Új hozzászólás Aktív témák
-
talina
csendes tag
Bocsi, csak most tudok válaszolni. Tegnap így is egész pihiidő alatt a gép előtt ültem. Aztán elkezdődött a délutáni műszak.
Az oroszlános játéktól én a falra tudok mászni. Sajna már Réka is megtanulta az üvöltést. Az idegeim ilyenkor rendesen használódnak. Én általában nem bírom 10 percnél tovább.
-
ladybug
őstag
Egy magát nem önámító anya ugyanígy gondolkodik ahogy te. Amíg meg nem tapasztalod a saját bőrödön, addig vagy "félsz" az egésztől vagy rózsaszínben látsz mindent.
Most épp tombolnak, oroszlánosat játszanak. Ordítanak, mint állat, de én nem zavartatom magam. Ez azon pár percek egyike, amikor kicsit kikapcsolódhatok. Hadd csinálják. Fél óra, és csend lesz.
-
Dany007
veterán
hihihi valójában nem pusztán a békítés volt a cél. Csak szerintem butaságokon vitáztatok. Mert mintkettőtöknek igaza volt bizonyos szempontból.
Csak Tildy elterelte a szót olyan vizekre amiket hajszál pontosan alá tudott támasztani, de valójában nem is az volt a kiinduló alapja az összetűzés féleségeteknek =) -
tildy
nagyúr
ui-ra:
Ezt ki mondta neked?
Csupán szeretem több szempontból megvilágítani a dolgokat. A sablonok nem mindig működnek
ui: annyiból igazuk van, hogy kevés emberrel,helyesebben mondva kevés nővel jövök jól ki, de azokkal nagyon. Ezt érzékelhetik sokan kötözködésnek. Meg azt is, ha vélt vagy valós igazamat próbálom "védeni".
Nem akarok én direktbe bántani senkit, másképp gondolkodni meg lehet
-
talina
csendes tag
-
talina
csendes tag
Komolyan, ez az eddigi legértékesebb bók, amit kaptam. Köszönöm.
Egyébként valószínű azért érezted ezt, mert az életemben is ilyen volt, ahogy leírtam. Ez egy folyamat, aminek én már a másik végén járok. Túl a babapúder-ködön az önmegvalósítás felé. Tudom, mások pont fordítva csinálnák. Ez vagyok én. -
tildy
nagyúr
Elnézést , hogy elvittem egy irányba a topikot
Nem volt szándékos.Az írásod elején egyébkétn tényleg nagyon megijedtem, tipikusan olyan csöpögős , szirupos malasz volt (tündibündi csajosnak éreztem
), na mondom, ezt már muszáj végigolvasni. De nem bántam meg.Avégén vna a lényeg 
-
tildy
nagyúr
Ja és nem támogatás, hanem kamatmentes hitel
Az első lakáshoz jutók kamatmentes lakásvásárlási hitele: A kőbányai lakást vásárló, kőbányai bejelentkezéssel rendelkezők számára adható, az első lakásingatlan megszerzéséhez. A támogatást pályázati eljárás keretében ítélik meg, a hitel folyósítása az éves költségvetési forrás keretein belül lehetséges. A pályázati kiírás megtekinthető a Budapest Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatala hirdetőtábláján, a Kőbányai Hírek c. újságban és az önkormányzati hirdetőtáblákon.Állandó kőbányai lakcím kell(ezt máshonnét tudom), szóval felejtős.
-
tildy
nagyúr
Én viszont erre reagáltam:
de rengeteg szülő megtehette volna ugyanezt, ha egy kicsit odafigyel és egyáltalán a takarékoskodást fontosnak tartja. .Én erre mondtam azt, amit... KElet-MO viszonyokról beszéltem, és ott biza kb megélhetésre elég csak az ami befolyik.
Kőbányán pld. 3 MillaKőbányán lakom, albiban, és csak helyi állandó lakosoknak jár , amit írsz. Én nem kapnék pl., hiába élek ott.
-
talina
csendes tag
Kedves tildy,
a nekünk is megvolt kezdető hozzászólásig mindenki arról beszélt, vagy legalább is a többség, hogy milyen anyagi feltételei vannak a gyerekvállalásnak. Danny írta ezt le konkrétan, meg azt, hogy mennyien vannak, akik felelőtlenül a szülőkhöz szülik a gyerekeket stb. Erre, válaszoltam, ill. szinte védekeztem azzal, hogy megértem az érveit és tényleg érdemes megvárni amíg egy saját, ill. félig saját lakásban tud élni az ember, azt már csak gondolni mertem, amit ladybug írt az imént, hogy akár albérletben is lehet gyereket nevelni. A szüleink is ezt tették. Igen, az enyémek is! -
talina
csendes tag
Én nem minimálbér környéki fizuról beszélek és a lakás megvétele is igen jutányos lett volna. Én aztán tudom, milyen az, amikor a takarékoskodásra félretett pénz hiányzik a családi kasszából, de ezt láttam. Amikor gyerekek voltunk, akkor kezdtek el a bankok lakás-előtakarékossági szlákat nyitni, stb. stb. Nem egy olyan ismerősöm van, aki azt mondja, hogy azért nem fog soha takarékoskodni, mert ő sem kapott semmit a szüleitől, bár megtehették volna.
Sógoromék vannak most úgy, hogy albérletből menekülnének és megelégelve az ablakon kidobott pénzt, amit a saját lakás törlesztésére is költhetnének, körülnéztek a hitelpiacon. Először is legalább egy millió önrész kell, amit mondjuk össze tudnának szedni: az önkormányzat ad 700 E Ft. letelepedési támogatást friss házasoknak, ( Kőbányán pld. 3 Milla, Esztergomban szintén ) plusz lesz esküvő, talán összejön. A fészekrakó program egy nagy rakás kaka, csak azon nem tudnak segíteni, akinek igazán szüksége lenne rá.
A legfelháborítóbb, hogy a szocpolt használt lakásra csak 3 gyerekre veheted fel, ami kb. 2,7 millió Ft. Ki az, aki bevállalna három gyereket ilyen fizetések mellett? Ezért inkább megveszik a friss lakásokat a fiatalok és felvesznek tizenmilliós hitelt, hogy a szocpollal élni tudjanak és támogatott kamatot kapjanak. Minden úgy van kitalálva, hogy ezerrel eladósodjanak.Már amikor először írtam a lakáskérdésről, hozzátettem, hogy szerencsések vagyunk. Nem dicsekedni akarok ezzel, félre ne értse senki. Ha a párom szülei a jelenlegi életkörülményeik között bevállalták volna a lakásuk megvételét, sokat tudnának segíteni a gyerekeiken. Én sajnos azt látom, hogy nem akarásnak.... a vége. És ezzel a dologgal kapcsolatban már hadd ne vitázzam, hiszen én ismerem őket...
-
tildy
nagyúr
De, de nem olyat , amin az múlhat hogy ne legyen hol laknom, ne legyen mit ennem.
Tehát csak egy olyan határig vagyok hajlandó bevállalni valamit, amit kb 80%ban jobbnak, biztosabbnak látok.
Azért 10-15 milla hitel nem kevés pénz. Nagyon nem.Amúgy az adott hozzászólásból nem lehetett kivenni, hogy hiteles vagy sem , csak ennyi volt: Oké, persze kell a lakás. Az nekünk is megvolt. Erre mondtam, hogy így valóban könnyű, vagy legalábbis könnyebb gyereket vállalni.
No mindegy, zárjuk el szerintem ezt a vonalat -
Dany007
veterán
Sz.tem ezt senki nem vitatja.
Csak amit írtál annak a hangvétele volt furcsa. Ugye az "így könnyű" kifejezést mindenki ismeri a való életben, főleg a hanghordozását.
De mindenki számára egyértelmű, hogy vannak akiket tudnak segíteni, és ezért nekik könnyebb, vannak akiknek nem tudnak segíteni, nekik nem könnyebb.
Egy rokkant asztalos is mondhatja rád, hogy van kezed?ujjaid? jaaa így könnyű php-t programozni -
ladybug
őstag
Nézd, előre nem lehet tudni semmi biztosat. Ha te csak a tutira mész, akkor sosem fogsz bevállalni semmi bizonytalant?
Nem biztos, hogy nem mondanak fel idő előtt. Nem biztos, hogy mindig lesz munkahelyed. Nem biztos, hogy a párod örökre veled marad. Nem biztos, hogy lesz saját lakásod. Nem biztos, hogy....
Semmi sem biztos.Attól még élhetsz boldogan, hogy nincs saját lakásod. Sőt még vállalhatsz gyereket is, ha akarsz. Nem kell ahhoz saját lakás. Sokan élnek így.
-
tildy
nagyúr
Ha az ember tudja, hogy nem biztos a munkahelye, értsd bármikor csődöt mondhatnak, bármikor kitehetik, akkor nem vállal be egy ekkora volumenű hitelt.
És ha ez időközben derül ki?
Tfh: csinálsz egy projektet, és hooppp átrakják a németekhez vagy bárhova?! Hiába csináltad jól, elveszik mert ez a döntés...Hm???Tudod, attól válik sajáttá, hogy benne laksz/élsz, takaírtod, és a saját ízlésed szerint formálod
Ez megvan a jelenlegi albinkban is ... Olyanra formáljuk amilyenre akarjuk, nem szólnak bele. Ettől függetlenül még nem a sajátunk, bár úgy kezeljük, úgy vigyázunk rátalina: nem midnenkit tudnak elindítani így a szülei. És itt nem takarékoskodásról, vagy nem takarékoskodásról van szó, hanem arról, hogy minimálbér környéki fizuból, rokkantnyugdíjból egyszerűen nehéz félrepakolni a gyereknek, főleg ha több is van.
Kiváncsi lennék , milyen az , mikor otthonról 1 fillér nem sok annyi sem jön a lakásvásárlásba. Izé, mégsem vagyok rá kiváncsi, tudom milyen.
Jahm nem irigység, csak annyit mondtam, hogy így könnyebb. Sokkal könnyebb. MErt azért albi mellett még az önrészre is félrarakni kemény dolog, sőt szinte lehetetlen.
(még mielőtt mondanátok szülőknél is lehet lakni: igen lehet, csak akkor épp munkája nem lenne az embernek, ha vidéki, és tanult... ) -
Dany007
veterán
Ugyan, ezért nincs mit köpködni. (hajlamos vagy néha túlzásokba esni, ugye?
)
Nagyon sok helyen van szülői háttér. És ez így igazságos is.
Ha a szülő megteheti akkor segítse csak a gyerekét. Max az irigység érződhet ezen.
Valójában nekem is saját lakásom akkor lesz ha nagymamám meghal. Kicsit morbid tudom, de egyedül, egy fizetésből saját lakást soha az élet nem fogok összehozni....ez van.
Én csak örülnék neki ha az én szüleim is tudnának lakást rendezni nekem. De attól még az egy pozitív dolog, hogy a te szüleidnek sikerült. Nincs miért köpködni sz.tem -
talina
csendes tag
Igaz, ami igaz és vessetek meg érte nyugodtan, a kezdéshez kellett egy szülői háttér, ám még az sem volt elég a teljes lakáshoz. Egyébként pedig egy hetedik kerületi bérelt lakást vettek meg a szüleim a nagynénémnek. Persze: bagóért, de senki nem ellensége önmagának.
Még annyit, hogy a párom szülei is albérletben élnek, kiutalt lakásban. Felajánlották nekik 4 éve, hogy vegyék meg nem túl nagy összegért. Nem akarták, mondván, hogy "Ők már úgyis annyit költöttek rá (a bérleti díj, stb.) és az önkormi semmit nem nyújtott." Na, ez az önhülyítés nem megengedhető, amikor az emberpárnak négy, azaz 4 gyermeke van.
Persze sokan mondhatjátok, hogy apucitól kaptunk egy fél lakást, de rengeteg szülő megtehette volna ugyanezt, ha egy kicsit odafigyel és egyáltalán a takarékoskodást fontosnak tartja. lsd. a fenti példát, akiknek még életbiztosításuk sincs, anyósom rokkantnyugdíjas, csak a férje keres majd 20 éve, egyébként egész jól és nem gondolnak ilyesmire. Vállalom az elkövetkezendő köpdösést.
-
ladybug
őstag
Tudod, attól válik sajáttá, hogy benne laksz/élsz, takaírtod, és a saját ízlésed szerint formálod. Na, meg attól, hgy fizeted rá a hitelt, amit a lehető legszűkösebb körülmények között is kinyögsz magadból/magatokból.
Manapság szerintem így működik a lakásvásárlás. Kevés az olyan ember, akinek rögtön van annyi pénze, hogy ki tudja egyben fizetni a teljes összeget.
Mod: A hitelfelvételt is ésszel kell csinálni. Ha az ember tudja, hogy nem biztos a munkahelye, értsd bármikor csődöt mondhatnak, bármikor kitehetik, akkor nem vállal be egy ekkora volumenű hitelt.
-
Dany007
veterán
Szerintem egyet értünk
Én sem úgy értettem, hogy mindent megvegyek amit csak akarok. De mindent, amire a gyerekemnek szüksége lesz. Szinte bármit.
Nem, még nem vagyok szerencsés : ) De remélem bejönnek a számítások. De ha nem akkor másképp, de mindenképpen el fogom érni.
Ha a mostani számításom nem jön be, akkor húzok ki Angliába. Más lehetőség tényleg nincsen.@Tildy: na ja, én is hitelből fizetett lakásra gondoltam a mondandómban. Csak nem írtam le mert gondoltam ez egyértelmű... Igaz nem is saját lakásként írtam,hanem fixként, és egy hitelezett lakás is lehet fix amenyiben van fix fizetés stb... tudom h nem nekem írtad, de sz.tem Talina az én mondandómra reagálltan írtam azt.... ááá stb stb stb nem vagy te buta tudod mire gondolok minek ragozzam
-
#29
talina
csendes tag
bolondember
#27
talina
csendes tag
válasz
bolondember
#27
üzenetére
Azt pedig nem is ecseteltem, milyen képet vágott párom, amikor az első teszt pozitív lett. Azt hiszem abban a pillanatban kissé megöregedett. Először el sem akarta hinni, mivel az első próbálkozós hónapunk volt. Szerintem Ő csak azért egyezett bele a babaprojectbe, mert úgyis legalább egy fél év, mire összejön. Hát, nekünk elsőre sikerült, nem tudott úgy felkészülni rá.Nos, a kettő kell hozzá mondatoddal kapcsolatban bevillant, hogy épp tegnap olvastam a neten, hogy a genetikai sebészet, klónozás és egyebek révén már eljutunk odáig, hogy egy női petesejt megtermékenyíthető lesz ugyanazon nő gerincvelőjéből kivont őssejtjéből előállított ivarsejttel. Nemtom', érthető volt-e ez? Ráadásul ez férfiaknál is igaz, de ott egy bőrsejtből állítanak elő, hihetetlen módon sejtet, igaz egy nőnek kell kihordania majd az embriót. Mi, Nők tehát kihagyhatatlanak vagyunk a dologból. Úgyhogy, hajrá, keresd meg a megfelelőt hozzá!
Az apaság pedig csak nyitottság kérdése. Lehet, hogy az újszülöttel még nem tudsz majd mit kezdeni, de az az első év hamar elrepül. Utána fontos igazán egy apa. Ha lányod lesz majd, tök mindegy, mit csinálsz, Te leszel a király, a bálvány, a tökéletes. Anyu pedig a boszi!
-
talina
csendes tag
Oké, persze kell a lakás. Az nekünk is megvolt. Addig én sem vágtam volna bele. Szerencsések vagyunk. Páromnak fix munkahelye van, én sem csak a gyes-t kapom, de mindezek ellenére sok-sok lemondással jár két gyereket nevelni. Annyira sajnos nem vet fel bennünket a pénz, hogy mindig mindent megvegyünk, ami tetszik és szerintem általában ez jellemző más családoknál is. Persze, ha van kilátásban egy nagy, biztos fizetés, amiből az igényeidet ki tudod elégíteni, érdemes várni. Akkor Te nagyon szerencsés vagy.
Nyilván meg kell fontolni, hogy a minimálbér és albérlet mellett boldoggá tenne-e egy gyermek. Egyébként sokan vannak úgy, hogy majd a gyed-ből, gyes-ből, egyszeri anyaságiból jól ellesznek. Nem néznek utána a dolgoknak. Utána pedig panaszkodnak. Ilyen is van.
Egy a lényeg: nincs a világon annyi pénz, amit el ne lehetne költeni két gyerekre. Sajnos erről is szól szülőnek lenni, le kell mondanunk dolgokról. Itt az anyagi javakat, ill. pénzért megszerezhető dolgokat értem.
Majd 2-3 év múlva jusson eszedbe ez! Sok sikert!
-
#27
bolondember
MODERÁTOR
bolondember
MODERÁTOR
"Ekkor minden férfi homlokán megjelenik az első ránc és szemében a rettegés." - ez nagyon tetszett...
Én is szeretnék gyermeket, dehát ahhoz ugye kettő is kell, meg egzisztencia sem árt, meg hát, amennyire szeretnék, éppen annyira félek tőle, h nem lennék jó apa...
-
Dany007
veterán
Nem nem nem. Én ezt nem ennyire erőltetetten gondoltam.
Természetesen nincsen rá recept. Persze ha nagyon akarná valaki, ki lehetne számolni egy összeget, de én nem erre gondoltam.
Sok olyan párt látni, hallani, ismerőseim között is, akik úgy gondolták, hogy na mi már nagyon akarunk gyereket, és csináltak is egyet (mert azt könnyű és jó dolog...). Közben nincsen se lakásuk, se fix munkahelyük, és a keresetük is alig lépi túl a minimálbért.
Aztán csodálkoznak meg panaszkodnak, hogy milyen nehéz is egy keresetből, meg minimális segélyből/támogatásból megélni, gyereket nevelni, úgy, hogy ne szenvedjen semmiben sem hiányt. És itt kapcsolódhat (csak hat, nem feltétlenül) össze a dolog a megélhetéssel. Hogy anyuka apuka minimálbérrel lakás nélkül vállalt gyereket, aztán meg nem tudják hogyan éljenek meg normális szinten. Hangsúlyozom, nem azt mondom, hogy így lehetetlen gyereket nevelni, de szerintem nem mindegy, hogy milyen körülmények között történik az.Az én párom is mondja már egy jóideje, hogy szeretne gyereket stb, igaz ő már idősebb. És ezzel semmi gond nincs, én is szeretném
, de egyszerűen még nincsen meg rá a lehetőségünk. A pénz és egyéb. Ilyenkor ő is "utálni" szokott engem, mert hogy nem a pénz számít meg így meg úgy. De később mindig belátja, hogy a "semmibe" nem lehet (és nem is szabadna) gyereket szülni.Én szerintem először is kell egy lakás. Ami fix, az egyik vagy mindkét fél nevén van. Az albérlet vagy rokonoknál lakás szerintem nem megoldás (szintén nem lehetetlen, de semmiképpen nem tartom megfelelő körülménynek).
Aztán kell egy fix jövedelem, munkahely. Egy olyan munkahely, ahol az ember meg tud keresni annyit, amiből minden szükségletet fedezni tud. Arról nem is beszélve, hogy egy fix munkahely is szükséges, ahol az ember azért nagyjából tisztában van vele, hogy nem fogják kirúgni a következő pár évben. Igen van ilyen, nem kötelező mindig haragban lenni a főnökkel, meg lehet választani életképes munkahelyet is. Az már egyéni dolog megállapítani, hogy kinek mennyi pénz kell ehhez a szükséglethez. De pl én nem akarom azt lesni, hogy melyik a legolcsóbb tescos bébitápszer amikor majd arra kerül a sor. Vagy, hogy melyik használt boltban lehet a legolcsóbb babakocsit kapni. És így tovább.
Én például saját magamnak az autót is a követelmények közé sorolom. Mert ha bármi történni fog a gyerekkel, nem fogok buszozni, buszra, taxira várni, hanem bepattanok a kocsiba és irány az ügyelet vagy ilyesmi.
És amíg nem tudom megadni ezt a színvonalat a gyerekem, és a családom számára, addig nem fogok gyereket vállalni!
Szóval mégegyszer, én a számomra megfelelő színvonal nyújtásához szükséges feltételekről beszéltem, nem a minimálisról.
Tudom, hogy ezt ma Magyarországon nagyon nehéz elérni. De semmi sem lehetetlen.
Én akkor is úgy szeretnék gyereket vállalni, ha már nem azt kell néznem, hogy mi a legolcsóbb, hanem azt hogy mi a legjobb a gyerekem számára!
Mindezt úgy, hogy valamilyen szinten ne függjek senkitől és semmitől.
És én ezt el fogom érni. Lehet, hogy 2 vagy 3 év múlva, de el fogom -
talina
csendes tag
Igazad van abban, hogy egy kisgyerek mellett nem érdemes az élet legnagyobb lehetőségét bevállalni, de nem kell hozzá csak mondjuk még 5-6 év, amikor Luca a nagyobb már bőven iskolás lesz, Réka is, én pedig még mindig csak 35 leszek. Rengeteg energiám felszabadul és nyilván nem könnyen, de a munkámba is nagyobb lendülettel vethetem magam. Másrészről pedig már kinőttem abból az álomból, hogy én fogom megváltani a világot és valami különlegeset fogok létrehozni vagy elérni. Az én világmegváltásom talán az, hogy gyeremekeim vannak. "Az ember sohasem tudhassa!"
-
tildy
nagyúr
Elég ritka az , aki mind a szakmájában , mind otthon a "maximumot" tudja nyújtani .
(Mondjuk nem is kell, nem kötelező, de azért az ember törekszik arra, hogy minnél jobbat hozzon ki magából ... Nem árt néha azt sem beismerni, ha ez nem jön össze. )
Bár nem zárja ki az egyik a másikat, viszont sok esetben egyik a másikat vissza tudja azért húzni . Ritka eset az, amikor spannolja az egyik a másikat.Csak hogy példát hozzak: ha lebetegszik a gyermeked , mennyire tudsz odakoncentrálni a munkára?
Ha a munkahelyeden nagy a hajtás, mennyire tudsz odafigyelni a gyerekedre? -
talina
csendes tag
A karrier szó pld. az angol nyelvben - a többiről nincs infom - nem rendelkezik ezzel a negatív (?) felhanggal, mint a magyarban. Karriere nálunk annak van, aki anyagilag is sikeres a munkájában. A karrierista nálunk törtetőt jelent. A karrierista nő viszont még annál is rosszabbat. Nem? Szerintem a karrier nem jelent többet csak azt a folyamatot, amit az ember a munkájában megél élete során. Nem baj, ha egy nőnek ez fontosabb, mint a család, vagy van olyan fontos. Csak azt felejtik el sokan, hogy a családalapítás nem zárja ki a munkát, a sikert. Életünkben kábé 4 évet hagyunk ki, mi nők a gyerekek nevelése miatt. De könyörgöm, ezzel nem ássuk el magunkat! A fennmaradó 30-35 évben csak fogunk dolgozni, sőt általában sikeresen. Ráadásul a mi generációnk már a munkahelyről megy majd a temetőbe. Ezt ne felejtse el egyik nő sem, amikor attól fél, lemarad valamiről és csak ez tartja vissza a gyerekvállalástól.
Egyébként ez a karrierista vs. családanya szócsata nem sülhet el jól. Mi családanyák irigyeljük a karrieristákat és úgy hisszük, lenéznek minket. A karrieristák vagy dolgozó nők viszont minket irigyelnek és úgy gondolják, hogy mi beszélünk velük arrogánsan... Mindenki maga döntse el, mit kezd az életével, a munka sem értékesebb a gyermeknevelésnél. A családanya sem több a munkájában boldog nőnél. -
talina
csendes tag
És mondd, mi a megfelelő anyagi háttér? Szerinted mennyi pénzt kell félretennie az embernek, mielőbb bevállalja az első gyereket? Erre nincs recept, ez nem így működik. Nyilván azért legyen ideális és manapság igen ritka esetben egy lakás, ahova bepottyanhat a csemete, de mégis hány milliót tegyek egy külön bankszámlára szerinted?
Abban egyetértek, hogy a gyerek akkor jár jobban, ha a szülei a tehetséggondozását erősen támogatni tudják anyagilag. De ettől ő még nem feltétlenül lesz boldogabb ember, mint egy szerényebb körülmények között élő, kiegyensúlyozott, elégedett család sarja. Én is sajnos azt érzem magamon, hogy sokszor kell ráébreszteni magamat arra, miért is jó nekem a két szép, okos gyerekemmel, működő párkapcsolatban. Sajna mostanság a legtöbben nem látjuk a lényeget, nem elég semmi, mindig hiányérzetünk van. Tehát, sok esetben akkor sem ébredünk rá a szerencsénkre, amikor már kiböki a szemünket. Hozzáállás kérdése! -
tildy
nagyúr
Nem egyforma pörgésre gondolunk, szerintem
A tanítás mondjuk nem rossz, sőt remélem elterjednek távmunkában az infós melók is.
Amúgy mit értünk karrieren?
- a törtetést felfelé?
-vagy azt, hogy az ember a munkájában sikereket akar elérni?
-vagy azt , hogy a saját szakmai sikerei vannak olyan fontosak mint a család és a gyerek?
Tényleg érdekel a válaszotok. -
talina
csendes tag
válasz
Vakegérke
#10
üzenetére
Hát, tudod, a férj házitündérkedése nevelés kérdése. Ha édeskettesben csak pöffeszkedett, nem lehet elvárni tőle, hogy az utód születése után megváltozzon. Hála az erőteljes házisárkány mivoltomnak, nálunk sem volt gond a közös felelősség, minden téren.
Én nem panaszként írtam le mindezeket, hanem azért, mert sok olyan anyukát ismerek, akik önmagukat áltatják és nem merik még maguknak sem bevallani: Nincs kedvük minden nap átszellemült mosollyal az arcukon elvégezni a napi rutint. Igenis mindenkinek szüksége van a lazításra, akár a párjukkal kettesben, akár a barátnőkkel egy bulizás alkalmával. Erre én is akkor jöttem rá, amikor kezdtem magam 28 helyett 78-nak érezni. Félretettem a lelkiismeret-furdalásomat és megszerveztem a programot magunknak, magamnak. És ettől még nem vagyok felelőtlen, rossz anya, ahogy azt - hidd el - rengetegen gondolják. Örülök, hogy tetszett - egyébként.
-
ladybug
őstag
Pont ezért írtam a megélhetés szót. Sajnos ismerek pár nőt, akik a karrier miatt mennek vissza, és csak annyit tudnak a gyerekükről, amennyit a dadus elmond. A legborzasztóbb az, hogy nem is igyekeznek szorosabb kapcsolatot kialakítani a gyermekükkel. Na, az ilyen nőket nem értem.
-
Pacák
senior tag
A párom is benne van kellős közepében a dolgoknak. Máté idén lesz három éves, a tesója meg éppen az emberré válás rögös útját tapossa.
Szépen gömbölyödnek. Kati szereti a pocakos állapotát - szerintem megszépül tőle. A peluscseréből én sem vonom ki magamat. Mielőtt megvolt Máté, már gyakorolhattam párszor a húgom kisfián. Azért zavarbaejtő volt az első alkalom Mátéval a hazaérkezés napján. A húgomék fia akkor már elmúlt két éves, Máté hozzáképest fele akkora volt. Tanácstalanul megálltam egy pillanatra a "nagy" pelussal a kezemben a pici ember felett, hogy biztosan nem fog összetörni a művelet közben a csöppség?
Nem tört össze és már rutinosan próbál megszökni a "pejus" elől, mert jó dolog pucéran - puccccéran - rohangálni a lakásban fel-alá. -
Dany007
veterán
"Viszont azokat is megértem, akiknek tényleg vissza kell mennie dolgozni, mert a megélhetése múlik rajta. "
Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy én is megértem, amikor valakinek a megélhetése és nem a karriere múlik rajta.
Viszont az ne vállaljon gyereket, aki nem tudja biztosítani számára a megfelelő anyagi és egyéb hátteret. Ennyi. (ezt lehetne még ragozni, de mindenki érti a lényegét) -
ladybug
őstag
Tildy, az a 3 év sem pörgés nélküli. Sőt. Inkább a nyugalomra vágyik időnként az ember, mint arra, hogy pörgés vegye körül.
Mondom ezt én, aki a GYES-en van, és iskolába jár kéthetente + hétfőtől csütörtökig gyerekfelügyel + 2 tanítványom van.
Otthon is lehet dolgozni a gyerek mellett. És hidd el, hogy sokkal jobb mellette dolgozni, és látni a dolgait, a cseperedését, mint 1-1,5 évesen beadni bölcsibe, és menni minden nap igázni.
-
#12
Vakegérke
félisten
philoxenia
#11
Vakegérke
félisten
válasz
philoxenia
#11
üzenetére
Libero? Jó kis textil pelenka. Az az igazi.
Ha már itt tartunk, elmondom a technikámat.
Vaskosabb kajáknál nem volt gond, darabosan gördült le a kaki a pelusról. Viszont az ilyen "sárgaborsófőzelékmájpépizével" jellegű bébiételek után ragadós lett a végtermék, és rombusz alakban ragaszkodott a textilhez. Eszem mint a tenger, nem gond. Kisszék elő, be a klotyóba, ugyanis türelem játék következett. Leültem arccal a csésze felé, a pelust marokra kaptam (nem a kakis felén ) úgy, hogy éppen a rombusz tetejénél legyen a tenyerem éle. Másik kezemmel a pelus alját fogtam, és a csücskével igyekeztem megmozdítani a rombusz tetejét. Persze a másik kezemmel megtörtem a pelust, hogy le tudjon válni róla az, amit szerettem volna, hogy leváljon. Türelem leváló kakit terem, by Vakegérke. Nos, némi macera után megmozdult a rombusz felső csúcsa, kissé elvált a textiltől. Hurrá, nyert ügy. Innen már csak némi bal kézzel való rázás, jobbal meg leválasztási folyamat felgyorsítása.
Istenem, ennek már majdnem 30 éve...Bocsánat, ha nem ide való megszólalás volt, és azért is, mert hosszú.
-
#11
philoxenia
MODERÁTOR
Vakegérke
#10
philoxenia
MODERÁTOR
válasz
Vakegérke
#10
üzenetére
Egy éves korától én voltam a fiammal gyeden, nagyon élveztem, egész más lett a kapcsolatunk, mintha csak hazajártam volna Hozzá.
A pampers libero meg akkoriban még nagyon drága volt, úgyhogy mostam is pelenkát rendesen, meg persze automata mosógép se volt...., csak a sima.
Borzasztóan jó érzés cseperedni látni egy kis embert, ahogy fejlődik az egyénisége, ügyesedik, okosodik.Mert bár "anya csak egy van", de apának lenni is jó. -
Vakegérke
félisten
Érdekes, senki nem említette meg a férj szerepét.
Nálunk ez úgy működött, hogy apróbb teendőkben segítettem. Nagyobbakban azért nem, mert végülis a feleségem kapott 3 évet, amit itthon tölthetett, és ugye nehogy már én melózzak még itthon is.
A gyereket persze babusgattam, foglalkoztam vele. Aztán ha betojt, szóltam anyucinak, hogy valamit akar a gyerek, csak nem értem...
Egy dologra viszont ügyeltem. Nőként bántam a feleségemmel még akkor is, amikor slamposabb volt a kelleténél. Jól esett neki, ez érezhető volt.
Na mindegy már.Az írás tetszik, jó volt olvasni.
-
ladybug
őstag
Hogy ők mit érezhetnek, mit élnek át nem tudom. Sajnálom, hogy az anyaságnak nem látják át sokan a szépségét. Viszont azokat is megértem, akiknek tényleg vissza kell mennie dolgozni, mert a megélhetése múlik rajta. Hiába akar kisbabát, csak úgy teheti meg, hogy megszüli, kis ideig otthon marad vele, aztán visszamegy dolgozni, és igyekszik a kicsivel azt a pár órát is aktívan együtt tölteni, amit tud. Aztán reménykedik benne, hogy a bölcsödében jó helye van, és kedves, szerető gondozónőre talál.
Én minden percét élveztem a várandósságaimnak és az itthon töltött éveknek. Ez a 3 év egy gyönyörű időszak, és ha nem lenne muszáj, még maradnék vagy 3 évig.
Vannak percek, amikor már totál elegem van, amikor robbani tudnék, ha meghallom, hogy veszekednek vagy nyűgösek, de aztán eszembe jut, hogy nekik is vannak rossz napjaik, ugyanúgy, ahogy nekünk. Ők pici emberek, a mi tükörképeink. És ha rossz példát mutatunk, akkor azt látjuk viszont rajtuk.
-
s.szinta
csendes tag
Két, három otthon töltött év rendben is van. Sőt, ideális - persze szigorúan csak az én véleményem szerint. De ahogy körbenézek ma a harmincas korosztályon, két-három hónap, amit otthon töltenek. Mi miatt lehet vajon? Mert hogy a médiában ez a trendi, azt értem ha nem is értek egyet vele. Félnek, hogy rájön a főnök, nincs pótolhatatlan ember. Fókuszos lányok, meg a többi műsorvezető és mások. Vagy a világ halad ennyire rossz irányba? Nem kell annak a babának az édesanyja testmelege, szeretete minél hosszabb ideig? És akkor az anyatejet nem is említettem, pedig milyen fontos lenne. Milyen felnőttek lesznek vajon? Utálom a XXI. századot és ez komoly.
-
TexT-BoY
addikt
Anya banyának egésségügyi parája van, 1hete kilépett a kommunistáktól, felujjitás miatt is idegeskedik, közbn pedig a maradk 2 munkahelyén dolgozik, a kardiologiára meg már ugy jár mintha hazamenne. Röviden ennyi. Engem is azért látsz kevesebbet postolni mert sokat vigyázok a hugomra, amig anyám rendenzi az életét, és valójában ezzel is van tele a hócsukám hogy olyan mintha az én gyerekem lenne. Közbe apám multhét pénteken erre járt és közölte hogy találkozunk a biroságon. Viszont a kégli amiröl talin dumáltam lényegébe kész, majd dobok fel egy kis logout irást.
-
tildy
nagyúr
Amikor egy Nő a képzeletbeli listán kipipálja a Társ, Szerelem, Szex, Biztonság szavakat,
Ittt megijedtem, főleg az előtte olvasottaktól.
Mondom: Jézusom.
De a végére tök más lett az egész, és örülök, hogy azt írtad le , amit.
Felesleges színészkedni, nem vagyunk tökéletesekyeti: ne hazudj!
Mert talpborotválás lesz!
Text_boy: tényleg, hova tűnt anya-banya? Rég láttam. -
TexT-BoY
addikt
17 vagyok, hugom 7 lassan 8
. mindketen voltunk bölcsödések, hugom melett 1éves kora elött telefonon dolgozott anyám, 1éves kora után apám éjszakás lett, anyám nappalos, éjszaka anyu vigyázta, nappal apa vette kezelésbe, én meg persze tanultam, aztán szüleim elváltak, akkor már 2éve járt hugom oviba, szép lassan elkezdett önállósodni, amugy azt hiszem anyám sikeres nő, és boldog anya, bár faterom lelépett a szebbért dehát istenem. Jha amugy ez off volt. A lényeg: Most ugy gondolja hogy én kb 3-4éven belül lelépek, hugom lassan elkezd pasizni, aztán majd ő is szeretne ujra, hogy megtalálja az Ő-t hamár 10évet élt egy kényszeritett házasságban (amit közvetve nekem köszönhet). Én drukkolok neki, és mondtam is hogy szivesen vigyázok majd hugomra, akivel tök jól kijövök, föleg amióta saját notebookja van. Ennél lehetne anyásabb?
Amugy mentéségül szoljon, de tényleg a meló miatt vigyázok sokat hugomra, de néha felmerül bennem hogy nekem szült egy testvért, neteán nekem szült egy "saját" gyereket? vagy mi az isten van? Egy anya igenis legyen ANYA, kötelessége hogy elsősorban a családja és második körben a karrierje és minden más csak a háttérben mehet. Lehet hogy önző, de ha már megszült /sok esetben nevezném szivesen inkább meg elletnek/. Akkor vállalja fel. -
ladybug
őstag
Tökéletesen egyetértek a leírtakkal. Bár mindeneim a lányaink, mégsem feldkezhetek meg magamról és főleg a férjemről. Neki is támasza, segítője, szerelme és társa kell, hogy legyek, őrá is figyelnem kell, mert ha nem teszem, akkor romokba dől a házasságom.
Én azonban csak ezek után gondolok magamra. Igen, tudom, lehetnék önzőbb is, de nem tudok.
Ha azonban ők már rendben vannak, akkor jöhetek én. Ilyenkor viszont ezt az időt magamnak akarom. Néha egyedül, néha a párommal együtt. Ilyenkor fogjuk magunkat, és 1 napra elmegyünk a barátainkhoz. 1 éjszakára a mamiékra hagyjuk a lurkókat, és magunknak vagyunk.
Kell ez a feltöltődés mindenkinek. Gyereknek és szülőnek egyaránt. Nekik is kell, hogy kicsit kimozduljanak a szülei kezei alól. A szülőnek pedig, hogy egy kicsit más gondolatai legyenek. Amik igen, nem a gyerekek körül járnak. - Mondjuk ezt a funkvciót nem nagyon tudom kikapcsolni. Ha nincsenek velünk, akkor is ők járnak a fejemben. - De megtanultam kezelni már ezt is.
-
7
addikt
Szerencsére én főként olyan anyukákat ismerek a környezetemben, akiknek nem az a céljuk, hogy tökéletes Anyák legyenek, hanem élni szeretnének, jól érezni magukat, s kellemes hangulatban tölteni az életüket. Ez többnyire átragad a csemetére is, és úgy érzem, talán az ilyen légkörben nevel(ődöt)t embercsemeték azok, akik között szívesen tartózkodom.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- Acer Predator GAMING 17" Laptop! i7-11800H / RTX 3070 / 32GB DDR4 / 1TB NVMe! BeszámítOK
- ASUS TUF RTX 5070Ti OC 16GB GDDR7 Videokártya! BeszámítOK
- Acer Swift 3 Ultrabook / Ryzen 7 5700U / RX Vega 5 / 16 GB RAM / 512 GB SSD
- ASUS TUF FX505DU - 15,6"FHD IPS 120Hz - Ryzen 7-3750H - 8GB - 512GB - Win11 - GTX 1660 Ti - MAGYAR
- Gamer PC-Számítógép! Csere-Beszámítás! R5 3600 / RX 5700 / 16GB DDR4 / 512GB SSD
- Keresünk dokkolókat
- Bomba ár! Dell Latitude E7250 - i5-i7 I 8GB I 256SSD I 12,5" HD I HDMI I Cam I W10 I Garancia!
- BESZÁMÍTÁS! ASUS Z170 i7 6700K 16GB DDR4 512TB SSD RX 480 8GB DEEPCOOL D-SHIELD ADATA 600W
- Beszámítás! Apple iPad Pro 11 2024 1TB WiFi + Cellular tablet garanciával hibátlan működéssel
- DOKKOLÓ BAZÁR! Lenovo, HP, DELL és egyéb más dokkolók (TELJES SZETTEK)
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest