Új hozzászólás Aktív témák
-
#16939776
törölt tag
Abban az esetben, a hálózat fázisa a tápegységen feljelölt fázissal van összekötve.
Azon a síkon elindítható a gondolatmenet, hogy a 230V-os hálózati táplálás nem egy szimmetrikus, földfüggetlen megoldás.
A fogyasztónál rendelkezésre áll: egy földelés (0V)(a magyarázathoz a referencia), van egy stabilnak tekinthető Nulla (~0V) és van egy Fázis, ami -340 és +340V közötti csúcsérték között táncol.
Az első állomás a kapcsoló és a biztosíték esete: Alap tételnek tekinthető, hogy a biztonságos üzemelés szempontjából a biztosítékot a valódi fázis ágba kell kötni, mivel csak ekkor véd a Fázis vezető föld-zárlata esetén.
Ezek közül az első, mivel egy mechanikus elem, felmelegszik/lehűl illetve a feszítő rugó ellenében még mozogni is képes annak a kontaktusa, mechanikai rezonanciái vannak stb. Amint a rajta áthaladó áram megfelelő sebességgel változik, dinamikus hatást fejt ki a szerkezetre, így az közvetve változtattatni képes a kontaktusok ellenállását.
Biztosíték: ez egy vékony huzal darab, aminek ellenállása és induktivitása is van, valamint mivel nincs a szál megtámasztva, a rajta áthaladó áram dinamikus hatására még a szál is mozog/rezeg az üvegcsőben.
Ezek a tulajdonságok akkor válnak érdekessé, amikor kiderül, hogy a tápegységen belül lévő, tároló kondenzátorból, a működés közben elhasznált töltés, elég rövid idő alatt pótlódik a hálózatból. Ez az intervallum lehet az, amíg a hálózati feszültség pillanatnyi értéke nagyobb mint a kondenzátor kapocsfeszültsége, szóval a töltő áram ami a kapcsolón és a biztosítékon átfolyik, csak szakaszosan van jelen, és ezek még reagálnak erre a lökés szerű terhelésre egyszer egy feszültség eséssel, amit a belső ellenállásuk okoz, és valamilyen non lineáris/zaj jellegű termékkel, amit az egyéb, bonyolultan leírható tulajdonságaik.
Egyik esetben (L-L eset) a hálózati feszültség lesz kevesebb ezzel a tüskével, de ez kit érdekel, hisz a puffer kondenzátor megeszi, áthidalja, mivel annak a másik lába - egy diódán a négyből - a stabilnak nevezhető nullára van kötve amíg töltődik?! - a másik esetben (L-N) (a kapcsoló+biztosíték a nulla körben) a tápegységnél (egyenirányító hídnál AC oldal és DC oldal) a nulla potenciálja emelkedik meg ezzel a tüskével, a Védőföldhöz viszonyítva.
Itt már elgondolkodtató, hogy mindegy-e a tápegységnek, hogy a hálózat felöli egyenirányítás utáni DC-vonal GND-je, a stabilabb nulla potenciál közelében tartva érzi-e jobban magát, vagy úgy, hogy ezekkel a feszültségcsúcsókkal az esetlegesen modulálva van?
Másik ok, ami a hallható eltérést eredményez a csere, az a hálózati részen lévő kerámiakondenzátorok jelenléte. Amelyek igen kényesek, minden változásra (hőmérséklet, feszültség, mechanikai hatások), és ezen felül még a szerkezetük lassú regenerálódásával "emlékeznek" is ezekre a behatásokra, röviden változatos módon torzításokat termelnek.
Ilyenek lennének az "Y" kondenzátorok a hálózati szűrőben, ami a tápegység felől érkező RF-et vezeti le a Föld felé, illetve azok, amit a nagyfeszültségű vagy a kisfeszültségű DC sín GND-jét köti össze a Védő földel, ill. van ahol, - pl.: védőföld nélküli berendezésekben - a nagyfeszültségű és kisfeszültségű GND sínt kötik össze ilyenekkel!
Ezeknek a kapacitásuk bizonyos mértékben feszültség függő, pl.: a hálózati részen levő "Y" kondenzátorok közül a dugó bármelyik állásban, csak az egyik van kitéve feszültségnek, a másik ~0V-on van. Ha te megcseréled a dugót, nagyon hosszú idő, amíg magához tér és stabilizálóik annak a paraméterei, ami addig "nem volt feszültségnek kitéve".
Továbbá a Védőföld - DC sín, és és a DC sínek közti kerámia kondenzátorok esetére visszatérve: ezek pl.: biztosítékon és kapcsolón keletkező feszültség tüskéket és zajt természetükből fogva átvezetik a GND-re, hozzáadva saját karakterüket, ezzel az már benne van a tápegységben (mozgó referencia pont), illetve a védő földelés nélkül, DC sínen keresztül még a táplált készülék is ki van neki téve neki.Ez remélem ez a két egyszerű példa érzékenyítésre éppen megteszi.
[ Szerkesztve ]
-
válasz #16939776 #101 üzenetére
"Itt már elgondolkodtató, hogy mindegy-e a tápegységnek, hogy a hálózat felöli egyenirányítás utáni DC-vonal GND-je, a stabilabb nulla potenciál közelében tartva érzi-e jobban magát, vagy úgy, hogy ezekkel a feszültségcsúcsókkal az esetlegesen modulálva van?"
De hát a Graetz-híd lényege pont az, hogy tökmindegy melyik a fázis és a nulla, s mindkét oldalról töltődni fog a kondenzátor. Pontosabban a hullám pozitív és negatív felét is használni fogja.
"Ezeknek a kapacitásuk bizonyos mértékben feszültség függő, pl.: a hálózati részen levő "Y" kondenzátorok közül a dugó bármelyik állásban, csak az egyik van kitéve feszültségnek, a másik ~0V-on van"
Én úgy tudtam, hogy a kondenzátor két felén eltérő potenciál szokott lenni, és azok között van a feszültség.
[ Szerkesztve ]
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
#16939776
törölt tag
A puffer kondenzátoron pontosan ugyan az a feszültség lesz, csak a védőföldhöz képest nem.
Amiről ott szó van kondenzátorok, azok a föld-fázis és föld-nulla között vannak, míg az első kap polarizáló feszültséget 0V vs. -340V...+340V addig a másik 0V vs. ~0V nem.
#103: Galvanikusan leválaszt a transzformátor. De elvárás hogy az AC-t át azért kell vinnie, az impulzus szerű áramot meg annak lehet tekinteni. Illetve ha legyártva úgy van, hogy egymásra kerül a primer/szekunder, a megfelelő szigetelőréteg közbeiktatásával, akkor a két tekercselés között még kapacitás is van, ami szintén átviszi az AC-t, ha az elég fürge. Az impulzus szerű feszültségváltozást a két tekercselés között, meg tekintsük annak.
[ Szerkesztve ]
-
válasz #16939776 #105 üzenetére
"A puffer kondenzátoron pontosan ugyan az a feszültség lesz, csak a védőföldhöz képest nem."
Ennek a mondatnak se füle se farka. A védőföldet a tápegység negatívjával szokták összekötni, de amúgy lehetne a pozitívval is. Vagy semmivel sem, így a tápegység kimenete lebeg, mert ugye adott a galvanikus leválasztás. Emiatt semmi értelme a védőföldet idekeverni.
"Amiről ott szó van kondenzátorok, azok a föld-fázis és föld-nulla között vannak, míg az első kap polarizáló feszültséget 0V vs. -340V...+340V addig a másik 0V vs. ~0V nem."
Na, itt a probléma: hogy polarizálná kondenzátort, hogy ha másodpercenként 50 alkalommal egyszer az egyik irányból, egyszer a másik irányból tölti fel és süti ki? Ha egyenáram alatt lenne, akkor lenne ez igaz. Már ha ez a "kondenzátor polarizáció" létező jelenség.
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
#16939776
törölt tag
Gyak. eddig minden egyes sarokpontot figyelmen kívül hagytál, amit eddig leírtam. Szerintem ezt azért, mert nem tudtad, hogy az mit jelent, mert különben nem egyszerűsítettél volna nagyvonalúan mindennel így.
Valamint csak a hajlandóságot nem láttam arra, hogy megpróbáld legalább elképzelni: az áram nem csak két összeérintett fém darab között folyhat keresztül.
Én meg itt, ennél sokkal összetettebb dologról próbálok fecsegni, ami feltételezné, hogy tudsz rendszerben gondolkodni, és rendszerek (itt legalább 3, aminek a közepén a táp van) közti kapcsolatokat átlátni, mert itt egy ilyesmi problémáról van szó. Röviden: most nagyon nem az egyes alkatrészek /kitalált vs. valós/ tulajdonságairól kellene beszélgetünk.
Ezek a reakciók számomra azt jelzik, hogy valamit nagyon nagyon rosszul, vagy haszontalant csinálok, szóval nagyon értékelem az eddigi fáradozásod, türelmed, de irány vissza sörözni! -
válasz #16939776 #107 üzenetére
Jó, látom, ha már a szakmai érvek nem mennek, akkor megint jössz a személyeskedéssel, semmitmondással, tereléssel. Mint pl:
"Valamint csak a hajlandóságot nem láttam arra, hogy megpróbáld legalább elképzelni: az áram nem csak két összeérintett fém darab között folyhat keresztül."
Mindössze csak a transzformátorról beszéltünk itt neked ketten is, ami pontosan így működik.
Jó sörözést.
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
#16939776
törölt tag
Szerintem ott van ez az egész mögött a baj, hogy az elméleti szinten tanult és még az eltelt idővel tovább is egyszerűsödött "transzformátor" - de lehet ez bármilyen másik alkatrész - gyakorlati megvalósítása egyéb tulajdonsággal is bír, mint az amit a 8. osztályos fizika tankönyv fontosnak tartott megemlíteni róla (ha jól tudom az foglalkozott vele először). És itt a "szerintem a transzformátor", "szerinted a transzformátor" csap össze, úgy hogy produktív beszélgetés helyet folyamatosan azzal kell megküzdeni, hogy ki hogy értelmezi a dolgot. Légszíves fogadd el, hogy így ennek az égvilágon semmi értelme. Belátom az én hibám, hogy nincs türelmem ehhez, legyen ennyi elég. Köszi!
[ Szerkesztve ]
-
#16939776
törölt tag
válasz #16939776 #109 üzenetére
Amúgy rossz a helyzetfelismerés, mert nem a transzformátorról beszélgettünk, hanem még mindig a tápegység fázis kérdésről, csak csináltunk egy hatalmas kitérőt az alkatrészek közé, abban a reményben, hogy látni lehet majd, hogy a bemenetnek van ráhatása a kimenetre. Amivel talán értelmet nyert volna az a megállapításom, hogy miért baj az, hogy a táplálás nem földfüggetlen és szimmetrikus.
Erre beleugrottunk a közepébe és el is akadtunk a transzformátorban, ott, hogy az bizony nem visz át zajt, mert galvanikusan leválaszt.
Csak azért írtam még ezt le, hogy érezd hogy mennyire komolyan beleköptél a levesembe, és mennyire messzire jártunk a céltól, amit kitűztem. -
válasz #16939776 #110 üzenetére
"Erre beleugrottunk a közepébe és el is akadtunk a transzformátorban, ott, hogy az bizony nem visz át zajt, mert galvanikusan leválaszt."
Nem, ilyet senki sem mondott.Azzal a kijelentéseddel van probléma, hogy nem talál össze a fázis a fázissal a kapcsolóüzemű tápegységben.
[ Szerkesztve ]
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
#16939776
törölt tag
Mert akkor van ez a probléma, amit pár hozzászólással hamarabb leírtam. Azért a kapcsolóüzemű tápegységgel példálóztam, mert annál sokkal könnyebb a gyakorlatban ezt tetten érni.
Aztán azt is leírtam hogy a hálózat fázisa és a tápegységen feljelölt fázis-ról van itt szó, azoknak az összetalálásáról.
Majd jött az a rész ahol elengedted a problémát és neki mentünk szavaknak, én meg próbáltam kontextusban tartani a dolgot..Már hogy a viharba ne, a #103-ban a kolléga állítja, hogy hülyeség az egész, mert adott a transzformátornál a galvanikus leválasztás.
Nem tudok egy lépést sem tenni, ha ennyire erősen fogjátok a prekoncepciót magatok elé tartva, és meg sem próbáltok mögüle kinézni. (sajnálom)
[ Szerkesztve ]
-
plömplöm
őstag
nekem egyszer egy cimborán azt találta mesélni, hogy az egyébként full digitális házimozi kivetítő rendszerében egy hozzáértő tanácsára kicserélte a projector tápegységét, és "szemmel láthatóan" szebbek lettek a piros színek. nem kérdeztem vissza, csak elismerően bólogattam, pláne, mikor azt is elmondta, hogy a szakértőtől mennyiért vásárolta meg az adott tápegységet. ezt most ide kapcsolódónak éreztem beírni, köszönöm a figyelmet.
All systems gone! Prepare for downcount! 5....4....3....1! Off blast!
-
#16939776
törölt tag
válasz plömplöm #113 üzenetére
Képzeld el, hogy mi történik, amikor csak a fáradt kondenzátor parkkal rendelkező tápegységet kicserélsz egy ugyan olyan rev. de új kondenzátorokkal felszerelt tápegységgel.
És ehhez mérten arányaiban mi történhet, ha a készülék gyári tápegységét kicseréled egy teljesen más technológiákat használó tápegységre, ami nem csak a szükséges minimumot hozza zajban, stabilitásban, amit a gyártó belőtt az adott készülékhez/árkategóriához.Attól hogy "full digitális" változás tényét illetve lehetőségét illene ízlelgetni, a mértékét, irányát megmondani már mocsaras. Az hogy látja/nem látja, átbaszták/nem baszták át vele, az meg kívülről egyéni mérlegelés kérdése, ebbe meg szimplán nem szabad bele menni.
[ Szerkesztve ]
-
válasz #16939776 #112 üzenetére
Nem, te elektronikai szempontból magyaráztad, a #101-ben olyan badarságokat hordtál össze, hogy a pufferkondinak nem mindegy, hogy a fázisról vagy a nulláról töltődik.
Nem, a #103-ban csupán arról van szó, hogy a galvanikus leválasztás miatt a szekunder tekercsen már nem értelmezhető az, hogy fázis meg nulla.
Itt nem azzal van a probléma, hogy azt állítod zajosabb egy tápegység, ha fordítva dugod be. Hanem azzal, amit ennek okaként írsz le, ráadásul abból az is következne, hogy minden tápegység zajosabb fordítva bedugva.
[ Szerkesztve ]
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
-
TomMusic
őstag
Igazából akkor dőlne el a dolog, ha erről készülne egy hiteles mérési jegyzőkönyv. Addig ez csak filozofálgatás.
Ami zaj szerintem megjelenik egy audio eszköz kimenetén, az a szekunder oldal által termelt zajból tevődik össze. Az Y kondi pedig inkább azt a célt szolgálja, hogy visszafelé a hálózatba ne termeljen annyi zajt az eszköz.
Bár ez utóbbiban nem vagyok biztos.Állítólag az egyetemen töltött évek a legszebbek. Ezért a képzési időt próbálom a lehető leghosszabbra nyújtani.
-
-
TomMusic
őstag
-
#16939776
törölt tag
Bemásolhatnám ide azt amit a #109 ben írtam.
Amúgy a fogattatást látva, nem ragaszkodok görcsösen az igazamhoz. Meg fogok tudni úgy is nyugodtan halni, hogy ma nem csalogattam át a tevét a tű fokán, pedig mindannyian jót derültünk volna, ha ez sikerül..
Ha hozol egy nagyobb tűt, vagy egy kisebb púpú tevét, azért lehet holnap mégis megpróbálom, mert bevallom nagyon szeretem a lehetetlent közelítő kihívásokat, már, ha van annak értelme.#119
TomMusic: Én is az 50/100Hz-et a keresném zajspektrumban, illetve a tápegység impedancia menetében, ill. 100K-1MHz körül keresném a kerámia kondenzátorokat, ha a jelenleginél egy ici-picit jobban érdekelne, hogy néz ki mérve a dolog.
Ha érdekel a kerámia kondenzátoros dolog, érdekeség gyanánt lehet méricskélni, hogy miket termel még rá a hálózati feszültségre, azzal hogy az átpolarizálódás közben változtatja a fizikai méretét és így a kapacitását is. De ezt nem tőlem hallottad. -
#16939776
törölt tag
Akkor fordítok: Ha én még mindig úgy látom, hogy nincs értelme, mert terméketlen talajra hullana a mag. Akkor ezt nem érezhetem elég erős indoknak arra, hogy ne csináljuk ezt egymással?
Én neki futok még egyszer, ha garantálod azt, hogy az nem lesz elvesztegetett idő az életemből, egyelőre erre nem látok erre biztosítékot, ezért tűnők ennyire szkeptikusnak az invitálással kapcsolatban.
Amúgy szerintem ennek már semmi köze a témához, és te vagy a házi gazda, nyugodtan mehet off-ba vagy törlésre az egész f@sz-méregetős rész, mert remélem, hogy a közönség már megkapta amiért jött. Meg lehet szerintem ezt máshol, nyugodtabb körülmények között, oldottabb hangulatban is beszélni.
[ Szerkesztve ]
-
#16939776
törölt tag
-
#16939776
törölt tag
Akkor erről beszélgettünk eddig "mellé":
Nagyvonalúan megengedtem magamnak, hogy azt a pillanatot örökítettem meg, amikor a puffer kondenzátor kapocsfeszültsége 270V, és a hálózati feszültség pillanatnyi értéke pontosan annyival nagyobb nála, hogy az pontosan 10A-el tölti a kondenzátort.
A másik engedmény magam felé az volt, hogy egy darab ellenállással jelöltem a kapcsoló, biztosíték, NTC stb ellenállását, amit fix 1 Ohm-nak vettem, amin a 10A töltő áram 10V feszültség esést okoz.
A rajzon szereplő zárójel nélküli feszültség értékek, a 270V-os kapocsfeszültségre éppen kisült kondenzátor, 10A-el történő töltésének első pillanatához tartoznak(megörökített pillanat), a rajzon minden egyes érték a Védőföldhöz/Nullához képest van feltüntetve!
A zárójelben szereplő érték az előző félperiódusban elért csúcs értéke annak a pontnak (HV GND BUS), amit úgy számoltam ki, - szintén engedménnyel a pontosságra - hogy, a hálózati feszültség csúcsértéke (340V), vagy ehhez, vagy a 0V-ból "mínuszoltam vissza" azt az (1 Ohm*10A-t) ami a kapcsoló, biztosíték, NTC stb. komplexumon esik, valamint az 1 db soros dióda nyitófeszültségét (0,6V). Valamint azt is feltételeztem, hogy nem tud feltöltődni csúcsértékre a pufferkondenzátor, valamint nincs neki belsőellenállása, ami miatt ez a kettő korlátozná a töltő áramot a hálózati feszültség csúcsértékének közelében.
Abban a pillanatban, amikor megindul a töltési szakasz, annak a két (nem zárójeles és zárójeles) feszültségnek a különbsége veszi igénybe a transzformátor szigetelését és a primer és a szekunder közötti kondenzátort (lásd a rajzon).[ Szerkesztve ]
-
#16939776
törölt tag
válasz #16939776 #130 üzenetére
A poén ugye az, hogy L "N"-nél mindkét félhullám (+/-) esetben 20,6 ill. 20,4V-al nagyobb a feszültség lengés a HV GND sínen, mint az L "L" esetben!
Amit, ha feltesszük, hogy a kondenzátor + tekercselés kapacitása a ~300V lengésből valamekkora áramot át is enged a táplált készülék GND-jére, és még feltételezzük azt is, hogy a nagyobb feszültség lengés, nagyobb áramot hoz létre a kapacitáson keresztül, akkor bebizonyítottuk, hogy nagyobb a tápegység zaj kerül a táplált készülékbe, azáltal, hogy ha nem az L "L" bekötést alkalmazunk.
Annyit fűznék még hozzá, hogy a HV GND sínen ül a tápegység vezérlő/meghajtó IC-je is, ami hátrányosabb helyzetbe lett ezáltal hozva, és ez valószínű a pozitív ágon is meglátszik, amit az szabályozni igyekszik.Szívesen.
-
dabadab
titán
válasz #16939776 #74 üzenetére
Ha még "nem hiszel benne", próbáld ki bármelyik modern hangú szintetizátoron, ami kapcsolóüzemű táppal van ellátva.
Ha nem talál össze a fázis a fázissal, egyrészt nem lesz a billentésnek semmilyen atack-ja, másrészt annyira különbözővé válik az egyes hangszínek hangerőérzete, hogy folyamat masszírozni kell a monitor hangerőt, amúgy meg nem. Fordított fázis->szopás.A puding meg az evés.
Van egy Waldorf Blofeld (modern hangú szinti kapcsolóüzemű táppal). Felvettem vele ugyanazt háromszor, kétszer ugyanolyan állásban volt a tápkábel, egyszer megfordítottam, ez lett az eredmény:
[link]Kérdések:
1. A három közül melyik a "kakukktojás"?
2. Ezt miből lehet észrevenni?
3. Melyik a tápkábel helyes állása?DRM is theft
-
válasz #16939776 #130 üzenetére
Ne haragudj, de itt azért vannak bajok. Olyan apró részletekről beszélsz, hogy a trafónak is van kapacitása, miközben a rajz alapján nem sok fogalmad van egy olyan alapvető dologról, hogy egy tápegységben a transzformátor hol szokott lenni és hogyan kell bekötni.
De ha meg mindezt félretesszük, akkor itt most azt akarod mondani, hogy a kapcsoló, biztosíték, stb. az fixen az egyik oldalon van, s ez az aszimmetria okozza a zajt?
[ Szerkesztve ]
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
Na erre kíváncsi leszek!
Erről jut eszembe, hogy egyik ismerősöm is zenél, analóg szintetizátorokat használva. De a digitalizálás során a bemeneten mindig volt egy magas frekvenciás zaj, konkrétan halkan sípolt, cicergett a háttérben. Kérdeztem tőle, hogy ez mi ez. Erre azt mondja, hogy ez mindig is ilyen volt, ez van, ennyit tud a technika. Mondom, ez nem létezik, valahol valami nagyon el van cseszve. Próbáltam neki debuggolni, de sehogy sem sikerült megszüntetni. Azóta eltelt jó pár hónap, s egyszer csak ír, hogy megoldódott a probléma: el volt cseszve a lakásban a villany, szétégett kábel, stb., elvileg nem is kellett volna áramnak lennie, de valahogy mégis volt.
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
#16939776
törölt tag
Ha észre nem vetted volna, az egy szándékosan leegyszerűsített rajz, amin csak az az út van szemléltetve, amin a generátortól földjétől, a fogyasztóig a GND eljut, a tápegységen keresztül.
Mindezek után "szakmai alapon" annyit tudsz felbüfögni, hogy fogalmam sincs, hogy kell bekötni a transzformátort.?!
Kérem szépen, Te hiányoltad innen a szakmai vitát, de egész eddig a kötözködésen kívül az ég világon semmit sem csináltál érte.
Remélem már mindenki biztos lehet benne, hogy Te vagy az akadálya annak, hogy itt szakma vita nem alakult ki!
Én ezt már annyi féle képen leírtam, lassan, szépen, tagoltan. De nem vagy még annyira sem érzékeny, hogy ezt időben észre vetted volna. Ugye azt is jeleztem így a végjáték előtt, hogy ezt ne csináljuk egymással.. De te ragaszkodtál hozzá..Én egy kicsit mégis élveztem, hogy sikerült "A problémát" feszínre hozni, mert:
Alkalmat adott számomra, hogy megemlíthessem, hogy mennyire visszataszító, hogy a saját magatok által melegen tartott f@szságokon elhahotázgatok, és azért gyűlik össze újra és újra a "kis csapat" - a tudás katonái, mint te -, hogy bármiféle mérhető/látható eredmény FEJLŐDÉS elérése nélkül ezt itt megtehessétek.
Sőt ha jönne valaki, aki mondana valami számotokra újat, azt erőből megrohamozzátok "vegytiszta szakmai" alapon, és - talán - csodálkoztok azon, hogy nem jön ide senki szívesen, új gondolatokat osszon meg..Akinek nem inge...
Ezt a "gyomrost" rajtad keresztül vittem be most, mert te voltál a legyengébb láncszem. Sajnálom, csak egy eszköz voltál ahhoz, hogy demonstráljam a helyzetet és leírhassam ezt a konklúziót.
De nem kell ezért csüggedni, hétfőn új nap jön. Tele, eddig soha nem látott, régi-új lehetőségekkel.
[ Szerkesztve ]
-
#16939776
törölt tag
Én meg azt sajnálom, hogy nem értelmezed amit írok, nem gondolkodsz rajta, és nem válaszolsz rá. Egy vitához két aktív fél az optimális, ha nem veszel részt benne, akkor csak elfilozofálgathatok magamban. De azt figyeltem meg eközben, hogy itt valahogy olyan érdekes az akusztika, hogy a virtuális falak visszhangozzák egyes szavaim ellenkezőjét.
Azóta rájöttem, hogy ebbe a visszhangba összesen 5 szó-reakció kapcsolat van beprogramozva, és egy kicsit már unalmas.De váltsál preset-et és nyomjál valami szakmai szöveget, hátha beindul a hangulat.
[ Szerkesztve ]
-
#16939776
törölt tag
Nahát.
A kapcsoló-biztosíték-termisztor ott léte és a megtáplálás aszimmetriája (a generátor egyik végének a leföldelése) okozza a + zaj kialakulását.
A hőskorban, többen használtak a hifi rig-jük előtt 1:1-es "biztonsági leválasztó transzformátor"-t, amin a primer és a szekunder külön, elválasztott csévetestre van tekerve, a vasmag le van földelve. Ami egyszer megszüntette a "generátor" aszimmetrikus földeltségét, szimmetrizálta a következő készülék megtáplálását, másrészt nem volt tovább kapacitív csatolás ami a hálózati RF zajt át vitte volna a készülékre, mert a vasmag nem volt olyan gyors, hogy azt lekövesse.
Ezzel ma az lenne a baj, hogy a leválasztó transzformátor vastag lemezekből épül így a "frekvencia átvitele" "belső ellenállása" kis teljesítménnyel terhelve olyan 10Hz és 500-1KHz között OK, alatta fölötte elindul az ég felé az impedancia.
A kapcsoló üzemű tápegység meg akkor működne faszán, - ugye ez már tudott, hogy impulzus szerű áramokat vesz fel a hálózatból -, ha a hálózat 0Hz-és 1Mhz között közel lineáris, állandó és alacsony impedanciát mutatna, akkor az egészen jól meg tudja támasztani a bemeneten keresztül a tápegység kimenetét, az az a táplált készüléket.
Erre ma úgy van lehetőség, ha DC-ról táplálod a kapcsoló üzemű tápegységet, és erre egy külön rendszert állítasz fel, ami 3 fázisú egyenirányításból, egy elég nagy kondenzátor pakkból és egy lineáris stabilizátorból(más is lehet) elő állítja a DC 400V-ot.
DC-vel nem lesz ekkora lengés a készülékben lévő tápon a DC sínen (30-50V körül), gyakorlatilag töredéke lesz a zaj, amit a tápegység bármelyik irányba kibocsájt.
Másik módszer ami ugyan kompromisszumosabb, de AC-n is működik és bizonyított már: Hogy a biztosíték termisztor kapcsoló-t elhagyod, helyettesíted egy jobb minőségű kerámia 5-10 Ohm-os ellenállással és egy ezüst kontaktusos hermetikus relélével, ami rövidre zárja az ellenállást, ha a tápegység kimenetén beállt a névleges tápfeszültség.Ezek igen "vad" dolgok kommersz gyomorra, de ésszel meg lehet ugrani bármelyiket, csak tudni kell, h. mit miért csinál az ember.
[ Szerkesztve ]
-
#16939776
törölt tag
1.: C a kakukktojás, mert az meg van kompresszálva.
2: Befelé a térben nincs mélysége az effektnek, illetve hibás, mert bele akad a mély hangokba. Legalább egy felül áteresztő szűrőt kellett volna alkalmazni, és nem ennyire összetaposni, ahhoz, hogy ízléses legyen.
3: "B" a helyes fázis. Itt az effekt térben beljebb, időben hátrébb van mint a zsíí.
Fürgébb az egész, van értelmezhető mély-közép, és nem utolsó sorban határozottan megvan minden egyes billentés és a felengedés, után ezeknek a hangoknak a lecsengése külön külön követhető.
Mondhatnám, hogy le tudnám rajzolni egymás mögött a rétegeket ha akarnám, le tudnám centizni a méreteket, távolságokat.Remélem ez a meg fejtés volt felírva a kis papírodra.
-
dabadab
titán
válasz #16939776 #143 üzenetére
Oh, tényleg, ezt elfelejtettem:
Az A és a C volt ugyanazzal az állással, a B fordítva.
Semmi posztprocessz, kompresszió, egyéb nem volt, sequencer hajtotta a szintit, a szabadonfutó oszcillátorok meg a randomgenerátor az, ami okozhatott az egyes felvételeknél különbséget a hangban.
DRM is theft
-
#16939776
törölt tag
-
Rayyy
senior tag
Szavazás... ikszelje be a helyes választ:
▭ dabadab elcsalta!
▭ igyunk sört!
Egyébként én is a C-re tippeltem.[ Szerkesztve ]
Minden a legnagyobb render!
-
#16939776
törölt tag
Azt a tartományt ami megjön a B-n, 3 sec-nél, azt mély-középnek hívják, azért nehéz felismerni, mert manapság ritkán látjuk szembe jönni..
Ha nincs olyan cuccod, ami ezt visszaadja, akkor a többi tartomány tisztaságának a kárára megy, hogy "megvan". A tér-nem-vissza-adás is ugyan ide vezethető vissza, oda, hogy a hangszóró kalimpál, nem csillapítja semmi és nem ad igazi hangérzetet, mert mondjuk túl kicsi hozzá a membrán felület és kevés hozzá az erősítő teljesítmény, hogy a membrán-sebességet biztosítsa hozzá.Aztán persze ízlés kérdése is, hogy kinek tetszik jobban a búú-zsíí és kinek a gyomor-forgató tempójú , fent-lent tiszta, kerekített hang. Gyakorlatban ez lenne a meggyőző, energiadús hang, ezt lehet felhasználni akár live, akár stúdió körülmények között.
Az "A"-nak kifelé van tere, de a búgás és a zsíín kívül semmi infó, a "B"-nek befelé van tere és szerintem rendben van az információ mennyisége ill. a Mély-közép-közép-magas tökéletes egyensúlyban van, és kerek a hang. A "C"-nek nincs semmi tere, lapos mint egy deszka de legalább minden előre van tolva. ha elhinném hogy ez így ok, nincs kompresszálva, de még mindig megvan a probléma, hogy nem maradt rajta mit összenyomni, elhiszem hogy "szól rajta valamilyen oszcillátor", azért ilyen, de gyakorlati értelemben: minden szempontból szar/használhatatlan mint alapanyag.
Sajnos ezen kívül nincsen mit rágni ezen a csonton, én csak azt nem tudom elfogadni, hogy itt a "szar" a jó, illetve "a jónak" van kikiáltva a szar.
Biztos úgy van ahogy állítja dabaddab, csak mivel 2008 óta live-ozok, 2010 óta fejlesztek tápegységeket, AD/DA konvertek táplálását, 2015 óta foglalkozok vintage berendezések restaurálásával, eredményesen, így egy picit nehéz szó nélkül hagyni.
Múlt hónapban fejeztem be pl.: egy Amec 64 csatornás stúdió pult restaurálását/üzembe helyezését, igazi stúdióban, igazi akusztikával, igazi stúdió eszközök között.
És Itt már nem lehet mellé beszélni, ezeken keresztül minden szar hallatszik. Ezek milliós dolgok, nem játék hangszerek, játék outboard-ok, meg íróasztal szélére tett, játék monitorok..
Én meg csak annyit csinálok, hogy szétszedem és összerakom újra, jól. És ettől, 2x lefossuk a bokánk majd széles mosollyal röhögünk azon, amit hallunk utána.Szóval egy kicsit szkeptikus vagyok, és nem véletlen volt AKKORA a pofám, amekkora..
Részemről ezután nincs már többet mondanom, mindenki azt gondol rólam, meg a kialakult helyzetről amit akar.[ Szerkesztve ]
-
dabadab
titán
Itt azt hiszem elkél némi pontosítás, mert félreérthető volt, amit írtam:
A tápon egy IEC C7 csatlakozó van, egészen pontosan nulla jelöléssel arra vonatkozóan, hogy melyik lenne a fázis és melyik a nulla - szóval a "fordítva" az nem valamiféle ideálállapothoz képest van fordítva, hanem egyszerűen ahhoz képest, ahogy addig volt.
Szóval az biztos, hogy Duracell eltalálta, hogy melyik volt "másképp" (bár erre persze volt 33% esélye sima tippelésnél is, ez a teszt gyengesége), arról nem tudok nyilatkozni én sem, hogy melyik lenne az elvileg "helyes".
DRM is theft
-
#16939776
törölt tag
Akkor rendben vagyunk. De azért hagyjuk meg a számszerű lehetőségét annak, hogy "csak szerencsém volt".
A következő tesztet, csináljuk meg úgy, hogy olyan környezetet választasz hozzá, ahol van földelés is!, és ténylegesen lehet is azt indikálni, hogy a gyártó által favorizált táp bekötéssel megyünk-e, vagy nem. Az hogy én megmondom melyik a jó, az nem "referencia".. (De.)[ Szerkesztve ]
-
zseko
veterán
válasz #16939776 #151 üzenetére
Hát én ezekhez nem értek. Én csak annyit hallok, hogy a B az másképp szól, számomra tompábban, a másik kettő jobb nekem hallás alapján. De csak egy kukázott 2.1-es valami van a pc-re kötve persze. Mindenesetre tetszik a hangzása, nekem jó hallgatni, némelyik zenénél kimondottan, nem fárasztó, egy adott hangerőn. Fölötte egy semmilyenné válik a zene, bár ez lehet lelkiállapot kérdése is már inkább
HR24.hu
-
#16939776
törölt tag
Vissza utalva:, mivel ennek a Bú-csí megy faszán, ezért a Bú-csí tartományban információt hordozó zenét találtad megnyerőbbnek.
Az átlag 2.1-nél a "nagy hangszóró" Kb.: 100Hz alatt, a kis-hangszóró 800Hz felett erős, a kettő közötti tartományban meg ezek a problémái vannak:
Egyrészt a kishangszóró nem érzi jól magát 100 és 800Hz között. Itt van az emlegetett "mély-közép", másrészt a nagy és a kishangszóró között van egy random távolság, ami azokat a frekvenciákat kuszálja össze, amik a hangváltás miatt különböző arányban, de mindkét hangszóróból egyszerre szólalnának meg. Mivel képtelenség, hogy a különböző távolságokban levő hangszórókból azonos fázisban jussanak el a füledig ezek, így a 100-200Hz közti tartományban (mély-közép alsó része) szinte, biztos hogy teljesen inkonkrét, hullámos lesz a két hangszóró produkciója.A hangerő kérdése meg az, hogy mennyire lesz domináns, és mennyi ideig szól az az egy hang, amire a bú doboz képes, és a kis hangszóró, mennyi információt és milyen minőségben képes vissza adni a 800Hz feletti tartományban, amikor az az életéért küzd..
A legjobban azzal jársz, ha a bú doboz tetejére rakod a két kis dobozt, és a bú dobozt forgatod körbe, addig hogy az a legkevésbé zavarja, mossa össze a hangképet.
Ha külön lehet a "2" hangerejét állítani, akkor az kopp. és a ".1"-et csak annyira add fel, amennyi az ének, basszusgitár érthetőségéhez feltétlen kell, cél, hogy ezek jól elkülönüljenek egymástól.
Ha vezetékes csatlakozású a "2" akkor a bú-hoz képesti fázisukkal lehet játszani, hogy mikor érzed egyenletesnek a 50 és 400Hz közötti tartományt, és megérkeztél ahhoz a ponthoz, amit ebből max. ki lehet hozni.[ Szerkesztve ]
-
#16939776
törölt tag
válasz #16939776 #155 üzenetére
Ha úgy nézzük, akkor ez is egy "nagy-hangszóró kis-hangszóró" kombináció,
De:
-Adott az előlap méret, ill. adott a hangszóró felület és az erősítő teljesítmény a megfelelő membrán sebességhez, egyszerre.
-egészen fent, 410Hz-nél van a váltás.
-a közép hangszóró kapott egy impedancia illesztő elemet "Waveguide"-ot, ami csillapítja a membránt, ugyan akkor segít növelni a hangsugárzás hatásfokát, egészen onnan, ahol az belép.
-fix a távolság a két hangszóró között, és megvan határozva az hallgatási sík és optimális távolság, így oda a két hangszóró fázismenetét már "könnyű" összefésülni az aktív hangváltóval.e.:[link] (nem a szöveg a lényeg. )
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- Musk szerint már jövőre itt vannak a Tesla Optimus humanoid robotok
- Facebook és Messenger
- Kés topik
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Milyen notebookot vegyek?
- World of Tanks - MMO
- Samsung Galaxy Felhasználók OFF topicja
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Telekom mobilszolgáltatások
- További aktív témák...