Aktív témák
-
McCann
tag
Itt az ideje, hogy megosszam a szomorúságom másokkal is:
Elküldtem a könyvem egy MAGUS-könyvekkel foglalkozó kiadónak, aki átolvasták és nem kértek belőle, DE!
Amennyire a levélből (ami egyébként igen barátságos és biztató hangvételű volt, ezúton is köszönet Nékik, hogy így bánnak a kezdő írókkal) kiderült, a regény fő problémája abban állt, hogy a témát már feldolgozták...
Elkövettem azt a buta hibát, hogy olvastam el minden könyvet, amely megjelent, így majdhogynem feleslegesen dolgoztam a történeten két évig...
(Azért csak majdnem felesleges, mert attól, hogy nem adják ki, a könyv még elkészült és a munka, amit belefektettem a csiszolásába, jó tapasztalatszerzés volt és remélhetőleg visszaköszön majd más történetekben)Hát ennyi...
-
Bencom ™
őstag
ha fantasy lenne akkor rpg.hu, de ha scifi akkor a galaktikára keress rá valahogy szerintem, de ha nem ragaszkodsz a magyarokhoz akkor van egy shoowong (tuti hogy nem jól írom) .com oldal, ahová be lehet küldeni pályázatokat... de a legjobban akkor jársz, ha van egy ismerősöd....
szerk: rejtői humorral fűszerezett scifi krimi?
elég ilyesztően hangzik, ha sikerült kiadni, akkor egy példányra előfizetek aztán mivel skót vagyok, ajánlom hogy megérje majd az árát! u.i.: egyébként meg ilyesmiben mindig gugli a barátod... álltalában hamarabb megvan a válasz ha nem vagy rest keresni... sajna ritkán nézik csak ezt a totyikot...
-
Andie
őstag
Sziasztok!
Tanácsotokat kérném, hova lenne érdemes elküldeni egy kisebb könyvet, kiadás céljából? A könyv stilusa leginkább rejtői humorral füszerezett scifi-krimi.
Nem akarok bestsellert faragni belöle, de jólenne párszáz példányban megjelentetni, és aprópénzt szerezni belőle.
Van valakinek tapasztalata ezügyben? Melyik kiadónak, milyen formában, hogyan?
-
#974
Crystalheart
őstag
Bencom ™
#973
Crystalheart
őstag
válasz
Bencom ™
#973
üzenetére
Természetesen Magyarországra.
Az írást több síkon is lehet értelmezni.
Pl. a tényleges jelentés, hogy a nemeseket hogy kiforgatták egy bizonyos időben, és a gyönyörű épületeiket sokszor veszni hagyják még ma is.
Másrészt egyáltalán az adott, de legfőképpen a mai rendszer kultúrához való viszonya is megjelenik.
Egyszerűen vehető rendszerkritikának is, főleg az 1960-as és 2010-es részt.
Ha átvitt értelemben vesszük, hogy ház = a mi hazánkkal, akkor igen, hogy milyen korszakai voltak, mit tettek vele, és hogy ma mit tesznek vele.
És persze nagy hangsúly van a címen és az utolsó mondaton. Hehh, megvolt a magam útja, hogy kapásból több értelmezési síkú novellát írjak, de azt hiszem, nem haladok nagyon rossz irányba![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
De akkor mindkét tipped elfogadható lett volna
[Szerkesztve] -
#973
Bencom ™
őstag
Steelheart
#972
Bencom ™
őstag
válasz
Steelheart
#972
üzenetére
igen, az egyik tippem a haza volt a másik pedig konkrétgen magyarország, hogy milyen korszakai voltak, meg hogy haggyák veszni mostanában.
csak azt nem tudtam eldönteni, hogy modnom, konkrétan erre a búval baszott magyar nemzetre gondolsz e, vagy csak a ''hazá(K)''-ra úgy álltalában. -
#971
Bencom ™
őstag
Crystalheart
#970
Bencom ™
őstag
válasz
Crystalheart
#970
üzenetére
én ezzel írok mindenhová. és ha egy modi erre kár, és meglátja, hogy ez párbeszéd topic, akkor úgyis zárja, én meg megkapom a második bant is szóval inkább ne...
és csakazért sem mondom meg mire tippeltem, ha el mondod el mondod, ha nem nem...
-
#970
Crystalheart
őstag
Bencom ™
#969
Crystalheart
őstag
válasz
Bencom ™
#969
üzenetére
Na pedig gondoltam felfedem, de most már kíváncsivá tettél
Mondd csak, úgyis szinte csak mi ketten írkálunk ide 
(Ááh, amióta van ez a másik nickem, amit használok, nem bírom követni, melyikkel vok bejelentkezve Előre meg utólag is bocs az eltévesztett hsz-okért, de a Ph!-részlegbe a Steelheart-tal szeretnék írni, ez meg elvileg csak a Logutra való... :\ )
[Szerkesztve] -
#969
Bencom ™
őstag
Steelheart
#968
Bencom ™
őstag
válasz
Steelheart
#968
üzenetére
va nkét tippem, de mivel kettő, azért valszeg legalább az egyik baromság, szóval inkább magamban tartom XD
-
#967
Bencom ™
őstag
Steelheart
#966
Bencom ™
őstag
válasz
Steelheart
#966
üzenetére
érdekes. nekem teccik. szerintem jó.
egész jól hoztad az adott korok hangulatát, egyelőre semmi kivetni valót nem találtam benne, de át fogom még olvasni párszor. -
#965
Crystalheart
őstag
Crystalheart
őstag
.
[Szerkesztve] -
#963
Bencom ™
őstag
Crystalheart
#962
Bencom ™
őstag
válasz
Crystalheart
#962
üzenetére
ez egészet telejsen átfogom, már eldőlt... készülget az új világ, melyben íródik, egész jól haladok benne bár most pihentetem... és kicsit más lesz a téma is.
-
#962
Crystalheart
őstag
Bencom ™
#961
Crystalheart
őstag
válasz
Bencom ™
#961
üzenetére
Mondhatok én neked ilyen könyveket, mégsem hallottál róluk
(Szakkönyvek ) Na jó, lesz, ahogy lesz, Magyarország országimázsának minden világhírű író jól jön (és ez a lényeg), de ahhoz azt az idézett részt, az elejét még jócskán át kell dolgoznod, mert így még elég sablon -
#961
Bencom ™
őstag
Steelheart
#960
Bencom ™
őstag
válasz
Steelheart
#960
üzenetére
hát, akkro hogy licitáljak: az én könyvemből többet adjanak el, mint a bibliából...
-
#960
Steelheart
senior tag
Bencom ™
#959
-
#959
Bencom ™
őstag
Steelheart
#958
Bencom ™
őstag
válasz
Steelheart
#958
üzenetére
ez annyira jó lesz, hogy ez lesz az
-
Josh
tag
És mondjuk ez?
Kalocsa – Soltvadkert – (Eger) ?!
Néha a legmegszokottabb rutindolgok folyásának gépezetébe is hihetetlen méretű homokszemek – vagy inkább sziklák – kerülhetnek, amikor is azt hisszük, hogyha jóhiszeműen felszállunk a buszra, akkor onnan bizony a remélt városban le is tudunk szállni. Több éves buszozásom alkalmával sikerült olyan rutint szereznem, hogy többé kevésbé sikerült az utazásokat megúsznom mindenféle kaland nélkül, amiről csupán most derült ki, hogy ezek voltak életem legunalmasabb évei. Midőn a gólyabált átbulizva, némi szeszipari-készítmények hatásának befolyásoltsága alatt arra vettem az eszem, hogy alvás nélkül, felszállok az első hajnali buszra, ami hazarepít fatornyos kis falum ölelő szeretetébe. De a koncepció csupán az elme szüleménye, a kivitelezéshez tiszta fej kell (ene), és ezen a téren voltak nem kicsi hiányosságaim. De ne szaladjunk ennyire előre, kezdjük az elején, mint a Teremtés könyvét.
Az egész egy vodka-kólával kezdődött. Történetesen szerény készpénz összeggel indultam a bálba, hiszen kaja volt, de a spontán részegedés sportágban nem most kellene új csúcsot dönteni, mert pillanatnyilag senki jó testfelépítésű ember nem volt elérhető közelben, aki vélhetően egyszeri botlásom okából fakadó matt részeg állapotomban haza tudna vinni, úgyhogy a vodka-program csak korlátozott erőforrásokat kötött le.
De midőn a bál eltelt, bizony így szombat hajnalban valahogyan csak haza kellene keveredni, ebben a nagy összevisszaságban, úgyhogy az alvást, mint fakultatív programot későbbre teszem, hiszen majd’ másfél óra alatt hazajutok.
Veszem a kabátomat, és a széthullott személyiségemet, és visszaindulok a koleszba, hogy vegyem a táskám, és a jó szerencsét, hogy induljak haza. Előtte még a folyosón lévő kávéautomatából 65 forintért megveszem a napi forró víz adagomat, amibe kávéport a rend kedvéért nem kaptam, de sebaj, az évek és a rutinnak köszönhetően tettem bele a saját kávéporomból.
A kávéról jut eszembe, hogy egyszer tévedésből 6 adag kávét ittam meg egyszerre. Ez a történet úgy alakult, hogy a volt munkahelyemen, ahonnan egy nap alatt 2 alkalommal is kirúgtak, bár én ezek után még egy hónapot ott dolgoztam, tehát a melóhelyemen, olyan teafőző volt, hogy abban némi raktárosi szakértelemből fakadó szaktudományok felhasználással akár kávét is lehetett főzni, vagy levest, vagy tejet forralni, szinte mindenre jó volt az a gép. Tehát a napi rutinnak megfelelően, az első lefőzött adagból én is kaptam, de mivelhogy raktáros 2 volt a beosztásom, ezért én csupán a teára voltam jogosult, a kávéra már nem. De történt úgy, hogy a reggeli teafőzésből kimaradtam, így egyből kávéfőzéssel indult az idegromboló munkanap. Bevett szokás volt, hogy amikor a teát főzik, általában benne hagyják a gyűjtőjébe a filter is, így az némi várakozás után teljesen feloldódik, csupán a madzagot lehet a végén kivenni, és ilyenkor a tea is be szokott sötétedni, már-már kávé tónusúvá válik a cucc.
De mivelhogy aznap nem volt tea, én így szelíd nyugalommal kiöntöttem magamnak a 3 deci kávét kedvenc bögrémbe, amit még annak idején egy lengyel teherautó sofőr Tatra-jából loptak ki még a 90-es évek elején valamikor. A teát általában cukor nélkül szoktam inni, de akkor a kávét is azzal ittam. Nem szoktam elnyújtani a teázást, csak úgy nagy fiúsan húzóra legurítottam a 6 adag kávét. Kicsit mérgelődtem, hogy már megint benne hagyták a filtert, de miután megittam a bögre tartalmát, rájöttem, hogy ez a tea nemcsak sötét, de az íze is szar, úgyhogy minden adva volt ahhoz, hogy a mai nap is alkalmas legyen arra, hogy teljesen meghülyüljek.
De mintha a kávé történetével elkanyarodtam volna egy kicsit a lényegtől.
Tehát indulok határtalan önbizalommal Kalocsa szűk sikátorain keresztül a buszmegállóba, útközben elhaladok egy kultikus intézmény mellett. Szerintem Közép-Európában csak itt található arra példa, hogy a női hősiesség emlékművét, épp a női börtön falára sikerült telepíteni, de sebaj ez a paradoxon, nem csak engem kerget az őrületbe.
Alkalmi utazási szerelésem, az éjszakai báli öltözékemmel teljesen harmonizált, ugyanis nem öltöztem át, így a rózsaszín ingemben, és öltönyben határtalanul a buszmegálló leginkább normális megjelenésű várakozóinak amúgy nem különösebben népes táborát sikerült 1 főre emelnem.
Midőn vártam a buszra, a következő kedves párbeszéd kerekedett közöttem és 2 részeg manus között:
Manus #1: Hova mész öcsém, esküvőre ?!
Én: Nem (Hogy a k*rva anyádat, hogy te is pont engem tudtál megtalálni)
Manus #1: Pedig én elvennélek ám!
Válaszomat nem megvárva a 2 Don Juan tovább támogatta egymást, így a mai reggelt is facérsággal kezdem.
De mai nap első pozitív pontja, megjött a busz. Igaz majdnem elütött, mert úgy állt be a parkolóba, hogy kicsit felkaptatott a járdára is, de sebaj, az éberség ellenőrzésére tökéletesen alkalmas, mert aki nem vesz észre egy 12 méteres buszt, az vagy vak, vagy vakmerő, vagy csak szimplán szereti a kihívásokat. Annak idején Bandi haverom mondta mindig, hogy ő azért vesz be minden reggel legalább 2 hashajtót, mert szereti a kihívásokat. De a kihívásokkal kapcsolatban volt neki egy másik amorfizmája is. Van aki az ejtőernyőzést szereti, van aki a bunji - jumpingért van oda, én Suzukival járok. Aztán amikor a vadi új 20 éves teherautóján leszakította a teljes raktérfülke tetejét, az lett a mottója: Az igazán menőknek a teherautója is kabrió.
Ahogyan a nap feljött, bizony nekem is sikerült felverekednem magam a buszra, a sok öreglánnyal egyetemben akik tyúkkal a kosárban indultak a piacra. Az első rizikófaktor az elindulás után működésbe is lépett, mert az mp3-as lejátszóból kifogyott az elem, és a csend, a pletykálkodó vénlányok halk zaja, és a busz ringatózása szépen elaltatott.
Kis idő múlva arra ébredek, hogy a nap épp az én pofámba tűz bele, úgyhogy gondoltam átfordulok a másik oldalra, elvégre hadd aludjak már. Előrenézek a busz folyosóján, és látom, hogy egy picit meg van dőlve a busz. Gondoltam valami bolond paraszt megint felborult a traktorával Öregcsertő előtt, és földúton kell megint jönnünk, mert az utat elárasztotta a kukoricacsutka. Ezzel nem törődtem, hanem újra kinéztem az ablakon, és nagyon megörültem, hogy milyen szép hegyvidéket lehet látni itt az Alföld közepén. Ettől a gondolattól annyira megnyugodtam, hogy gondoltam alszok még egy kicsit. Épphogy lehunyom a szemem, sikerült felfognom, hogy mit is láttam, és kiderült, hogy nagy gáz van. Felpattanok az ülésben, és látom, hogy az utasok kicserélődtek, az óra nemsokára elüti a 12-t. Csupán a busz volt a régi, ám az élmény új. Előremegyek a buszsofőrhöz, és határozott nyugalommal, megérdeklődöm, hogy melyik falu következik? – Eger. Hangzott a megnyugtató válasz. Azt hiszem, hogy egy picit elaludtam a buszon, bár öröm az ürömben, hogy nem a Kalocsa – Türkmenisztán járaton aludtam el. A meglepődött arckifejezést letöröltem a bamba képemről, és visszaültem az ülésemre. Most éreztem először a kávé élénkítő hatását. Megérkeztünk Egerbe, mindenki örül, hogy végre itt vagyunk, csupán én osztottam azt a véleményt, hogy bár ne lennénk itt. Leszállunk a buszról, bízva abban, hogy itt még beszélnek magyarul, megérdeklődtem, hogy mikor indul Soltvadkertre leghamarabb busz. Röpke 3 órát kell várni, és már indul is járat. Mivelhogy kimaradt a reggeli, és valószínűleg az ebéd is fog, valami ellátmányt kellene nézni, mert elvégre én mégiscsak fejlődő szervezet vagyok, de ezután az előre vagy a visszafejlődés problematikája igencsak aktuálissá vált. A táskámat átkutattam, és egész napi élelem-szükségletemet egy darab összeszáradt Orbit rágó fedezte. Még valami üdítő kéne, mert nagyon ki voltam száradva. Zakóban-nyakkendőben cikinek tartottam volna, hogyha a szökőkútból iszok, úgyhogy az egyik helyi csehóba betértem, ahol volt pofájuk 2 deci ásványvízért 350 forintot elkérni.
De sebaj, a szükség nagy úr, kifizettem, és eljöttem onnan, nehogy az ülésért, vagy a tiszta levegőért is külön díjat számoljanak fel, úgyhogy nosza, vissza a buszmegbe. Ott kerestem egy padot amit a kóbor kutyák és a csövesek nem hugyoztak össze, lepakoltam, és végre volt egy kis szabadidőm, hogy sokkot tudjak kapni, hogy mégis mi a franc történt velem. De a sok gondolkodástól megint elálmosodtam, de nem mertem elaludni, mert attól féltem, hogy ha megint elalszok, akkor a pad is elindul, és lehet, hogy tényleg Türkmenisztánban ébredek. Csupán egy gondolat vígasztalt, hogy én vagyok egész Eger legjobban öltözött hajléktalana. Csak megjegyzem, hogy akkor már 2 napja nem fürödtem, kezdett a 2 napos gatya rám rohadni, hiányzott már egy tisztább, és szárazabb érzés.
De az a 3 óra elröppent, és jött a csatlakozás, felszálltam, és a visszafele út kb. 8-szor annyiba került, így a jegyet épp csak ki tudtam fizetni. A visszafele út már kalandmentesen telt, bár uncsi volt, azért nem mertem elaludni.
Elvileg úgy volt, hogy reggel negyed nyolcra hazaérek, ehelyett sikerült egy 15 órás késést összehozni, és este fél 11-re értem haza. Midőn anyum kérdőre volt, csupán ennyit mondtam: Elaludtam, így a későbbivel jöttem. Azt már nem tettem hozzá, hogy az utat megtoldottam 520 km-rel, és körbeutaztam a fél világot, na meg lehúztak 350 forinttal, de azt hiszem, hogy egy jó sztori ennyit megért.
Lehet, hogy újra megyek, pedig csak egy vodka-kólával indult. -
Bencom ™
őstag
ilyen vékony könyveket nem veszek, írjál még
elválasztások vannak a semmi közepén, illetve találtam helyesírási hibákat is benne, a word ellenőrzője semmire nem jó, át kell olvasni.
azért tömény, mert nagyon tömény... tudod, mint a pálinka, berúgsz tőle hamar, ezt elkerülendő higitani kell... mondjuk hosszasabb helyzetleírásokkal stb
-
Josh
tag
Szerintetek ennek van létjogosultsága, hogy könyvként megjelenjen? Lenne erre fizetőképes, igény?
Olcsó húsnak híg a leve, avagy bár annak látszunk,
nem mindannyian vagyunk normálisak
Ismét eljöttnek látom az időt, hogy sanyarú, viszontagságokkal teli életem egy újabb ékkövét megosszam a kedves hallgatósággal. Mivel az iskolának vége, na nem kell szó szerint érteni, csak a tanévet zártuk le, így a nyarat munkával érdemes töltenem, hogy ne őrüljek meg telje-sen, mert ki tudja, hogy mi történne velem, lehet, hogy normális életet élnék, mint a többi normális ember? Ezt a sorsra bízom, addig is sodródom az árral, hagyom hadd történjenek a dolgok, mert annak idején megtanultam, hogyha ráfeszítünk akkor fáj, remélem azért valaki-nek beugrik még, hogy miről is van szó.
De a gondos pénzkeresésnek is megvan a maga menete, mert biza ebben a kilátástalan gazda-sági helyzetben jól meg kell gondolni, hogy mire költjük nehézkes munkával - vagy egyes esetekben mások nehézkes munkájával – szerzett forintunkat.
Életem idáig legjobb vételét, egy sunyi kis rizsszemű kereskedőjével kötöttem, aki egy olyan távol-keleti ország honpolgára volt, ami talán rajta sincs a térképen, olyan távoli. Nos, tőle vettem egy olyan digitális kvarcórát, ami mutatós volt, de az eladó igen erősen bizonygatta, hogy az bizony digitális, valószínűleg valamely nyelvészeti zsákutcában próbálta kibogozni, de a lényeg az, hogy az üzlet megkötetett. Az óra kb. fél óráig működött, aztán egyfajta idő-utazásként a mutatók forgásiránya a visszájára váltott, és visszafele számlálta az időt, amo-lyan vissza a jövőbe feeling, de később alábbhagyott a munkakedv, sőt teljesen meg is szűnt, mert az óra örökre megállt, de az érzés örökre megmaradt, hogy bizony egy rövid időre ne-kem is volt egy Rolexem, amit a könnyebb olvashatóság miatt egyszerűen csak Polex-nek írtak.
Ezek után gondolom érhető, hogy a költekezéseimet igyekszem racionális keretek közé szorí-tani, ezzel is elutasítva a mostani plaza-k által gerjesztett vásárlási lázat, mert ott minden drá-ga, és egyszer el is tévedtem a szentlőrinci Auchanban.
Úgy történt, hogy szokásos hétvégi bevásárló-kirándulást tartottunk, és valamit kint felejtet-tem a kocsiba, és ki kellett érte mennem, már nem is tudom pontosan, hogy mi volt az. Apum-tól elkértem a kocsikulcsot, de addigra már annyit bolyongtunk a sorok között, hogy teljesen elvesztettem tájékozódási képességem, pedig köztudott rólam, hogy pest belvárosában simán elnavigálok egy Pilis térképpel, mégha fordítva is nézem, tehát van egy számottevő hibaszá-zalékom, de ha a közlekedési szokásaimat nézzük, akkor habár a szabályokat nem is, de az irányt, azt tartani szoktam. Tehát kiguberálom magam a sorok közül, kimegyek az ajtón, és leböbbenek, hogy hova lett a város? Hova lettek a parkoló? Hova lettek az autók? Tisztára bepánikoltam, hogy elvitték az autót, a hozzá tartozó városrésszel együtt, ilyet még Cserno-bilben sem csináltak, mert ott legalább a várost meghagyták. Aztán el kezdtem felfedezni a környezetet ami körülvesz, és rövid idő múlva kiderült, hogy már a boltok sem azok, amik még reggel itt voltak, így vált világossá, hogy zavart lett a rendszer, ugyanis, 2 bejárata volt, és bár mi az egyiken mentünk be, nekem sikerült a másikon kijönnöm, úgyhogy háttal voltam a világnak, így kétségbeesésem érthető. Úgyhogy ez után az eset után már nem csak a napi borotválkozást, hanem a boltba járkálást is megutáltam, bár a borotválkozásnak ehhez semmi köze.
Na tehát szereztem munkát, nem akartam a régi munkahelyemre visszamenni önértékelési okok miatt – na, nehogy már raktáros legyek?! – így újult erővel igyekeztem magamévá tenni a motoros kiegészítők kereskedelmének sajátos világát.
Az első hetekről nem mesélek, mert ott még mindenki kedves, minden rendben van, és olyan-kor még minden boltos a vásárlótól kérdezi, hogy ez mi, az mi, úgyhogy ez is terv szerint ala-kult. De ahogyan teltek a hetek, mindenkinek előbújt a rejtett kis elborult elméje.
Van ott a cégnél egy nő – az egyetlen női alkalmazott – na neki nincs valami egyszerű élete. Nemrég olyan robogó tükrök érkeztek, amikbe kicsi index lámpák vannak beleépítve, így talán nagyobb esélye van a motorosnak, hogyha egy kereszteződés előtt már 2 lámpával inde-xel, akkor talán komolyan veszik, hogy van hozzá kellő határozottsága. Tehát megjöttek az új tükrök, és kiraktunk egy párat a pultra, hogy mindenki jól lássa. Jön ez a szellemi akadályfutó, és elgondolkodtatóan mély tekintettel nézi a tükröt. A tisztán látás végett mondom, ahogyan az a tükrök évezredes világtörténelemben megszokott volt, hogyha valaki belenézett, akkor saját magát látta benne. Az elmélet nem hazudtolta meg önmagát, most is ez történt. De vala-mi mégis más volt. Ugye belenézett a tükörbe, és valami sokkolóan ható dolog történt. Úgy kikerekedett a nő szeme, mint nekem annak idején, amikor a kerítésen lévő lyukon keresztül kukucskáltam át a szomszédba, ahol a szomszédasszony épp az udvaron egy lavórban mosta a melleit, de ez egy másik történet, lépjünk túl rajta.
Tehát ledöbbent tekintet, amihez néma csend párosul. Érdeklődve figyeltem az eseménytelen-séget, gondoltam majd kiforrja ez magát, és újra felvehetjük a mindennapok pezsgő ritmusát. De nem így történt, mert a sokkhatás után egy fél perccel, amikor az igazolom, és a kíváncsi-ság a tetőfokára hágott, egy rövid, ám annál frappánsabb kérdéssel megtört a csend: Ez mi? Tehát ha valaki belenéz a tükörbe, abban saját magát látja, és rákérdez, hogy ez mi, nos vá-laszút elé kényszeríti a társadalom többi tagját. Vagy visszafordíthatatlanul, sírva el kezd rö-högni, amíg a hasa bele nem fájdul, vagy mentális segítő jobb kezét nyújtja, és együtt feldol-gozzák, hogy az a rondaság bizony a szemlélő saját maga. Nos én a C lehetőséget választot-tam, és kimentem az irodából, nézegettem egy kicsit a felhőket, meg az egymást kergető rak-tárosokat a távolban, ezzel mintegy helyreállítva a zavaros agyműködésemet, hátha még menthető a helyzet.
De nem csak az alkalmazottak – nomeg a főnök – a hülye ott, hanem bizony a vásárlók is, akiknek nagy része szerencsére nem az egyetemi docensek közül kerülnek ki. Tehát amikor egy fickó belépett az irodába, becsukta maga után az ajtót, és rákérdez, hogy hol a bejárat, nos én ilyenkor magamra vállalom a felelősséget, és csak annyit mondok, hogy jó helyen jár, el-végre ha már bent vagyunk valahol, akkor nem teljesen mindegy, hogy hogyan jutottunk be. A visszafele úthoz már térképet rajzoltam, mert ha megkérdezi, hogy hol a kijárat, akkor az a válasz nem segít, ott van a kijárat ahol bejött, úgyhogy elejét vettem a problémának.
Meg jött egyszer egy panaszkodó vásárló, hogy rossz a bukósisak amit vett. Kérdem, hogy mi a baja neki, azt mondja, hogy nem lát ki belőle. Gyanút fogtam, hogy valami turpisság van a dologban, úgyhogy demonstráció képpen én is felhúztam, és láss csodát én kiláttam belőle. Azt mondja a nő, hogy rosszul vettem fel a sisakot, az úgy nem jó. Oda adom neki, hogy hamár ő úgyis tapasztalt, és ért hozzá - elvégre én csak napi 10-20 ilyet adok el – mutassa már meg, hogy hogyan kell helyesen felvenni. Erre fogja, és felveszi fordítva, és köti az ebet a karóhoz, hogy ebből bizony így nem lehet kilátni. Puszta kíváncsiságból rákérdeztem, hogy miért így veszi fel, erre ő azt a megnyugtató választ adta, hogy mert így mutatja a nyíl. Miféle nyíl? Hát ami az oldalán van. Nos ami az oldalán van, az nem nyíl, hanem egy oldalra fordí-tott V betű, de érdekes dolog, hogy a márkajelzés többi betűjében nem fedezett fel semmilyen kódolt üzenetet, úgyhogy enyhe pirospozsgás arccal megköszönte a segítséget, gondolta, hogy ennél jobban már úgysem járathatja le magát. Gondoltam, hogy jótékony segítséggel ráírom a sisakra, hogy eleje-hátuja, mint annak idején anyum azokra a pulicsjaimra amiken elöl nem volt márkajelzés, se címke, hogy ne vegyem fel fordítva. Csak annyi hátránya volt a dolognak hogy amikor még olyan hülye voltam, hogy nem voltam képes instrukciók nélkül felöltözni, akkor bizony még olvasni sem tudtam, tehát így a segítség teljesen hasznavehetetlen volt, aztán végülis rájöttem, hogy az a fele van előrefele amin 2 vonalka van a szó közepén. ELŐ-RE. Úgyhogy a rejtély megoldódott. Vagy volt egy másik eset, ami szerencsére nem velem esett meg, hanem egy hozzám hasonló szellemileg ilyen mélyen kvalifikált tanulótársammal, akivel együtt kezdtük el letenni a jogsit autóra. Szegény olyan háborodott volt, hogy kis cím-kékkel fel kellett neki ragasztani a kormányra, hogy balra-jobbra, hogy legalább az irányokat el tudja találni. Ez egy ideig tökéletesen is működött, egészen addig míg a kormányon nem fordított 180 foknál többet mert így a felíratok felcserélődtek, tehát a balra felirat mutatott jobbra, és fordítva, tehát teljes a káosz. Ez később úgy lett megoldva a vizsgán, hogy amikor mondták, hogy erre, vagy arra menjél fiam akkor az oktató még így karral is rásegített, tehát mutatta is, hogy merre van a balra, és a jobbra.
Nem tudom még, hogy miféle kalandokat élek meg a nyár hátra lévő részében, de ígérem, hogyha történik valami, akkor nem leszek tétlen, és megosztom mindenkivel, hogy mindenki okuljon az esetemből, hogy aki hülye formájú a feje van, az valószínűleg az is, de néha még a normálisak között is van egy-két szabotőr. Még jó, hogy nem vagyunk egyformák! -
#951
Bencom ™
őstag
Steelheart
#950
Bencom ™
őstag
válasz
Steelheart
#950
üzenetére
Nem szánom vászonra, hanem minden idők legjobb könyvének szánom. És ha valóban az lesz, akkor meg lecsapnak rá majd a filmesek ígyis úgyis
Amúgy én is legtöbbször úgy olvasok, hogy elképzelem a jeleneteket, de nem mint filmrendező/vágó/akármi hanem mintha nézném a filmet -
#950
Steelheart
senior tag
Bencom ™
#949
Steelheart
senior tag
válasz
Bencom ™
#949
üzenetére
Nem arról van szó, hogy te mennyi idő alatt olvasod el. Én úgy olvasok minden egyes könyvet - nos utóbbi időben egyre sincs időm, talán épp ezért -, hogy minden jelenetet közben filmvászonra is képzelek, eljátszadozok a kamerabeállításokkal, a zenével, a spec effektekkel...
Nos nem véletlen, hogy ami a könyvben az elején 100 oldal, az a filmben egynéhány perc. Hát való igaz, hogy Tolkiennek még más volt a mércéje filmek terén, ezért nem is lehet felróni neki semmit. A mai kalandkönyvek sikerének titka azonban az, hogy ha eleve vászonra szánják; a filmipar nagyobb eséllyel csap le rá -
#949
Bencom ™
őstag
Steelheart
#948
Bencom ™
őstag
válasz
Steelheart
#948
üzenetére
nem tudom, én a babót is meg ezt is nagyon rövid idő alatt olvastam el és nem emlékszem rossz részekre belőle
de oké, amit én írok az jobb lesz -
#947
Bencom ™
őstag
Steelheart
#946
Bencom ™
őstag
válasz
Steelheart
#946
üzenetére
áh, szar könyv, írjunk jobbat
[Szerkesztve] -
Bencom ™
őstag
válasz
Bencom ™
#944
üzenetére
kész vagyok az evolúcióval, kicsit megbolygattam a mostani fantazys cuccokat (pl az ork nem emlős hanem hüllő, ami sztem inkább valószerű, meg a sárkányok azok a dinoszauruszok egyedüli utódai, illetve az elfek, emberek és törpék egy közös őstől származnak, csak az életkörülményeik miatt alakultak ki különféleképpen kb 100K év alatt)
sztem jó lesz hamjd ha egy rendszerbe lesz lejegyezve, akkor lehet, hogy közzéteszem... már úgy tervezem, hogy kiadom a könyvet (mondjuk karácsonykor) és nemsokkal utána egy vaskos szabálykönyvet is, ami ehhez az új világhoz teremt egy szerepjátékot, mert ha már ennyire rohadtul részletesen kidolgozom (ha pl a térképet látnátok besz@rnátok, milyen aprólékos) akkor ne vesszen kárba... jövő nyárra tervezem a második kötet kiadását, karácsonyra a harmadikat, illetve közben esetleg további szabálykönyveket
már segítségem is akadt a világ tervezésében az itt szintén regelt Skót személyében, szóval most nagyon belelendültem a dologba
most fog jönni a vallás (nem lesznek istenek meg ilyenek, csak olyan lesz mint a földi vallás, nem lesz isteni hatalom, a papok is sima mágiát használnak majd, csak éppen vallásos meggyőződéssel) utána az országok és államszervezetek, majd lejátszok pár háborút így fejben, írok egy vaskos történelemkönyvet hozzá, és nagyon jó lesz
már a szerepjátékhoz kellő szabályrendszeren is elkezdtem dolgozni, meghökkentően valósághű lesz (remélem )
uh most elvagyok visszakaptam a ''hitemet'' -
McCann
tag
Igen, pont erre gondoltam, amikor az alapos kidolgozásról beszéltem!
A David Gemmel-könyvekben is (ami szerintem minden idők egyik legjobb fantasy sorozata) csak éppen említve vannak a különféle régmúlt/távoli események, mintegy mellékesen, de ha több könyvet elolvasol a sorozatból, tisztán érezni, hogy nagyon fel van építve, pontos kronológiája van! -
#941
Rive
veterán
Steelheart
#938
Rive
veterán
válasz
Steelheart
#938
üzenetére
Izé.
A LoTR részben pont azért ütős, mert nem csak a lényeges dolgok kerültek bele. Ezért érezhető végig, hogy ez itt bizony nem csak egy szimpla kaland, hanem egy nagyon régi, nagyon mélyre nyúló ügynek a végkifejlete.
Csak ehhez tényleg egy nagyon alaposan kidolgozott világ kell. Ahogy mondani szokás: érezni lehessen, hogy ez csak a jéghegy csúcsa - de ott van alatta az alja is, nem csak papundekli az egész... -
#938
Steelheart
senior tag
McCann
#936
Steelheart
senior tag
A LotR elején le is írja, hányszor írta újra az egészet, és mindig sokat alakított rajta. Nem mindenkinek folyik az ujjából a végleges írás, sőt a profiknak nem is szokott. Nem újság ez, hogy szinte akármi elmegy
De még a mai nagy írók, J.K.Rowling HP-ját is csomó kritikus olvasgatja végig és tesz javítási ajánlásokat amolyan teszterként, mielőtt kiadatják, hiszen milliárdok múlnak rajta.
A saját világ nem feltétlenül nagyon nehéz, csak ellentmondást ne írj bele. Senkit nem érdekel pl egy csata előtt, hogy kétszáz évvel korábbann éppen innen harminc kilométerre kitört egy vulkán, mikor építettéka várost... csak annyit kell közölni, amennyi feltétlenül szükséges. Tolkien vette a fáradságot, hogy még a LotR mellett egész világot kreált, de ő is más könyvekbe, a történetben magában, ami egy önálló egész, csak az érintett dolgok vannak benne, ami lényeges. Nem ír fölöslegesen a bolygó másik feléről, sőt Középfölde csak egy elég kis terület, nem nehezebb leírni, mint akár ha a Kárpát-medencéről írnánk.
[Szerkesztve] -
McCann
tag
válasz
Bencom ™
#935
üzenetére
A saját világgal vigyázz, mert hatalmas munka és rengeteg buktatót rejt magában!
Átgondoltnak, jól felépítettnek, logikusnak kell lennie, különben az olvasó nem a sztorira fog odafigyelni, hanem az esetleges bukfencekre, és olvasói tapasztalatból mondom, hogy iszonyatosan ki tud zökkenteni a hangulatból.
Saját földrajza, történelme, stb-je van, egy rakás klf. nemzet és kultúra, hány nap/hold van az égen és miért, mindent neked kell kiötleni és ez gigászi meló!
Ettől függetlenül, ha nekiállsz, hajrá!
A moderátoroktól pedig elnézést, hogy két külön hsz-ban válaszoltam
[Szerkesztve] -
#936
McCann
tag
Steelheart
#934
McCann
tag
válasz
Steelheart
#934
üzenetére
Whoáá, akkor már van egy közös vonás a Mesterrel!!!
-
McCann
tag
Nna, mostanra olvastam végig a topicot...
Bencom, kitartás!!!
Ez a legfontosabb!
Magam is írogatok, de három-négy év alatt jutottam el odáig a regényemmel, hogy a csajomnak meg merjem mutatni egyáltalán! Volt olyan nap, hogy leültem a gép elé, mert hatalmas kedvem volt írni, de csak az lett belőle, hogy három bekezdést csiszolgattam, újra meg újra más szavakat keresve, mert nem volt elég frappáns.
Egyszóval ne add fel, működni fog, főleg ha - mint azt írtad - teszel is érte! -
#931
Bencom ™
őstag
Steelheart
#930
Bencom ™
őstag
válasz
Steelheart
#930
üzenetére
az, hogy az emó jut róla eszedbe. én meg reagáltam, hogy az érzések tőlem származnak, és rám csaknek 90%-ban iagazk azok, amiket az emosokra mondanak (ettől függetlenül nem vok az de hasonló)
mást nem írtál az elsőben asszem -
Rive
veterán
válasz
Bencom ™
#927
üzenetére
Ühüm.
Divotnak igaza van: olvasni, olvasni, olvasni. Amit mellérakok: lehetőleg nem fantasyt és nem gyorsan átfutni, hanem lassan, alaposan, mondatonként: elmélázgatva, értelmezve: időnként az olvasottakat átfogalmazva. A szóhasználatod, stílusod alapja nem kifejezetten a szépirodalom, le se tudnád tagadni Emellé fel kéne szedni valami húzósabb önkritikai hajlamot. Ehhez persze alapból az kell, hogy legyen mihez viszonyítani, és érzékeld is, hogy hol vannak gondok. Ez pedig csak úgy jön, ha sokat olvasol. -
#925
Bencom ™
őstag
Steelheart
#924
Bencom ™
őstag
válasz
Steelheart
#924
üzenetére
én az emót nem csak az emósokat
nem tudom, nekem hosszú szőke hajam van és akár akarom akár nem, néha a szemembe lóg, szóval nem feltétlenül emo
meg az emósok álltalában naponta hajatmostnak, meg festik magukat (a fiúk is!!) meg agyonfésülik magukat, szóval ott a zsíros haj nem fordulhat elő, csak eleve a szemükbe fésülik (asszem) -
#923
Bencom ™
őstag
Steelheart
#922
Bencom ™
őstag
válasz
Steelheart
#922
üzenetére
bioszvizsga kérlek... bár én nem vizsgáztam, de a fél osztály igen és ezt hallgattam egész nap...
és kikérem magamnak, nem vok emo!
ami a leírásukban szerepel az 90%-ban igaz rám, de az ''igazi emósokra'' 1%-ban sem. (felmentem egy pszichológiai honlapra megnézni az emo definícióját és az alapján tök rendesek és én is majdnem az vagyok, de a valóságban egyáltalán nem olyan szóval...) -
#921
Bencom ™
őstag
Steelheart
#919
Bencom ™
őstag
válasz
Steelheart
#919
üzenetére
pont az volt a cél, hogy ne legyen téma és a semmitől írjak valamit, ami mégsem semmi...
Divot: rég láttalak erre
A szókincsen dolgozom, de nem megy egyik napról a másikbva és nem akarom a kloáka és a bélsár szót használni olyan helyeken, ahová nem illik, ezért itt még kicsit le vagyok korlátozva, de igyekszem
ja és thx
[Szerkesztve] -
divot
veterán
válasz
Bencom ™
#911
üzenetére
Az nagy hiba lenne.
Én továbbra is ugyanazt mondom, mint a legelején: nagyon jó gondolataid vannak, amiket sokszor nagyon rosszul formálsz meg írásban.
A megoldás is ugyanaz, mint amit a legelején írtam: olvass rengeteget, mert továbbra is a szókincsed hiányosságai miatt nem tudsz megbírkózni a feladattal. -
#919
Steelheart
senior tag
Bencom ™
#918
Steelheart
senior tag
válasz
Bencom ™
#918
üzenetére
Hát ha az volt a célod, hogy egy bazira jelentéktelen témáról írj két oldalt, az elég jól sikerült
Én enyniről ennyit lehet nem is bírtam volna írni. Arra azért figyelj, hogy volt benne néhány noninformatív, csak a gondolatot fölöslegesen húzó mondat, és főleg a közepefelé eléggé belassult. Bár nyilván ez csak az első verzió miatt van.
Amúgy meg én nem mondtam, hogy még a való életnél is kevesebb képessége legyen a hősöknek Csak ahogy Rive is mondta, a tápot kéne kicsit mérsékelni. Pl az én regényemben a főhős az elején normális ember, még az első kötet végén sem tud magáról semmi nagyon különöset, és a második kötetben kezdi megtanulni a nagy varázsokat - ami még mindig nem valami effekthalmazt igénylő hókuszpókusz, ez nem előfeltétele a látványos mozinak. Említetted a milliárd fős élőholtsereget, az ember ezt is túlzónak tartja. Ezeket a világokat mindenki középkorba képzeli el, és a millió fős sereg az már nagyon a top szokott lenni. Szóval ilyen apróságokra figyelni érdemes, mert a legtöbb olvasót zavarja, ha atombomba erejű varázslatokkal dobálóznak a főhősök, meg kézlegyintésre mindenki megdöglik, meg minden gond nélkül teleportálgatnak... Főleg úgy, hjogy semmi előzmény és leírás, hogy miért, csak úgy megvan neki a képesség.
Szerintem a könyved részleteit viszonylag kicsi erőfeszítéssel - kisebbel, mint a megírása - át lehetne írni egy pár fokkal lightosabb történetre. Írd úgy, hogy filmnek is és PC-játéknak is elmenjen, és ne a tömeggyártottfantasykat vedd alapul. -
Bencom ™
őstag
A fiú kinézett az ablakon, a vöröslőn lemenő napot figyelte.
Ahogy kezdett sötétedni, egyre inkább kirajzolódott saját tükörképe, így figyelmesen méregethette saját arcát. Nem volt megelégedve a képpel: zsíros, fekete haja az arcába lógott, melyet régebben még ''tök jónak'' tartott, most pedig ''gáz''-nak. Amint eszébe jutottak ezek a szavak, ezeket sem tartotta túl jónak ahhoz, hogy az ő száját elhaggyák, vagy legfeljebb a gondolataiban megjelenjenek.
''Nagyon jó'' vagy ''nem passzol'' nem pedig ''tök vagy gáz''.
Lelke mélyén tudta, hogy ő jobb azoknál, akik ezeket a szlengeket használják. Eközben már teljesen éles kép rajzolódott ki az arcáról, melyben pirosló pontok mutatták pattanásait. Elkezdte két kezével írtani őket, ugyanis övön alulinak vélte elmenni egy kozmetikushoz, viszont azt sem szerette, hogy a pubertás nyomai elborítják az arcát...
Persze ez a nyomkodás nem segített, csak egyre pirosabb lett az arca tőle. Egyszer csak léptek zaját vette észre maga mögött, s akkor eszmélt rá, hogy arca alig pár centire van az ablaktól, s néhány kiserkenő pattanástól már össze is mázolódott.
Gyorsan hátrébb hajolt, kihúzta magát, és ugy tett, mintha nem is csinált volna az előbb semmit.
Nem nézett hátra, remélte, hogy nem vették észre: idétlennek tartotta az arcnyomkodást, mégsem tudott róla ''leszokni''.
Aki bejött, ki is ment hamarosan, egyetlen szót sem váltottak egymással. A fiú úgy gondolta, hogy az apja lehetett, a papucsának kopogásából erre tippelt, így nem is érdekelte annyira.
Nem kedvelte apját, s meg volt győződve arról, hogy apja sem kedvelte őt.
Nem tudta miért. Nem tudta hol romlott el, pedig sokat gondolkozott ezen. Egyszerűen nem bírták egymást.
Már pár perce némán elmélkedett, majd megunta, és ellépett az ablaktól. A konyhában találta magát, s ha már ott volt, úgy gondolta, egy kis ennivalót szerez. Először a jobb oldali ffalnál lévő kis faszekrényben kezdett kutatni: a sütemény elfogyott, a kenyér kicsit száraz. Nem kell. A hűtő az ablakkal szemben állt, de kinyitva szinte semmit nem talált benne. Egy tálkát nézegetett, kissé áttetsző falán látszott, hogy tele van.
''Joghurt'' --gondolta, s leemelte a fedőt. Jól tippelt: a fedő alatt kicsit csomós házijoghurt foglalt helyet, a hűtő újabban előjött hibája miatt jégdarabok úszkáltak benne.
Az egész inkább jégkristályra emlékeztetett, mintsem joghurtra, de a melegre való tekintettel ennek most inkább csak örülni tudott.
Kivette a tálat, majd egy másik szekrényben lekvár után nézett: a házijoghurtot magában elég keserkésnek találta, így eper vagy baracklekvárral édesítette meg.
Kiszedte hát a joghurtot egy öblös csészébe, tetejébe a lekvárt, és még egyszer megnézte a kenyeres szekrényt, hátha van benne kifli.
Nem volt. A műzli is elfogyott, reggel ette meg az utolsó adagot, így más után kellett néznie. Nem talált semmi olyat, amit joghurtba tehetett volna, így kicsit finnyáskodva, de magában ette meg.
Hideg volt, jól esett a forró torkának, bár foga néha kicsit belefájdult. Jól találta el a lekvár és a joghurt arányát: sem túl édes sem keserkés ízt nem érzett, csak a híg, jeges joghurtot. Érezte amint lecsorog a torkán, és még a hasát is hűsíti odalenn.
Gyorsan bekanalazta, majd percekig nézte a kiürült tálat. Egy szót sem szólt, most épp semmi konkrétra nem gondolt, ezernyi gondolat kihámozhatatlan lánca kavargott a fejében.
Pár perc múlva felállt, elmosta a tálat, majd az órára nézett: hét múlt. Sokkal.
Korán volt, de nagyon unatkozott már reggeltől fogva, főleg azóta, hogy megjött az iskolából. Nem voltak barátai, nem volt hova mennie, nem volt mit csinálnia. Úgy gondolta, lefekszik. Lefürdött, s közben mindenféle magasztos terveket szövögetett a fejében egy új országról, fegyverekről, szerelemről, sok pénzről, és mindenről, amiről emberek ábrándozhatnak. Felsőbbrendűnek érezte magát a gondolatoktól, képesnek érezte magát mindenre.
Megtörölközött, felvette pólóját, melyben aludni szokott, elment a szobájába, lefeküdt, s közben még mindig a magasztosabbnál magasztosabb és felsőbb célokat szolgáló gondolatokkal játszadozott, de egy ponton elvesztette bizakodását, magába roskadt, s így szólt:
-- Ma sem csináltam semmit... -- Majd mély álomba merült....
tess, ezt most írtam egyből ide ebbe a hsz-be, csak úgy hirtelen... ha ez nem akkor semmi.... -
-
Rive
veterán
válasz
Bencom ™
#914
üzenetére
Nézd. Találomra fellapoztam a topik elejét, és azzal van tele, hogy írsz valamit - kapsz rá kritikát - és nem veszed figyelembe, a következőt megírod ugyanúgy.
Én is abbahagynám a reagálást néhány ilyen kör után.
A folytatás tekintetében pedig tényleg úgy gondolom, hogy legalább egy ideig maradj a nagyon rövid novellák át/ujraírásánál. Hősiesség ellen pedig olyan kiindulási novellát válassz, ami eleve szatíra, abszurd, groteszk. Netán tragikomédia.
[Szerkesztve] -
Rive
veterán
válasz
Bencom ™
#911
üzenetére
Effélére való a fiók hátsó sarka. Ne az írást hagyd, hanem a tápolást.
Azok közül, akik belekóstoltak a fantasy írásba, legtöbben nem könyvvel kezdik, hanem novellák újraírásával. Ezt javasolnám én is. Rövid, max. két oldalas novellák, máshonnan kölcsönzött alapötlettel, karakterekkel. Amikben nincs nehéztüzérséggel felérő varázsló, tíz jedit is irígy búskomorságba ejtő kalandozó. Nincs bene aquir, egész világra kiterjedő összeesküvés, sorsszerűség, démonok.
Na jó, démonok lehetnek. De csak ha nem nagyobbak fél arasznál, és a légycsapó felemelése már dermedt rémületbe ejti őket.
Szóval próbáld meg a 'kisebbik' - valójában pont ez a része a nehezebb! - felét a dolognak, mert anélkül sose jutsz el odáig, hogy érdemes legyen nekiugranod a 'nagyobbik' felének.
Néhány efféle novellával valószínűleg vissza tudod csábítani ide azokat a kritikusaidat is, akik ezen könyved cincálását már megunták...
[Szerkesztve] -
Bencom ™
őstag
Mault, aki a rossz hírt hozza, Shackallor nevelte fel (benne van) ő a kis ''háziállata'' kedvenc gyilkosa, ezért nem ölte meg, csupán elkergette.
az meg, hogy élvezi a fogjai legyilkolását, és hogy ilyen lakomát rendez a ''népe előtt'' az szerintem sokkal inkább ráillik a jellemére, szóval továbbra sem értem, hogy mi bajod van vele? -
Rive
veterán
válasz
Bencom ™
#907
üzenetére
én nem veszekszem ,én vitázom
Az a Shackye, akiről írsz: az veszekszik, hisztériázik az általad írt jelenetben. Shackallor - a MAGUS-fajta - nem nyom olyan fölös dumákat, hogy istenkáromlás, mifene. Ha rosszat mondasz, akkor beszól, majd eltakaríttatja a darálthúst és a halott fejedből szedi ki, hogy akartál-e valami fontosat mondani.
Ami klasszikus félreértés: Krán a MAUS világában nem a gonoszság parabolája, hanem az emberség totális, intellektuális, jeges hiányáé. Az a hisztérikus ideggyenge Shackye ott nem a tizenhármak élére, hanem csak az áldozótőr rosszabbik végére predesztinált.
De aztán tényleg ennyi. Nem vitázom.
[Szerkesztve] -
#908
Steelheart
senior tag
Bencom ™
#901
Steelheart
senior tag
válasz
Bencom ™
#901
üzenetére
Ezzel a hozzászólásoddal magadnak mondasz ellent. A Gyűrűk Ura teljesen egyedi és új világ volt, a régi mitológiára épülve! Milyen siker hasonlítható még esetleg hozzá? Harry Potter, ami megintcsak új kitalálmány. Talán még befér a Narnia és Eragon is, ha nem nézzük a filmeket. és itt nem csak annyiról volt szó, hogy kreáltak egy új rendszerek szerint működő világot, általában valami gyerekkori fantáziából meg olvasott fantasy-könyvekből merítve... Nem akarlak kiábrándítani, komolyan nem. Még előttem is ott van nagy feladat, hogy a másik dimenziót megalkossam a regényembe, mert az eddig kész jelenetek mindig csak a való világban játszódtak. Egy olyan világot kell felépítenem, ami nemcsakhogy nem hasonlít és emlékeztet más fantáziavilágokra, de valahogy kapcsolható a mi világunkhoz. Mert egy fantasy nem abból kéne, hogy álljon, hogy ledobunk néhány hőst egy adott helyre, és akkor harcolják magukat végig - abból csak egy silány PC-RPG lehet max -, hanem a sorok között olvasva saját életünk, világunk fontos mozzanatait kell, hogy fölfedezzük a sima vagy torzító tükörben. A Gyűrűk Urában ez talán jobban így volt, mint a legtöbb mai műben.
-
Rive
veterán
válasz
Bencom ™
#904
üzenetére
Igen jó eséllyel mernék fogadni, sajnos. A témaválasztás maga durva táp.
Nézd, ugyebár arról a nem emberi birodalomról írnál, amiből a másodosztály egyszercsak nekikergette az ötöd és hatodosztályt a korabeli legerősebb emberi birodalomnak. Azért, hogy ne nekik kelljen elvégezni az aprómunkát, mielőtt megmérkőznek a birodalom isteneivel. Mindezt nagyjából azért, mert érdekesnek ígérkezett néhány nagyratörő istent elpicsázni.
Ha efféle elényekről alkotott képedbe belefér egy hiszteroid felhangokkal terhelt veszekedés, akkor vedd úgy hogy nem szóltam -
Bencom ™
őstag
-
Rive
veterán
válasz
Bencom ™
#901
üzenetére
Ide is egy kis belekotty.
létezik valami rendszer ... feljavítani még
Anno elég jól elolvastam mindent a magus-világból. Remélem megbocsátod, ha a tényleges véleményemet írom le. Az, amit a Magus aquirjaiból csináltál, az valami olyan, mint takhadosztály helyett egy marakodó hisztis ovodáscsapat. Szerintem amíg aquir nélkül nem tudsz érdekesen írni, addig ne írj aquirral. Vagy bármi más szélsőséggel. Ne váltsd ki tápolással az írói munkát.
[Szerkesztve] -
Rive
veterán
Kis belekotty.
fantasy elképesztően sok lehetőséget rejt magában mert tulajdon képpen bármit kitalálhatsz benne
Jó fantasyt azért nehéz írni, mert a sok lehetőség a sztori, a karakterek és az írói véna csillogtatása helyett szinte mindig féktelen tápolásban nyilvánul meg. Ott hagytam abba a küszködést az írásoddal, ahogy először befigyelt az angyalkodás. -
#901
Bencom ™
őstag
Steelheart
#900
Bencom ™
őstag
válasz
Steelheart
#900
üzenetére
figy, a gyűrűkura világa nem létezett, mégis mindenki megismerte, mert leírják a könyvben és a filmben egyaránt, mellesleg úgy akarom kiadni, hogy a hátoldalán egy térkép leygen (ynev térkép) szóval lesz segédanag hozzá
ha belegondolsz, a gyűrűk ura sem egyszerü könyv,mégis rengetegen olvasták.
és nem akarok újat kitalálni, pont azért nem, mert szeretem, ha létezik valami rendszer, nem csak elmenni a vakvilágba, létizek már tízezer, köztük rengeteg siléány kitalált világ is nem ezt akarom bővíteni, hanem egy meglévőt feljavítani még jobbra
elég ilyesztően hangzik, ha sikerült kiadni, akkor egy példányra előfizetek 
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Aktív témák
- ASUS TUF FX505DU - 15,6"FHD IPS 120Hz - Ryzen 7-3750H - 8GB - 512GB - Win11 - GTX 1660 Ti - MAGYAR
- Gamer PC-Számítógép! Csere-Beszámítás! R5 3600 / RX 5700 / 16GB DDR4 / 512GB SSD
- GIGABYTE Z390 AORUS MASTER WiFi Alaplap
- GAMER PC! Ryzen 7800X3D / RTX 5070 Ti / 32GB 6400MHz / B650 WiFi / 1TB Gen4 / 750w GOLD! BeszámítOK
- T14 Gen5 14" FHD+ IPS Ultra 7 165U 16GB 512GB NVMe magyar vbill ujjlolv IR kam gar
- ÚJ Asus TUF Gaming F17 FX707 - 17.3"FHD IPS 144Hz - i7-13620H - 16GB - 1TB - RTX 4060 -3 év garancia
- HP EliteBook 840 G7 i5-10210U 16GB 256GB 1 év garancia
- 0perces !Samsung Galaxy Book5 Pro 360 2in1 Core Ultra 7 256V 16GB 1TB 16" WQXGA+ AMOLED TOUCH 1évgar
- BESZÁMÍTÁS! Gigabyte Z790 i7 14700KF 32GB DDR5 1TB SSD RTX 4070S 12GB Be Quiet! Pure Base 501 750W
- Gamer PC-Számítógép! Csere-Beszámítás! I5 12400F / RTX 3070 8GB / 32GB DDR4 / 1TB SSD
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest