Új hozzászólás Aktív témák
-
-
waithEard
őstag
Bocs, hogy beleszólok, de én anno próbálkoztam hőcső készítéssel, és a porózus belső réteget üvegszálas tekercsből alakítottam ki, két réteget tekertem bele a csőbe, és működött is, bár sokat nem teszteltem.
Talán jó lenne a tervedhez is. Amúgy én mindenképp tennék bele, mert jóval gyorsabban mozog a folyadék, ha segíti a kapilláris hatás. (Ilyen kis mennyiségnél a felületi tapadás jóval erősebb mit a gravitáció.)
Próbáld ki: nedvesíts meg egy fémlapot gőzzel, és nézd meg, mikor kezd el lecsurogni a víz.... -
szab.tam
nagyúr
hogy stílusosan fejezzem ki magam, "gőzöm sincs" még róla....
nincs kizárva, hogy megpróbálom majd pucéran is.
pláne, hogy nem kell a lecsapódott víznek gravitáció ellen, felfelé "visszacsurognia".
mert hogy álló helyzeben lesz a kamra, alul a hőforrás.viszont van egy elvi, (gyakorlati?), probléma. ha nincs ez a réteg, akkor a lecsapódott víz alul buborékokba ütközhet. és ez igen rontaná a hatásfokot.
de mivel itt nagy méretek lennének, (40*40 a kersztmetszet), így elvben talán "elférnek" egymás mellett.
de ezen réteg mellett nagyon fontos a felhasznált desztvíz mennyisége, és a pontos nyomás. a vákumot pedig létre is kell hozni, meg kelll tartani, tudni kell az értékét, majd le kell zárni.
nagyon sok a nehézség, és még fontos arányokkal sem vagyok tisztában.ha érdekel a téma, itt próbálkoznak 1-2-en hőcső készítéssel.
én tőlük próbálnék lesni...
van, aki nem hűtésre akarja, hanem lakás fűtésrendszerében hőt mozgatni.(csa könyörgöm, nehogy ott is el kezdd hirdetni a 2x-4x tanokat...)
-
szab.tam
nagyúr
"A fenti grafikonon látszik: a hőcső hővezető képessége 2x-ese a tömör réznek, 4x-ese az alumíniumnak. Ez teljesen hihető. Hosszú / nagy felületen ez akár még jobb is lehet.
De a 100x-os hatásfok, ... khmm.
Belegondoltál, h ezzel azt állítod, h 1 db ilyen hőcsövecske annyit ér, mintha 100 vagy 1000 db ugyanolyan átmérőjű rézrudat használnál ... ? Na ugye."ezzel már sajnos nem tudok mit kezdeni.
nem foglak a végtelenségig győzködni...
****
lehet, hogy rosszul felejztem ki magam.
a hőszállítás sebessége sokkal nagyobb. ebből következően a teljesítmény.tényleg nem bántásképpen, de nincs kedvem tovább magyarázni, mert tényként állítasz hibásan dolgokat, hiába mondjuk az ellenkezőjét.
túl hosszúra nyúlt ez a társalgás. és ha valaki idetéved, még megmarad benne valami téves infó.továbbra is csak azt mondom: tessék elhinni, amit állítunk.
azt a grafikont pedig felejtsd el, mert láthatóan megzavart.
ha nekünk nem hiszel, akkor olvassál utána még kicsit a neten. -
jocomen
aktív tag
Bocsánatodért esdeklek, Mester!
1) A cikket elolvastam, megértettem (már elsőre is). Ha a válaszomból ez nem jött át, sajnálom.
2) Én elhiszem, hogy jobban szereted olvasni a dicséreteket, amilyen a hozzászólások 95%-a. És kellemetlen, hogy olyan valaki szól be, aki még egyetlen alkotást sem "publikált", és a neve alatt sem áll ott, hogy "PH! Nagyúr".
Főleg akkor lehet kellemetlen, ha megbízásból is alkotsz, és az ügyfél is olvasgatja a fórumot. Netán még felvetődik benne a kérdés: biztos, hogy a megfelelő szakembert választotta-e. Mert ugye ez fáj?
... Nos mindenki megnyugtatására mondom: nem tervezem, h mostanában hűtöket barkácsoljak. Ettől ugyan az eddig elkészült darabok nem lesznek jobbak, de legalább másnak se lesz jobb. És nem is lesz mivel összehasonlítani őket.
Lehet, hogy a sok gratuláció és vállveregetés ellenére is, egy mű elkészülte után 2 héttel rájössz, h valamit csinálhattál volna jobban is, és hogy hogy ez addig nem jutott eszedbe... De az is lehet, hogy évekig szemléled elégedetten egy-egy munkádat és nem találsz benne semmi kivetnivalót. Míg aztán egy nap betoppan hozzád egy parasztgyerek, és első ránézésre szemet szúr neki valami, ami neked évekig nem tűnt fel. Aztán feltesz egy zavarba-ejtő kérdést...3) Ezen a fázisváltáson, mint valami varázsvesszőn lovagoltok. Egy halmazállapot-változáskor a víz ugyanannyi energiát ad le, mit amennyit az előzőnél felvett. Csak ezt gyorsabban szállítja, mert a gőzrészecskék gyorsabban mozognak, mit ahogy a tömör anyagban terjedhetne a hő. Nyilván, minél messzebbre kell eljuttatni a hőt a hőforrástól, annál jobban kijön az előnye. De hogy "száguld"oznának, az kicsit túlzás.
A fenti grafikonon látszik: a hőcső hővezető képessége 2x-ese a tömör réznek, 4x-ese az alumíniumnak. Ez teljesen hihető. Hosszú / nagy felületen ez akár még jobb is lehet.
De a 100x-os hatásfok, ... khmm.
Belegondoltál, h ezzel azt állítod, h 1 db ilyen hőcsövecske annyit ér, mintha 100 vagy 1000 db ugyanolyan átmérőjű rézrudat használnál ... ? Na ugye.
Egy ilyen hőcsőben kb annyi víz van, mintha bele köptem volna. Kb ennyi lehet, amit a porózus réteg fel tud szívni. Mert ha több lenne benne, akkor az esetek többségében, amikor fektetve, vagy fejre állítva van a hűtő, a víz a hőcső rossz végébe folyna, és ezzel csökkentené a lecsapódási felületet.
Ha meg talpon áll, akkor is felszív valamennyit a porózus réteg, ami épp a lefelé igyekvő molekulák ellen dolgozik. A hajszálcsövességben épp hogy nem "rohangálnak" a molekulák, hanem a víz "nedvesítő" tulajdonsága miatt inkább megköti azokat.
Ha a hűtő alján nem áll a víz, akkor a porózus réteg alja ki tud száradni, így megindul egy lassú lefelé szivárgás ebben a rétegben. De ha nem találod el nagyon a víz mennyiségét, akkor a leszivárgó víz nagy része ugyan úgy az éppen lecsapódó gőzből fog kitevődni, ahogy a sima falú hőcső esetében.
Utóbbinál meg akár túl is lehet tölteni kicsit a rendszert, a sima falon nem fognak felkúszni a vízrészecskék (mint a hajszál-csövesen), és a lecsapódó pára ugyan úgy lefolyik.
A belső felületet sima falnál is lehet növelni pl bordákkal.Ha meg olyan "hatalmas intenzitással és sebességgel" röpködnének a vízrészecskék, akkor végtelenített hőcsövet nem is szabad csinálni, mert az egymással szembe találkozó részecskék véletlenül antianyagot hoznának létre, ami fekete lyukat idézne elő, ami magába szippantaná az egész hűtőt, ami ...
A víz max a vizes rendszerben rohangál, amiben szivattyúval keringeted.
A különbség meg is látszik ott, hogy egy hőcsöves hűtővel 80°C-ra melegedő procit, vizezéssel, ugyanakkora hőleadó felülettel, ugyanakkora ventilátorral, ugyan olyan terhelésnél, 45-50°C-on lehet tartani.bocs
nem visszaadni akartam a tockost (vagy mégis)
A fizikaóra most ingyen volt. De legközelebb már fizetned kell érte.
-
szab.tam
nagyúr
nem értem miért erölködsz olyannal, amihez nem értesz.
a hőcső, (hőkamra, hőakármi), lényege az, hogy a víz kisebb nyomáson, 100 foknál lényegesen alacsonyabb hőfokon gőzzé válik. 30-50-70)
a gőz iszonyatos sebességgel "elszáguld". majd a hőcső másik végén újból víz lesz belőle.
ezzel energiát, és így hőt von el. majd "visszacsurog".
és újból "elgőzölög".
és ezt hatalmas intenzitással és sebességgel teszi.
oda-vissza, "ismételve"ehhez segítenek a cső belső rétegeinek különböző fajtái.
azok már csak ezt az intenzitást, és hatásfokot csak növelni tudják.
de a nagyságrendbeli különbségek (10-100-100x), egy tömör fémrúdhoz képest nem ezen múlnak, hanem már elve a fázisváltáson.
a porózus, kapilláris, stb. rétegek ezen csak javítanak.ennél 1xrűbben már nem lehet megfogalmazni.
de ez mind le van írva az egyik neked linkelt cikkben.
ha azt értelmezve elolvastad volna, akkor ezt már meg sem kérdezted volna....***
szerk.
bocs.
nem lecseszni akartalak, (hanem de
),
de láthatóan nem olvastad el ezt a cikket, amit pedig korábban direkt neked linkeltem a #67. hsz-ban.... -
jocomen
aktív tag
válasz
#06658560
#74
üzenetére
"A lényeg a höátadó felület mérete. Porózusnál lényegesen nagyobb, mint sima felület esetében.PL. a gépjármüvek katalizatoráraban a porózus felület összesen kb labdarúgó-pálya méretü, holott térfogatra kb 1 liter az egész."
Lehet, h ebben is van szerepe. De mivel porózus és vizes is egyszerre, sose lesz üres, hogy a víz a teljes felületen csapódhasson le. A pórusok mindíg tele lesznek vízzel. Így a lecsapódó víz csak egy kicsit nagyobb (nem sík) felületre csapódik le. Ugyanakkor lassíthatja is a lefelé csordogálást ... esetleg.
De van egy tuti tippem a felület meg 2x-ezésére: 40x40 helyett lehetne 80x80-as zárt szelvény.
Meg így ránézésre lesz egy kis bibi a hűtőkkel. Az oldalaik zártak --> a levegő megáll benne.
Tudom, nem Te rendelted így, ... csak megjegyeztem. -
waithEard
őstag
válasz
#06658560
#74
üzenetére
"A lényeg a höátadó felület mérete. Porózusnál lényegesen nagyobb, mint sima felület esetében."
Nem nyert. A porózus belső felület kialakítására a hajszálcsövesség miatt van szükség. Így képes a lecsapódott vízgőz gyorsan visszatérni a meleg ponthoz, akármilyen helyzetben áll a hőcső, vagy kamra.
Ha ez nem lenne, bizonyos "testhelyzetekben" a hűtő nem funkcionálna megfelelően.jocomen: Itt egy grafikon, ami érdekes lehet számodra. (is
)
-
#06658560
törölt tag
"Tetszik ez hőcső / hőkamra dolog. Bár a 100-1000x-es hatásfokot gondolom viccnek szántátok. Én még a 10x-eset se nagyon hiszem. Ennek ellenére is klassz."
A fázisváltásos höelvezetés baromi hatásos.nagyon sokat dob az elvihetö hömennyiségen.
"Amit most építesz, oda feltétlenül kell a porózus belső? Álló hőcsőnél sima falú zártszelvény nem elég? Azon is lefolyik a víz."
A lényeg a höátadó felület mérete. Porózusnál lényegesen nagyobb, mint sima felület esetében.PL. a gépjármüvek katalizatoráraban a porózus felület összesen kb labdarúgó-pálya méretü, holott térfogatra kb 1 liter az egész.
-
jocomen
aktív tag
Köszönöm a linkeket, mindkettőtöknek.
A kompresszoros rendszer működési elvét ismertem. Dolgoztam is olyan cégnél, amelyik geotermikus hőszivattyúkat telepített. Fűtésre, hűtésre egyaránt használható, attól függően, hogy a hideg vagy a meleg oldalról szedik le a hőt. A hőcserélők vesztesége ellenére is úgy tudom ~5x-ös teljesítményt lehet elérni vele ahhoz képest, mintha elektromos fűtőszállal fűtenél.
Folyékony fém: elborult ötletnek tartom. De néha ilyenekből születnek a nagy találmányok.
szab.tam : Tetszik ez hőcső / hőkamra dolog. Bár a 100-1000x-es hatásfokot gondolom viccnek szántátok. Én még a 10x-eset se nagyon hiszem. Ennek ellenére is klassz.
Amit most építesz, oda feltétlenül kell a porózus belső? Álló hőcsőnél sima falú zártszelvény nem elég? Azon is lefolyik a víz.
Én 10-20% víz & 0.5-0.6 bar nyomással kezdenék. Pontosabban -0.5bar-al. -
#06658560
törölt tag
válasz
waithEard
#70
üzenetére
Az egész vita arról indult, mennyi értelme van az érdesítésnek. A hütö hatékonyságáról nem beszéltem, csak annyit, ideális esetben lehet akár százalékos értékü is. hogy hogy tesztelik a hütöt? Normális mérnöki megközelítéssel kéne 5tesztelni szélcsatornában és kéne szimulálni CFD-vel. Soha nem ültem a magas lovon, nekem inkább úgy tünik te keveredtél olyan nyeregbe, ami nem neked való.
-
waithEard
őstag
válasz
#06658560
#66
üzenetére
Szerintem neked kéne végre értelmezned azt, hogy miről beszélek professzor: egy cpu hűtőről, amit fehér kerámiabevonat takar. Arra kéne végre reflektálnod, hogy mi alapján jelented ki, hogy 7%-al jobban teljesít,, vagy akár mérhetően! mint egy "pucér" társa. Ne gyere itt nekem áramlástannal, meg nanotechnológiával, egy 30 dolláros facsipesz-egyszerű cpu hűtőnél, te sem gondolod ezt komolyan, hogy szélkamrában tervezik.
Nekem egy tesztet linkelj, amiben látszik a jelentős különbség, vagy hagyjuk ezt a témát, szakmai halandzsát, és a magas lóról is leszállhatsz nyugodtan...
jocomen: Tényleg keveset tudsz a CPU-k hűtéséről:
kompresszoros:[link]
Folyékony fémes:[link]Többet kell olvasgatni a PH_t!
-
szab.tam
nagyúr
a hőkamra nem tömör. nevében is benne van. kamra.
kicsit olyan, mint egy lapos, üreges, téglatest formájú "hőcső". (csak ugye nem csőformájú.)
én spéciel most az új hűtőkreálmányom belsejébe tevezek egy nagy hőkamrát építeni. de nem lesz egyszerű...itt van pár ábra, ebből talán érteni fogod.
jótanács: érdemes előbb kicsit tájékozódni, vagy kérdezni, mielőtt tényként írsz le nem valós dolgokat, mint fejlebb többször is megtetted...
-
jocomen
aktív tag
válasz
waithEard
#64
üzenetére
Valóban off ez itt.
A kompresszor jó dolog, de pc-t azzal hűteni olyan lenne mint ágyúval verébre...
Folyékony fém ... hát nekem sose jutna eszembe pl higannyal töltött folyadékhűtést építeni.Kopi31415: gáz tudtommal csak kompresszorral jó, de az azért kicsit extrém pc-hez, szerintem. + zajt, hőt termel.
szab.tam: a hőcsöves részt még át kell futnom. Ez a rész nekem új. De akkor miért használnak a vga gyártók a legújabb kártyáknál ún. hőkamrás hűtőt, ami gyakorlatilag zárt alu-lamellák egy réz lapon, nélkülözve ezzel a hőcsövek állítólagos rendkívüli hővezető képességét.
Vagy lehet, hogy még ezt szem előtt tartva is, hatékonyabb, ha a hőt 3-30mm tömör rézzel vezetik a lamellákig a 150mm hosszú hőcsövek helyett? -
szab.tam
nagyúr
uhh. szép hosszú értekezés, de sok minden totál másképp van...
"hőcsövek keresztmetszete". ebből nekem az jött le, hogy nem ismered a hőcsövek hőszállítási elvét.
egy 8mm-es hőcsövet, és egy 8 mm tömör rézrúd hőszállítását nagyságrendileg sem lehet összehasonlítani. (kb. 2-3 nagyságrend" 100-1000*-es...)
általános olvasnivaló.a tömör anyagban lévő hőáramokról írtak elvileg rendben vannak. (ezt a részt valószínüleg valamikor taulhattad is.)
a gépemről. sok minden totál máshogy van, mint ahogy gondolod.
a felső rudak rozsdamentes acélból vannak, szerepük kizárólag a felfüggesztásben van, mint ahogy a gép tetején lévő bordáknak is. (ez az interjúban pontosan le is van írva.)
és optikai igazodás az álló bordákhoz.hőterítés a cpu hűtésnél. itt a hűtő aljában lévő hőtorlódási hiba szintén le van írva az interjúban, így most nem okozott nagy újdonságot.
viszont számodra újdonság lehet: 2*3 hőcsővel a segédterítés már rég be lett téve...***
elmélet vs. gyakorlat.
azóta még 2 gépet passzivizáltam, és építettem másfél tucat passzív cpu hűtőt. van olyan, amiben 24 db. hőcső van. (közöttük 3 olyat is, aminek a passzív hűtési teljesítménye 150-200w között van.)
és a legtöbbször semmi sem pontosan úgy működik a gyakorlaban, mint ahogy az ember előre tervezi.
ez még lehetne az én szakirányú elvi tudatlanságom is. ok.
de erre írtam azt, (ha olvastad), hogy ez esetben nem látnám a kezemben a sorozatgyártásba nem került, de tesztelésen végigfutott kis szériás darabokat. (érthető okokból a gyártót nem írnám le.)
mert ha elvben meg tudnák alkotni a tutit, és az úgy működne is, akkor nem születnének ilyen tesztszériák, amikből nem lesz nagy sorozat.
hanem megterveznék a szakképzett mérnökök a gép előtt ülve, és utána rögtön kidobhatnák a tökéletes hűtőt... -
#06658560
törölt tag
válasz
waithEard
#60
üzenetére
Szöveget kéne értelmezned, amiket eddig leírtam neked. Ha linkelek neked egy áramlástani tankönyvet akkor jobban jársz, a téren, hogy az áramlás legfontosabb paraméterei a határrétegben dőlnek el? Meg fogod érteni?
linkelni sokat nem tudok, vagy tizenöt éve egyetemen okultam erről a nanotechnológiás kutatási irányról. Nem esz csűrőlap, csak kis felületek, amik porszem méretűek lesznek, a szárny meg egy merev valami. S úgy jön a CPU hűtőhöz, ahogy a többi példám- a határrétegen belüli viszonyok fontosságát jelzi.#61 jocomen: a probléma, nem csak szilárd közeg lehet a közvetítő, hanem folyadék, gáz is, ami áramlik. ott már jó, ha a tömegáramot, térfogatáramot növelni tudja az ember, hisz akkor a közegnek történő hőátadásnál nagyobb hőmérséklet-gradiens van jelen, hatékonyabban veszi fel a hőt. Fázisváltással esetleg lehet még fokozni a folyamatot.
#65) orion1025: nem csak ezredszázalékos hatást lehet elérni- a komplett áramlás minden paraméterétől együttesen függve százalékokat is hozhat. A felület méretét pusztán érdesítéssel jelentősen lehet növelni, meg lehet őrizni a lamináris áramlást a lamellák között, stb. Együttesen, ha minden paraméter egymáshoz van tervezve, nagyon sokat jelenthet.
-
waithEard
őstag
-
-
waithEard
őstag
Szép hosszú értekezés! Egy komolyabb probléma azonban akad: halvány segédfogalmad sincs a hőcsövek működéséről. Sem arról, hogy az állandó keresztmetszetű hőcső egy vele megegyező átmérőjű tömör réz, vagy akár ezüst rúdnál sokszorosan jobban vezeti a hőt.
Ami az áramló folyadék és a réz hővezető képességének összehasonlítását illeti: semmi közük egymáshoz.
A réz jól vezeti a hőt. A víz ( áramló folyadék) nagyon rosszul. -
jocomen
aktív tag
Hát kevés az olyan kukacos vásárló mint én.
"de én a hűtővel való kísérletezéseim alatt egyet megtanultam. a hőáram és átszellőzés elvek sokszor a gyakorlati tapasztalatokkal köszönőviszonyban sincsenek."
Vagy csak nem jó következtetést vontál le.Pár mondattal megpróbálom összefoglalni az észrevételeimet a moddingoddal kapcsolatban, ha engeded:
Bontsuk 3 fő részre a hűtőket, általánosságban:
1) hő felvevő felület
2) közvetítő közeg
3) hőleadó felületÉs most részletesen:
1) hő-felvevő felület: (réz) általában kis felületen, koncentráltan keletkezik nagy hőmennyiség. Ezzel túl sokat nincs mit variálni --> legalább a hőforrás felületével megegyező felületű réz lap/tömb (a realitás talaján maradva)3) hő-leadó felület: (alu) ez elég kézenfekvő. Ugyanis a 20-25cm-re a hőforrástól, már ki lehet teríteni a felületet egy megfelelően nagy, akár 50x50 cm-es aluborda segítségével, függőlegesen futó párhuzamos lamellákkal. Ez ~800-szoros felületnövekedést jelent, a hőfelvevő felülethez képest!
Lehet csiszolni / homok-fúvatni, ha úgy tetszik (savmaratást hanyagoljuk, környezetvédelmi okokból).
De ami a legnehezebb: hogyan juttassuk el minél gyorsabban a keletkezett hőt, a bordáig? És amin a legtöbben elbuknak, az a második összetevő, a2) közvetítő közeg (réz).
Józan paraszt-ésszel gondolkodva, a hűtésre is igaz: "minden lánc csak olyan erős, mint a leggyengébb láncszem"
A közvetítő közegnek:
a) minél rövidebbnek kell lennie, hogy a hő ne torlódjon fel. A közvetítő közeg tömegének növelése nem elsősorban jobb hőleadást, hanem CSAK nagyobb késleltetést eredményez.
b) ahhoz, hogy magában a közvetítő anyagban (szilárd anyagról lévén szó) elősegítsük a hő áramlását, lineárisan növekvő keresztmetszetűnek kell lennie (hogy fent tartsuk a hőmérséklet-különbséget, a két vége között). Így pusztán az anyag fizikai alakjával egy statikus hő"szivattyút" generálunk. Hiszen ahogy a hő halad előre az anyagban, egyre nagyobb tömeget kell felmelegítsen, ezért a közvetítő anyagban, keresztmetszetről keresztmetszetre haladva, csökken a hőmérséklet, ami elősegíti a hő elvonását a hőforrástól. Hiszen a hő elvonáshoz, mindenek előtt hőmérséklet-különbség kell.Észrevételek:
- Az általad (és az összes gyártó által) használt hőcsövek nem ilyenek, hanem állandó keresztmetszetűek, amiken bizonyos mértékű hőtorlódás lép fel.
- A másik gyenge pont, amit beépítettél, h valahol a ház tetején, alu-rudakkal kötöttél össze nagy bordát. Ezek ugye szűk keresztmetszet. Innentől kezdve mindegy, h a szűk keresztmetszetre mekkora bordát akasztasz (leggyengébb láncszem esete) .
- Ami rendkívüli előnyhöz juttatott Téged, más gyártókhoz képest (és amivel nem éltél), az a pcie 16x-os híd, amivel a vga-t ki tudtad emelni a házból. Ennek a legnagyobb jelentősége az lett volna, hogy a közvetítő közeget, és ezzel a hőfelvevő és hőleadó felület közti távot a lehető legrövidebbre csökkentsd.
Hőcsövek helyett egy kis réztömb használata lett volna célszerű, amire ráforraszthattál volna egy a ház oldalával közel megegyező méretű rézlapot. ha ez a forrasztás nem kivitelezhető a réz hővezetése miatt, akkor 4 csavar is megteszi, minél távolabb a gpu-tól. Az alu-borda is mehet nyugodtan csavarozással a nagy réz lapra. Itt már nem kell pasztázással se bajlódni ( a gyári hűtőkön sincsenek a lamellák a réz-rudakra rápasztázva
).
Ezzel kb a maximumot lehet kihozni egy passzív / szilárd szállító-közeges hűtési megoldásból.Ami probléma ezután még fenn állhat, az magának a réznek a hővezető képessége. Ez a tapasztalat szerint messze elmarad az áramló folyadékétól. És ez az a pont, ahol az összes olyan hűtés elvérzik, ahol kis felületen keletkező nagy hőmennyiséget kell nagy hőleadó felületig (messzire) elvezetni.
Ugyanis a lkeadó felület kiterítése nem gond. A hőforrástól 25 cm-re már bőségesen elegendő felületet készíthetünk. A felvevő felület meg eleve adott, ami ugye a proci / gpu felülete.
A nagy feladat a hőt eljuttatni minél gyorsabban A-ból B-be.
-
waithEard
őstag
válasz
#06658560
#57
üzenetére
Semmilyen meggyőző érvvel nem tudsz szolgálni, pusztán hajtogatod a kis varázsszavakat.
"golflabda" "repülőgépszárny" "határréteg"" Repülőgépeknél jelenleg egy fontos kutatási terület nanotechnológiás irányítóelemek használata."
Erre tudnál valami forrást linkelni? Mert ez így semmit nem jelent.
Nanotechnológiával fogják a csűrőlapokat irányítani? Vagy mi?? Hogy jön ez egy CPU hűtőhöz? -
szab.tam
nagyúr
ez nehéz kérdés.
leírtál pár jobonak tűnő dolgot, (pl. hőcsövek közelsége, cakkosra vágásnál a felületcsökkenés), ami akár igaz is lehet.
de én a hűtővel való kísérletezéseim alatt egyet megtanultam. a hőáram és átszellőzés elvek sokszor a gyakorlati tapasztalatokkal köszönőviszonyban sincsenek.
hasraütés, vegyük a gyártókat. tervasztalon megszületik 200 hűtő, ebből koncepció darab 50, teszt széria 20, legyártott széria 10, ebből sikeres 3.
(ez csak kitaláció a részemről, de mivel voltak már kezemben felmatricázott, gyártási szériába sosem került kis sorozatú tesztpéldányok, így van némi következtetés alapom a dolgok menetéről.)a fő irányt sajnos a marketingrészleg adja meg.
a hűtőgyártókat én is sokszor lenézem, kritizálom.
de ezzel egy gond van: nem (csak) ők tehetnek róla, hogy idióta a vásárlók nagy része, és nekik kell megfelelniük.de ez nagyon összett dolog, nem akarok tovább okoskodni, mert ezzel a marketingvezérlés vs. hülye vásárló vs. pár százalék piaci rés betömése témakörében könnyen önellentmodnásba lehet zavarodni...
-
jocomen
aktív tag
Én is csak tesztnek hinném el a 7%-ot.
De lehet abból adódik, hogy a fehér színe miatt kevesebb hőt nyel el a környezetből, mint fekete testvére.
Vagy ha az alját is lefestik, akkor 7%-al kevesebb hőt képes felvenni a prociról, amit a venti 7%-al könnyebben le tud hűteni. Kérdés, h a procin mérnek hőfokot, vagy a lamellákon.Amúgy meg mindketőnél ami el van szúrva, hogy a hőcsövek túl közel vannak egymáshoz, és a lamellák területének nagy része így nincs kihasználva. Ha távolab lennének egymástól, jobb lenne a hőcsövek leadása a lamellák felé.
És az is lókaki, hogy a lamellák élének cakkozásával "növelik" a felületüket! A lemezek síkjának felülete ugyanis nagyobb mértékben csökken, mint amennyivel az élek felülete nő !!!
És mivel feltételezem, ezek a lamellák se formára öntve készülnek, hanem lemezből vágják ki, így a Vevőkkel kifizettetett hasznos felület egy része megy hulladékba. Vagyis a legegyszerűbb téglalap formájú lamellák használata lenne minden szempontból optimális, jobban széthúzott hőcsövekkel.Fogadni mernék, hogy így mérhető, valós hatékonyság-növekedést lehetne elérni, és még annak a néhány nyomoronc Dizájnernek a fizetését is meg lehetne spórolni (akik jó pénzért lerontják szegény hűtő hatásfokát), és ez még költség- / ár-csökkenést is eredményezne.
...
szerk: és amit valaki már írt előttem: "rontja a ventilátor hatásfokát, ha a levegő egy része sugárirányba eltávozik."
Na ez okoz turbulenciát, ami a lamellák közé jutó levegő áramlási sebességét is csökkenti. HAHA
Szóval kész haszon egy ilyet beszerezni! -
#06658560
törölt tag
válasz
waithEard
#48
üzenetére
Szövegértés problémákat okoz? A határréteg a fontos tényező az áramlás milyenségének meghatározásánál a golflabda és a repülőgépszárny esetében is, azt kell jól a felülethez tapasztani, hogy ne váljon le az áramlás, és a labda messzebb repüljön, a szárny felhajtóerőt termeljen. Ez jelen esetben is lehet fontos paraméter, elég turbulens a lamellák környéke, bár közöttük mire kilép a levegő már laminárissá kéne válnia. Az érdesítés is az áramlás minden paraméterétől függ, meddig használ, mikortól árt. Repülőgépeknél jelenleg egy fontos kutatási terület nanotechnológiás irányítóelemek használata. Azok meg az itteni érdességnél is kissebbek lesznek.
-
szab.tam
nagyúr
válasz
waithEard
#52
üzenetére
én írtam a 7%-ot feljebb a hsz-odara adott egyik válaszban.
előtte vettem a fáradságot némi guglizásra, onnan vettem.
még 1x nem keresem meg.az is igaz, hogy a hőellenállási tényezőt és a disszipációs képességet sem szabad keverni, összevetni.
erre jó példa az alu és a vörösréz esete. keresztbe verik egymást.****
egyébként innen is kiolvasható a kb. 7%:
"Az új modell különlegességét az a speciális, matt fekete kerámia bevonat adja, ami a gyártó állítása szerint jobb hőleadást eredményez, a technikai paraméterek alapján így a korábbi modell 0,15°C/W hőellenállását 0,14°C/W-ra sikerült leszorítani."
-
waithEard
őstag
"hergelheteted magad a sok nullával és tizedesjegyek össze-vissaz pakolásával"
Akkor újra idézem önmagam: (43.h.sz.)
"Egyébként nem a hűtővel van bajom, hanem a marketing bullshit-el. Na az ami nem kéne."
Vagy az a baj, hogy nem nyelem a marketing dumát? Amúgy hol olvasható az a 7%?
-
szab.tam
nagyúr
válasz
waithEard
#46
üzenetére
"Szerinted mennyi teljesítmény növekedést hozhat ez a kerámia bevonat egy "pucér" társhoz képest? Százalékban? 0,00mennyit is?"
ez is le lett írva. állítólag kb. 7%
***
nekm a hűtőgyártó cégek zsigerből bögyömben vannak. tehát nem szokásom védeni őket.
de miért probléma, ha valami kicsit mást akarnak készíteni, ami kitűnik a többi közül.
még ha értelmetlen is.hergelheteted magad a sok nullával és tizedesjegyek össze-vissaz pakolásával, de attól még nyomni fogják a marketing, (vagy annak tűnő), maszlagot.
gyanítom, hogy aki ilyet megvesz, (mindegy, hogy feketét vagy fehéret), nem a feltételezett pár %-nyi hűtéstöbblet miatt teszi, hanem a színük miatt.de még egyszerűbben:
tetszik -> megveszed
sokallod az árát, hülyeségnek tartod, nem tetszik -> nem veszed meg.vagy tovább folytatod hasonlóképpen:
jó, hó, de a kerámiától akkor sem fog jobban hűteni. max 0.00002%-ot.
vagy valami hasonló szám. a lényeg csak sok nulla legyen a pont után... -
-
#06658560
törölt tag
válasz
waithEard
#46
üzenetére
Levegö áramlásánál ugyan úgy a hatérréteg a fontos. Repülögépeknél, golflabdánál, mindenhol.
Ez a felületnövelés meg nem csak ezredszázalékokat, százalékokat is hozhat. Ezer paramétertöl függ, nem lehet csak ennyiböl megmondani.
Ez az érdesítés nem rontja az áramlást, söt, akár javíthatja is, ha netalántán örvénylés alakulna ki a lamellákon, a bevonat pedig megakadályozza a határréteg leválását. -
waithEard
őstag
válasz
#06658560
#45
üzenetére
Persze hogy lehet vele csiszolni. Csak nem túl hatékonyan.
Szerinted mennyi teljesítmény növekedést hozhat ez a kerámia bevonat egy "pucér" társhoz képest? Százalékban? 0,00mennyit is?
Ami az áramlást illeti: szvsz folyadékoknál van ennek jelentősége, bár nem vagyok fizikus.
És ha romlik az áramlás, romlik a hűtési teljesítmény is, nem? -
#06658560
törölt tag
válasz
waithEard
#43
üzenetére
"Csak ez a felület növekedés esetünkben olyan mérettartományban következik be, ami a gyorsan áramló levegő szempontjából tükörsima, és indifferens"
Egyáltalán nem. Minden áramlás kulcseleme a határréteg, az energiagradiens, hömérsékletgradiens ott drasztikus. Az ottani befolyásolások nagyon sokat számítanak az összteljesítményben. A felület megnövelése nagyon klomoly tényezö.
"Ez olyan, mint egy sima fémlemez elektro-mikroszkóp alatt szemlélve: igencsak érdes. Próbálj akkor csiszolni vele a makro világban...ja, nem fog menni." A keménysége határozza meg, hogy sikerülni fog-e, de azzal is lehet. Lásd vasúti sín-vasúti kerék párosa.
#44 KAMELOT: csak legalább három kommentet...
-
-
waithEard
őstag
válasz
#06658560
#40
üzenetére
Persze. Csak ez a felület növekedés esetünkben olyan mérettartományban következik be, ami a gyorsan áramló levegő szempontjából tükörsima, és indifferens. Ez olyan, mint egy sima fémlemez elektro-mikroszkóp alatt szemlélve: igencsak érdes. Próbálj akkor csiszolni vele a makro világban...ja, nem fog menni.
."Ez mondjuk már tényleg nagyon kis különbséget okoz."
Olyan bőségesen a mérési hibán belüli fajtát nem?
Egyébként nem a hűtővel van bajom, hanem a marketing bullshit-el. Na az ami nem kéne.
-
szab.tam
nagyúr
"Az emberek 90%-át nem érdekli a kinézet."
ez így van.
de van egy maradék, akit pedig igen. egy nagy piacnál ez egy komoly rés. még az 1% is.a nagyja résznek mindig minden drága, rosszul néz ki, nem kellene, hülyeség és különben is.
akkor nem neki készült. ilyen egyszerű.nem?
aztán van egy kis vevőréteg, (mégha hülyék a szempontok is), amit az ügyes gyártó megpróbál kiszolgálni.***
hőcső:
ha figyelmesen olvastad volna, akkor észrevetted volna, hogy ezek 8-as csövek, és nem 6-osok.
de erről nemcsak a hír írt, hanem én is feljebb. -
#06658560
törölt tag
válasz
waithEard
#36
üzenetére
Próbáld meg, rajzolj egy egyenes vonalat, majd erre a vonalra egy azonos amplitúdójú háromszög jelet, s a végén mérd le a teljes hosszát! Jelentös felületnövekedést okozhat az érdesítés. Ahol felületnövelésre van süzkség ott ez az egyik bevett mód, a másik a habosítás. Másik elönye az érdesítésnek, hogy a levegö határrétegébe jobban belenyúlik, ezáltal kicsit hüvösebb levegövel is érintkezik a csúcsokban a felülete.Ez mondjuk már tényleg nagyon kis különbséget okoz.
-
#39
F34R
nagyúr
TESCO-Zsömle
#19
F34R
nagyúr
válasz
TESCO-Zsömle
#19
üzenetére
-
KAMELOT
titán
Ja csak tudod a hűtő elsődleges funkciója az, hogy jól tudjon hűteni / halk legyen / olcsó legyen és nem az, hogyan néz ki. Az emberek 90%-át nem érdekli a kinézet. Inkább, hogy 5-10 000ft között tudjon venni valami értelmes halk hűtőt. Ez a xigmatek sajnos nem ér semmit a 3 hőcsővel.
-
szab.tam
nagyúr
-
waithEard
őstag
Nő a felület? Na ne már.... mennyivel? 0,000001%-al...
Parasztvakítás, semmi több. Félreértés ne essék, jól néz ki, de nem kéne hülyeségeket beszélniük.Én azt mondom, amíg nem jelennek meg a nanocsövek, ebben a műfajban nagyot nem lehet újítani.
A nano anyagok hővezetési tényezője elviekben 6000 W\mK, míg a rézé 400, alu pedig 220 körül van.
Szépséghibája jelenleg hogy csak szálirányba vezeti a hőt, és hogy drágább mint a gyémánt. -
szab.tam
nagyúr
válasz
waithEard
#33
üzenetére
erről már több helyen írtak.
több egyéb mellett nő a felület. így a disszipációs képesség is. (elvileg.)
hasonló módon, mint amikor az alubordát eloxálják.
és a talp ugye mégsincs eloxálva.
ja és a rücskös talp ugye meg nem lenne túl nyerő. (de remélhetőleg azt nem komolyan gondoltad.)de kétségtelen, hogy a kerámia témában nagyobb arányú az eladást generáló vakítás, mint a valós hőleadó hatékonyság növekedés.
-
waithEard
őstag
Nekem csak az magas, hogy mitől javul a lamellák hőleadása, attól hogy bevonják valamivel?
Ha az alu lemezek hőleadása 100, akkor ha bevonom pl egy 120-as anyaggal mennyivel fogja leadni a hőt?
Ja, 100-al. Persze az a 120 inkább jó 90-nek.... ha olyan jó az a cucc, akkor miért nem vonják be a talpát is? ![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
#30
macilaci78
nagyúr
macilaci78
nagyúr
Én a tápvezetéket is fehér zsugorba húznám, esetleg harisnya.
-
#27
gyuribácsi88
addikt
Pont most akarok hűtőt venni, ez tökéletes is lesz, nagyon tetszik
És még jól is fog mutatni a fractal házikómba
-
#26
MZperX75
addikt
TESCO-Zsömle
#19
MZperX75
addikt
válasz
TESCO-Zsömle
#19
üzenetére
Akkor már ház sem kell!
tetszene is fehér táppal+fehér csatik vezetékekkel. -
Simid
senior tag
Ezzel a hűtővel szerintem az a baj, hogy a borda ugyan az mint a Gaia-nál. Ami elég jó hűtő a maga 7000Ft-os árával (nekem is az van), de a súlyosabb darabokkal nem veszi fel a versenyt. A hűtési teljesítményt leginkább úgyis a borda határozza meg, az pedig a 14cm-esek között kimondottan kicsinek számít. Nem tudom az a kerámia bevonat mennyit ér, de gondolom alig mérhető az előny. Így viszont csak a fehér színért több mint dupla árat fizetni? Hááát....
-
#21
KevinMulder
tag
KevinMulder
tag
Nekem mindegy lenne a színe, mert úgysem látszik a gépben.
Viszont a nagy kérdés, hogy a ventilátor ház OLDALT miért rácsos?
Lehet rosszul tudom, de a ventilátor hatásfoka nagyban csökken, ha oldalirányba tudja fújni a levegőt... -
#19
TESCO-Zsömle
titán
TESCO-Zsömle
titán
Már csak egy fehér alaplap kéne a fehér ram, fehér hűtő, fehér VGA, fehér hangkártya, fehér ház, és fehér SSD mellé...
-
#16
enginev3.0
félisten
enginev3.0
félisten
Nagyon szép ez a fehér
Valahogy le kéne fújni ilyen fehérre az én hűtőmet is
ütős lenne -
szab.tam
nagyúr
szép.
mindig megörvendeztet, ha elérnek a sablontól, és mernek valami különlegeset alkotni.
ráadásul ez még olyan is, ami a nagytöbbségnek tetszik. (hacsak nem mindenkinek.)***
nem olcsó, de végre nem tucat.
kiemelném a 3 db. 8 mm-es csövet.
ezeknek optimális 70 fokon kb. 55w az elvi maximális hőszállításuk.
ebből nagyjából az következik, ha jó a venti, alacsonyabb hőfoktartományban egy 140-150w-ra húzott, (feszelt), proci is lehűthető lesz vele.****
ha fehér kerámiára futotta, akkor már tehettek volna fehér gumibütyköket a venti rögzítésére.
ugyehogyugye.... -
#10
proof88
addikt
Komplikato
#6
proof88
addikt
válasz
Komplikato
#6
üzenetére
Abit lapból is volt fehér, bacsisnak van is emlékeim szerint
-
#7
afterwhite09
tag
afterwhite09
tag
Egy Fractal Desing Arc Midi-ben de iszonyatosan jól nézne ki, mondjuk egy full fekete ASRock alaplappal és egy lehetőleg Asus DCII-es karival :p
).
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Nem olcsó ugyan, de ennyit még megér.
Új hozzászólás Aktív témák
- BestBuy ruhás topik
- NVIDIA GeForce RTX 3080 / 3090 / Ti (GA102)
- Egérpad topik
- Samsung Galaxy S21 és S21+ - húszra akartak lapot húzni
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Asztalos klub
- Lexus, Toyota topik
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Remaster kiadást kap a Sacred 2
- Gépész 3D tervezőrendszerek
- További aktív témák...
- Dixit 4 Eredet (bontatlan, fóliás kártyacsomag)
- Hordozható Gamer Számítógép / PC! HP Omen X 1000P / I7 7820HK / GTX 1080 8GB / 16GB DDR4
- HIBÁTLAN iPhone 13 Pro 256GB Sierra Blue -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3022
- BESZÁMÍTÁS! MSI H110M i7 7700 16GB DDR4 250GB SSD 1TB HDD GTX 1660 6GB Zalman N4 Cooler Master 400W
- Telefon felvásárlás!! iPhone 11/iPhone 11 Pro/iPhone 11 Pro Max
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest