Persze, a leendő szakdolgozatomat
lol
"amúgy ezt tanítják valahol szervezetten?"
Fogalmam sincs, de Magyarországon nem hiszem, hogy nagy számban lehetne ilyeneket találni. Abból indulj ki, hogy programtervező szakon vagyok, és egyetlen tanár van a Karon, akinek egyáltalán látóterében van a blokklánc technológia. Éppen őt fűzöm, hogy legyen a konzulensem, mert a többi tanárnak halvány f*ngja nincs róla, hogy mi ez egyáltalán.
Google Scholar-on van egy cikk, ami például a technológia logisztikai alkalmazási lehetőségeivel foglalkozik.
Kiragadott példák: konténerek nyomon követése a globális ellátási láncban, vagy hiteles gyémántazonosítás blokklánc segítségével.
Az az alap tézisem, hogy a témának magyar irodalma nagyjából nulla. Ha Google Scholar-on rákeresel magyarul és angolul a blockchain-blokklánc kifejezésre, látható lesz a nagyságrendbeli különbség a találatok és a citálások száma között.
Két irány van alapvetően: vagy saját láncot implementálni, aminek a kritikája a kolléga által írt előző hozzászólásban olvasható, vagy már létező megoldást használni a szolgáltatásodhoz.
Hogy mi az, ami működőképes lehet? Decentralizált rendszerben gondolkodva az utalásoknál a BTC és társai verhetetlenek. Jogi ügyletekre ott van az Ethereum (ez lesz amúgy a dolgozatom törzse). Ami nekem nagyon tetszett az a fent említett gyémántos cucc, ahol meg eltátottam a számat, hogy úristen, az a NameCoin volt. Ők konkrétan azt csinálják, hogy weboldalakat tárolnak a láncon. --> Decentralizált lévén sem az állami szervek, sem az internetszolgáltatók nem képesek letörölni a weboldalt. Képzeld el a SilkRoad-ot így. Ugye őket azzal intézték el, hogy lekapcsolták a szervereiket. De egy decentralizált hálózatban, ahol több ezer node alkotja gyakorlatilag a szervert, ezt hogy csinálod meg állami szervként? 
Kritikákat várom, hogy hol milyen hiba csúszik az érvelésembe, és ígérem, hogy a dolgozatomban használok forrásmegjelölést 