Új hozzászólás Aktív témák

• #1906 marsu veterán sekli #1904

  Új Válasz 2006-11-27 22:15:40 #1906

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  marsu

  veterán

  válasz sekli #1904 üzenetére

  még annyit, hogy
  
  A közegellenállás fizikai fogalom, azt jelenti, hogy a folyadékban vagy gáznemű anyagban mozgó testre annak alakjától és sebességétől függően a közeg viszkozitására jellemző fékezőerő hat. Tudták ezt a „tényállást” ősidők óta a hajósok, a vitorlázás története együtt járt a vízben könnyen sikló hajótestek formáinak kutatásával. Ha megnézünk egy ezeréves viking hajót, nem lehet kétségünk afelől, hogy tervezőik intuitív módon tisztában voltak a közegellenállással… Sikeresen építették a hajóikat anélkül, hogy számításokat végeztek volna a közegellenállás mértékéről.
  
  Ez idő tájt az áramvonalas formát a cseppformával azonosították a tervezők. Azt tartották, hogy ez az ideális forma, hiszen hasonló alakzatokat produkál mind a szervetlen, mind az élő természet. A vízcsepp volt a klasszikus példa. Ma már tudjuk (a pillanat-fotózás technikájának köszönhetően), hogy a cseppforma tulajdonképpen gömb… A vízcsepp, mielőtt leválik, megnyúlik, ekkor valóban cseppnek néz ki. Amikor azonban leszakad és zuhanni kezd, gömbformát ölt, s ezt végig meg is tartja, egészen a becsapódásig. A szemünk azonban csak a leváló cseppformát rögzíti, a vízcsepp további útját nem érzékeli pontosan. Mindazonáltal a konstruktőrök helyesen gondolták, hogy a képzeletbeli cseppforma ideális alak lehet a közegellenállás mérséklésében.
  
  Ha egy test folyadékban vagy gázban mozog, akkor a közeghez képesti relatív sebességével ellentétes irányú erő hat rá; ezt nevezzük közegellenállásnak. A közegellenállás nagysága függ a közeg anyagától, a test alakjától (pl. egy csepp alakú testre azonos körülmények közt 10-szer kisebb közegellenállás hat, mint egy gömb alakúra), egyenesen arányos a test homlokfelületével, és a sebesség nagyságától függően egyenesen vagy négyzetesen arányos a test sebességével. [George Gabriel Stokes, XIX sz. vége.]
  
  A természet alkotta legkisebb ellenállású test az esőcsepp alakja. Ez az alakja a “szimmetrikus” szárnyszelvényeknek, az áramvonalas test mögött alig keletkeznek örvények. Alaktényezője a legkedvezőbb, de ha a cseppalak középvonala párhuzamos a körülötte kialakult áramlás irányával, csak Fx irányú - dinamikai - ellenállás keletkezik, felhajtóerő (Fy irányú) nem.
  
  Ha egy síklapot ferde helyzetben tartunk - vagy mozgatunk - az áramlás irányában, a síklapra ható erő két összetevőre bontható.
  
  A függőleges (y irányú, Fy) és a vízszintes (x irányú, Fx) erőkre. Az Fy a dinamikai felhajtóerő, vagy emelőerő, az Fx a dinamikai ellenállás erője. E két összetevő aránya a lapnak a mozgás irányával bezárt szögétől és a lap alakjától függ. Síklap esetén az ellenállás sokkal nagyobb, mint az emelő erő.
  
  A csepp alakú keresztmetszetet - a szimmetrikus szárnyszelvényt - céljaink szerint aszimmetrikussá kell tenni. Ez esetben a szárny közvetlen közelében nyomásváltozások keletkeznek. A szárnyszelvény felett az áramlás sebessége nagyobb lesz, tehát a nyomása csökken, míg alatta a sebesség lecsökken, tehát a nyomása növekszik. Ezt fokozni lehet azzal hogy a szelvény orrpontját - a torlópontot - és a végpontot összekötő egyenest - ez a szelvény húrja - az áramlás irányára valamilyen szögbe állítjuk.
  
  szelvényen már 0 fokos szög mellett is keletkezik felhajtóerő, de ezt a húr néhány fokos szögbe állításával még növelni lehet. Ezt a szöget nevezzük “állásszögnek” (a )
  
  Ilyen asszimetrikus szárnyszelvénynél az ellenálláshoz viszonyítva jelentős felhajtóerőt lehet elérni. A keletkező felhajtóerő egyenesen arányos a közeg sűrűségével és a szárny felületével.A felhajtóerő nagyságát gyakorlati úton levezetett képlettel lehet kiszámítani:
  
  F=(p/2)x(VxV)xAxcf
  
  Ahol
  F = a felhajtóerő N-ban,
  p = a levegő sűrűsége: 1,25 kg/m3
  v = az áramlás sebessége m/s-ban
  A = szárnyfelület m2-ben
  cf = mértékegység nélküli arányossági tényező, a “felhajtóerő-tényező”
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  

• #1905 marsu veterán sekli #1904

  Új Válasz 2006-11-27 21:57:54 #1905

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  marsu

  veterán

  válasz sekli #1904 üzenetére

  Szia!
  
  Melyik oldalról nézzük?
  
  Mert a felülettel egyenesen, a sebességgel meg négyzetesen emelkedik ha levegő a közeg... a viz kicsit sűrűbb ...

Új hozzászólás Aktív témák