Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • floatr
    veterán

    Nalam a tdd ott bukik, hogy mikor me'g semmi nincs a szoftverbol csak tervek, akkor forditjak le a kovetelmenyeket tesztesetekre. Ami meg csak akkor mukodik jol, ha vagy eleve valami mechanikus, a kimenetekkel csak elgepelest ellenorzo a feladat [protokoll vagy kodolas stb. megvalositasa], vagy meglevo 10 eve futo cuccba +1 feature, ahol minden mas kobe van vesve, nincs fejlesztoi dontesi helyzet. Ezektol eltero esetben nagy esellyel lesz menet kozbeni varialas vagy olyan fontos kepesseg amit elfelejtettek tesztesetbe fogalmazni, mert annyira trivialis ha az egeszet nezne a fejleszto, nem csak a fixalando teszteseteket egymas utan.
    (Az meg nem tdd, hogy ir teszteket, ir ettol fgtl a kovetelmenyekbol egy szoftvert, es mikor kilora kesz akkor engedi ra a teszteket, es kezd javitgatni. Legalabbis szvsz.)

    Túl cinikus vagyok a TDD-hez :)
    Az utóbbi években csak olyan agilis projektekben dolgoztam, ahol az agilitás leginkább arra vonatkozott, hogy menetközben találja ki a megrendelő, hogy mit is akar (vagy nem). A projektek óriási keretrendszereket használnak, amiben az egyes funkciók deklaratív elemeken keresztül automatikusan készülnek el. Ritka volt az, amikor nem változott hétről hétre a követelmény, és nagyon kevés része volt a kódnak az, amiben unit tesztre érdemes dolgok történtek.
    Ha ilyen projektekre valaki rávág egy coverage kritériumot, mert az jól mutat, a teljes csapat egy emberként áll fel, és megy át a konkurenciához.
    De hello ${username} példakódban piszkosul jól mutat...

Új hozzászólás Aktív témák