Új hozzászólás Aktív témák
-
proof88
addikt
-
Tzombi
tag
Nos bárki bármit is mond ebben a témában, én csak a profiknak hiszek.
link
A gyógyszeres kezelés mellett elengedhetetlen a hozzátartozó terápia is! -
agent_k
őstag
Nos az én feleségemnél egy éve kezdődött és 6 hónapig tartott, mire kijött belőle. Már lassan a lakásból sem tudott kimozdulni. Paroxat-ot és Rivotrilt kapott, ami használt is.
Akkor egy kettős haláleset volt az utolsó csepp a pohárban.Most megint ezzel küszködünk én úgy veszem észre. Elég komoly munkahelyi gondok léptek előtérben, aminek a végén nagyon csúnyán ki is rugták. Persze nem ő volt a hibás és nem bírta feldolgozni...
Mehetünk vissza az orvoshoz és kezdődik előlről minden. Szerencsére most tudjuk, hogy mivel állunk szemben és könnyebb illetve tudatosabb lesz a gyógyulás. Remélem. -
Vakegérke
félisten
Most, hogy már nem pörög annyira a topic, talán megbocsájtható, ha magamról is írok egy kicsit.
"Nem volt gond a szülésnél, amikor megszülettél?"
Attól függ. Én ugyan nem emlékszem rá. Azonban a dokik egy huncut vasat se adtak volna azért, hogy életben maradok.
Apám kicsit segített nyolc hónapos terhes anyámnak, hogy megszüljön. Prózai egyszerűséggel hasba rúgta. Anyám kínok kínját átélve feküdt a vinnyogva szirénázó mentőben, aztán a dokik világra segítettek. 1.35 kilós voltam, rám legyintettek, sajnálkozásukat fejezték ki anyámnak. Én viszont úgy döntöttem, hogy márpedig élni fogok, és így is lett.
Tériszonyom nekem is van. Mikor '77-ben megkaptuk a 8. emeleti lakást, meg kellett szoknom a magasságot. Kiálltam az erkély ajtajába, vagyis inkább loggia az az erkély. Oldala beton 2 méter magasan, csak elől van üvegezett, nekem mellkasig érő korlát. Szóval álltam, és nézelődtem szédelegve. A tériszonyosok ismerik azt a szorító érzést, amit átéltem. Aztán kicsit kiljebb léptem, de markolásztam az ajtófélfát. Pár nap múlva már a korlátba kapaszkodva nézelődtem, aztán idővel letudtam a dolgot. Ma már nincs gond, ám a korlátot markolászva sem igazán merek az égre nézni, mert úgy érzem, hogy felborul a ház velem együtt.
A szük helyek akkor zavarnak, ha sötéttel párosul a dolog. Mondhatnám úgy is, hogy a sötét ismeretlen aggaszt, ahol nincs menekülési lehetőség.Olcsón megúsztam születésem körülményeit?
-
ilba
tag
Már elhangzott egy-két név, ezért én is beírom: Zoloft. Engem is riogattak a potencia csökkenésével, de én nem tapasztaltam!
-
egamega
tag
Hát igen, egy dolgot azért érdemes tudni a gyógyszerekről. Talán azzal is szerencsém volt, mert sok embert elintéznek Xanax-szal meg Rivotril-lal (ez még a kevésbé rossz) esetleg Seduxen-nel. Nekem szerotonin szintet befolyásoló bogyót adtak. Paroxat a neve. Ez nekem speciel eléggé bevált. Szóval, ami a hím társaimat esetleg kellemetlenül érintheti, az az átmeneti libido csökkenés. Valamit valamiért. Egyébként nem vészes, 2-3 hét alatt elmúlik, tényleg csak átmeneti.
-
Tzombi
tag
válasz
philoxenia #84 üzenetére
Azért nem kell ennyire szélsőséget felhoznod.
De akiknek tényleg gond a mindennapi megélhetés, azok nem kezdenek a saját kis problémájukon rágódni, mintegy belelovalva magukat a betegségbe. Sokszor a meg nem értettség gondolata, az, amin elindulnak,
A párom ismerőse egy kissé pánikos, mi egy jó adag depivel is társul. _Most, hogy a nagyobbik lánya beteg lett, és orvostól, orvosig viszi, érdekes módon nem jelentkeztek nála a pániktünetek. -
Tzombi
tag
Nem tudom, hogy öröm- vagy bosszúság, de ez elmondottak alapján neked fóbiád van, és nem pánikbetegséged. De a pánikbetegség eléggé összetett gyűjtőfogalom, de az esetedben csak fóbiával állsz szemközt.
Közvetlen a születés előtti, vagy születésre lehet visszavezetni az „idegrendszeri betegek” első sokk hatását. A kvázi biztonságosnak hitt helyről való elszakadást, sokan nem dolgozzák fel tudat alatt. Volt, aki vizet nyelt, és később jelentkeztek nála vízfóbia tünetei. Persze kellett hozzá még más is, de alapot ez az élmény határozta meg. A másik, hogy aki retteg valamitől, pont az „találja” meg. Az egyik ismerősöm története is nagyon egyszerűnek tűnik. Kicsi gyerekkorában fürdetés előtt a lemezkádat (akkor még nem voltak a most divatos műanyagfürdető teknők), közel rakták a kályhához. Ennek az oldala felmelegedett, és amikor hozzá ért, megégette a kezét. Naná, hogy félt később a fürdetéstől, meg a lángtól. Mostanában, ha bármit is süt a gázon, folyton fröcsög neki az olaj serpenyőben. Senki másnak, de ha ő odaáll, akkor biztos, hogy kipattan egy-két csepp. És ha már kipattan, akkor meg is találja. -
egamega
tag
Nos, mint érintett, én is mondanék pár szót. 4 évvel ezelőtt volt először pánikrohamom, miután megittam 2l colat kb. 1 óra alatt, vizsgaidőszakban. Ez sajnos végzetesnek bizonyult, ugyanis a koffeintől mint tudjuk emelkedik a pulzus. Nem kicsit, nagyon. Legalábbis ekkora mennyiségnél. Az amúgy is parás időszakban ez éppen elég volt ahhoz, hogy iszonyúan megijedjek attól, hogy kb. 160 a pulzusom, és fáj a fejem. Amitől mégrosszabb lett, de ez ismert öngerjesztő reakció. A lakótársaimat kértem meg, hogy hívjanak mentőt mert kajak halál félelmem volt.. Aki ezt nem éli át, el sem tudja képzelni, hogy milyen az, amikor azt hiszed, hogy ennyi, mert bekrepált a szíved. Kijött a mentő, (utólag kiderült, hogy baromi nagy szerencsém volt) egy fiatal srác volt a mentős. Vérnyomás, EKG, stb. Az EKG-n természetesen látszódott , hogy nem éppen vagyok relaxált állapotomban, de ezen kívül semmi extrát nem talált, ezért közölte, hogy nyugi, csak egy pánik rohamom volt, ne parázzak, de ha megismétlődik a roham, feltétlenül menjek el szakorvoshoz (agytúrkász és kardiológus). Nos, ismétlődött. Ha 4 lépcsőfokot megtettem fölfelé, már rosszul lettem, mert az agy ugye azt hitte, hogy megint vészhelyzet van. Muszáj volt orvos, nem volt mese. Sokan ott cseszik el, hogy nem ismerik be, hogy orvos kell. Soha életemben nem voltam egy orvoshozjárós, szóval ez külön "jót" tett. Az doki kiválasztása annyi volt, hogy keresgéltem a neten. Aki nincs ott, az nem is számít alapon. Így találtam rá egy dokinőre a SOTE Kútvölgyi Klinikáján. Elmentem hozzá, beszélgettünk, kérdezgetett szülőkről (mármint kórtörténetileg), majd felírta a bogyót. Elkezdtem szedni, és egyre jobban lettem. Ez kb. 4-5 hónapot jelent. Bátran merem mondani, hogy az agytúrkászásnak semmi, de semmi jelentősége nincs. Ami segít az a gyógyszer, és amikor már helyrejöttél, a mozgás. Sok mozgás! Lehetőleg állóképességet igénylő forma. Futás, úszás, bicaj, ilyesmi. Ja és a ginseng az, ami még nekem baromira bejött. Illetve ha még csak kialakulóban van, akkor nyugtató hatású teák is hasznosak szerintem. (Elmentem pszichológushoz is a háziorvos unszolására, aki kérdezte, hogy minek mentem hozzá, hisz nincs semmi bajom.)
-
philoxenia
MODERÁTOR
Végül is olvastam valakiről aki Recsken gyógyult ki a cukorbajából,
de én inkább orvoshoz mentem.
A rendkívüli élethelyzetek alapvetően befolyásolhatják az ember
hormonháztartását, de lutri, hogy a megfelelő irányba-e.
Szerintem a híd alatt azért nincsenek pánikbetegek, mert már történt
velük valami, azaz kihullott a férgese.
Ráadásul azért az az életmód veszélyesebb a legtöbb betegségnél, épp
azért mert szinte minden betegség veszélyének ki vagy téve. -
Tzombi
tag
Istenem, hányszor mentem a dokihoz, hogy írjon ki, pedig kutya bajom nem volt, csak otthon kellett maradni a párommal.
Nem mondom, hogy tartsál ki mellette, ezt neked kell érezned. Sürgősen keressél viszont neki valami más dokit. Itt a hsz-ekben is láthattad, hogy nem biztos, hogy olyan jó az a doki, és van még más ezer lehetőséged is. -
Tzombi
tag
„egyszer még gyerekkoromban az abaligeti cseppkőbarlangban egy hosszú, vég nélküli barlangrészbe bevittek bennünket, ahol le kellett hajolni. na onnan négykézláb "futottam ki".
És előtte nem ért valami kellemetlen élmény valami hasonló helyen?
Ez annyira egyedi, hogy jelenség, hogy itt megragadtam. Szűk hely. Nem volt gond a szülésnél, amikor megszülettél? Szerintem ott kaphattad az első negatív behatást. Sokan el sem hiszik, hogy a születés előttről is hozhatják magukkal a kiváltó okot. -
Tzombi
tag
válasz
afterburner_ #66 üzenetére
„amiota panikbeteg vagyok megjelent egyket furcsa tulajdonsag”
Szerintem ennek semmi köze nincs a betegséghez, egyszerűen egy rossz beidegződés. Egyfajta Pavlovi reflex, de ennek a magyarázata kicsit hosszabb, mint azt itt ki lehetne fejteni. -
Tzombi
tag
Csak önmagában nem elég megoldásnak a pozitív gondolkodás, de ennek hiányával még a létra mellett sem tudtál volna elmenni. Jó, ez egy kicsit durva példa volt, de már vannak nálad eredmények, de a lehet, hogy csak a gyógyszernek köszönheted? És nem segíti a gondolkodás módod?
Ezek szerint nem ástál még elég mélyre a tudatban, hogy mik is a kiváltó okok. Ha ezt sikerül elérni, és feldolgozni, akkor már ki bírsz lépni ebből a „hülye” körforgásból.szerk: De ahogy azt mondod, hogy: "addig nagyon de nagyon sok időnek kell eltelnie." egyben megfogalmazod magadnak a betegségben maradás tényét. Tűzz ki határidőt magadnak!
-
Tzombi
tag
„Nyilvánvaló, hogy negatív pszichés behatás indítja el a folyamatot, de azt megnevezni... Elképzelhető, hogy egy mélyen ülő gyerekkori trauma tör a felszínre egy konkrét helyzet, vagy asszociáció során. Több hatás egymás katalizálásával fog a pánikbetegséghez vezetni, még akkor is, ha rá tudunk mutatni az általunk kiváltó oknak vélt eseményre, helyzetre.”
De ha már megismered a kiváltó okokat, mert ahogyan írtad is több ok is van, akkor már sokkal jobban tudod kezelni. Ha a traumákat, negatív behatásokat értelmezed, feldolgozod, akkor már azok nem azok, így nincs, ami elindítsa a láncfolyamatot.
És írtál még egy nagyon fontos dolgot:
„mert tudatosan vissza tudom szorítani a tüneteket arra a szintre, ahol már meg is feledkezem róluk,”
A tudatnak, az önismeretnek is fontos szerepe van a gyógyulásban. De aki nem jut el odáig, hogy tudatosan kezelje a dolgot, annak esélye sincs a gyógyulásra, csak a gyógyszerekkel való szinten tartás lehetősége marad meg neki. -
Tzombi
tag
válasz
philoxenia #58 üzenetére
Különböző emberek lévén, mindenkinél másként jelentkezik a betegség, bár sok hasonlóság van közöttük. A betegség mértéke sem egyforma. Általbán a pánikbetegséghez társulni szokott a depi, vagy a klausztrofóbia is, ami még fokozza az egyén elesettség érzetét. Ezért nem lehet egyenlőség jelet tenni két beteg között.
-
tiv83us
veterán
Hu basszus, en tobb evig voltam sulyos panik beteg, anno honapokat ki kellett hagynom sulibol, mert meg az utcara sem tudtam kimenni /jo kis agorofobia is tarsulat hozza/, nagyon sokat szamit, hogy jo orvos kezeljen es egyutt megtalaljatok a helyes kezelesi modszert. Nagyon kegyetlen betegseg, nem szabad konnyelmuen venni.
A nyugtatok nalam nagyon bevaltak, foleg a Xanax, viszont nem szabad sokaig, mert nagyon hozza lehet szokni es utana szarabb lesz.
A legjobb gyogymod, mozogni, lefoglalni magad, szexelni sokat //, keresni valami igazan jo elfolgaltsagot es nem agyalni baromsagokon. Semmi keppen nem szabad alkoholizalni, mert sokkal rosszabba teszi. Atmenetileg jo, de utana poklot fogsz atelni.
Utolag mondhatom, hogy a lenyeg, hogy keresni kell a tarsasagot, eljarni sportolni, focizni, teniszezni, amit szeretsz.
Nekem eleinte mikor lefekudtem, akkor volt a legszarabb... - mikor elkezd jarni az agyad, erzed a szoritast a mellkasodban, a halantekodon...
Eleinte kell/het/ a gyogyszer, de a legjobb gyogymod a rendszeres mozgas, sportolas, mindegy mi, csak a figyelem elterelese. Es ami a legfontosabb /azon kivul, hogy "es"-el nem kezdunk mondatot/, hogy nem kell panikolni, hogy barmifele fizikai bajod van, hogy most megfulladsz, megall a szived, elajulsz, osszeesel, mert nemfogsz. Ez mind a power of the mind. Nem szabad szegyellni, ez is egy betegseg, akar az influenza.
Most pedig hogy lefoglaljam magam, lemegyek es szetrugom a segget annak a nehany embernek, aki ilyenkor legkalapaccsal bassza az utat, hogy meg ide a 21. emeletre is felhallani...
Mindenkinek nyugodt, stresszmentes ejszakat!ps: Szorri a helyesirasert, de kozben lazasan baseballt nezek es raadasul a kuvva Boston vezet...
-
kovy79
őstag
"Egy féléven belül ki jött a betegségéből, amit mellettem nem tudtam elérni."
Ez így kissé nagyon értelmetlen. Esetleg: "amit nem tudtam elérni, amíg mellettem volt."Érdekes módon, azokon az embereken nem jelentkeznek a betegség tünetei, akik a mindennapi életben maradásért küzdenek."
Talán mert nincs idejük orvoshoz menni. -
Lolek
aktív tag
Sziasztok,
Hát ez a pánikbetegség nagyon-nagyon rossz dolog. Nekem a barátnőm pánikbeteg, már ~2 éve (mikor elkezdtünk járni, még csak tünetei voltak nála) együtt vagyunk, és néha Én is úgy érzem, hogy "kész nem bírom tovább" beleőrülök.
Ő nem bír (tud) egyedül maradni 2 perce sem sehol, mindig ott kell legyen valaki mellette, és kezdek "félni" mert a munkahelyünk kezd elég instabil lenni, egyszerűen fogalmam sincs, hogy mi lesz akkor ha megszűnik ez a meló.
Sok ember csak nevet ezen a betegségen, de sajnos nagyon nem nevetséges.További szép napot mindenkinek.
-
tildy
nagyúr
válasz
Dare2Live #69 üzenetére
Az a cső és egyéb ilyen para dolog nekem is megvan. Baromira félek attól, hogy valami szűk résen kell átjutnom. Csigalépcsős templomtornyok, kis kibúvókkal (Pl. Rab sziget) ilyenek. Illetve folyamatosan félek a sérülésektől , pl. kirándulás, sziklák, ilyenek. Ilyenkor elég gyakori , hogy annyira elkezd remegnia lábam, hogy lemerevedek. És persze izzadás ezerrel. De ez szerintem sookkal inkább egyfajta fóbia...
-
Dare2Live
félisten
Ismertem, ismerek egy "pánikost".
Együtt dolgozttunk sokáig, söt még néha együtt is eljártunk erre arra mármár barátom volt. Nála egy helyen jött elő, hogy bepánikolt: Szűk, helyeken, csövekben: Lehet nem is pánikos volt hanem klausztrofóbiás?
Ha végig kellett másznia egy 20m hosszú csőben mire a végére ért totál leizzadt, csöpögött az orrárol a víz, 180as pulzusa volt.... ha esetleg csak picit is beszorult akkor pedig jött a roham: 90kgs tiszta izom férfi léte ellenére sikoltozott és vergődött, egészen addig míg ki nem szedtük a csöböl.
Persze ő olyan "ligtos" pánikos volt a tényleg szűk helyektöl eltekintve teljesen normális életet élt/él 3gyermeke van..... de elnem tudom képzelni, hogy mennyire szar lehet egy olyan "ki nem merem tenni a lábam a lakásbol" mert bepánioloknak.
-
yoogie
aktív tag
válasz
afterburner_ #67 üzenetére
A siker már megvolt.... azért köcce.
-
afterburner_
őstag
ha valahova messzire kell mennem..akkor mar erzem hogy valami nincs rendben ...
nekem alt. suli 6-7 osztalyaban kezdodott, akkor nem tudtam mi ez, mitol szakad rolam oran a viz, meg szorongok... egyik pillanatrol a masikra, moziba mar akkor nem is jartam mert ott is jelentkezett ez, de aztan erdekes elmult... minden jó volt vegül mar moziba is eltudtam menni, aztan egyszer csak 5 évre rá, puff neki, visszaestem es azota ennek mar 4 éve hogy folyamatosan egyutt kell elnem vele. bar azert szepen lassan javulgatok, buszozgatok.. hat aztan majd meglatjuk:-)
viszont raadaskent amiota panikbeteg vagyok megjelent egyket furcsa tulajdonsag, többek közt az hogy napi rendszeresseggel (van mikor naponta töbször) vagyok ugy, hogy ranezek az orara es egyezik az óra es a perc pl 12:12 , es akkor tuti valami rossz törtenik. nem vagyok babonas, de ez akkor is furcsa:-)
-
yoogie
aktív tag
"A pszichiáterek több mint 90%-a úgy ír fel gyógyszert , hogy kb 15 percet se beszélt veled. Nem érdekli őket mi a bajod, és mi az igazi megoldás rá. Ez a tüneted ? Tök mindegy mi az oka, ezt kapod."
Ha jól belegondolsz ez is egy gyógymód. Én is éltem át valami hasonló "pánikbetegséget" és ezt csak magamnak köszönhettem, ez lényegtelen, jártam pszihiháterhez kb. így lehetett velem is, felírt egy gyógyszert beszéltem vele 1-2 szót és minden egyes ilyen alkalom után bele golndoltam, hogy ezt az embernek magában kell levezetnie vagyis a megoldást magában kell keresnie az embernek. Ezt megértve kb. fél évig szedtem a gyógyszert, majd saját elhatározásra elhagytam azt. Most már úgy ahogy tökéletesen érzem magam, néha néha előjön egy kis szorongás de mondhatom azt, hogy túl tudom tenni magam a dolgon vagyis lexarom. Azt még kifelejtettem, hogy nagyon sokat köszönhetek menyasszonyomnak aki rengeteget segített és mellettem állt mindvégig és hálát adhatok az égnek, hogy nem adta fel és harcolt velem együtt. Ha minden jól megy hamarosan elveszem feleségül és remélem örökké tartó szerelmet élhetünk át. The End..
-
mattheus
őstag
Hozzászólnék én is ehhez a problémához. A pozitív hozzállás nem minden esetben gyógyír.
Mondom ezt azért, mert nekem 4 éven keresztül ez a pozitív életszemlélet nem segített.
Úgyanúgy nem mertem metrón utazni és magas épületek mellett elmenni. Dokikhoz (!) is jártam, akik a megoldást egy kiadós XANAX kezelésben láttták, ami tompítja az embert, de ez nem gyógyír, csak olyan "adjunk vmit" megoldás. 2 hónap után leálltam és ha más doki is ehhez nyúlt, akkor megköszöntem és elmentem. 4 évre rá találtam egy olyan orvost, aki célzott gyógyszeres kezeléssel ( nem xanax) végre elindított valamit bennem, aminek következtében már teljes embernek nevezhetem magam. Metrózom, sétálgatok mindefele és csak nagy ritkán tör rám az ismerős érzés. Sajnos 100%-ot nem értem el, de már sokkal jobb. Azért sem tökéletes, mert N.Y-ban és Chicago-ban járva, rá kellett jönnöm, hogy 20 emelett felett nem gyógyultam meg. Úgy látszik ez a kezelés csak Európa kompatibilis
de nem adom fel és remélem, hogy egyszer a Crysler vagy a CN torony tövében, egy kiterített pléden lefeküdve fogom az eget bámulni, de addig nagyon de nagyon sok időnek kell eltelnie.
-
GD
őstag
jó néhány dolog van, amivel kényelmesebben el lehet divatolni az életben mint a pánikbetegség... sztem aki szenved ettől nem biztos hogy nem cserélné el sok minden másra, csak szabadulna tőle.. nem olyan mint dohányzás, hogy csak akarat kelljen hozzá, hogy abbahagyja vki.. kicsit komplexebb a dolog..
a társadalom pedig a nyugaton oly valóban divatos mindenkinek van saját pszichiátere, hipochondria, stb miatt kicsit hitetlen és vhogy úgy áll hozzá:
"nincs rákja, nem lőtték el a lábát, mi a picsát nyavalyog itt.." biztos csak flancol..
mint ahogy egy okos hsz-ben már írták, agyi kémia, tehát egy elégtelen működés..
a cukorbetegnek se mondhatod hogy: "kapd már össze magad vazzeg, ne told az inzulint"..
párkapcsolatban biztos nehéz elfogadni, de akkor nem kell belemenni..
családban meg együtt kell élni vele, azért ma már nem a Taigetosz módszer alkalmazandó..
bár lehet nem itt tartanánk..mindenesetre, kicsit több odafigyelés az "egészséges" emberek között sem ártana.. de nézd meg a morált, erkölcsöket, társadalmat, hogy mennyit beszélgetünk egymással, a rohanó életformát, a pénz, megélhetés hajtását, az alapegységben a családoknál is már komoly bajok vannak, a gyerek a tv meg a szgép előtt nő fel..
ez csak rosszabb lesz és hozni fogja magával, kitermeli a kor "betegségeit".. ha vaktában meg kellene becsülnöm, a rák legalább 50%-ban köthető stresszhez is
-
ilba
tag
Nyilvánvaló, hogy negatív pszichés behatás indítja el a folyamatot, de azt megnevezni... Elképzelhető, hogy egy mélyen ülő gyerekkori trauma tör a felszínre egy konkrét helyzet, vagy asszociáció során. Több hatás egymás katalizálásával fog a pánikbetegséghez vezetni, még akkor is, ha rá tudunk mutatni az általunk kiváltó oknak vélt eseményre, helyzetre. És nem kellene összemosni a pánikbetegséget a "depivel és öngyivel"! Akinek volt már pánikrohama az tudja, inkább a migrénes fejfájás... Bár az is igaz, hogy a pánikhelyzetek kerülésével a tünetek javulnak, de ezt a struccpolitikát én inkább kerülném, az embernek nem érdeke, hogy kirekesztett legyen (ráadásul saját maga által).
A tünetek alapján a háziorvosom minden szakrendelésre elküldött (kb. az urológiát kivéve...), tehát a hozzáértéséről biztosítva voltam!
A biztonság kedvéért vérnyomáscsökkentőt szedetett velem, ám érdekes módon a kiugró értékek még ekkor is jelen voltak (két hét után abbahagytam a szedését). Ekkor elkezdtem beleásni magam a tünetek lehetséges kiváltó okainak szakirodalmaiba, és lőn világosság! Erre a háziorvosom csak annyit mondott: -Balázs, Ön még túl fiatal ehhez a betegséghez! Ezen a ponton világossá vált számomra, hogy nála esélyem sincs a gyógyulásra. (megjegyzem, a kiváltó ok már rég a múltté lett, rendezett volt az életem, semmi pszichés nyomás nem volt rajtam) Innen egyenes út vezetett a pszichiátriára, ahol is egy jó fej, fiatal orvos elmagyarázta -érthető nyelvezettel-, hogy miről van szó. Egy pár évig (kisebb-nagyobb szünetekkel
) gyógyszert szedtem (nem, nyugtatót soha, ez egy szerotonin "alapú" gyógyszer volt), és eljutottam arra a pontra, ahol még lényegében szügségem lehetne rá (egy-két tünet ritkán megjelenik), de nem szedem, mert tudatosan vissza tudom szorítani a tüneteket arra a szintre, ahol már meg is feledkezem róluk, tehát nem befolyásoló tényezők az életemben.
Ebből kiderül, hogy nem vagyok a gyógyszerezés híve, de szükség volt arra is!Így hirtelen...
szerk: és igen, teljes értékű munkát tudtam végezni a gyógyszer szedése során. Az első, és az utolsó egy-két hét egy kicsit zűrösebb volt (hangulati ingadozások jelentkeztek..., indokolatlanul), de közben semmi!
-
tildy
nagyúr
válasz
philoxenia #58 üzenetére
Rendszeresen bizony. De (csak és kizárólag) orvosi segítséggel idővel le lehet róla állni.
-
philoxenia
MODERÁTOR
Az általam linkelt könyvet olvassa el, akit tényleg érdekel
a téma.
A pánikbetegség és depresszió és a hozzájuk hasonló
betegségek elsődleges gyógyszere NEM a nyugtatók.
Régen valóban ezeket használták, ma viszont egészen más
hatásmechanizmusú szerek vannak.
Ezeket viszont rendszeresen kell szedni.
Olyan szinten rendszeresen, hogy egy nap sem maradhat ki,
csak végső esetben. Mellettük nem fogyasztható alkohol, sem
más tudatmódosító szerek, amalyek bezavarnak a hatásmechanizmusukba.
A mai gyógyszerek többsége ilyen.
Az orvos felírja, a páciens szedi előírás szerint.
Ha nem aszerint szedi, nem az orvossal tol ki.
Magas cukorszintre szedek gyógyszert, az előírástól való viszonylag
csekély eltérés azonnal mérhető.
Statisztikák szerint a gyógyszert szedő emberek majdnem fele
nem az előírások szerint szedi a gyógyszereit.
Az agy kémiai működésének zavaraira kifejlesztett gyógyszerek
nem órák alatt, hanem hetek alatt fejtik ki hatásukat. Nem érzed
azonnal a javulást, erre szoktak az első időszak alatt enyhe nyugtatókat
adni, amit később elhagynak, ha a hatás kialakul.
A mellékhatások sokkal enyhébbek mint a nyugtatóknál, teljes
értékű munkát tudsz végezni egy beállt gyógyszerszinttel.
Azt nem tartom kizártnak, hogy néhány esetben előfordul, hogy
az új gyógyszerek sem hatnak, de a többség számára megoldást
jelentenek.
NEM helyes tehát abszolút kívülállóként a témában olyan hozzászólásokat
megereszteni, amelyek a kicsit tájékozottabb emberek haját égnek
állítják. -
Realradical
őstag
A párom nővére a családban pánikbeteg. Ezt a szülést követő hosszú kényszerített otthonlét (szülés utáni depresszió) és a férjének egy utána történt agyműtéte váltotta ki. Ez abban nyilvánul nála meg, hogy (ritkán) stresszhelyzet után, illetve mikor a férje nincs vele (ez szinte mindig ha elmegy több mint egy napra) görcsös remegés, hasmenés, hányás, mély depresszió fogja el.
Mi már mindig előre készülünk , hogy amikor a párja elmegy vadászni akkor a feleségem (15 évvel fiatalabb
) átmegy "vigyázni rá". Ilyenkor a tünetek jóval kevéssé jelentkeznek ha foglalkoztatva van. Vicces egy kicsit a helyzet, mert van egy 15 és egy 18 éves lánya, de mellettük simán rosszul lesz.
Próbálkozott már gyógyszeres kezeléssel, pszihológussal sajna egyik sem hozott maradandó javulást.
-
[Vazz]
tag
Korunk rákfenéje az annyira „divatos” pánikbetegség
Ebben a hat szóban minden benne van.
Manapság anyira megyünk az után a rohatt pénz után hogy szétrombolunk magunk körül mindent, és mindenkit. Fizetni a kocsi hitelt, a lakáshitelt, a rezsit(a gázt amíg van), a gyereknek suli, már a másiknak is. Stb.......... Nem teheti az ember hogy egy kicsit kifújja magát, lerázza a melós hétköznapok feszültségét és ez kinél kevésbé kinél pedig jobban felszínre tör. Ők a pánikbetegek vagy túlstresszeltek. Gyomorfekély miegymás. Lakótársam hasonló helyzetben van, járja az orvosokat sorra, nyáron sokszor rosszul volt főleg a munkahelyén. Holott egy teljesen normális srác volt, gyerekkorom óta ismerem. Most már inkább kerülöm, ha ő a konyhában van én inkább megvárom míg végez és csak utánna megyek mert egyszerűen egy szimpla izzócseréből kihozza a világvégét.
Neki is változásra lenne szüksége, de ha otthaggya a munkáját mi lesz velle, ebbe szerintem bele se mer gondolni mert rosszul lesz. 22 csabdája! -
Racecam
nagyúr
Egy üdítő élmény a szóhasználatod, de mégis, szépen megkérlek, hogy a véleményedet kulturáltabb formában szíveskedj megfogalmazni. Különösen egy hölggyel szemben illene visszafogottabban viselkedni.
Add meg legalább a minimális tiszteletet azoknak az embertársaidnak is, akikkel egyáltalán nem értesz egyet. -
afterburner_
őstag
aki nincs ebbe benne az nem is ertheti meg, pl én sem értem : "aki eltöri a lábát..annak miért fáj? biztos szórakozik, inkabb belerugok hogy legyen oka tenyleg üvölteni:-) nah ez kb ilyen... "
bírom az oylan embereket akik megmagyaraznak olyan dolgokat amiket nem éltek még át:-) de hat van ilyen is nem?:-)
-
afterburner_
őstag
na en ha meghallom hogy pszihiater...akkor panikolok be igazan
viszont igen... en mondjuk nem szedtem annyira intenziven...de a legvegen a xanaxrol meg a sero-rol kellett jopar het mire le tudtams zokni 2 het utan volt a legrosszabb... foleg hogy en ezekkel aludtam el, es amikor rator ejszaka az emberre a halalfelelem, aztan fulladas..hát valami iszonyatszar.
es sajnos erzem magamon hogy amiota szedtem ezeket a szarokat mar 2 éve lealltam, bizony sokkal könnyebben elzsibbad az agyam...
-
afterburner_
őstag
én szinten panikbeteg vagyok ket eves kezeles : xanax, seropram, rexetin es meg hasonlo tarsai...raadasul ez melle meg hipohonderseg is tarsult szoval eleg konnyen behalucinalok magamnak betegsegeket, csak miutan megtukroztek a gyomrom, azota kicsit visszavettem
egyvalamire azert rájottem nyugtato nem megoldas, ezt a problemat mas nem oldhatja meg az illeto helyett, elvileg most tunetmentes vagyok...de ha valami elore tervezett dolog jon, es van idom foglalkozni vele akkor megette a fene es mar ver is a viz stb....ha hirtelen ér valami, és nincs idom vacillani az adott szituacioban akkor nincs gondom..
-
kowk
tag
de, a levegobol beszelsz. *ide jon a rolleye*
akiben felmerul az, h a gyogyszeresz kamara (wtf?) a tetves prohardver utolso csoves blogjaban fog elkezdeni kampanyolni, raadasul elavult es hiresen alkalmatlan gyogyszereket emleget az.. hm. nem tul okos. *ide jon a masodik rolleye*
nem ismered az osi gorog mondast? sose pampogj be latatlanba. nem okos dolog. messzirol jot ember azt mond amit akar. reggelig sorolhatnam a kozhelyes szolasokat. az indokolatlanul felsobbrendunek alcazott commentjeim valszeg nem veletlenul tunnek indokolatlanul felsobbrendunek. erti? *forog*
inkabb menj es fujj magadnak 2-3 lufit aztan lightstickezz ki a tancterre =) B12 potolhato intravenasan. esetleg kefirrel. *rolleye*
-
Tzombi
tag
Idiót? Tapasztalat?
Tudod tizennégy keserű évem volt a megtapasztalásra. Többen között olyanra, mint amit fentebb írtam. Az utolsó két évben, nem hogy az utcára, de még a Wc-re is ketten jártunk.
Feltudod, te ezt fogni? Nem hiszem. Ne keverd össze a buliban magukat sárgaföldig leivó, maga alá csináló és abban fetrengő, az egészet droggal, egyéb halucilén anyaggal megdobó, másnapos fiatalok élményével. -
tildy
nagyúr
Igen ez bennem is felmerült
Sőt. Vagy csak jól sikerült valakinek a meggzőzés. (Bár ez szerintem részemről is megvan a másik irányból )
kowk: ezt a különbségtételt neked is ajánlom, ha már mástól is elvárod. Nem alevegőből beszélek énsem.
tybee: hát a gyógyszeren már élek, sajnos... abbahagytam, de újra rosszabbodott az állapotom... Ebből nekem az jön le leginkább, hogy a szervezeted "rákattant". Igen van ilyen következménye is.
Remélem hamarosan benéz Cs. Orsolya, ő ha jól tudom pszichiáter -
Tybee21
senior tag
hát a gyógyszeren már élek, sajnos... abbahagytam, de újra rosszabbodott az állapotom... sajnos. igazad van, az engem körülvevőket is aktivan érinti, mert azelött, sokkal többet mozdultam ki, bátrabban mentem bármerre, azért ez most sokkal nagyobb teher-megpróbáltatás. Sokkal kevesebb emberrel vagyok jóban, mint régen. Fősulis vagyok, azelött a csoptársakkal nagyon jó kapcsolatot ápoltam, ma már elcsúsztam a betegség miatt egy évvel, s az új környezetbe, társaságba nehéz beilleszkedni, de annyira nem is érdekel. Szerencsére a családom többé-kevésbé megért, mert édesanyámnak is hasonló a baja, bnőm, meg elfogadja, szerencsére...
-
kowk
tag
ez a betegseg resze, tegyel ellene -> orvos.
masreszt amirol irsz az a panik/depresszios problemak es a motivacios betegseg osszemosasa, szinten jellemzo kombinacio sajnos. pont olyan mint a fű ez is: hosszu tavon formalja a barati korodet es a kapcsolataidat, nem feltetlenul a pozitiv iranyba.
nem tudom azt irni, h probalj online "ismerkedni", pedig ez a legkezenfekvobb variacio. csak ettol meginkabb motivaltlan es deszocializaltabb lehetsz :s
-
Tybee21
senior tag
hmmm. én is hozzászólnék, mint olyan személy aki annyira érintett, hogy... én pánikbeteg vagyok. nehéz vele élni, ami azt illeti, nállam, egy hosszú külföldi kinttartózkodás hozta elő, állapotom változó, volt jobb is, de vissza-visszatér a rosszullét... ez van, sajnos a pánikbeteg a folyamtos rosszulléttől depresszióba sülyed(het), ha nincs aki kirántsa eléggé el is durvulhat a dolog, mindenesetre, csak akkor lehet kilábalni, vagy legalább javítani a dolgon, ha az ember megpróbál lépni, vagyis bármennyire is osszul van, kimenni a világba, mert a folytonos bezárkózás teljesen megörjíti a lelket és ez, mint egy ördögi kör, csak rosszabb és rosszabb lesz... erre szoktam volt mondani, buzi egy világ ez.
még vmi: mindig az az érzetem, h nincs másik ilyen ember körülöttem, kicsit az is lehet segítene a helyzetemen, ha tudnám nem vagyok egyedül, de nem ismerek senkit, aki ilyen lenne a környezetemben, persze lehet, h csak nem vettem még észre. -
Tzombi
tag
Boldogság: Túlságosan borúlátón látod a világot. Képzeld, vannak olyan emberek, akik tényleg boldogok. Nem kell hozzá sok minden, csak nem szarakodni olyan dolgokon, amin úgysem tudsz változtatni. Elfogadni ezt a tényt, és együtt élni vele. A kapott lehetőségeket maximálisan kihasználva, nem önsajnálatra rendezkedve be.
Betegség: Senki nem állította, hogy csak úgy jön. Van egy kiváltó oka, ami mellé szépen sorjáznak a kisebb okok. Egy idő után betelik szép lassan a pohár, és kiborul a bili. Persze, hogy sokkal összetettebb, mint ahogyan ezt egy szóval le lehet írni. Az ingerküszöb viszont egyéneknél más és más.
Kezelés: Ebben egyáltalán nem értek veled egyet, hogy csak és kizárólag! Kell a gyógyszeres kezelés, a tünetek kordában tartásához. De ez édes kevés még a gyógyuláshoz, tünetmentességhez. Ha a kiváltó okokat nem keresed meg, azokat nem teszed a helyére, az Isten gyógyszertára is kevés lesz neked, hogy ki gyere. Maximum olyan kába leszel tőle, hogy a szekrénybe jársz pisilni a Wc helyett. Nem tudod, hogy fiú vagy, vagy lány. Van más, alternatív megoldás is, amit már alkalmaznak, elég jó eredménnyel. Sajnos Magyarországon ez a tendencia még nem akar gyökeret verni.
Ez már sokkal időigényesebb, mint ahogyan bemész a körzetihez, vagy az agyturkászhoz, elmondod mi bajod, és felírja a bogyóidat. Nyílván való, hogy ez a legkényelmesebb megoldás, és részükre külön profitot is jelent, hála az orvos látogatóknak.Megoldás: Valóban menjen szakemberhez, ez kell a tünetek kezeléséhez. De keressen másik szakembert is, aki megkeresi a kiváltó okokat.
-
kowk
tag
a finomabb allapotok legalabb annyira veszelyesek. kinek nincsenek problemai a munkahelyen, kinek nem halnak meg rokonai? ezek pont ugy elocsalogathatjak az ilyen rohamokat az emberbol, mint egy akutt tortenes.
erre nincs jobb pelda, minthogy allitolag itthon 500e panikbeteg van, gyanitom ezeknek a tulnyomo resze budapesten. az majdhogynem kemenyebb ara'ny, mint az internet penetracio
szerk: JA es kihagytam a legsulyosabbat. amikor vki nem tudja, hogy mi baja, gyanakszik kardiologiai, neurologiai problemara. rohangal orvosokhoz, az orvosoknak meg nem esik le, h mi van.
na bezzeg egy vasarnap delelott menj be a surgossegire, televan 16-25 eves fiatalokkal, 2 centis puppilaval, akik arra panaszkodnak, hogy
a.) a bordaja kilyukasztotta a tudejet
b.) 4 oraja folyamatosan infarktust kap
c.) agyverzest kapottreggelig sorolhatnam =)
-
tildy
nagyúr
Te a csúcsosanról beszélsz, én közbülső állapotokról is.
Amiről te beszélsz, ott triviális, hogy az kell amit mondasz. De én kicsit másabb fázisról beszéltem.
Természetesen vannak üres , fekete foltjaim a témában, de érdekeés érdekelt maga a téma, így azért tájékozódtam, már amennyire tudtam. -
kowk
tag
Ez sajnos megint picit komplikaltabb annal, ahogy leirtad. =)
ha vki tenyleg csucsosan panikbeteg, akkor ott nincs bohockodas, hetente a surgossegin/ugyeleten kot ki, ahol harmadik alkalommal odacsapjak az 1MG-os rivotrilt vagy 05os xanaxot es johet a 20oras alvas.
a pszichiater se fog bohockodni, ha tenyleg bajban vagy akkor 10 perc beszelgetes utan is pontosan tudja, hogy ide gyocca kell. en vegigcsinaltam nullatol szazig, gyogyszer nelkul, de hidd el a piros7esen ulve minden megallo kozott eszembejut a dugoban, h NA MOST hogyan jonne ide a mento ha infarktust kapnek. es akkor hungaria koruti dugokrol mar nem is beszelek, kozepso savban, zartpalyas villamossin mellett.
szoval visszaterve omegara:
A pánikbeteg nem fogadja el a világot, illetve magát, nem találja meg a helyét a környezetben
bullshit! ha nem fogadna el a vilagot vagy onmagat akkor ongyilkos lenne az osszes, pikkpakk. a panikbetegseg arrol szol, h nincs lehetoseged urra lenni a tudatodon, ugyanaz az ertelmes es normalis ember maradsz, csak egy gecinagy tudatalatti defekttel. ez ellen pedig mindenki kitartoan es ketsegbeesetten kuzd, juno, natural selection
szerk: nem erted =D
""klinikailag bizonyitott"" (lol), hogy a panikbetegseg NEM gyogyul meg magatol. ezt vki vagy elfogadja, vagy sem. en pl nem fogadtam el =)
ugyanakkor ha az egzisztenciadat es a maganeletedet veszelyezteti akkor SEM lehet vicceskedni, neki kell ugrani a kezelesnek, nincs mese
-
tildy
nagyúr
Jól leírtad. Én még azért idevenném azokat az eseményeket is, amelyeket látszólag elfelejt az ember. Aztán jön valami esemény ami felidézi és előhozza.
Én azért nem hiszek ebben a mindenáron csak a gyógyszeres kezelés a megoldásban. A pszichiáterek több mint 90%-a úgy ír fel gyógyszert , hogy kb 15 percet se beszélt veled. Nem érdekli őket mi a bajod, és mi az igazi megoldás rá. Ez a tüneted ? Tök mindegy mi az oka, ezt kapod. A gyógyszer csak tüneti kezelés sokszor. PErsze van olyan , hogy az agy kémiája felborul, és attól jön elő valami tünet. De -talán ebből a hirtelen eseményből felidézésből is látszik- leginkább az van, hogy történik valami, és attól változik meg a kémia odabenn. Na erre a történik valamire nem figyelnek oda sokan .
Pszichiáterek nagy része meg úgyis mindig a gyógyszer mellett fog pálcát törni, kivéve egy- két másképp gondolkodót.
Most olvasom, gyogyszerszakertokkel és pszichiáterrekl... Nos akkor nem cosdálom, ha ők a csak és kizárólagos megoldást a gyógyszerben látják. Nem azt mondom , hogy hülyeség a gyógyszer, félre ne értsd. Igen sokszor hasznos, hogy utána tovább lehessen lépni. De csak és kizárólag arra tenni fel mindent? Nos ez nem olyan. Ez nem olyan, hogy tudod, hogy egy testrésznek így meg így kell felépülnie. Ez azért jóval összetettebb dolog. -
kowk
tag
ennel lenyegesen bonyolultabb a dolog sajnos.
eloszoris a fo problemaforras, hogy az emberek tulnyomo resze nem boldog. aki boldog az vagy hippi (hazudik maganak, kartyavarra epiti az eletet) vagy drogozik. az ember marpedig eredendoen letszuksegletenek tekinti a boldogsagot, akar tudat alatt, akar tudat felett. (utobbiak szenvednek kulonbozo fuggosegben.)
a panikbetegseg mint olyan egy osszemosott fogalom, diohejban a vegso stadiumot emlegethetjuk ugy, ahogy #5 tette (egyebkent nagyon helyesen). amikor gyerekkorodban rossz jegyet vittel haza nem szorongtal, mielott megmutattad a szuleidnek? az elso lepes a szorongas, a felelosseg sulya, idosebb korban az onallosag sulya. ha csak egy picit osszeugrik a gyomrod mert felsz a munkahelyeden, nem veszitheted el az egzisztenciadat mar ""panikbeteg"" vagy.
a klasszikus felemlegetett tuneteket tobb dolog is elohozhatja. elsosorban a stressz es a folyamatos szorongas, maganeleti vagy munkahelyi problemak miatt. masodsorban egy hirtelen sokk, lelki stressz, ami akar lehet instant is: pl elutnek elotted egy embert, satobbi. a harmadik legnepszerubb ok a fű. az aktiv fuvesek nagyobbik resze leallas utan panikbeteg lesz: legnepszerubb a mellkasi fajdalom, de sokaknak a szeme lesz erintett, van aki migrenes rohamokra panaszkodik, termeszetesen csak pszichesen. es vegul itt van a fent emlegetett boldogsag. ha valaki tartosan boldogtalan meghasonlik onmagaval, depresszios lesz, ami melegagya a cifrabb panikrohamoknak. nem is kell hozza semmi, csak egy sorbanallas, vagy egy nagyobb tomeg.
#5 kivaloan megemlitette a kulcs momentumot: a betegseg sulyossagatol fuggoen CSAK_ES_KIZAROLAG gyogyszeres kezeles johet szoba!!! nem az ujjambol szopom, rendszeresen mozgok pszichiaterekkel es gogyszerszakertokkel, a betegseghez kapcsolodo rossz elmenyeket SOSE felejti el az ember es barmikor kiujulhatnak! aki ugy veszi eszre, hogy nem tud HAMAR kilabalni a rendszeres panikrohamaibol, esetleg mar veszelyezteti a munkajat vagy a maganeletet MINDENKEPPEN_ES_AZONNAL menjen pszichiaterhez!
-
Tzombi
tag
válasz
philoxenia #21 üzenetére
A tudhassa az nem három ess? Ebben a szókörnyezetben?
-
Tzombi
tag
válasz
kicsitomi88 #20 üzenetére
Tehát akkor a pozitív gondolkodás ösvényére léptél? Ha jól veszem ki a szavaidból.
-
Tzombi
tag
válasz
philoxenia #15 üzenetére
Mit nem adtam volna ezért a könyvért, ezelőtt kilenc-tíz éve.
Szerencsére már nekem nincs szükségem rá. És bízok benne, hogy nem is lesz. -
Tzombi
tag
válasz
philoxenia #14 üzenetére
Na! Itt van egy szakember!
Milyen kicsi a világ. Egy kicsit ledöbbentettél!
Annak idején az országban csak egyetlen helyen „kezeltek” így pánikbetegeket. Beszélgetéssel, és szituációs tréninggel. -
Tzombi
tag
válasz
kicsitomi88 #12 üzenetére
Mit mondjak? Nem irigyellek!
-
Tzombi
tag
Elképzelhetőnek tartom, hogy társadalom a hibás érte, de csak abban az esetben ha a létbizonytalanság áll a elsődleges kiváltó okok között.
Ez a végső megoldás, amit szinte minden létező lehetőség előzött meg. Nem hasra ütésszerű döntés volt. Több „szakemberrel” konzultáltam előtte. Nem volt egyszerű a dolog. -
philoxenia
MODERÁTOR
válasz
kicsitomi88 #12 üzenetére
Az nem pánikbetegség amire Te gondolsz, csak pánikreakció.
Az 5. hsz.-ben van az igazság. Az idegrendszer kémiáját jobban
felderítették már annál, hogy a valódi pánikbetegséget csak beszélgetéssel
gyógyítsanak. -
kicsitomi88
őstag
Hat igen, 1 liter redbull...
En mondjuk orokoltem
Nem gatol semmiben, igen enyhe, pl kiskoromban mikor valahol egyedul maradtam(ilyen kiugrok a kocsibol parkoljegyet venni) akkor mindig nagyon feltem, h nem jonnek vissza,
Most baratnommel van ue
Komoly panikbetegsegi tuneteim pl szuloi veszekedesnel voltak, sehol mashol.
-
Tzombi
tag
válasz
kicsitomi88 #4 üzenetére
Valami hasonlót éltem át, amin egy kicsit meglepődtem, de nem ilyen mélységben. Csak elő tünetek voltak. Persze mindenki egy kicsit „pánikos”, de a nagytöbbség ezen gyorsan túl teszi magát. Természetes is, mint a hirtelen felindulásnál a magas vérnyomás, vagy magas cukor szint. De miután az „izgalmi állapot”-ot kiváltó ok megszűnik, minden gyorsan visszaáll a természetes kerékvágásba.
-
Tzombi
tag
Hidd el, hogy ez volt a legvégső megoldás.
De ne hidd azt, hogy hülyeség. A pozitív gondolkodás, nemcsak egy fajta szellemi téboly, hanem már egy életforma. De lehet, hogy ennek köszönhetem, hogy igazándiból, egy-két napos náthát leszámítva nem voltam beteg, nagyon, nagyon hosszú ideje. -
tildy
nagyúr
Nem-e?
De . Sokszor. Tapasztalat.Nem mondtam egyébként azt hogy hülyeség volt a megoldásod. Azt viszont álltom, hogy van olyan pánikbeteg, akit egy ilyen hozzáállás, még jobban ledönt a lábáról.
Szóval lehet valaki attól áll lábra, ha magára hagyják, de vannak olyanok is, akiknél ez csak ront. -
ilba
tag
Sziasztok!
A pánikbetegség nem játék, ugyanis nem az ember pszichés helyzetétől függ a betegség mértéke (bár később rárakódhatnak egymásra), hanem az agy kémiai folyamatai a felelősek érte. Emlékeim szerint a szerotonin szintje a legfontosabb tényező... A tüneteket lehet kezelni, mármint mentálisan saját magunk nyugtatgatása érdekében el tudjuk érni, hogy ne legyen annyira kellemetlen, de azért ez igen messze áll a "normálistól". A fő probléma az, hogy még kevésbé stresszes helyzetekben is túlreagálja a dolgot az agyunk, és így komoly félelemérzet, pánikhelyzet alakul ki. Egy egyszerű sorban állás során is beindulhat a vészcsengő... Zsibbad az ember teste, ájulásérzés (ami soha nem következik be), izzadás, alhasi diszkomfort, vérnyomás ingadozása (pl.: 200/120 !!!).
Sajnos az egyetlen megoldás (a legtöbb esetben) a gyógyszer, de fontos a gyógyulásba vetett bizalom is!...amennyire én ki vagyok kupálva a témában.
Üdv.
-
tildy
nagyúr
Van akinek ez válik be, hogy otthagyják, de van akinek nem.
De erősen bízok önmagamban, hogy velem aztán ilyen nem történhet. És nem is fog! Továbbra sem értem meg a pánikbetegeket, hogy miért nem tudnak változtatni az életükön.
Na ezen nagyon megrökönyödtetem, negatív ételemben. ANyám is mondott ilyen khm "hülyeséget" , hogy hát neki is van gondja, mégse pánikbeteg...
Hogy miért nem tudnak változtatni? Összetett dolog. Pl. nincs pozitiv példa az életükben, egyrészt. Másrészt túlzott agyi működés, kombináció.
Összetett dolog.
Omega jól írsz. -
Omega81
senior tag
A lelki defekt a mai világban nem szokatlan dolog. A pánikbeteg nem fogadja el a világot, illetve magát, nem találja meg a helyét a környezetben, a 'hidegveríték kiveri'... ez nem az egyén betegsége...
-
fabicska
tag
Szia nagyon jó az írásod. nekem tetszik.
Főleg mert a barátnőmmel való szakításra emlékeztet...
2 hónapja azért szakítottunk, mert mindketten menekültünk a kapcsolatból, és féltünk hogy egymást megbántjuk.
Végül az lett a véfe, hogy szakítottunk, és aztmondta, hogy már sokkal felszabadultabb életet él, hogy nem köti magát szabályokhoz, azaz nem kell hozzám mindenáron ragaszkodnia.
Talán neki van igaza, azt nemtudom. Majd idővel kiderül...
Csak remélem, hogy nem, fogja megbánni,
Na szép estét jó fórumozást mindenkinek!!(az esetleges gépelési hibákért elnézést!)
Új hozzászólás Aktív témák
- Thermaltake Toughpower SFX Platinum 1000W
- Gigabyte B650M Aorus Elite AX ICE + 3 év garancia
- Sony DSC-HX300 digitális fényképező + 3 extra akksi + 8GB memóriakártya + Hama Star 700 állvány
- BESZÁMÍTÁS! LENOVO LOQ 15APH8 15 notebook - R7 7840HS 16GB DDR5 1TB SSD RTX 4060 6GB WIN11
- BESZÁMÍTÁS! ASUS TUF A15 FA507NV 15 notebook - R7 7735HS 32GB DDR5 512GB SSD 1TB SSD RTX 4060 6GB W
- Csere-Beszámítás! Playstation 5 Lemezes kiadás!
- iPhone 13 mini 128GB Green -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3088
- GYÖNYÖRŰ iPhone 13 512GB Starlight -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3077, 100% Akkumulátor
- Eladó kék Xiaomi Redmi 12 4/128GB / 12 hó jótállással
- Dell Precision 5540 i7-9850H 16GB 512GB Nvidia Quadro T1000 15.6" FHD 1 év garancia
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest