Új hozzászólás Aktív témák
-
#74
ABE
őstag
Remy Hadley
#73
ABE
őstag
válasz
Remy Hadley
#73
üzenetére
Akkor köszönd, ha elfogadta a tanár.
-
#72
ABE
őstag
Remy Hadley
#71
ABE
őstag
válasz
Remy Hadley
#71
üzenetére
Nem tudom ugyan, hogy a tanárod pontosan mit vár el, de pl.:
Dinamométerrel a gördülési és tapadási illetve csúszási súrlódási erő mérése. Vagy pl. csavaróerő mérése torziós mérleggel, esetleg olyan erőmérő cella is van, amivel hajlítóerőt lehet mérni. Ezek nem annyira gyakorlatias példák, mert ilyen formában nem használjuk a mindennapokban.
Gyakorlatiasabb, hogy pl. hogy a mérlegekkel a súlyerőt (nyomóerőt) mérjük, vagy a liftekben szintén van valami érzékelő, ami a súlyerőt (vagyis a kötélre ható húzóerőt) méri. Sajnos hirtelen nem jut eszembe más.
-
#71
Remy Hadley
újonc
Remy Hadley
újonc
Tudom, hogy ezt a kérdést már feltették
, de szeretnék rá bővebb választ kapni valami hivatalos formában. 
(Csak mert őrült a fizikatanárom és ha nem úgy fogalmazunk, mint valami fizikus, leorditja a fejünket 
)Sorolj fel olyan gyakorlati példákat, ahol erőmérőket használnak. Nevezd meg, hogy milyen fajta erőket mérnek egyes esetekben!
Előre is köszi
: RemyUi.: Bocsi a sürgetésért, de minnél hamarabb kéne ugyanis ez a lecke
-
-
Old Death
senior tag
a kérdésekre rövid válasz:
jó kérdések.. mi mit jelent? Lehet, h volt ilyenről nálunk szó.. bár az is igaz h reggel 8-kor volt fizika óra és hát... aludni jó 
na ezt elrakom magamnak aztán majd vizsgaidőszak után átnézem őket
most tehát megvannak a lehetséges kérdések ésa válaszok? akkor mi a gond? pár éjszaka és a kettes már zsebben
-
Old Death
senior tag
mindenki úgy kezdi, h nem szereti
feladatokból könnyebb megtanulni az elméletet adok mingyá egy linket, ott vannak feladatok és kérdések.. nekünk ezek voltak vizsgán.. hátha jó lesz
1. Bővebben: link
2. Bővebben: link
3. Bővebben: link
mind pdf és szabadon terjeszthető remélem segít
[Szerkesztve] -
Drizzt
nagyúr
-
-
Flashy
veterán
nézd meg a ''gibbersólyomban''
idődilatáció az időtorzulás, hosszkontrakció a hossztorzulás, relativitás témakörben keresendő a pontos definíció. de ha google-ba beírod hogy ''idődilatáció'', pontosabbakat kapsz, példákkal és azonnal. (nem azér mer nem akarok segíteni, csak már nem emlékszek ) -
Old Death
senior tag
ha csak a spec relativitás lemélet kell semmi következmény és egyéb nyalánkság akor v az egyetemi fizika könyv / jegyzet v amiben még jobban le van írva (igen jól magyarázza, amolyan hülyegyerek módszer) a 4.-es fizika könyv
de írd be gugliba és kidob egy csomó oldalt.. onnan van egy kettő egész jó -
-
j.bravo
addikt
Biztos irnak mások töbet is, én most lusta vagyok, de egyelőre ez is több a semminél, rmeélem
1.) pl. fürdőszobamérleg. A régi, amin elforog a számlap, amikor ráállsz. Az újfajta digitális kijelzős lehet hogy máshogy működik már.
De ugyanilyen az a konyhamérleg is, aminek a tányérjába pakolsz és elmászik a mutató.
Amin neked kell tologatni a súlyt, és nézni, mikor van egy szintben a két pöcök, az csak erősen közvetve az (merthogy az inkább emelő, mint a libikóka).
A két fenti mérleg a vele közölt nyomóerőt (azaz súlyt) méri, és a súly=tömeg x grav.gyorsulás összefüggést használva jelzi ki az eredményt tömegként.
2.) pl. teniszütő és teniszlabda, amikor ütsz (a pillanat amikor összeér a labda és az ütő. Rugalmas ütközés a jelenség neve mellesleg). Hogy melyik ez erő és melyik az ellenerő, viszonyitás kérdése, de a magától érdetőtőbb az, hogy az erő amivel az ütő a labdát nyomja (és ez a labdát gyorsitja), az ellenerő pedig amivel a labda nyomja az ütőt (az meg a te kezedet) visszafelé.
3.) Gondolom megNYújtottuk, nem GYújtottuk Az izomerő ellenereje közvetlenül a rugalmas erő, közvetve pedig ami a szögben ébred. A szál két végénél a rugalmas erő ugyanakkora kell hogy legyen (de ellentétes irányú). Az egyik végén a szögben ébredő erő ellenereje, a másikon az izomerő ellenereje...
(na ez elég zavaros lett, remélem érthető, nem pedig félre...)
4.) A lendület- (avagy impulzus) megmaradás törvénye.
Merthogy, lendületmegm: golyó seb x golyó tömeg = puska seb. x puska töm. (x -1 az ellentétes irány miatt, meg mert igy jön ki ha szépen irod fel, ui, akkor úgy irod h a kettő összege zérus).
golyó: kis tömeg, nagy sebesség. Puska: nagyobb tömeg, kisebb sebesség.
5.) Mármint az űrrakéta? Hát mert folyamatosan engedi ki magából hátrafelé nagy sebességgel az elégett üzemenyag égéstermékeit. Mintha minden egyes töredékmásodpercben lőnél a puskával az meg rúgna hátra...
Szóval egyrészt a lendületmegmaradás, másrészt pedig Newton 3. törv: amekkora erővel löki ki a rakéta a gázt, akkora erővel löki vissza előre a gáz (van tömege) a rakétát... ugyanez van a puskánál meg a golyónál is! -
ftpmuki
csendes tag
Hali!
Nem akartam új topikot nyitni, ezért ide írom. Az egyik haveromnak kellene S.O.S. segítség fizika témában! Nagyon fontos lenne, mert különben megbukik! Jó fej gyerek (bár egy kicsit hüje ) kár lenne érte . Szóval itt vannak a kérdések feladatok, amelyeket értelmesen meg kéne válaszolni:
1.Sorolj fel olyan gyakorlati példákat, ahol erőmérőket használnak!
+Nevezd meg, hogy milyen fajta erőket mérnek!
2.Nevezd meg az erőt és az ellenerőt! Különböző sporteszközök használatánál!
3.Az egyik végén szöghöz rögzített gumiszálat meggyújtottuk. Mi az izomerő ellenereje? Mi a rugalmas erő a gumiszál egyik illetve másik végénél?
4.Miért rúg hátra a puska elsütésekor?
5.Miért gyorsul tovább a kilőtt rakéta a tartóálvány elhagyása után?
Nem nagyon nehéz, de itt a PH-n bizti vannak fizika májerek.
Előre is köszi a srác nevében is!
ßye: Ftpmuki -
toeri
aktív tag
Érdekes volt elolvasni az egészet, köszönet a téma ''kirobbantójának''.
Azt találtam különösen izgalmasnak, hogy még ma is mekkora rés tátong az atomfizikai és kémiai/általános-iskolai-fizikai szint között. Mintha nem is ugyanarról a dologról szólnának. (Pedig de.)
Mióta tanultam róla csak újság/könyvolvasóként foglalkoztam a témával, de annyit megjegyeznék, hogy a fizika/kémia megállapításai inkább gyakorlati-megfigyelési irányból közelítnek, míg az atomfizika elméleti irányból. Viszont amíg az első csoport természetesnek vesz olyan állításokat, mint az, hogy ''feszültségkülönbség hatására áram folyik a vezetőben'', addig a másik max. ''töltések vándorlása'' címmel illeti ugyanazt az eseményt, hiszen meg van győződve arról (kétrés-kísérlet elektronokkal / interferencia), hogy az elektron egy olyan dolog, aminek az útját nem tudjuk leírni/felderíteni két térbeli pont között, ergo csak annyit tudunk, hogy ''ha itt egy be, akkor ott egy ki''. Ezért értelmetlen dolog ütközésekről meg egyebekről beszélni, ez csak egy képletes párhuzam, nem több.
Szerintem is a legegyszerűbb feleletet várja a fizikatanár, de ha valakit érdekel a téma, ajánlom neki ezt a linket: Bővebben: link.
Idézetek innen:
''...Egy fémben az elektron kvantummechanikai hullámállapota azt jelenti, hogy az elektron egyforma valószínűséggel megtalálható a fém bármely pontján, sőt ez a valószínűség nem tűnik el ugrásszerűen a fém szélén, hanem folyamatosan esik nullára.
...Ez a felvétel elég meggyőző ahhoz, hogy az elektronokat hullámoknak, és ne a fémben szaladgáló golyóknak tekintsük. Az elektronok hullámhosszából megállapítható energiájuk is. Ez nagyon magas értéknek adódik; akkora, mint a 60 000-100 000 oC-ra felmelegített klasszikus részecskék energiája. Ez a meglepően nagy energia egy alapvető fontosságú kvantum-elv, a Pauli-elv következménye. Szemben a klasszikus fizikával, ahol minden részecske a legalacsonyabb energiájú állapotba kerülhet, a kvantummechanikai állapotokban egyszerre legfeljebb egyetlen elektron tartózkodhat. Emiatt a fémben lévő elektronok nagy része ''kénytelen'' a már betöltött, alacsony energiájú állapotok helyett a magasabb energiájú (és ezáltal magasabb hőmérsékleteknek megfelelő) szinteket elfoglalni.''
Ui. Remélem nem kevertem meg még jobban azokat, akik szeretnének tisztán látni, igazán nem ez volt a cél.
-
#38
And
veterán
Nowhereman
#37
And
veterán
válasz
Nowhereman
#37
üzenetére
''..az ötvözetek vezetőképessége az ötvözés fokozásával pedig csökken, pedig az atomfizikából ez nem következik.''
Miért nem? Ha egy fémrács nagyon szabályos, mindenhol egyforma és nem torzul, nyilván az kedvez a legjobban az elektronok szabad áramlásának. Mivel nincs két tökéletesen egyforma szerkezetű fém, az ötvözés mindig torzítja a rácsszerkezetet, és - tiszta, jól vezető fémek esetén - akadályozza az elektronáramlást, tehát növeli az ellenállást. Ugyanezen értelmezés szerint csökken a vezetőképesség a hőmérséklet emelkedésének hatására a fémrácsban, hiszen a rács atomjai rezegnek, mégpedig a hőmérséklettel arányos kitéréssel, ami szintén torzuláshoz vezet. -
#37
Nowhereman
őstag
Nowhereman
őstag
Nem kissé sánta dolog, hogy csak atomfizikával magyarázni a fémek vezetését? A fémüvegek/amorf fém/ szinte(!) szigetelők, az ötvözetek vezetőképessége az ötvözés fokozásával pedig csökken, pedig az atomfizikából ez nem következik. Annyi elméletet hallottam már, hogyinkább nem is kezdek bele felsorolni, a szerintem legvalószínübb edig nem biztos, hogy az amit a tanár hallani akar.
-
And
veterán
Egy kis adalék (ugyan láthatóan nem általános/középiskolai szintű anyag, de sok benne a szöveg: Bővebben: link
-
-
And
veterán
''Poén, mert kémián azt tanultuk, hogya gyémánthoz hasonló kristályszerkezete van. ''
Egy tiszta kémiai elemnek emlékeim szerint többféle kristályszerkezetű módosulata is lehet, lásd grafit/gyémánt. A SiO2 is lehet kristályos, pl. kvarc, ill. amorf, túlhűtött folyadék, ami az üveg. A #22-höz még annyit, hogy a 4-nél nagyobb vegyértékű vezetőképes elemek természetes állapotban elég rossz vezetők, vagy átmenetek a fémek-nemfémek között (szelén, tellúr, antimon, ...) -
bdav
őstag
atomfizikai magyarázat:
normálisan egy atom esetén energia szintek vannak, és az elektron csak adott potenciális energia értékekkel rendelkezhet, két szint közé nem kerülhet; nem lehet olyan energiája. többatomos rendszereknél azonban a szintek felhasadnak több egymáshoz nagyon közeli energiaszintre, ami gyakorlatilag tekinthető folyamatosnak, sávon belül az elektron bármilyen energáit felvehet. namost vezetési szempontból három sáv fontos: a vegyértéksáv, az elektronokkal teljesen betöltött utolsó sáv, a vezetési sáv, ahol még vannak elektronok, de már nincs full betöltve és az ún. tiltott sáv, ami a kettö között van, ide nem kerülhet elektron.
elektromos vezetés tekintetében a vezetési sávban kell h. legyen elektron.
vezetőknél semmi gáz nincs, vezetési sávban is van elektron, a tiltott sáv keskeny, így kis energiabefektetéssel (pl. melegítés) több elektron kerül fel a vegyértéksávból, ugyhogy elvileg jobban vezet tőle az anyag.
félvezetőknél a tiltott sáv szélesebb, de melegítésre elég elektron jut át rajta hogy vezessen az anyag (szennyezéssel csökkenthető a tiltott sáv, ugy hogy a szennyezö anyag plusz energiaszinteket jelent a tiltott sávon belül)
szigetelőknél a tiltott sáv széles, és a vezetési sávban nincs, vagy nincs elég elektron, de ha az energia átlép egy küszöbértéket (elektromos, vagy hőmozgásbol származo), akkor az elektronok átjuthatnak a széles tiltott sávon is és vezetővé válik az anyag.
kb. ennyi. -
gery03
senior tag
Homokból, szilíciumból készül az üveg. Az az anyag, amely csak látszólag szilárd: fizikailag folyadéknak tekintendő, hiszen nincs kristályszerkezete.
Ezt találtam róla. Poén, mert kémián azt tanultuk, hogya gyémánthoz hasonló kristályszerkezete van. Márpedig a gyémánt nem puha, sőt a kvarc sem, amit a szilícium épít fel.
Akkor most mi az igazság? -
gery03
senior tag
A szilicium sötétszürke, fémesen csillogó elem. Alacsony hőmérsékleten szigetelő, magasabb hőmérsékleten azonban vezeti az elektromos áramot: a szilicium félvezető. Emiatt használják tranzisztorokban, integrált áramkörökben, napelemekben, és fényelemekben.
Ötvözőanyagként is használják. (acél) -
And
veterán
És mi a helyzet a ''tiszta'' félvezetőkkel (pl. Ge, Si), amiknek a rácsszerkezetébe pont azért szoktak belevinni szennyezőatomokat hogy ne 4 legyen a vegyértékük? De az ólom mellett említhetnéd akár az ónt is.
említettem az összes fém közül egyedül az ólomnak van 4, a többinek kevesebb elektron a külső héján!''
Szerintem vess egy pillantást arra a periódusos rendszerre...![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
gery03
senior tag
Hi!
Hogy mért pozitívak? Ezt a kémia órán tanultam ,remélem, hogy jól emléxesz még rá. Az anyagok próbálják mindig elérni a nemesgézok elektronszerkezetét. pl a külső héján van 3 elektron, akkor az leadja, és rögtön 3 pozitív töltésű lesz. Na márpedig a fémek közül csak az ólomnak van 4 elektron a külső elektronhéjén (tehát ez a reakció során 4 pozitív tölésű lesz, vagy kettő) a többinek csak ennél kevesebb. Ha ennél több lenne, akkor könnyebb lenne elérni úgy a nemesgáz-szerkezetet, hogy felvesz elektront, és így negatív lesz, de amint említettem az összes fém közül egyedül az ólomnak van 4, a többinek kevesebb elektron a külső héján! -
biker
nagyúr
akkor rég volt tényleg.
pont ezért jeleztem, hogy a vakuumban is lehet elektronokat mozgatni.
nem csak anyagban
átütés vezetés, mert utána vezetőképes marad az anyag.
ez egy görbe, ami ugy néz ki, hogy emelkedik a fesszel, aztán átütéskor zuhan, és utána alacsonyabb energiaszint is elég a vezetés fenntartásáoz. -
-
#16
biker
nagyúr
Apollo17hu
#15
biker
nagyúr
válasz
Apollo17hu
#15
üzenetére
bármilyen anyag képes áramvezetésre (a vakuum is) ha elég nagy energiát fektetsz bele.
csak nem éri meg ezért.
akár az üveg, porcelán, kerámia is vezet, ha az átütési feszültséget túlléped. -
#15
Apollo17hu
őstag
Apollo17hu
őstag
Elektromos vezetésre csak olyan anyagok képesek, amelyekben a töltéssel rendelkező részecskék (ionok vagy elektronok) könnyen elmozdulhatnak.
fémek: A töltést szállító részecskék olyan delokalizált elektronok , amelyek az összes atomhoz tartoznak és szabadon mozoghatnak a fémkristályban. (Ezeket szokás vezetési elektronoknak is nevezni.) A hőmérséklet növekedésével a kristályrácsban mozgó delokalizált elektronok gyakrabban ütköznek egymással és a rácspontokban levő, a magasabb hőmérséklet hatására erőteljesebben rezgő atomokkal. Az ütközések nehezítik az elektronok mozgását. Ezért nő a fémek ellenállása, illetve csökken vezetőképessége, amikor a hőmérséklet emelkedik. [Tehát nem a tanár mondott hülyeséget!! (R=U/I, ahol az áramerősség csökkenése miatt nő R)]
félvezetők: Az anyagok egy részében vannak olyan lokalizált elektronok, amelyek viszonylag kis energiabefektetéssel (pl. a hőmérséklet emelésével) a delokalizált elektronokra jellemző állapotba kerülnek. Az így létrejövő vezetési elektronok száma az energiabefektetés mértékével arányosan nő, ezért az ilyen anyagok vezetőképessége a hőmérséklet növekedésével nem csökken, mint a fémek esetében, hanem növekedik. Ezeket az anyagokat, amelyek egyébként alacsony hőmérsékleten szigetelők, félvezetőknek nevezzük (pl. Si, Ge).
szigetelők: Nem tartalmaznak delokalizált elektronokat.
Ezt egy kémia tankönyvből írtam ki, de ott nem említik meg, hogy a szigetelők ellenállása hőmérséklet-emelkedés hatására csökkenne. Ha mégis így van, akkor - sztem - az elv a félvezetők ellenállás-csökkenéséhez lehet hasonló.
(Félvezetőknél még meg lehet említeni az n típusú és a p típusú vezetést is, ha kérdezi a tanár.) -
biker
nagyúr
és mi lesz az antianyag részecskékkel?
viccen kívül: nem kell mindíg teljes mértékig belesüllyedni mindenbe, hogy elmagyarázd.
vegyük alapul az egyenes vonalú egyenletes mozgást, ami ugye nem létezik, mert egy testre kb 50erő hat ekkor is, szóval lassul, vagy meg kell hajtani, nincs pontszerű test, és nincs 100% tiszta fém, amin lehetne játszani. stb
szóval ne méjedj annyira, maradj a felszínen -
gery03
senior tag
Hi!
Ezt már mi is tanultuk, de nem anyagszerűen. Asszem , hogy mivel a fémek pozitívak, ezért a poztitív töltések sűrűsége, adja meg azt, hogy mennyire vezető egy fém. Minél sűrűbb , annál nehezebb az elektronok mozgása ->nagy ellenállás. És ennek a fordítottja. Na mármost ha egy anyagot melegítünk, akkor annak a részecskéi gyorsabban mozognak-> az elektronoknak nehezebb a haladásuk, többet ütköznek. Tehát nagyobb lesz az ellenállása.
Hogy mi van a szigetelőkkel, nemtom. -
biker
nagyúr
szigetelőknél, félvezetőknél azért csökken, mert a vezetésre alkalmas elektronok olyan szoros kötésben vannak, hogy a feszültség amin még szigetel, kevés ahhoz, hogy az elektron elszakadjon (természetesen itt az átütési feszültségnél kisebb feszültségről van szó)
ha melegíted az anyagot, akkor egyre nagyobb energiát közölsz vele, miközben a feszültség azonos, ezért egyre jobban fog vezetni
majd tovább melegítve akár szenesedhet is, és akkor főleg jobban vezet, de ez már nem volt kérdés.
fémeknél meg azért csökken, mert az amugy laza kötés miatt, és az atomok közti szoros kapcsolat miatt jó vezetés a melegítés hatására romlik, mert a rendkívüli hőtágulás miatt az atomok messzebb kerülnek, és nagyobb energia kell az elektronok áramlásához.
ezek szilárd fémre és szilárd szigetelőre igazak.
a higany és a szigetelő folyadék, illetve gázokban való vezetés már megint más -
biker
nagyúr
a fémekben a ''vezetést'' a delokalizált elektronok mozgása hozza létre. namármost: ha melegítjük az anyagot, akkor a delokalizált elektronokat rezgésbe hozzuk, vagyis azok jobban fognak rezegni, mint alap állapotban, így jobban vezetik az áramot.
szerintem kevésbé vezet a melegedő fém, de mindegy. -
mormota
senior tag
a fémekben a ''vezetést'' a delokalizált elektronok mozgása hozza létre. namármost: ha melegítjük az anyagot, akkor a delokalizált elektronokat rezgésbe hozzuk, vagyis azok jobban fognak rezegni, mint alap állapotban, így jobban vezetik az áramot.
hogy a félvezetőkél miért csökken, arról fogalmam sincs
valószínüleg azért, mert az atomszerkezetből adódóan nem vezetik az elektromosságot, és a melegítés hatására a gyengén kötött elektronok leszakadnak, és ezek potenciális utat jelentenek az elektromosság számára (talán ez?)
[Szerkesztve] -
rizsaxx
csendes tag
Üdv mindenkinek!
Nem állok a legjobban fizikából, de ezt a szorgalmit meg kéne csinálnom, mert 5-ös jár érte! Légyszi, segítsen valaki!!!
''Mi az oka annak, hogy a fémeknél növekszik, szigetelőknél és félvezetőknél csökken az ellenállás melegítés hatására?''
Tud valaki segíteni?
, de szeretnék rá bővebb választ kapni valami hivatalos formában. 
(Csak mert őrült a fizikatanárom és ha nem úgy fogalmazunk, mint valami fizikus, leorditja a fejünket 
)
: Remy
én 21-én mek fizvizsgára 
én meg azt hittem, h.. no mindegy.. ez is jó volt...
akkor passz, erre nem tudok válaszolni (amit irtam a sávszerkezetről az oké, lehet hogy a fémeknél van még valami csavar benne melegitéskor)
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- Napelem
- Vicces képek
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- NVIDIA GeForce RTX 5080 / 5090 (GB203 / 202)
- Lakáshitel, lakásvásárlás
- Elszívja a vezetőket a big tech, de ez nem tetszik az EU-nak
- Robotporszívók
- Samsung Galaxy Felhasználók OFF topicja
- Medence topik
- További aktív témák...
- Bomba ár! Fujitsu LifeBook U757 - i3-7GEN I 16GB I 256SSD I 15,6" FHD I HDMI I Cam I W11 I Garancia
- Bomba ár! HP EliteBook Folio 1040 G1 - i5-G4 I 8GB I 256GB SSD I 14" HD+ I Cam I W10 I Garancia!
- Apple iPhone 7 128GB Yettel Függő 1Év Garanciával
- BESZÁMÍTÁS! MSI B550M R7 5800X 32GB DDR4 512GB SSD RX Nitro+ 6700XT 12GB Corsair 4000D ASUS ROG 650W
- Logitech G513 Carbon Tactile DE (3)
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest