Új hozzászólás Aktív témák

  • -NoVa-

    addikt

    válasz Gabibácsi #59087 üzenetére

    Éppenséggel azzal pont semmi bajom sincs, ha valaki őszintén bedob egy lófaszt a kommunikációba, akármekkora magasságban teszi. Megvan a helye, és az ideje, Tessék pl 1663-ból némi politikai összeveszés eredménye, Horváth Mihály levele Szabó Gyurkához:

    "Szolgálatomnak töled való meg tagadása után, Istennek semminémű áldása ne száljon reád, Istentöl el szakatkozott, menny-országhoz háttal fordúlt, parázna, disznó életü, tisztátalan, vissza aggott, ebre ütött, k(urva) feleségű, hunczfut, beste lélek kurafi. Soha nem hittem vólna, hitetlen, vissza aggott, vén, agg eb, kurafi, hogy vénségedre nemzetedet, a Magyar szakállt, régi, jámbor kegyelmes uradat, Zitsi István urat, ő nagyságát; annak felette kegyelmes urunkat, királyunkat, így meg gyaláztad. [...] Két száz lépésre ki érzik a bor s égett bor szaga az eb szájadbúl: hiszen, te sem Istennek sem embernek nem kellesz immár, dzsidázott, dárdázott, bénna, lélek kurafi: hiszen jól tudom, hogy tsak Isten nevében tartott ekkoráig is az urad; mert a te bolondságodért, k(urva) az anyád, ha adnék immár egy sült répát. [...] Ezek után Isten meg ne mentsen, hanem akasztófán száradj meg[...] Adassék az néhai vitézlö Tatai Szabó Lyukáts fiának, az nem nemes, nem vitézlő, sánta, bénna Szabó Gyurkának, vénségére meg bolondúlt, kerítö, vissza aggott, beste lélek kurafinak."

    Csak mostanra az egyéb kommunikációs forma kopott ki ezek mellől, már nincs más, csak sárdobálás. És a disznók ebben otthonosan mozognak.

Új hozzászólás Aktív témák