Új hozzászólás Aktív témák
-
Crystalheart
őstag
Perszehogy.
Én azt vallom, hogy az igazi ember képes uralni a jellemét, a szándékait, csak a kivitelezésnél adódhatnak problémák. (Pl. azt hiába határoztam el, hogy leszokom a szórakozottságról, pont önmaga miatt nem tudok. Ellenben a túlérzékenységről való leszokás csak egy gondolatig tartott.) -
Crystalheart
őstag
Én nem vagyok hívő és közösségbe sem igazán járok, de évekkel ezelőtt akarattal teljesen megváltoztattam magam mindössze néhány hónap alatt. És nem csak mondom - fejembe vettem, hogy "mostantól ilyen leszek", és olyan lettem.
Ilyen szempontból nem lennék jó drámai karakter, mert elmaradt a karakterfejlődés legtöbb lépcsője, túl hirtelen volt az ugrás, de nem bánom, a karaktereimet úgysem magamról mintázom, legalábbis teljesen biztosan nem. -
Crystalheart
őstag
válasz
SimonMágus
#52
üzenetére
Nem a művészek találkozóira vagy beszélgetésekre gondoltam, vagy a lektorálásra, hanem hogy az írók rendszerint nem közösen írják a könyvet, stb.
Érdekes, de még a filmkészítéskor is, hiába dolgozik egy több száz fős stáb a rendező mellett, a film fő alkotójának mégis ő számít.Persze a művészet tág fogalom. Sok minden belefér. Még az is, amit magamtól soha nem neveznék annak. De ez már off.

-
Crystalheart
őstag
válasz
SimonMágus
#50
üzenetére
Persze, alkotáskor csak sejtésünk lehet, vajon mennyire sikerül majd jól, sőt, ma már a piaci tendenciákat is bele kell kalkulálni.
Mondjuk ma már van lehetőség piackutatásra, meg miegyéb, de az alkotás alapvetően épp olyan egyirányú, mint a mű élvezete. Persze, ha művészetről beszélünk. Amikor párbeszéd folyik mester és tanítvány, avagy példakép és egyén között, akkor azt hiszem, nem művészetről beszélünk.Ja igen, akkor értem már, valahogy arról a mondatról a cikkben elfeledkeztem, így egészen más értelmet nyer a dolog.

-
Crystalheart
őstag
válasz
SimonMágus
#48
üzenetére
De miért is kellene? Példakép az is lehet, aki több száz vagy ezer éve halott, az pedig nem nagyon ítél meg már senkit sem.
Az egész folyamat fordított, a kommunikáció nem szükségszerűen kölcsönös, inkább egyirányú. A kérdés, hogy a tanítás mennyire egyetemes és időtálló. -
Crystalheart
őstag
válasz
SimonMágus
#46
üzenetére
Valószínűleg elbeszélünk egymás mellett. Az igazi műalkotás azért egyetemes, mert szinte minden embernek tud mutatni valamit. Az egyén a saját életének, érzéseinek tüneményeit láthatja benne, ha hajlandó vele foglalkozni. A jó mű mindenki számára értékes lehet, csak rajtunk múlik, hogy meglátjuk-e benne a szépet és a tanulságot. Így a művész az alkotásai által válik példaképpé, tanítóvá, még ha nem is feltétlen úgy gondolunk rá.
-
Crystalheart
őstag
válasz
SimonMágus
#44
üzenetére
Azt az "átfogó módot" művészetnek hívják.

-
Crystalheart
őstag
A szíve (persze átvitt értelemben, agyban dől el) nagyban függ a neveltetéstől, ez tény.

Prophetic: Én is szeretek egészséges lenni, és sokáig élni is szeretnék még, de egyrészt ezek miatt fölösleges aggódni, másrészt nem ezek állnak no.1 helyen. Az emberi elmében az a csodálatos, ami megkülönböztet minket az állatoktól, hogy átérzi mások helyzetét, képes az öntudatos empátiára és önzetlenségre. Az állatok ösztöneik szerint cselekednek, az igazi ember az ideái szerint.
Édesanyám betegesen ragaszkodik az egészséghez (egészséges életmód mániás), és most látom, hogyan veszíti el, amit annyira féltett egész életében. Épp ezért is eldöntöttem, hogy ez nem lehet cél, az egészség is egy eszköz a hosszú életre, az élet pedig eszköz, hogy ezalatt a társadalom hasznos tagjává váljunk, és halálunk után jó örökséget, kellemes emlékeket hagyjunk az utókorra. Mert csak az emlékek azok, amik az emberiség végéig élhetnek.
Az egyetemes boldogságot keresni értelmetlen. Mindenkinek mást jelent. Mindenkinek mást kell elfogadnia ahhoz, hogy megbékéljen. Ezen még talán én sem vagyok túl. Ám ez talán olyasmi, mint ami a cikkben is szerepel: ami nem beletörődés, hanem elfogadás. Mint mikor eltávozik egy szerettünk, de nem azért sírunk, mert sajnáljuk magunkat. Ugye, milyen nehéz?
-
Crystalheart
őstag
A faj fennmaradása számomra túl szimpla "cél" volna. Az ember nem azért épít kultúrát, hogy a faj fönnmaradjon, ezen szerintem már rég túlléptünk. A fönnmaradáshoz elegendő az is, ha középkori körülmények közt tengődik a pármillió ember évezredeken át, de ezen már túl vagyunk. Másrészről, az emberiség fennállása is csak bizonyos nézőpontból szemlélve fontos, ez sem egy általános, magasabb rendű cél. A Maslow-piramist kidobhatjuk, ha egy olyan szellemű nép kerül nehéz helyzetbe, mint pl. a régi magyar. Mikor időről-időre elnyomás alatt élt a nép, akkor félretették a közvetlen vágyat a biztonság vagy az alap megélhetés iránt, és fellázadtak. A vezetőknek fontosabb volt a szabad élet, a kultúra és a becsület, mint hogy biztosan jóllakjanak. Felmerült a nemzethalál képzete is ("Vagy jőni fog, ha jőni kell, A nagyszerű halál"), de vállalhatónak vélték, ha a tét a nemzet szellemi szabadsága. Ez a vágy képes még a lehetetlen helyzetben is hajtani az embert, mint amilyen az '56-os szabadságharc is volt, pár felkelő a szovjet birodalom ellen, vagy mint amilyen Zrínyi kirohanása Szigetváron.
Én is így élek. Inkább nem eszem, inkább nem is élnék, de a szellemi szabadságot, a kultúrát nem adom föl. Ezért állok értetlenül azelőtt, mikor például megkérdőjelezik egyesek, hogy ha kevés a pénz ételre, miért van internetünk? Hát mert az internet, mint kultúraközvetítő közeg, számomra most fontosabb, mint hogy mindig jóllakjak. Ha hirtelen nem volna rá lehetőség sem, beletörődnék, de így, hogy van, nem tehetek másként. Úgy vélem, amikor az ember eljut oda, hogy a fennmaradása másodlagos a kultúrával szemben, roppantul fölemelő érzés. Már nem érzem szükségét annak, hogy gyereket nemzzek, vagy hogy betegesen ragaszkodjak az élethez és egészséghez. A fennmaradás számomra nem lehet cél, csak eszköz, hogy tovább éltessük az örökséget, amit őseink létrehoztak. Ahogy a gazdagság vagy népszerűség szintén csak az eszközpalettán szerepel, vagy inkább, nem is tudom, az elemek elvesztették a prioritási sorrendet. Nem egyértelmű, hogy a kellemes túlélésért akarok kultúrát, avagy hogy a kultúráért a túlélést is feladnám.
Csupán azért mondtam el ezt, hogy rávilágítsak, nem követhet mindenki egy általános célt, de a végeredmény attól még lehet egy közös pont.
Vagy nem. Érdekes antiutópisztikus felvetés, hogy valaki hasonló elvek alapján pusztítja el az emberiséget, hogy megmentse a kultúra esszenciáját a romló jövő elől. Vagy ha hatalmában állna, akkor inkább leváltaná az emberiséget mondjuk droidokra vagy új életformákat indítana el a jövőbeli továbbfejlődés reményében, hogy megóvja a világot az embertől. De ah, csak elkalandoztam, ez a készülő regényem egyik alapeleme: a regény az abszolút földi világvége képével kezdődik.

-
Crystalheart
őstag
Álmodozás és álmodás közt van némi különbség.
Az álmodozóban szertelen vágyszikrák hajtják az embert, de valójából maga sem hiszi, hogy sikerülhet. Az álmodó szentül hiszi, hogy véghez is viheti a tervét. Hiszen volt, akinek sikerült!"A társadalom egy rétegét nem lehet kiemelni, hogy az tudja, a többieknek meg 'pofa alapállás'."
Modern demokrácia fail. Sajnálatos, hogy aki ma hatalomra akar kerülni, kénytelen ferdíteni és csúsztatni, mert számolnia kell azzal a 80% birkával, akiket könnyű befolyásolni.József Attilát hoztad föl, de neki a művészetét tartják mesterműnek, és ez lehet követendő, tanulmányozandó példa. Életútjának ismeretére költészete megértéséhez van szükség. Persze nem is azért választjuk példaképnek őt vagy mást, mert sokan egyetértenek a zsenialitásáról, de ezt én nem is mondtam.
A közmegegyezést csak ott hoztam föl, hogy mi alapján dönthetjük el, az adott példakép mennyire értékes, erkölcsileg hol áll. Például a klasszikus zene értelemszerűen magasabb szinten áll, mint a mai tucatzenék, és eme megállapítást nem bízhatjuk a műveletlenek tömegére. -
Crystalheart
őstag
Egyrészt magamról beszéltem, másrészt értelemszerűen olyan dolgokról, amiknek van némi esélye.
A lefogyásnak, szép arcnak stb. manapság már van esélye akkor is, ha valaki mondjuk alapból túlsúlyos és átlagos. Ha ez a célja, lelke rajta. Más kérdés, hogy társadalmilag teljesen mindegy.Ami pákót illeti, közmegegyezés szerint szánalmas, ilyennel nem lehet példálózni.
Pont erről van szó. Természetesen közmegegyezés alatt az intelligensebbek véleményét értem, hiszen láthatjuk, hogy az általános közmegegyezés nem feltétlen vezet jó eredményre (pl. választások).
És itt is csak arról beszélhetünk, hogy egy adott társadalomban a fennálló értelmiségi réteg szerint mi az, ami hasznos."Talán nem közvetlenül a világhírt vagy egy ország felemelését tűztek ki célul önmaguknak." - Én sem. Ez közvetett dolog.
De attól még cél lehet. (És még ezeket is követhetik magasabb rendű ideák.) -
Crystalheart
őstag
válasz
Sir Pocok
#19
üzenetére
Nem tudom, mennyi különbség van aközött, mikor egy aktuális celebhez, ideálhoz akarunk hasonlítani (ergo lemásolni), mint mikor egy jelentős történelmi személyhez, hacsak nem a példakép erkölcsi tartalma. Motiváció mindkettő, csak más az értékük. Nagyon hasonlóan működik a két dolog. Ha nem érem el a céljaim, egy utolsó senki maradok. Ám ettől nem kell szorongani, vagy bármi hasonló.
A különféle példaképek értéke is csak közmegegyezés dolga. Az életnek nincs konkrét értelme, így nem lehet azt mondani, hogy jó vagy rossz, csak hogy mennyire hasznos a társadalomnak egy általános szempontból.
A cikkből: "Szerintem az, hogy sokan rossz példaképet választanak és ehhez kapcsolódóan irracionális álmokat szövögetnek és ezt kivetítik a környezetükre is."
A világhír vagy az ország fölemelése is kellően irracionális elképzelés, nem? Mennyi az esélye? Mégis voltak, akiknek sikerült. Ha senki nem próbálná, mert olyan kicsi az esélye, soha nem következett volna be. Mindenre van esély, ezért nem lehet csípőből elítélni azokat sem, akiknek annyi cél jutott rövidtávra, hogy 50 kilósra fogyjanak.Ah, elkalandoztam.

-
Crystalheart
őstag
Ha másokhoz mérjük magunkat, miért feltételezi, hogy külsőségek alapján tennénk? Mindenkinek vannak példaképei. Az én példaképeim nagy államférfiak és nagy művészek. Amit elértek, az csak részben külsőség. Amellett teljesen békében vagyok magammal, és teszek rá, hogy a céljaim mennyire megvalósíthatóak avagy lehetetlenek mások szerint.
Új hozzászólás Aktív témák
- Bittorrent topik
- Revolut
- AMD vs. INTEL vs. NVIDIA
- Gitáros topic
- Itt a Galaxy S26 széria: az Ultra fejlődött, a másik kettő alig
- Eredeti játékok OFF topik
- Tőzsde és gazdaság
- Milyen routert?
- Yettel topik
- Ha az alaplapi hangchipnél jobbra váltanál, itt az új Sound Blaster hangkártya
- További aktív témák...
- Playstation 4 Pro 7216B 2db gyári kontroller
- Philips Hue Play Gradient Lightstrip White and Color Ambiance LED szalag 65-75" TV háttérfény
- Dell Inspiron 15 3520 - 15.6"FHD IPS - i7-1255U - 8GB - 512GB - Win11 - MAGYAR - 1,5 év garancia
- GIGABYTE RTX 5060 8GB GDDR7 GAMING OC - Gari 2027.06.26. -ig - Eladó!
- 27% - Crucial 96GB (2x48GB) DDR5 5600MHz CT48G56C46S5 Notebook RAM!
- 27% - DDR5 Notebook 16GB / 32GB / 48GB RAM
- 5G LTE! Microsoft Surface Pro 8 i7-1185G7 16GB 512GB 1 év garancia
- Részletfizetés BankMentes Kamatmentes 12 havi részlet Épitett Gamer PC RTX 5070TI
- Apple iPhone 14 Pro Max / 128GB / Kártyafüggetlen / 12Hó Garancia / Akku: 87%
- iPhone 14 Pro 128GB Space Black -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS4266
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest
Én azt vallom, hogy az igazi ember képes uralni a jellemét, a szándékait, csak a kivitelezésnél adódhatnak problémák. (Pl. azt hiába határoztam el, hogy leszokom a szórakozottságról, pont önmaga miatt nem tudok. Ellenben a túlérzékenységről való leszokás csak egy gondolatig tartott.)
Pont erről van szó. Természetesen közmegegyezés alatt az intelligensebbek véleményét értem, hiszen láthatjuk, hogy az általános közmegegyezés nem feltétlen vezet jó eredményre (pl. választások).
