Új hozzászólás Aktív témák

• #58490 Kernel nagyúr dave0825 #58489

  Új Válasz 2017-05-16 07:55:58 #58490

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  Kernel

  nagyúr

  válasz dave0825 #58489 üzenetére

  0.47A van a kimeneten... 13V-os feszültséggel a bemeneten olyan 12V körül volt a kimeneten.

  De eközben mi volt a terhelés?

  Itt egy alapvető elméleti dolgot kellene tisztázni, a feszültséggenerátor (CV) és áramgenerátor (CC) közötti különbséget.

  A gyakorlatban az elsővel találkozunk legtöbbször, de itt ettől teljesen el kell szakadni. Az áramgenerátor bármilyen terhelésen ugyanannyi áramot igyekszik fenntartani, amíg ezt a betáplálás feltételei (áram és feszültség) lehetővé teszik.

  Csak a példa kedvéért, 300 mA áramot generálok egy LED-en:

  – A LED nyitófeszültsége kb. 3,3 V-nál behatárol és ennyi, nem megy feljebb.
  – Ha két LED-et kötök sorba, akkor kb. 6,6 V-nál fog megállni a kimenet.

  Üzem közben a feszültség változhat, ahogy a LED melegszik. A nyitófeszültség változása miatt változik a mérhető feszültség, de épp ezért elvárás az áram stabilizálása, a feszültség helyett. A feszültséggel pedig nem kell foglalkozni, az majd beáll rugalmasan.

  Ha ellenállást kötök az áramgenerátor kimenetére, akkor az Ohm-törvény intézkedik, IxR feszültség áll elő.

  Ez az ellenállás és a dióda közötti alapvető elvi különbség miatt van. Az egyik lineáris alkatrész ilyen szempontból, másiknak egy sajátos, feszültséghatároló jelleggörbéje van.

  Hogy még rafináltabb legyen a dolog, ellenállással is lehet áramot generálni, korlátozni, ezért is használnak egyszerűbb esetben szimplán ellenállást, aktív áramgenerátor helyett.

  Csak az aktív áramgenerátor pontosabban szabályoz, ha pedig PWM, akkor még a hatásfoka is sokkal jobb, mert a transzformációs elv érvényesül, a disszipatív helyett.

Új hozzászólás Aktív témák