Új hozzászólás Aktív témák

• #22147 Ed Parker nagyúr Laca0 #22140

  Új Válasz 2012-10-25 11:53:23 #22147

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Ed Parker

  nagyúr

  válasz Laca0 #22140 üzenetére

  Szó sincs erről, csak tudod ez kéthetente mindig felmerülő téma, ahogy a tápkábelek közötti különbség és mindig akad vagy jön a fórumra olyan aki az ellenkezőjét állítja.
  Távol álljon tőlem hogy elhajtsalak, egyszerűen annyit írtam hogy ha jobban érdekel a téma olvass utána, miért fontos a fázishelyes bekötés.
  Van hangra gyakorolt hatása.

  De ha tényleg érdekel itt van róla egy olvasmány:

  A Világnak ezen a részén olyan földelt hálózati dugó van forgalomba, amit kétféleképpen is a konnektorba lehet dugni. A hifi készülékek hangja pedig sokak szerint más a két különböző helyzetben. Angolszász területen, ahol három érintkezős a hálózati villa (fázis, nulla, föld) ez a lehetőség meg sem adatik a hifisták részére. Kérdés, hogy ezt sajnálni kell-e vagy sem?!

  Ennek az első hallásra elég felesleges ötletnek van fizikai magyarázata.
  Hagyományos hifi készülékeknél a vonali ki és bemenetekhez RCA rendszerű csatlakozókat használnak (sajnos!). Ennél a csatlakozó fajtánál a jel maga a csatlakozó belső érintkezője és a külső érintkező közötti feszültségből adódik. A külső érintkező pedig a készülékházzal, a testtel, földdel van rövidre zárva. Így hát ha a test potenciálja változik, akkor az RCA belső érintkezője és a külső között mérhető feszültség is változik.
  Ez eddig talán érthető, de felmerül a kérdés, hogy hogyan jön a képbe a hálózati dugó forgatása?
  A földelt hálózati dugónak három érintkezése van (az egyikből van mindkét oldalon, de az ne zavarjon senkit) a fázis, a nulla és a föld. Ez utóbbiból van ugye a dugó mindkét oldalán, ezért is lehet kétféleképpen bedugni. Normál esetben a föld és a nulla azonos potenciálon van és gyakorlatilag ehhez képest folyamatosan más potenciálon van a fázis.
  A készüléken belül a fázis és a nulla kábelek egyikét szakítja meg a hálózati kapcsoló majd a két kábel rácsatlakozik a készülékben található transzformátor primér oldalára. A legtöbb transzformátor esetén a tekercselés nem szimmetrikus, vagyis az egyik kábel a trafó egyik feléről kezdve van tekercselve a másik vége felé. Emiatt aztán az a kábel, amelyiken a fázis van közelebb, vagy éppen távolabb van a készülék dobozához, egyéb alkatrészeihez, mint a nulla.
  Korábban ugye írtam, hogy a föld a nullával gyakorlatilag állandóan azonos potenciálon van és a fázissal folyamatosan eltérővel. A fázis vezetékén folyó áram induktív kapcsolatba kerül a készülék egyéb alkatrészeivel, így a földdel rövidre zárt készülékházzal is.
  Na most ha a úgy van bedugva a konnektorba a dugó, hogy a fázis a kedvezőtlenebb oldalra érkezik, akkor a vezetékben folyó áram hatására a földpotenciál változni fog és folyamatos áram fog folyni a készülék és a konnektor földpontja között, hogy ezt a feszültséget kiegyenlítse. Visszakanyarodva az előbbiekhez a föld nekünk állandó potenciálon kellene, hiszen az RCA csatlakozásnál a jelek torzulását okozza, ha a föld potenciálja változik.

  Ha valaki nem értette a zavaros magyarázatomat, az tudja be fogalmazási képességeim korlátoltságának, ne rágódjon rajta, nyugodtan olvasson tovább.

  Mit tegyünk, hogy ezt a kedvezőtlen hatást csökkentsük, vagyis a jó irányba dugjuk a konnektorba a dugót?

  Hát két lehetőség áll előttünk: meghallgatással dönteni, illetve méréssel dönteni.

  Az első garantáltan ingyen van, ugyanis semmi sem kell hozzá, csak ami amúgy is van: fül, konnektor, készülék. A módszer egyszerű: meghallgatjuk az egyik készüléket a dugó egyik állásában, majd a másik állásában bedugva. Ahogy jobban tetszik a hangja, úgy használjuk.

  Igen ám, csak ez nem mindig olyan egyszerű! Mint írtam az RCA kábeleken, de más kábeleken keresztül is rövidre vannak zárva az egyes készülékek földpontjai.

  Vegyünk egy egyszerű rendszert: van egy erősítő és egy CD lejátszó, a kettőt egy pár RCA csatlakozó kapcsolja össze, amik a két készülék közötti testet rövidre is zárják.
  Ha a meghallgatás során először az erősítőt hallgatjuk meg a CD-ről, akkor az egyik állás mellett döntünk, de korán sem biztos, hogy a teljes rendszer tekintetében az a jobb helyzet. Tegyük fel, hogy kezdetben mindegyik dugó úgy van bedugva, hogy a "rosszabb" helyzetben van, vagyis ahol nagyobb a primér oldal szórása mindegyik készülékben. Ha most megfordítjuk az erősítőnél a dugót, akkor az erősítőben a primér oldal szórása kisebb lesz, de az erősítő, CD lejátszó testjei között nő meg a potenciálkülönbség.
  Tehát fülre nem is olyan könnyű megtalálni az ideális helyzetet. Ha csak két készülék van, akkor is négy lehetőséget kell végighallgatni és azok közül kihallani a legjobbat. Ha a dugók állását A-val és B-vel jelöljük, akkor a lehetőségek:

  erősítő A B A B
  CD A B B A

  Ha egy kicsit bonyolultabb rendszerünk van mondjuk külön aktív előfokkal és végfokokkal és külön DAC-kal, akkor a lehetőségek száma már 2*2*2*2, azaz 16.
  Vegyünk egy elég komplex mozis és hifis célokat is kiszolgáló rendszert példának. A következő elemekből álljon: LP, Fono, CD, DAC, aktív előfok, végfokok (2 monoblokk), dvd lejátszó, VCR, TV. Ami nem is extrém bonyolultságú rendszer! Szóval itt a lehetőségek száma már kettő a tizediken, ami 1024!!!
  Na ehhez már türelem kellene az biztos.

  Mit tehet akkor mégis az ember? Hát redukálja a feladatot. Elsőre minimalizálja a dolgot: csak egy CD -t és az előfokot, monoblokkokat köti be. Így is lesz 2*2*2*2, azaz 16 variációja, de talán ez még kezelhető. Ez után pedig egyenként köti be az elemeket (már ha lehet, mert ugye fono nélkül LP-t nem) és az újonnan bekötött készülék helyes irányát próbálja meghatározni.
  Azt hiszem még így is emberfeletti türelem kellene.

  Sokkal egyszerűbb, ha mér az ember. Mi is kell a méréshez? Egy jó minőségű (!) váltakozó feszültségmérésre alkalmas műszer és egy céleszköz (amiről később írok majd).
  A méréshez a készüléket meg kell szabadítani az összes többi készüléktől, vagyis az összes összekötő kábelt ki kell húzni belőle.

  Két eset van: a készülék vagy földelt hálózati csatlakozással van ellátva, vagy földeletlennel.
  Kezdjük ez utóbbi, egyszerűbb esettel. A műszerrel ugyanis a készülék fémtiszta földpontja és a hálózati konnektor föld érintkezési közötti váltakozó feszültséget kell megmérnünk. A méréshatárt érdemes úgy 200 Voltos felső limittel megválasztani (én már mértem 110 voltot is!). Ha földeletlen a készülék akkor nincs is más dolgunk, mint a mindencsatlakozástól megfosztott készülék RCA aljzatának külső részéhez és a konnektor földjéhez érinteni a jól beállított műszerünk egy-egy elektródáját.

  Olvassuk le mennyit mutat (pár másodpercet várjunk azért) majd ismételjük meg a mérést megfordított villásdugóval. Amikor a kisebb értékeket mértük az a "jó" helyzet. Érdemes ezt az állapotot megjelölni a villásdugón. (Már akkor ha a kábel másik vége fix, mert ha a másik végén egy piskóta alakú csatlakozó van, akkor ott is jelölnünk kell, mert ott is kétféleképpen dughatjuk be a kábelt!) Én egy darab fehér szigetelő szalagot szoktam ragasztani a villásdugónak arra az oldalára, ami a "jó" állás esetén a fázisba volt bedugva. A fázis meghatározására egy pár száz forintos fázisceruzát érdemes beszerezni, de ha amúgy is van műszer, akkor akár azzal is gyorsan kimérhetjük, melyik lyukban van a delej. (Csak a méréshatárt vegyük feljebb, hogy beleférjünk a 230 Voltba!)

  Mindenkinek felhívnám a figyelmét arra, hogy a konnektorban méregetni nem játék! Nagyon veszélyes áramütést szenvedhet el az aki óvatlan!
  Amit meg most fogok írni az meg határozottan tilos, szabálytalan, veszélyes és még minden ami rossz!

  Szóval ha földelt a készülék hálózati kábele, akkor nem tudunk feszültséget mérni a készülék földpontja és a konnektor föld pontja között, hiszen a föld (ezért is van!) rövidre zárja ezt a két pontot. Erre a célra én eszkábáltam egy "céleszközt": egy régi földeletlen T elosztót faragtam meg úgy, hogy be lehessen dugni egy földelt konnektorba.
  A mérés alatt ebbe dugóm a földelt készüléket, így tudom kiiktatni a védő földelést.

  Figyelem a védő földelés nem véletlenül van! A saját és családtagjaink életét mentheti meg egy zárlatos készülék esetén!
  Ezért a mérés alatt a lehető legrövidebb ideig használjuk csak ezt a szabálytalan eszközt és a mérés alatt ne érjünk a védőföldtől megfosztott készülékhez!
  A mérés után pedig jól dugjuk / semmisítsük meg ezt a T dugót, nehogy valamelyik szerettünknek eszébe jusson mondjuk a hűtőszekrényt ezen keresztül használni!
  Persze ha valakinél nincs éppen faragni való T elosztó, akkor használhat egy átalakított hosszabbítót is. De ez is pont olyan veszélyes, mint a faragott T dugó!

  Van viszont egy egyszerű módszer, ami akár működhet is. A földelt készülékek többnyire cserélhető tápkábelűek és IEC szerinti csatlakozóval csatlakoznak a készülékhez. Ez a csatlakozó 3 érintkezős így csak egyféleképpen lehet a készülékbe bedugni. Elvileg az IEC szerint nevesítve van a fázis és a nulla érintkezése. Ha szerencsések vagyunk, akkor a készülékünk gyártója az IEC aljzat beépítésekor kimérte, hogy hova kerüljön a fázis ahhoz, hogy kisebb legyen a táp szórása. Ha bízunk a gyártóban, akkor elég, ha megmérjük, hogy a fázis csatlakozás melyik villára megy a tábkábelen és megjelöljük azt az oldalt, mint fázisoldal. Én pár IEC-s tápkábellel rendelkező készülékemnél leellenőriztem, hogy így jártak-e a gyártók (tuningolók). Jelentem, hogy a Dunaudio tuning során a Technics CD lejátaszóba, az Alisca Orange tuning során a NAD 3020-ba, a Micromega Microdac-ba, mindkét Genelec stúdió monitorba gyárilag beszerelt IEC aljzat is helyesen lett bekötve, legalábbis utólagos méréseim ezt erősítették meg. Szóval 5-ből 5, ami bíztató eredmény!

  Végezetük mindenkinek jó dugóforgatást kívánok! Akár méréssel, akár fülre történnek a próbálkozások két dologra felhívnám a figyelmet:
  1./ ne rázassuk meg magunkat az árammal, mert az nem jó nekünk!
  2./ legyünk nyugodtan szkeptikusak a dologgal szemben, de legyünk következetesek is! Ha szerintünk nincs jelentősége a dolognak, akkor is neki állhatunk forgatni a dugókat, hiszen rontani nem ronthatunk a helyzeten. A legrosszabb, ami történhet velünk, hogy kiderül alaptalan volt a szkepticizmusunk. A legjobb pedig, hogy jobban fog szólni a rendszerünk anélkül, hogy egy fillért költöttünk volna rá!

  forrás: Gordon314

Új hozzászólás Aktív témák