Új hozzászólás Aktív témák
-
nemlehet
őstag
válasz
lezso6
#25701
üzenetére
Nah ez pl egy tök jó comment. Ugyan ezzel sem értek egyet, mert gondolom te itt elsősorban az ókori görögökre gondolsz. Igen, ha a ma használt fogalmakat használjuk (főleg, hogy a görög szavakon alapulnak a konkrét szavak) igen, az első tudósok filozófusok voltak.
Ha viszont úgy nézzük hogy kik próbálták megérteni a világot, új felfedezésekkel szolgálni a társadalmat és leírni a megfigyelt jelenségeket, akkor a sumér és babilóniai, ó-egyiptomi udvari tudósok voltak az elsők akik között voltak költők és gondolkodók, de olyanok is akik szigorúan építészettel vagy mezőgazdasággal foglalkoztak. Egyiptomban kiterjedt lónemesítési kvázi tudományos társaság volt (lévén metodikusan próbáltak nagyobb testű erősebb harci lovakat tenyészteni amit dokumentáltak és rengeteg kisírletet végeztek különböző vérvonalakon), akik vajmi keveset foglalkoztak filozófiával, ellenben a tudományos eredményeik letagadhatatlanok.Szerintem gyökeresen másként látjuk, mert szerinted azért működik úgy a tudomány ahogy mert a kidolgozott filozófiai alapokat követi. Szerintem meg pont nem így van, igazából empirikus adatokat előállítani és metodikus kutatást végezni 1 módon lehet, amire már évezredekkel korábban rájöttek. Ezt pedig rendszerbe szedte a filozófia hogy könnyebben átadható legyen a következő nemzedéknek. Továbbra is azt látom, hogy szerinted a filozófia előíró tudomány.
MIlyen határokra gondolsz? Én gépészmérnök vagyok, mi lenne az ami mondjuk egy szakítószilárdság tesztelésben egy új kompozit anyag kifejlesztése során nem működne filozófia nélkül?
És folytatod, ebben a hsz-ban sem sikerült normálisan megnyilvánulnod.
A kérdéses idézetekkel kapcsolatban remélem a fenti hozzászólásommal megvilágosodsz, hogy miről beszélek.
Jajj de kis önélzetes latol lettél. Válaszolni persze nem megy a feltett kérdésre. Mi nem tetszik? Mi a nem normális megnyilvánulás?
Te tényleg ennyire képtelen vagy felismerni hogy pont azt csinálod amivel vádolsz? Azért ez elég ironikus.
Írtam konkrétumokat. Tessék cáfolni, nem bebüfizni, hogy jajj nem érted, meg mekkora izé vagy. Ez ovis szint. -
nemlehet
őstag
válasz
lezso6
#25699
üzenetére
Jah hogy neked szabad? Már bocsi, de pont olyannal vádolsz amit te is csinálsz. Ha bebüfizem hogy lsd fentebb akkor úgy már rendben van? A "mindenek előtt dobj be egy xanaxot" az nem érzelmi töltetű és viszi el a beszélgetést rossz irányba?
De akkor játsszuk ezt a játékot: melyik része volt érzelmi töltetű a kommentemnek? Melyik mondtad az ami szerinted az én dühömet vagy frusztrációmat közvetíti? Nagyon szivesen fogalmazok máshogy, mondom, ez számomra semmilyen érzelmi töltettel nem bír, csak szimplán fals narratívát és szerintem hibás véleményeket fogalmazol meg.Továbbá meglátásom szerint vagy szándékosan teszel úgy mintha nem értenéd mi a problémám az érveléseddel vagy tényleg nem érted. Jóindulatú feltételezést teszek és úgy veszem, hogy a második kijelentés az igaz.
"Nem filozófusok, hanem egy meghatározott filozófia definiálja, hogy mi tudomány és mi nem az. Ebben a definícióban van konszenzus. Nagyrészt."
Ebben hol a konkrétum? Nem mondok semmit, de még azt is csak nagyrészt. Én próbálom belőled kihúzni, hogy konkrétan mit akarsz mondani, ezért a sok néha már abszurd kérdés. De te nem válaszolsz, csak rámkened azt amit te csinálsz. Tipikus moving the goalpoast.Ahogy egy vonalnak hiába magyarázod, mi az a gömb, ha az egy dimenziós szemléleten nem képes túllépni, és három dimenzióban gondolkodni.
Megint bedobsz valami általad mélyfilozófiainak vélt gondolatot, aztán igazából már nem fejted ki, nem kötöd tovább. Tipikus wordsalad.Ez mondjuk ordas nagy baromság, mert maga a filozófia dönti el, hogy mi egzakt tudomány és mi nem. Tudományfilozófia nélkül nincsenek egzakt tudományok.
Megint bedobsz valamit, bizonyíték, indoklás, kifejtés nélkül. Attól igaz valami, hogy eldönti magáról hogy igaz. És akkor csodálkozol ha belekötnek. Tipikus circular reasoning.Tessék, konkrét érvelési hibák amiket csak ezen az oldalon elkövettél.
-
nemlehet
őstag
válasz
lezso6
#25693
üzenetére
Sajnos szerintem neked kéne bedobni egyet. Amikor valaki átcsap személyeskedésbe akkor azzal egy dolgot bizonyít, hogy sarokba szorult és érdemben nem tud reagálni, ezért hogy ne érezze magát vesztesnek ad hominem támadja a másikat. Én semmilyen személyeskedő sértést nem írtam irányodba.
Bennem semmilyen érzelmi töltet nincs ezzel kapcsolatban, szimplán nem értek egyet veled és ezerszer megcáfolt paneleket pörgetsz, érvelési hibát érvelési hibára halmozol. Nem véletlen lovagolok ezeken, hiszen láthatóan te is előszeretettel próbálsz túlelemezni fogalmakat, reductio ad absurdum ugye...
Amivel nincs semmi baj, csak akkor ne vedd zokon ha valaki erre felhívja figyelmet.
Én tudom mit jelent a filozófia. Te próbálod ezt újradefiniálni és elhajlítani, hogy szolgálja a mondanivalódat, csak kár, hogy ez nem működik így.
-
nemlehet
őstag
válasz
lezso6
#25690
üzenetére
Szerintem ebben a vitában azért nincs igazad, mert te a filozófiát egy előíró tudománynak tekinted, tehát először a filozófia feltalálja és onnantól lehet ezeket az elveket alkalmazni.
Ez csak a legritkább esetben van így, a filozófia nagyrészt leíró, főleg a hétköznapi emberek szemszögéből. Rendszerbe szervezi és leírja a társadalom által kitalált és alkalmazott elveket.
Ergo bármi létezhet filozófia nélkül, nem szükséges feltétele a logikának vagy tulajdonképpen bárminek.
-
nemlehet
őstag
válasz
lezso6
#25687
üzenetére
Te írtad, hogy azt, hogy a tudományfilozófia dönti el. Egy absztrakt fogalom nem tud döntést hozni. Ergo akkor ez azt sugallja, hogy vannak tudományfilozófusok akik erről döntést hoztak. Nyilván ilyen nincs, de a te kommentedből kb ez az egyetlen levonható konklúzió.
Nem filozófusok, hanem egy meghatározott filozófia definiálja, hogy mi tudomány és mi nem az. Ebben a definícióban van konszenzus. Nagyrészt.
Ez egy nagy nothingburger. Milyen meghatározott filozófia? Melyik ága? Milyen formában? Milyen metodikával? Ismét, egy absztrakt fogalom hogyan definiál bármit is? Ha csak képletesen érted akkor mikor és milyen formában történt meg ez a definiálás? (mert ugye amikor mondjuk arról beszélünk, hogy a "matematika úgy definiálja"... ott elég könnyen megtalálható, hogy ez a definíció mikor került bevezetésre, ki dolgozta ki, ki bizonyította, ki cáfolta stb).
Rendkívül pongyolán fogalmazol, blanket fogalmakat dobálsz jobbra balra amiket igény szerint csavargatsz. -
nemlehet
őstag
válasz
lezso6
#25683
üzenetére
Ez nem így van. Elég vicces lenne, ha a filozófus bizottság döntene arról, hogy mit tekintünk tudománynak és mit nem. Rálátása sincs egy filozófusnak a tudomány legtöbb ágára, nem ez a dolga, nem ez a szakterülete így döntést sem hozhat róla, max véleménye lehet. Ami meg ugye olyan mint a lyuk a valagadon, mindenkinek van, de csak kevés emberé érdekel.
A tudománynak van egy konszenzuson alapuló fogalma. Ha jól csalódom tudománytörténetből akkor ezt úgy szoktuk definiálni, hogy az a szellemi és gyakorlati tevékenység ami magában foglalja a fizikai és természeti világ, folyamatok, jelenségek szisztematikus megismerését és leírását.
-
nemlehet
őstag
válasz
Miklós315
#25678
üzenetére
Teljes mértékben helytelen kijelentés, hogy nem vizsgálható a szeretet és empátia. Persze ha szigorúan úgy nézed hogy "nem tudom mérlegre rakni" vagy "vonalzóval lemérni" akkor transzcendentális, de vannak fizikailag mérhető aspektusai.
Pl a szeretet egy nagyon jól elkülöníthető hormonreakciót vált ki (pl oxytocin jelentős alkotója) és akár MRI-ről is kimutatható agyi képet ad, ergo agyhullámokat vagy az agyadban keletkező impulzusokat lehet mérni.
Továbbá vizsgálható viselkedés evolúciós szempontból is, vagy pszichológiai/evolúciós pszichológiai szempontból is. Nem véletlen hogy egységesen kialakul nagyon hasonló agyi-kémiai reakció (amit mi érzelmeknek hívunk) adott helyzetekben (pl utód gondozása közben) a főemlősökben, mert előnyös volt a túléléshez és tulajdonképpen mai napig az.Nincs ebben semmi transzcendentális.
-
nemlehet
őstag
válasz
Miklós315
#25591
üzenetére
melynek során állandóan kikezdik, vizsgálják, cáfolni igyekeznek, valamint az újabb fejlemények is meg-megkérdőjelezik az adott tárgyat... És ennek során vagy kiállja a próbákat, időtállónak bizonyul, vagy kirostálódik.
Szerintem az emberiség több vallást vesztett el mint amennyiről összesen tudunk. Szerintem egy vallás igazságának semmi köze ahhoz, hogy meddig marad fent. A hinduizmus sokkal régebbi vallás mint a kereszténység, még akkor is ha a zsidó gyökereket is hozzácsapjuk. Ugyanakkor rendkívül szöges ellentétben állnak sok ponton és nem lehet mind a kettő igaz.
Ergo az hogy "kiállta az idő próbáját" max egy romantikus gondolat de objektív bizonyítékot nem ad a témában.A "mai" kereszténység ugyanazt a mag-dogmát vallja, hirdeti, mint Jézus maga
Ez egyáltalán nem igaz. Ma a kereszténységnek emlékeim szerint 45.000 különböző változata van, egyesek szöges teológiai ellentétben állnak egymással. Pl alapvető dogmatikus kérdés hogy Jézus maga ki volt. Isten fia vagy próféta. Esetleg isten fia, de eredendően ember akit "örökbe fogadott" az Atya. Mert ugye alapvetően Jézus véráldozata más megvilágításba kerül ha ő Yahve része, lévén akkor isten feláldozta magát magának hogy kiengesztelje saját magát.
A szentháromságot minek tekintjük? Egy lény, de 3 entitás külön öntudattal? Ma a legtöbb nagy keresztény irányzatban Jézust istennek tekintjük. Ez szöges ellentétben áll az őskeresztény dogmával akik prófétának, legfeljebb felemelkedett embernek tekintették.
Vagy pl említhetném, hogy az őskeresztények máshogy kezelték a megtért zsidókat és azokat akik nem zsidó hitről tértek át. Pl az őszövetségi szabályok betartása is kötelezően hozzátartozott a kereszténységhez, hisz Jézus maga mondta, hogy ő nem akarja lebontani az ószövetséget tehát azt is be kell tartani. Erről ma nagyvonalúan megfeledkezünk mind gyakorlati mind teológiai szempontból.1. semmi köze a szekularizmusnak a boldogabb/jobb élethez (nincs alátámasztva)
Mondom, a rendelkezésünkre álló adatok azt mutatják, hogy a világ legboldogabb országai mind szekulárisak. ellenben a világ legvallásosabb országai vagy szegények, vagy nagyon komoly emberi jogi problémák vannak.
Nem mondom, hogy direkt kapcsolat van ezt nyilván nem tudom bizonyítani, de ettől még azért érdemes elgondolkodni rajta. Bármikor a valláshoz, főleg fundamentalista valláshoz való visszatérés nyert utat egy országban jellemzően lefelé vezetett az út.2. a történelem számos példát mutatott pro és kontra (pl. Kuba vagy Észak-Korea),
Mondj egy pro példát. Én nem tudok.
Másik oldalról eléggé lerágott csont a kommunista vagy fasiszta diktatúrák és az "ateizmus" kapcsolata. Nekem szilárd véleményem, hogy ez valójában nem az ateizmusról szól, hanem a hatalmat megragadó réteg veszélyt lát az egyházban és ezért próbál ellen ideológiát gyártani. Hivatalosan Észak-Koreában vallásszabadság van egyébként. Van 4 keresztény templom Phenjanban."Szekuláris vívmányok" (sic!):
1. rabszolgaság
Pont a kereszténység vezeti be a történelembe a rabszolgaság felszámolásának elvét és gyakorlatát...
De facto nem igaz. Európában az 1800-as években kezdték betiltani a rabszolgaságot és nem az egyház nyomására. Érdekes módon pont véletlen ezt a korszakot hívjuk felvilágosodásnak ami megint híresen szekuláris humanizmus egyik nagy feltörésének időszaka.
2. egyenlőség
Pont a kereszténység vezeti be a történelembe az elvét és gyakorlatát... Fontos: "egyenlő=\=egyforma"
Legalább nézz utána, mielőtt valamit kritizálsz.
Hol? Mikor? Milyen formában? Melyik országban milyen társadalmi változásokat tekintesz ennek? Én tudom hogy Jézusnak voltak ilyen példabeszédei illetve az újszövetségnek ez egy üzenete, de én úgy látom ez mondjuk Európában a közép és újkor hajnalán nem sikerült megvalósítani és az egyház sem törte magát érte.Konkrét példa? (Elég egy darab)
A szekuláris humanizmus alapvetően egy elv, hogy az ember alapvetően képes etikai és morális döntéseket hozni isteni felhatalmazás vagy sugalmazás nélkül. Erről remekül el lehet vitatkozni, hogy ebből mi következik, vagy mit tekinthetünk az eredményeinek, de én úgy tudom egyezményesen a reneszánszt és a felvilágosodást ennek következményének tekintjük.
ÉN személy szerint pl a modern jogrendszert és az egyház-állam széválasztását is ennek tekintem, de mondhatom az emberi alapjogokat is amik enélkül nem jöhettek volna létre.Mire gondolsz (csak példák alapján, utalással) állam és egyház összefonódása alatt?
Ezt ciki ha nem tudod, középiskolás történelem. De tessék, olvasgass. Ha nincs kedved elolvasni akkor mondanám a Sária törvénykezést.A kereszténység nem akadályoz, hanem vitára késztet: biztos kell-e az nekünk, jó-e az nekünk, mi az ára, mik a garanciák, stb, stb....?
Bocsi, de ez a hónap vicce...A kereszténység mint vitára késztető filozófia? Egy dogmatikus vallás ami "megkérdőjelezhetetlen" alapigazságokkal operál? Az a vallás ami a kétkedőket pár száz éve máglyán égette el? Az a vallás aminek pl az amerikai evangélikus egyetemein "statement of faith"-et kell aláírni hogy elveted azokat a felfedezéseket amik ellentmondanak a hitednek?
De ugye egyszerűbb előítélettel letudni (elnyomó, egyszerű válaszokat kínál, stb.), mint megismerni pl. a múltat...Én ismerem. Elég részletekbe menően, katolikus gimnázium és pár év teológiára való készülés után... Te is ismered? Vagy csak a cherry picked habos babos már erősen humanizált változatát próbálod meg eladni?
-
nemlehet
őstag
válasz
Miklós315
#25589
üzenetére
Részletek?
Csak hogy ne legyen nagyon hosszú a kommentem pl itt találsz rengeteget
Mondjuk kicsit keverve van a téves tudományos állításokkal (amiket én kevésbé tartok problémának arra könnyebb ráfogni, hogy költészeti okok miatt vannak).Csak az 'idő'-t mint szempontot.
Ez így teljesen értelmezhetetlen számomra, jó lenne ha egzakt módon megfogalmaznád amit mondani szeretnél, mert így csak humbug.
Nem lesz valami attól igaz hogy régóta hiszik az emberek. Az a kamuhír, hogy a kínaiak műanyag rizst kevernek az igaziba is 11 éve kering, ettől még ugyan úgy nem igaz. Ráadásul azok a vallások, sőt sokszor alaptézisek amiket megdönthetetlen dogmának tekintünk is változnak az idővel, a társadalommal. Egy őskeresztény valószínűleg nem ismerné fel kapásból a mai tanításokat olyan szinten megváltozott a keresztény dogma.Igen, vannak mindig szabadon gondolkodók. Próbálod kicsit elterelni a "fedorás neckbeard ateista aki azt hiszi, hogy mindenkinél jobb" irányba a dolgot. Én nem gondolom, hogy aki vallásos az buta. Sőt azt se hiszem hogy ha valaki ateista akkor eredendően jobb ember vagy jobb célokat képvisel.
Az viszont elég egyértelmű tény, hogy a szekuláris humanizmus előretörésével sikerült felszámolni komoly társadalmi problémákat és igazságtalanságokat. Pl mondhatnám a rabszolgaságot vagy a nők egyenlőségét. Mind a kettő ellen k*rva keményen küzd minden vallás, a mai napig. És igen, bármikor amikor a vallás és az egyház befolyása gyengült és az humanizmus került előtérbe gyarapodott a társadalom és az emberiség. A felvilágosodás, reneszánsz vagy az ipari forradalom sem a valláshoz való visszatérésről szólt.
Az egyház és állam szétválasztása is teljesen egyértelműen javára vált a modern társadalmaknak.De persze felhozhatnám azt is, hogy a világ legvallásosabb országai nem a legboldogabbak vagy a legfejlettebbek, ellenben minél szekulárisabb egy ország annál sikeresebb és annál jobb az életminőség. Ez nyilván nem csak az ateizmusból fakad de azért érdemes mindenkinek elgondolkozni, hogy sokszor az emberi boldogság nem a vallás miatt jön létre hanem gyakran annak ellenére.
Továbbá a vallások többsége bizony elnyomó, nem is kicsit. Próbáld meg mondjuk UAE-ben elsütni hogy ateista vagy. Vagy mondjuk a táliboknak afganisztánba. De én lehet hogy pl Argentinában vagy Mexikóban sem tenném meg max pár sör után. Az abortusz vagy őssejtkutatás ellen sem lehet felhozni objektív ellenérveket, csak és kizárólag vallási illetve vallási moralitásból fakadóakat. Tehát a valláson keresztül az egyház aktívan próbál jogokat korlátozni a mai napig.
-
nemlehet
őstag
válasz
Miklós315
#25587
üzenetére
Az a baj ezekkel az intuíciós bizonyítékokkal, hogy így bármilyen istent vagy entitást lehet "racionalizálni". Pont ugyan annyira bizonyítható az északi vagy görög panteon mint a kereszténység istene. Innentől kezdve ez egy teljesen fals bizonyíték, mert az amivel párhuzamosan több egymást kizáró állítást tudsz bizonyítani az nem jó bizonyíték.
A biblia hitelessége és isteni sugalmazottsága pedig egy abszolut körkörös logikára épülő bizonyíték. Semmilyen empirikus bizonyíték nincs arra, hogy isteni sugallat alapján íródott (nyilván nem is lehet). Az, hogy néha egy-egy történelmi személyt vagy helyet jól ír le sajnos nagyon sovány, mert rengeteget meg bizonyíthatóan rosszul. Komoly tárgyi, földrajzi és idővonalbeli tévedések vannak benne.
Nagyon sok kérdést dobálsz be, de alapvetően az egész kérdéskör visszavezethető arra az emberi vonásra hogy félünk az ismeretlentől és a rossz válasz is jobb válasz mint az hogy nincs válasz. Nincs semmi transzcendens dolog meglátásom szerint, szimplán félünk a "nem tudom" választól, féltünk több ezer éve és félünk most is.
Továbbá azért egy olyan nem elhanyagolható tényezőt is megemlítenék, hogy a vallás és misztikum elképesztően erős eszköz a tömegek befolyásolására. Ezt nyilván minden értelmesebb vezető személyiség észrevette a történelem folyamán és nagyon kézenfekvő egy megfoghatatlan, megérthetetlen, mindenek felett álló hatalomtól kapni a felhatalmazást arra, hogy elvegyél dolgokat másoktól.
Új hozzászólás Aktív témák
- Lenovo IdeaPad Slim 5 OLED i7-13620H 16 GB DDR5 512SSD FHD+ Garancia
- Xbox One 500GB hibátlan állapotban
- Lenovo ThinkPad T14 Gen 1 i5-10210 / 16GB RAM/ 256GB NVMe SSD világítós EU bill, kiváló állapotban
- vizes GAMER PC - RYZEN 5 7600X / 32GB DDR5 / RTX 5070 12GB
- HP EliteBook 840 G7 i5-10210U / 16GB RAM / 256GB SSD Szép állapot, EU bill, gyári töltő
- Samsung Galaxy S20 Ultra / 12/128GB / Kártyafüggetlen / 12Hó Garancia
- HIBÁTLAN iPhone 12 mini 64GB Black -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3818
- Lenovo T480S i5 8350U, 16GB RAM, 256GB SSD, jó akku, számla, 6 hó gar
- AKCIÓ! Dell Latitude 3430 üzleti notebook - i5 1235U 8GB DDR4 512GB SSD Intel Iris Xe WIN11
- Apple iPhone 14 Pro 128GB,Újszerű,Dobozaval,12 hónap garanciával
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest