Keresés

Aktív témák

  • james

    aktív tag

    válasz renegade #141 üzenetére

    Köszi a választ.

    A fegyver dolog, persze nem komoly. :)).

  • james

    aktív tag

    válasz renegade #127 üzenetére

    ''egészséges embert gyógyszeres kezeléssel depresszióssá lehet-e tenni:''

    Igen erre is gondoltam. Ez különben nem gyógyszer lenne, hanem inkább fegyver. Volt régebben egy ilyen film, amiben vegyszerrel késztettek valakit kétségbeesésre és öngyilkosságra. A másik fele a kérdésnek az, hogy külső beavatkozás nélkül megborúlhat-e a depressziót vezérlő biokémiai rendszer, ha az illető különben jó körülmények között és terveinek megfelelően él. Mondjuk ahoz hasonlóan, ahogy az inzulin rendszer is felborúlhat.

  • james

    aktív tag

    válasz Fefefe #131 üzenetére

    Attól, hogy valaki hisz Istenben, még bőven félhet a haláltól. Szerintem erre már sok példa volt a történelemben. Tudatosan persze el lehet fogadni a dolgot, hogy majd jó lessz a túlvilágon, de más dolog az adott szituációt felválalni, mert ott már a tudatalatti is közbeszól.

  • james

    aktív tag

    válasz Cathfaern #126 üzenetére

    ''A kínzást azt értem. De a fejlövés miért?''

    Nem tudom miért, de eléggé kiakaszt. Olyasmi lehet, mint a pókfóbia. :)

  • james

    aktív tag

    Bocs, hogy visszahozom a témát.

    Az öngyilkosságnak van még egy érdekes vonatkozása, amiről eddig nem esett szó, ez különben kapcsolódik a félelemhez is.

    Tömören fogalmazva egyik oka az öngyilkosságnak, ha az illető kilátástalan helyzetbe kerül. Pontosabban, ha életének célját téveszti. Mindenkinek van életcélja, ami értelmet ad az életének. Van akinek a pénz, van ekinek a család, van akinek a munka és van akinek a szerelem. Akkor kezd veszélyessé válni a dolog, ha az életcél, mint egy szenvedély kizárólagossá válik. Ha ekkor valamitől megszünik a kontinuitás, meghal a pár, baleset éri a sportolót, rabságba kerül, megölik a szamuráj urát, megöregszik a topmodell stb. Akkor az élete értelmét veszti és könnyen lehet öngyilkos. A biokémiai eredetü depresszió anyiban játszhat szerepet, hogy behatárolja a gondolkodást, és zavarossá teszi az értékitéletet. Arra kiváncsi lennék, hogy lehet-e depressziós olyan ember, aki abszolútt egyenesben van... pusztán biokémiai okokból. Vagy a biokémia mindig a céltalanság után következik.

    Visszakapcsolva a félelemhez. Öreg korban általában már ''elvégeztük a dolgunkat'' az életben, munka, család, pénz (jó esetben) már megvan. Tehát a cél betöltve. Ilyenkor a halál sem annyira rémisztő.

    Másrészről, nagyon fontosnak tartom, a keresztényi hozzáállást is. Ami, ha jól emlékszem valami ilyesmi: Az életedet nem te adtad magadnak hanem az Úr, tehát el sem veheted, mert akkor isten akaratával szálsz szembe. Ez különben egy fatalista hozzáálás.

    Az önfeláldozás is érdekes probléma. Elképzelhető, hogy ilyenkor az amúgy tengő-lengő céltalan jellem, új célt talál, a többiek megmentését, és ennek rendeli alá további életét. Ez alapján, ha valaki ilyen esetben habozik, az nem okvetlenül gyávasággal kapcsolható össze, hanem esetleg, pusztán egy magasabb rendü életcélt tart szemelött.

    Különben engem is inkább a kinzás rémiszt el. Meg a fejlövés.


Aktív témák