Új hozzászólás Aktív témák

• #1551 ngabor2 nagyúr TitiRii #1543

  Új Válasz 2006-05-02 17:46:52 #1551

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  ngabor2

  nagyúr

  válasz TitiRii #1543 üzenetére

  no, akkor a zanzásított válasz, aminek a részleteivel majd talán könnyebb lesz keresni, vagy kérdezni. előrebocsátom, hogy nem tudom mindre a választ.
  
  nagyon olyanok ezek a kérdések, mintha egy vizsga tételsora lenne...
  
  a) A Linux Kernel felépítése
  user-szintű hozzáállás: kit érdekel? működik
  
  • A rendszerbetöltés folyamata
  
  ebbe se merültem bele, de a kernelforrás doksija valszeg jó támpont.
  
  • Statikus és dinamikus eszközkezelés
  
  gondolom itt a hagyományos /dev és az udev/devfs összehasonlítására lennél kiváncsi. statikus esetben akkor is van eszköz, ha annak nincs a kernelben támogatása. dinamikus esetben az eszköz a hozzá tartozó modul, vagy a kernelbe fordított rész hatására jön létre az eszközkezelő rendszer által.
  
  b) Linux: a root biztonsága
  • A root (rendszeradminisztrátor) jellemzői
  
  mindent megtehet. épp ezért az újabb disztibekben korlátozva van, pl. grafikus felületen. ez a korlátozás persze feloldható, de akkor tényleg ''veszéles'' lehet a rendszerre.
  
  • A su és a sudo parancs
  
  a su (set user) usert lehet váltani. ha nem írsz paramétert, akkor root-ként tudsz belépni. a sudo 1 parancsot hajt végre más userként. ez a parancs a sudo paramétere. természetesen a kiválasztott user jelszava kell. alapból root jogon akarja végrehajtani. szabályozni az /etc/sudoers file szerkesztésével lehet.
  
  c) Linux: Rendszerbetöltés
  • LILO, Grub, partíciók
  
  lilo esetén új kernelnél mindig le kell futtatni a lilo parancsot, mert a kernel fizikai elhelyezkedését jegyzi be a boot recordba. a grub máshogy csinálja, ott csak az első telepítésnél kell a grub-install-t lefuttatni.
  feladatuk a kernel betöltése, és hogy lehetőséget adjanak annak paraméterezésére. más oprendszereket is be tudnak tölteni.
  a partíciók nem tudom, hogy miért itt vetődnek fel, inkább a lemezkezelésnél lenne a helye.
  
  
  • Initrd, Init
  
  az initrd egy érdekes állatfaj, még nem sikerült vele megbarátkoznom. tulajdonképpen egy tömörített ramdisk, amit a kernel kicsomagol. ezzel a betöltés idejére függetleníti magát a merevlemez partícióitól. ebbe lehet pl. a szükséges modulokat, vagy egyéb parancsokat pakolni. ha nem tudunk minden, boot során szükséges dolgot a kernelbe pakolni, akkor van értelme.
  az init a rendszer 1. számú processe. ebből indulnak a legalapvetőbb programok, ez tart kapcsolatot a kernel és a user-programok között. ha ezt leállítjuk, akkor a rendszert állítjuk le.
  
  d) Linux: Fájlrendszerek
  • Használt és ismert fájlrendszerek (pl.Ext2)
  
  ext2 már kissé elavult. helyette egy naplózással kibővített változat, az ext3 van. népszerű még a reiserfs. van még jópár fajta (pl. xfs), nem igazán merültem el bennük. a linux alatti rendszerpartíciókon levő fs-eknek kezelniük kell a linuxos jogrendszert, valamint a linkeket. bizonyára van még néhány hasonló fontosságú kritérium, ez a 2 biztos. lehetnek extra feature-ök, pl. naplózás a filerendszer sérülésének elkerülése érdekében, vagy pl. titkosítás, vagy tömörítés.
  
  • Linux alatti virtuális memóriakezelés
  
  a rendszernek 2-féle memóriája van: fizikai, és swap. a swap arra szolgál, hogyha a fizikai memóriában helyre van szükség, akkor az ott levő, nem használtnak ítélt részeket kitegye rá. egy process önmagától nem tudja, hogy teljes egészében a memóriában tartózkodik, vagy egyes részei a swap-ben vannak-e.
  ha a fizikai memória nincs kihasználva, akkor azt a rendszer lemez-cache-nek használja.
  
  e) Linux: Csomagkezelés
  
  a disztibúciók csomagokból épülnek fel. ahányféle rendszer, csaknem annyiféle csomagkezelés lehet. a legrégebbi csomagtípusokat leszámítva a csomagok függőség-kezelést is tartalmaznak. ha egy csomag függ egy másiktól, akkor addig nem lehet/érdemes feltenni, míg ez fenn nincs. például a kde-t x nélkül nem sok értelme van feltenni, ha használni is akarjuk.
  
  • Csomagformátumok
  
  az egyik legelső, ami eredetileg nem tartalmaz függőségkezelést a tgz. egyszerűen tar.gz-be össze van csomagolva a cucc, kicsomagolod, és fenn van. sok régebbi disztrib használta, illetve használja. a slackware (az első valódi disztrib) is ezt használja. ha jól tudom, már van valahogy függőségkezelés is építve.
  
  egy igen népszerű csomagformátum az rpm. itt van függőségkezelés, van lehetőség frissítésre. a redhat vezette be, azóta több disztrib használja (suse, mandriva, fedora, hogy csak a legismertebbeket említsem). eredetileg nem volt lehetőség benne teljes rendszer-frissítésre, de megoldották
  
  talán a legnépszerűbb módszer a deb típusú csomagkezelés. függőségkezelés alapból van, és lehetőség van benne a teljes rendszerfrissítésnek. használja többek között a debian, az ubuntu, az uhu.
  
  • Csomagkezelő programok
  
  tgz: tar, ill. gz. frontendeket majd mondanak a slackware-esek
  rpm: meglepő módon: rpm...
  deb: dpkg, illetve apt-implementációk, első sorban az apt-get.
  
  mindegyikhez lehetnek karakteres vagy grafikus frontendek, amik a használatot egyszerűsítik.
  
  f) Linux: Hálózatkezelés
  • Helyi hálózat
  
  linux hálózat nélkül nincs. ha egy gépen belül van minden, akkor is ''hálózaton'' keresztül kommunikálnak egymással a dolgok. gondolom itt elsősorban a lan-ra gondolsz. erről több könyvet is írtak, konkretizáld a kérdést, úgy egyszerűbb a válasz.
  
  • Csomagkapcsolt (Point-to-Point) elérések
  
  ppp, pppoe. ez megintcsak nem linux-specifikus, szabványos protokollok, szabványosan használva.
  
  megj.: ha valami őrült nagy hülyeséget írtam, akkor kérem, javítsatok ki. ha valaki úgy érzi, hogy kb. ''nesze semmi fogd meg jól'' választ adtam, akkor üzenem, hogy lehet, de ez alapján már könnyebben darabolható a konkrét kérdés.

Új hozzászólás Aktív témák