Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • bLaCkDoGoNe

    veterán

    válasz Rive #93 üzenetére

    :R
    Örülök, hogy akad még, akinek a média még nem mosta ki az agyát nukleáris energia témában.

  • bLaCkDoGoNe

    veterán

    válasz JagdPanther #64 üzenetére

    Így van.

    ''A sugárzás okozta rákos megbetegedés valószínűségét a Japánra ledobott atombombák hatásai alapján becsülték meg először [49]. Az érintett lakosságban több embert ért 1 Sv feletti dózis. Ők sugárbetegséget kaptak, de közülük sokan meggyógyultak. Még többen voltak, akik 1 Sv alatti dózist kaptak, és nem betegedtek meg. Mindkét csoport egyes tagjainál viszont évtizedek múlva kialakult valamilyen rákos megbetegedés, és egy részük meg is halt. Az atomtámadás túlélői között nagyobb számban fordult elő rák, mint a sugárzást nem kapott japán népességben. Ennek alapján tudták a rákos haláleset valószínűségét megbecsülni. Akkor azt találták, hogy 1 Sv dózisra vonatkozóan ez 0.5%. A későbbiek szempontjából fontos megjegyezni, hogy a becslésből kirekesztették azokat, akik 300 mSv-nél kisebb dózist kaptak [47]. Később kiderült, hogy az érintettek által kapott dózisokat túlbecsülték, így a valószínűséget 1.7%-ra növelték. Azóta ezt tovább vizsgálták, és ICRP 1990-ben kiadott 60. számú publikációja ezt megemelte, és jelenleg az ebben foglalt ajánlásokat tekintjük mérvadónak (...).
    A klinikai gyakorlatban ténylegesen kimutatták, hogy az említett nagy dózisokat elszenvedett embercsoportok körében az egyéb rákkeltő okokra visszavezethető eseteken túlmenő végzetes rákos megbetegedések történtek. Ugyanakkor azonban a sugárzások genetikai hatását eddig nem sikerült sehol sem kimutatni. Ez a Japánra ledobott atombombák túlélőinek 90 ezer utódjára is vonatkozik. Elméletileg nyilvánvaló, hogy ilyen hatás létezhet, de egyéb biológiai effektusok ezt elnyomják.''

    (Szatmáry Zoltán, Aszódi Attila: Csernobil. Tények, okok, hiedelmek. 2005, Typotex kiadó. 64-65 p.)

Új hozzászólás Aktív témák