Új hozzászólás Aktív témák
-
#178
frescho
addikt
Lalikiraly
#176
válasz
Lalikiraly
#176
üzenetére
SMS sem letezik, csak SM. A kocsi is egy fogatolt jarmu. A telefonnak kezibeszeloje van, nem kagyloja...
Szoval igazad van, koszonom a konstruktiv hozzaszolast.
-
#177
Lars
őstag
Lalikiraly
#176
válasz
Lalikiraly
#176
üzenetére
Ha a főnököd azt mondja, hogy a fekete fehér, akkor egy ideig "elhiszed" neki.
Amikor már látod hogy probléma lesz, akkor már nem hiszel neki, de akkor már lehet hogy késő. Az általad vázolt esetben sajnos már késő volt ...
Akkoriban lehet hogy mindenképpen az életükkel játszottak, mert ha nem engedelmeskedtek, akkor is dádá lett volna. Így is lett mondjuk, csak még egy világ méretű balhé is lett belőle. De megmutatták a világnak "Szergejt " aki eltolta az egészet ...
Bűnbakot hamar találnak, az igazság meg a sorok között keresendő. -
#176
Lalikiraly
addikt
Lalikiraly
addikt
Hát igen Csernobil. De egy két dolgot én is hozzáfűznék. Olyan hogy Csernobili atomerőmű nincs. Csernobil egy kis város megy az atomerőműtől kb 30 kilométerre fekszik.
A másik hogy azt az Atomerőművet ma már telljesen lezárták kikapcsolták. A harmadik dolog, hogy nem Csernobinál hanem Pripiaty kisvárosnál helyezkedik el és a neve sem Csernobili Atomerőmű, hanem Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű. Amit ugye a hidegháborúban nem nevezhettek így a baleset után. A másik a baleset erőesn megkérdőjelezhető. -
Valószínűleg nem véletlen ülnek ott az emberek. Ha bizonyos mértékig automatizálva is van, akkor sem "cselekedhet" a gép magától. Hozzáteszem, nem ismerem ilyen mélységig a rendszert, tényleg csak találgatni tudok. Szigetüzemes működést elképzelhetőnek tartok, de azt írtam is, hogy nagyfokú szerencsének is közre kell játszani ilyenkor.
Szigetüzemes gépet meg láttam már, sőt. Naponta látom Az más kérdés, hogy nem úgy van beállítva, de elviekben a nálunk használt gépek képesek erre. Más kérdés, hogy ha egyszer leesik a hálózatról, be kell állítani szigetüzemre, és valahogy el kell indítani. Szóval vad elméleti szinten előfordulhat a dolog, de tényleg nagyon vad az elmélet, beismerem 
Egyébként meg a " proof of concept " részét nem szeretném látni 
-
Rive
veterán
Azt nem tudom, hogy a VER rendszerirányítás mennyire automatikus illetve mennyire rugalmas. Tippem szerint ANNYIRA azért nem, hogy a számítógépeik saját hatáskörben modulálnák az erőművek teljesítményét. És ha hirtelen eltűnik a nép, akkor a fogyasztás is megváltozik, naná. Egyre inkább úgy gondolom, hogy akkor beavatkozás nélkül bizony láncreakciószerűen szétesne a rendszer.
-
Természetesen megfelelő létszám mellett ez tökéletesen kivitelezhető
Végülis ha jól felfogott érdeke, hogy üzemben maradjon a blokk, holnap is legyen munkája, akkor talán szakít időt a resetre is 
Nálunk ez úgy működik egyébként, hogy van egy elég komoly adatrögzítő rendszer.
Elég kellemetlen tud az lenni, amikor mondjuk a művezető visszanézi a dolgokat, és merkédezi a kollégától, hogy ugyan miért sikerült valaminek szépen lassan " elkúszni " a helyéről ( Ezt szaknyelven szigorított ejnyebejnyének hívjuk ) -
A watchdog témakör erősen terület függő. Szerintem ilyen helyen nincs ilyen, mert ha mondjuk nincs ideje, vagy neadja isten, elfelejti a kolléga leresetelni azt a timert, és ezért mondjuk kiesik egy Paksi blokk, akkor egyrészt biztos nincs vállon veregetés utánna, másrészről meg jelentős üzemzavart okozhat akár egész Európa területén egy ilyen kis incidens. Feltételezve, hogy mondjuk az a pár száz MW nem egy szabályos leterhelés folytán, hanem egy hirtelen leszakadás miatt esik ki.
Itt egy érdekes olvasni való. Elég hamar meg tud lenni a baj.
[link] -
válasz
villamos
#164
üzenetére
Hát ez tényleg szerencse kérdése is lehet.
Egyrészt ugye van a VER. Ha a többi gép is ketyeg tovább, akkor jó esélyel elég sokáig mehet. Persze mondjuk egy szenes erőműnél időnként a szénbunkereket meg kell tölteni, ehez emberi felügyelet szükségeltetik. Ha Mondjuk 8-órára elég a bunkerben lévő szén mennyisége, akkor ha nincs különösebb üzemzavar, annyit biztos elmegy.
Atom más tészta, ott a reteszek vehetik ki a gépet. Fentebb már említették, hogy ha szétesik a hálózat, akkor bizony az atom is megáll. Frekvencia csökkenés, esetleg növekedés drasztikus mértékben, és a gép már megy is pihizni.
Egyébként vannak bizonyos erőművek, ahol pl a reteszeket bénítani lehet bizonyos ideig, ha a gépész úgy látja, hogy megoldható a helyzet, akkor mondjuk kap 10 perc "haladékot" a reteszelt leállás előtt. Ha belegondolsz, ésszerű megoldás, mert egy erőművi blokkot, ha megállt, akkor bizony van hogy napokig tart, mire névleges teljesítményre fel szabad vinni.
Gázos erőműveknél viszont előfordulhat, hogy ha nem szakad meg a tüzelőanyag ellátás, akkor simán megy tovább. Vannak olyan turbinák, amelyek simán képesek szigetüzemben eltekeregni. Hú ez már erősen esetleges persze -
Rive
veterán
válasz
villamos
#164
üzenetére
Na, ez egy érdekes kérdés. De azt hiszem, hogy igen gyorsan - max fél-egy óra - leállna minden. Nem az atom- , hanem a többi, rendszeres(ebb) felügyeletet igénylő erőművek miatt: ahogy azok leállnának, igen gyorsan széthullana a VER. Onnan kezdve pedig az atom is leállitja magát gyorsan.
Efféle részleges villanyellátottság még valami szeles/vizes lokális (sziget) hálózatnál képzelhető el, talán.
De ez nagyon-nagyon spekuláció, lehet, hogy nem sok alapja van
-
-
villamos
őstag
Egy újabb igen buta kérdés. Erősen fikció kategória, de talán érdekes lehet.
Tegyük fel, hogy valami miatt a még működő erőmű magára marad (pl. egy vírus miatt kihal az emberiség 90% -a). Működését különféle automaták szabályozzák amelyek normál üzemre vannak beállítva. Mennyi ideig képes működni, illetve áramot szolgáltatni?(Láttam egy zombis filmet a minap, és furcsa volt, hogy majdnem mindenki zombi lett, de ennek ellenére mindenhol volt áram. Szeretném feloldani ezt a logikai csavart.
) -
Nemrég olvastam, talán a siemens honlapján, hogy dolgoznak a hőremőművi viszonylatban is igen magas, 60 % körüli, vagy az feletti hatásfok elérésén. Sajnos kicsit még odébb van a tényleges megvalósulás, mert 300 bar környékére kéne menni a nyomással, a gőz hőfokának meg erősen 700 fok környékére kéne felmenni. Ez amikor én tanultam, még elképzelhetetlen kategóriába tartozott
Persze megfelelő anyagokkal minden megoldható, kérdés az élettartam. Egy erőművet jó esetben nem 10-15 évre épít az ember.
Munkahelyem publikus, magyarország egyik legrégebbi erőművében, kissé viharos sorsú, de sok sok alkalommal megújulni képes Dorogi Erőműben.
[link]
[link]
Wiki nem teljesen pontos, de kb megfelel az igazságnak, ami ott le van írva. -
ha jól emlékszem a legújabb konstrukcióknál már ostromolja a 60%-ot a kombi ciklusok hatásfoka,ami azért elég jónak mondható. ezt még egy jó darabig nem nagyon fogják megközelíteni sem.
a 4Gen. atomerőműveknél az 50% körüli hatásfok elérése a cél.egyébként hol dolgozol, ha publikus?
-
buherton: A veszteseggel nem lehet mit kezdeni, lehet viz, szel vagy atom, mindig meglesz. Talan a lokalis kis eromuvekkel csokkentheto, de azok eletkepessege erosen kerdeses.
Ren Hoek: Nuklearis elemeket kis meretben mar hasznalnak, nagyobban ertelmetlen.
A hoszivattyus reszhez kicsit visszaternek: Jelenleg tenyleg nem kifizetodo rovid tavon. A foldgaz aranak valtozasa ezt meg fogja valtoztatni szerintem 10 even belul. Mar ma is van, amikor nagyon kifizetodo, peldaul ha hulladekhot tudunk melegviz eloallitasra es futesre felhasznalni. (Gepterem, hutohaz, termalfurdo lefolyo vize...)
-
Pontosan ez jelenti a kombinált ciklust, amit leírtál.
Ilyenekkel nézek farkaszemet nap mint nap
Hozzá kell tenni, ezeknek a megoldásoknak a hatásfoka nagyságrendekkel jobb, mint egy hagyományos hőerőműnek a hatásfoka. Ha az ember ezt kombinálja mondjuk egy bio póttüzeléssel, akkor még akár jónak is nevezhető a megoldás. Persze fentebb már kifejtettem, hogy mi a hátránya a bio tüzelésnek. Mérlegelni kell, hogy mekkora mennyiséget tüzel el az ember, mert a földek, ha nem adjuk vissza nekik a tápanyagot, akkor bizony idővel kimerülnek. -
válasz
buherton
#156
üzenetére
csak, hogy tiszta legyen a kép: a gázturbinák füstgázának hőjét nem igazán szokás kizárólag fűtési célra felhasználni, és főleg nem ezt hívják kombinált ciklusnak.
röviden: a füstgáz hőjének segítségével gőzt fejlesztenek, amit egy gőzturbinára eresztve még áramot termelnek. a gőzturbináról való megcsapolásokkal lehet a távhő számára meleg/forróvizet előállítani. persze elméletileg lehetséges ez közvetlenül is, csak az elég nagy pazarlás lenne. -
Ren Hoek
veterán
Jó poszt
Sokat tanultam. Tényleg a hulladék tárolás még a para, meg ugye tenyésztőreaktornál a fegyvergyártás. A Júeszéj nem mindenhol tud csendőrösdit játszani. Lehet Iránban titokban építenek egyet, csinálnak pár atomot, a hulladékot meg bele a tengerbe 
Reméljük nem
Engem ez is érdekel nagyon:
-
Rive
veterán
válasz
buherton
#156
üzenetére
Ezért is jött létre az UCTE
. Nem gond ha egy nagy teljesítményű reaktort leállítanak.
Heveny emlékeim szerint az UCTE-n belül minden országnak/tagnak önállóan biztositania kell saját maga számára a megfelelő tartalékokat. Az UCTE bizonyos keretek között segít, de ha egy nagy erőmű tervezetlenül kiesik (és nem tudjuk kezelni a dolgot a megfelelő időn belül, pl fogyasztók gyors lerugdosásával), akkor úgy rúgnak le minket a közös hálózatról, mint.... Izé, mint valamit, amit nagyon lerúgnak
A tervezett szünet persze más, olyankor a tartalékokat külföldön is le lehet kötni (amig a határkeresztező vonalak szabad kapacitása engedi).
De javíts ki, ha rosszul tudom
-
buherton
őstag
válasz
villamos
#104
üzenetére
Nagyon jó írás! Köszönjük!
Ha esetleg van kedved jöhetnek még ilyen jellegűek .Itt Magyarországon a megtermelt villamosenergiának 10%-ka megy el veszteségnek. Nagyon sok veszteségi tényező van. Távvezeték:
- soros ellenállás: vezető fajlagos ellenállásából származik, P=I^2/R a veszteség nagysága.
- soros induktivitás: mivel sodorva van ezért önindukció is fellép, ami ismét veszteség.
- párhuzamos ellenállás: ez a szigetelőn keresztül való szivárgás, P=(U^2)/R
- párhuzamos kapacitás: szórt kapacitásokból jön össze.
- meg egyéb dolgok: pl koronajelenség stb...
Másik a trafó:
- távvezeték legtöbb tulajdonsága itt is meg van, szórt kapacitás, soros induktivitás, fajlagos ellenállás.
-Lemezveszteség, tekercs lemez közti távolság, is veszteségként jelentkezik.Azt hívják kombinált ciklusú erőműnek.
(#136) Rive: Ezért is jött létre az UCTE
. Nem gond ha egy nagy teljesítményű reaktort leállítanak.(#137) Kopi31415 wazzeg természetes reaktor
komoly . -
commanDOS
senior tag
Kezd azért elterjedni igényesebb házaknál, de baromi nagy helyigénye van, az ára meg... Szóval tényleg ritka.
Egyébként, ahogy írtad: az a jó ha nem is érzed a levegő mozgását, nincs huzat, mégis szépen cserélődik a levegő. Szóval a légsebesség nagyon fontos, na meg a páratartalom, stb, stb. Ez is a komfortelmélet része, amiben az a fura, hogy beleöl az ember súlyos tízmilliókat egy épületbe és mégis az a lényeg, hogy semmit se vegyél észre az egészből. Igaz ha jól működik, akkor nem is fogsz. -
válasz
commanDOS
#151
üzenetére
Bocsi, akkor nem jól értelmeztem amit írtál
A levegőnek nem is csak a hőfoka ( mármint a fűtő levegőé ) hanem a mennyisége is befolyásoló tényező gondolom. És célszerű nem túl nagy huzatot csinálni, mert az meg rontja a hőérzetet. Komplikált dolog ez, pont ezért nem is használatos normál házaknál. Inkább irodák hűtését fűtését oldják meg így. Nálunk is csak a hűtés megy hasonló elven. Fűtésre hagyományos radiátoros megoldás van. -
commanDOS
senior tag
Nem a belső levegő hőmérsékletéről beszéltem, hanem a fűtő levegőéről, ha 21fokot akarsz tartani, ahhoz 21foknál magasabb hőmérsékletű befúvott levegő szükséges.
Magyarán ha 21 fokos levegőt fújsz be, azzal nem fogsz tudni 21fokot tartani az adott térben, igaz a 26 is csak hasraütés volt. Amúgy én sem szeretem télen a lakásban a gatyarohasztó meleget meg pólóban flangálást, pénztárcáról nem is beszélve. Nappaliban, a 21 fok teljesen ideális, fürdőben mondjuk a 23-24 már el kell, hálóban meg inkább 19-20... -
Te öntanító tudatos vásárló vagy, ha kérdezik, ezt kell válaszolni
A mai világban jó ha az ember odafigyel mindenre, és körüljárja a témát. Túl sok a 2 napon belül meggazdagodni vágyó ember. És pont nem törődnek azzal, hogy te hány évig dolgoztál azért a pénzért, amiből ő rosszul csinál meg neked valamit .... -
Rive
veterán
válasz
commanDOS
#144
üzenetére
ha az elszívott meleg levegőből visszakeversz x százalékot a beszívott friss levegőhöz, hogy a CO2 szint normális maradjon az nem kerül sokba. Feltéve ha mindenképp szellőzőrendszert akarsz üzemeltetni. Nem mind1, hogy a -10C-os levegőt fűtöd fel 26fokra vagy a 21-22-essel összekevered és ezen fűtessz még néhány fokot.
Hőcserélővel hasonlitottad első körben, nem a sima szellőzéssel...Amúgy szakmabeli vagy, netán csak érdekel?
Évek óta gyűjtöm, hogy mit és hogyan is kellene majd csinálni, ha meglesz rá a lóvé... Szakmabeli nem vagyok, de mind a szakmabeliek, mind a megrendelők visszatérő sirámaiból kap az ember egy alapos keresztmetszetet, ha figyel -
válasz
commanDOS
#144
üzenetére
26 fok
Az már egészségtelenül meleg. Ha mondjuk 20-21 fokot tartasz a lakásban, még a végén a gatyád sem megy rá a fűtésre. Oké, lehet szigetelni, és akkor olcsóbb. Ellenben még mindig azt mondom, hogy élhető környezetet kell alkotni minél gazdaságosabban, és nem a gazdaságosság korlátait feszegetni, minél nagyobb komfort jegyében. Éppen ebből származik az az energia pazarló életvitel, amit sikerült kialakítanunk, és most isszuk a levét, mert fogy az energia forrás.
A többi részével tökéletesen egyetértek amit írtál, csak ne 26 fokozzunk télen, mert a hátamon feláll a szőr -
commanDOS
senior tag
Van ezerféle szigetelőanyag a piacon és nemcsak ezen múlik, nagyon összetett a dolog, de a lényeg, hogy nem a levegőt kell bent tartani, hanem a hőt, ez szálas hőszigetelőanyaggal nem probléma. Nem a levegő a lényeg egyébként, hanem a páradiffúzió. A vízgőznek szépen át kell tudnia áramolnia a falszerkezeten, anélkül, hogy közben bárhol lekondenzálódna. Ha hülye módon a belső falfelületre teszed a szigetelést, akkor gyönyörűen a fal és a szigetelés között fog lecsapódni a pára és kivirágozni a penész meg szanaszét rohadni a fal. De erre megvannak a szakemberek, nem a szomszédtól kapott tipp alapján kell szigetelni a legolcsóbb nikecellel. Megdöbbentő amúgy, hogy egy 4 tagú család 1hét alatt annyi vízgőzt termel, amit lecsapatva félig telne egy fürdőkád. De ez már nagyon off.
Rive: ha az elszívott meleg levegőből visszakeversz x százalékot a beszívott friss levegőhöz, hogy a CO2 szint normális maradjon az nem kerül sokba. Feltéve ha mindenképp szellőzőrendszert akarsz üzemeltetni. Nem mind1, hogy a -10C-os levegőt fűtöd fel 26fokra vagy a 21-22-essel összekevered és ezen fűtessz még néhány fokot.
Amúgy szakmabeli vagy, netán csak érdekel? -
Rive
veterán
válasz
commanDOS
#139
üzenetére
Általában nem térül meg addig, amíg tönkre megy.
De, manapság már jócskán megtérül (bár még függ attól, hogy mit vált ki).Talán majd ha beszállnak a kínaiak is, akkor jelentősen leszorítják az árakat.
Már beszálltak rég
Az árakat ma más, helyi érdekeltségű problémák tartják magasan.Hőszivattyú? Meg kell nézni, hogy mégis hány egység elektromos energiába kerül 1 egység hő kinyerése a talajból/levegőből/vízből.
Ezt hívják úgy, hogy egy-per-COP, vagy mi Amúgy a hőszivattyú az, ami ma még csak speciális körülmények között térül meg....hőcserélő vagy visszakeverés...
A megtérülése olyas', mint a napkollektoré.Amúgy meg igazad van. Szigetelni, szigetelni és szigetelni, ahogy Lenin bá' mondaná manapság
-
#140
bandus
veterán
Thunderzolee
#138
válasz
Thunderzolee
#138
üzenetére
És arra is kell megfelelő tartalék, ha épp az új blokk esik ki. EPR igen nagy valószínűséggel nem fog itt épülni, egyszerűen túl nagy a magyar villamosenergia rendszerbe. Ha ilyen blokkot építenénk, akkor kellene hozzá létesíteni még ugyanennyi tartalék teljesítményt.
-
commanDOS
senior tag
Továbbmegyek: az épület addig érdekli a beruházót, megbízót, amíg szerkezetkész állapotban nem lesz, meg kiválasztja a burkolatokat, nyílászárókat, világítást, szanitereket. Ha gépészetről van szó, akkor az összes milliomos fillérb@szó lesz. Jöhet a legolcsóbb olasz kazán, stb stb.
Úgy gondolom egyébként, hogy a gázban még sok van. Jóval olcsóbb és nagyságrendekkel egyszerűbb a kivitelezés. A napkollektor nem butaság, mint rásegítő fűtés vagy használati melegvíz készítés, de ennyi. Általában nem térül meg addig, amíg tönkre megy. Tehát mire visszajön az ára, már lehet újat venni. Talán majd ha beszállnak a kínaiak is, akkor jelentősen leszorítják az árakat. Hőszivattyú? Meg kell nézni, hogy mégis hány egység elektromos energiába kerül 1 egység hő kinyerése a talajból/levegőből/vízből.
Egyből nem olyan jó...
Jelenleg az ésszerű takarékoskodásban látom a megoldást. Kellő tömegű, tisztességesen szigetelt falak, nyílászárók, tetőszerkezet. Ha van légtechnika, akkor ahogy említetted: hőcserélő vagy visszakeverés. Fűtésnél, alacsony hőmérsékletű, felületfűtési rendszerek, illetve napkollektor rásegítésnek. A kellő tömeggel rendelkező falszerkezet főleg nyáron hálálja meg magát, amikor nem kell éjjel-nappal nyomatni a klímát, holott le van szigetelve a ház... könnyűszerkezetes házak egyik nagy hátránya ez. És ha már klíma: érdemes központi folyadékhűtőt használni és/vagy kútról, talajszondával megoldani a hidegvíz táplálást. Csak mindez irtózatos beruházási költség, és erre mondja a környezettudatos paraszt, hogy majd inkább fizet havonta 15-20 ezerrel nagyobb gázszámlát meg nyáron villanyt, mert megteheti meg még úgyis olcsóbban jön ki, mintha ezt a sok sz@rt így megcsináltatja, amit a hülye mérnök javasol. -
#138
Thunderzolee
veterán
Rive
#136
Mostanában csak ilyen nagy blokkokat építenek..
A linkekben szerepelnek a lehetséges változatok, az atomerőmű honlapján is ezek vannak fent, azok közt csak ezekről írnak. Pakson az erre a célra fenntartott helyen csak 2 blokknak van hely, az 1600-as ráadásul amúgy is nagyobb a többinél.
Az viszont igaz, h kell megfelelő tartalék arra az esetre, ha kiesik egy blokk.
-
#136
Rive
veterán
Thunderzolee
#126
Rive
veterán
válasz
Thunderzolee
#126
üzenetére
...lehetne 2×1000, esetleg 2×1200 nukleáris is....
Hááááát...Szóval: elsőre ésszerűnek hangozhat néhány nagy blokkal letudni az egészet, de másodikra már közel sem biztos, hogy az!
Első sarkalatos pont, hogy az atomerőműveket (is) rendszeresen le kell állitani: karbantartás, üzemanyagátrakás/frissités, satöbbi miatt.
Második pont, hogy a VER-nek elég tartalékkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a legnagyobb termelőjének nem tervezett kiesését pótolni tudja.
Szóval minél nagyobb blokkokat épitünk - párhuzamosan: minél kevesebbet - annál több tartalékot kell biztositani a rendszerben...
-
#135
frescho
addikt
Thunderzolee
#126
válasz
Thunderzolee
#126
üzenetére
Koszi a kiegeszitest. A novekmeny nagy reszet lehetne az uj blokkokkal potolni. A beruhazas idoszuksegletet nagyon optimistan adod meg, ugyanis a donteshez, palyaztatashoz szukseges ido itthon legalabb enyit ki fog tenni. Az abran az nem lathato, hogy 20 ev elettartam hosszabbitassal is a 2030-as evekben sorban leallnak a regi blokkok.
Sokkal olcsobb az az energia, amit meg sem kell termelni. A zold energiat nem tudom hogyan fogjuk osszehozni, nekem eros fenntartasaim vannak. A biomasszat mar erintettetek. A szel es napenergia ingadozasat kompenzalni kell. Vizeromu epiteset nagy meretekben nem tudjuk kivitelezni, szimplan nincs ertelmes helyszin. (Nagymarost mar elinteztek...)
OFF: Amig ertelmes disputa folyik, addig szerintem senkit sem zavar.
-
#134
Lars
őstag
Thunderzolee
#133
válasz
Thunderzolee
#133
üzenetére
Az olajtól félnek az emberek, mert az füstöl
Szénnél ugye ott az elektrofilter, szépen megfog minden láthatót. Arra nem gondolnak, hogy valamivel azt a szenet meg is kell gyujtani. Legalább az elején.
Kicsit elkalandoztunk a fő témától -
#133
Thunderzolee
veterán
Lars
#132
Igen,a bio nagyrészt ezt jelenti csak.
Eredetileg Ajkán épült volna meg a közép-dunántóli regionális hulladéklerakó, és az ott keletkező bio, ill. egyéb végtermékeket is az ajkai erőműben hasznosították volna energiatermelés céljából. Mármint elégetve természetesen.
Csak a szakmailag toppon levő képviselő-testület Isten tudja milyen indíttatástól vezérelve nem szavazta meg.
Persze értem én, ne hordják ide a régió 176 lerakójának szemetét, de azért ennél szakmaibb érveket vártam volna.. :/Volt még egy másik speciális hulladék is amit Ajkán szerettek volna ártalmatlanítani. Ez a MOL Kalorexe volt. Csak Ajkán van olyan fajta kazán (hibrid-fluid) amiben elégethető lett volna, de ezt meg a sötétzöldek akadályozták meg, még népszavazást is tartottak róla anno, amin a bölcs, agyoniskolázott ajkaiak nemmel szavaztak..
-
#132
Lars
őstag
Thunderzolee
#131
válasz
Thunderzolee
#131
üzenetére
Igen, nagyrészt fa, és egyéb mezőgazdasági mellékterméket szoktak biomasszának hívni.
A helyzet az, hogy ez is 2 élű dolog. Egyrészt jó, mert a " hulladékot " felhasználjuk, másrészről meg rossz, mert kivonjuk fokozatosan a fontos tápanyagokat a földekből, és idővel kimerülnek. Szóval mindenképpen csak időleges megoldásnak tartom ezt is. -
#131
Thunderzolee
veterán
Lars
#130
-
#130
Lars
őstag
Thunderzolee
#129
válasz
Thunderzolee
#129
üzenetére
Nem tudom mennyire ismered mondjuk a Pécsi Erőművet. Na valami hasonló dologra gondolok. Hozzá teszem, amit ott el lehet égetni, és hőenergiát lehet belőle kinyerni ( amiből tetszés szerint aztán mondjuk villamos energiát csinálunk mondjuk ) azt sok mostani Erőműben is meg lehet oldani kis technikai átalakításokkal. Lásd ismét példának a Vértesi Erőművet, ahol a szén mellett bio tüzelőanyagot is használnak. Szóval rövid távú alternatívának gondolom, és nem fő csapásiránynak.
Külön erre infrastruktúrát építeni szerintem is minimum meggondolatlan cselekedet -
#129
Thunderzolee
veterán
Lars
#128
-
#128
Lars
őstag
Thunderzolee
#126
válasz
Thunderzolee
#126
üzenetére
Gáz egyértelműen gyors indításra való, szerintem nálunk olyan szerepet kéne betöltenie, mint jelenleg Sajószöged, és Litér. Kivétel természetesen a helyileg termelt mesterséges gázok, amivel amúgy nem tudnának mit kezdeni. Kohógáz, stb ... Ezeket el is kell használni, világ legnagyobb marhasága lenne, ha nem tennénk.
Szén még mindig inkább alaperőműnek való, mint a gáz. Ugyanez vonatkozhat egy nagy bio tüzelésű blokkra. Bio tüzeléssel kapcsolatosan tele van gondolatokkal a fejem, sok jó, és sok rossz is van. Szerintem nem olyan ideális a kép, mint ahogy az elsőre látszik.
Kétségtelen, hogy az atom mellett nagyon sok érv szól. Érdemes elgondolkodni ezeken. -
Nem atomerőmű fejjel gondolkodom bocs
Így már érthető amit próbátál fentebb leírni.
Viszont gőzöm sincs, hogy mekkora beruházás lenne egy ilyesmit létrehozni, amit kifejtettél. Az ötlet feltétlenül tetszetős. Kérdés hogy tényleg mekkora költségekkel jár.
Jövőre szűkülni fog a KÁT, kíváncsi leszek, hogy hogyan fog átalakulni a helyzet itthon.
Érdekes időknek nézünk elébe, remélhetőleg jó irányban mozdulunk el. -
#126
Thunderzolee
veterán
frescho
#112
Volt már itt atomenergiával foglalkozó topic, ott keresgettem vissza, illetve Hetesi Zsolt "Fenntartható jövő" előadásaiban.
logout.hu/cikk/befellegzett_az_atomenergianak_index/teljes.html
logout.hu/cikk/a_radioaktivita_selettani_hatasai/teljes.html
A grafikon konkrétan innét van:
index.hu/tudomany/Ideje megbékélni az atomerőművekkel?/
Valóban lemaradt a kép alól, h "Vázlatok 2025-ig".Egyebek meg ezekből:
index.hu/tudomany/Új atomerőmű kell Magyarországnakindex.hu/gazdasag/Paks: hosszabítás, növelés, előkészítés
...
"Vázlatok 2025-ig"
2025-ig Magyarország energiaszükséglete kábé 4-5 GW-al nő.
Alapon 6-7GW-nyi alaperőműre lesz szükség, ráadásul addigra a jelenlegi erőművek 60%-a elöregedve kiesik a termelésből, és "kiáll a sorból".
Ezeket pótolni kell. Lignittel, gázzal, atommal, megújulóval, illetve amiket ezek közül az okosok választanak.
Vannak akiknek érdeke lenne, h gázerőműveket építsünk, de remélhetőleg az atomlobbi fog győzni minimum 2×1000MW erejéig.Ahogy Rive is írta, mostanság van 4GW-os fogyasztási mélypont, ennek felét adja Paks mostani 4 blokkja, a többit az ilyen olyan helyi erőművek, amiket nem is lehet csak úgy lekapcsolgatni, mivel egy részük távfűtést is ellát, ill. gőzt termel üzemek részére.
Ehhez 2025-ig kell majd még 2-3GW-nyi alaperőmű, amiből lehetne 2×1000, esetleg 2×1200 nukleáris is. Mivel egy atomerőmű 10 évig épül (szemben pl. a gázerőmű 3 évével), ha mostanában elkezdjük építeni, 2020 körül bekapcsolódhat a termelésbe fokozatosan.
Ha elhalasztjuk, a gázipari lobbi fog győzni, mert azt "gyorsan" fel lehet építeni.
A másik megoldás egy 1600-as blokk (ez felépülne 2020-ig), ami mellé elkezdik építeni a másik 1600-ast is (2020 után), így mire 2032-2037 közt Paks mostani 4 blokkja végleg leáll, lesz ami a helyére álljon.
A kisebb fűtő erőművekre amúgy is szükség lesz, ezek nagy része lignit, ill. gáz alapú lesz/marad.
Ezen kívül 2020-ig 13%-ra kell bővíteni (az EU-s vállalásunk alapján) a zöld (megújuló) energia arányát. A sötétzöldek persze szeretnék, ha ez még magasabb lenne, de szvsz jó, ha elérjük a 13%-ot.
Egy atomerőmű által megtermelt ~2GW-nyi áramot nem lehet szél- meg naperőművekkel pótolni, bármennyire is szeretnék.
Gázzal lehet, de az meg pazarlás lenne.
Szénnel is lehet, de akkor meg a Kiotói megállapodást rúgjuk fel.Hmm.. az előbb még nem volt itt ennyi hsz..
-
Rive
veterán
Ha arra gondolsz, hogy pl vezérelt villamos energiával, mélyvölgyben, vagy amikor éppen olcsó az áram, akkor megtermelem a hőt, és akkor hasznosítom, amikor szükségem van rá, akkor értem a tárolási dilemmát.
Efféle.
A VER egyensúlyát nem csak a termelési oldalról lehet fenntartani. Vegyük pl. a fentebbi esetet: van 2GW Paks régi: van 2GW Paks új: van 2GW kötelező kapcsolt termelés - és van szumma 4GW fogyasztás. Vagy visszaszabályozzuk az atomot, ami nem igazán buli (egyrészt nem olcsóbb, másrészt hordoz valamennyi rizikót, macerát), vagy 'eldisszipáljuk' a felesleget. Mondjuk egy rakás vezérelt hőszivattyúval. És akkor - a megfelelő infrastrukturális beruházás után - az atom máris gázt váltott ki. A hőt pedig könnyen felhasználhatjuk máskor is. A villanyt viszont lényegében csak a keletkezés időpontjában...
-
lapa
veterán
végülis az általad is idézett mondatra reagáltam. értem, hogy elsősorban nem a zöld energiáról szólt a mondat, csupán az elektromosság univerzális bevethetőségéről.
azért szeretik a levegős hőszivattyúkat, mert csak egy doboz kvázi végtelen nyersanyaggal. talajszondát építeni nem mindenhol könnyű. onnan tudom, hogy már ástam ki gödröt neki. bobcat sem mindenhol jöhet szóba, ahol már van meglévő kert, kisház, akármi. van, ahol a talaj sem az igazi és komoly területen kell körbemenni. új építésnél természetesen az a jobb, feltéve ha van tőke egy ilyen beruházáshoz. de a legtöbb építkező ugye nem passzívházban gondolkodik, pedig az hatékonyabb, mint 50 évig a rosszul szigeteltet akár hőszivattyúval kifűteni. persze sajnos még csak nem is hőszivattyúban gondolkodik, hanem abban hogyan fejezi be a tetőt télig a menet közben elfogyó pénzből.
természetesen egyetértünk, hogy alapjaiban kéne sok mindent megváltoztatni. a hűtőtől kezdődően a szellőztető nem létező hőcserélőjén keresztül az elfolyó melegvízig ezer helyen vérzünk. gondolom a zöldeknek is az az (egyik?) baja, hogy az atomerőműne nyomott pénz nem próbálja megoldani a problémát, nem viszi az embereket a spórolós-takarékos irányba. és azt sem szabad elfelejteni, hogy az egész nukleáris infrastruktúra (erőmű pár kiló vasa, betonja, távvezetékek, uránbánya) is fosszilisből épül fel. szóval ott is vérzünk azért, de végülis minden lélegzetünkkel.
...és mindezt úgy írtam, hogy még nem láttam a #123-at.
-
A ho tarolasa nem nehezkes. Mar irtak a bojlert, de a falfutes is hasonloan jo megoldas.
Nem a klimaval van a fo baj, lehet (es kell) azt is hatekonyan mas rendszerekkel kombinalva kiepiteni es esszel hasznalni. A gond az epitkezesi szokasainkkal van. Egy epulet beruhazasi koltseget megdobja a kornyezettudatos kivitelezes. Ez alatt lehet erteni passziv hazat, de akar csak normalis szigetelest, hocserelos szellozteto rendszert vagy klimakkal torteno hasznalati melegviz eloallitast. A gond ott van, hogy nem jutnak el odaig a beruhazok, tulajdonosok, hogy egy epulet nem 10 evre epul, marpedig ezek a rendszerek ennyi ido alatt kezdik visszahozni az arukat. Ez meg inkabb igaz, ha a jelenlegi energiar trend megmarad. De a mai fogyasztoi tarsadalom mar nem emberoltokre tervezi meg az epuleteket se...
-
Igen, pl nem 21 fokot csinálni a legnagyobb nyárban.
Az pont semminek nem tesz jót. Technika, ember egyformán megsínyli.
Abban látom a problémát első sorban, hogy olyan mértékben hozzászokott az ember az olcsó energiákhoz, hogy meg sem fordul a fejében, hogy majdnem a létező legrosszabb megoldást alkalmazza egy bizonyos problémára. Tipikus esete ennek a klíma. -
Én a munkahelyemen pl hőgutát kapnék klíma nélkül. Más kérdés, hogy nem hagyományos kompresszos hűtővel van megoldva a kérdés. Vannak esetek, ahol az ember kénytelen klimatizálni. Viszont a hagyományos megoldás valóban sok esetben felesleges. Egészség szempontjából több kárt tud okozni mint amennyi hasznot hoz pl.
-
Hát tárolás az kicsit nehézkes. Viszont miért is tárolnám, ha akkor állítom elő, amikor szükségem van rá ?
Amikor nincs rá szükségem, akkor meg nem csinálom meg. Legdrágább energia az, amit nem használunk el. Ezt szokák nekem mondani
Ha arra gondolsz, hogy pl vezérelt villamos energiával, mélyvölgyben, vagy amikor éppen olcsó az áram, akkor megtermelem a hőt, és akkor hasznosítom, amikor szükségem van rá, akkor értem a tárolási dilemmát. -
Elnezest, de meg mindig nem ertem. En amit irtam nem zold energiarol szolt:
"legyen az nap-szel-viz-atom-szeneromu."
A hoszivattyuhatasfoka a ket kozeg homerseklet kulonbsegetol fugg. Ha levegos a hocserelo igazad van, de mar par meterrel a felszin alatt is kozel allando a homerseklet. Talajszondaval az atlagos hatasfok 300% folotti is lehet, akkor minek bajlodna valaki a levegos megoldassal? Ha a tobbiek altal emlitett hotarolast is bevetik, akkor kapcsolt arammal fel lehetne hasznalni a "folos" energiat, jojjon az barmilyen forrasbol.
Oszinten szolva a klimak idiotan mukodnek. Akkor akarunk hot leadni, amikor a legmelegebb van kint, de pont ebben az idoszakban rossz a hatasfok. Raadasul az energiat kidobjuk az ablakon, ahelyett, hogy vizet melegitenenk vele.
-
Pakson kezdetben 3,6%-os dúsítású kazetták használtak, nemrég tértek át a 3,82%-ra, és most folyik a 4% feletti fűtőelemek bevezetése. Idén fog majd órát tartani nekünk az atomerőmű egyik munkatársa, aki a zónatervezést végzi, akkor tudok majd pontosabb infokat eről mondani.
-
Rive
veterán
ArchElf:Szerintem komolyan meg kell gondolni a gázhasználat visszaszorítását a villany javára...
Nem megoldhatatlan, sőt: de gondoskodni kell arról, hogy ez a fajta fogyasztás koncentrálható legyen a mélyvölgyi időszakra (energiatárolás). Akkor kifejezetten hasznos is lehet a dolog a VER szempontjából.
Csak, ahogy mondod is: sok-sok beruházás...villamos:Azt nem tudtam, hogy a gázüzemű erőművek áram termelésén kívül távfűtenek is...
Ez inkább fordítva működik: egyes fűtőművek a haszon növelése érdekében áramot is termelnek...Lars:És ha bele gondolsz, mennyire jó a sok kicsi, ímmel ámmal karbantartott és valamennyire beállított tüzelő berendezés, mint egy nagy hatásfokú, aminél elsődleges a hatásfok és a kibocsátás kérdése.
Nomost pl. a hőenergia tárolása 'nagy' méretekben szinte megoldhatatlan - kis méretben viszont a legkevésbé sem gond... Bojler, ugye. -
#112
frescho
addikt
Thunderzolee
#109
válasz
Thunderzolee
#109
üzenetére
Thunderzolee: Kerlek par adattal egeszitsd ki, mert igy nem lehet beloni idoben es beruhazasban. Mikorra prognosztizaljak? Milyen eromuvi beruhazasokkal? Milyen fogyasztas bovulesi trendet vesz figyelembe? Mibol jon a prognosztizalt zold energia? A legjobb lenne, ha valami linket adnal.
lapa: atombomba Megmondom oszinten, hogy nem ertem hogyan jon a hoszivattyuhoz a noti fogyasztasa. Hoszivattyuval futeni lehet, aram termelesre finoman fogalmazva nem idealis.
-
lapa
veterán
sajnos a megújulók még hőszivattyúkat hajtva is elenyésző energiát termelnek. nemrég olvastam, hogy Németországban a fogyasztás növekményét se fedezi a újonnan telepített megújuló.
számolgattam mennyi lenne egy 20-30w notit 7/24 hajtani megújulóról. a végén csak sírtam. szóval ha a hőszivattyút engedékenyen 20% teljesítmény-igényűnek vesszük (ami nem igaz mert -10 fokban a legjobbak is közelítenek 100%-hoz), akkor még mindig hiányzik... ...úgy 20-szoros teljesítmény.
az első lépés az lenne, hogy tízszeresére kéne növelni minden fosszilis árát. addig semmilyen lényegi elmozdulás nem várható.
-
lapa
veterán
ahogy tudom az atombombánál alapvetően két komoly feladat van:
az egyik, hogy megfelelően dús urán legyen benne. ehhez brutális technika kell, hangsebesség körüli vagy feletti kerületi sebességű centrifugákban kell hónapokig válogatni a 235 meg 238 (?) izotópokat. nem otthon megcsinálós cucc.
a másik mérnöki probléma, hogy a bomba begyújtásakor rendkívüli mértékben össze kell préselni a hasadóanyagot, egyébként legfeljebb az alatta állókban okoz kárt. ezt precíziós összerobbantással érik el, az atombombát jellemzően egy sima bomba gyújtja be. ez sem olyan, hogy otthon összedrótozod.
a hidrogénbomba erre tesz még egy kupacot, tehát azt meg a hagyományos bombával begyújtott fissziós bomba gyújtja be. amikor nagyon hideg volt a háború erre még további hidrogénbombákat álmodtak ill. el is készítettek párat. asszem a cár bombában is több fúziós bomba robbant.
az sg.hu-n volt korábban nagyon alapos történelmi és technikai áttekintés egy cikksorozat keretében.
-
#109
Thunderzolee
veterán
Thunderzolee
#94
válasz
Thunderzolee
#94
üzenetére
Kérem szépen, én itten tegnap jól félre lettem értve.
Am Rive nagyjából azt írta amire én is gondoltam.
Beteszek azért egy táblázatot még, segítvén az erőmű-típusok közti választást. -
És ha bele gondolsz, mennyire jó a sok kicsi, ímmel ámmal karbantartott és valamennyire beállított tüzelő berendezés, mint egy nagy hatásfokú, aminél elsődleges a hatásfok és a kibocsátás kérdése. Merthogy akik üzemeltetik, nekik lét kérdés hogy minél olcsóbban minél több hőt termeljen. Ráadásul a káros anyagok kibocsátását eléggé szigorúan ellenőrzik ... Folyamatos mérés stb ...
-
válasz
villamos
#104
üzenetére
Nem mindegyik gázüzemű erőmű távfűt is, csak nagy részük
Álltalában ahol erőmű van, ott távfűteni is szoktak. Ha már egyszer ott vannak a berendezések, úgyis termel hőt, akkor miért ne.
Pl Oroszlányi Erőműben is van távfűtés, pedig nem az a fő profil. Egyik gépet megcsapolják, és már mehet is hőközpontba a gőz -
ArchElf: Pont erre gondoltam. Szerintem a gazrol fokozatosan el fogunk mozdulni az aram fele. Ha hoszivattyut hasznalnak, akkor hatekonyabb, mint a gaz, meg a tobbszori atalakitassal is. Raadasul ugyanaz a berendezes hasznalhato klimakent es barmirol elmegy, ami aramot allit elo, legyen az nap-szel-viz-atom-szeneromu.
Nagyfeszultsegu tavvezetekeknel kisebb a veszteseg. A veszteseg=Aram negyzete * vezetek ellenallasa. Mivel az atvitt teljesitmeny = U * I, igy azonos teljesitmenynel a feszultseg novelesevel aranyosan csokken az aram es negyzetesen a veszteseg.
-
villamos
őstag
Én csak arra gondoltam (telefonos fejjel), hogy mire Paksról az ország másik felére eljut az áram, a vezetékek csillapítása miatt veszteségek lépnek fel. Legalábbis feltételezem, hogy van némi csillapítása több száz kilométer vezetéknek... Vagy ez elhanyagolható?
Azt nem tudtam, hogy a gázüzemű erőművek áram termelésén kívül távfűtenek is...
-
ArchElf
addikt
Mondjuk az is érdekes, hogy NY európában, ahol általában nincs gáz (pl BENELUX), ott szinte mindenhol villamos fűtés van. Nálunk csak azért elterjedtebb a gá, mert minden sarkon van egy gázcsap.
Amióta viszont a téli gáz kérdése néha több, mint kétséges valamint a hőtermeléses villamos ellátás is kezd háttérbe szorulni: Pesten pl. egyre kevesebb a főtáv előfizető, a hőtermelés javát meg a legtöbb helyen már nem az erőműben hanem épületenkén lokális hőközpontokban (ami ugye áramot nem termel csak fogyaszt) biztosítják.
Szerintem komolyan meg kell gondolni a gázhasználat visszaszorítását a villany javára (persz ez legalább annyira komoly infrastruktúrális befektetéssel járna, mint a most tervezett mindenféle gázvezetékek).AE
-
EmberXY
veterán
Szerintem sem fog változni a felhasznált energia mennyisége, legalábbis csökkenni biztosan nem a jövőben, bár egyre energiatakarékosabb berendezéseket gyártanak, azonban ha elterjednek az elektromotoros járművek, a sokszorosára fog nőni az elektromos energia felhasználása.
-
EmberXY
veterán
Akkor mostmár értem, hogy miért lehetett nukleáris robbanás is, még ha nem is túl nagy...
Ezek szerint a reaktorok viszonylag biztonságosak, és megfelelő odafigyeléssel és a szabályok betartásával megelőzhető a baj...
Aki atombombát akar építeni, az meg dúsítson magának uránt.. -
Rive: Erdemes lenne megfigyelni az energia trendeket. Szerinted vlah elindul lefele a felhsznalt elektromos energia mennyisege? Ha most nem inditjak el a beruhazast, akkor hiaba hosszabbitjak meg a jelenlegi blokkok elettartamat, nem fognak elkeszulni idoben az uj blokkok.
Lars: nincs kozom hozza
EmberXY: Teljesen mas a ketto. Eleve a dusitas: 5% alatt vs 85% folott. A reaktorok nem tudnak akkorat robbanni , mivel nem lesz meg az a szuperkritikus tomeg, ahol eleg ido van az energiatermeles felfutasara. A pusztitast az eromunel inkab a felaktivalt anyagok okozzak. Csernobilnal is a grafittuzzel kerult nagy mennyisegu radioaktiv termek a levegobe, de az uran nagy resze ott van a szarkofag alatt.
-
EmberXY
veterán
Én inkább a durranógázas verzióra tippelnék bár írtad, hogy az is lehet, hogy a reakció "elfújta" önmagát.. Itt lenne egy kérdésem: mekkora az a hasadóanyag mennyiség, ami egyszerre egy helyen van a reaktorban,illetve mekkora különbség van az atombombáknál és a reaktorokban használt hasadóanyag mennyisége és minősége között?
Gondolok itt arra, hogy pl egy reaktor adott helyzetben tudna-e akkorát robbanni, mint egy atombomba...
Bár azzal tisztában vagyok, hogy a reaktorokat nem úgy tervezik, mint az atombombát, hiszen a cél teljesen más a két esetben, ezért a bombánál a lehető legnagyobb "hatásra" törekednek, de kíváncsi vagyok, hogy egy reaktorban található hasadóanyag mekkora pusztítást tudna végezni...? -
#97
Rive
veterán
Thunderzolee
#94
Rive
veterán
válasz
Thunderzolee
#94
üzenetére
Gondolom villamos arra gondolt, h esetlegesen ne gáz alapú erőművekkel kelljen megtermelni a kieső paksi villamos energiát a jövőben.
Szóval akkor kicsit bővebben.
Ahogy a többiek is irták már, vannak un. alaperőművek,meg csúcs- és ütemezett erőművek. A fogyasztás pedig - amivel a termelésnek elég pontosan egyensúlyban kell lennie - úgy fest, hogy van egy ca. 4GW-os vögy este, meg egy ca. 6-7GW-os csúcs napközben.
Paks meg még egy-két dolog, amit nem lehet vagy nem érdemes lekapcsolni (pl. hőszolgáltatással kapcsolt villanytermelés, KÁT meg hasonlók), megy folyamatosan: ez ma lefedi a völgyidőszaki fogyasztást. A nappali csúcs idején tervezetten szállnak be a többi erőműfajták: szén, viz, gáz. A finomabb ingadozásokat a gáz kompenzálja, a durvábbakat meg az ütemezés.
Gázt két ponton fogyaszt a rendszer. Egyik a hőszolgáltatással kapcsolt villany: ezt ugye - mivel a hőszolgáltatás állandó kivánalom - nem érdemes piszkálni illetve Paks léte vagy nemléte nem hat rá.
A másik pont az ingadozások kompenzálása. Erre - ha elérhető - vizet használnak, illetve annak hiányában gázt. Csakhogy ez meg nem a termelésnek, hanem az ingadozásnak függvénye, azaz megintcsak nem Pakstól függ... Hanem a szelesektől meg a véletlentől...Felmerülhet még, hogy a lassan kiöregedő erőműparkot gázos alaperőművel pótolni... De ez meg drága. A gáz egyszerűen nem való ütemezett erőműnek. Nem éri meg. Ezen a ponton tehát megintcsak nem Paks hanem a szén az, ami bekorlátoz.
Egy pont van, ahol Paks meg a gáz egybekavar, az pedig az éjszakai völgy. Ami jelenleg úgy néz ki, hogy ca. 2GW Paks, meg 1.9GW kapcsolt hő/villany, plusz 100MW szél. Ha lesz még 2GW Paks, akkor valamit nagyon át kell szervezni, hogy a túltermelést fel tudja venni a rendszer. És ez nem egyszerű - de a hőszolgáltatásnak üzemelnie kell. Jó eséllyel Paks lesz a vesztes.
Ezen felül van még az, hogy a szabályozási gázszükségletet némi szivattyús-tározós erőművel csökkenteni szeretnék, csak ez meg nem Paks- hanem szél-releváns, plusz állandóan kútba esik a zöldek miatt.
NEM rakom OFF-ba.
-
Alap Erőművi kapacitás is kevés, vagy nincs kihasználva jelenleg.
Ha megnézed a Mavir honlapját, az aktuális fogyasztás mindig nagyobb, mint a termelt teljesítmény. Sajnos ezt még kellemetlenebbé teszi, hogy a KÁT idővel meg fog szünni, és sok helyen egyszerűen le fogják szerelni a meglévő technikákat, esetleg egyszerűen megállítják a gépeket, hogy ne termeljen " veszteséget "
Persze ez már nem szorosan a témába vág, és nem is szándékozom ebbe az irányba terelni a hozzászólásokat, csak gondoltam tisztánlátás érdekében ez is ide tartozik.
Én részemről minden fejlesztést támogatok, mert azt látom, hogy igenis szükség van rá. Legyen ez atom, vagy más típusú erőmű építése.
Gondolom te tisztában vagy ezekkel a dolgokkal, a cikkből kiderül, hogy "közel vagy a tűzhöz " -
#95
frescho
addikt
Thunderzolee
#94
válasz
Thunderzolee
#94
üzenetére
Nem lehet teljesen kivaltani. Franciak probalkoztak csucseromukent uzemeltetessel, de erosen nem gazdasagos. Az atom alaperomunek valo. Esetleg megerne kulfoldre eladni a folosleget, de ez mar alom kategoria.
hoffmann_: Ez politika, nem szeretnem nagyon feszegetni a temat, fokent nem partoskodni. Egy uj atomeromu ugyanugy kezelheto presztizsberuhazaskent, mint 150km autopalya vagy a 4-es metro. Abban is hasonlo, hogy mienk a szamla es a gyerekeinknek es unokainknak hoz hasznot.
-
#94
Thunderzolee
veterán
Rive
#88
-
hoffman_
nagyúr
Rive kolléga rácáfolt, erre én nem is gondoltam. Ha Pakson van lehetőség még blokkot létrehozni, akkor a hely kérdése egyszerűsödött. Bár voltam Pakson, körbeszaladtam az erőműben, de nem rémlik új blokkról való mondandó, csak a régeik korosodása - ami még nem vészes, tegyük hozzá. Más helyen azért sem gondolkodtam, mert adott, hogy folyó mellett feküdjön, de a terepviszonyok, és helyi lakosság is kérdés - bár lehet, hogy ezt csak én gondolom ekkora problémának.
(a blokk látványa azért elég komoly benyomást gyakorolt, mindneképpen lehengerlő, monumentális látvány, és ez még nem is a csúcsok csúcsa...)A kivitelezés pedig ott bukik el, hogy kicsiny hazánknak ez nem olyan sürgető probléma, a vezetés jelenleg a propagandával, később annak be, vagy épp nem betartásával lesz elfoglalva. Óriási beruházás, tehát előbb a jelenlegi pénzügyi/gazdasági problémákra kellene hosszútávú megoldás. Az EU pedig felejtős, egy halom pénz jött már tőlük és invesztálódott a semmibe, nem fognak tolongani a milliárdokkal, hogy elherdálják.
De ne legyen igazam
-
-
hoffman_
nagyúr
Mármint pontosan mire vagy kíváncsi?
mod:
Most nézem csak. Tudom, hogy nem minden sarki boltban van, de 1400 dollár egy kilo urániumért azért elég szép (reaktor minőségű = dúsított?), tekintve, hogy az erőművekben használt módósulat az elenyésző 1%-ot teszi ki, és szintén tekintettel arra, hogy 1 kiló urán nem kevés
-
EmberXY: Egy atomrobbanas is lehet kicsi. A maghasadas soran felszabadulo energia szetvethette a magot. Mivel nem volt ami hosszabb ideig egyben tartsa a szerkezetet hamar "elfujta" magat a reakcio. A bombaknal erre kulon figyelmet forditanak. A masik opcio, hogy a tulhevult vzgozbol hidrogen fejlodott es az robbant be (durranogaz)
bandus: pm
villamos
Par dolgot kiemelnek, a pontos adatokat ha nem haragszol most nem keresem elo, azokat a fenti linkekekn megtalalod.
Csernobilban ha a teszt megkezdesevel egyutt leallitjak a reaktort, akkor nagyon nagy valoszinuseggel megusztak volna. Azert nem allitottak le, hogy esetleg ismetelhessenek, de magahoz a teszthez eleg volt a leporgo turbina es a keringetoszivettyuk mukodtetese. Ez kb fel perc...
A kiegett futoelem reprocesszalhato. Kivonjak a felhasznalhato anyagokat, majd ujra mehet a reaktorba. Alternativa, hogy egy gyors reaktorban (vagy nehezvizes moderatorosban) elegetik a maradekot es +energiat termelnek vele. Jelenleg kiemeles utan 5 evig pihentetik, majd visszaszallitjak az oroszoknak. (ez 98 ota szunetel) Erdemes megemliteni, hogy a futoanyag koltsege csak 10-15%-a a megtermelt aram aranak. (Reaktor minosegu uranium ara 1400$/kg volt 92-ben.) Ha az ara 3x nott volna a gazarral aranyosan, akkor a megtermelt aram koltsege 20-30%-al novekedett volna. De tudtommal az uranra nincs akkora novekedes ugras, inkabb kinalati a piac egyelore.
Szukseg lenne uj blokkokra, amit ha elkezdenenk epiteni, akkor ismerve a hazai viszonyokat talan elkeszulne, mire a VVER440-ek leallnak.
hoffman_
erlek ecseteld. Komolyan erdekel, mert nekem olyan erzesem van, hogy egyre tobbet es tobben beszelnek rola. Raadasul a politikusok sem utasitjak el. (A paksi emberek meg fokent nem.)Rive: Rovid tavon nincs, de nem lenne szukseg uj gazeromure.
-
Rive
veterán
Mit lehet kezdeni a Pakson keletkező kiégett fűtőelemmel?
A reprocesszálás létező technológia - csak nem hazai szinten.Mennyibe kerül egy fűtőelem?
Tulajdonképpen milyen méretű a reaktor, illetve a fűtőelemek? Mennyi víz van benne működés közben?
Azért nem olyan nehéz ezekre ráguglizni, bocs...Az erőmű az ország villamosenergia szükségletének kb 30-40 % -át fedezi. Kérdés, hogy esetleg érdemes lenne az ország másik részén építeni egy másik erőművet (újabb technológiájút), ami szintén el tudna látni újabb 40% -ot?
Az, hogy helyileg hol épitik, szinte mindegy. A jelen telephely alkalmas további blokkok fogadására, tehát logikus lenne ugyanoda.A villamosenergia-ellátás nem egyszerű ügylet. Bármi további blokk komoly fejlesztéseket igényel a VERben is, mert különben az nem tudja fogadni az outputot.
lehet hogy az EU támogatná, és a befektetés idővel megtérülhet.
Paks2-t az EU nem támogatná, semmilyen formában. Legalábbis a jelen szabályozás szerint nem.Nem beszélve arról, hogy így kevesebb gázt kellene használnunk...
Az atomerőműnek nincs közvetlen kihatása az ország gázfogyasztására. -
hoffman_
nagyúr
Eddigi mag és egyéb fizika terén megszerzett tudásom alapján ez azért elég távlati dolog, de jó, mert bárki, akivel beszéltem, pozitívan áll a dologhoz, és végső soron én is így vélekedem, elvégre csak vissza kell nézni az elmúlt párszáz évet
villamos:
Én nem sok esélyt látok egy új atomerőműre. A hely sem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnik, a többit nem ecsetelem - de nekem se lenne ellenemre a dolog.
A kérdéseid közt van ami engem is megfogott, a választ én sem tudom, de kíváncsi vagyok, hogy mennyit áldozunk a hasadóanyagunkra. -
villamos
őstag
Nagyon érdekes cikk.
Bocsánatot kérek, ha buta kérdéseket fogok feltenni...
Csernobilban melyik volt az az utolsó mozzanat, amikor még meg lehetett volna előzni a katasztrófát?
Mit lehet kezdeni a Pakson keletkező kiégett fűtőelemmel? Fel lehet még használni valamilyen célra? Vagy átalakítható valami használható anyaggá?
Kitől vásároljuk az erőmű működéséhez szükséges uránt (ha ezt lehet tudni)? Mennyibe kerül egy fűtőelem?
Tulajdonképpen milyen méretű a reaktor, illetve a fűtőelemek? Mennyi víz van benne működés közben?Az erőmű az ország villamosenergia szükségletének kb 30-40 % -át fedezi. Kérdés, hogy esetleg érdemes lenne az ország másik részén építeni egy másik erőművet (újabb technológiájút), ami szintén el tudna látni újabb 40% -ot? Igaz, hogy ez irdatlanul drága lenne, de lehet hogy az EU támogatná, és a befektetés idővel megtérülhet. Nem beszélve arról, hogy így kevesebb gázt kellene használnunk, így az a lakosság számára olcsóbb lehetne talán.
-
EmberXY
veterán
"A források nem értenek egyet, hogy hidrogén vagy nukleáris robbanás volt..."
A cikk jól van összerakva, jó volt olvasni és lekötötte a figyelmemet végig, a téma is érdekes.
Azonban az lenne a kérdésem, hogyha ez nukleáris robbanás lett volna (nem tudom, hogy végül mi az álláspont ebben a kérdésben), akkor nem tarolt volna le egy kicsi többet, kvázi "mindent" a közvetlen környezetében?
A képen is jól látszik, hogy a reaktor körül lévő épületek szinte sértetlenek....
A nukleáris robbanás hatásait ismerjük sajnos a történelemben, ezért is tartom furcsának ezt a dolgot..
Az kétségtelen, hogy hatalmasat robbant, de biztos, hogy nukleáris (illetőleg hidrogén...) robbanás volt? -
lapa
veterán
a Toshiba reaktor hoax. ezt pont az általad linkelt oldal taglalja a Toshiba hivatalos válaszát is megtalálod a lapon.
valaki írta még, hogy fúziósból kéne már működő. nemcsak, hogy működő van, de már többlet-energiát is termeltek. a baj az ipari méretű és gazdaságilag is reális megvalósítás. korábban úgy volt, hogy a jelenleg burkolatként használt lítumból rendkívüli mennyiség kell, és folyton cserélni kell. pár év csak a robotkarra ment-megy el, ami cserélgeti a paneleket.
szóval az se nagyon zöld, ha a bányászat tényleges (és nem olcsó olajon élősködő) energiaigényét nézzük.
de a fúziónál eleve úgy számolnak, hogy "majd csak lesz valahogy", 20-30 év alatt remélik megoldódnak ezek a problémák a tudomány fejlődésével.
-
#78
frescho
addikt
WonderCSabo
#76
válasz
WonderCSabo
#76
üzenetére
Koszonom, bar szerintem boven van rajta mit csiszolni. Fuzios reaktorok? Nagyon a jovo. Az elmeletet mar ismerjuk, csak a gyakorlati megvalositas kesik. Hidegfuziot mar megvalositottak, sajnos az energiamerlege negativ. Remelhetoleg, idovel szuletik valami attores es lesz "ingyenenergia" Addig is hasznalhatnank az emlitett energierosito-thorium szaporitos megoldast.
bandus: A tudasom felszines. Sajnos a szakiranyu tovabbkepzest kepzest ugy talaltak ki, hogy dolgozo ember ne tudja elvegezni. Ez egy kulon posztot is erdemelne, mert evek ota nem talalok olyan kepzest, ami szinvonalas es ertelmes idopontban lenne.
-
#77
ArchElf
addikt
WonderCSabo
#76
ArchElf
addikt
válasz
WonderCSabo
#76
üzenetére
Az is megérne egy külön cikket
Kicsit utánanéztem ma reggel, és bőven össze lehetne hozni abból is egy néhány oldalt - most olvastam, hogy épp sikerült összegozni egy 1 MJ-os lézer lövést...Az előző témához pedig: Toshiba - mikro fissziós reaktor
AE
-
#76
WonderCSabo
félisten
WonderCSabo
félisten
Nagyszerű cikk! Tetszik a stílusod.
A fúziós reaktorokról mi a véleményed? -
jó írás
nem is találtam benne hibátígy gyorsan átfutva. ha ennyire érdekel a téma, még sokra viheted ezen a pályán. annyival kiegészíteném, hogy a 4G reaktoroknál jelenleg 6 kutatási irány van. az egyik az SCWR (és ennek európai változata, a HPLWR. ezzel én is foglalkoztam egy darabig, de aztán sajnos megakadtam a dologgal).a többi a VHTR, GFR, SFR, MSR és LFR. Akiket érdekel itt van hozzá a wikipediáslink.
-
tihs: Ha egyaltalan bemutatjak.
Meg az atkosban kemia-fizika szakkorre jartam, igy kicsit tobb dolgot lattam. Vegulis tok mindegy milyen fem, a lenyeg, hogy nem igazan egeszseges, ha vizzel erintkezik. Japanoknal is szep kis galibat okozott. ArchElf hozzaszolasabol megtudhattuk, hogy ropke 15 eves leallas utan nemsokara ujrainditjak, ha minden jol megy.Silentfog: Nem kell finomitani, ha grafit moderatorral, vagy nehezvizzel kombinalod. A szomszedok meg majd sugaroznak az oromtol.
k_laci: Nem lehet mindent egyszerre...
-
Be fogják dobni, szerintem nem is kell sokat várni. A proton és neutron belső felépítéséről, még mindig keveset tudunk, ez változni fog, ott lehet a megoldás kulcsa.A hasadásnál természetes folyamatot gerjesztünk természetessel / lassú neutron + instabil nehéz mag /.Mi lenne ha egy nukleon belsejét tudnánk manipulálni, irányítottan, valamilyen edddig nem ismert eljárással.Csak el kell érni a két proton kritikus közelségét, ezt nem biztos hogy csak a nagy nyomás+hőmérséklet párossal lehet megvalósítani.
-
#68
k_laci
tag
Thunderzolee
#34
k_laci
tag
válasz
Thunderzolee
#34
üzenetére
ez nagyon jó film, láttam már, a History-n ment..
h ne legyek nagyon off, a cikk is kiváló, sokat lehet tanulni belőle, csak így tovább
( a fúziós erőművekről írhattál volna, hiába még csak kisérleti szinten áll, de a távoli(?) jövőnk azért az..
) -
#65
Silentfrog
veterán
Silentfrog
veterán
Jo kis irás!
Ha szerzek egy kis uránt akkor inkább erőmüvet dobok össze sörkollektor helyett,ha már igy ki okosodtam -
válasz
commanDOS
#50
üzenetére
commanDOS: jol irod, a racsszerkezetet gyengiti, ridegge valik az anyag. A VVER szerencsere nagyon konzervativ tervezes. A szamitasok adta anyagvastagsagot, szorozd meg a meretezd tul, szorozd me k-val. Valahol azt hallottam (urban legend?), hogy Ivanek boven (2 folotti) hagytak ra. Raadaskent a cseh ipar akkoriban is jobb minosegben gyartotta le, mint az eredeti szovjet.
Rover623: Akartam meg egy oldalt az erdekessegeknek, de mikor osszeirtam rajottem, hogy hosszabb lenne, mint maga a cikk. Pelletes reaktor, nuklearis raketa, balesetek (szlovakia, TMI...), BME es KFKI kutatoreaktor, termeszetes reaktor... Az hozzaszolasok kozott egy reszet mar belinkeltem.
sh4d0w: Nem mindig derul ki. Kisebb esemenyek belul maradhatnak a kontenmenten, vagy olyan kicsi a szennyezes, hogy nem igazan merheto messzebb. INES 3 volt mar Pakson is, az alattiak meg eleg gyakoriak (az 1-be kis tulzassal mar az is beletartozik szinte, ha valaki elejt egy csavarhuzot a reaktorkamraban ) A 4-es szintu volt Csehszlovakiaban, nem tulsagosan messze tolunk.
bozont: Uzemeles kozben kb. ugyanannyi es hasonlo osszetetelu kis/kozepes intenzitasu hulladek keletkezik. (felteve, hogy reprocesszaljak a futoelemeket) A leszerelesnel viszont jobb a fuzios. Mar csak meg kellene epiteni egy mukodo peldanyt.
-
bozont
veterán
Igaz, igazából arra gondoltam, hogy kevés radioaktív szemét keletkezik és az is kis felezési idővel, csak már fáradt voltam.
El tudtam olvasni végre az írást, nagyon jó lett.
Sok újdonságot találtam benne.
Kár, hogy az egyetemen nincs túl sok idő ezzel a témával foglalkozni a fizika óra keretében, pedig a fizika tanárom Pakson dolgozott jó ideig. Azt már nem tudom milyen beosztásban, de sok embert irányított, szóval magasan helyezkedett el. Szeretttem az óráira járni, kár hogy csak két félév volt.Tudom, hogy nem mostanában fognak elterjedni a fúziós erőművek sajnos, csak reménykedek, mint ahogy abban is, hogy a napkollektorok hatásfoka elérje legalább az 50%-ot. De ezek most még csak szép álmok.
-
sh4d0w
félisten
Hasonlóképpen derült ki a csernobili baleset is, az oroszok lapítottak, mint tányérakna a fűben. A svéd FOSMARK erőműnél a belépő dolgozókon fedeztek fel radioaktív porrészecskéket; a svédek előbb a közeli ignaliai erőműre gyanakodtak, de amikor felvilágosítást kértek a ruszkiktól, akkor derült ki, hogy Ukrajnában történt baleset.
-
commanDOS
senior tag
Az egyik professzor, aki tanított főiskolán tagja ennek a bizottságnak, akik az erőmű élettartamának meghosszabbításán munkálkodnak.
Tulajdonképpen egy atomerőmű élettartamát a reaktortartály élettartama határozza meg. Mivel ez egy bonyolult és baromira drága berendezés, ha ez nem működtethető tovább biztonságosan, akkor az egész erőmű egy huncut fillért nem ér. A tartály élettartamát maga a sugárzás csökkenti, úgy tudom, hogy a paksi esetében ez egy vastagfalú acéltartály,
több cm rozsdamentes, korrózióálló acél bevonattal. Csakhogy a térhálót ért állandó sugárzás idővel, apró hibákat okoz a rácsban, amiből akár nagyobb probléma is lehet idővel.
Jelenleg ezt úgy küszöbölik ki, hogy a tartály szélére több éves fűtőelemeket raknak, melyek sokkal kevésbé aktívak, a tartály közepén pedig a nagyobb aktivitású fűtőelem kazetták vannak. Így próbálják csökkenteni a tartály falát érő sugárzást.
Azért tegyük hozzá, hogy ez egy igen masszív szerkezet, az élettartamát is rendesen túlméretezték nem egy biztonsági tényezővel számolva. Mert ha valahol számít a biztonság, ez az a terület.Köszi a cikket egyébként
-
#49
klambi
addikt
Thunderzolee
#34
klambi
addikt
válasz
Thunderzolee
#34
üzenetére
mi a szám címe ami a film alatt van?
-
Ket dologgal egeszitenem ki:
A legkonnyebben begyujthato deuterium - tricium fuzional neutronsugarzas is van. Ez hasonlo felaktivalja az eromuben levo anyagokat.
Nem hiszem, hogy par evtizeden belul lesz belole barmi is. A forro plazma egyben tartasa, hutese stb. uj technologiat, anyagokat igenyel. Talan majd az unokaink idejeben.
-
bozont
veterán
"...az atomerőművek kategóriájába tartoznak a fúziós erőművek?"
Nem, a kettő teljesen más elven alapszik. Míg az atomerőmű a maghasadáson, addig a fúziós (ahogy a neve is mutatja) a különböző atommagok egyesülésén alapszik. És tényleg jó lenne, ha minél előbb működő képes lenne a dolog és nem csak labori körülmények között, mert jóval több energia nyerhető így. Ráadásul a környezetet sem szennyezi, mert nincs káros radioaktív sugárzás.
-
caizzz
senior tag
Nagyon jó cikk, közérthető de ennek ellenére pont eléggé informatív és összeszedett. Grat!
Egy kis félOFF, de aktuális:
Elkezdődhet a paksi bővítés engedélyezési eljárása
"négy szóba jöhető reaktortípust fel is sorol: az orosz AES-2006, az amerikai AP-1000, a francia-német EPR, illetve a francia-német-japán ATMEA típust." - Első 1200, az AP ~1200, utolsó 2 pedig várhatóan 1600 MWe. Az AES lenne a legjobb szerintem, mivel az egy ismert típus, hisz ~ugyanaz mint a korábbi VVER amiből vannak a 440-esek is itthon. -
Köszönöm a cikket, tényleg sok információ van benne. Közérthető, és nem utolsó sorban eloszlat sok sok olyan tévhitet, ami az emberek fejében van.
Részemről " hagyományos " erőműben dolgozom, de ahogy elnézem szerkezeti szempontból nem sok különbség van
A biztonsági reteszeket nem véletlenül találták ki, és a problémák álltalában abból adódnak, hogy kiiktatják őket. Vannak esetek, amikor érthető lehet, de ésszerű keretek között. Atomerőművek esetében viszont kizártnak tartom, hogy bármilyen reteszt kiiktassanak. A másik fele, amiről sokszor említést tesz a cikk, hogy hozzáértő, és kompetens, képzett emberek üljenek ott mindig. Ezt azt hiszem nem lehet elégszer hansúlyozni. Hiába van a technika, azért felügyelje őt egy ember. Ez az állítás fordítva természetesen legalább annyira igaz -
Koszonom neked es mindenki masnak is. Tobb cikk is kijonne ebbol a temabol. A biztonsag-baleset reszhez kis fuszer:
A szomszedban (akor meg Cseh)Szlovakiaban nem ment rendben az elso reaktoruk beuzemelese. Igaz ok egy teljesen uj tervezessel probalkoztak. Erdekes, hogy a leallitashoz vezeto balaset ott is emberi hiba volt. Bovebben.
Ilyen az, amikor ezt egy "hozzaerto" ujsagiro talalja: Magyar Narancs
-
ArchElf
addikt
Érdekes kis cikk. Legalább itt releváns információkat olvashat az ember az eseményről (Csernobil)... A Jövőképben említett japán Monju reaktort pedig ~15 év után, többszöri halasztás után, a hónap végén (2010 március) valószínűleg újraindítják.
AE
-
-
Az atombomba hatasairol irtam par sort. Az eromuveknel inkabb csak a fallout johet szoba. Tudomanyosabban a legkori robbantasokrol itt talasz anyagot.
Statisztikai szempontol parszor emlitik ebben a cikkben egy baleset hatasait.
Elet a Csernobil altal szennyezett teruleteken
A taplaleklancra gyakorolt hatasrol is van cikk.
-
#34
Thunderzolee
veterán
Keiichi
#33
-
Keiichi
csendes tag
Nagyon jó írás!
Nem is tudtam hogy ennyiféle reaktor típus van
Én eddig csak az azt a fajtát ismertem, ami veszélyes, és bármikor robbanhatKicsit off, kicsit nem :
Nekem egy olyan gondom van, és úgy gondolom szorosan kapcsolódni látszik eme témához,ami a következő:
Ugye mostanában ömlenek a "mindenki zombi lett" és/vagy kipusztul az emberiség 99% a filmek..
DE!
Én nem emlékszem olyanra amibe egyáltalán megemlítették volna, hogy mi történne valójában ilyenkor. Vagyis milyen károk, következményei lennének, ha egyik pillanatról a másikra az ember mint veszélyes dolgok megépítője és felügyelője eltűnne?Lehet van már ilyen témát boncolgató írás, de még nem nagyon találkoztam olyannal, aki is írta volna, akár csak egy könnyebb eszme futtatásként: "Mi lenne ha... "
Valószínű fórumon indítani fogok egy témát róla(lehet egy átfogóbb cikket is), mert komolyan érdekel, hogy más ember hogy képzeli az ilyen (nevezzük helyzetnek) dolgokat. Mennyire tudja átélni, beleérni, átlátni az akkori dolgokat, onnan a monitor túloldaláról, a kényelemes fotelből.
Keiichi
-
#32
richpublic
tag
richpublic
tag
nagyon jó írás
okosabb lettem -
halleck: Eliras, ha olvastad tobbszor emlitem a helyeset. Rogton javitom. Egeszen pontosan:
U-238 + n -> U-239 -- (beta bomlas) -> Np239 + e + anti neutrino --(beta bomlas)-> Pu239 + e + anti neutrino
Lenry: Magatol beindul. Az uran termeszetes bomlasa eleg neutronforras. Onnan ugy kepzeld el, mint a dominot. Egyet megloksz, abbol lesz 2, 4 ,8, 16 .... vegul tobbmillio ledol. A termeszetes bomlas legyen a kamion, ami a haz elott megy el es atlagosan adott idonkent ledol tole egy domino. Annyi csak a feladat, hogy instabil allapotuva kell tenni a reaktort
Sh4dow: Igen, a goz dobta le a reaktorfedelet. A masodik robbanasnal vitak vannak. En a gazrobbanasra szavaznek. A cirkonium es a vorosen izzo grafitt, mint katalizator mukodott es hidrogen keletkezett. A hidrogen a legkori oxigennel durranogazt alkotott es bummmm.
Pozitiv visszacsatolas azt jelenti, hogy a reakcio onmagat erositi. A reakcio sebessege egyre jobban gyorsul. Ahogy az ido tart a vegtelenhez a termelt energia is oda tart(ana). Csak ugye a megtermelt energia rovid idon belul galibat okoz.
-
L3zl13
nagyúr
A hasadóanyagok mindenféle külső behatás nélkül is bomlanak, mert instabil izotópokról van szó.
Persze a maghasadáskor (akár spontán, akár nem) elszabaduló neutronok képesek szétrobbantani a környező atomokat is.
Szubkritikus koncentrációjú és tömegű hasadóanyagnál nem termelődik elegendő neutron ahhoz, hogy fenntartsa (esetleg fokozza) a láncreakciót, de a spontán bomlás miatt ott is mindig keletkeznek neutronok.A dúsítás során természetesen nem a spontán bomlás mértékét befolyásolják, hanem azt próbálják elérni, hogy a felszabaduló neutronok minél nagyobb arányban ütközzenek más atommagokkal és robbantsák szét azokat.
Ha kellőképp feldúsítják a hasadóanyagot, akkor elég közel hozhatják a kritikus koncentrációhoz ahhoz, hogy pár ilyen, önmagában szubkritikus darabot egymás mellé már elérjék a kritikus tömeget/koncentrációt. (Azaz fenn tudják tartani a láncreakciót.)
-
sh4d0w
félisten
Az üzemzavarok gyakrabban fordulnak elő, mint balesetek. Nagy, komoly balesetből eddig 3 volt: Csernobil, Windscale, Three Mile Island. Egy-egy ilyen baleset után mindig meglódul a biztonságfejlesztés, csak hogy aztán elüljön az egész. Főleg a TMI volt nagy hatással a biztonságra, mert a reaktorkezelők csak az elképzelhető legrosszabbra voltak felkészítve, a kisebb üzemzavarok elhárítására nem, ráadásul a reaktorban lejátszódó folyamatokkal sem voltak tisztában.
Csernobil után az összes RBMK-t átépítették, hogy az üregtényező legalább 0 legyen, valamint elvégezték azokat a módosításokat a biztonsági rendszereken, amelyek bármely nyugati erőműben alapból hozzáférhetetlennek építenek.
-
Csepe
aktív tag
Azért az nem biztos, hogy a csernobili volt a legnagyobb atomerőműbaleset, legalábbis a sugárszennyezés mértékét tekintve. A 60-as és a 70-es években is történtek sokkal nagyobb szennyezést okozó katasztrófák a Szovjetunióban, amik nem kerültek nyilvánosságra. Ezeken kívül is rengeteg baleset fordult elő a fejlett országokban is, viszont tényleg csak Csernobil után kapott nagyobb figyelmet a reaktorok biztonsága.
-
sh4d0w
félisten
A reakció mindig zajlik egy atomerőműben, hacsak teljesen le nem áll. Csernobilban a problémát az okozta, hogy elforrt a hűtőközeg, valamint akkor, amikor észrevették, hogy gáz van, elkezdték beengedni a rudakat. A hibás tervezésű rudak még tovább növelték a reakciót, de a hőtágulástól elgörbültek a rudakat bevezető csatornák, így azok félúton elakadtak.
A hirtelen fejlődött gőz levitte a reaktorfedelet; közben a melegtől felnyíltak a az üzemanyagpálcák burkolatai, a bezúduló levegővel érintkezve azonnal kémiai reakció kezdődött. Nem volt itt semmiféle nukleáris robbanás, kémiai robbanás vitte le az épület tetejét és szétszórta a radioaktív grafitot. Tíz nap kellett a grafittűz elfojtásához és a reaktormag is "szabadon" volt.
Tellerék egyébként még évtizedekkel korábban felmérték, hogy a grafitmoderálású, könnyűvizes reaktorok biztonságilag kockázatosak, pozitív visszacsatolásúak, ezért nem engedélyezték az ilyenek építését. Teller meg is kapta a "reaktorellenző" gúnynevet.
Még egyébként a pozitív visszacsatolás nem azt jelenti, hogy könnyen megszalad a reaktor, hanem azt, hogy akár növekszik, akár csökken a teljesítmény, az sokkal gyorsabban megy végbe, mint 0, vagy negatív üregegyüthatónál.
-
#20
venember83
nagyúr
Thunderzolee
#12
venember83
nagyúr
válasz
Thunderzolee
#12
üzenetére
Amatőr...
Szeretem ezeket az ismeretterjesztő írásokat olvasni, kösz!
-
halleck
csendes tag
Egy kis kiigazítás:
A múlt című részben, a kép alatt írod, hogy U-235-ből Pu-239 keletkezik. Helyesen az U-238-ból, egy lassú neutron befogásával (majd két béta-bomlással) keletkezik Pu-239. Az U-235, mint ahogy az írás többi részében helyesen írod, a lassú neutron befogásával hasad.
Egyébként jó írás. -
Lenry
félisten
nagyon tetszett a cikk, de nekem egy kérdésem maradt.
írtad, hogy a Pile-1 csak egy rakás tégla volt... mi indította be a reakciót? (bár ezt "normális" erőművek esetében sem értem.)
egymás mellé rakjuk az urán darabkáékat és jön az áram? vagy ezt meg kell gyújtani, felrobbantani, megütögetni vagy mi? -
Kurutomi
csendes tag
Jó írás.
Képek,videók[Csernobil a saját szemünkkel] -
#12
Thunderzolee
veterán
jubilleum
#3
-
#11
frescho
addikt
gamerkiller
#4
válasz
gamerkiller
#4
üzenetére
Koszi, javitottam.
jubileum: Miert lenne off egy atomeromu szimulator egy reaktoros cikkben?
Akit melyebben erdekel a tema ajanlom fegyelmebe a Fizikai szemlet magyar nyelvu cikkekkel.. A regi szamok tartalomjegyzeke megtalalhato a KFKI honlapjan. Cikk a kockazatokrol es mellekhatasokrol. Az irasom vegehez egy kis adalek.
-
#10
korpicschess
veterán
korpicschess
veterán
Köszi az írást, mentem elolvasom
-
Kobe
veterán
anno volt szerencsém a paksi erőműben megfordulni és saját szemmel látni, hogy is működik ez a szabályozórudas-moderátoros kamra. Persze tisztes távolságból
a dolgok mai állása szerint az egyik legjobban hasznositható erőforrás, nem értem, hogy csernobil miatt miért fosnak tőle ennyire az emberek...ja mert 25 éve volt egy baki, aminek ha az ember ismeri a történetét, rájön hogy azért következett be, mert inkompetens barmok ültek rossz helyen...kb mint a középkori boszorkányüldözések, ha valaki elkiáltja magát hogy reaktor az már csak rossz, csak szennyező csak apokaliptikus lehet...nem baj, a green peacenek van min csámcsognia még pár évig.
Sokkal zöldebb megoldás lenne felhúzni 3-4 atomerőművet a 8-10 szén vagy egyéb tüzelésű erőmű helyett, a keletkező radioaktiv szemetet meg kilőni a fenébe a világűrbe....de nem, inkább épüljenek csak a kohók, nem baj, hogy Kinában pl egy tartományban minden percben születik egy testileg fogyatékos gyerek a szennyezettség miatt -
#8
#40731136
törölt tag
gamerkiller
#6
#40731136
törölt tag
válasz
gamerkiller
#6
üzenetére
Oké, csak gondoltam szólok. Ez az egyelőre-egyenlőre olyan gyakori hiba szokott lenni, mint a muszáj és a muszály.
Ha csak elgépelted, akkor nem szóltam semmit. -
#5
#40731136
törölt tag
gamerkiller
#4
#40731136
törölt tag
válasz
gamerkiller
#4
üzenetére
Egyelőre, könyörgöm, nem egyenlőre.
Egyenlőre a pszichopata darabol fel, miután megöl. Az a szó, amit te keresel az egyelőre.
-
#4
gamerkiller
senior tag
gamerkiller
senior tag
Csak a Csernobilos részt olvastam el egyenlőre, de amit eddig láttam, tetszik!
Egy kis elgépelési hiba:
"Nagy vonalakban a következő történt a robbanást megelőzően:
Kíséreltet akartak végrehajtani, ami során a fő keringető..."
probálja ki ezt: 
Egyébként meg a " proof of concept " részét nem szeretném látni 
. Nem gond ha egy nagy teljesítményű reaktort leállítanak.
komoly 
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
, this mondja jól.
Új hozzászólás Aktív témák
- Makulátlan ASUS TUF Gaming F15 gamer laptop(RTX 3050Ti, i5-11400H)
- Intel Core i9-13900K 24-Core 4.3GHz LGA1700 (36M Cache, up to 5.80 GHz) Processzor!
- Samsung C-HW-C440G 2.1 Soundbar Hangprojektor - 270W
- MSI Katana GF66 15.6" FHD IPS i7-12700H RTX 3050 16GB 512GB NVMe gar
- Hisense U5120GW 5.1.2 csatornás Hangprojektor 510 W teljesítmény -Dolby Atmos és DTS:X támogatás
- Magic Trackpad legújabb fajta, lightning csatlakozóval
- Telefon felvásárlás!! Honor 200 Lite, Honor 200, Honor 200 Pro, Honor 200 Smart
- Eladó arany színű Apple iphone 7 128GB / 12 hó jótállással
- HIBÁTLAN iPhone 11 128GB White -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3032, 100% Akkumulátor
- Referencia Weboldallal Világítós bill+laptop bill magyarítás. Rania 3M -is! Touchpadok is.Posta ok
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest