Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Vakegérke

    félisten

    válasz Tutu7030 #6 üzenetére

    Nem rossz, nem rossz, de nem optimális megoldás. A ház ura önmagát is megkárosította.
    Én a helyében kikapcsoltam volna a tévét, és kipenderítettem volna anyukát a paprika ágyáshoz. Ha hisztizik, akkor kilátásba helyezem, hogy valamely kedvenc tárgyát megsemmisítem. Mivel házastársak vagyunk, tudhatja, hogy nem viccelek, és tuti nekiáll kapálni.
    Megjegyzendő, odáig nem szabad eljutni, hogy egy kérdés megválaszolatlan marad.

    Engem egyszer valaki "kikérem magamnak" embernek nevezett. Tette azért, mert azonnal szóltam mindenért, ami nem tetszett, ami bántó-sértő volt. Egyszerűen nem hagytam, hogy az apróságokból nagy problémák váljanak. Például volt egy kollégám, akinek a "qurva anyád" kötőszó volt. Egyedül én voltam az, akivel szemben nem engedte meg magának.

  • Vakegérke

    félisten

    válasz Tutu7030 #3 üzenetére

    Mielőtt elvettem a feleségemet, elmondtam neki, hogy csak kétszer kérdezek, kérek, mondok valamit. Akkor talán nem értette, de nem kérdezett vissza.

    Ami az ilyen duzzogást illeti, a második válasz után nem kérdeztem már semmit. Egy idő után kifakadt, hogy ő... Azonnal rávágtam, hogy nem érdekel.
    - De hát...
    - Mondtam, nem érdekel! Ha meguntad a duzzogást, szólj, de ezt a témát lezártam!
    Muszáj volt megértenie, talán kétszer ha előfordult ilyesmi, aztán leszokott róla.

    A másik dolog az, amikor időre mentünk valahova. A nők zöme az indulás előtt nem sokkal még a haját szárítja, mikor indulni kéne, akkor még a ruhái közt turkál, és amikor azt hiszi a férje, hogy már mehetnek is, akkor téved.
    Ezt is rövidre zártam nagyon hamar.
    Az indulás előtt fél órával szóltam, hogy én időben lépek ki az ajtón. Meg is tettem, egyedül mentem.
    A következő alkalommal már csak tíz perccel szóltam előre, aztán szia, mentem.
    Harmadik eset nem volt.

    Tudom, faramuci fazon vagyok, de soha nem voltam hajlandó eltűrni a női praktikát, slendriánságot. Így is jó volt a házasságunk.

  • Vakegérke

    félisten

    "Hallom, hogy a szomszéd szobában is felkeltek."
    Nagyon vékony lehetett a fal. Én is panelben lakom, de ennél durvább tevékenység kell, hogy meghalljam.
    Egyszer voltam Ungváron, a Zakarpatje szállodában aludtunk. Azaz aludtunk volna, de képtelenség volt, a szomszéd szobákból áthallatszott minden, pedig csak beszélgettek.

    Nálunk is volt házastársi puffogás néha, de tíz percnél nem tartott tovább a duzzogás. :)

Új hozzászólás Aktív témák