Új hozzászólás Aktív témák

  • szumo

    senior tag

    Péntek: Az ember kezdi élvezni, hogy mindjárt hétvége, kicsi pihenés. Már fejben nem is az adott helyen járok. Csörrrr csörrrr. Megszólal a telefon.
    Felveszem:
    - Igen?
    - XY vagyok, és lenne egy olyan gond, hogy beszorult a laptop kártyaolvasójába az SD kártya. Mit lehet csinálni vele?
    - Esetleg elhozni hozzám.
    -Jó, akkor nemsokára ott leszek. -S ezzel letette a női hang a telefont
    Megérkezett, előadta a problémát, majd mutatja a laptopot. (Egy MSI V601 szériás laptop)
    A memóriakártya olyan mélyen a nyílásban, hogy alig látszik. Kis elemlámpa előkap, jobban megvizsgál.
    -A telefonomból való a memóriakártya. -Mondja a hölgy.
    Előszedem a legvékonyabb műszerész csipeszemet, megpróbálom a kártyát elérni, de nem lehet, mert a csipesz pont rossz helyen kezd el kiszélesedni.
    -Milyen telefonod van? -Kérdem én mivel már letegeződtünk.
    -Egy SEK750i.
    -De annak saját memóriakártya típusa van.
    -Ő ahhoz nem ért, odamérték a fényképező mem. kártyájához, hasonló méretű volt, hát beledugták. Kihúzni már nem tudták, csak egyre mélyebbre sikerült tolni.
    Hát elkezdtem mind a 400 csavart kiszedni, szerencsére ez nem egy IBM, amibe vagy 5 fajta csavar van. Szétszedtem, s miután a fedőlap nem zavart be a képbe, viszonylag gyorsan kiszedtem a memóriakártyát. Majd gép összeszerelése, és mindenkinek boldog mosoly az arcán. Kinek azért, mert megmentődött a SE M memóriakártyája, kinek azért mert vége a hétnek.
    Még megmutattam, mely kártyatípusok jók a laptophoz, aztán a megérdemelt pihenés.

    Konklúzió: Nem lehet 100%-osan user biztos gépeket építeni, mert az user (emberi) tényező mindig ott lesz.

Új hozzászólás Aktív témák