai. Egy vészhelyzet esetén gyakran észrevehetjük, amint azokat segítik, akik nagy veszélynek vannak kitéve. Sokszor álmodoznak a bosszúról, hogy megbüntethessék azokat, akik a védteleneknek ártanak. A ’költői igazságszolgáltatás’ ötlete nagyon vonzó lehet az INFJ-nek.
„Valami bűzlik Dániában.” Kételkednek mások indítékaiban, ezért az INFJ-ket nem könnyű átverni. Ők azok, akiket aligha lehet rászedni. Igaz, a legtöbb emberrel nyájasak és barátságosak, ennek ellenére az INFJ-k nagyon válogatósak a barátaikat illetően. Ezek a barátságok szoros kapcsolatok, amik túlmutatnak a puszta szavakon.
Az INFJ-k tehetségesek a folyékony nyelvezet és könnyű kommunikáció terén. Emellett, a nonverbális érzékenységük lehetővé teszi, hogy az INFJ-k mélyrehatóan ismerjék a környezetüket és a környezetük is ismerje őket.
Az írás, tanácsadás, közszolgálat, de akár még a politika is olyan terület, ahol az INFJ-k örömöt lelnek.
Stresszes helyzetben:
- Csendesen aggódik, hogy mindenki más elvárásait kielégítse.
- Folyamatosan akadályokat és problémákat vár, amik felbosszantják.
- Önkritikusabb, nyugtalan, frusztrált lesz.
- A globális problémákat (éhezés, túlnépesedés, háború) saját problémaként éli meg.
- Elhatározza, hogy ő lesz a világ legjobban gondoskodó és leginkább odafigyelő embere.
- Ábrákat, rajzokat készít mindazokról a lehetőségekről, amelyek kontrollálják a stresszt.Stresszkezelési stratégiák:
- Fókuszáljon egy közeli barátjával való kapcsolatára.
- Tudja, hogy van, aki akkor is támogatja Önt, ha nem ad tanácsot, véleményt vagy bírálatot.
- Relaxáljon: sétáljon a természetben, nézzen meg egy filmet vagy olvasson verseket.
- Csökkentse a tennivalóit és jelöljön ki időszakokat, amikor egyedül van. -
The DJ
addikt
I've lost myself along with everyone else.
And now the safest place is here in my head. -
The DJ
addikt
Chicane - What Am I Doing Here (Walsh & McAuley Remix)
So lay me down awake, no sound
and I dream about you.
In worlds far away
can’t remember, cant forget
let the streetlights guide youAnd I’ll take you there, set you free
let you go, then come back to me
and here’s where I wait counting hours and the days.
I can’t tear myself away.What the hell am I doing here?
-
The DJ
addikt
Ezt most jól ellopom művésznő blogjából:
-
The DJ
addikt
nem szeretem, ha hiányzol,
mert úgy rájövök, hogy szeretlek.
nem szeretem, hogy szeretlek,
mert nem marad hely az eszemnek.
nem szeretem, ha ész nélkül
nem kérdem meg, hogy én-e kellek..?
nem szeretem elfogadni,
hogy réges-rég nem érdekellek... -
The DJ
addikt
Irány a Balaton ismét!
Csütörtökig ne is várjon senki.(Utána Körös-toroki napok, utána pedig SZIN.)
Ha láttok Siófok vagy Fonyód környékén egy fehér Audi A6 Avant-ot öt jóképű sráccal megtöltve, akkor azok mi leszünk.
-
The DJ
addikt
Hosszú idő után újra írtam egy címlapost:
Hosting környezet Debian 6 alatt
Kiemelt írás is lett, köszönet érte Kalandornak.
-
The DJ
addikt
Megnéztem a "Szeszélyes Szerelmem"-et is. Immáron kb. negyedjére. Nem tudom mi van ma velem.
Ezek a filmek valahogy annyira hozzám szólnak, hogy az valami hihetetlen. A srác karakterét meg mintha egy az egyben rólam mintázták volna.
Betétdal: Unkle Bob - Put a Record On
"A sors egy híd, amit te építesz ahhoz, akit szeretsz."
-
The DJ
addikt
Megnéztem a Closert. Immáron kb. tizedjére. Érdekes, mert nem sok film van, amit egynél többször képes vagyok végigülni, ehhez viszont mindig visszatalálok valamiért. Talán pont azért, mert ilyen az élet is. Nem minden rózsaszín odakinn...sőt. Játszadozunk, játszanak velünk, hazudunk és hazudnak nekünk. Ezek vagyunk. Gyarlók, emberek. Mindeközben persze szeretünk is... de van, hogy ez nem elég. Talán sosem lesz az. "Why isn't love enough?"
"Where is this love? I can't see it, I can't touch it. I can't feel it. I can hear it. I can hear some words, but I can't do anything with your easy words."
Betétdal: Damien Rice - The Blower's Daughter
-
The DJ
addikt
"It's time to say goodbye
It's time to make a move
Nothing left to hide
Everything to lose
There's not a day I wake
Not a step that I take
When I don't see your ghost
I think you should know..." -
The DJ
addikt
Linkin Park - Waiting for the End
"And trying to figure out what it's like moving on
And I don't even know what kind of things I said
My mouth kept moving and my mind went dead
So I'm picking up the pieces, now where to begin
The hardest part of ending is starting again" -
The DJ
addikt
Mától kezdve pedig nagy ívben tojok az egészre.
-
The DJ
addikt
"If you were dead or still alive
I don't care
I don't care
And all the things you left behind
I don't care
I don't care"Leszarni mindent és mindenkit... and not a single fuck was given on that day.
-
The DJ
addikt
Antillas feat. Fiora - Damaged
"Dreaming comes so easily
Cause it's all that I've know
True love is a fairytale
I'm damaged so how would I know?" -
The DJ
addikt
Paul Oakenfold feat. Tamra - Sleep (Perfecto Club Mix)
"I can't sleep, I can't speak to you..."
Ez pedig az eredeti, nagyon jó kis nyugtató szám: Azure Ray - Sleep
"And so i'm reaching out for the one
And so i've learned the meaning of the sun
And all this like a message comes to shift my point of view
And watching through my own light
As it tints the shade of you..." -
The DJ
addikt
Yeah Yeah Yeahs - Heads Will Roll (A-Trak Remix)
Kellett nekem megnézni a Project X-et így hajnaltájt... most alig tudok megülni a fenekemen, mennék bulizni, de kegyetlenül.
Na sebaj, ma este majd csapatunk.
-
The DJ
addikt
Paul Kalkbrenner feat. Mika - Sky Ending
"This is the way you left me
I'm not pretending
No hope no love no glory
No happy endingThis is the way that we loved
Like it's forever
And life the rest of our life
But not togetherIn the daytime you will find me by your side.
Trying to do my best.
Trying to make things right.
When it all turns wrong.
There is no flow but mine.
But it wont hit hard.
You let me shine.And we build a castle in the skys and in the sand.
Design a own world aint nobody understand.
I found myself alive in the palm of your hand.
As long as we are flying all this world is aint got no end.
All this world is got no end." -
The DJ
addikt
Ruby Frost and Mt. Eden - Oh That I Had
"Oh that i had a wings of a dove..."
-
The DJ
addikt
Aruna with Mark Eteson - Let Go (Nic Chagall Mix)
"For love, I fought, I've waited
All that I had inside, I gave it
Tried to believe, in time, I'd save it
Sometimes the truth is hard to take
There's nothing to do but walk awayLet go..."
Ahogy ezt a "let go"-t kimondja... két szóban egy egész érzésáradat.
-
The DJ
addikt
FRED BAKER - Never Let Me Go (Original Trance Mix)
"It never worked out fine, I watched it fall away,
It slipped right through my fingers as I heard you say,
We're still the same you know,
I feel the stillness, feel the stillness,
Now, with all the days we learn,
We're always one, we're always one somehow.You said, never let me go, x 10
Just when you think it's done, it comes right back at you,
And you can't find the light they said would guide you through,
We're still the same you say and I can hear your voice I hear your voice,
It's no good answering if this is not your choice it's not your choice.You said, never let me go, x 13"
-
The DJ
addikt
Nos... az a helyzet, hogy magam sem tudom mi a helyzet. Jön a vihar, gyűlnek a gomolyfelhők, ülök a csendes szobában, bámulok kifelé és folyamatosan kattog az agyam. Cikáznak a gondolatok, logikusak, értelmetlenek, kavarog idebenn minden. Cs. Orsolya írta nekem egyszer, hogy én igénylem a drámát és szeretek szenvedni. Akkor elég érzékenyen érintett ez a fejmosás, de mostanra azt hiszem beláttam, hogy igaza van. Ha az élet éppen nem generál számomra valami drámát, akkor teszek róla, hogy én találjak valahol.
A napokban pakolásztam a gépemen és megtaláltam a régi mappáimat, amiket évek óta mentegetek át gépről-gépre. Ezek közt voltak a naplózott beszélgetéseim is, szinte attól a naptól kezdve mióta bekötötték az internetet. El is kezdtem olvasgatni a 4-5 évvel ezelőtti naplókat és azóta érzem magam ennyire... furcsán. Nevettem is... sokat. Előtört a sok régi emlék, a sok őrültség, amit képesek voltunk véghezvinni a barátokkal. Különös volt szembenézni a régi önmagammal is. Akkoriban annyira más voltam a mostani önmagamhoz képest. Próbálom eldönteni, hogy jó-e ez a változás, de nem jutok egyről a kettőre. Más lettem. Minden más lett. Mégis, van néhány dolog, ami az istenért sem akar megváltozni. És ez piszkosul zavar. Tudom, annak kellene örülni, ami van, tudom, hogy a pillanatnak kell élnem, mert csak ez az, ami biztos és ami teljes mértékben az enyém lehet, de valamiért vannak napok, amikor ez egyáltalán nem sikerül. Azt hiszem ilyen ez a mai is.
Rengeteg dolog hiányzik. Ezek a naplók döbbentettek rá arra, hogy mennyi mindenem volt és mennyi mindent veszítettem el. És nem szabadna bánkódnom, tudom, hogy ez az élet rendje, valahogy azonban mégis mindig ugyanoda lyukadok ki. Hiányoznak emberek, hiányoznak pillanatok, érzések, hiányoznak a lelkem azon darabjai, amiket olyan embereknek ajándékoztam oda, akik sosem voltak képesek megbecsülni őket.
Nemrég megkérdezték tőlem, hogy mik a terveim a jövőre. Hogy hol látom magam 5 vagy éppen 10 év múlva... és én nem tudtam válaszolni. Megijesztett a kérdés, mert rádöbbentem, hogy nincs tervem. Nem volt és talán nem is lesz soha. Mióta az eszemet tudom úgy élek, hogy nem nézek a jövőbe. Hogy is tervezhetnék bármit is, amikor még a holnapom sem biztos? Próbálok kitartani, mindig optimistán, életvidáman és boldogan megélni minden pillanatot, amit a nap tartogat, úgy, ahogyan azt egy fontos személy tanította nekem. Próbálom nem elfelejteni, hogy mennyire gyönyörű a napfelkelte és próbálom meghallani a délelőtti madárcsicsergést az ordító gondolatok között. Ha sikerül: csodálatos. Ha nem... nos, akkor elkap a félelem.
Kielemeztem magam már ezerszer. Tudom, hogy mik a problémáim, tudom, hogy miért vagyok olyan, amilyen. Kellene valaki, aki igazán ismer, aki a lelkembe lát, aki megért és aki képes olvasni a gondolataimban anélkül, hogy én akár csak egy szót szólnék is. Nem létezik ilyen? Ó, dehogynem... De ez piszok nehéz feladat. Rengeteg kitartás, erő, és bátorság kell hozzá. Így hát megértem, hogy senki nem vállalkozik erre a feladatra, vagy ha mégis, akkor rövid időn belül ráébred, hogy ez bizony túl nagy falat neki. Nem vagyok egyszerű eset. Változnom kellene, testileg és lelkileg is. De attól félek egyedül nem tudok. Egy ördögi kör ez az egész, hisz nem tudom "eladni" magam, amíg nem változom, de nem tudok változni, amíg nem segít valaki. Ezért vagyok egyedül és ezért igénylem egyre kevésbé az idegenek társaságát. Próbálom elhitetni magammal, hogy jó ez így. Hogy nincs semmi rossz abban, ha az ember így él... de valahol belül tudom, hogy én nem ezt akarom, én nem erre vágyom. Van, hogy odáig jutok, hogy azt gondolom, hogy jobb az embereknek nélkülem... és ilyenkor próbálok mindenkit ösztönösen eltaszítani magamtól, csak hogy megkíméljem őket attól a temérdek gondtól és problémától, amit okozok. Persze ez sem segít, nem leszek tőle jobban... de ilyenkor nem is az számít, hogy nekem mi a jó.
Tényleg nem vagyok egyszerű eset. Az életem dráma, a szívem pedig olyan gyorsan ver, hogy sokszor azt hiszem utol sem érem. Emlékképek, gondolatok, illatok, a múlt foszlányai. Szétnézek a szobában és látom a régi önmagam. Látom Őt, látlak Téged, látom a boldogságom. Egy dolgot nem látok: a jövőt. Azt hiszem kezd kikristályosodni előttem az, amit valahol mélyen mindig is tudtam. Nincsen sors, nincsen mindenki számára megírt életút. Te vagy, a mai nap van és az, amit kihozol belőle. Én ilyen lettem. Ilyenné formált az élet. Változni fogok még. Sokat. De azt hiszem már látom azt, amit mindig is féltem beismerni. El kell engednem azt, amit mindig is kergettem. Le kell mondanom arról, amire a legjobban vágyom, mert amíg nem teszem meg, addig sosem fogok szabadulni ettől a fojtogató érzéstől. Az élet így is lehet boldog és szép.
Elengedem. Elengedlek. Nem küzdök tovább a széllel, hanem becsukom a szemem és hagyom, hogy sodorjon, ahova kell. Itt és most lemondok róla. Csak a mai nap van. Az eső kopogása a háztetőn, a csodálatos napfelkelték, az önfeledt nevetés a barátokkal és az élet apró csodái. Nem juthat mindenkinek ugyanaz. Talán nekem ennyi jutott. És Isten a tanúm rá: kiélvezem.
-
The DJ
addikt
Eddig tartott a Diablo III Act 1... gyorsan végigtoltam a barbárommal
Most mehet a dilemma, hogy megvegyem-e, és ha igen, akkor honnan. Igazság szerint eléggé megtetszett, régóta nem is volt olyan játék, ami előtt ennyit tudtam volna ülni egyhuzamban. Bár ez lehet nem hátrány, hanem előny.
Na majd még alszom rá egyet-kettőt.
-
The DJ
addikt
Ejnye, de finom kis muzsikák szólnak itt most. Nosztalgikus érzéseket keltenek bennem és jól is esik most egy kicsit relaxálni. Biztosan sokat fogom még hallgatni a DI.FM-nek ezen részlegét (is). Ajánlom mindenkinek, aki szereti a stílust.
-
The DJ
addikt
Flo-Rida a Pannónia Fesztiválon
Nem semmi hangulatot csináltak, adta nagyon!
Mi voltunk a sárga staff karszalagos táncosok (Máig nem értem melyik fellépő táncosainak néztek minket.)Fun fact: Flo-Rida 75 milliót kért előlegben, a fellépése után pedig még 75 milliót és úgy volt csak hajlandó eljönni, ha a szállodájában lesz fekete wc papír.
-
The DJ
addikt
"Híres" lettem
Facebookon nagyon szerethet valaki, mert telepakolta az egyik alkalmazást a gondolataimmal és írásaim részleteivel, valamint egy több, mint 100 ezer követővel rendelkező oldal is elkezdte megosztogatni a gondolataimat heti rendszerességgel. Azóta pedig mindenütt magammal találkozom szembe. Profilokban, bemutatkozásokban, netes gyűjteményekben, és persze blogokban is. Ma éppen művésznő blogjában akadtam rám: [link]
-
The DJ
addikt
Irány Balaton, Szántód, Pannónia Fesztivál
-
The DJ
addikt
Megunhatatlan:
Gotye - Somebody That I Used To Know (Jeroen Nieuwenhuize remix)
Now you're just somebody that I used to know...
-
The DJ
addikt
Jegyzet magamnak a későbbiekre, ha esetleg ellágyulnék: "Ez egy zsákutca! Ezt te is nagyon jól tudod, szóval ne misztifikáld túl a dolgokat."
-
The DJ
addikt
Na szóval, az van, hogy olvasgattam a régi bejegyzéseimet és "teatyajóúristen"! A blog 90%-át egy kattintással törölni kellene, mert ez már vérciki, de komolyan. A baj az, hogy mindezek ellenére is emlék és jó néhanapján röhögni a sok régi szánalmas bejegyzésen, szóval maradnak. De az biztos, hogy a jövőben teljesen más irányba viszem el ezt az egészet. Már ha nem hagyom abba megint egy évre. Egyébként érdekes... a start óta csak egyszer töröltettem innen néhány hsz-t, akkor viszont totál biztos voltam benne, hogy az a jó döntés. Most, sok év távlatából visszanézve viszont már piszkosul bánom, hogy akkor megtettem. Inkább tűnne el az összes többi bejegyzés, csak az a néhány kitörölt post térne vissza. De hát ezen már kár rágódni, mindig voltak meggondolatlan húzásaim.
Napi morgás: Hölgyeim! Meg úgy minden emberi lény, aki ezen a bolygón él és az IQ szintje megüti a 120-as küszöböt. Szóval mi a francért kell folyton játszmázni? Miért kell mindig ködösíteni? Annyira belefáradtam már ebbe, de komolyan. Más szóval a tököm ki van vele. Egész egyszerűen nem lehet senkivel manapság már úgy kommunikálni, hogy ne a rejtett jeleket meg a célzásokat kellene keresni. Ha keresztrejtvényre vágyom, akkor betérek a sarki újságoshoz és veszek egyet, ha viszont valakivel kommunikációba elegyedem, akkor elvárom azt, hogy legyünk már egymással szemben nyíltak és őszinték. Mert én legalábbis ilyen vagyok. Ha akarok valamit, akkor közlöm. Ha szeretnék valamit, akkor egyértelmű (!) jelet adok róla, olyat, ami hülyebiztos és félreérthetetlen. De annyira gáz, hogy ez visszafelé sosem teljesül. Belefáradok lassan a fejtegetésbe, a sakkjátszmákba, a vége pedig az lesz, hogy egy kivételével leütöm az összes bábút és maradok egyedül a táblán a sötét paraszt.
Szóval hölgyeim! Ha valaki tetszik nektek, akkor adjatok már EGYÉRTELMŰ jeleket, ha viszont biztosan tudjátok, hogy a másik fél hiába erőlködik, akkor pedig legyetek olyan kedvesek és ezt is adjátok már a tudtunkra. Annál undorítóbb meg nincsen, amikor hagyjátok, hogy valaki a szívét-lelkét kitegye értetek annak a reményében, hogy "ómajdháthamostleszvalami" közben meg már rég tudjátok, hogy ez esélytelen. Ne használjunk már ki senkit lehetőleg. Az LCSB kártyával pedig szintén óvatosan, mert ez a mi kriptonitunk és hiába hiszitek, hogy ez majd mindent megold, sajnos nem fog.Ennyi morgás elég is lesz mára. Jöjjenek a zenék!
Aktuális favoritok, amiket egész egyszerűen nem tudok kiverni a fejemből:
- Marlon Roudette - New Age
- Lana Del Rey - Summertime Sadness (Tegnap álmodtam és álmomban is ez a zene szólt... mi ez, ha nem függőség)
-
The DJ
addikt
Hello Blág!
Majdnem egy év kihagyás után újra itt vagyok, és jelentéktelenebbnél jelentéktelenebb bejegyzésekkel fogom telíteni a PH SQL szerverét.
Élek, virulok, boldog vagyok, dolgozom, minden időm kitölti a munka, a barátok és az egyetlen igaz és örök szerelmem, az autóm javítgatása, csinosítgatása. Benne még sosem csalódtam és ezután sem fogok. Szivecske <3
Egyelőre ennyi, majd még spammelem a baromságaimat ide random időközönként.
Addig pedig: Béreslegény right on time!
Mert a mai nap pén-tek-tek-tek-tek-tek!
-
The DJ
addikt
Pszichológiai elemzés rólam, a későbbi magamnak, hátha egyszer majd tanulok belőle.
Őszinte embernek tartom magam. Próbálom megtalálni a középutat a "mindig mondd ki amit érzel" és a "gondold meg jól mit mondasz ki" között. Ez nehezebb feladat, mint vártam. A jövőben mindenképpen fejlesztenem kell rajta.
Jó humorérzékem van, bár a társaságban általában nem vagyok egy központi figura, mégis képes vagyok megnevettetni másokat. Ezzel biztos vitatkoznának páran, de ez engem nem különösebben érdekel, mert én akkor is vicces embernek tartom magam (ha más nem is, de én mindig nevetek a saját poénjaimon...hehePersze ehhez az is kell, hogy olyan legyen a társaság, hogy képes legyek kibontakozni. Sajnos ha valami problémám van, akkor nem vagyok sem vicces, sem társasági ember, inkább begubózok. Várom, hogy valaki észrevegye, a segítségemre siessen és megkérdezze: "Mi a baj?" Legtöbbször addig jutok el, hogy várok. A folyamat többi része megoldatlan marad. Most vagy a körülöttem levő embereknek ennyire rossz az érzékelője vagy én kommunikálok ennyire félre valamit. Ezt még ki kell derítenem.
Átlagos embernek tartom magam, egy-két nem átlagos tulajdonsággal. Külsőleg nem vagyok nő ideál, sosem voltam és sosem leszek. Ennek több oka is van, de ezekről később. Belsőleg úgy gondolom, hogy egy szerethető figura vagyok, jól alkalmazkodom a beszélgetőtársamhoz, gyorsan kapcsolok, igyekszem felvenni a dolgok fonalát és azonos síkon vinni tovább. Pozitív felfogású és kitartó ember vagyok. Rengeteg nehézség volt az életemben, amit ezen tulajdonságok segítségével sikerült leküzdenem. Sokszor érzem magam elveszettnek és elkeseredettnek, de eddig mindig sikerült megtalálnom a kiutat. Másoknak igyekszem ott és akkor segíteni, ahol csak tudok, mert én még hiszek abban, hogy jó tett helyébe jót várj. Nem szeretem a vitát, nem szeretek másokkal rosszban lenni és igyekszem kerülni a konfliktust. Talán ennek tudható az be, hogy nem igazán vannak olyanok, akiket ellenségeimnek neveznék. Ismerősök, barátok, haverok, de olyan, akit gyűlölnék vagy tiszta szívből utálnék nem nagyon van. Ha pedig már itt tartunk, akkor azt is le kell írnom, hogy nem vagyok haragtartó típus. Gyorsan ki lehet hozni a sodromból, gyorsan fellobban bennem a harag, de legalább ilyen gyorsan el is múlik. Néha sajnos hamarabb beszélek és cselekszem, mint hogy elgondolkoznék a dolgokon, de ezen is igyekszem változtatni.
Az életemben mindig is központi szerepet töltött be a szerelem, pontosabban annak a keresése (és hiánya). Szeretek egyedül lenni és igénylem is, de ha túl sokáig hagynak magamra, akkor sajnos érzem, hogy ez így nem jó. Mint ha visszatartanám a levegőt. Az ember társas lény és én is az vagyok. Mindig szerettem volna megtalálni a társam, aki képes legalább annyira szeretni, amennyire én őt, törődik velem, érdekli a sorsom és akiben bízhatok és akire mindig számíthatok. Jóban-rosszban. Mert egy kapcsolat legalább annyira kétoldalú, mint maga az élet. Nem csak játék és mese. És már fiatal koromban is tudtam, hogy jöjjön majd bármilyen gond, én nem fogok elmenekülni soha, hisz ha valakit a páromnak választottam, akkor kötelességem, hogy mellette legyek akkor is, ha éppen nem süt a nap. Úgy érzem ehhez tartottam is magam. Sokat hibáztam, sok gyermeteg hibát vétettem a múltban, de ezeket sosem felejtettem el, ha pedig újra el akarnám követni őket, akkor rögtön megjelennek és ott zsonganak a fejemben intő példaként szolgálva.
Nem tartom magam rossz embernek, az egyik legjobb tulajdonságom pedig az, hogy hihetetlenül tudok szeretni. Ha van valakim, akkor ő az első az életemben és képes vagyok minden és mindenki elé helyezni. Érte a csillagokat is lehozom, ha kell és a húsomból is pénzt fakasztok, hogy meglephessem valamivel vagy éppen könnyíthessek az életén. Ezekért cserébe pedig sosem vártam semmi mást, csak azt, hogy vegye észre, szeressen és lássa, hogy én igen is komolyan gondolom. Mert komolyan gondolom! Sosem voltam a skalpgyűjtögetős, hódítgatós, kalandozós fajta. Mindig csak komoly kapcsolataim voltak és egytől egyig minden egyes alkalommal én voltam az, akit elhagytak a végén. Én egyszerűen képtelen vagyok ott hagyni azt, akit szeretek. Úgy gondolom nem is lennék képes rá soha. Éppen ezért, ha én párt választok, akkor azt úgy teszem, hogy gondolok a jövőre is. Persze nem tervezem meg a közös lakásunk konyháját és nem nézegetek esküvős magazinokat, de azért ott motoszkál bennem a gondolat, hogy milyen is lenne a közös életünk. Ha pedig tetszik, amit látok, akkor boldogan vetem bele magam a kapcsolatba, hiszen nálam ez csak úgy működik, ha találok benne értelmet és látok benne jövőt. Az hogy "csak összejövünk egy időre, hogy szórakoztassuk egymást" nem pálya.Romantikus lélek vagyok, sokan mondták, hogy rossz korba születtem, mert ma már egyre kevésbé tulajdonít ennek az ellenkező nem jelentőséget. Én mégis töretlenül kitartok és hiszem, hogy ez igen is érték és létezik olyan, aki értékelni is fogja. Úgy gondolom kicsit el van ez rontva, mert minden nő azért sír, hogy csak kihasználják őket a férfiak, hogy nincs ma már egy érzelmes férfi sem és hogy hova tűnt a romantika. Hát felállnék és integetnék bőszen, de már tudom, hogy semmi értelme sincs. Romantikus vagyok, szerethető és szeretni tudó ember, de ez sajnos nem elég. Sosem volt és sosem lesz az. A nőknek nem ez kell, mert ez nem izgalmas, maximum csak egy ideig. Olyan kell, aki újra meg újra biztosítani tudja a kalandot, az izgalmat, aki valóra tudja váltani a vágyakat. Én pedig az eddigi elmondások alapján nem vagyok ilyen. Bár ezzel nem értek egyet, de ha ennyien mondják, akkor biztos van benne valami.
Én olyan fajta vagyok, aki azokkal a dolgokkal törődik, amik tényleg fontosak. Próbálom magam és a társam számára megteremteni azt az életet és azt a jövőt, amit büszkén és nélkülözések nélkül élhetünk. Ez hálátlan és nehéz feladat, mert a jövő megteremtéséért tett igyekezet sokszor pont a jelent teszi tönkre, ami szintén nagyon fontos. Talán sokszor úgy tűnt, hogy nem mozdulok ki és nem megyünk semerre, de ha az ember a dolgok mögé néz, akkor látja, hogy mindez azért volt, mert nem volt rá lehetőség. Az a kis pénz, amit kerestem elment a napi gondokra, a számlákra, az alapvető megélhetési cikkekre és hiába akartam én nyaralni menni vagy átugrani valamelyik nagyvárosba, ha egy fillér sem maradt rá. Ezért beskatulyázhat engem bárki otthon ülőnek vagy unalmasnak, de én ettől még nem válok azzá. Csak helyén kezelem a dolgokat és nem ugrok bele olyanba, amibe belebuknék. Attól még én is vágyom arra, hogy kikapcsolódjak vagy kiszabaduljak a négy fal közül, de ha nincs lehetőség rá, akkor a kesergés helyett inkább próbálom megteremteni azt.
Fáj, hogy sokan tényleg egyáltalán nem ismernek és olyan sztereotípiákat aggatnak rám, amik közel sem igazak. Fáj, hogy néhány rossz döntésem vagy mondatom miatt ítélnek meg vagy skatulyáznak olyan szerepbe, ami hihetetlenül távol áll tőlem. Fáj, hogy sokszor szinte a halálba dolgozom magam másokért, ennek még sincs semmi látszatja. Jó ideje nem tettem már magamért semmit... ebből pedig elérkezünk a következő bekezdéshez, ami mindennek a lényegi magja.
A kapcsolat elején izgalmas vagyok, újszerű. Olyan ember, aki megmozgatja a másik fantáziáját. Könnyen beférkőzöm a másik tudatába, lelkébe és végül a szívébe is. Van bennem valami, ami nagyon szerethető. Talán akkor még olyan vagyok, amilyen emberre tényleg vágynak a nők. Van saját életem, barátaim, hobbim, sokat járok mindenfelé és szinte mindig van miről mesélnem. Színes az életem. Mindemellett kellően romantikus, érzelmes és odafigyelő férfi vagyok, ami tökéletes elegye annak, amilyen tényleg lenni szeretnék és amilyennek egy férfinak lennie kell. Akkor hol a baj? Ott, hogy mindezt szép lassan feladom a másikért. Ahogy bontakozik ki a kapcsolat egyre inkább háttérbe szorítom önmagam. Nem járok már el annyit, nem fordítok annyi időt a barátaimra és a hobbimra. Az életem egy csapásra nem is tűnik olyan értékesnek, mesélni való sem akad annyi. Persze lehozom a páromnak a csillagokat is az égről, ez pedig egy ideig képes kompenzálni a változást, de előbb vagy utóbb eljön az a pont, ahol már ez is kevés. Akkor pedig borul a bili. Jön az, hogy már nem vagyok izgalmas, hogy megváltoztam, hogy nem vagyok elég. Jön az, hogy másokban keresi a partner azt, ami bennem már nincs meg. És ekkor tudatosul, hogy tényleg nem vagyok elég. Nem elég, ha feláldozok mindent a másikért. Nem elég, ha teljesítem minden álmát és vágyát. Nem elég, ha csak érte élek... mert ez olyan megszokottá válik, hogy a végén már fel sem tűnik. Hisz hol vagyok közben én? Mindenütt és sehol. A nagy szerelem közepette elveszítem önmagam és elveszítem azt a részem, aki egyedül is képes a boldogságra. A társamtól függök, az ő szerelme jelenti a levegőt, amit ha megvonnak, akkor fuldokolni kezdek. A legnagyobb hibám egyben a legjobb dolog is bennem. Irónikus.Van még valami, ami a fentiekkel megtámogatva gyilkos kombinációt okoz. Ez pedig az önbizalomhiányból eredő súlyos önértékelési zavar. Sajnos ez már hosszú évek óta bennem van és nem is igazán volt olyan lelkes vállalkozó, aki enyhíteni akart (és tudott) volna ezen. Akkor kezdődött minden, amikor 10 évvel ezelőtt lebetegedtem. Kórházról kórházra jártunk, senki se tudta mi bajom, közben folyton csak fogytam, reménykedtem és csalódtam. Végül mikor hosszas vizsgálatok és hónapok után kitalálták mi bajom van már épp elég kárt okoztak bennem a történtek. Fellélegeztem volna ugyan, de nem volt miért, hiszen közölték, hogy a betegségem gyógyíthatatlan és életem végéig gyógyszereken kell élnem. Persze szép lassan hozzászoktam, megtanultam mit szabad és mit nem, de ez nem volt elég. Újabb és újabb kórházi hónapok jöttek, sokszor halál félememmel és őrült magánnyal. Aki volt már súlyos beteg és feküdt reszketve a kórházban hónapokig az tudja miről beszélek. Pokoli volt, és nem tudtam mibe kapaszkodni. Végül a kitartásomnak és a családomnak köszönhetően kijutottam, immáron plusz egy gyógyíthatatlan betegséggel és műtéttel a nyakamban. Hozzá kellett szoknom, hogy soha nem leszek olyan, mint a többi ember, soha nem ehetek úgy és ott, mint mások, soha nem fogadhatok el semmit, ha kínálnak és minden lépésemre vigyáznom kellett. Tizenpár éves fejjel ez nehezebb feladat, mint gondolnád. De ezt is jól kezeltem. Rengeteget sírtam, rengetegszer éreztem, hogy kívülálló vagyok és senki sem ért meg igazán, de én összeszorítottam a fogam és inkább mosolyogtam. Ma is ezt teszem, holott legtöbbször semmi okom rá. A hosszú évek szenvedése lerombolta bennem azt a csipetnyi önbizalmat, ami rám rakodott. Nem szeretek tükörbe nézni, mert magamat sem szeretem. Szarvashiba, tudom, mert aki magát sem szereti, hogy várhatja el, hogy más szeresse? A válasz: Sehogy. Szeretném, ha szeretnének, de el nem várhatom. Rengeteg gond van velem, mellettem élni is nagyon nehéz, tudom. Éppen ezért szeretem, tisztelem és becsülöm azt, aki megpróbálta. S bár mindenkinek beletört a bicskája, mégis sok boldog percet kaptam. Ezekbe kapaszkodom, ezek visznek előre, mert más nincs, csak az emlékek vannak és én vagyok. Az életben amikor igazán szükség lett volna rá mindig csak magamra számíthattam és úgy érzem ez így is fog maradni már. De ez nem baj. Az álmaim még ott vannak, a saját kis mesevilágom is ott van és talán egyszer majd valóra válik belőle valami. A hitem őrzöm az utolsó percig.
Konklúzió? Záró gondolatok? Nincsenek. Vagyok, aki vagyok. Tele sebekkel, fájdalommal, hegekkel, de tudom, hogy jó ember vagyok. Mindig őszintén és tiszta szívből szerettem és ezt sosem fogom bánni. Mindig mindent megtettem, amit tudtam, néha sokkal többet is. Igyekeztem szebbé tenni a holnapot mind magam, mind a társam számára, igyekeztem kompenzálni mindazt a nehézséget és problémát, amit a mellettem élés okoz. Nem volt elég, nem sikerült, de legalább harc közben estem el és nem úgy, hogy meg sem próbáltam tenni semmit. Én csak egy hétköznapi ember vagyok, akit legtöbben észre sem vesznek az utcán. De ez így van jól. Vannak harcok, amiket magamnak kell megvívnom, bármennyire is vágyom arra, hogy legyen mellettem valaki. A legnagyobb csatám az életben pedig az, hogy megtanuljam elfogadni magam és és az életem, akkor is, ha egyedül kell élnem. Ha csak egy kívánságom lehetne, akkor azt kívánnám, hogy bárcsak egészséges lehetnék, mert ez mindent megoldana. De sajnos nincsen csodalámpa és kívánság sem. Egészséges sem leszek soha már. De a szívem, a lelkem, az álmaim és az emlékeim soha sem veheti el tőlem senki.
-
The DJ
addikt
Ezt el kell tárolni:
Nincs 40 ezer forintos routerem, nem vagyok hálózatépítő és nem is akarok az lenni.
A világ egyik legjobb laborjában tanulok, és csak a Tibi érti miről beszélnek órán.
Az SSIDm megelőzi a WEP kulcsom, és nem örülök ha a gyökerek összekeverik a WEPet a WPAval.
Büszkén gondolok a Linksys eszközökre, a forgalomirányítókra, a mediakonverterekre, a koaxiális kábelekre, az RJ-45 re.
Itt élek a hálózatok szívében, conf terem-ben mi vagyunk a császárok, és igen is a mi tantermünkben vannak a világ legdrágább eszközei.Cisco én így szeretlek.
-
The DJ
addikt
Dolgozom.
Informatikus vagyokGépekkel vagyok körülvéve, azt csinálom, amit szeretek.
Alakul végre valami.
-
The DJ
addikt
-
The DJ
addikt
-
The DJ
addikt
A legügyesebb állat az ürge, hiszen búzával teli pofazacskóval is képes repülni, miközben egy bagolyt egyensúlyoz a hátán.
-
The DJ
addikt
-
The DJ
addikt
Aki ma tulipánt rajzol a szavazólapjára annak a voksán virág lesz.
-
The DJ
addikt
"Romák kijönnek az első angolóráról és rágyújtanak: -Stone fire? -No, sky!"
-
The DJ
addikt
A most következő néhány sorban valószínűleg semmi logika vagy mások számára hasznosítható információ nem lesz, úgyhogy ne is olvass tovább, semmi értelme. Magamnak írok, mint mindig
Megint nem tudok aludni. Vagy nem akarok? Már magam sem vagyok biztos benne melyik a helytálló. Agyalok itt értelmetlen dolgokon, amikre úgy sem fogok tudni megoldást találni és kérdéseken, amikre sosem lesz válasz.
Néha teljesen úgy érzem, hogy az életnek semmi értelme. Nem, nem egy depresszív kijelentés ez, de ha mélyebben belegondolok a dologba, akkor mindig ez a vége (tudom, nem szabad belegondolni, de vannak ilyen napok). Mindenki rohan, küzd, nagyobb ház, jobb autó, több pénz, jobb állás, vagyon, érték. Aztán meghalunk és mire megyünk velük? Biztos bennem van a hiba, de nekem kell valami támpont, valami cél, ami életet ad az életemnek. És nem, ez nem a vagyon, nem a tárgyak, nem azok a dolgok, amik elporladnak velem együtt. Jön a nagy megvilágosodás: A szerelem. Ha valamiért megéri élni, akkor az a szerelem. Ez a válasz áll legközelebb a valósághoz, ez az, ami legtöbbször erőt ad ahhoz, hogy menjek tovább. Hogy ha van is odaát valami, ha van túlvilág, mennyország, reinkarnáció vagy bármi, akkor csak azokért a dolgokért éri meg élni, amik a lelkünk kincseit növelik. Ezek az értékek, amiket talán tovább vihetünk, amiknek a lenyomatai talán megmaradnak bennünk és ha minden oda is vész, de a a következő életünkben lesz néhány felvillanás, néhány megérzés, néhány mélyről induló, bizsergető érzés, ami azt mondja majd: "Igen, ez vagy te. Ez a te utad, ilyen voltál, és ilyen is maradsz."
De persze nem tudom. Senki se tudja. És néha megijedek, mert erőt vesz rajtam az az érzés, hogy nincsen utána semmi. Se mennyország, se más. Csak a sötétség és az üresség. A por. Amikor kicsi voltam, tizenpár éves, akkor ez volt a rémképem a halálról. Azt gondoltam, hogy ha meghalok, akkor elporlad a testem, a lelkem pedig vele együtt hal. Nem lesz más, csak a sötétség. Aztán teltek az évek, szerelmes lettem és elhitettem magammal, hogy bármi is lesz, akár van túlvilág, akár nincs, ha szeretsz valakit és szeretnek, akkor van értelme az életednek, hiszen az utolsó perceidben majd elmondhatod, hogy tényleg elértél valamit. Nyomot hagytál a világban, nyomot hagytál egy emberben, a lelked lenyomatát, és ez többet jelent bárminél.
Szép gondolat is ez. Legtöbbször megnyugvást nyújt a bajok ellen. Legtöbbször. Néha viszont úgy érzem, hogy az emberi lény - az emberi faj maga - egyre inkább képtelen szeretni. Valahogy egyre kevésbé vagyunk kompatibilisek egymással. Csak megyünk előre mint a buldózerek és mindent és mindenkit letarolunk. És nekem ez fáj. Talán gyenge vagyok, nem tudom. De fáj, hogy erre tart a világ és félek, hogy az egyetlen mentsváram, a megnyugvást jelentő álomképem se helytálló már. Mert talán nincs túlvilág és talán szeretni sem tudunk. Túl önzőek vagyunk. Túl sokat akarunk és mindehhez túl kevesek vagyunk. Valószínűleg én is. Világéletemben csak egy érzést kergettem. Csak azt akartam, hogy legyek valakié és legyen valakim. És most, mikor úgy érzem megtaláltam azt, akit kerestem elbizonytalanodtam. Mert félek, hogy már én sem ugyanaz vagyok. Én sem vagyok elég. Én is többet akarok és én is önző lettem. Túl sok a gond és túl gyenge vagyok. Talán csak magunknak emeljük a falakat. Nekem kell egy cél, egy biztos pont, egy álom, amit kergethetek. De egyre inkább erősödik bennem az érzés, hogy semmi sem biztos. Sosem volt az és sose lesz. Az elvek, a rendíthetetlennek hitt örök igazságok is úgy borulnak össze, mint egy kártyavár. És én nem tudom mit tegyek. Szerettem. Szeretek. De nem elég. Valaha az volt? Nem tudom. Valaha az lesz? Nem hiszem. Talán majd egy másik világban, vagy egy másik életben vagy...soha. És én csak ülök fenn a szikla szélén, alattam rohannak az autók, lenézek a városra és közben napszakok váltják egymást. De én csak ülök mozdulatlan, mint egy régi kor régi emléke...egy olyan világban, ahova már jó ideje nem illek be.
Miért nem elég szeretni? Miért gyártunk magunknak ezer gondot és problémát a legtisztább és leggyönyörűbb érzés mellé? Miért ijedünk meg, ha tartoznunk kell valakihez és miért ragaszkodunk ahhoz, ami a múltba húz? Miért nem elég... miért nem elég ha azt mondom: "Szeretlek"? Miért nem jelent ma már semmit ez a szó és miért félünk becsomagolni a szívünket és átnyújtani valakinek? Miért?
Kérdések, amikre sose kapok választ, gondolatok, amikre nem szabad gondolni. Épeszű ember nem tesz ilyet. Az épeszű ember csak él, nem kérdez, nem kételkedik és az épeszű ember beáll a sorba. Én nem vagyok az. Én szeretek. Én kételkedem. És félek. Sokszor félek élni és félni fogok majd meghalni is. De keresem a célt, keresem az utam, keresem a boldogságot és szakadatlanul reménykedem, hogy tudok még szeretni. Hogy boldoggá tudom még tenni a társam. Hogy lesz bennem elég kurázsi ahhoz, hogy sose adjam fel és kitartsak a végsőkig. Mert hiszem...szeretném hinni, hogy van értelme. Ha nem vár odaát semmi, ha a testem és a lelkem is itt marad ezen a földön...én akkor is nyomot akarok hagyni. Valamit, ami mosolyra késztet majd másokat. Ami értéket nyújt majd abban az időben, amikor még ennyi sem lesz. Hogy képes vagyok-e erre? Nem tudom. De megpróbálom.
Ha pedig mégis léteznek csodák és mégis lesz odaát valami, akkor remélem sok mosolygós arc vár majd. És talán akkor, majd ha levetettem az emberi mivoltom minden javíthatatlan és tökéletlen gondját...na akkor majd képes leszek kimondani azt, amit az életem során nem tudtam. Mondatokat, amiket az önzőségem miatt nem mondtam ki és tetteket, amiket a félelmeim miatt nem tettem meg. Akkor majd nem hibázom. Talán akkor majd szerethetek. Talán akkor majd... beteljesül az álmom.
-
The DJ
addikt
Ráfért már az ezer éves AMD (K8V-X, 3100+) rendszerre egy kis vérfrissítés, úgyhogy újra üzletelésbe fogtam és ennek rövidesen meg is lett a gyümölcse: AMD-ről (754) Intelre (775) váltottam
A következő hardverek érkeztek meg hozzám:
- Intel Core 2 Duo E4400 (2.0 GHZ, 2MB L2)
- CoolerMaster Hyper TX2
- Asrock 4Core-Dual SATA 2 alaplapA proci jól tuningolható, bár nekem most alapórajelen is elég nagy ugrás a kis Sempronhoz képest. Érdekesség, hogy 2.0 Ghz helyett 2500-on indult és azóta is úgy dübörög
A Hyper TX2 méreteiben és hűtési képességeiben is nagyágyú, de hogy jól sikerült-e felfogatnom, az kérdés. Az ujjaim szétmentek, az összes lehetséges káromkodás elhagyta közben a számat, mert mindig úgy éreztem, hogy a 4 kis pöcök közül valamelyik nem fogja kellően és mindig újrakezdtem. Ennek ellenére most is olyan érzésem van, hogy valamit nem jól csinálok.
Az alaplap a legérdekesebb jószág. Van rajta AGP és PCI-E, tud Dual DDR1 és DDR2-t is, kezeli a két és négymagos processzorokat is. Ennek hála még maradhatott az AGP-s 7600 GS és a DDR1-es Hynix memória. A következő lépés ezek cseréje lesz, megtámogatva egy igazán megbízható tápegységgel. A végén még én is játszhatok majd az újabb játékokkal is, nem csak a nyálcsorgatás marad nekem.
A végére pedig egy kis reklám
A vérfrissítésnek hála eladóvá váltak a régi hardvereszközök:Asus K8V-X alaplap eladó (S754)
AMD Athlon 64 3200+ eladó (1MB L2 Cache (!) - S754)
AMD Sempron 3100+ processzor eladó (S754)U.i.: Ma születetett Larry Page a Google egyik atyja...és ma születtem én is, pár év múlva majd ideírom, hogy én mivel írtam be magam a történelembe
-
The DJ
addikt
A hét slágere
Ellie Goulding - Under The Sheets (Jakwob Remix)
Hangerőt feltekerni, mélyládákat bekapcsolni, füleket kinyitni
-
The DJ
addikt
Minden idők nyolc legrosszabb szakítós dumája
1. Tisztellek, mint embert!: Igen, emberként valóban tisztellek, esetleg…és maximum, mert mint csaj/pasi hányok tőled. Nem tudom elképzelni, hogy hozzád érjek, de emberként valóban mondhatni, hogy „pící” vagy. Végül is senkit sem öltél meg eddig…
2. Bennem van a hiba!: Természetesen kizárólag te vagy a hibás és ezt én is így gondolom, csak nem mondhatom a szemedbe. Így is elég szánalmas vagy ahogy próbálsz teperni és küzdeni, hát még ha kiderülne, hogy még téged is hibáztatlak azért, hogy vége.
3. Persze, hogy szeretlek, csak nem vagyok már szerelmes!: Az igaz, hogy nem utállak, az embereket pedig alapvetően szeretem, humanista vagyok. De a látványodtól nem indulok be a szagodtól meg egyenesen, hányok. Jobb szeretnélek három lépés távolságból szemlélni állandóan, mint például a postást, vagy a bolti pénztárost….
4. Azért néha felhívhatsz, hogy tudjam, mi van veled!: Mindenképpen hívj fel időnként, még akkor is ha mindketten tudjuk, hogy engem rohadtul fogsz zavarni és a hátam közepére sem kívánlak. De egy miattam elkövetett öngyilkosságot kellemetlen volna titokként magammal cipelni egész életemben.
5. Rosszkor vagyunk rossz helyen!: Ez így igaz. Rosszkor ismerkedtem meg azzal a harmadikkal, rosszkor vitáztunk össze, rosszkor kaptál rajta minket, de legfőképp rosszkor beszéljük ezt az egészet meg…nyolcra mozijegyem van…
6. Nem tudom most lekötni magam!: Alapvetően bármivel le tudom kötni magam. Egy jó film, egy jó kaja, egy puzzle, vagy akár csak egy porcica szálldogálásának bámulása…az viszont igaz, hogy melletted nem AKAROM lekötni magam…
7. Nem érdemellek meg/ túl jó vagy nekem!: Valóban túl jó vagy nekem. Én ugyanis már fél éve félrekefélek a legjobb barátoddal/barátnőddel/az egész utcával (megfelelő aláhúzandó) te pedig annyira szeretsz, hogy észre sem veszed. Hányok már magamtól, téged pedig szánalmasnak tartalak, ezért legyen vége.
8. Mi lenne, ha barátok lennénk?: Párként olyan ember kell, aki felizgat, ezt mindketten beláthatjuk. Barátom viszont egy kutya vagy egy hörcsög, sőt egy rém csúnya osztálytárs is lehet, így úgy gondoltam akár te is… -
The DJ
addikt
Minden, ami jár csak egy villanás...felvillan, elég, és nem marad semmi más...
-
The DJ
addikt
Az élet jó, csak meg kell tanulni lebegni a szarban.
-
The DJ
addikt
Ez egy K550i-ről írt post az Opera Mini segítségével a buszon ülve Sopron felé. Kocka vagyok. Tudom. Ja és mazochista.
-
The DJ
addikt
-
The DJ
addikt
Jól nyomja a srác: [link]
Vicces és szórakoztató kis műsort hoztak össze, nekem nagyon tetszett, érdemes megnézni
-
The DJ
addikt
"A legdrágább kő mindent karcol,
de maga nem tűr karcolást,
a legdrágább szív inkább vérzik,
de nem sebez meg soha mást..." -
The DJ
addikt
Megcsapta...de rendesen!
-
The DJ
addikt
10/10-esre emelték a netem az 5/1-ről...egész korrekt.
Lusta voltam lelőni a torrentet, a DC-t, az MSN-t, a Skype-ot meg a netrádiót a mérés idejére, de a lényeg látszik
-
The DJ
addikt
Mennyit ér egy emberi élet? Milyen gyorsan véget érhet egy utazás... Ahogy telnek a napok fel sem fogjuk, hogy lehet, hogy ez az utolsó lélegzetvételünk. Szippants hát bele jó mélyen, hogy legalább az emlékét magaddal vidd.
Az imént beléptem iwiwre. Csak egy üzenetet akartam továbbítani az ismerőseim felé. Akkor láttam meg... akkor kaptam a kezem a szám elé és akkor csordult ki az első könnycsepp. Nem hittem el. Most sem hiszem el. Mindig olyan életerős és vidám voltál. Mindig mosolyogtál és még akkor is te tartottad bennem a lelket, amikor neked lett volna nagyobb szükséged rá. Tudod sokáig haragudtam rád. Nem értettem miért hagytál el és miért mondtad azt, hogy szeretsz, miközben azt mondod soha nem találkozhatunk többé. Gyűlöltelek, mert néhány nap alatt megmutattad, hogy létezik a földön boldogság és elhitetted velem, hogy meg is érdemlem. Gyűlöltelek, mert el kellett, hogy felejtselek. Persze sosem ment. Sokáig nem értettem, hogy miért, de ma már tudom... nem kell felejteni, sőt, emlékezni kell. A jóra, a szépre, és mosolyogva gondolni vissza. Mindig vigyáztál rám. Mint egy őrangyal figyelted minden mozdulatomat, olvastad az írásaimat, és még ha nem is tudtam, de te itt voltál nekem mindig. Terelgettél és segítettél, hogy helyesen döntsek. Azt mondtad a lelki társam vagy és én el is hittem neked. Nem az volt a sorsunk, hogy örökre együtt maradjunk, ma már tudom jól. De köszönöm az életnek, hogy ha egy rövid időre is, de melléd sodort. Sokat tanítottál, sosem felejtem el a biztató szavaidat és azt, ahogy magát az életet élted. Mindig optimistán, mosolyogva, erősen és kitartóan. Még akkor is, amikor a legnehezebb volt. Rák. Bárcsak lenne hatalmam, hogy eltöröljem a világból. Bárcsak tehettem volna valamit, hogy ne így legyen. Tudod most is dühös vagyok, de már nem rád. Az életre. A világra. Miért a jó emberek mennek mindig el? Miért ilyen fiatalon? Hisz előtted volt még az élet... Legutóbb azt mondtad majd adjam vissza a kabátod, mert itt maradt. Még mindig ugyanott van a kis szobában, ahova akkor tettem, mikor elmentél. De soha többé nem adhatom vissza neked.
Piszok érzés. Nyugtatgatom magam, hogy talán egy sokkal jobb és szebb helyen vagy most és csak mosolyogsz rajtunk, hogy itt szomorkodunk. Bárcsak lennék annyira optimista, mint te, hogy ezt elhiggyem. De nem vagyok... Mert mindig csak az üresség marad. Mindenki elmegy egyszer és lehet, hogy nincs odaát semmi. Csak az élet, ami biztos. Csak a most. Csak ez a lélegzet, csak ez a pillanat, csak a jelen, mert nincs már se múlt, se jövő. A lelki társam voltál és én mindig emlékezni fogok rád. Sosem felejtelek el. Remélem egyszer még találkozunk. Remélem boldog vagy. Remélem én is az leszek.
Viszlát kedves Anne.
Rólad, neked:
-
The DJ
addikt
IT tábor, ébresztő: "Gyerünk gyerekek, bootoljatok!"
-
The DJ
addikt
BÚÉK
-
The DJ
addikt
-
The DJ
addikt
-
The DJ
addikt
Avagy a kiemelt, Linuxos rendszerbiztonsággal foglalkozó címlapos írásom
-
The DJ
addikt
Abszolút tune of the week: Morgan Page - Fight For You (Beltek Remix)
-
The DJ
addikt
Ha lehetne, keresnék benned egy békés zugot,
valami csöndes, félhomályba fúlt helyen,
esetleg mindjárt ott fent, a bal bordaív alatt,
hogy a szívedhez is elég közel legyen.Aztán csak ülnék odabent némán, moccanatlan,
hallgatnám, ahogy tompán zúgnak a vérkörök.
S ha végre összeérne bennünk a régi ritmus,
tán meg is halnék két lélegzeted között. -
The DJ
addikt
Csak fél órát röhögtem rajta:
-
The DJ
addikt
-
The DJ
addikt
Saruman egy köcsög
Újabb poénos videó, a Star Warsos után most a Gyűrűk Ura kedvelőinek. Először fapofával néztem, aztán hangos röhögésben törtem ki Gandalf arckifejezését látva
Szintén must see!
Megtekinthető: ITT
-
The DJ
addikt
Dj alapszabályai, első bekezdés, első pont: Amikor azt hiszed, hogy a napod már nem lehet rosszabb, akkor beront az élet, jól fejbe vág egy szeneslapáttal, közben pedig azt ordítja, hogy: DE!
-
The DJ
addikt
Véletlen akadtam rá erre a videóra, de egyszerűen valami ferge...várd ki...teges
Star Wars fanoknak kötelező!A videó: Darth Vader rejtett képessége
Luke arckifejezése mindent visz
-
The DJ
addikt
A napokban ügyködtem kicsit és született egy új mashupom, természetesen ennek nyomot kell hagyni a blogban is, tehát itt is vagyok
Dj.Sobolev & Sidney Samson - Get the Fuck Shut the Riverside (Dj.Beat Mashup)
Letöltési link a youtube-on.
A mashup Acid Pro 7-el készült. Nem hibátlan, de szerintem egész vállalható lett.
-
The DJ
addikt
A hónap klipje
A hétvégén akadtunk rá erre a számra a bulira való ráhangolódás közben, aztán gyorsan függők lettünk
Persze nem a zene miatt. Bár úgy 10 megnézés után az is elkezd tetszeni, végül pedig azon kapod magad, hogy egyfolytában dúdolod.
-
The DJ
addikt
Jézus Tours
Hát ez se egy hétköznapi dolog. Hajóbusz. Vagy buszhajó?
Ja és még mindig beteg vagyok. Yesss!
-
The DJ
addikt
I'm so sick (of love songs).
-
The DJ
addikt
Jupijé, megfáztam vagy nem tudom, de kezdek szarul lenni. Nem tudtam mi hiányzott még a boldogságomhoz.
-
The DJ
addikt
-
The DJ
addikt
Hihetetlenül jól nyomja a srác, csak ámultam a videón.
Közzé is teszem, hogy mások is táthassák egy kicsit a szájukat.Itt is van: [Kártyatrükk]
-
The DJ
addikt
Áttértem Windows 7-re. Szokni kell, de eddig határozottan pozitív a véleményem róla.
-
The DJ
addikt
A napokban megláttam, hogy az IT.Café nyereményjátékot indított a Linux és a szabad szoftverek témakörében, úgy voltam vele miért ne próbáljak szerencsét, ha már Debiannal dolgozom nap mint nap.
A helyes válaszok megtekintése után úgy tűnt elhibáztam egy kérdést, de a szerencse végül mégis rám mosolygott, mivel az általam bejelölt választ is helyesnek ítélték egy rövid tanácskozás után. Örültem mint majom a farkának, bekerültem a kalapba 60 fórumtársammal együtt. Gyorsan le is fényképeztem az ablakot, hogy megörökítsem magamnak és legyen mivel büszkélkednem a jövőben, de mire frissítettem egyet már a következő kép fogadott:
Ilyen se történt még velem, hogy egy ilyen netes játékon nyerjek valamit, örülök nagyon és ezúton is szeretném megköszönni a játék készítőinek és szervezőinek a korrekt hozzáállást és magát az izgalmas játékot
-
The DJ
addikt
Az írás közben ezt hallgattam: [link]
Ősz
Ő meg én sosem voltunk jóban. Régre nyúlik vissza ez a dolog, nem is tudom már hol kezdődött. Mára már viszont teljesen belém égett, hogy az ősz számomra mindig csak rosszat hozhat. Elmúlást, fájdalmat, magányt. Pedig az eszem tudja, hogy kár ezért az évszakot okolni, ő nem tehet semmiről. Ráadásul pont én vagyok az, aki mindig bőszen hangoztatja, hogy mindenben meg kell tudni látni a szépet. Az őszben is. Ilyenkor viszont mégsem megy olyan könnyedén, mint szeretném.
Ha visszatekintek az utóbbi 4-5 évemre mindig ugyanazt látom. Amint véget ér a nyár és elkezdődik az ősz, az életem egy szép és fontos szakasza is tovatűnik vele. Tegnap döbbentem rá erre, ahogy hallgattam az esőcseppek kopogását a tetőn álomra várva. Így volt ez idén is, azelőtt is meg azelőtt is. Nem csoda hát, hogyha ezentúl fenntartásokkal tudok csak tekinteni erre az évszakra. Persze biztos lesz majd másképp is. Egyszer megtörik tán az "átok".
Az ilyen borongós, merengős napokon mégis kicsit magamba nézek és néha megijedek attól a változástól, ami végbemegy bennem és a körülöttem levő világban. Úgy érzem ahogy telnek az évek lassan, de biztosan elveszítek magamból valamit, amit nagyon szerettem és amiért talán mások is szerettek. Nem tudom még, hogy a múló évek vagy a leküzdendő akadályok miatt történik-e mindez. Talán a felnőttkor átka. Nem tudom. Amikor még gyerek voltam megfogadtam, hogy sosem növök fel teljesen. Már akkor is láttam, hogy a felnőttek világa milyen bonyolult, nehéz és küzdelmes. Én úgy döntöttem, hogy a lelkemben belül valahol mindig gyerek maradok és sosem fogom hagyni, hogy kikezdjen a világ. De mára már nem tudom. Más lettem. Néha már én sem tudom igazán milyen vagyok. Azt tudom milyen voltam. Azt is, hogy milyen szeretnék lenni. De hogy most milyen is vagyok azt nem látom igazán. Mostanra kiütéssel győzött az eszem a szívem felett és már-már csalónak és hazugnak érzem magam emiatt. Én, aki mindig azt hangoztatta, hogy hallgass a szívedre, én, akit sosem érdekelt, ha a világ is van ellene, akinek nem számított, hogy értelmetlen és felesleges harc az egész. Ma már ez nem így van. Meghallgatom mit súg ugyan, de legtöbbször csak legyintek egyet és megyek tovább. Képtelen vagyok úgy küzdeni, mint régen és ez nagyon hiányzik. Akkor is tudtam, hogy felesleges, mégis megpróbáltam, mert elég volt az a pár pillanatnyi öröm és boldogság, amit közben elérhettem vele. Ma már nem elég. Lehet így a jobb, megvédem magam a csalódásokból érkező fájdalmaktól, mégis úgy érzem, hogy ez nem én vagyok. Olyan dolgokat teszek és mondok, amik nem illenek hozzám. A gond az, hogy a legtöbb bennem kavargó gondolatot le sem tudom írni úgy, hogy az bármiféle értelmet nyerjen mások és magam számára. Furcsa dolgok ezek...Ki gondolta volna, hogy egy esős reggel ennyi rég elfeledett érzést képes előhozni belőlem. Rájöttem, hogy sok dolog hiányzik még. Olyan dolgok, amiket már azt hittem leküzdöttem és elnyomtam. De nem. Még mindig ott vannak, ha mélyen is. Harcolni mégsem fogok értük. Pedig szeretnék, a szívem súgja. Szeretnék kimondani és megtenni dolgokat. Mégsem fog megtörténni soha. Az eszem győzött. És én nem tudom jól van-e ez így. Néha nagyokat dobban ott belül valami, majd elhalkul és megint csak a csönd. Az esőcseppek kopogása a tetőn, a leereszkedő köd és a csípős levegő a hajnali félhomályban. Csak ez az, ami biztos.
Nálatok van minden kincsem. Nálatok hagytam lelkem és szívem darabkáit. Azoknál, akiket szerettem. Vigyázzatok rá kérlek. Csak ezek miatt emlékszem arra, hogy ki voltam régen.
-
The DJ
addikt
-
The DJ
addikt
Szintén kommentár nélküli bejegyzés, tessék megnézni a videót: [link]
-
The DJ
addikt
Aktuális kedvenc vokál: Silversun Pickups - Growing Old Is Getting Old
-
The DJ
addikt
Tudom, hogy már van egy tune of the week, de cizoe felhívta rá a figyelmem és pár hallgatás után elő is lépett aktuális kedvencemmé:
Chase & Status feat Plan B. - End Credits
"When the blood dries in my veins
And my, heart feels no more pain
I know, I'll be on my way
To heaven's doorI know when I'm not
I'll be hoping I don't drop
To a place where I will rise, like before
(2x)I can feel, something happening
That I've never felt before
Hopeless dreaming will start
Dragging me away from heavens door
(2x)When my mind stops thinking
And my eyes stop blinking
I hope...
Somebody's thereAnd my heart stops beating
And my lungs stop breathing
In air...
I hope somebody caresWhen the blood dries in my veins
And my, heart feels no more pain
I know, I'll be on my way
To heaven's doorI know when I'm not
I'll be hoping I don't drop
To a place where I will rise, like before
(2x)I can feel, something happening
That I've never felt before
Hopeless dreaming will start
Dragging me away from heavens doorWhen my mind stops thinking
And my eyes stop blinking
I hope...
Somebody's thereAnd my heart stops beating
And my lungs stop breathing
In air...
I hope somebody caresWhen my mind stops thinking
And my eyes stop blinking
I know...
At the end"Fantasztikus! Ezek a srácok tudnak valamit, remélem még jó néhány hasonló kedvencem kerül ki a jövőbeli műveik közül is. Thumbs up!
-
The DJ
addikt
Tune of the week: Nneka - Heartbeat (Chase & Status Remix)
A refrént imádom a legjobban.
"Can you feel my heart is beating. Can you see the pain you're causing..."
-
The DJ
addikt
-
The DJ
addikt
A videó magáért beszél. Nem is szükséges írnom hozzá semmi körítést vagy összegzést, mert minden benne van. Kattints a következő linkre, ha szeretnél egy kis bátorítást, őszinte szavakat egy olyan ember szájából, aki tudja mi az, hogy küzdeni.
A videó: [link]
Aktív témák
- Milyen autót vegyek?
- Horgász topik
- Az AI megeszi a szoftverpiacot?
- Kompakt vízhűtés
- BestBuy topik
- Spórolós topik
- Témázgatunk, témázgatunk!? ... avagy mutasd az Android homescreened!
- Építő/felújító topik
- DVB-T, DVB-S (2), DVB-C eszközök
- Folyószámla, bankszámla, bankváltás, külföldi kártyahasználat
- További aktív témák...
- HP EliteBook 850 G8 Fémházas Multimédiás Laptop 15,6" -65% i7-1165G7 16/512 Iris Xe FHD
- ASUS ROG Gaming PC 14900K // RTX 5070 Ti // 32GB RAM
- Kedvező áron! Eladó TP-Link TL-SG2008P Omada SDN POE+ Alza Gari 2029.11
- Eladó Unifi US-8-60W POE Switch
- 8 DARAB! HP ELITEBOOK LAPTOP (Tartós, Elnyűhetetlen) 850 G8, 840 G8, 840 G9, 830 G8 x360
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 5700X 16/32/64GB RAM RX 9060 XT 8GB GAMER PC termékbeszámítással
- Microsoft Surface Pro 9 i5-1245U 16GB 512GB 1év garancia
- Eladó Apple iPhone Xs Max 256GB / 12 hó jótállással
- AKCIÓ! AMD Ryzen 7 3800X 8mag 16szál processzor garanciával hibátlan működéssel
- PS Plus előfizetések
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest