Aktív témák
-
CsendPenge
őstag
Alapvetően (hardveres szempontból) csak hobbi, mert inkább szoftveres irányultságú vagyok, de szakmai abból a szempontból, hogy ez a szakmám. Még nem tudtam megnézni, amit küldtél, mert előbb szereznem kell egy használható ftp progit. De hamarosan lesz otthon is net, szóval legkésőbb majd akkor. Egyébként nekem soknak tűnik az általad említett (azt hiszem, ezt már mondtam valakinek) 60-70 ns, mert ha jól emlékszem, akkor az első 66-os sd ramnál volt ilyen.
-
Ga
tag
válasz
CsendPenge
#6
üzenetére
Hi!
Amit küldtem, az viszonylag sok technikai infót tartalmaz. Ha a doksim nem világos, küldhetek még részeket. A kingston doksi mesélős, kevés technikai részlettel. Ajánlhatom a micron, nanya, többi gyártó oldalát, ahol pl. edo dokumentációt is találhatsz.
A simm esetén a ram két oldala össze volt kötve, azaz a memóriaslot egy bankot adott ki.
Dimmnél a két oldal teljesen külön van és a két oldal csatlakozói két külön bankhoz kapcsolódnak.
A RIMM jelentése egyszerűen Rambus Inline Memory Module.
A 60-70 ns az EDO-knál a cycle time, ami egyetlen adatelérés idejét jelenti, azaz sor, oszlopcímzést, adatkivételt, majd lezárást.
Az SDRAM-ok megadott 12, vagy a minimális 15 ns ideje a löketszerű adatelérés késleltetése, azaz ha minden címzés megtörtént, akkor ennyi időköz szükséges az egymás utáni adatok kiolvasásához, viszont a kiolvasás után a buffereket, erősítőket törölni is kell, ezért a 15 ns általában már kevés a 66 MHz-es működéshez.
Az SDRAM-ok szinkron tulajdonsága lényegében azt jelenti, hogy ha a címzés megtörtént, akkor órajelenként tud és kell kiadnia egy-egy adatot, és ennél számít az előbb említett késleltetés.
A BEDO-ról: az EDO ugyanúgy burst átvitelekre volt alkalmas, csak a BEDO-nál az oszlopelérés pipeline-ját jobban optimalizálták, így 1 ciklusos késleltetéssel tudta a következő adatot szolgáltatni (EDO-nál tipikusan 2 ciklus). Így valójában késleltetés nélkül tudott további három adatot is továbbítani, gondolom ezért nevezték el burst-nek.
Ezeknél (aszinkron) természetesen a burst átvitelnél mindegyik adat előtt oszlopot kell címezni, az SDRAM-nál viszont csak az első oszlopot kell címezni, és utána automatikusan a köv. oszlopok adatai kerülnek egymás után az adatbuszra.
Egyébként szakmai, vagy hobbi az érdeklődésed ez iránt?
Üdv
Ga -
launcser
senior tag
válasz
CsendPenge
#7
üzenetére
az első sdramok amik 66 mhz-sek voltak azok legalább 15 ns-ek voltak elm
én még emléxek volt 12-es ilyen ramom asszem :) -
CsendPenge
őstag
Most kap el az idegbaj, meg a dühöngés!! Kib*szot k*rva wincommander szar port parancsa miatt nem tudok ftp kapcsolatot létesíteni! :(
-
CsendPenge
őstag
Köszi a cuccost, amit küldtél! Még nem volt időm átnézni, de hamarosan neki esek. Jó, hogy említed a SIMM, DIMM mellett a RIMM-et is. Az minek a rövidítése és mit takar? Egyébként nekem EDO-nak soknak tűnik a 60-70 ns, mert az első SD RAM (66 MHz) az ment ilyen sebességeken. Vagy esetleg volt a két technika között átfedés?
-
CsendPenge
őstag
Amire gondoltam, az technikai adat az EDO ramokkal kapcsolatban. Az istennek sem találtam sehol tisztességes infót a ramokról, szóval gondoltam, megpróbálom itt (úgy tűnik össze fog jönni:) ). Egyébként én az FPM-ről annyit tudok, hogy a Fast Page Mode rövíditése, és annyiban gyorsabb, hogyha ugyan abból a sórból történik olvasás, akkor a mem. vezérlőnek nem kell kiadnia mégegyszer a sorhivatkozást. De én ezt abban a szegényes irodalmamban ami van, mindig az EDO-hoz sorolták. És ha jól tudom, akkor EDO volt SIMM és DIMM kiszerelésben is (egy ill. két oldalas), és a DIMM volt a korszerűbb. De ha nem az EDO-hoz tartozik, akkor hova? Vagy kihez, mihez?
-
Ga
tag
Ja és fsb- függően voltak késleltetések is megadva, pl. 5-2-2-2, vagy hasonló.
Csá -
Ga
tag
válasz
CsendPenge
#1
üzenetére
Üdv!
Kétféle dolog van először is:
RAM type/technology: azaz típus, amely a memo belső felépítését, működését jelenti.
Module form factor: azaz modul formátum, vagy kiszerelés, azaz amit a kezedbe fogsz.
EDO-SD-Rambus-... ezek a DRAM típusok.
SIMM/DIMM/RIMM-... ezek a kiszerelések.
Az EDO aszinkron DRAM, azaz nincs órajelhez igazítva, magyarul a memóriabusz órajel helyett késleltetésen (x ns) alapul.
Az EDO-k típusairól beszélni esetleg az időzítési különbségek miatt lehet, azaz voltak 60 ns-os és 70 ns-os EDO-k.
Küldtem két pdf doksit, egyik saját, másik a kingstontól van.
Üdv
Ga -
válasz
CsendPenge
#1
üzenetére
Igen, az FPM más típus, az EDO és a BEDO viszont rokonlelkek.
-
LordX
veterán
válasz
CsendPenge
#1
üzenetére
Az FPM (fast page mode) nem EDO (extended data out)! Csak a cstolója ugyanaz. Nem SIMM-re gondoltál? :))
Csak 3 típusról tudok SIMM-ből: FPM, EDO (B nélkül), és SD (igen :) )
Hogy melyik mire jó, csak jól tippelni tudok :) -
CsendPenge
őstag
Milyen típusú EDO ramok voltak? (pl.:FPM, BEDO) Kérném részletesen kifejteni mindenki részéről, aki hozzászól a témához!
Aktív témák
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i5 14600KF 16/32/64GB RAM RTX 5070 12GB GAMER PC termékbeszámítással
- Geforce GTX 1050, 1050 Ti, 1060, 1650, 1660/ RTX 2060/ GT 1030 - Low profile is (LP)
- Akciós áron eladó HP Dragonfly G3 /I7-1265U/32 GB/512B SSD/13,5"/FHD+/400nit/Touch
- Autós kamera eladó
- HP ProBook 445 G9 14" Ryzen 3 5425U, 8-16GB RAM, SSD, jó akku, számla, 6 hó gar
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest
