Aktív témák

  • Adi

    senior tag

    válasz Parci #11 üzenetére

    Mert csak AMD-s lap volt nálad. :) Az Intel 386DX-ek tokosak voltak, de nem ZIF, hanem kicsit feszegetni kellett, vagy speckó szerszám hozzá.

    Amúgy elég érdekes dolgokat olvastam itt össze, de talán fiatalok vagytok, az a magyarázat. :)

    Jópár 386-os alaplapba bele lehetett rakni 486DLC-t, ami a Cyrix agyszüleménye volt (nekem is ilyen volt az első 32 bites PC-m :) ). Ez kívülről (buszjelek, tokozás) egy 386DX-nek felelt meg, belül azonban már volt benne egy 1K-s 1. szintű write-through cache és ismerte a 486-os új integer utasításait. Külső koproci kellett viszont hozzá, ugyanúgy, mint a 386DX-hez.

    Voltak emellett még ennél is öszvérebb lapok (nekem pont ilyenem volt, amiben a 486DLC-t használtam), itt a koproci foglalatába - ha jól emlékszem elforgatva, meg kismillió jumpert átállítva - bele lehetett rakni valódi 486-ost, vagy 486 Overdrive-ot. Az utóbbi ugyanúgy egy öszvér 486-os volt, mint ahogy a P5 Overdrive egy öszvér Pentium: régi foglalatba ment bele, de belül már az új proci működött. Persze az igazi 486-os/P5 teljesítményét nem érte el, mert a környezete nem volt ugyanaz.

    A 486SX-ben meg _van_ koproci, csak le van tiltva, mert hibásnak találta a gyári teszt. :)

    Ja és még a 486DLC-re se kellett hűtőborda, bár már forró volt nagyon az is. :)

    El nem tudjátok képzelni, hogy milyen jó érzés volt '94-ben ezen a gépen először Linuxot bootolni DOS után és látni, hogy van olyan oprendszer, ami még egy kis gagyi PC-n is órákon át műxik és nem fagy le. :D

    A Win3.1-ről ne is beszéljünk. ;]

Aktív témák