Új hozzászólás Aktív témák
-
Már tavalyi képeken is lehetett PIDS+ pilont látni.
A PIDS+ lényege, hogy oldalirányba tud csalikat vetni (itt nem csak a szokásos Chaff / Flare zavarótöltetekről lehet szó, ami a legtöbb modern rakéta ellen már semmit sem ér, hanem a CloudBrite szintű aktív zavaró töltetekről is), illetve van három érzékelő szenzor az ellenséges beérkező rakéták felderítésére. A hagyományos értelembe vett besugárzás jelzők megbízhatósága jelenleg elég alacsony, ezért a szükséges figyelmeztetésre az ilyen szenzorok a megoldások, hogy a végfázisban figyelmeztessék a pilótát és a megfelelő ellentevékenységet (lehetőleg automatikusan) el lehessen indítani...
-
TaaT
nagyúr
Egy kis érdekesség faceról.
"The ultimate pylon upgrade: Ukrainian F-16 equipped with the advanced PIDS+ pylon, carrying four Small Diameter Bombs. Notice the integrated early warning and countermeasure systems built directly into the pylon design? Way of the future!
Possibly Dutch F16 donated by Netherlands"
-
atee_13
őstag
-
Először is a [#42-es hozzászólásban] illetve a [#62-es hozzászólásban] nagyjából ott a lényeg.
Nem vagyok 100%-ig biztos benne, hogy a J-10C indította a PL-15-öst (mivel arra a JF-17C is képes).
Aztán pedig ahogy ott is leírtam, akár egy kávédaráló is vihette azt a rakétát, mert az indító platform egy ilyen fegyvernél piszkosul nem számít. Annyi a dolga, hogy rója a köröket olyan távolságból, hogy az Indiai légvédelem ne lőjje le, de a PL-15 hatótávolságában legyen a célterület. Még csak a célfelderítést és a rakéta rávezetését sem ő végezte, hanem vagy egy Saab 2000 Erieye, avagy egy kínai ZDK-03.
A J-10C és a JF-17C pedig közös hátrányban szenved a Szu-30MKI, F-16, stb. típusokkal: nem lopakodók.
Vagyis hozzávetőleg mondjuk 120-180km-ről egy mai átlagos vadászgép felderítheti, ha rendelkezik kellően nagy hatótávolságú rakétával, akkor azt indíthatja rá. Ez az, ahol Pakisztán előnyben volt / van, mert nekik van PL-15-ösök. India alapvetően az orosz fegyverekre épített, ott az R-37M2 rakéta merülhet fel, de ez alapvetően a MiG-31BM-hez készült, bár az oroszok Szu-35-ösre is felszerelték, az Orosz légierő is csak esetlegesen veti be az Orosz - Ukrán háborúban:
A Rafale-hoz India megvásárolta a Meteor torlósugár-hajtóműves rakétát, tehát elvben az is rendelkezik hasonló képességgel, de itt a rakéta hatótávolsága a kérdéses (hivatalos adatok 100km+ és akár 200km is lehet).
A probléma az az integráció, ami megvan a PL-15-nél. India mindössze 3+2+1 AEW&C légi radar felderítő radarral rendelkezik, három orosz A-50-el, kettő plusz egy saját gyártású Netra Mk1-el (ami olyasmi, mint a Saab 2000 Erieye).
Itt akkor lapozzunk vissza, hogy miről is szól az egész:
1.: Nem, akár J-10C, akár JF-17C volt az indító platform, ezek valójában nem csúcskategóriás gépek. Az az USA F-22A, F-35A/B/C, meg esetleg a kínai J-20.
2.: Ha igaz a lelövés, akkor annak a kulcsa nem az indító platform volt, hanem a PL-15 rakéta és a pakisztáni AEW&C gépek (feltehetően a ZDK-03) páros. Ezt valahogy a média nem hangsúlyozza ki, pedig ez a lényeg. Itt a
3.: Ehhez hasonlóan akár szárazföldről vagy hajóról indítható légvédelmi rakétával is lelőhették őket. A technológia adott (HQ-9P + ZDK-03).
4.: Jól jellemzi a helyzetet a laikus média címadása is: a vadászgépről beszélnek, holott nagyjából az a leglényegtelenebb az egész rendszerben.
5.: A média az első- és második világháború "vadászgép-hőseiről" akar beszélni, mint Vietnam vagy az első Öböl-háború esetén. Teljesen fals képet adva arról, hogy mi zajlik egy modern hadszíntéren. Érdekes módon arról nem harsognak, hogy India több Pakisztáni légvédelmi komplexumot is semlegesített, amelyek ugye jobbára kínai típusok voltak.
6.: Ezzel szemben érdekes módon India a saját légvédelme relatíve jól vizsgázott, bár rengeteg pakisztáni drón és robotrepülőgép indítás volt a hírek szerint, kevés látványos eredményt értek el. India saját bevallása szerint ezek jó részét sikerült lelőni a főleg orosz technikai alapra építkező rendszereivel, amelyet egy saját fejlesztésű központi vezetés felügyelte.
7.: A rengeteg fals vagy félinformáció miatt tele van zajjal a téma, feltehetően évek múlva lesz átfogó, valós kép arról, pontosan mi is történt. India például hivatalosan a gépveszteségek pontos mivoltát nem ismertette.
Pakisztán légvédelmre erre épül:HQ-9P egy, az Sz-300PMU-n alapuló, de azt jelentősen tovább fejlesztő kínai rendszer.
A hatótávolsága ~125km körül lehet (de itt is vannak eltérések, egyesek azt írják, hogy a HQ-9B export variációja, tehát HQ-9BE jelölést használják, a HQ-9B marketing hatótávolsága 260km). A rávezetés egyes elemzők szerint a Patriot féle TVM rávezetésen alapul. Legalább egy ilyet hatástalanított állítólag India.
HQ-16FE, az orosz Almaz-Antej cég segítségével létrehozott közepes hatótávolságú rendszer, félaktív rávezetéssel.
Eredetileg dedikáltan a haditengerészetnek készült, de aztán csináltak belőle szárazföldi változatot, ahol a TEL-en 6 rakétát helyeztek el.
Az alap változat ~40km-es hatótávolsággal bírt, aztán fejlesztették ezt 70km-re, a HQ-16FE pedig már állítólag 160km-es.
SPADA-2000 , az AIM-7 Sparrow-alapú rendszerből 10 üteg lett vásárolva 750 rakétával.
Crotale-2000 / -3000 / -4000 , ezt a rövid hatótávolságú, Francaország által kifejlesztett rendszert Pakisztán folyamatosan fejlesztgeti, az utóbbi időben főleg Kínai segítséggel.
FN-90, a Crotale kínai másolatának (HQ-7) tovább fejlesztett változata, ez is egy rövid-hatótávolságú rendszer.
No, a jelek szerint ezek a rendszerek nem szerepeltek túl jól.Az indiai rendszerek:
Sz-400: A "prime" orosz légvédelmi komplexum valójában egy generációval el van maradva a valóban ütőképes légvédelmi rendszerektől, de ettől még igen potens rendszer, nagy méretű, nagy magasságon repülő célok ellen elvi lehetősége van a 40N6 légvédelmi rakéta használatára, amely 380km-es hatótávolsággal bír. De ez az elmélet, alapvetően a kvázi távirányítású 46N6 rakétára épül, amely ~250km-es hatótávolsággal rendelkezik. India legnagyobb bánata az, hogy három osztálya van, kettőt még vár Oroszországtól, akinek magának is nagyon kellenének ezek a komplexumok, ezért késleltették az átadást. India állítólag egy ilyen komplexum valamely darabját elvesztette egyes források szerint.
MR-SAM / Barak-8: Az Izraeli Barak-8, végfázisban önrávezetéses, eredetileg tengerészeti rakétára épülő rendszer. Cirka 60-70km-es hatótávolságával nagyjából a NASAMS szintjét képviseli.
Spyder: Izrael saját "NASAMS" rendszere, Izraeli Phyton-5 (infravörös önrávezetés) vagy Derby (aktív radar-önrávezetés) rakétákkal.
Akash: India első "saját" légvédelmi komplexuma, gyakorlatilag az orosz, 1970-es éveket képviselő KUB rendszer továbbfejlesztése 3D AESA radarral ellátott tűzvezető rendszerrel. Mindössze ~30km-es hatótávolsága alapján nem sok fejlesztést kapott a hajtómű és rávezetés rész.
SAMAR: Egy "FrankenSAM", gumikerekes alvázra telepített orosz R-27T illetve R-73M rakétákra épülő kis hatótávolságú légvédelmi rendszer. Állítólag ezek rengeteg pakisztáni drónt és olcsó robotrepülőgépet lőttek le.
-
-
TaaT
nagyúr
Manapság a kedvenc youtube csatornám a The Australian Armour & Artillery Museum
Második világháborús harckocsik restaurálásáról videó heti rendszerességgel, második világháborús és hidegháborús harckocsik szervizelése és javítása videók szintén heti rendszerességgel. Plusz ismeretterjesztő és bemutató videók a gyűjteményben szereplő harceszközökről. Kedvenc projekt a Tigris 1 restaurálása volt, és alig várom hogy működőképessé tegyék valamikor a jövőben.
-
Trump újabb bejelentése: Golden Dome (Arany Kupola)
Az elnevezése kvázi lopás az Izraeli Iron Dome (Vaskupola) védelmi rendszerre utalva.
A komplex rendszer célja az Egyesült Államok teljes körű védelme a csapásmérő rendszerektől, legyenek azok hagyományos ballisztikus rakéták szárazföldről és tengeralattjáróról indítva, hagyonányos robotrepülőgépek, hiperszonikus manőverező visszatérő egységek, un. FOBS rendszerek (olyan rakétákkal Föld-körüli pályára állított nukleáris robbanófejek, amelyek a Föld körül keringenek párszor, mielőtt egy fékező manőver után visszatérnek, így nem a "várható" irányból érkezve a meglévő védelmi rendszerek gyenge pontjain áttörve érhetik el a célpontot) és így tovább.
A megosztott információk alapján nem is titkolva Ronald Reagen "Csillagháború" tervét melegítették fel, első körben 25 milliárd dollárt különítenek el rá, összesen 175 milliárdba kerül és három éven belül elkészülhet, miközben kiépülve csaknem 100%-os védelmet fog nyújtani.Az egyik kiemelendő eleme, hogy explicit kitér a világűrbe telepített elfogó rendszerekre, erről nem sokkal korábban az US Space Force vezetője beszélt, amelyben kitért arra, hogy már indítási / emelkedési fázisban el szeretnék fogni a fegyvereket, tehát nem a végfázisban (amikor már az USA területéhez közel vannak).
Itt rögtön két gondolat:
1.: Anno Ronald Reagen kvázi az űrháborús tervével kényszerítette térdre végleg a Szovjetuniót, legalábbis egyes nyugati elemzők / politikusok szerint. Ezen elvrendszer szerint az USA egyszerűen annyi pénzt öntött a StarWars programba, amivel a Szovjetek képtelenek voltak lépést tartani, és ez döntötte be végleg a gazdaságukat (nyilván ehhez semmi köze Csernobilnak, és a szovjet belső problémákhoz...).
2.: Anno is nyilvánvaló volt, hogy a Csillagháborús terv sok sebből vérzik, de ezt elhesegették... -
-
Az 1980-as években a manőverező légiharc új szintjét próbálták vizionálni az USAF-nál és az US Navy-nél, ennek része volt a képen látható gép, amely a Rockwell-MBB X-31 volt. A cél egy "szuper-manőverező" gép lett volna, tolóerő-vektor kormányzással, nagyon nagy lehetséges állásszöggel.
A forrása többek között az 1970-es és 80-as évek tapasztalata a légiharc terén, amibe beletartozott a Vietnami eset is, mely szerint a nagy hatótávolságú légiharc az vizuális célazonosítás igénye miatt nem kivitelezhető. A másik eset ugye az 1982-es Falkland-szigetei háború volt, ahol meg amúgy az egyetlen nagy hatótávolságú levegő-levegő rakéta a bombázók ellen kitalált R.530 volt... Persze hogy sose indítottak belőle az Argentínok...
Ez még átcsúszott az 1990-es évekre, feltehetően ennek is köszönhető volt, hogy az YF-22 nyert az YF-23-al szemben, mert előbbi jobb manőverező képességgel rendelkezett. Az értelmén lehet vitatkozni, hiszen egy lopakodó harci gépnek legfeljebb egy másik lopakodó gép ellen lehetne fordulóharcot kezdeményeznie, de arra is igen kevés az esély (hosszú téma, nem kezdek bele). Szóval especiel az F-22 téma vicces volt ilyen téren.
A lézerfegyverek meg ugye az 1980-es évektől "már csak pár évre" vannak a hadrendbe állítástól. Az USAF ugye a YAL-1A-val majdnem eljutott oda az 1990-es években, csak aztán rájöttek, hogy nem működik. Az US Navy szintén erre készül évtizedek óta, a Sea Combat - 21 (SC-21) keretében készülő hadihajóknál már lézerrel számoltak CIWS fegyverzet terén...
-
Jó lenne majd tisztázni, mert közben a PAF egy olyan pilótának adta a lelövést, amelynek a felvarróin JF-17 látható...
Ez után Pakisztán védelmi minisztere Khawaja Muhammad Asif, azt állította, hogy J-10-esekkel lőttel le három indiai Rafale vadászgépet. India pedig nem erősítette meg egyértelműen ezt. Annyit ismertek be, hogy voltak veszteségeik, amik minden harci cselekményben általános eseménynek számít.
Szóval én azt az általános véleményt, hogy J-10C indította a rakétát, nem tekinteném még betonba öntöttnek. Mivel itt a PL-15 a lényeg, azt pedig a JF-17 is képes hordozni.
Végezetül pedig a hordozó gép igazából nem is számít, mivel a célbefogást és a célrávezetést nem az indító gép végezte, szóval valójában a lényegi feladatot nem a vadászgépek, hanem ők látták el:
-
hogy a messzirol megvilagitom a celt modszer akkor mukodik, ha a domborzat azt lehetove teszi.
Két észrevétel:
1.: A domborzat egy ~12-14km magasan repülő AWACS + ~100-150km-re lévő cél esetén max. hegységek túloldalán, azok lábánál bújkáló célpontot rejthet. Azzal meg sokra nem megy, ha csak nem a hegy túloldalán van a célpontja (de odáig is el kell jutnia valahogy).
2.: Hosszú táv: műholdas célfelderítés. Pár száz ~350-400km magasban keringő műhold teljes lefedettséget ad 7/24-ben.
Ezek 2012-es képek, olyan műholdakról, amelyek nem dedikáltan erre készültek "csak" így sikerült lekapni a gépeket:
Ez pedig egy 2018-ban ~500km-es magasságú, Föld körüli pályára állított 100kg-os műhold, a Carbonite-2 videója.A lényeg, hogy "áll" a figyelt terület, ahogy a műhold halad a pályáján, a Burj Khalifa "dőlésszöge" a műhold pályamozgását jelzi.Az autók nagyszerűen kivehetőek...
A SatelliteVu pedig 3.5m felbontású MWIR műholdakat állít pályára, a tervek szerint nyolcat.Az első műholdjukat kb. 15 millió fontból hozták össze, a másodikat már kétszer ennyiből építik.
Na most rövid úton átlátható, mit jelentene egy ilyen "Argosz" (100 szemű görög mitológiai óriás) műholdrendszer...
Nem véletlen, hogy az űrerők és az űrhadviselés kapcsán sok a csuklás...Masreszt egy Awacs ugyanugy lehet celpont, pl ellenszerkent egy raketa ami alacsonyan repulve elore programozva (lopakodva) megkozeliti azt, majd felemelkedve meg probalja megsemmisiteni azt.
Alacsonyan repülve egy modern AWACS-ot mondjuk egy 0.001m^2-es RCS-esű rakéta-robotrepülőgép olyan 40-70km-re közelíthet meg, mielőtt észre veszi. Tehát a gépnek még mindig van ideje ellentevékenységet végrehajtani.
Nyilván e téren korlátozottak a lehetőségek - én ezért számítok arra, hogy kénytelen-kelletlen előbb utóbb az elhárító-rakéták megjelenése lesz a válasz...A minden hol szenzor van es minden mindennel osszekotve modszer is sebezheto valamilyen szinten, hamis zavarastol a hacker tamadasig.
Kard és pajzs verseny, nyilván új felderítési megoldások ellen új álcázási, ellentevékenységi megoldások jönnek.
En a vadaszgep + par dron haver felallast tartanam celszerunek…
Ebbe az irányba megy most az USAF.
-
cog777
senior tag
Fotelszakértőként megjegyezve ,(regények olvasàsa, szimátorok játszása után)
hogy a messzirol megvilagitom a celt modszer akkor mukodik, ha a domborzat azt lehetove teszi. Tehat a sivatag es az ocean felett mukodik, Ural hegysegnel v a Sziklas hegysegnel nem. A pilotak meg f22 eseten is felhasznaltak a terep vedelmet ergo lehet olyan szitu hogy bizony oda kell valakit kuldeni.
Masreszt egy Awacs ugyanugy lehet celpont, pl ellenszerkent egy raketa ami alacsonyan repulve elore programozva (lopakodva) megkozeliti azt, majd felemelkedve meg probalja megsemmisiteni azt. Egy iranyito gep kiesese eleg nagy veszteseg lenne.
A minden hol szenzor van es minden mindennel osszekotve modszer is sebezheto valamilyen szinten, hamis zavarastol a hacker tamadasig.
En a vadaszgep + par dron haver felallast tartanam celszerunek…
persze politikaban sokszor nincs logika. -
How the turntables.... Német-Brit együttműködésről egyeztettek.
-A legfontosabb: egy 2000km hatótávolságú csapármérő fegyver kifejlesztése*
-A P-8 tengerészeti járőrgépekre közös a brit StingRay torpedó beszerzés
-Stratégiai szárazföldi harcjármű együttműködés**
-Folytatni a BOXER gumikerekes harcjármű fejlesztés-beszerzés együttműködését.
*: Az EU-n belől tavaly indult egy közös 1000 - 2000 km hatótávolságú csapásmérő fejlesztés Franciaország-Olaszország-Németország-Lengyelország részvételével ELSA (European Long-Range Strike Approach) néven. A fegyver pontos típusát még nem határozták meg, hogy robotrepülőgép vagy rakéta legyen. A projekthez csatlakozott közben Svédország és a jelek szerint most Nagy-Britannia is.
Ennek a szépsége, hogy az EU-ban alapvetően az 500km-es hatótávú csapásmérő fegyverek voltak eddig, az közepes hatótávolságú fegyverekre vonatkozó korlátozások miatt. Ezt ugye 2019-ben felrúgták, de 2022-ig nem foglalkozott az EU-n belül senki vele (az USA és Oroszország igen). Az Németország, Hollandia, Törökország és Nagy-Britannia (illetve Japán és Kanada) az egyetlen elérhető opció felé fordult-fordul, és amerikai Tomahawk robotrepülőgépeket vásároltak / vásárolnak. A Hollandok még korábban, de 2025-ben jutottak el oda, hogy jelzés értékűen először indított Holland hajó Tomahawk-ot tesztlövészeten.
**: Hogy ez pontosan mit jelent, azt nem tudni. A Boxer 8x8-as járműcsalád rendszeresítése és a BAe-Rheinmetall féle Challenger 3 felújításon túl egyetlen közös projektről van infóm, ez a Francia-Német KNDS által fejlesztett, legfeljebb 46 méteres folyószakaszon akár 70 tonnás harckocsik átjutását is biztosító GBS hídrendszer fejlesztésébe és majd beszerzésébe való részvétel. A KNDS tavaly amúgy elnyerte a Brit hadsereg hídvető alakulatainál lévő eszközök felújítását illetve a Boxer hídvető változatának gyártását.
-
Az mondjuk egy elég meredek ötletnek hangzott hogy F-22 gépeket selejtezzenek a rendszeresítés után 10-15évvel.
Főleg, hogy közben vadonatúj F-15EX-et vásárolnak, amelyek gyakorlatilag tök logikátlan beszerzésnek tekinthetőek, az egyetlen indok az, hogy a Boeing harci repülőgép gyártó képességét fenntartsák( - amíg nem jött/jön az F-47 gyártása..).
Miközben pár éve már vakargatták a fejüket hogy hát jó lett volna pár darabbal többet rendelni anno, vagyis nem visszamondani a megrendelés nem kicsi részét.
Az USAF fő problémája az volt, hogy azt már az 1990-es évek végén is látták, hogy a nem-lopakodó gépek korszaka alapvetően véget ért (1999, Szerbiai légi háború - az egy-két generációval a modernnek tekinthetőtől elmaradó szerb légvédelmi komplexumokat úgy tudta az egész NATO elnyomni, hogy napi akár 50 HARM "radar-gyilkos" rakétát indítottak és mellesleg nem repültek ~4000 méter alatt (hogy a MANPAD veszélyt negálják).
Az eredeti F-35 egy "olcsó" lopakodó vadászbombázó lett volna, az USN és az US Marines is megelégedett volna ezzel. Az USAF viszont többet akart, kellett nekik a 360°-os rakéta-indítás érzékelő (DAS), mivel nyilvánvaló lett, hogy a besugárzás-jelzők megbízhatósága az AESA radarok megjelenésével bezuhant, de nagyon, tehát a légvédelmi és levegő-levegő rakétaindítás veszélyét csak úgy lehet azonosítani, ha 360°-ban látod a környezetet és IR érzékelőkkel azonosítani lehet a veszélyforrásokat.
Ezek mellé még jött egy fejlett ECM rendszer, egy csúcskategóriás elektron-optikai érzékelő az orr alá és jött (majd ment) egy új "rejtett" adatkapcsolat. Mindenből a legjobb kellett. Emiatt az F-35 amúgy sem egyszerű projektje egyre drágább lett, és az elszálló költségeket valahonnan pótolni kellett...Az USAF egyébként korrektül azt számolta, hogy az F-22 két évtizeddel a konkurencia előtt jár (ezért sem engedélyezték aztán exportálni) és az F-35 is évtizedes előnyt jelent. Jelenleg is csak Kína rendelkezik lopakodó géppel, ha a J-20 valóban teljesít minden kritériumot. Tehát alapvetően jól számoltak.
Az USAF a 2010-es évek közepe óta kergeti az NGAD projektet, vagyis az F-22 utódlást, mert tisztában vannak vele, hogy a hadrendbe állítás a projekt indítása után akár 15 év is lehet. Ezért harcoltak nagyon azért, hogy bármilyen áron, de az NGAD büdzséje fel legyen töltve minden pénzügyi évben. De amikor az NGAD kiértékelés megtörtént, akkor utána néhány elejtett megjegyzésen kívül semmi sem derült ki. Valamiért a Biden kormányzat nem állt bele a megrendelésbe (az F-15EX-et meg valahogy csak keresztül verték a törvényhozáson közben...). Jött Trump, és az USAF (a Boeing lobbyjával együtt) valahogy jól tudott Trumpi idegszálakat rezonáltatni, jött az F-47 megrendelés hát...
Igazából innen nézve az USAF jól kufárkodott. Nyilván nem lesz hadrendbeállítás 2029-ben, de a 2030-as évek közepére teljesen reális lehet. Csakhogy mivel közben több modern vadászgép-fejlesztés is zajlik, igazából az USAF-nak nem is igazán volt választása. Az 1990-es években tervezett F-22 nehezen versenyezhet a 2020-as években tervezett kínai és esetleg európai vadászgépekkel, tehát igazából jól számoltak, most nem lennének sokkal előrébb ha másfélszer-kétszer több F-22 lenne hadrendben...
Szerintem a manőverezőképességet egyelőre nem dobják ki az ablakon, főleg a pilótás vadászgépeknél.
Miért, hogy manőverez ki légiharc rakétákat és föld-levegő rakétákat úgy, hogy max. 8-9G-s manővert tud húzni, miközben a rövid hatótávolságú légiharc-rakéták (ASRAAM, IRIS-T) 50G-s manővert tudnak, a közepes-nagy hatótávolságú rakéták is a meghajtás nélküli végfázisban 20-25G-t?
Szerinted cirka 20-25 éve miért a vontatott csali az alapvető megoldás a radar-rávezetésű rakéták esetén?
Itt ugye a gép ECM rendszere a beérkező radarjeleket kiértékeli, és a vontatott csalinak a jeleket feldolgozva továbbítja egy optikai kábelen, a csali pedig olyan rádiójeleket küld ki, amelyek nagyjából megegyezhetnek azzal, amit az ellenséges radar észlelhet a géptestről visszaverődő jelekből. Így a radarképernyőn két jel lesz - egy a gépről, egy a csaliról.
Ez pedig még mindig csak 50% túlélési esélyt jelent egy beérkező rakéta esetén...
Ja, ha AESA radarról van szó, amelynek nagyon vékony tűnyalábja van, akkor simán lehet, hogy a csali és a gép jele már különválik (ehhez persze relatíve közel kell lenni a radarhoz).Visszatérve a jelenlegi állapotokhoz: alapvetően fordulóharcra nem nagyon volt példa az Orosz-Ukrán háborúban. A legtöbb esetben nagyobb távolságból indított rakétákkal lőttek le gépeket. A kívétel a talaj közeli eset - ahol meg a MANPAD-ok és SHORAD-ok aratnak.
A Pakisztáni-Indiai légi harcok dettó így néztek ki.Az F-35B/C esetén 7.5 / 7 G a max. engedélyezett túlterhelés és ezzel teljesen elégedettek a haderőnemek... Ennyire fontos a nagy manőverező képesség.
(Az F-35 esetén a szuperszonikus sebesség is ilyen limitáció - az F-35B/C esetén a Mach 1.2 feletti sebesség csak rövid ideig (~1 perc) tartható nem háborús helyzetben, mert a gép hátulján lévő radarabszorbens festék és az antennák egy része túlmelegedhet és megrongálódhat). -
TaaT
nagyúr
Az mondjuk egy elég meredek ötletnek hangzott hogy F-22 gépeket selejtezzenek a rendszeresítés után 10-15évvel. Miközben pár éve már vakargatták a fejüket hogy hát jó lett volna pár darabbal többet rendelni anno, vagyis nem visszamondani a megrendelés nem kicsi részét.
#53 Cifu: Igen ere gondoltam, meg hát a Phantom egy jó nagy betonpillangó volt.Szerintem a manőverezőképességet egyelőre nem dobják ki az ablakon, főleg a pilótás vadászgépeknél.
-
Az F-22 Super egy felújítási csomagnak hangzik, tehát a meglévő F-22 Raptorok kaphatnak új radarokat, adatkapcsolatot, talán új hajtóművet.
Hozzáteszem ezek mögött részben elmaradt fejlesztések felelősek. Az USAF valamiért "szeret" spórolni az F-22 flottán...
Az F-22A gyártósorát, gyártási eszközeit megsemmisítették, így már nem lehet újra gyártásba hozni elvileg. Ez egy vitatható lépés, az egyik oldalról nemzetbiztonsági okokra hivatkoztak, másfelől az USAF nagyon hajtotta az F-35 programot (amely az eredeti igénylistához képest egy csomó "extrát" kapott, ami miatt elszaladt a program költsége), és így részben "bebiztosította", hogy véletlenül se jusson senki eszébe, hogy mégis újabb megrendelést adjon le rá....
Másfelől egyébként nyilván lehetne új gyártósort építeni, a tervek alapján lehet új gyártóalkatrészeket készíteni, csak ez méregdrága lenne és így nehéz lenne "eladni" a plusz költségeket.
-
Az F-4 korszakában az volt a probléma, hogy a célazonosítás nem volt megbízható az akkori lokátorokkal és elektronoptikai érzékelőkkel. Márpedig a légtér tele volt baráti gépekkel is, így tehát a blue-on-blue elkerülésére volt szükség arra a korlátozásra, hogy csak optikai célazonosítás után engedélyezték a rakétaindítást.
Erre voltak kísérletek, hogy javítsanak a lehetőségeken, ezek voltak az ATAC vagy TISEO elektron-optikai rendszerek az F-4 vagy F-14 gépeken.
Az egész szituációért az USAF és az USN meg persze az US Army saját magát okolhatta, mert egyszerűen nem voltak felkészülve arra, ami Vietnam felett zajlott. Ők egy "tiszta" háborúra készültek, ahol az ellenség azonosítása éles határvonalak mellett eldönthető. Ez nem sikerült.
Az F-4 ott, ahol "hagyták" dolgozni, mint például az Arab-Izraeli háborúkban, sokkal jobban teljesítettek. Ezért is jött a Jom Kipúr-i háborúban a pofon, amikor az Egyiptomiak és a Szíriai Kub légvédelmi komplexumok csúnyán helyben hagyták őket.
Hozzáteszem, hogy a gépágyú hiánya túlértékelt a Vietnami légi háborúban. Az US Navy F-8 Crusader-jei rendelkeztek gépágyúval, mégis a légi győzelmek négy kivételével mind Sidewinder rakétával érték el...
Az eredeti kérdésedre válaszolva: szerintem elég nyilvánvaló lett az Orosz-Ukrán és most a Pakisztáni-Indiai tapasztalatok alapján, hogy a fordulóharc és a régi klasszikus légiharc a múlté. Legfeljebb alacsony technikai színvonalú országok között lehetséges, ahol egyik félnek sincs se hosszú távú légiharc-rakétája és adatkapcsolata...
-
Őőő....
A Block 30/35 a jelenlegi "frontvonalbéli" F-22A változat AN/APG-77(V)1 radarral és különféle apróságokkal. Ami tavaly téma volt, hogy az USAF-nak van 32db "régi" F-22A változata, amely még a Block 20-nak megfelelő kialakítású. Ezeket korábban kiképzésre használták, és 2017 óta téma, hogy felújítják őket Block 30/35 szintre, viszont a Lockheed 15 éves teljes időt és 3.3 milliárd dolláros árcédulát tette le az asztalra erre. Ez a kép 2023-as, és ugyanezt mutatja:
Az USAF szerette volna kivonni őket az aktív állományból, hogy ezzel is spóroljon és a felszabaduló pénzt inkább az NGAD programra fordította volna. De a törvényhozás ezt folyton aláaknázta.
Az elmúlt években szépen lassan fordult a kocka, és többek között két látványosabb program is feltűnt a költségvetésben, az egyik egy alacsony ellenállású pilon és póttartály, amit nemrég le is fotóztak:
A másik egy új komplex önvédelmi rendszer, aminek két eleme van, az egyik az IRDS (infravörös önvédelmi rendszer) a másik a "Keystone", ami egy új elektronikai hadviselési modul.
Ezek pontos képességeiről keveset tudni. Feltételezni azt lehet, hogy az új AESA antenna alapú lokátorok beérkező jelinek jobb azonosítása és ez által a jelenleg kb. nem sokat érő besugárzásjelzők újra értelmes adatokat közölhetnek a pilótákkal...
-
TaaT
nagyúr
"A kérdés innentől igazából az, hogy mi a francnak kell ide vadászgép?"
Ezt már feldobták a második világháború után, és ennek a szellemiségnek* a szülöttje volt az F-4 Phantom ii, ami vietnámban nem igazán működött.*Nem volt fedélzeti gépágyú, a légi célpontok esetén látótávolságon túli leküzdéssel számoltak, csak a technikai fejlettség ezt nem tudta megbízhatóan hozni.
-
Most pedig egy kicsit a "low-tech" légvédelemről...
Kb. 25-30 évig a "turbános" harcosok (afgánok, irakiak, szíriaiak, jemeniek, hezbollah, stb.) legfeljebb MASNPADS (vállról indítható pár km hatótávolságú) színvonalú légvédelemmel rendelkeztek, elvétve egy-két zsákmányolt Szterla, OSzA esetleg Kub önjáró légvédelmi komplexum.
Ez azt jelenti, hogy egy MQ-1 (USA) / MQ-9 (USA) / Elbit Hermes (Izrael) / Bayraktar TB2 (Törökország) / Orlan-10 (Oroszország) / Stb. szintű drón lelövésére se nagyon volt lehetőség, így ezek a drónok az ilyen hadszíntereken meglehetősen hasznosak voltak. Az USA (és szövetségesei) ezekre építették alapvetően a hadműveleteiket.
A Houtik a kendácsolt légvédelmi frankenSAM-jeikkel Szaudi - szövetséges F-16 és F-15 találatokat értek el, de azok nagyon esetleges eredmények voltak. Az ilyen eszközökkel viszont legalábbis a drónok ellen meglehetősen sok sikeres lelövést értek el.
Viszont ezek lassan kifogynak / kifogytak, így jött az utánpótlás: az Iráni / Houti 358 (359) típusú "cirkáló" légvédelmi rakéta.
A sebessége pár száz km/h, a hajtóműve egy apró gázturbina, az orrában egy nagyobb, jó felbontású érzékelő, a fején körben pedig talán lézeres közelségi érzékelők vannak, amelyek a harci fej elműködtetéséért felelnek.
Az információk szerint a kijelölt célkörzetben 8-asokat ír le, és az azonosított célokra rárepül, a hatótávolsága ~150km.
A Houtik Saqr-1 néven rendszeresítették.
A 359 / Saqr-2 egy rövidebb, de állítólag fejlett verzió, amely 1000 km/h sebességre képes, viszont nem látni a körkörös lézer-távolságmérőket.
Aktív használatban egy MQ-1 ellen: https://x.com/imp_navigator/status/1723948403946893625
Noha megmosolyogtatónak tűnik egy modern légvédelmi komplexumhoz képest, ezek is ott tartanak, hogy csak idén eddig 8 darab MQ-9-est lőttek le Jemen felett, az elmúlt évet is figyelembe véve már több, mint húszat. Azért ez már nem olyan esetleges téma, sokkal inkább egy új szint, ahol a lassú, kvázi védtelen és manőverezésre nem képes MQ-9 szintű drónok már az eddigi elsődleges szintű harctérről is kiszorulnak...
-
Egyébként szépen látni, hogy egy új fegyverkezési versenyt pörgetnek fel éppen.
Az F-47 és most az F-35 Super / F-22 Super / F-55 bejelentésre ugyanis Kína is kénytelen lesz reagálni - ahogy illene Európának is (itt ugye két új típus fejlesztése zajlik, egy Brit-Olasz-Japán "Tempest"/"GCAP" és egy Német-Francia-Spanyol "FCAS").A témában érdemes megjegyezni, hogy közben a Pakisztáni - Indiai légi háború szépen bemutatta mi várható:
X repülőgép (ez esetben egy Saab 2000 / Erieye és/vagy egy ZDK-03 / KJ-500 szintű AWACS gép) fejlett szenzoraival felderíti Z célpontot (ez esetben egy Rafale), majd utasítást az Y repülőgépnek (ez esetben egy JF-17), hogy indítson egy nagy hatótávolságú rakétát (ez esetben PL-15), és innentől a rakéta útját X repülőgép fogja követni és adni a pályamódosító parancsokat (mid-course guidance - MCG). Amikor a rakéta elég közel került a célponthoz, az aktív érzékelőjével befogja azt és a végfázisban saját magát vezeti rá.
A kérdés innentől igazából az, hogy mi a francnak kell ide vadászgép? Egy 100+ km-es légiharc esetén nem lesz fordulóharc, ahhoz is kicsi az esély, hogy egy beérkező ellenséges rakéta elől kitérjen.
Szóval a "vadászgép" valódi feladata annyi lesz, hogy cipeljen minél több nagy rakétát. Tök felesleges szuperszonikus sebességgel repülnie. Tök felesleges sok G-s manővereket csinálni (egy föld-levegő vagy levegő-levegő rakéta a végfázisban 20-30G-s manővert tud húzni - ember vezette gép nem tud ennyit...).
Szóval mi jön? Amiről Trump nem beszélt, a pilóta nélküli, nem szuperszonikus dróngépek...
Érdemes megnézni ezt az USAF (marketing) ábrát:
Az egyik érdekesség, hogy az F-47 hatósugarát 1000 tengeri mérföld (1816km) fölé jelöli, ami extrém szint (tehát 1816 km-re elrepülhet, ott harcolhat picit, majd hazajöhet... légi utántöltés nélkül...).
Ami érdekesebb, az az YFQ-42A / YFQ-44A pilóta nélküli gépek esete, ezeket ugyanis légi fölénynek jelölik...
A célpont felderítése lehet bármi (hajóra telepített szenzor, földi telepítésű szenzor, légi telepítésű szenzor... űrbe telepített szenzor), a céladat alapján a drón indítja a rakétát (AIM-260 - fejlesztés alatt) és utána a rakéta elindul a cél felé, szükség esetén pedig akár műhold alapon (Starlink... akarom mondani Starshield) is kaphat MCG jeleket, és így lehet a cél közelébe vezetni...
Persze a sárkány - sárkányfű jönni fog (én az aktív védelmi rendszerekre, rakéta-elhárító rakétákra tippelek), de ez fundamentális változás a légi hadviselésben.
-
[Trump legújabb bejelentése] (esküszöm sikerkommunikáció függő a pali
)- Jön egy módosított F-35, az F-35 "Super"'
- Jön egy továbbfejlesztett F-35 típus, az F-55, ami már két hajtóműves lesz.
- Jön egy F-22 felújítás, az F-22 "Super".Hogy Trump (természetesen) büszkén mutassa mennyire ért a témához, az F-35 kapcsán megjegyezte, "én nem kedvelem az egy hajtóművet" (
...I don't like single engine...
), majd kifejtette, hogy még ha a világ legjobb hajtóművéről is van szó, mindenki tudja, hogy az tönkremegy, akkor baj lesz. Két hajtóműnél pedig ott lesz még mindig a második...Itt azért érdemes megjegyezni, hogy az egy hajtóműves F-16 vagy az F-35 egyáltalán nem rendelkezik rosszabb biztonsági mutatókkal, mint a két hajtóműves F-15 vagy F-22. F-35-ösből még egy sem veszett oda hajtóműhiba miatt (még F-35B sem).
Az első reakcióm, hogy jött a Boeing lobby, és azt mondták: itt ez a szép kis protogép elnök úr, amit az NGAF tenderre csináltunk....
Trump: - Bejelentjük, hogy jön az F-47!Ezt látva jött a Lockheed-Martin lobby, és azt mondták: elnök úr, itt van egy ötletünk az F-35 jobbá tételére, egy két hajtóműves F-35, ami legyen F-55. Sőt, találtunk valahol a fiókban egy F-35 Super és F-22 Super skiccet is a felújításra, mit szól hozz?
Trump: - Tetszik, még ma bejelentjük, hogy jön az F-55 és az F-22 Super!Szóval én valami ilyesmit sejtek a háttérben.
Csak csendben teszem hozzá, hogy a Dél-Korea KF-X program C103-iA terve "véletlenül" pont úgy néz ki, mint egy két hajtóműves F-22 / F-35 hibrid...
Ami az F-35 Super és F-22 Super dolgot illeti, ott pedig esélyesen arról van szó, amit az F-47 hírverésére reagált a Lockheed: fogják az NGAF tenderen beépített és tesztelt újdonságokat, majd azokból amit lehet, integrálnak az F-22 és F-35 gépekbe. Voilá...
-
#44
Intruder2k5
MODERÁTOR
TaaT
#43
-
Németország is csak az 1990-es évek végén állt át az "egységes" NATO gépkarabély lőszerre a HK G36-al, mert addig a 7.62x51mm-es HK G3-at használták. Szóval nem precedens nélküli, ráadásul az USA fegyveres erői is még feltehetően pár évtizedig fogják az 5.56-os gépkarabélyokat használni, hiszen az XM7 (M7) nem maholnap fogja mindenki megkapni és az is biztos, hogy nem kell az utolsó őrposzton strázsáló katonának is hangtompítós, számítógépes irányzékú gépkarabély.
Azt se felejtsük el, hogy éppen most van egy törés az EU / USA vonalon, tehát már csak ezért is benne lehet a pakliban, hogy az EU esetleg egy új, "EU konform" kaliberre fog átállni 1-2 évtizeden belül...
-
-
Ha leszámítjuk az apróságokat, mint a rácsos kivitelű előágy, a felhúzókar vagy az állítható tus, akkor azért nincs akkora eltérés egy AR-10-hez képest...
Nekem az a problémám ezzel, hogy az innovációt szépen megölte az, hogy egyszerűen az amerikai konzervatív fegyvermánia miatt nem tudtak elszakadni az AR-10/AR-15/M16/M4A1 formavilágtól.
Nekem az olyan fegyverek tetszenek, amelyek mernek újítani, mint az FN P90, FN F2000 vagy a HK G11...![Ukrainian soliders equipped with FN F2000s [1145x857] : r/MilitaryPorn](https://i.redd.it/t14eyhi38j2a1.jpg)
-
Zsolt,72
senior tag
Jó, hogy szóba hoztad és részletesen is írtál erről. Pont a napokban jutott eszembe, hogy vajon hogy is áll a gépkarabély (rohampuska?) cseréje a nagy vízen túl.
Nyilván időszerű a váltás, nem vitatom. Kicsit hiányozni fog az M16 és modifikációi, mert minden hibája ellenére (volt neki bőven, főleg az első széria idején) egy jó megjelenésű, tetszetős fegyver. Igaz, nekem az AK-család formavilága is bejön, különösen a fix tus nélküli változatok, amik igen jól mutatnak.
Ezt az újat, amiről szól a posztod, még szokni kell. -
atee_13
őstag
TFB Review: America's New Battle Rifle - The SIG Spear in 6.8x51mm | thefirearmblog.com
// Ha valakit érdekel egy teszt róla -
Megy a balhé az US Army új gépkarabélya körül. Az M4A1 karabélyt jó ideje le szeretné váltani a sereg, de visszafogott sikerrel halad. A Hechkler & Koch cég az XM8-al csinált egy könnyű és moduláris karabélycsaládot, amelyet 2005-ben már majdnem rendszeresítették, de végül visszatáncoltak tőle 2007-ben.
Az XM8 maradt az 5.56x45mm-es kalibernél, az alapvető elvárás vele szemben a jobb megbízhatóság, kisebb tömeg és jobb szerelhetőség volt.
Aztán rengeteg háttérmunka ment, hogy milyen új kaliber lehetne opció a már 60 éves 5.56mm-es kaliber leváltására. Mentek a tesztek mindenféle megoldásokkal, és végül egy NGFW tendert írtak ki, amelyek az M4A1 gépkarabély és az M249 könnyű géppuska kiváltását célozza. A tendert a Sig-Sauer USA nyerte meg a 6.8x51mm-es kaliberű XM7 gépkarabéllyal és az XM250 könnyű géppuskával. Ehhez pedig egy számítógép-rásegítéses irányzékot, az XM157-et.
A fegyverrel kapcsolatban elvárás volt az, hogy nagyobb távolságra is lehessen hatásos tüzet vezetni vele, jobb leküzdési eséllyel rendelkezzen a ballisztikus mellényt viselő célpontok ellen, illetve jobb megbízhatóságot és ergonómiát biztosítson, mint az M4A1. Az egyik újdonság az, hogy alapértelmezetten kapnak hangtompítót a katonák a gépkarabélyhoz. Az új kaliber egyik következménye pedig az, hogy egy tárba 20 lőszer fér.Most a körül áll a bál, hogy egy bizonyos Trent százados súlyos problémákról számolt be:
-A fegyver csövén nagyon korán (akár 2000 lövés) is a kopási problémák jelentkeztek.
-A kétkezes kialakítás miatt előfordul, hogy a tengerészgyalogosok felszerelésének, hámjának, ballisztikai mellényének ütödve véletlenül kioldották a tárat a fegyverből.
-A hangtompító rögzítőszeme sérülékeny
-A teljes felszerelés tömege magas, illetve kompromisszumos
-Kompromisszum azért, mert a standard felszerelés továbbra is 7 tárat tartalmaz a gépkarabélyhoz, viszont amíg az M4A1 esetén ez 210 lőszert jelent, az XM7-nél viszont ugye a kevesebb lőszert befogadó tár miatt csak 140 lőszert. Így pedig a taktikai gyakorlatokon a katonák kifogynak a lőszerből...A Sig Sauer és a Hadsereg is reagált a "vádakra".
Ezek egyfelől arra mutatnak rá, hogy a katonák még nem sajátították el tökéletesen a fegyver használatát, hiszen az alapképzésben M4A1-et használtak. Az új fegyver megszokást igényel természetesen, de a kialakítás például a balkezes lövőknél sokkal ergonomikusabb lett, emiatt a kétkezes kialakításról túlnyomó többségben pozitív visszajelzéseket kaptak.
A másik megjegyzés, hogy a hadsereg elvárásai miatt olyan a fegyver és a lőszer, amilyen, mivel a nagyobb ölő hatás és nagyobb effektív lőtáv miatt kellett erősebb lőszer, ami magával vonja, hogy azonos méretű tárba kevesebb lőszer férhet.
A harmadik megjegyzés, hogy a fegyvercsőtől elvárt élettartam 5000 lövés, a Sig-Sauer 10000 lövésre tervezte, de a teszteken még 20000 lövés után se volt látványos minőségi romlás.
Végül pedig még bevezetés fázisában van az új fegyver, így természetesen a tapasztalatokat gyűjtik és szükség szerint módosítások foganatosítására van lehetőség... -
judas13
addikt
És amíg egy 250 ezres drón lerak egy 50 milliós gépet addig a végeredmény számít, nem az elvi lehetősége annak, hogy milyen eszközökkel is lehetne felderítenis és lenullázni azokat.
Amíg lesarkítva Szu-30-as és hasonló gépeket küldenek ki minden tengeri "mozgásra" az csak jó az ukránoknak. Zala-Lancet párost még nem nagyon alkalmazzák a tengeri felderítés/elhárítás esetén szerencsére, pedig itt igazán RADA radaroktól sem kellene tartaniuk mint a szárazföld felett akciózó társaik esetében. -
Nem értek egyet, ezek elég nagyok, hogy akár radar SAR üzemmódban, akár EO/IR szenzorokkal felderíthetőek legyenek egy Szu-30 szintű gépről.
A probléma inkább az, hogy a Szu-30-ashoz nincs egy megfelelő(en kis) méretű önirányító rakéta, ami a nyugati Maverick / JAGM / Brimstone színvonalat képviseli. A Szu-30ashoz elvben van Kh-29T (650Kg, ~10 - 30 km hatótáv) és esetleg a Kh-59M (~950kg ~200-250km hatótáv), mint földi / tengeri célok ellen irányított rakéta. Slussz.
Ilyen felállásban nem tudnak mást csinálni, mint gépágyúval és irányítatlan rakétákkal próbálják a közeledő csónakokat szétlőni. Ezért kell nagyon közel repülni hozzájuk, ami persze megnyitja az utat ahhoz, hogy a csónakokra szerelt AIM-9 és R-73 szintű rakéták prédái legyenek...
-
judas13
addikt
Visszafelé nézve ugyanez az alacsony megfigyelhetőség és mobilitás miatt (is) lehetnek, lettek ezek a drónhajók életveszélyesk akár Szu30-asokra is. V7-en már emelhető indító sín áll rendelkezésre az indítás optimalizálása tekintetében, továbbá itt az orrban már nem található szerelt robbanótöltet ami inkább a távolsági csapásokra utal az öngyilkos akciók helyett.
-
1.: Egy Szu-30-ast még az ukrán légvédelem célfelderítő lokátorai is észlelhetnek, ha kellő magasságban repül, hiszen "alig" 200-220km van az Ukrán partvonal és Krím között.
2.: Külső forrásból is kaphatnak adatokat, ez lehet ukrán vagy baráti állam vadászgépe avagy AWACS-ja, illetve drónja, például az US Navy MQ-4C Triton drónjai is rendszeresen járőröznek a Fekete-tenger déli részén.
3.: Égháttérben a csónak saját EO/IR érzékelője is ad rövid távolságú célfelderítési képességet. [Itt egy lelövés látható, de ugye a gép "világít" az égbolton...]Tehát feltehetően vegyes a téma, valamilyen forrásból (feltehetően földi vagy légi radar) a Szu-30 helyzete ismert, azt továbbítják drónvezérlőknek, akik a rövid távú célfelderítést már a csónak EO/IR rendszerével hajtják végre. A célleküzdés már autonóm, a rakétát indítási pozícióba állítják, aktiválják az érzékelő fejet, és ha az AIM-9M befogja a célpontot, indítják a rakétát...
-
Most jött szembe velem, hogy az ukrán drón csónakról indított rakétával történt Szu-30 lelövésnél mindenhol R-73-ast lehetett először olvasni, mint használt rakétát.
Most meg azt olvasom, hogy valójában AIM-9M-et használtak...
-
Ha jól emlékszem az F-14A/B típusban használt Martin-Baker Mk.7A típusú katapult ülés megbízható működéséhez volt előírás, illetve a kezelőszervek elhelyezésénél így voltak kimérve a távolságok, vagyis egy rövidebb karú ember nem ért volna el minden kezelőszervet kényelmesen.
Az F-14D esetén a Martin-Baker Mk.14 már elvben nagyobb szabadságot adott, de arról már nincs információm, hogy ott változott-e a pilóták magasságkorlátozása. -
TaaT
nagyúr
Egy youtuber csaj kipróbálhatta az F-35 szimulátort. Az egyetlen női F-35 teszt pilóta kalauzolta a videó során. [link] Érdemes tudni hogy az F-35-ből nincs kétüléses verzió, tehát mindent a szimulátorban kell elsajátítani mielőtt igazi gépre ülhetnének az emberek.
Pletykák szerint az egyik lehetséges ok hogy nem F-35 gépek voltak a TOP GUN második részében pont az volt hogy nincs belőlük kétüléses, Tom Criusenak meg hiába van van (valamilyen) pilótajogsija, természetesen az F/A-18-ast sem vezethette soha.
-
Úgy kezdődik, hogy az analóg műszereknél is elvárás az, hogy hőingadozást, rázkódást elviseljék, tehát nem olyan a műszerfaluk, mint egy autóban lévő műszerblokk.
Ráadásul ezek egyenként cserélhető, ellenőrizendő, karbantartandó műszerek, tehát piszok sok munkát adnak a karbantartó személyzetnek. Mérvadónak érdemes még egyszer megnézni egy F-15C műszerfalát, ott van a műszerek egyekénti rögzítésére a négy-négy csavar...
A vadászgépekben használt kijelző nem olyan, mint ami az asztalodon van, ezektől is elvárás a valódi MIL-STDN szabvány szerint rázó- hőhatás-, stb. teszteken való megfelelés (nem úgy, mint a marketingből PC alkatrészekre rácuppantott "jaj, átment *valamilyen* szabvány szerinti teszten az alkatrészünk, innen kezdve ez katonai szintű elektronika... hát nagyon nem az...).
És most vegyük hozzá a tömeget, ami ugye eléggé kritikus pont - na e téren is oltári nagy előnyben van egy LCD kijelző a sok apró analóg műszerhez képest...
Szóval ismét: nem véletlen, hogy kb. mindenki lecseréli az analóg műszereket a repülőgépekben. Ja, amúgy nem csak a vadászgépekben, de még a kereskedelmi utasszállítókban is...
Ez egy, amúgy a konzervativizmusáról ismert Boeing gyár 787 repülőgép műszerfala, zéró analóg műszerrel...:
-
Nem azt firtattam, hogy értenek-e a pilóták a gép kezeléséhez, hanem hogy éles körülmények közt mennyire látható egy ilyen kijelző, hogy bírja a hőt, rázkódást az analóg műszerekhez képest és feltételeztem még azt is, hogy a kapcsolók és miegyéb helyett érintőpanelen, esetleg menürendszeren keresztül kell a gépet kezelni, erre jött az autós analógia.
-
#13
Intruder2k5
MODERÁTOR
Samott
#12
-
hanem amikor koltsegcsokkentes miatt lehagyjak az erintogombokat es kapcsolokat. [...] mert egy kapcsolot az utra figyelve is meg lehet talalni. ezt nem en mondom, hanem a relevans kutatas
Igen, pont erre gondoltam. Egy-egy újabb autóba beülve csak nézek, amikor egy funkciót percekig keresnek a menüben, amiért én az enyémben csak odanyúlok és ott van.
-
proci985
MODERÁTOR
es akkor ez itt egy regebbi F15A. F35 esetén konkrétan [link] augmented realityt használ a HMDként integrált sisak.
teruleten amikor utoljara lattam 10 eve nagyon komoly kutatas folyt, elsodlegesen UX szempontok alapjan (is).
egyebkent amit beszeltem egyik ismerosommel aki 20 eve volt besorozva tankosnak Svedorszagban, konkretan mar volt a tanknak integralt decision support systemje.
egyebkent fontos pl, hogy a fizikai kapcsolok nem tuntek el. autoknal sem az a baj, hogy tud kulonboz kijelzo setupokat ( [link] pl Volvo V40 2012nel haromfele beallitas volt a "muszerfalra"), hanem amikor koltsegcsokkentes miatt lehagyjak az erintogombokat es kapcsolokat. amikre szukseg lenne, reszben, mert nincs haptikus feedback, reszben, mert egy kapcsolot az utra figyelve is meg lehet talalni. ezt nem en mondom, hanem a relevans kutatas.
egyebkent kulonbozo HUD autoban korabban is volt, Saaboknal 1993ban vezettek be a night modeot.
-
Olvashatóság: hát a hagyományos műszerek leolvashatósága erősen véleményes, mivel eleve össze kell zsúfolni őket, ha megnézed az eredeti F-15A műszerfalát, pont ezt fogod látni...
A kijelző lényege az, hogy mindig csak azokat az információkat vetíti a pilóta elé, ami az adott pillanatban szükséges. A fel- és leszállásnál nincs szükség a radarképernyőre vagy a fegyverzetinformációra, de az állásszögre, futómű állapotára, magasság információra annál inkább - ki lehet nagy méretbe tenni. Harci helyzetben viszont fordított lehet a műszerek méretaránya.Harci helyzetben ez:
Fel- és leszálláshoz ez:
Nem véletlen, hogy miden modern vadászgépen ilyen kijelzőt látsz, még a sehol sem tartó Szu-75 esetén is...
Strapabíróság: Hát especiel nem nagyon van probléma a kijelzőkkel, ha lenne, akkor nem használnák őket, nem gondolod?
-
cog777
senior tag
-
dabadab
titán
Ez így elsőre ChatGPT-vel generált marhaságnak tűnik.
Megtaláltam a forrást, ezek alapján nem malware-ről van szó, hanem tamper-proofingról, szóval a drón nem fog semmit sem megfertőzni, amiről szó van (USB port túlterhelése, blokkolás, hazatelefonálás) azt mind a drón saját processzora csinálja. -
#1
Intruder2k5
MODERÁTOR
A dedikált háborús témákat tehermentesítendő az off hozzászólásoktól, itt lehet megbeszélni az új és régi hadiipari technológiákat, fejlesztéseket, haditaktikát, és mindent ami harcászattal, fegyverkezéssel kapcsolatos, de nem kapcsolódik szorosan a speciális háborús témákhoz.
hogy a messzirol megvilagitom a celt modszer akkor mukodik, ha a domborzat azt lehetove teszi. Tehat a sivatag es az ocean felett mukodik, Ural hegysegnel v a Sziklas hegysegnel nem. A pilotak meg f22 eseten is felhasznaltak a terep vedelmet ergo lehet olyan szitu hogy bizony oda kell valakit kuldeni.
3 plusz tár, 200 lövés.
Új hozzászólás Aktív témák
- Eladó használt XIAOMI Vacuum MOP Pro robotporszívó!
- BMW E39 - 540i V8 Touring - Komplett Motor Felújítás, Friss Műszaki, Hibamentes
- Új Ctek D250TS premium 12V/24V auto akkumulátor töltő 10A/200Ah - 5 év bolti garival! -
- Welock Touch 51
- Balatoni álom - saját kép - 40x60 - akrilüveg fotó, keret nélkül, éltartóval
- Apple iPhone 13 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Bomba ár! HP ZBook 15 Studio G3 - Intel Xeon I 32GB I 512SSD I 15,6" FHD I Nvidia I Cam I W10 I Gar
- BESZÁMÍTÁS! Nintendo Switch 32GB V2 játékkonzol garanciával hibátlan működéssel
- BESZÁMÍTÁS! Intel Core i9 9900KF 8 mag 16 szál processzor garanciával hibátlan működéssel
- Amazon Kindle 10th Generation ébresztős tok
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest