Új hozzászólás Aktív témák
-
#70
greenmeister
tag
greenmeister
tag
Szuksegem van egy ilyen DACra. Esetleg valakinek elado?
-
Zull
senior tag
Csak egy szimpla kérdés: Ha alapból rádugod a gépre, akkor min ad ki hangot? Sehol? Csak mert mac-em van, és érdekelne hogy megy-e egyátalán vele, és ha megy, akkor melyik kimeneten. Driver tudtommal nincs macre.
Van PCm is, de érdekelne hogy tudnám-e használni mac-en is vagy sem.
Köszi a választ!
-
#25954560
törölt tag
az effektezés más téma, ott a transzformációk kerekítése miatt információvesztés van
persze. azert irtam, mert szerintem ide vagott, hiszen nagyobb mintaveteli frekvencian foleg a magas hangoknal az effekt sokkal inkabb olyan hatast er el, amire terveztek, talan a kerekites is kevesbe ront.44.1 kHz-cel az eredmény egy szimpla 20kHz-es szinusz lesz, sávhatárolás, ugye
marmint ha ragaszkodunk a cd-hez csak matematikai ertelemben mondtam. a 40kHz-hez meg pont azert irtam h 'mar akit erdekel', mert itt jonnek azok a dolgok, miszerint a magasabbra meno erositok (30, 40, 100kHz) szebben szolnak, mert...
soundforge meg audition (cooledit pro) a ket progi, amivel szoktam varazsolni -
hétalvó
addikt
válasz
#25954560
#49
üzenetére
köszönöm szépen.
nekem a kifogásom az volt, hogy ne írjunk már le olyat, hogy nincs értelme, főleg, hogy aki kifogásolta az keveri a fogalmakat.
dabadab: végülis, akkor neked elég a CD, a többit hülyeségből találták ki, úgyse lehet hallani... azért, ha kifogytál a tételekből menj el és hallgasd meg a nem létező különbséget valahol. Nem lesz sok, de lesz egy pici.
igazából itt kiszálltam a vitából.
-
"ha megnézünk oszcilloszkóp alatt egy hanghullámot, ott nem sok szinusz jelet fogunk látni."
De, sok szinuszt fogsz ott látni, Fourier-transzformáció, ugye.
"A biteket nem arra fogják felhasználni, hogy letárolják az 50khz-es hangokat. a bit számtól lesz részletesebb a hang. adott frekvencia sávban több biten több információt lehet letárolni."
Az van, hogy nincs több letárolható információ. Azt, hogy igen vagy nem, le lehet tárolni egy biten, ha száz biten tárolod el ezt az igent vagy a nemet, attól az még nem lesz részletesebb. Itt jön be a Nyquist-Shannon, ami azt mondja, hogy egy sávhatárolt jelnél a legnagyobb frekvencia kétszeresén végzett mintavételezés eltárol minden információt, ezen túl nincs mit tárolni: ha százszorosára növeled a mintavétel mennyiségét, akkor se lesz több információd. Ez baromira nem triviális, meg nem magától értetődő és így ránézésre nehezen hihető, de ők (meg azóta elég sok elsőéves informatikus) kiszámolta, kijött, tényleg így van.*
"kockából, hogy lesz szinusz?"
Aluláteresztő szűrővel. Tudod, sávhatárolt jel.
*: persze ez az elmélet, a gyakorlatban vannak implementációs nehézségek (pl nincs olyan szűrő, ami 20 kHz alatt mindent átenged, felette meg semmit), de ezek a problémák azért nem olyan súlyosak: vakteszten nem sikerült meghallani a különbséget a 44.1/16 és a nagyobb felbontású hang között
&rew: az effektezés más téma, ott a transzformációk kerekítése miatt információvesztés van
"egyebkent meg kepzeljunk el egy 20kHz-es szinuszra ultetett 40kHz-es szinuszt. amig 44.1kHz-cel az eredmeny egy enyhen torz 20kHz-es szinusz lesz, addig 96kHz-en mar van esely valamit latni a 40kHz-es osszetevobol is. mar akit erdekel"
44.1 kHz-cel az eredmény egy szimpla 20kHz-es szinusz lesz, sávhatárolás, ugye
Az, hogy elveszik a 40 kHz-es rész, meg nem nagyon érdekel senkit sem, nem vagyunk denevérek. -
#25954560
törölt tag
mert devast meg hetalvo elbeszeltek egymas mellett. ha jol ertem egyikuk azzal ervel h azert nincs ertelme nagyobb mintaveteli frekinek, mert ugysem hallatszik, a masik meg azt magyarazta h igenis van ertelme, mert pontosabb lehet a jelalak. csak egyikuk ezt hajtogatta, masikuk meg azt. a digit jelfeldolgozasnak nem ugyanarrol a tulajdonsagarol vitatkoztak.
sajat tapasztalatom az, hogy a nagyobb mintaveteli frekit hasznalo pcm szebben tud szolni es szebb lesz az effektezes eredmenye (foleg sok effekt hasznalata utan hallatszik a kulonbseg).
ha jol sejtem, akkor azert adhatja vissza pontosabban a nagyobb mintaveteli frekivel megaldott jel az eredeti jelalakot, mert kevesbe jatszik benne szerepet az egyes mintaveteli pontok kozotti interpolacio.
egyebkent meg kepzeljunk el egy 20kHz-es szinuszra ultetett 40kHz-es szinuszt. amig 44.1kHz-cel az eredmeny egy enyhen torz 20kHz-es szinusz lesz, addig 96kHz-en mar van esely valamit latni a 40kHz-es osszetevobol is. mar akit erdekel -
hétalvó
addikt
amúgy nekem tetszik ez a Musiland így papíron, biztos jól szól én csak a kezelhetőséget szoktam sérelmezni PC-s zenehallgatás esetén, esetleg a háttérzajokat, amit a ventillátorok és a merevlemezek keltenek.
nekem egy squeezebox jobban bejön praktikusságból, persze egy transporterre nincs pénzem sajnos, hogy a minőség is meglegyen.
nagy kijelzőt, távirányíthatóságot hiányolnám, bár lehet a minőség feledtettné ezt, meghallgatnám azért a hd580-anammal
-
hétalvó
addikt
alakulunk
A DSD különben a változást tárolja nem pedig az adott pillanatot. ezzel csak azt akartam érzékeltetni, hogy mi a mintavételezési frekvencia.ha megnézünk oszcilloszkóp alatt egy hanghullámot, ott nem sok szinusz jelet fogunk látni.
én nem beszéltem arról se, hogy hogyan alakítja vissza a DAC a jeleket.
azt kifogásoltam, hogy devast szerint értelmetlen a 192khz-es mintavételezés. ami nem az, mert sokkal finomabb feldolgozás, adott idő alatt sokkal több minta készül, sokkal több adattal és nagyon nem az elérhető maximális frekvenciáról szól.
A biteket nem arra fogják felhasználni, hogy letárolják az 50khz-es hangokat. a bit számtól lesz részletesebb a hang. adott frekvencia sávban több biten több információt lehet letárolni.
azok a lépcsők a képen sokkal sűrűbbek lesznek, sokkal pontosabb lesz a letárolt hang. nem pedig az érdekelt, hogy hogyan lesz visszaalakítva a hang, mert a hang az nagyon nem szinusz van értelme sokkal több mintát venni, kevesebbet kell "kitalálni" visszaalakításkor.
A PCM veszteségmentes, ha mp3 irányból vizsgáljuk, de nem ugyanaz a visszakapott jel, mint amit digitalizáltunk és semmiképpen nem folyamatos.
dabdab : kockából, hogy lesz szinusz?
megmondom, úgy hogy összekötjük a sarkaikat, ha pedig sűrűbben lesznek a sarkok, akkor az összekötés jobban fog hasonlítani az eredeti vonalhoz.de már jól szét offoltam itt a topic-ot
aki gondolja inkább privátban folytassuk -
"nézzél rá arra a képre amit linkeltem és mond el mit látsz."
Remélem nem arra akarsz célozni, hogy a DAC-ból olyan szép kockás lépcső jön ki: nem, szó sincs róla, a DAC-ból az a színusz jön ki, mint ami a képen van.
A DSD-t meg azert nem szerencses a N-S tetelhez keverni, mert az alapvetoen PCM-jellegu mintavetelezesrol szol, a DSD meg nem az.
-
devast
addikt
Nem, én nem keverem. A DSD ahogy olvasgattam teljesen más tészta, ugyanazt lehet vele elérni elméletben mint a pcm-el, csak gondolom az implementációt könnyebb, egyszerűbb jól megcsinálni(nem mellesleg ahogy olvastam, gyakorlatilag annak is kb 50khz az átviteli tartománya, meg 120db a dinamikatartománya). Megmondom őszintén, ezzel nem is foglalkoztam, mert nincs sacd-m, meg nem is lesz. Ha nem hiszed el, hogy pcm esetén N frekvenciával mintavételezett anyag átviteli tartománya N/2, és ez teljesen veszteségmentes, akkor élj csak tovább ebben a tudatban
-
Degeczi
nagyúr
mert teljesen másról van szó!
a DSD esetén csak 1 bites impulzusok vannak, azok sűrűsége lesz arányos a kimenő jellel
vagyis minden egyes mintavételi pont helyére sok-sok ilyen impulzust kell beszúrni = azaz valóban teljesen értelmetlen ennek mintavételezési frekvenciáját egy hagyományos eljárással összehasonlítani...
pontosan úgy, mint nyomtatásban sincs értelme egy hőszublimációs nyomtató 300 dpi-s fölbontási értékét összevetni egy tintasugaras típus tízszer ekkora fölbontásával: mert előbbi minden egyes pont helyén már képes előállítani, kikeverni a kívánt színt, míg a tintasugaras csak nagyon apró pöttyöket pakolgat le, amik a szemünk számára már összefolynak, így állítva ott elő a szükséges árnyalatot
-
devast
addikt
Mielőtt totálisan reménytelennek minősítelek, megpróbálom a mesét érthetően előadni, hátha megvilágosodsz. Van ugye a hangunk ami analóg. Ezt digitalizálják egy AD átalakítóval úgy hogy adott frekvenciával adott bitmélységgel mintavételezik, így kapjuk meg a digitális formáját ami akár az előbb általad belinkelt kép alapján is értelmezhető. Ezt a jelet vissza kell alakítani analógra ahhoz, hogy hangszórón hallgatni tudjuk. Itt jön az a pont ahol szerintem tévedésben vagy. Ez a vissza alakítás NEM úgy történik, hogy digitális minta pontjait szimplán összehuzigálják, azt csókolom, hanem matematikai műveletekkel, az előbbi postomban írt szabály alapján.
A dsd-nek meg pcm-nek semmi köze ahhoz, amiről itt beszélünk... -
devast
addikt
Bocs, lehet hogy félreérthető volt amit írtam. Azt úgy értelmezném, hogy a 192khz-es mintavételezéssel rögzített anyag max 96khz frekvenciájú hangot tud tárolni, és a zene felvételére használt legjobb mikrofonok sem képesek 35-40khz fölötti hang érzékelésére.
minél magasabb a mintavételezési frekvencia annál simább, folyékonyabb lesz a "felvétel".
Bocs, de hüjeséget beszélsz. Nem lesz folyamatosabb attól semmi... Járj be digitális jelfeldolgozás órára, vagy legalább nézz utánna annak, hogy mi az a nyquist-shannon tétel, amire az egész digitális jelfeldolgozás épül.
Ha lusta vagy, akkor idézem a lényeget:
A mintavételezés folyamatának alapja a Nyquist-Shannon mintavételezési tétel, amely szerint a 0…f0 frekvenciatartományba eső időfüggvény véges számú minta segítségével, információvesztés nélkül átvihető, ha az fminta mintavételezési frekvencia f0 frekvenciának legalább kétszerese:
fminta ≥ 2 f0Nem megy az értelmezése akkor szólj, segítek
-
hétalvó
addikt
192Khz-nek kb 0 értelme van
Az ugye 96Khz-ig lenne képes tárolni a hangokat, csak éppen nincs olyan (zene felvételére használt) mikrofon ami 35-40khz fölötti tartományt érzékelnéok. ezt te írtad, hogy értelmeznéd? mert én sehol nem mondtam, hogy milyen magasan tud egy adott mintavételezés visszaadni.
minél magasabb a mintavételezési frekvencia annál simább, folyékonyabb lesz a "felvétel".az már megint más kérdés, hogy én pl nem hallom a különbséget 192/96 között, de egy 192-es pcm már nagyjából hozza sacd-t, de remélem tudod abból is még nagyobb (dsd128)szabvány, mert "semmi értelme" és a stúdiók milliókat költenek rá, hogy abban tárolhassanak.
-
devast
addikt
Nekem nem kell magyaráznod, pontosan tudom miről beszélek. Neked viszont nem ártana megnézed mi az a Nyquist-Shannon tétel
192khz-es mintavételezés B/2 sávszélességű jelet tud rögzíteni veszteségmentes, azaz 96Khz-et.
In essence, the theorem shows that a bandlimited analog signal that has been sampled can be perfectly reconstructed from an infinite sequence of samples if the sampling rate exceeds 2B samples per second, where B is the highest frequency in the original signal.Ebből adódóan a 96khz-en mintavételezett anyagok 48khz-et tudnak visszaadni, míg a CD 44khz-es mintavételezése 22khz-et.
-
szaszlaci
addikt
Nos mi úgy tanultuk, hogy egy normális erősítő legalább 100 kHz-ig erősít valójában. Ennek az a lényege, hogy a felharmonikusokat is jól visszaadja.
Lehet, hogy mondjuk 22 kHz felett már tuti senki nem hall, de ugye a zene az nem szinusz hullám, hanem rajta vannak azok a bizonyos felharmonikusok, ha kinagyítjuk a hullámot, akkor ott azok a kis "koszok", amitől az a hang zene vagy beszéd vagy akármi lesz, nem csak membrán mozgás.
Az előttem elhangzott hozzászólásokhoz írtam ezt.Azt viszont nem értem, hogy egy akármilyen digitális kimenetű hangkártya és egy ma gyári erősítőben biztosan lévő D/A konverternél ez miért jobb.
A visszaverődés ha létrejön, akkor a jel már értelmezhetetlen lesz. Oké, hogy javító áramkör, de az ennél a cuccnál is létrejöhet.
Azután a PC táp hogy tud bezavarni egy ilyesmi tudású belső cuccnak? Hisz ez digitális, sejtésem szerint kimarad az analóg jellé való alakítás, így lényegében egyből a merev lemezen lévő adathalmaz fog megjelenni egy SPDIF bemenetű erősítő D/A chipjének lábán.
Ha ebbe belezavarhatna egy nagyfrekis táp, akkor az egyéb adatok is sérülnének a részegységek között (RAM, CPU...). Oké hogy itt is a hibajavítás, de nem tudok róla, hogy ennek állandóan javítania kéne. Meg ha mégis, ott az erősítőkbe épített hibajavítás. Ami hibátlanul kell működjön, ellenkező esetben mondjuk egy kép megnézésekor ez egyből szembetűnne a monitoron. Mindkettő csak javításra szoruló bitfolyam. -
#30
themebuilder
senior tag
themebuilder
senior tag
Eléggé korrekt egy szerkezet. Nekem újdonság.
-
#29
Jeanne d'Arc
addikt
Jó cikk menő cucc!
-
devast
addikt
Jah valahogy így van.... 192Khz-nek kb 0 értelme van
Az ugye 96Khz-ig lenne képes tárolni a hangokat, csak éppen nincs olyan (zene felvételére használt) mikrofon ami 35-40khz fölötti tartományt érzékelné... én meg 18-18,5 khz-ig hallok, szóval a cd 44khz-es mintavételezése nem véletlenül annyi, és szerintem elég is. A második rész amiről beszélsz stúdiózásnál az nem a sample rate, hanem a bit rate (16bit, 24 bit, 32bit stb), ami gyakorlatilag megszabja az adott felvétel snr (signal to noise ratio) értékét. Ez cd-n található végtermék esetén 16bit (98db snr) ami bőven elég. Minél nagyobb az snr, annál nagyobb dinamikus tartományt képes rögzíteni a cucc. Stúdiózásnál azé van értelme ugye, mert ott egyes tartományokat hangosítani másokat halkítani kell etc, így jó ha nagy "hangerő tér" áll rendelkezésre. Ps: durvább klasszikus művek is kb 40db snr-t használnak ki... -
GReddy
tag
Jó cucc..
Legjobb tudomásom szerint az SR az a sample rate, azaz a mintavételezés. Minél magasabb, annál közelebb van a visszaadott anyag az eredetihez. A korlát általában nem a 40khz (ennyi bőven elég) hanem az emberi fül, ami képtelen észrevenni a 40khz -nél magasabb mintavételezésnél a hiányzó részeket. (Amik a tömörítés során vesznek el. Igazából tökmindegy, hogy 40, vagy 192khz a minta, ha csak le akarod játszani.) Jelentősége igazából stúdiózásnál van, ahol ki akarsz emelni a háttérből egy konkrét hangot, ami, ha 40khz a felvett minta, akkor "nincs miből" kiemelni, hiszen hiányzik a sample, míg minél magasabb az sr annál tisztábbra faragható a kívánt háttérhang. Nem tudom, világos-e? Remélem igen, (és hogy nem valami egészen másra gondoltak az SR-nél
) -
Tomi_Sci
őstag
Üdv!
Bocs, csak most sikerült a gép elé huppannom. Nagyszerű cikk, nagyszerű DAC! Gratulálok!Én is ezt választottam volna, ha egy kicsit erősebb lenne a HeadAmp része, és lenne rajta nagyjack. Egy Aune-ra nevezek be szerintem, ugyanaz a Burr-Brown PCM1793 van benne. (Majd írok review-t)
Mellesleg, ha már így belemerültél a cikkírásba - milyen fejhallgató erősítőt készítettél?
És az a gyönörű Grado is felpiszkálta az érdeklődésemSci
-
Én is mostanában tervezek venni egy normális hangkártyát.
Nézegettem az ilyen külső hangkártyákat is, főleg az iBasso D2+ Boa tetszene, de félek ha garanciális probléma van vele, akkor macerás az ügyintézés.
Most egy Asus Xonar STX a kiszemelt, de még nem vagyok ebben sem 100%-ig biztos
-
Cyberpunk
félisten
Hát igen a jót azt könnyen megszokja aztán nem is tűnik fel hogy milyen is volt azelőtt. Csak az ilyen próbák alkalmával. Én is voltam már így miután megvettem az X-FI hangkártyámat + a Sennheiser HD555-ös fejhallgatót hozzá.
Egyébként grat jó cucc én is szeretnék valami hasonlót a gépből száműzöm a hangkártyát SLI projekt miatt. -
Melorin
addikt
A MM 02 néhány napos hallgatása után kezdtem elfelejteni az Audigy hangját, kezdtem kételkedni a nagy hangbéli különbségben. Hiába no, az ember könnyen hozzászokik a jóhoz is ):
Aztán 2 napja rákötöttem a hangfalamat a kimenetére, és lejátszottam néhány Prodigy számot.
Utána a hangfalat átdugtam az Audigy kimenetére és lejátszottam újra őket.
Nem hittem el, hogy képes voltam ezt hallgatni évekig!
Ha egy szóval kéne jellemezni az Au hangját: unalmas.
Laposak a mélyek, a magas hangok tompák, és a zenei élmény lehangoló. -
Melorin
addikt
Tényleg egy feneketlen kút a hangtechnika
Épp ezért építettem magam egy fejhallgató-erősítőt, amit nagyon jól tudok használni ehhez a hangkártyához is. Sőt, már az elejétől fogva sejtettem, hogy valami hasonló szerkezettel lesz meghajtva majd egyszer.Tényleg jó ez a hangkártya, hallottam már sok audioeszközt, de most olyan érzésem van, hogy a láncnak ezt a részét nem nagyon kell lecserélni egy jó darabig. Túl nagy kiadás lenne az, hogy a következő kategóriára ugorjak, már ha egyáltalán megérné ez az ugrás, de szerintem nem.
Most egy kicsit hátradőlhetek -
pee13
senior tag
Irigy vagyok!
Én szenvedek az audizsivel
Volt egy projektem, miszerint én majd építek egy pcm1793-as DAC-ot DIR9001 vevővel, de nagyon nem jött össze. A most soron lévő egy PCM2902B USB-s DAC, már működik, de még sokat kell rajta faragnom. Kedv és pénz hiánya, szóval pihen.
Hangfalon zenélek, ez a sokak által csúfolt Orion HS280, egy kis módosítással: értelmes hangváltó, kétutasítás. Nem szól jól így se, de hát korlátozottak a lehetőségek.. -
-
#8
SMITHVADŐR
tag
SMITHVADŐR
tag
Köszönjük a cikket, jól sikerült, és nagyon jó cuccot mutattál be
-
#7
Blindmouse
senior tag
Melorin
#4
Blindmouse
senior tag
Szép darab. Nekem egy HLLY PCM2704 (asszem) jutott még két éve, de tervezem lecserélni, mert csak 48khz 16 bit. Egyébként jók ezek a külső DAC-ok, csak tényleg azon vagyok meglőve, hogy picit többért (najó, duplájáért) lehet Harman-Kardon, Onkyo, vagy Denon recivereket kapni, amikben legalább ilyen jó a bemenet, a fejhallgató kimenetük meg leggtöbször le van osztva az akár 80 wattos hangszóró kimenetből, ennek szerintem nagyon jól kellene szólnia. Szóval most nagyon nem tudom mit kellene tennem, leírhatnád mi vezetett el pontosan ehhez a típushoz.
-
#3
FoxiestFox
félisten
Ütős technika, nagyon jó cikk.
aki gondolja inkább privátban folytassuk
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
). Használd egészséggel! Új hozzászólás Aktív témák
- HIBÁTLAN iPhone 14 Pro Max 128GB Space Black -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3523
- Samsung Galaxy S24+ / GyáriFüggyetlen / 12/256GB / 12Hó Garancia
- 35" ASUS ROG Swift PG35VQ curved GAMER monitor
- HIBÁTLAN iPhone 14 Pro 128GB Silver-1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3488
- ÁRCSÖKKENTÉS AlzaPower M7503CA Fast Charge 100W
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest