Új hozzászólás Aktív témák
-
Cathfaern
nagyúr
válasz
philoxenia #100 üzenetére
A lenti definíció alapján élő ha van anyagcseréje, halott ha nincs
-
bambano
titán
az anyagcsere meg a lebomlás két különböző tétel.
a halott szövetnek nincs anyagcseréje, pl. az uborkának. mégis lezajlanak benne különböző folyamatok, pl. ecetsavas erjedés. abból lesz az uborkasaláta."Egyébként az elő húsnak van anyagcseréje, míg az élettelennek...": azért sem jó válasz, mert leggyakrabban nem élő húst eszel
-
bambano
titán
én nem mondtam, hogy ne lehetne érdemi kifogásokat felhozni a kajával szemben. ezek a kifogások viszont nem ilyenek.
például az antibiotikum: a penicilin úgy működik, hogy gátolja annak a fehérjének a működését, aminek segítségével a baktérium osztódáskor felépíti az új sejthártyáját. vagyis annyi történik, hogy amikor a penicilinre érzékeny baktérium szaporodik, nem tud "felöltözni". ezt az anyagot teljesen értelmetlen olyankor adni, amikor nincs jelen a baktérium. tehát azt feltételezni, hogy a tenyésztő bead egy gyógyszert, aminek nincs értelme, de legalább drága, ostobaság. vakcinázni szoktak vírusok és baktériumok ellen ugyanúgy, ahogy védőoltásokat kap a gyereked is. ezért kérdeztem rá, hogy a gyerekét azért beoltatja?
ugyanígy el tudom fogadni, ha valaki azt mondja, hogy csepelnél a duna tele van mikroműanyagokkal. de az a víz, ami a nagyvárosokból kimegy, nem kerül a legelőkre, mert nálunk úgy alakult, hogy a nagy folyókból jellemzően kevés öntözővizet veszünk ki, azokat kisebb folyókból vesszük, ha egyáltalán van. ráadásul legelőt nem szokás öntözni, mert kevés helyen tudunk öntözni, ezért igényesebb növényeket termesztünk azokon a helyeken, ahol mégis lehetséges. például csemegekukoricát vagy vetőmagokat.
ráadásul a cikkek szerzői közül több is erősen érdekelt, elfogult, így nem hiszem, hogy hiteles forrásként lehet rájuk tekinteni.
-
Műhús ---> Műjövő
-
-
Rive
veterán
válasz
Hieronymus #91 üzenetére
A burgonya főzéssel elveszíti a vitaminok és ásványi anyagok egy jelentős részét.
Főzés nélkül viszont a krumpli is potenciálisan mérgező.
-
válasz
Feketelaszlo #85 üzenetére
". Nekem azt mutassák meg, hogy ha van egy X típusú emberi táp, ami az üzemből egy csomó gyártási folyamat végén jön ki (mondjuk egy bébiétel) az egészségkárosítóbb, mint Y alig feldolgozott, majdnem nyers étel-csomag úgy, hogy egyébként 100g termékben megegyezik a fő tápanyag összetétel, a vitamintartalom, az ásványi anyagok, stb..... akkor melyik lesz az ajánlott. "
Ugye, önmagában a tápérték nem elegendő az egészségesség meghatározásához.
A rántotthúst nem bonyolult elkészíteni. Hús, liszt, morzsa, tojás, bors és só. Ha délben túl sokat sikerül panírozni, az este még süthető, de már nem lesz annyira ízletes a kabátja, mint délben. Ugyan ezt előkészítve is meg lehet vásárolni. Napokig süthető a félkész termék.
Persze tojás helyett olcsóbb a tojáspor. Némi tartósító szer is kell a kabátba, hogy napokig eltartható maradjon. A színezék is jól jön a kész hús színéhez. Az állag- és ízjavító adalék sem hagyható el.
A hozzávaló uborkasaláta percek alatt készíthető el. A készen vásárolt már kinézetre sincs teljesen rendben. Tartósítószer nélkül néhány órán belül bomlana az uborka, az ecettől.
Nem gondolom, hogy a frissen készült bécsiszelet uborkasalátával és a félkészen/készen vásárolt változatuk beltartalmukban azonosak. Azonosan értékesek megállapítás bizonyosan nem állja meg a helyét
A tartósítószerek bizonyosan nem egészségesek. Az állag és ízjavítók valamint a színezőanyagokat sem tekinteném feltétlenül egészségesnek, a többségük bizonyosan nem az.Sőt a nyers étel sem értékesebb minden esetben a pároltnál, ami talán a legkevésbé feldolgozott.
A zsenge cukorborsót párolás nélkül nem ajánlatos megenni. Enyhén mérgező fehérje van a magok borításában. Rövid párolás megoldja a problémát.
A burgonya főzéssel elveszíti a vitaminok és ásványi anyagok egy jelentős részét. Párolással sokkal kevesebbet. Ha héjában van párolva, a legtöbb értékes beltartalma marad meg. -
-
bambano
titán
válasz
Hieronymus #83 üzenetére
jaja, a múltkor is cosmo lányok csordáit kellett elzavarnom a bőrradírjukkal a legelőről, mert mindegyik oda szórta volna a mikrogolyóit...
oh wait...
másik hsz-ben philoxenia engem fikáz egy olyan cikket hozva bizonyítéknak, hogy a labor az akkreditált mérési határa aljának megfelelő mennyiségű vegyszer maradékot talált a vízben. rotfl.
nekem teljesen oké, ha rettegtek, ti dolgotok, ettől ez még nettó hülyeség marad.
-
válasz
Feketelaszlo #85 üzenetére
Ahogy ezt már korábban is írta valaki, nagyon óvatosan mennek mostanában a hangzatos tudományos kinyilatkoztatások a táplálkozásról. Talán azért is, amilyen ámokfutás volt a koleszterin körül (stb), és persze utólag jöttek rá, hogy nagyrészt hülyeség volt.
Ezek után ne nagyon várjál ennél pontosabb megfogalmazást.
-
Feketelaszlo
senior tag
válasz
Hieronymus #75 üzenetére
De a WHO állásfoglalással is pont az a bajom, hogy olyan dolgokat mondanak ki a feldolgozott ételekről, ami azért elég nyilvánvaló volt eddig is, de nem igazán akarja megkapargatni a felszínt. Nekem azt mutassák meg, hogy ha van egy X típusú emberi táp, ami az üzemből egy csomó gyártási folyamat végén jön ki (mondjuk egy bébiétel) az egészségkárosítóbb, mint Y alig feldolgozott, majdnem nyers étel-csomag úgy, hogy egyébként 100g termékben megegyezik a fő tápanyag összetétel, a vitamintartalom, az ásványi anyagok, stb. Vagy hogy ha a bolti UHT-s, pasztörizált meg minden egyébbel fertőtlenített tejet azonos tápértékre hozzák a boci tőgyéből fejt tejjel akkor melyik lesz az ajánlott. Bár (#51) Cathfaern részben reflektált a témára, én azért elég szkeptikus maradok ezzel a dologgal kapcsolatban.
-
"Mikroműanyagok? honnan enne mikroműanyagot? mert valamelyik klikkvadász újság azt írta? hozza a kis teszkós szatyrát meg a turmixgépét és porítja a műanyagot?"
Mert amit nem látsz, az nincs.
A folyékony szappanok, tusfürdők és tisztítószerek egy jelentős része mikroméretű műanyag golyókat tartalmaz a hatékony tisztításért és sima bőrért. A közlekedésben kopó autógumik és fékbetétek sem engedik az enyészetbe a lekopó anyagokat. Ezek a részecskék környezetbe ülepednek ki. Akár a tüdőbe akár tengerbe.Vagy a termőföldbe. Közvetve vagy közvetlenül.
Ma már az élelmiszerekben is kimutatható a műanyag szennyezés. A szárazföldi élőlények apró méretben, a tengeri állatok nagyobb méretben is gyűjtik a műanyagot.
Az élelem lánc csúcsán lévő élőlényekben halmozódnak legjobban a műanyag részecskék. Ja, hogy ezek mi vagyunk, szar ügy, hosszútávon. -
bambano
titán
válasz
philoxenia #80 üzenetére
Mikroműanyagok? honnan enne mikroműanyagot? mert valamelyik klikkvadász újság azt írta? hozza a kis teszkós szatyrát meg a turmixgépét és porítja a műanyagot?
növényvédő szert meg gyomirtót nem permeteznek takarmányra, mert minek. antibiotikumot szintén nem adnak állatnak, mert a hatása rövid ideig tart, tehát pazarlás.az állatoknak van vakcinázási terve, ez igaz. de inkább vakcinázott állatot eszel, vagy inkább olyat, amiben benne van a kórokozó? és ha szerinted az állatot nem kell vakcinázni, a gyerekedet beoltatod azért?
jó lenne olyan világban élni, amikor legalább az értelmes emberek elgondolkodnak azon, mielőtt visszabüfögik a marhaságot, hogy van-e valóságalapja.
-
cskamacska
addikt
válasz
Feketelaszlo #43 üzenetére
Feldolgozással szvsz nem az a probléma, hogy hirtelen minden károssá válik ahogy bekerül egy üzembe, hanem az hogy a late stage capitalism az élelmiszeriparba is keményen beszivárgott, és erős törekvés van rá, hogy az egyre drágább ételeinkbe lehetőleg nulla bekerülési költségű alapanyagok kerüljenek.
Ha megnézed egy átlag paradicsomöntetet otthon kizárólag főzött paradicsomból, zöldségekből, és fűszerekből raksz össze, valami jobb olaj is max a fűszerek miatt van benne. Ez bolti feldolgozás után áll 25-50% paradicsom sűrítményből visszahígítva, nagyon kevés más zöldségből, fűszer helyett inkább aroma van benne, és a nagy részét víz, legócskább olajok és zsírok egyvelege, majd adalékanyagok teszik ki, amelyek tűrhető állagúvá és ízűvé teszik a masszát.
Ugyanígy más cuccokban is egyre nagyobb a keményítő, cukrok, takarmányszója, zsiradékok aránya, mint ahogy a fűszerezett színhúsból füstöléssel készülni rendeltetett bolti szárazkolbászban is van mára vagy kemény 60%-nyi valamilyen hús, többi jobb esetben sima szalonna, ha nem valami más apríték, kötőszövet, bőrke, víz. Mindehhez a minőségrontáshoz nyilván kell az egyre több adalékanyag, tartósítószer is, ami az egészet összetartja és ehető állagúvá teszi.
-
philoxenia
MODERÁTOR
-
bambano
titán
válasz
philoxenia #76 üzenetére
"Az alapanyagok már szennyezettek": ezt csak a klikkvadász fud terjesztők írják.
egy csomó probléma van az ilyen marhaság állításokkal:
1. mi az, hogy szennyezett?
2. mit tekintünk szennynek?
3. mennyi "szennyet" bír el a szervezeted? -
válasz
Hieronymus #75 üzenetére
Van egészen új tudományos kutatás is: Ultra-processed food linked to early death
-
válasz
philoxenia #76 üzenetére
"Az alapanyagok már szennyezettek...."
De ez nem mentség arra, hogy minden selejt ételt megegyünk.
Szerintem az értelmes cél, hogy az elérhető minőségű alapanyagokból, lehetőleg a legegészségesebb és finom ételeket készítsünk illetve együnk. -
philoxenia
MODERÁTOR
válasz
Hieronymus #75 üzenetére
Az alapanyagok már szennyezettek. A növényi tápok már, a húsok még kapnak "ezt-azt", még élve, igazából abban reménykedem csak, hogy az ötvennégy már megvan, fiatalon nem öl meg a kaja....
-
válasz
Feketelaszlo #43 üzenetére
"Erre egyébként van már valami tudományos állásfoglalás, hogy a feldolgozás rontja az élelmiszer minőségét (azonos tápanyagtartalom esetén)?"
Nagyjából 1-2 éve a WHO adott ki állásfoglalást, az addig elvégzett kutatások és felmérések alapján.
A vörös húsok emelik a rák kockázatát.
A szárnyas húsok valamennyivel egészségesebbek.
A legjobb tartósítás a levegőn szárítás a húsok esetében.
A főzés és párolás, egészségesebb a sütésnél. (Azóta Európában csökkentették a megengedhető maximális sütési hőmérsékletet a vendéglátó konyhákban.)Általában a minél kevesebb fajta hozzáadott összetevő, annál egészségesebb az megvásárolható étel.
Kerülni kell a már feldolgozott élelmiszerek további feldolgozását. Felesleges tartósítószert, színezéket,... keverünk az amúgy egészségesebb ételbe. -
Cathfaern
nagyúr
A rosttal mindegy mit csinálsz, akkor se fog felszívódni az emberi szervezetben. Ahhoz olyan gyomor meg emésztőrendszer kell, mint ami a kérődzőknek van. Minimális mennyiségű baktériuma az embernek is van a rost lebontására, de ez napi pár gramm rost lebontására elég csak (20 körül rémlik, de hirtelen nem találok hozzá forrást). Azzal nem mész sokra
-
Cathfaern
nagyúr
Vagy te értettél akkor félre valamit low-carbbal, vagy ők. Low-carb egyrészt egyáltalán nem feltétlen szól kifejezetten növényevésről, másrészt low-carbon csak olyan növényt illene enni, aminek az ember által hasznosítható szénhidráttartalma (tehát ami nem rost) alacsony.
Low-carb diéta arról szól, hogy az ember által hasznosítható szénhidrátbevitel alacsony. Minden más értelmezés nem low-carb étrend, hanem valami más.
-
updog
őstag
"gyakorlatilag nincs tápértéke, nem szívódik fel."
Ööööö. Jaj?
Legfeljebb azt lehet mondani, hogy nyers állapotában a zöldségekből lassabban szívódik fel a szénhidrát (egy része), ami egyre gyorsabb folyamat lesz a feldolgozás módjától függően (reszelés, pürésítés, főzés stb.).
Kivéve a saláta, abban tényleg nincs semmi, ami miatt egyáltalán érdemes lenne enniAkkor (nagyjából) OK a kijelentés ha kizárólag a nyers zöldségekre szorítkozunk. Hányan esznek feldolgozatlan, nyers zöldségekkel mindig, mindent? Esztek nyersen babot, krumplit, sütőtököt...?
-
Cathfaern
nagyúr
Legeltető állattartás létező modell, mondjuk magyarul tény, hogy inkább rideg állattartásnak hívják. Magyarországon szürkemarhákat és mangalicát tartanak így, olyan helyeken ahol több a mezőgazdaságilag meg nem művelhető terület (Svájc, USA, Izland, csak hogy pár példát mondjak) általában szarvasmarhát, birkát, kecskéket tartanak így. Ez nem valami elvetemetült hippi mozgalom, ez egy létező állattartási modell. Modern mezőgazdaságig majdnem minden állatot így tartottak, lásd juhász, pásztor, bojtár, kondás, stb...
"Az állatokat takarmányozását talán nem az őserdők helyén ültetett növényekkel oldják meg?"
Ugye rideg állattartásban nem. Épp erről beszélek."Amit azok csak nagyon gyatrán hasznosítanak, hisz elfűtik, kifingják és kiszarják, többek közt."
Sokkal jobban hasznosítják, mint az ember bármilyen növénytSzóval szerinted ha növényevő állatoknak nem kéne növényt enniük, akkor te főleg ne egyél.
-
bambano
titán
"az EU-ban a magyarok fogyasztják a legkevesebb zöldséget": lehet azért, mert a magyaroknak van a legtöbb eszük?
már egy jó ideje azon röhögök, hogy a sok bolond jön ezzel a low-carb diétával, meg a no-szénhidrát diétával, helyette zöldség. és mi a zöldség? szénhidrát. rotfl.
-
Gabás
addikt
válasz
Cathfaern #13 üzenetére
Minden híreszteléssel ellentétben az állatokat az életük nagy részében legeltetik - ehhez az USA területének másfélszeresén kéne legeltetni. A jelenlegi 40% se kevés.
-
updog
őstag
válasz
Cathfaern #57 üzenetére
"...a tudomány gyakorlatilag semmit sem tud az emberi táplálkozásról és az emésztő rendszer működéséről. Na jó, nyilván az túlzás, de nem tud eleget ahhoz, hogy a tápanyagbevitel 100%-a biztonságosan megoldható legyen mesterséges élelmiszerekből."
A tudomány szerintem sokkal pontosabban tud nagyon sokmindent, mint az évtizedenként egymást váltó "szakemberek", akik megmondják, hogy mi most a jó étrend, és hogy ami eddig jó volt, azt miért kell tűzzel vassal irtani
Amennyire sikerült átfutnom, hogyan/miből készülnek ezek: miben nincsenek ma adalékanyagok, színezékek, sűrítőanyagok, emulgeálószerek, stb.?
Most ne álszenteskedjünk, hogy biztosan van aki annyira tudatos, hogy csak a saját termelésű biobúzáján neveli a csirkét, amit majd megeszik, hanem hogy a tömegeket hogyan lehetne "rosszabb nem lesz"-alapon ellátni (etetni) sokkal fenntarthatóbb módon.
-
Gerasz
aktív tag
válasz
Cathfaern #53 üzenetére
Legeltető állattartás?
Egy hozzád hasonló szemellenzős a másik oldalról a bogyós gyümölcsök gyűjtögetését hozná fel.
Az állatokat takarmányozását talán nem az őserdők helyén ültetett növényekkel oldják meg? Amit azok csak nagyon gyatrán hasznosítanak, hisz elfűtik, kifingják és kiszarják, többek közt. Ez utóbbi persze hasznosítható. Nem beszélve az általa elfoglalt területről és ezeknek a jószágoknak a mérhetetlen szenvedéséről, amit a tartásuk és haláluk okoz.
Ez a hitvány önigazolás...
-
Cathfaern
nagyúr
Én is azt hittem, hogy az a jövő, csak aztán rájöttem, hogy a tudomány gyakorlatilag semmit sem tud az emberi táplálkozásról és az emésztő rendszer működéséről. Na jó, nyilván az túlzás, de nem tud eleget ahhoz, hogy a tápanyagbevitel 100%-a biztonságosan megoldható legyen mesterséges élelmiszerekből. Nyilván a természetesekről se tudni, hogy miért is működnek jól, de azok legalább az idők során már bizonyítottak. Persze a kommentedben szereplő "mintaétrend"-hez képest minden jobb :) És ugye pont ezért nehéz bármilyen diéta / étrend hatékonyságát és egészségességét megmondani: az átlagos étrendről bármire áll át valaki, csak jobban lesz tőle, főleg rövid, pár éves távon.
-
updog
őstag
válasz
Cathfaern #51 üzenetére
"Nem vagyok biztos az idézet alapján, hogy mire gondolsz, de ugye a cikkben szereplő műhús nem az a műhús amit állati sejtekből tenyésztettek ki, hanem gyakorlatilag egy kizárólag növényekből gyúrt pogácsa."
A cikk negyede a teljesen mesterséges húsról szólt. Én ez utóbbiban hiszek igazán.
Persze nyilván ha odamész az egyszeri magyar családhoz, akik (nem kívánt rész törlendő) parizeren, gumicukron, albán fagyin, kólán, tablettás boron, likőr jellegű szeszesitalon élnek évtizedek óta, ők biztos azt mondják majd, hogy "pfhejj, milyen már az hogy valamit összeraknak egy laborban, majd ipari méretekben elkezdik legyártani, és megpróbálják eladni emberi fogyasztásra, hát minket oszt' nem húznak be a csőbe4!!!4"
(#54) UnA "a kedvenc hentes / zöldséges az főleg helyben termelt dolgokat árul, és vagyok vele olyan viszonyban"
Egyrészt: elhiszem, nyilván van akinek ez beválik.. De tippelnék egyet, hányan ilyen tudatosak, hogy hosszabb időn át utánajárnak, tesztelik, stb. hogy tényleg megbízható az adott kereskedő, mindegy hogy egy kerülettel arrábbi piacon székel.
Meg amúgy a kedvenc hentes / zöldséges nyilván nem is érdekelt abban, hogy mindent IS eladjon
Neadjisten úgy, hogy kiépít egy olyan viszonyt a vevők felé, hogy elhiggyék hogy ő csak bioorganikusmagyar terméket árul?
-
"Mert a kedvenc zöldségesednél tudod, hogy nem-e átcímkézett mongol földiepret kapsz a bio magyar táblával fémjelzett ládából, vagy a hentesnél nem 24 fokon szállított román import disznóhúst a magyar mangalica kupacból?"
Igen. Mert a kedvenc hentes / zöldséges az főleg helyben termelt dolgokat árul, és vagyok vele olyan viszonyban, hogy tudom, hogy nem ilyenekkel akarja átverni a vevőket.
-
Cathfaern
nagyúr
"Már eleve egységnyi tápértékű hús megtermelésének sokkal nagyon az ökológiai lábnyoma, mint növényé."
Feltéve, hogy nem számolod bele, hogy növénytermesztéshez el kell pusztítani a természetes élőhelyeket (amazoni őserdőket se a fa miatt vágják ki, hanem hogy ültetni tudjanak), illetve ha feltételezed, hogy ipari állattartással és tápszerezéssel neveled fel az állatokat. Legeltető állattartásnak nem nagyon van ökológiai lábnyoma (ja de van, pozitív, mert trágyázással termékennyé teszi a terméketlen földeket).Ringman:
"ahogy olvasom usa-ban kevésbé szabályzott a piac, pl:
Banned bread: why does the US allow additives that Europe says are unsafe?"
Ez valamennyire meg van oda-vissza is. Pl. EU-ban mindenbe nátrium-szacharát - nátrium-ciklamátot raknak édesítőszerként, ami USA-ban tiltva van. De tény, hogy EU-ban jobban szabályozott ez (is). -
Ringman
félisten
én sem azért írtam
itthon az a baj szerintem, hogy nem lehet normálisan/sokkal nehezebb húsmentesen étkezni - pl vega ebédmenüt bp-n még lehetett értelmes keretek között találni, de békéscsabán nem nagyon, zöldségköret+hús kombináció is ritka. - feltételezem igény sincs rá
---
ahogy olvasom usa-ban kevésbé szabályzott a piac, pl:
Banned bread: why does the US allow additives that Europe says are unsafe? -
Cathfaern
nagyúr
USA a lehetőségek hazája ilyen téren (is). Igen, ha bemész az átlagáruházba, és a népszerű (olcsó) termékeket veszed, akkor rossz minőségű kajád lesz. Viszont irdatlan választék van, tehát akármilyen kaját akarsz venni, találsz olyat. Ha teljesen húsmentest, lesz olyan. Ha teljesen állati eredetűt, lesz olyan. Ha szénhidrátmentest, lesz olyan. Ha zsírmentest, lesz olyan. Ha gluténmentest, lesz olyan. Ha tejtermékmentest, lesz olyan. Ha teljesen biot, lesz olyan. Nyilván ezek nem a legolcsóbb termékek, és lehet nem a legközelebbi walmartban találod meg, de értelmes távolságon belül fogsz találni olyan boltot ahol ezeket megkapod és/vagy simán meg tudod rendelni netről. Mondjuk az már megint külön kérdés, hogy ott jóval kevésbé szigorú az élelmiszerek szabályozása és általában a fogyasztóvédelem. Aztán ilyenek miatt jönnek olyan hírek, hogy a vegán élelmiszer fele marhahús volt meg a vegyszermentes terméket úgy értették, hogy nem azzal vegyszerezik, mint amivel a többség.
(#33) Apollyon
"Csak az a különbség, hogy usákiában jólét van, itt meg szegénység."
Menj be egy átlag hipermarketbe. A teljes kínálat kb. 5-10% alapanyag, tehát zöldség, gyümölcs, friss hús. De vegyük mellé a tömény szénhidrátot (pékárú és tészták), mert azok olcsó energiaforrás, szóval legyen mondjuk 15%. Minden más tökéletesen felesleges luxuscikk. Mégis tömegek vásárolnak ilyeneket. Szóval akkora szegénység nem lehet (persze, tudom, borsodi zsákfalvak. De szerintem alapvetően nem az ott lakókról beszélünk).(#39) "Az átlagboltban nem hogy a light sajtot alig találni, de még félzsírosat se, csak zsíros van, ami 50% zsírtartalmat jelent."
A sajt attól sajt, hogy zsíros. Illetve nyilván vannak kevésbé zsíros sajtok. De egy zsíros sajtból csak úgy tudsz "light"-ot csinálni, hogy belenyomsz valami adalékanyagot (mert egyébként nem olyan lesz az állaga, íze, stb.). Szóval ha valaki zsírszegényebb sajtot akar enni, akkor szerintem jobban teszi ha keres olyat ami természetesen zsírszegény és nem azért mert csinálnak belőle light verziót.(#38) doeeg
"A műhús témához: én kipróbálnám. Nem hiszem hogy a növényi eredetű ételek fogyasztása a hús helyett sokat segítene. Szerintem a jövő az ételek mesterséges előállítása."
Nem vagyok biztos az idézet alapján, hogy mire gondolsz, de ugye a cikkben szereplő műhús nem az a műhús amit állati sejtekből tenyésztettek ki, hanem gyakorlatilag egy kizárólag növényekből gyúrt pogácsa.(#42) Narxis
"Egy egészséges embernek lehet lassú az anyagcseréje"
Sorry, de ez ugyanaz a műfaj, mint hogy valaki nem kövér, csak vastagak a csontjai. Szóval valaki vagy egészséges és normális az anyagcseréje, vagy lassú az anyagcseréje, de akkor nem egészséges (valószínűleg valami hormonális problémája van, nem feltétlen pajzsmirigy). Megjegyzem akinek túl gyors az anyagcseréje, arra ugyanez igaz. Lehet jelenleg áldásnak tűnik, de jön mondjuk egy háborús vagy természeti katasztrófa miatt ínséges időszak, aztán hirtelen megváltozik a helyzet... (plusz a ténylegesen gyors anyagcsere csökkent tápanyagfelszívást is jelent, ami hiánybetegségek sorát alakíthatja ki hosszú távon).(#43) Feketelaszlo
"Erre egyébként van már valami tudományos állásfoglalás, hogy a feldolgozás rontja az élelmiszer minőségét (azonos tápanyagtartalom esetén)?"
Hogy válaszoljak a kérdésre, tudtommal nincs, legalábbis ilyen általános érvényű nincs, valószínűleg nem is lehet ilyet csinálni a túl széles választék miatt (meg ugye mi számít feldolgozottnak? A főzés is feldolgozás ha úgy vesszük, vagy hogy ha ledarálod a húst. De nyilván egy főtt répa vagy darált hús nem ugyanaz a kategória, mint egy mars szelet).
Viszont igazából pont a zárójeles rész a probléma. A feldolgozás szinte minden esetben tápanyag veszteséggel jár. Nem feltétlen makrotápanyag (bár általában az is), de mikro mindenképp. Vegyük például cukorrépát. Nem mondom, hogy a cukorrépa egy superfood, de tartalmaz proteint, szénhidrátot (jó sok cukorral), rostot, vitaminokat. Bedobod a finomítóba, kijön a végén a kristálycukor, aminek 100% a cukortartalma és semmi más nincs benne. Ugyanez igaz pl. búzára is. Búzaszem se egy tápanyagdús dolog, de drasztikusan több mindent tartalmaz, mint egy fehér liszt. Röhejes módon pont húsok azok, amik legkevésbé vesztenek összetevőikből feldolgozás során, de pl. antioxidáns hatásukat azok is elvesztik (igen, friss hús megakadályozza a skorbutot. A tengerészek/felfedezők keksztől meg feldolgozott húsoktól kaptak skorbutot, mert nem volt vagy nem merték megenni a helyi vadállományt / halakat, ezért ették amit otthonról hoztak). Vagy vegyél egy gyümölcsöt: elég leturmixolni, és a rostok "feldolgozása" miatt máris teljesen más lesz a glikémiás indexe és más hatást fog kiváltani a szervezetből.
És ugye tipikusan a feldolgozott élelmiszerek nem úgy néznek ki, hogy fogsz egy alapanyagot, finomítasz rajta kicsit és hozzárakod valami tápanyag dús dologhoz, hanem hogy fogsz 30 alapanyagot, mindegyiket addig finomítod amíg felismerhetetlen nem lesz, majd összegyúrod őket egy kajává: lásd amiről a cikk szól. Ugye valamennyire felismeri élelmiszeripar is, hogy ez gáz, ezért megpróbál beletolni mesterségesen vitaminokat (lásd cikkben szereplő termék összetevő listája), csak azokkal meg az a probléma, hogy nem igazán bizonyított, hogy érnek valamit, mivel hiába hívják mondjuk vasnak, nem abban a formában lesz benne, mint ahogy természetes módon előfordul állatokban/növényekben (pl. tudtad, hogy egy olyan tanulmány nincs ami multivitaminok pozitív hatását ki tudta volna mutatni?). Illetve igazából az se bizonyított, hogy amilyen arányba belepakolják, az jó az emberi szervezetnek, meg az se, hogy pont azok kellenek (és csak azok) amiket beleraknak. -
Nem a másra mutogatás volt a cél, csak arról van szó, hogy ott arányaiban nagyon sok húst esznek. Egészség terén az elhízottak között sok különbség tényleg nincs, legfeljebb abban, hogy az ottani emberek sokkal rondábban, gusztustalanabbul híznak.
Viszont fenntarthatóságban (környezetvédelem) az USA sokkolóan le van maradva. Már eleve egységnyi tápértékű hús megtermelésének sokkal nagyon az ökológiai lábnyoma, mint növényé. Nem azt mondom, hogy ne együnk húst, mert én is húsimádó vagyok, de amit az usákoknál láttam az még nekem is sok. Persze van csomó jó dolog, amiket hazahoznék onnan, szóval nem ilyen szuper antiusák sem, csak hát az nem vág a témába.
-
Apollyon
Korrektor
Én mondjuk teszek rá, hogy milyen országból származik, ha jó minőségű.
Nyilván nem lehet mindent abszolút kiszűrni, de étteremben nem fogsz tudni egészségesen étkezni.XY cég minőségbiztosítása meg még nem garantált a szervezet számára szükséges tápanyagok bevitelére.
Az persze más kérdés, hogy az emberek túlnyomó részét marhára untatja ez a legyünk egészségesek téma.
Max. akkor foglalkoznak vele amikor orvoshoz kell menni.
-
updog
őstag
"Attól, hogy nem tudod magad ellenőrizni a minőségét, nem látod, mi kerül bele, milyen körülmények között és milyen eljárással."
Mert a kedvenc zöldségesednél tudod, hogy nem-e átcímkézett mongol földiepret kapsz a bio magyar táblával fémjelzett ládából, vagy a hentesnél nem 24 fokon szállított román import disznóhúst a magyar mangalica kupacból?
Ha már szóba került pl. hogy a Burger Kingben milyen népszerűek ezek a műhúsburgerek az USA-ban, egy ilyen világméretű, profit- és hírnévorientált cégnek szerintem sokkal magasabb minőségbiztosítása van az alapanyagaira, mint a sarki Józsinak, ahonnan megveszem a nyers csirkecombot meg a krumplit, mert azt látom.
-
Ringman
félisten
válasz
Feketelaszlo #43 üzenetére
Erre egyébként van már valami tudományos állásfoglalás, hogy a feldolgozás rontja az élelmiszer minőségét (azonos tápanyagtartalom esetén)?
egyéb gondok vannak vele:
Heavily processed foods cause overeating and weight gain, study findsPeople eating ultra-processed foods ate more calories and gained more weight than when they ate a minimally processed diet, according to results from a new study. The difference occurred even though meals provided to the volunteers in both the ultra-processed and minimally processed diets had the same number of calories and macronutrients.
-
Apollyon
Korrektor
válasz
Feketelaszlo #43 üzenetére
Én két szempontból veszem figyelembe.
Egyrészt a makrók (fehérje, szénhidrát, zsír aránya), másrészt pedig az összetevők.Előbbi aránya az esetek majdnem 100%-ában (vagy több) nem stimmel.
Utóbbi fontos a minőség miatt, azaz a feldolgozott kajával nem tudhatod pontosan mi történik a gyárban, leesik a földre stb. Ugyanígy amikor elmész étterembe vagy rendelsz pizzát, nem tudhatod, hogy pl. beleköpött-e a szakács, rakott bele extrát stb.. Másrészt van amit gyártás során pl. túlsóznak, nem véletlenül. Ilyen a csíkozott bacon, abban még jó kis tartósítószer is van, szét van sózva, de olyan szinten hogy ha beleteszed valami kajába, azt a kaját egyáltalán nem kell sózni, mert maga a bacon besózza az egészet. Felvágottak dettó, a jobb minőségűek is (már ha van ilyen). De lehetne még folytatni a sort.Ha valaki viszont egészségesen szeretne élni, annak mindenképp magának kell elkészítenie az ételt, válogatott, nyers alapanyagokból.
-
Feketelaszlo
senior tag
Erre egyébként van már valami tudományos állásfoglalás, hogy a feldolgozás rontja az élelmiszer minőségét (azonos tápanyagtartalom esetén)?
Mármint nem arra gondolok, hogy valaki kimutatja, hogy a feldolgozott élelmiszereket fogyasztók egészségtelenebbek - mert az nyilvánvaló, hogy több junk food létezik a feldolgozott kaják piacán, mint a kevésbé feldolgozottak között -, hanem arra, hogy konkrétan a feldolgozási folyamatok rontják az egészségre gyakorolt hatást. Vagy lehet, hogy vannak jó minőségű feldolgozott élelmiszerek meg rosszak? (költői kérdés) -
Narxis
nagyúr
Ezt szétválasztanám mert 2 különböző dolog. Egy egészséges embernek lehet lassú az anyagcseréje, ezen nehéz változtatni de lehet valamennyire javítani mozgással vagy más természetes dologgal pl. zöldkávé, teák stb. Akik viszont kényszeresen esznek azok beteg emberek ugyanúgy mint az anorexiások. Sajnos ritkán kapják meg a megfelelő orvosi segítséget. Erre tesz rá egy nagy lapáttal az élelmiszeripar, az USA-ban iszonyú olcsón lehet kajálni különböző sarki gyorséttermekben viszont ezek nem véletlen olcsók mert sajnos egészségtelenek. Azért van ott több elhízott ember.
Itthon szerencsére még nem ez a helyzet de haladunk arra. Emlékszem hogy ledöbbentem a CBA saját márkás kókuszgolyós rúdján ami kb. akkora mint egy snickers de kalória tartalma annyi mint egy hamburgeré és a cukor tartalma is nagyon magas volt. Nekem eszembe jut megnézni a csomagoláson az adatokat de gondolom a többség nem nézi és miközben azt hiszi, hogy evett egy kis csokit annál sokkal több cukor és kalória jut a szervezetébe miközben jól se lakik. Akkor már tényleg jobban járt volna egy sima hamburgerrel is.
Ezt ha nem szabályozzák jobban akkor mindig lesznek túlsúlyos emberek illetve nyilván aki sokat eszik azt kezelni kellene, pl. ha elmegy a háziorvosához. Csak erre nincs felkészülve az egészségügy miközben a chipsadóból meg beszedik a pénzt.
-
Somatom
veterán
válasz
pelgrim_v1 #37 üzenetére
Csak vicc volt. Rendszeresen járok kínai kajáldába. Mondjuk, engem csak a végeredmény érdekel, felőlem lehet patkány, macska, vagy emberhúsból is.
-
Apollyon
Korrektor
"Mitől rosszabb ha az egész mesterséges?"
Attól, hogy nem tudod magad ellenőrizni a minőségét, nem látod, mi kerül bele, milyen körülmények között és milyen eljárással.
Míg ha otthonra megveszed a nyers alapanyagokat, sokkal nagyobb valószínűséggel tudsz tisztább ételt főzni magadnak, amiben nincs semmi trükközés.) -
Apollyon
Korrektor
"Lehet itt játszani, hogy ez milyen szegény hely, de Magyarország így is a világ 40 leggazdagabb országa között van."
Nem állítottam hogy usában senki sem szegény, azonban sokkal jobb helyzetük van, mint az itt élő szegényeknek.
"Persze ez nem azt jelenti, hogy nem kellene javítani a legszegényebbek helyzetén, de még így is kevésbé riasztó a társadalmi különbség, mint az Egyesült Államokban."
Az, hogy ott vannak dollármilliárdosok, itt meg csak forintmilliárdosok vannak, még nem változtat a lényegen. Egy szegénynek tök mindegy, hogy mennyivel gazdagabbak nála, ha erőfeszítései árán is a komplett fizetése létszükségletre megy el.Kajára visszatérve:
Ugyanannyi pénzből jobb minőségű élelmiszert tudsz vásárolni usában, mint Magyarországon. Persze nyilván ott is van egy rakás szemét, azonban lehet kapni KÉSZ minőségi élelmiszert is elég sok boltban, ahogy láttam a kínálatot (bár személyesen nem voltam ott). Míg itthon maximum a bio cuccokat tudsz venni egészség gyanánt, és ott se mindig van kínálat, még sok pénzért sem. Az itthoni kínálatban nem találtam olyan kész élelmiszert, amely bontás után azonnal fogyasztható, megfelelő minőségű állati eredetű fehérjét tartalmaz szénhidráttal és akár minőségi zsírral mindezt a megfelelő arányban.Egyébként a lényeg az volt, hogy ott megvan a lehetőség, ami itt nincs. Itthon pl. két sajt közül az olcsóbbikat fogják megvenni, azt nem nézik, mennyi a zsírtartalma. Az átlagboltban nem hogy a light sajtot alig találni, de még félzsírosat se, csak zsíros van, ami 50% zsírtartalmat jelent. Ez is azért van, mert árérzékeny a piac, és mint már mondtam, az ár sokkal fontosabb, mint a minőség.
Ma kenyér nélkül sok magyar nem tud létezni, a pékeknél is elég nagy sor áll reggel, de úgy az egész nemzeti konyhánk is elég zsíros a sok kenyér mellé, és nem hiszem, hogy annyira kritizálni kellene az usákiai táplálkozási minőséget, ahol legalább az elegendő, minőségi állati eredetű fehérje megvan.
-
updog
őstag
"általában ott is a hihetetlen rossz minőségű cuccokat vásárolják, tömegével."
Én tökre meglepődtem hogy a párizsi az nem valami kelet-európai sajátos húskészítmény, USA nyugati parton tetszőleges élelmiszerboltban ugyanúgy lehetett kapni. Ott sem volt jobb
De ugyanúgy megvoltak a max. 60% körüli
kérdéses eredetűhústartalmú szalámik is (vicces volt mikor rájöttünk hogy többnyire pepperoninak hívják, a pepperonis pizza náluk a szalámis). Nyilván nem viccből árulják ezeket ugyanúgy, valószínűleg ott is jócskán megvan az a réteg aki ezeket (v)eszi.Meg persze hiába a hamburger őshazája, mégis mindig tele volt minden meki, bk, wendy's stb. amikből amúgy minden sarkon van kettő.
Miközben a legutolsó eldugott pakisztáni burgeresnél is mérföldekkel finomabb igazi hambit lehetett kapni (kipróbáltunk egy legutolsó eldugott pakisztáni burgerest, angolul is alig tudtak, de olyan finom burgert rittyentettek, amilyet addig még sose ettem).
A műhús témához: én kipróbálnám. Nem hiszem hogy a növényi eredetű ételek fogyasztása a hús helyett sokat segítene. Szerintem a jövő az ételek mesterséges előállítása.
Ma már mi az, amire azt mondhatjuk, hogy nem káros valamilyen szinten, és hogy nem tartalmaz mesterséges anyagokat? Mitől rosszabb ha az egész mesterséges?
Persze egyetértek (#29) bambano hozzászólásával, mondják azt hogy tessék, válassz hogy húsos burgert vagy műhúsos zsömlét kérsz, ha nem azt mondják, hogy tessék, itt a burger, amiben amúgy kicseréltük a lényeget valami másra, akkor OK. Meg azzal is egyetértek, hogy bitpork és bbq pit boys FTW
-
"Csak az a különbség, hogy usákiában jólét van, itt meg szegénység. Usában nagyobb valószínűséggel jobb minőségű kajától híztak el az emberek"
Egyik sem igaz.
Lehet itt játszani, hogy ez milyen szegény hely, de Magyarország így is a világ 40 leggazdagabb országa között van. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem kellene javítani a legszegényebbek helyzetén, de még így is kevésbé riasztó a társadalmi különbség, mint az Egyesült Államokban.
És sajnos hiába van sok jó minőségű kaja (ez tényleg így van), általában ott is a hihetetlen rossz minőségű cuccokat vásárolják, tömegével.
-
Apollyon
Korrektor
Feldolgozott, mindenféle adalékanyagokkal teletömött, kétes eredetű élelmiszer.
Ez nálam a szóba se jöhet kategória, még ha fizetnének se. Abban is biztos vagyok, hogy közel sem olyan egészséges, mint a gyógyszerezett állatokból származó hús. Mert oké, hogy gyogyózzák az állatot, ami nem jó, de még abból a nyers húsból is biztos hogy jobb minőségű ételt tudok magamnak otthon készíteni, mint ez a gyári mímelt biológiai-kémiai matéria.
Továbbá nem csak az usákiaiaknál, hanem világszinten probléma az elégtelen táplákozás és a sport hiánya. Tehát a műhús mellett érvelni egészségügyi szempontból az állati hússal szemben, több, mint fergeteges.
Bár nem jártam még az usában, és nem azért, hogy őket védjem, de az ő táplálkozási szokásaikat kritizálni sem hiteles, azt figyelembe véve, hogy az EU-ban a magyarok fogyasztják a legkevesebb zöldséget, illetve a párizsi kenyérrel és barátai sem éppen fitness kategóriában versenyképes.
Usában is dagadtak az emberek, de Magyarország is benne van a világszinten top 10-ben (!) az elhízott emberek arányának listáján.
Csak az a különbség, hogy usákiában jólét van, itt meg szegénység. Usában nagyobb valószínűséggel jobb minőségű kajától híztak el az emberek, a sok bevitt húsból legalább a napi minimális fehérje biztos megvan, szemben a magyarokkal, akiknek az élelmiszereknél az ár fontosabb, mint a minőség. Szív- és érrendszeri megbetegedésekben is topon vagyunk, ez sem az egészséges életmódra vezethető vissza. A sok bagó, meg rossz kajálás, ezek jó barátok a szívbajjal is.
-
bambano
titán
a cikkben jócskán vannak ordas csúsztatások.
szerintem műhús, mint hús helyettesítő, sosem lesz népszerű. műhús, mint egyfajta étel, lehet népszerű, főleg, ha normális az ára. lefordítva: ha valamit húsként akarnak nekem eladni, ami nem az, a pincér nyakába fogom borítani. ha kapok egy korrekt tájékoztatást, hogy ez a kaja pontosan micsoda, lehet, hogy megkóstolom és megeszem.
egyébként az, hogy feltaláltak állati sejtekből előállított húst, sima hazugság, az alapötlet ezer éve látható volt az Eureka című sorozatban.
eltévelyedőknek javaslom bitpork elvtárs blogját, és a bbqpitboys tecső csatornát. a többi az mellébeszélés
-
Vladi
nagyúr
Nem a megevés a gond, hanem a kidobás. Érdemes utána nézni, hogy mennyi kaja végzi a szemétben.
(#17) Cathfaern:
Én több helyen is hallom, hogy az usában szinte lehetetlen egészésgesen étkezni, annyira tele van nyomva minden élelmiszer. Például sóval és cukorral. Egyszerre.
Orwellt hogyhogy még senkise idézett??
-
Somatom
veterán
Túlnépesedés van, ugyanakkor problémás a húsellátás. Sztem egyértelmű a megoldás, hiszen az ember is tartalmaz húst. Ha a bolygó népességének felét megennék, akkor egyszerre mindkét probléma meg lenne oldva.
-
Dr. Romano
veterán
válasz
cskamacska #6 üzenetére
Az a bíberes hír lol, úgy tűnik fényes jövő vár ránk végre...
-
pelgrim_v1
tag
Az viszont igaz hogy mostmar az élelmezési is égető kérdés. A népesség no több éhes száj a terület meg ugyanakkor hosszútávon számolni kell a dolgokkal
-
válasz
Cathfaern #17 üzenetére
Értem, végülis logikus. S a többi hús?
Ja, hát az adagok az durvák. Nekem azt tűnt fel nagyon, hogy amíg nálunk egy sima hamburgerbe 100 gramm húst tesznek, náluk valami ~250 gramm a szabvány. Ami steaket ettem (az étteremben kapható legnagyobbat mondjuk, valami kings cut vagy mi volt), az meg tényleg kb fél kiló lehetett. Mellé köret meg igencsak demó adag, jó ha 100-150 gramm megvolt, s egy közepes méretű krumpliból, 3 kis répából meg zöldség apróságokból volt. Ami hab a tortán, hogy a legtöbben jó ha a krumplit megették, a többi zöldséghez sokszor hozzá se nyúltak.
-
Cathfaern
nagyúr
válasz
MineFox54 #18 üzenetére
A "semmi különleges" mind agyonfinomított élelmiszer / alapanyag, ami mind egészségtelenebb, mint a természetes alapanyagok. Nyugodtan lehet ettől még enni ezt a cuccot (amit egyébként EU ha jól rémlik szabályozni fog, hogy ne lehessen húsnak hívni hivatalosan), de egészséges nem lesz tőle, sőt.
-
Feketelaszlo
senior tag
Ha egy ilyen műhús előállító üzem csak fele annyira büdös, mint egy sertéstelep akkor felőlem jöhet.
-
Cathfaern
nagyúr
Aha, mind. Legutolsó "walmart gazdaságos" is
Ugye abba kell belegondolni, hogy ott irdatlan méretű szabad területek vannak, tehát a legeltetés ingyenes. Ha tápon / gabonán nevelné, akkor meg fizetni kéne érte. Szóval pusztán profit okokból tartják így őket.
"Meg az emberek is elég gusztustalan módon vannak elhízva, másképp mint itthon."
Ahogy én látom ennek két fő oka az agyoncukrozás, amit írsz is, meg hogy embertelen adagok vannak. Ami nálunk "haspártiak vendéglője" adag, az náluk a diétás mennyiség. -
válasz
Cathfaern #13 üzenetére
De mind olyan? Amúgy igaz, itthonihoz képest kb minden kaja fantasztikusan nézett ki, meg ízre is jó volt. Már ami nem volt agyoncukrozva.
De úgy tudom odakint azért nincs annyira megszabályozva a kaja, mint itt az EU-ban. Meg az emberek is elég gusztustalan módon vannak elhízva, másképp mint itthon.
-
Szerintem nem lenne gond ha mindenki normális mennyiségben enne húst és nem kétszer annyit, amennyit kellene.
-
Cathfaern
nagyúr
"Amúgy meg elsősorban nem azzal van a gond, hogy leölik az állatokat, hanem hogy miképp vannak tartva, s emiatt a hús minősége is eléggé ergya. Bár ez főleg az USA-ra igaz"
USA-ban meglepően jó minőségű marhahúst kapsz. Minden híreszteléssel ellentétben az állatokat az életük nagy részében legeltetik, utolsó pár hónapban hízlalják csak fel gabonán (az emberek meg csodálkoznak, hogy híznak amikor tömik magukba a müzlit meg müzliszeletet meg sokmagvas kenyeret mert az egészséges és fogysz tőle. Marhákat meg azzal hízlalják). Antibiotikum és társaira meg hasonló előírások vannak, mint nálunk. -
Cathfaern
nagyúr
Összetevő lista:
Water, Pea Protein Isolate, Expeller-Pressed Canola Oil, Refined Coconut Oil, Contains 2% or less of the following: Cellulose from Bamboo, Methylcellulose, Potato Starch, Natural Flavor, Maltodextrin, Yeast Extract, Salt, Sunflower Oil, Vegetable Glycerin, Dried Yeast, Gum Arabic, Citrus Extract (to protect quality), Ascorbic Acid (to maintain color), Beet Juice Extract (for color), Acetic Acid, Succinic Acid, Modified Food Starch, Annatto (for color).Másik "húsmentes húsé":
Water, Soy Protein Concentrate, Coconut Oil, Sunflower Oil, Natural Flavors, 2% or less of: Potato Protein, Methylcellulose, Yeast Extract, Cultured Dextrose, Food Starch Modified, Soy Leghemoglobin, Salt, Soy Protein Isolate, Mixed Tocopherols (Vitamin E), Zinc Gluconate, Thiamine Hydrochloride (Vitamin B1), Sodium Ascorbate (Vitamin C), Niacin, Pyridoxine Hydrochloride (Vitamin B6), Riboflavin (Vitamin B2), Vitamin B12.Szerintem hagyjuk
-
Polllen
félisten
Meglátjuk. Sajnos még mindig ott tartunk, hogy talán ennek nem lesz káros hatása.
-
Ha ugyanazt tudja minőségre, akkor miért ne? Amúgy meg elsősorban nem azzal van a gond, hogy leölik az állatokat, hanem hogy miképp vannak tartva, s emiatt a hús minősége is eléggé ergya. Bár ez főleg az USA-ra igaz, legalábbis amikor pár hónapja voltam ott, azzal szembesültem, hogy a hús kb féláron van és kb 2-3x annyit fogyasztanak mint mi, köretet meg kb semmit. Szóval első körben legalább a mértéket kéne tartani, mert az nem normális hogy egy étkezésre fél kiló húst betolnak az arcukba. Mondjuk abban az országban sok más gond is van fenntarthatósági kérdésben.
-
mickemoto
őstag
Egyetek sokat
-
válasz
Hieronymus #7 üzenetére
Köszi, de akkor már inkább a műhús!
-
Igen de csak részben.
A rovarok egy része ehető és energia hatékonyan állít elő proteineket. Az ízúk is bele fér az európai ízlésvilágba csak megfelelően kell tálalni. -
cskamacska
addikt
a jövő?
-
Narxis
nagyúr
Igen.
-
ldave
félisten
Az Impossible megoldása jobban tetszik, mint a másik említett.
-
pelgrim_v1
tag
Talán
-
Bird
addikt
Nem.
-
Cucuska2
addikt
Igen.
Új hozzászólás Aktív témák
- Acer Swift 3 Ultrabook / Ryzen 7 5700U / RX Vega 5 / 16 GB RAM / 512 GB SSD
- ASUS TUF FX505DU - 15,6"FHD IPS 120Hz - Ryzen 7-3750H - 8GB - 512GB - Win11 - GTX 1660 Ti - MAGYAR
- Gamer PC-Számítógép! Csere-Beszámítás! R5 3600 / RX 5700 / 16GB DDR4 / 512GB SSD
- GIGABYTE Z390 AORUS MASTER WiFi Alaplap
- GAMER PC! Ryzen 7800X3D / RTX 5070 Ti / 32GB 6400MHz / B650 WiFi / 1TB Gen4 / 750w GOLD! BeszámítOK
- BESZÁMÍTÁS! Asus X470 R9 5900X 32GB DDR4 1TB SSD RTX 3070 Ti 8GB Zalman Z1 PLUS A-Data 750W
- Önerő nélkül is elvihető! RÉSZLETRE .OPCIONÁLIS. Gamer szék noblechairs HERO Valódi Bőr Fekete
- AKCIÓ! Intel Core i7 7700K 4 mag 8 szál processzor garanciával hibátlan működéssel
- GYÖNYÖRŰ iPhone 11 64GB White -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3348, 93% Akkumulátor
- BESZÁMÍTÁS! 64GB (2x32) G.Skill Trident Z NEO RGB 4000MHz DDR4 memória garanciával hibátlan működés
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest