Új hozzászólás Aktív témák
-
Ringman
félisten
2011-ben még 189 milliárd forint volt az egyetemek és főiskolák költségvetési támogatása (ennél több pénzből gazdálkodhatnak, de ez az összeg szerepel a költségvetésben direkt támogatásként), 2012-ben viszont már csak 158 milliárd (amiből 7 milliárdot novemberben zároltak). A 2013. évi büdzsében eredetileg 134,6 milliárd szerepelt, de ezt végül visszavágtak 123,5 milliárdra.
-
proci985
MODERÁTOR
válasz
Dare2Live
#77
üzenetére
borland C tényleg értelmetlen, de sima C mai napig fontos, unix/linux programozásnál megkerülhetetlen. embedded linux meg nekem egyre fontosabnak tűnik, ahogy egyre olcsóbbak a cuccok. más kérdés, hogy nálunk OS programozás másod/harmadéves tárgy (képzésgüggően), amit minimum 15 kredit OO C++/Java előz meg.
egyébként azért annyira nincs nagy különbség C/C++/Java vonalon. persze, vannak különbségek és nyelvi sajátosságok, de ha az egyik megy, akkor eléggé gyorsan megy az átállás. mindent meg nem lehet tudni, arra három év nem elég. más kérdés, hogy azért a kurrens tudás fontos, aztán ha kell, lehet önfejleszteni. meg igazából ezen a vonalon kell is.
-
julius666
addikt
Egyébként ha súlyozott átlag kell vagy egyéb kell, fellapozod a guglit, és megnézed a képletet, aztán annyi. Nem kell bemagolni...
Már nem azért, de akinek egy súlyozott átlag nincs meg készség szinten, az ne akarjon programozni. Az mocskosul alap dolog.
Mint előttem is írták, a gugli nagyon jó dolog , ha tudod is használni... És itt már nem arról beszélünk, hogy egyesek nem képesek úgy általában hatékonyan keresni mert nincs meg hozzá a kompetenciájuk. Nagyon nem. Ahhoz, hogy egy képletet/patternt/egyebet megtalálj:
- ismerned kell az adott terület kifejezéseit, miután a magyar internet ilyen szempontból kalap szar, angolul.
- tudnod kell képleteket, uml diagramokat olvasni. Az internet ugyan tele van példakódokkal, ezeknek a nagy része tapasztalatból mondom, szar (főleg a fórumokon található "segítségnyújtások", de ez a hagyományosan szoftverfejlesztői szempontból gagyibb területeken, mint pl. a webfejlesztés általánosságban is elmondható), esetleg megértésben segíthetnek, de többnyire jobb a saját kód.
- az előbbi következtében tudnod kell hogyan ültetheted gyakorlatba a találatot.Azért megnézném azt aki nem vett részt (használhatóbb) felsőoktatási képzésben hanem "magát képezte", komolyabb feladat esetén mit csinálna.
#77 Dare2Live: lol. Meg szabad kérdezni ez milyen intézmény?
-
#24737024
törölt tag
A munkahelyi formalitásoknak is változniuk kéne, pl számítógépes munkáknál a távmunkára kéne állni
Ez is egyénfüggő. Én például szeretek reggel felkelni és egy relatív kötött munkaidőben dolgozni. Egyszer próbáltam távmunkát és egyáltalám nem feküdt. Valami mindig elvonta a figyelmemet, rosszul osztottam be az időt stb. Nyilván ez egyéni hiányosságokból fakad, csak azt akarom aláhúzni vele, hogy amire te ideálként tekintesz, az nem feltétlenül mindenkinél működik. Lehet, hogy neked nincs szükséged semmilyen formális keretre, de tapasztalataim szerint a legtöbb embernek, magamat is beleértve, van.
Egyrészt persze igazad van mindegy mibe tanulja meg a diák az alapokat. De ha lehet akkor már ne borland cbe, ha ANSI C/Java/.net... ben is lehet.
Ezt nem vitatom. De nem ez a legfontosabb szerintem. Én például annakidején (a 90-es évek végén) még Pascalban keztem tanulni programozni és ettől nem lettem rosszabb programozó később.
-
Dare2Live
félisten
zárjuk be az oskolákat aztán ha érdekli akkor megtanul írni olvasni... autodidakta... modon.
A másik meg teccik nem, a cégeknek fontos a papír. Igen mert az bizonyítja, hogy képes vagy tanulni, keményen küzdeni... még akkor is ha ezen tudás 90%a semmit se ér. Aki erre nem képes akármiért az 99%ban köszönik inkább nem.
-
pakriksz
őstag
válasz
#24737024
#82
üzenetére
"másoknak szükségük van arra, hogy valaki (nevezzük oktatónak) irányítsa őket." ezeknek a nagy része inkább nem hajlandó megpróbálni sem oktató nélkül, mert ezt látja a társadalomban, hogy csak rendes órával és oktatóval tanulás a tanulás, na meg mivel attól hogy önmagától megtanul valamit azért nem kap papírt, csak akkor ha hagyományos rendszerben csinálja, tehát rá vannak kényszerítve az emberek a hagyományos oktatásra, ha van rá szükségük, ha nem.
Én nagyon lusta vagyok, még is magamtól tanultam meg szinte mindent mert szükségem volt rá, vagy mert érdekel."És ha belegondolsz van ebben is valami. Az, hogy elvégezted az egyetemet normális esetben garantálja, hogy meg tudsz felelni egy formális követelményrendszernek, ami a legtöbb munkahelyen azért elvárás."
ha belegondolok nincs. Azt garantálja a papír, hogy az illető tud magolni, és legalább végigbukdácsolta az egyetemet. De ha nem bukdácsolja végig hanem jó eredményt ér el, akkor meg ott a gond, hogy bevágott egy 90%-ban használhatatlan értelmetlen tananyagot, legalább is magyar felsőoktatásban biztosan így van.
Az elég köztudott hogy a a diplomás informatikus egy programot képtelen megírni, kivéve ha kocka volt, és önmagától is tanult közben. Úgyhogy ennyit ér a papír. És elég gáz hogy többségében ez a papír dönti el ki mi lehet..."de ugyanakkor a társadalmi és munkahelyi formalitásokhoz is alkalmazkodni tudó munkaerőt." mert mondjuk a levelező képzés aztán annyira biztosítja ezt, ahol gyak nem is találkozol más emberrel
A munkahelyi formalitásoknak is változniuk kéne, pl számítógépes munkáknál a távmunkára kéne állni, de ugyan az a helyzet mint a diplománál: begyepesedettség(főleg magyarországon), hamis társadalmi elvárások (sok embernél a munka nem az amivel a pénzt keresi, hanem az hogy hajnalban fölkel, és bejár hogy csesztesse a főnöke, vagy főnökként ő csesztesse a beosztottakat).
-
Dare2Live
félisten
válasz
#24737024
#78
üzenetére
Egyrészt persze igazad van mindegy mibe tanulja meg a diák az alapokat. De ha lehet akkor már ne borland cbe, ha ANSI C/Java/.net... ben is lehet.
Másrészt az a baj és erről szól a cikk, hogy ezt is leépítik/adnak neki egy nagy rugást. Mégkevesebb lesz a mérnök a piacon, és hát már most is csúnya hiány van belöllük.
-
#24737024
törölt tag
Van némi igazság abban amit mondasz, de az embereknek csak egy relatív kis százaléka képes autodidakta módon tanulni, másoknak szükségük van arra, hogy valaki (nevezzük oktatónak) irányítsa őket. Emellett az ember végtelenül lusta. Ha nincs egy intézményesített keret, amely megköveteli, hogy legalább néha-néha nyissák ki azt a könyvet vagy elektronikus tananyagot, akkor csak nagyon kevesen fogják venni a fáradságot. Szóval amit te szeretnél az egy utópia
egy kicsit értelmesebb ember dolgozó felvételnél már ma is ad egy tesztfeladatot ahelyett hogy papírt nézzen
A kettő nem zárja ki egymást. Én is írtam tesztet minden állásinterjún, de ugyanakkor plusszal indultam azokhoz képest akik minden formális képzést nélkülöztek. És ha belegondolsz van ebben is valami. Az, hogy elvégezted az egyetemet normális esetben garantálja, hogy meg tudsz felelni egy formális követelményrendszernek, ami a legtöbb munkahelyen azért elvárás. A munkáltatók az esetek többségében nem különc zseniket keresnek, hanem hozzáértő, de ugyanakkor a társadalmi és munkahelyi formalitásokthoz is alkalmazkodni tudó munkaerőt.
-
pakriksz
őstag
válasz
#24737024
#80
üzenetére
"Ha olyan egyszerű lenne a dolog, ahogy te mondod, hogy midnen előképzettség nélkül bárkiből überszakember lesz egy órányi guglizás után, már rég bezártak volna minden egyetemet"
pedig valahogy így van, persze nem pár óra után, hanem több idő kell hozzá, de a felsőoktatás a régi idők maradványa, olyan mint az elvtársak a parlamentben
Na persze bárkiből nem kell mindenhez valami tehetség, de sajnos az felsőoktatás miatt van az, hogy sokan olyan poziciókban dolgoznak, ahová nem valók, megint csak példának tudnám mondani a politikusokat, akik normális esetben emberi védőfal, gyári útmutató alapján összeszerelő droidnak, segédmunkásnak stb lennének alkalmasak, és olyanok végeznek alja munkát, akik sokkal értelmesebbek mint jópár diplomás bunkó.Régen arra volt jó hogy az ember hozzájusson a tudáshoz, mert a példa kevés volt, a könyvek drágák, lassan értek el mindenhova, egy oktatónak volt friss tudása.
Ma már nem így van, az interneten pillanatok alatt bármit el lehet érni, és megtanulni, példákkal mindennel frissebben mint ahogy egy oktató tudja... De mivel a hagyományok miatt van igény a papírra, egy ideig még sajnos marad a felsőoktatás. De egy kicsit értelmesebb ember dolgozó felvételnél már ma is ad egy tesztfeladatot ahelyett hogy papírt nézzen. Csak hát sajnos nem ilyenek felvételiztetnek legtöbbször, hanem a jól ismert és hírhedt HR-es "csaaajszykkák"
-
#24737024
törölt tag
Egyébként ha súlyozott átlag kell vagy egyéb kell, fellapozod a guglit, és megnézed a képletet, aztán annyi. Nem kell bemagolni...
Nem bemagolni kell, megérteni. Én sem tudok fejből random képleteket, de nagyjából tudom, hogy mi fán teremnek a statisztikai alapfogalmak. Ha hozzá sem szagolsz a dologhoz, a Google találatokat sem fogod megérteni. Ne tudd meg hány kollégám nem tud érdemben keresni a neten, sokszor a hajamat tépem. Egyszerűen nincs annyi rálátásuk, hogy ki tudják szűrni a jó találatokat.
Ha olyan egyszerű lenne a dolog, ahogy te mondod, hogy midnen előképzettség nélkül bárkiből überszakember lesz egy órányi guglizás után, már rég bezártak volna minden egyetemet
Bár én is foglalkoztam vele régen, azóta viszont bottal se nyúlnék hozzá, mert a scriptnyelvek hulladékok
Ez így kicsit erős, de alapjában véve egyetértek. Én magam is kevés dolgot gyűlölök jobban a PHP-nál
-
pakriksz
őstag
válasz
#24737024
#76
üzenetére
ja ezt elfelejtettem még tanítják azokat a bullshitteket is hogy "mer szemléletet ad" "meg gondolkodni tanít" hogy valami magyarázat legyen miért kell tanulni azokat a marhaságokat.
Egyébként ha súlyozott átlag kell vagy egyéb kell, fellapozod a guglit, és megnézed a képletet, aztán annyi. Nem kell bemagolni..."akik attól hiszik magukat valakinek, hogy összegányolnak egy PHP oldalt," hát valakik, (legalább is mazochisták) ha azzal a borzalommal képesek foglalkozni.
Bár én is foglalkoztam vele régen, azóta viszont bottal se nyúlnék hozzá, mert a scriptnyelvek hulladékok, bár sajnos lua-t azért kell használnom(az a legokádékabb és legsunyibb).Szinte semmire sem emlékszem főiskolai és a középiskolai matekból, ahhoz képest mindent függvényekkel oldok meg amit lehet, ifeket kerülöm a fizikai és automatizálási feladatoknál. Nem kell bemagolni, el kell gondolkozni faragni a képletet amíg olyan nem lesz mint kéne
a bemagolt cuccok úgy is csak a legritkább esetben illenek a képbe. -
#24737024
törölt tag
válasz
Dare2Live
#77
üzenetére
Mi is bohóckodtunk Borland C-vel, de Unix-programozás címen már a gcc-vel is megismerkedtünk. Másodévben meg volt Java és C# is, szóval nem volt olyan rossz a helyzet. Tény, hogy nem Magyarországon jártam egyetemre, de azt gondolná az ember, hogy az OOP oktatást ott is ezen nyelvek köré építik.
Nem mondom, hogy nem lehetne az oktatás gyakorlatiasabb, de szerintem a programozás alapjait bármilyen nyelvben vagy akár pszeudokódban meg lehet tanulni. Utána egy nyelv szintaxisának és alapfügvényeinek elsajátítása 2 hét. Az egyetem célja nem feltétlenül az, hogy megtanítsa ezt vagy azt a nyelvet vagy technológiát, sokkal inkább az, hogy átadja azt a szükséges elméleti alaptudást, aminek birtokában 1-2 hét vagy hónap alatt önszorgalomból bármilyen programozási nyelvet ér környezetet el tudsz sajátítani. Az más kérdés, hogy ennek a feladatának sem tesz eleget maradéktalanul, de alapjában véve úgy látom, hogy van egy ilyen filozófiai különbség a midnenkori diákok elvárása és a felsőoktatás céljai között.
-
Dare2Live
félisten
válasz
#24737024
#76
üzenetére
Nem a Matek a baj, hanem hogy b*ák meg mért Analizis van 3félévig? Azért mert a 6 szemeszteres!!!! analog!!! vezérlésekhez az kell és az analóg vezérlést oktató tanár a tanszékvezető?
És tudod mikor lát egy informatikus analóg vezérlést... mert ha legalább villamos/gépész lenne....
De a másik kedvencem a C programozás. Miben? Borland C ha jól emlékszem 1986os fordítóval/fejlesztőkörnyezettel. Mért? Mert a kedves tanár azon tanult 1986ban.
Aztán elvégezzük és realizáljük, hogy a főiskolán megszerzett tudásra a munkaerőpiacon semmi szükség sincs és hude jó lett volna Matematikában nem Analizissel szenvedni hanem pl numerikus modszerekkel, 1986os Borland C helyett meg Java/C#t tanulni és amint kijöttem a fősuliról ha vmit foglalkoztam vele már fel is vettek.
Eközben meg sírnak a cégek, hogy k* nagy mérnökhiány van MOon, gazdaság e miatt is vergődik.
Na jó hagyjuk mert csak felhuzom magam.
-
#24737024
törölt tag
ellenben matek orrba szájba olyan részek is amik az informatikában használhatatlanok meg olyan amit nagyon speciális ritka esetben kéne használni, villamosságtan
Az egyetemi matematika lényege inkább az agytágítás és csak másodsorban az átadott tananyag. Nekünk is számtalan matematikai tárgyunk volt az egyetemen: algebra, analízis, analitikus mértan, differenciálegyenletek, nonlineáris egyenletek, statisztika, valószínűségszámítás, numerikus módszerek (a teljesség igénye nélkül). Többségük messze nem volt triviális, mégsem bántam meg, hogy tanultam ezeket. Hiszem, hogy ezek is hozzájárultak a problémamegoldó készségem fejlődéséhez, ami által jobb informatikussá váltam. Nekem épp azokkal az "informatikusokkal" van bajom, akik attól hiszik magukat valakinek, hogy összegányolnak egy PHP oldalt, ugyanakkor egy súlyozott átlag kiszámítása már gondot jelent nekik. Ennek ellenére fenhanngon hírdetik, hogy lám nekik nem volt szükségük matematikára és így is boldogulnak.
-
proci985
MODERÁTOR
erre a papíron programozást pár éve nekiállták kiirtani, jelenleg már életszerűtlen pár helyzettől eltekintve. beadandóval lehet kurzus célkitűzést tesztelni, vizsgán meg teljesen pontos kód általában nem kell (ide általában úgyis pampogna, hogy nem lesz ez így jó). (persze, egy joint/fort tudjon megírni, de pár sornál hosszabb kódra általában nincs szükség)
-
pakriksz
őstag
válasz
Dare2Live
#72
üzenetére
akkor úgy néz ki ez fakultatív. Valahol találnak valami oktatót, és akkor csinálnak neki órát(és nem fordítva)
a lényeg hogy legyen óra(vagy hogy nevezik most éppen) és a 4 éves képzés meglegyen.
Nálnuk gépészet pl nem volt, ellenben matek orrba szájba olyan részek is amik az informatikában használhatatlanok meg olyan amit nagyon speciális ritka esetben kéne használni, villamosságtan (szigorúan erősáramú sokfázisos több kilovoltos témákkal, nehogy annak is köze legyen az informatikához, belecsapva a közepébe. Számold ki ezt meg azt, miközben azt sem magyarázták el hogy működik az amit számolsz), meg volt a fincsi igen hasznos számítógépes történelem, ahol napra pontosan be kellett magolni melyik gépet mikor kezdték el építeni, mikor indították be meddig ment, mikor adták ki a vindóz 3.1-et, stb.Ja és persze papíron programozás, papíron közgázozás, papíron áramkörözés, holott ma már semmit sem csinálnak papíron mert nem kell, és nem is célszerű, de lehet vele az időt húzni.
-
Dare2Live
félisten
"A mérnöki szakokon keményen megkövetelik, a teljesességgel haszontalan/értelmetlen/elavult tananyag bemagolását, míg a büfé és ruhatár szakokon ezt sem."
Mennyit görcsöltem mint mérnök infos, gépész tanár által tartott hőtanon, nyíróerő számolásokon, villamosmérnök szakos tanár által tartott 4polus számoláson, közgázról átjött tanár általi EBITDA számoláson.... miközben valós használható infós tudást alig kaptunk.
Persze a büfé és ruhatár még ennél is rosszabb...
-
pakriksz
őstag
a mérnöki szakok és a "büfé és ruhatár" szakok között ahogy látom legtöbbször a különbség ennyi. A mérnöki szakokon keményen megkövetelik, a teljesességgel haszontalan/értelmetlen/elavult tananyag bemagolását, míg a büfé és ruhatár szakokon ezt sem.
De a végeredmény ugyan az, egy papír ami mögött használhatatlan tudás van.
Ez úgy változhatna meg ha vége lenne a diplomafetisizmusnak a munkáltatóknál, és a tudást néznék nem a papírt(terjed ez, de az első kör még mindig a papír sajnos), és a fejpénz megszűnne (ami ugye arra ösztönzi az intézményt hogy berakjon egy rakás marhaságot a tantervbe, hogy 4 évig elhúzza az oktatást, merthogy ugye félévekre kapják a fejpénzt). -
proci985
MODERÁTOR
persze, ez az amit mondtam, hogy időbe tellik, amíg az ember egyáltalán rájön, hogy mit érdemes enni. echte magyar fehérkenyér egyébként van, olasz falusi néven fut, olyan 20-30 SEK volt belőle egy vekni.
ja, nyugi van.
vegyészmérnök képzés jó, három barátom is phdzik bmen, mindannyian nagyon elégedettek
. -
Peethy
őstag
Jaja, elég szelektív volt a figyelmem ilyen szempontból, szóval biztosan igazad van
A munkáról azt hallottam, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás sokkal jobban megoldott, mint itthon, több ilyen lehetőség is van. Erről személyes tapasztalatom nincs, édesapámnak van heti szinten kapcsolata svéd barátokkal, ismerősökkel. Az ottani mentalitás viszont sok szempontból fantasztikus, nekem azóta viszket a talpam kicsit itthon, pedig alapvetően Mo-n akarok maradni.Szerk: BME-n vagyok vegyészmérnök hallgatóként, MSc-n viszont erőteljesen gondolkozom, hogy külföldön csináljam.
1, -4év röghöz kötés a hallgatói szerződés miatt
2, Jól mutat az önéletrajzban
3, Látótér kiszélesítése - az angolszász rendszer ránézésre tetszik, Edinburghban pedig ingyen lehetne tanulni. -
proci985
MODERÁTOR
a kenyér speciális, az Magyarországhoz képest nyugatabbra mindenhol drága, cserébe az emberek bőven nem is esznek annyit. felvágott, sajt, tészta szempontjából hasonlóak az árak (a kétes minőségű termékek nincsenek, ellenben pl a pick szalámi még olcsóbb is). a 60forintos tészta és a köttbulle eléggé olcsó, ha tényleg ez a cél.
fizetések tényleg magasabbak, bár suli + havi 80 óra meló itt is elég necces.
-
franc0
őstag
Sajnos ebben az országban nagyon kevesen dolgoznak a versenyszektorban.
Igazán azok érzik mekkora kurvanagy gázt csinált ez a kormány, aki nem olyan cégnél van, amelyiknek a külföldi anyacége forrást tud szerezni.
Ma gyakorlatilag lehetetlen fejlesztésre, beruházásra pénzt szerezni. -
Peethy
őstag
Hát, én 3 éve voltam kinn két hetet, 0,75kg kenyér az olcsóbb boltokban is 7-800forintnak megfelelő korona volt, Göteborg, Linköping, Jönköping, Stockholm városokról van tapasztalatom. A többi kaja is hasonló árfekvésben volt, tehát 2-3szoros szorzó simán van etéren.
Cserébe valamilyen bolti eladóként/betanított munkásként is elég sokat lehet keresni ahhoz, hogy sulit csinálj munka mellett.
Magyarországon nem a tandíj az alapvető probléma, hanem hogy a jelenlegi kormány teljesen kiszámíthatatlanná tette az ittmaradók számára a jövőt. Visszamenőlegesen elvonhatnak súlyos összegeket (felsőoktatásból visszamenőlegesen elvonták a tavalyi támogatás 15%-át, tehát vissza kell fizetni), "jogbizonytalanság" van, korrupció az egekben, lehúzzák az embert, ahol érik, aki becsületes akar lenni, azzal szúr ki a NAV-tól kezdve mindenki.
A fiatalok érzik ezt a reménytelen hangulatot, és ez hosszútávon súlyos problémákhoz vezet. -
-
-
proci985
MODERÁTOR
University of Skövde, Svédország.
Ringman: gyakvezeket szerintem mindenhol a legjobbak közül szokás kiválasztani.
aronvirginas: ezt tudom, illetve azt is, hogy felsőfokúval is lehetnek még bőven nyelvi nehézségek, az egyéb problémákról (pl melyik sajt a finom és mit érdemes kevés pénzből enni?) nem is beszélve. de ha az elhatározás megvan, ez is megoldható.
-
#24737024
törölt tag
Jogi/gazdasági pályákon nulla lesz az ingyenes hely, tehát lehet 8 felsőfokú nyelvvizsgád is, akkor sem jutsz be.
Ez igaz, de itt többnyire a mérnökképzésről volt szó.
Emellett a mondanivalóm lényegén nem változtat, miszerint a külföldön való továbbtanulás csak egy szűk rétegnek jelent majd megoldást, a legtöbben nem fogják tudni felvállalni az ezzel járó nehézségeket. Kolozsváron jelenleg is van magyar nyelvű felsőoktatás, mégsem jellemző, hogy tömegesen jönnének ide magyarországi diákok. Pedig még az oktatás nyelve sem más, ellentétben a legtöbb külföldi lehetőséggel.
-
-
#24737024
törölt tag
osztrákoknál oktatás ingyenes, bécsben a lakhatási és élet költsége Budapesthez képest egyre kevésbé magas, figyelembe véve a tandíjat pedig eléggé egyértelmű az eredmény. már most is vannak oda járó ismerősök, ez lehet növekedni fog.
Ahhoz, hogy az ember Bécsben tanuljon azért jól kell tudjon németül. Jó nyelvtudással pedig általában ugyanazok büszkélkedhetnek, akiknek Magyaroszágon sem lenne gond bejutni egy tandíjmentes helyre még a megnyírbált keretszámok mellett sem. Közeli ismerősöm példáján keresztül (aki a színmagyar Székelyudvarhelyről került a színromán Temesvári Műszaki Egyetemre) tapasztaltam, hogy megfelelő nyelvtudás mellett kínszenvedés az egész, mivel a tanulási idő felét a nyelvi nehézségek leküzdése emészti fel.
-
azbest
félisten
egyebkent van amivel egyetertek a korabbi hozzaszolasaidbol. Az egyetemek hasonloak kicsiben az orszagra. Biztos hogy szukseg van valtoztatasra, de nem tovabbi penzek behuzasa a megoldas. Nem szabadna egyszerre magas adoknak es onkoltseges mindennek lennie. Ez igy nem jo uzlet a munkavallaloknak. Penszerzes kapcsan jo otlet a ceges tamogatasok elfogadasa. Eddig is volt olyan, hogy cegek penzebol letesult infrastruktura az oktatashoz.
-
Peethy
őstag
Megmondták előre: a kínai példa tetszik nekik. Hát csinálnak az országból egy második Kínát, ugyanolyan munkalehetőségekkel. Nem látják ezek, hogy ennek az országnak az egyetlen esélye a tudás kamatoztatása??? Vagy mit gondolnak, majd összeszerelő-üzemektől fog javulni az életminőség itt?
Nem csak a keretszám itt a probléma, nézzük meg az elvonásokat! Egy hónap alatt többszáz milliót kell kigazdálkodnia 1-1 egyetemnek (BME, DE, ELTE - ne mondjátok nekem, hogy ezek kamuegyetemek!), aztán csodálkozhatunk, ha az egész oktatás teljesen színvonaltalan lesz. Ez az ország mindig ilyen volt, de ezek ráraknak még pár lapáttal, kieresztik a kéziféket és még gázt is adnak a lejtőn.
-
azbest
félisten
Végül is igaz, bár nem tudom mennyire valós képzés ez azon kívül hogy a ceu az elit számára nyújt plecsniket [link] szakértő, politikus és hasonlóan hasznos irányokban néhány millióért, phd és master képzésként. Előtte azért el kell végezni valami bölcsész szakot állami bsc-n. Ha jól sejtem ez inkább a
korrupcióskapcsolati háló kiépítésére szolgál.Az ibs talán egy fokkal jobbnak tűnik, persze ez is vezetőképző, dolgozni nem itt tanulnak meg a népek. de ahogy látom ibs+ceu sorrendben már készen is van a jövő politikusa.
Persze, ez most csak rinyálásnak hangozhat, de nem ezek az iskolák fogják szakemberekkel megtölteni a hiányszakmákat.
Az állami egyetemeken kéne valami értelmesebbet kitalálni az elcseszett közbeszerzés helyett, valamint hagyni élni őket, nem pedig ott kárt okozni bennük, ahol csak érik. Persze az egyetemek vezetőségét is érdekelté kéne tenni abban, hogy a minőség legye na főbb szempont ahelyett, ahogy belső harcokat vívnak a különböző normatívák feletti hatáskörért.
Erre legjobb példa az, ahogy a jól működő és nyereséges, önálló gazdasági egységként működő - kollégiumok pénzére próbálta rátenni a kezét a hök, majd most legújabban "államosítani" akarják őket. Pedig már éppen beindultak a felújítások, üzemel a saját sportpálya.... áh hagyjuk. -
azbest
félisten
A tandíjas képzés nem garancia a minőségre. Van nálunk minőségi nem állami egyetem? Engedi egyáltalán az állam, vagy megakadályozzák (nem akkreditálják) ilyenek működését?
A tanszékes munkák (nálunk legalább is, amennyire tudom) önállóan gazdálkodnak. Persze állami keretek közt*, de különböző partnerekkel kötött szerződések alapján végeznek munkákat, amiből a fizetést kitermelik.
*: az állam intézkedései rengeteg gondot okoz az ilyen munkák kapcsán is (beszerzési stoppal nem engednek felszerelésre költeni, évente kétszer "szénszünet", bürokrácia...). -
Ringman
félisten
németem eléggé megkopott sajna
az építőmérnöki képzésben és felfogásban közelebb állunk a némethez, mint az angolszászhoz/franciához.
------
Magyarországon meg nem elitképzés kell, hanem példát kell venni pl a finn oktatásról.
kiemelve ezt: Teachers are selected from the top 10% of graduates.
-
Azért védem őket, mert ismerek ilyen embereket, és vagyok elég nyitott ahhoz, hogy rájöjjek: az igazán nagy zsenik szinte mind ilyenek. Kiváló példa erre: [link]
Egyébkén vicces ez az érvelés egy tech portálon, miközben köztudomású, hogy az igazán nagy programozó kockák nem épp szociális emberek.
-
franc0
őstag
Nem lehetsz sikeres ember megfelelő önbizalom nélkül.
Egyébként ismerem a fajtát amiről írsz (vajon miért véded őket annyira...). Otthon ülnek és baromira meg vannak győződve arról, hogy baromi okosak és mindenki más hülye. Persze megmérettetni már valahogy nem akaródzik. Még a végén összeomlana a kis világuk.
-
A szakköröket nem az állam fizette? A szakkolik nem állami pénzből működnek? És a tanszéki munkák?
De igen, én írtam. És az igazán tehetséges/zseniális emberek egy jó része nem rendelkezik elég önbizalommal, esetleg antiszociális ahhoz, hogy segítség nélkül kibontakoztathassa tehetségét.
-
franc0
őstag
Teljes téves az elképzelésed a tehetséggondozásról és az elitképzésről. Ez egyáltalán nem az állam feladata.
Én elitgimibe jártam, a tehetséggondozás ott is a szakkörökön folyt, valamint igen, magam intéztem. Aki ki akar törni, ki is fog. Ez nem csak pénz kérdése.
Egyetemen meg ott vannak a szakkolik, tanszéki munkák, stb.Aki meg olyat írt le (nem te voltál), hogy hogyan szúrják ki azt a tehetséges embert, aki nem elég BÁTOR egy TDK-ra... Hát bazmeg... Kakilásnál ne fogják a kezed hogy bele ne ess?
-
proci985
MODERÁTOR
válasz
julius666
#38
üzenetére
még mscről is tudok olyanokról, akik kb évet csúsztak a diplomával csak a grafika miatt, ott még sokadéves tárgy volt. oktatókkal kapcsolatban meg szerintem másnak akartál válaszolni
.a Q az, ami az elte és a I közé épült a kocka büfével átellenben, ugye?
Ringman: na ha a német szakirodalom nálatok is olyan, mint ITn, akkor szerintem jobb az angol
. németek szeretnek magas stilisztikával fogalmazni (gyakorlatban: háromszorosan összetett mondatok egyébként is bonyolult témakörökben), a terminológiájuk meg hasonlóan egyszerű tud lenni. tetejében ha az ember tudja az angol terminológiát, akkor mindjárt sokkal nagyobb mennyiségű cikk áll rendelkezésre, ha infot kell keresni. -
Ringman
félisten
angol van, persze. meg német is. de pl a mérnöki kézikönyv a 80-as években jelent meg utoljára.
aki nem jár be, az jó valószínűséggel nem végzi el a tárgyat
nálunk nem így volt. inkább az, hogy ha nem mész be ea-ra, nem vesztegetsz el 2 órát az életedből (tisztelet a kivételnek, pl Simon Károly - sztochasztika tsz, + HSZ tanszékről 4-5 ember, aki eszembe jut hirtelen)
inkább utánaolvasás, ami használt.
mióta van hefop, azóta legalább vmi használható jegyzet van.
-
julius666
addikt
Igen, grafika meg adatb jellemzően ilyen puffer tárgyak ahol összecsúsznak az évfolyamok.
Mondjuk nekem mindkettő meglett elsőre szerencsére, de megértem azokat akiknek nem, az első folyamatos évközi, masszív munkát igényel (sokan "igazi" gyakorlatban - ahol nem papíron megy a dolog és/vagy nyúlfaroknyi példakódokkal - ott találkoznak először C++al, megkockáztatom páran a programozással magával is. És akkor erre rá a grafikai ismeretek meg a kifejezetten összetett feladatok), a második meg folyamatos tanulást, mert amúgy elcsúszik velük az ember.BME mérnök infón én egyáltalán nem általánosítanék azzal kapcsolatban, hogy beleszarom típusúak, inkompetensek, ne adj isten eleve megkeseredett rosszindulatúak lennének az oktatók. Sokan közülük kifejezetten jó fejek és abszolút pozitívan viszonyulnak a diákokhoz (legalábbis a körülményekhez mérten), tanítanak az alap anyagon felül + dolgokat, meghívnak vendégelőadókat, ne adj isten órán kívül is, korrektek a számonkérések, stb. Főleg a fiatalok. Más karokról/szakokról persze mást hallottam, a "hagyományosabb" mérnöki szakokról pl. elég rosszakat.
infon szintén van egy nagyterem a földszinten, de az úgy általában mindenkinek kiesik a villanykarosok kivételével.
Igen, bár az annyira nem nagy. De az I mellett ott az új Q épület is, abban van két nagy terem még, azok elég nagyok, még ha talán a "kémikusok" CHMAX-ja nagyobb is.
-
proci985
MODERÁTOR
a közgázosok nagyelőadóját mintha használták volna mások is, illetve ott az audmax a Kban, meg a vegyészek nagyelőadója. a fizikusoknál is volt egy kicit kisebb nagyelőadó kicsit eldugva. infon szintén van egy nagyterem a földszinten, de az úgy általában mindenkinek kiesik a villanykarosok kivételével.
gyakorlatban egyébként az első előadásokon ahogy tudom egyik tárgyon se lehetett beférni, grafikán állítólag a második héten is ültek még emberek a földön.
+ elég aggasztó, hogy építőiparral kapcsolatos magyar könyvek némelyike a 60-as-80-as években jelent meg utoljára, reprint sincs.
angol sincs? építőiparban ennyire nincs újdonság, hogy 30-50éves könyvek még nem avultak el? (az alapozó tárgyakból, pl a fizikákon használt Giberből biztosan volt új kiadás is)katalógus érdekes dolog, erre az a vélemény, hogy aki nem jár be, az jó valószínűséggel nem végzi el a tárgyat, hiába van fent minden fontos info a neten is (vannak, akik melóznak képzés mellett, ember beteg lehet, családtag beteg lehet, késhet a vonat stb). aki viszont tud annyit, hogy a kurzus célkitűzéseit teljesíti, annál teljesen mindegy, hogy egyébként mit csinált félév közben. ez egyébként jobb is így, volt olyan gyakom előző negyedévben, hogy a felére tudtam bejárni mert összeakadt munkával.
-
Ringman
félisten
építőkaron nem volt olyan, akkora terem sincs.
meglepő.
mondjuk az előadások 80%-a semmit sem ért.
de nem azért, mer' tömegképzés-jajmilesz, hanem az előadók nagy részének 0 retorikai készsége van.
a katalógusfétist sem értettem soha, az a lényeg, hogy tudd, nem az, hogy ea-n ott legyél.+ elég aggasztó, hogy építőiparral kapcsolatos magyar könyvek némelyike a 60-as-80-as években jelent meg utoljára, reprint sincs.
-
proci985
MODERÁTOR
BMEn adatbázisok és számítógépes grafika kurzusokon is megesett tudomásom szerint utóbbi években az 500 fölötti létszám.
Tapsi: hm, 400-500 fő pedig sok. nálunk az info képzésen összeszámolva ugyan első elején még vannak kb 300-400an, de mivel ez több programból áll össze (IT/rendszertudós/business intelligence/rendszergazda/játékprogramozó/webprogramozó) ezért olyan 120-150 fölötti kurzus nem szokott lenni. meg eleve nem is menne, a win labor az első negyedévben így is három részre van osztva, mert másképp nem férnek el a célra rendszeresített négy gépteremben (meg nem lenne elég az ott lévő 2-3 gyakvezér), gyak nélkül meg a rendszergazdaképzés nem előremutató, hanem használhatatlan lenne (pl most első félév végére már a diákoknak egy CCNA1 a kezükben van nulláról).
-
BME-VIK 500-500 hallgatóval fut. A Corvinuson is vannak összevont tárgyak 600-700+ hallgatóval. Nem feltétlenül egy teremben.
Az, hogy mire megy el a pénz, most is nagyon jól látható: a nagy ellátórendszerekre, jóléti kiadásokra. Elég, ha megnézed a költségvetés fő számait. A korrupció pedig bár lényeges, de az előbbiekhez viszonyítva elhanyagolható mértékű veszteséggel jár. Tudtad-e például, hogy egy rákos ember 1 havi gyógyszeradagja ~1 millió forint?
-
Ringman
félisten
hol van (itthon) 500+ fős évfolyam?
ha jól emléxem, a bme audmax is 400 fő alatti befogadóképességű.gyakorlat ált nem többszázfős szokott lenni.
+ ha vkit nagyon érdekel vmi, akkor órán kívül is megkeresheti az előadót/gyakvezért.
Szerinted ezen múlik a dolog?
nem csak ezen nyilván. de szerinted akkor adóznak szívesebben az emberek, ha látják h mire megy el a pénzük, vagy ha nem?
-
#31
Vision
veterán
bombermann19
#28
válasz
bombermann19
#28
üzenetére
Ezzel finom szólva sem értek egyet. Nem tudom, hogy te mely egyetemen tanultál, de a BME-ről, Corvinus-ról, és ÓE-ről első kézből tudok nyilatkozni, és pont az ellenkezőjét tapasztaltam, mint amit mondasz.
#29: Hogyan szúrják ki az 500-1000 fős évfolyamból? És mi van azokkal, akik tehetségesek, de nem elég bátrak ahhoz, hogy belevágjanak önállóan a TDK-ba? Egy tized ekkora évfolyamon a tanár kvázi mindenkit névről ismer, és látja, hogy kivel lenne érdemes foglalkozni. Ez most megvalósíthatatlan.
ha lesz svéd transzparencia, lesz svéd adómorál is. - aha, persze. Szerinted ezen múlik a dolog? Elárulom: ez csak egy újabb béna kifogás...
#30: Írtam, hogy igen (megszokottak a 400-500 fős kurzusok). Egyébként személyes tapasztalat nincs, de sok ismerős képben van a német nyelvterülettel, és oktatással. Ausztriát most már nem ajánlják a nagy tömeg miatt.
-
-
Ringman
félisten
aki tehetséges, azt - jó oktatói hátteret feltételezve - úgyis kiszúrják, ill. ettől függetlenül, vagy pont emiatt úgyis elmegy tédékázni, azután meg péhádézni. ugyanis kb az utóbbi (ill. az mba - bár az erősen pénzfüggő, de pont a kapcsolati tőkét veszed meg) az "új" szakmai elitképzés.
---
ha lesz svéd transzparencia, lesz svéd adómorál is. ott nem hinném, hogy 30-60-80 évig titkosítanák a kényes ügyeket (pl olajügyek, mágnesszalag, stb)
-
#28
bombermann19
csendes tag
Vision
#27
-
proci985
MODERÁTOR
hogyan durvább? ott is megszokottak a 400-500fős kurzusok? vagy mi alapján ocsmányabb?
svédeknél sincs tandíj, mégis teljesen jó a felsőoktatás. ára persze van, adókból megy, de hosszú távon az államnak is megéri. csak attól meg, hogy bevezetik a tandíjat még nem lesz semmi jobb.
-
#20
proci985
MODERÁTOR
VaniliásRönk
#7
proci985
MODERÁTOR
válasz
VaniliásRönk
#7
üzenetére
osztrákoknál oktatás ingyenes, bécsben a lakhatási és élet költsége Budapesthez képest egyre kevésbé magas, figyelembe véve a tandíjat pedig eléggé egyértelmű az eredmény. már most is vannak oda járó ismerősök, ez lehet növekedni fog.
nyugatabbra pedig egyre inkább előtérbe kerül a gyakorlati oktatás, ami lehet, hogy drágább, de jobb eredményt ad. pl hiába tudja valaki a joinhoz kapcsolódó tételeket adatbázisokból, ha sql lab már nem a tanterv része, csak a papíron "programozás".
-
derive
senior tag
A problemat ott latom, hogy hiaba fizetnek a diakok, a felsooktatas teljes finanszirozasa jo esetben stagnal (keves jelentkezo eseten csokken). A szinvonal mar eddigi is a beka segge alatt volt, hogy a 120 ezres normativa miatt mindenki bent maradjon 3-5 evig. Most, hogy az allam alapbol kevesebbet ad es 400-800k a tandij, elore a tanar tudtara adjak, hogy a hallgatoval egyutt o is ki lesz rugva.
Az rendben volna, ha az alap allami finanszirozas fedezne a mukodest, es afolott minden kapott tandij fejlesztesekre mehetne, de a mostani csak ujabb sporolas, ami meg melyebbre viszi az oktatast. Muszaki/termtud szakokon eddig is az maradt itthon tanitani, aki vagy hulye a szakmajahoz, vagy szocializacios hianyossagai miatt sehova nem vennek fel (ergo egy budos bunko). Ennek megfelelo az eszkozpark: best of communism a 70-es 80-as evekbol, vagy ugyanez leselejtezett nyugati moszerekkel (labormeres XT-s vagy C64-es gepekkel![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
).
Ezert a szinvonalert en nem kernek sulyos 100.000-ket, bar arra legalabb ugyeltek, hogy a kepzes egy hajszalnyival epp alatta legyen a feleves megelhetesi koltsegeknek Becsben... -
#18
franc0
őstag
VaniliásRönk
#17
franc0
őstag
válasz
VaniliásRönk
#17
üzenetére
Ez nagyon romantikus elgondolás, de a rendszerváltás óta a legnagyobb ellenzéki pártnak mindig egy dolog volt a programja: keresztbetenni a kormánynak. Ez nem is fog változni.
-
#17
VaniliásRönk
nagyúr
3psilon
#16
VaniliásRönk
nagyúr
"Ráadásul az állam kivonulása nem azt jelenti, hogy egyszerűen üzletiesíteni szeretnék az oktatást..."
Nem lehet üzletiesíteni az oktatást, mert a magyar gazdaság az olcsó munkaerőre épül, alacsony fizetésből pedig nem lehet visszafizetni azt amibe az oktatás valójában kerül. A színvonal jelenleg sincs ott ahol kéne, ha megpróbálják üzletiesíteni akkor mire a hiány miatt az kereslet esetleg növekedni kezdene a magasan képzett munkaerőre addigra összeomlana a felsőoktatás, aztán némi hatásszünet után a gazdaság is mérnökhiány miatt. Mondjuk a Fidesz mindig is oda rakta a pénzt, ahol egyébként is volt elég, ahova meg kellett volna onnan meg azt is elvették ami volt, szóval nem lepne meg. Pláne amilyen kreatív ellenzék volt... ugye az ellenzéknek elvileg nem az lenne a dolga, hogy keresztbetegyen kormánynak, hanem hogy a hibákra világítson rá és megakadályozza a rossz döntéseket, nem a döntéseket úgy általában.
-
3psilon
aktív tag
A bankadóról elhíresült kormány esetében nem túl koherens intézkedés, hogy majd olcsó hitellel akarják pótolni az állami finanszírozást. (A 2008-as tandíjas népszavazásról nem is beszélve. És ott még csak egy szemeszterenkénti 100.000 Ft-os részhozzájárulásról volt szó!)
Én benne vagyok, hogy legyen tandíj, de akkor oldják meg, hogy:
1. Legyen több pénz az oktatásban, hogy nőjön a színvonal. Nem lesz meg a mostani tömegképzés, kiszórják a gagyi, versenyszférában elhelyezkedni képtelen tanárokat.
2. Aki igazán okos, de szegény, az ingyen tanulhasson. Aki igazán okos, de nem olyan szegény, az jelképes tandíj fejében tanulhasson.
3. A többieknek legyen megfizethető a képzés, igenis legyen rá olcsó hitel. Ha a nyugdíjak fedezésére bocsáthatunk ki állampapírt, akkor erre is lehessen! A magasabb színvonal miatt vagy elvégzik, vagy kiszóródnak, ha ez egy rossz döntésnek bizonyult, de semmiképp nem kapnak semmit nem érő diplomát.És akkor közeledik a modell az intellektuális elitképzés felé. Kevés ember, jobb tanárok, kisebb kiszóródás.
Ezek a keretszámok ellenben nevetségesen alacsonyak és jelenleg évről évre csökken az egyetemek finanszírozási kerete. Tehát nem ez az irány!Ráadásul az állam kivonulása nem azt jelenti, hogy egyszerűen üzletiesíteni szeretnék az oktatást, hiszen tervbe van véve számos közép- és általános iskola államosítása. Tehát még csak ezt sem lehet mondani.
Mivel nem osztom azokat a nézeteket, mely szerint szándékosan akarják rombolni a társadalmi mobilitást, ezért véleményem szerint egyszerű spórolásról van szó, mely egy szűk réteget (értsd: kevés szavazót) érint, és a hatása csak hosszú távon érezhető (értsd: a következő választásig nem).
Aztán jövőre jöhet a sok választót érintő nyugdíjemelés, és esetleg a pedagógusok béremelése is (értsd: osztogatás, előbbi esetben különösen, utóbbiban kevésbé).
Az elmélet ellen szól, hogy felsőoktatásra így is csak ötödannyit költenek, mint alap- és középfokú oktatásra. Nektek mi a véleményetek?
Megj. nem támadom a nyugdíjasokat, de az ő nyugdíjuk emelkedése törvényben inflációhoz kötött. Ez sem a versenyszférában, sem a pedagógusoknál nem tapasztalható!
-
#15
Sofian
őstag
VaniliásRönk
#14
Sofian
őstag
válasz
VaniliásRönk
#14
üzenetére
+1
-
#14
VaniliásRönk
nagyúr
Vision
#12
VaniliásRönk
nagyúr
"Dehogynem lesz. Elég, ha megnézed a pontszámítás metodikáját."
Ha abból indulok ki, amit én tapasztaltam a BME-n, az legalább annyira az oktatás színvonalára vezethető vissza, mint az oda nem valók bekerülésére. Akik nem ütötték meg a mércét azok az első és a másidok félév vége között elbúcsúztak, saccra kb. a népség harmada-negyede. A többi megfelelő színvonalú oktatás mellett elégséges szaktudással végezhette volna el a képzést, ennek ellenére kb. a kétharmaduk soha sem jutott el a diplomáig. Ebben igen jelentős szerepe van az elégtelen felszereltségnek, az alulfizetett, motiválatlan oktatók demoralizáló hatásainak, és bizony akadtak oda nem való oktatók szakmai vagy egyéb hiányosságokkal. És ez idővel egyre csak rosszabb lesz.
Ez azt jelenti, hogy valóban nagyjából a hallgatók negyede-ötöde vette sikerrel az államvizsgát, viszont ha eleve csak 20% fut neki, és azoknak csak fele vérzik el menet közben, akkor rögtön kevesebb mint feleannyi végzett szakemerből lehet gazdálkodni. Ami eleve irreális elvárás, mert a kritikus alulfinanszírozás miatt az okatátás színvonala soha nem látott mélységekbe fog süllyedni, vagyis egyharmad sem fog eljutni a diplomáig és akik eljutnak azoknak is silányabb lesz a szaktudása.
A tandíj bevezetése nem opció, mert az emberek enélkül is megélhetési gondokkal küzdenek, ha emellett még több milliós adóságot is vissza kell fizetni, a milliómos csemetéken kívül senki sem fog továbbtanulni. Ugye nem kell hangsúlyoznom, hogy ez megint nem tesz jót végzett hallgatók szaktudásának. -
hogy nem lesz számottevően kisebb a "hülyék"(ebben a szövegkörnyezetben:bekerülők, aztán diplomáig saját hibájukból el nem jutók) aránya a csökkentéstől.
Dehogynem lesz. Elég, ha megnézed a pontszámítás metodikáját.
Megfelelő fejlesztéspolitikai- és exportprogram esetén a fenti 180 milliárd forintos magyar szoftver export piac 5 év alatt megduplázható lenne, s ennek következtében több tízezer új munkahely jöhetne létre.
Ezt pedig személy szerint fenntartásokkal kezelem. Már a 180 milliárd is annyira elrugaszkodott, hogy szívesen látnám annak tételes felsorolását, hogy ez miből is tevődik össze.
-
Sofian
őstag
"amely a hazai mintegy 1 000 milliárd forint értékű összes exportból körülbelül 180 milliárd forintot tesz ki. Ez – más szektorokkal ellentétben – szinte teljes egészében hazai hozzáadott értéket jelent. Magyar szellemi teljesítményről van szó, amelyet a vállalatok meghatározóan import nélkül állítanak elő kizárólag az emberi munkára alapozva."
Küldeném kuszaszem miniszter úrnak....
Bár lehet hogy a múltkor ő is épp ezt akarta elmondani sajátos módján...
"kifejlesztett egy technológiát, amely az élő szervezet működésén alapul és képes adatokból dolgokat és dolgokból adatokat előállítani."
-
#9
Cyrin
addikt
VaniliásRönk
#8
Cyrin
addikt
válasz
VaniliásRönk
#8
üzenetére
fűtésre már most sem jut:
[link] -
#8
VaniliásRönk
nagyúr
big-J
#4
VaniliásRönk
nagyúr
1. Erről azért az oktatási rendszer is tehet, alulfizetett, inkompetens, motiválatlan oktatókkal nincs semmi meglepő a 80%-os kihullási rátában.
2. Ezzel meg az a baj, hogy az egyetemek a kapott pénz nagyrészét a fix költségeik fedezésére fordítják, a hallgatókra vajmi kevés jut, ha ötödére csökken a hallgatószám akkor még fűtésre sem fog jutni.
-
#7
VaniliásRönk
nagyúr
VaniliásRönk
nagyúr
Azt remélik, hogy aki nem jut végzettséghez, az nem hagyja el az országot? 10 millió iskolázatlan bunkó hazájává akarják tenni az országot?
Szerintem maximum azt érik el, hogy aki menni akar az már a felsőoktatás előtt elhagyja az országot, így azok sem maradnak akiknek idő közben inába száll a bátorsága.
Esetleg olyan hellyé kéne tenni az országot, ahol az embereknek van miben bíznia, nem pedig megerősíteni őket abban, hogy menekülni kell amíg még lehet. -
big-J
őstag
"miért jelenti a keretszám csökkenése a hülyék nagyobb számban való megjelenését az egyetemi képzésben?"
Ilyet sehol sem írtam, én az ellenkezőjét vitatom, hogy nem lesz számottevően kisebb a "hülyék"(ebben a szövegkörnyezetben:bekerülők, aztán diplomáig saját hibájukból el nem jutók) aránya a csökkentéstől.
A második bekezdéssel meg egyet kell értsek, de konkrét megvalósításához jó ötlet lenne hogy valami bentlakásos bootcamp-be történjen, ébresztővel meg egész napos foglalkozással, így kevesebb lenne az utolsó pillanatba tanulás effekt.
-
bsandor
csendes tag
Az érvelés lényegi részét pont lehagytad. Sok helyen olvastam ezt én is, de hogyan jutottak erre a következtetésre még nem magyarázta meg senki. Nem védem a jelenlegi kormányt, mindössze nevetségesnek tartom, hogy sehol nem tudják kifejteni, miért jelenti a keretszám csökkenése a hülyék nagyobb számban való megjelenését az egyetemi képzésben?
Az világosan következik, ha a tanítási feltételek romlanak, akkor az oktatás szinvonala is csökken, bár ez nem jelenti azt, hogy jelenleg sem versenyképes(egyáltalán használható) a tudás, amivel a lurkók kijönnek a felsőokatatási intézményekből. Ennyi erővel legyen 1 félév erős matek majd 1 félév szakírányú alapképzés és utána piacra lehet dobni a diákokat, ahol majd megtanulják a kedves delikvensek mit is kellett volna megtanulni a felsőoktatásban. Ez a piacnak az államnak is meg a diáknak is jó lenne.
Ez saját szubjektív vélemény, piaci tapasztalatok alapján.
-
big-J
őstag
1, Miből gondolod hogy azok a szerencsétlenek a valamire való mérnök szakot elvégzik? Megmondom, 80%-ban nem. Ami miatt azt hallod, hogy "ilyen olyan jöttment mindenki kap papírt, túl sokan vannak stb." azok nem ezek a szakok.
2, Azért csökkentik a keretszámot, mert nem tud/akar az állam annyit fizetni az egyetemeknek. Az állam felvettek számától függően adja a pénzt az egyetemnek, hogy megoldják a képzést. Ha kevesebb a hallgató, kevesebb a pénz, gyengébb a felszerelés, kevesebb a program, kevesebb a tanár.
Rövidebben megfogalmazva, ez a rendszer a szegényeket fogja kirekeszteni az egyetemekről, nem az idiótákat.
Hol látsz te javulást?
-
FlekkeN
aktív tag
Azért arra kíváncsi lennék, hogy a keretszám csökkenése milyen embereket rak ki. Tehát hogyan alakul az átlagos tanulmányi eredmény a keretszám csökkenése után. Abban biztos vagyok, hogy most annak köszönhetően, hogy az egyetem széles rétegnek elérhető sok az oda nem való ember és ez csökkenti diploma és az egyetem minőségét.
-
Ringman
félisten
a lényeg hogy legyen óra(vagy hogy nevezik most éppen) és a 4 éves képzés meglegyen.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
.
Új hozzászólás Aktív témák
- Milyen okostelefont vegyek?
- Linux felhasználók OFF topikja
- Így lesz tégla a porszívódból - a Roidmi csődje
- Kormányok / autós szimulátorok topikja
- Építő/felújító topik
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 / 3 5***(X) "Zen 3" (AM4)
- Folyószámla, bankszámla, bankváltás, külföldi kártyahasználat
- Asztalos klub
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- Samsung Galaxy S25 Ultra - titán keret, acélos teljesítmény
- További aktív témák...
- AKCIÓ! MSI Z77 MPOWER Z77 chipset alaplap garanciával hibátlan működéssel
- Game Pass Ultimate előfizetés azonnal, élettartam garanciával, problémamentesen! Immáron 8 éve!
- Dell G15 5520 Gamer FHD IPS 120Hz i7-12700H 14mag 16GB 512GB Nvidia RTX 3060 6GB 140W Win11 Garancia
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 7700X 32/64GB RAM RTX 5070 12GB GAMER PC termékbeszámítással
- Honor Pad X8 64GB, Wi-Fi, 1 Év Garanciával
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest