Új hozzászólás Aktív témák
-
#27483136
törölt tag
Egy kis demó arról, mi játszódik le, mikor az SSR-t bedugjuk a konnektorba.
Előbb egy kép:
Figyeljétek meg, hogy a vezérlő bemenet be sincs kötve, ugyanakkor ebben is van nullátmenet kapcsoló, csak éppen kisebb teljesítményű típus.
Az összeérintés pillanatában egy mindössze 2,2uF-os kondira dolgozik rá (ez van a CF-ben), de még ez is elég ijesztő.
tehát a videó aláfestő zenével
(kb11MB) -
#27483136
törölt tag
válasz
Jim Tonic
#199
üzenetére
Nah, jó leírom én, miért nem fog ez így működni.
Az első adat jelentése:
Az SSR triac-jának árama maximum ilyen tempóban nőhet. Ez azért van, mert a gyújtás pillanatában csak egy vékony vezetőcsatorna alakul ki a gyújtóelektróda körül, és ez a vezetőcsatorna terjed szét idővel a félvezető egész keresztmetszetére. Ha a gyújtás pillanatában teljes árammal terheljük, az áramsűrűség hatására egyszerűen elég ez a csatorna, az egész triac tönkremegy.
A második adat:
Ha a triac kapcsain a feszültség ennél gyorsabban nő, az begyújt, függetlenül a vezérlő áramkörtől. (hiába a nullátmenet-kapcsoló; ez nem elmélet, bárki kipróbálhatja egy elemmel és egy égővel. Nem unalmukban adták meg a Sharp mérnökei ezeket az adatokat.)Az, hogy a nullátmenet pillanátában dugd be a gépet a hálózatba semmi esély, a hálózatban a szinusz az idő 90%-ában 50V fölött van.)
Tehát abban a pillanatban, hogy ebbe az SSR-es konnektorba bedugod a (PFC-mentes) gépet, a triac begyújt egy fél periódusra, mert túllépted a kritikus dU/dt-t. Ha begyújt 30...100...320V-os hálózati feszültség mellett, egyből közel zárlati áram indul meg már a gyújtás pillanatában, mert a tápegységben a kondenzátorokat tölti. Ez a kritikus dI/dt-t bőven átlépi, az SSR tönkre megy.Ez csak akkor kerülhető el, ha a fogyasztót induktívvá teszed, a felfutási meredekségeket csökkented. Ez járulékos R-L-C tagokkal jár. Ha pedig már induktív a fogyasztó, (vagy azért induktív, mert PFC-s a táp ), már kell a triac-kal párhuzamos R-C tag is a túlfeszültség elkerülése miatt.
Ezért:
Vagyis az is kamu, hogy a triac NULLA áramnál kapcsol ki. (Legfeljebb a fizika tankönyvben.) Ez pont azt jelenti, hogy 50mA alatt indul a kikapcsolás, miközben ott egy induktivitás, ami majd visszarúg.És a szivárgási áram már egy 47nF-os párhuzamos kondinál is 3mA fölé nő.
Ha valaki ezek után azt mondja: ox-ox, PFC-s a tápom, semmi gond. És a monitoré? Meg a többi cuccé, ami még rá lehet kötve? Ha valami elromlik, és ideiglenesen ad a szervíz egy tápot, vagy monitort?(Nem beszélve, hogy ezeket az R-L-C köröket méretezni sem egy egyszerű dolog.)
Tehát melyik a jobb? Az SSR, vagy a relé? -
#27483136
törölt tag
válasz
Jim Tonic
#199
üzenetére
Kiollóztam az általad javasolt SSR adatlapjából 1-2 részt, szerintem tanulmányozd át, és megérted, mire gondoltam:
és még ezt is érdemes tanulmányozni:
Egy SSR alkalmazásához elég durva megközelítés, hogy: 16A, 400V, nullátmenet kapcsoló, és akkor már mehet is, mert bírja.
(Az a néhány mikroamper valójában 100, de ez annyira nem is fontos, mert mire kész lesz az áramkör korrektül, lesz abból 5mA-is, az meg már életveszélyes is lehet.)
-
Azért elavult, mert mozgóalkatrészes, magasabb a vezérlőteljesítmény, vibrációra érzékeny.
Cserébe nem melegszik.
Mit értesz jelen esetben galvanikus leválasztáson? A két áramkör egymástól független, mert optocsatolóval működik. Ha arra gondolsz, hogy a fogyasztó nincs tökéletesen leválasztva a hálózatról: talán, de egyre jobbak a mai SZTR-ek. És amúgy is alig kimutatható a szivárgás. -
#27483136
törölt tag
válasz
eziskamu
#197
üzenetére
Nem arra értette. A vezérlés és a kimenet között van galvanikus leválasztás természetesen. Viszont a 230-as oldalon lekapcsolt állapotban egy relé tényleg tökéletesen leválaszt, egy félvezetőnek meg mindig van szivárgási árama. Vagyis ennek kimenetét még kikapcsolt állapotban sem fognám meg.
Másrészt: ha mindkét ágat le akarod választani, már 2db kell belőle. Reléből nem kell 2db: csak olyat kell választani, amin van 2 záró kontakt. (2db SZTR már 3200Ft, 1db relé 500-800Ft.) És van még egy probléma az SZTR-rel. Átviszed a szomszéd csajnak megmutatni, mit csináltál. Összedugod a gépével, és a szilárdtest reléd a bekapcsolás pillanatában megadja magát. Mert a csajnak 10 éves gépe van PFC nélküli táppal. A táp kapacitívan terhel, amit ezek az eszközök nem viselnek el.
Összességében: mindent a maga helyén kell alkalmazni. -
-
moma
őstag
kicsit off(bocs, hogy ide, de úgy tűnik itt értetek hozzá
kedvet kaptam én is a teljes áramtalanításhoz, ha már amúgy is fontos szempont lett az energia nem pazarlása. nálam OK lenne az elosztó lekapcsolása, csak azon gondolkodtam, hogy vajon az nem gond, ha a tápegység, a monitor, meg a hangfal nincs a saját kapcsolójával lekapcsolva előtte és így kapcsolgatom ki be az elosztót?(úgy értem nem árt nekik?)
(még egy valószínűleg hülye kérdés: ha a fent említett dolgok le vannak kapcsolva a saját kapcsolójukkal, akkor is nulla lesz a fogyasztás(tehát ekkor semmilyen veszteséget nem jelent, hogy be vannak dugva a bekapcsolt konnektorba)? (valószínűsítem, hogy így is nulla de gondoltam azért megkérdezem
) -
#27483136
törölt tag
válasz
eziskamu
#184
üzenetére
Szia.
A relé érintkezőin szikraoltást az érintkezővel párhuzamosan kötött eszközzel szoktak megvalósítani. R-C tag, vagy varisztor. Egyiket sem javaslom: elveszik az, hogy a relé teljesen leválassza a tápot a hálózatról.
Mivel egy kapcsolóüzemű tápod van, meglehetősen bonyolult lenne meghatározni az R-C-tag értékeit. Az is előfordulhat, hogy mivel az R-C tagon/varisztoron kikapcsolt (relé) állapotban is folyik némi áram, előáll egy olyan jelenség, mint amiről szó van #110-#112-es hozzászólásban.Ha mégis beépítesz egy szikraoltót, legfeljebb azt éred el, hogy a relé kapcsolási élettartama 100.000....300.000 kapcsolásról megnő mondjuk a duplájára. Tehát sztem semmi jelentősége.
-
Azért ez elég amatőr kivitelezés. Sőt, ez inkább a nem elfogadható kategória.
Egy konnektorba dugható elosztón keressük meg a fázist. Ha fordítva dugod be, máris megfordult. A minimum, amivel illene kiegészíteni, az az, hogy két relét teszel be.
Ezen felül egyszerűbb kapcsolható dugaljat venni, és a kapcsolót kivezetni, vagy a kapcsoló helyére betenni egy relét.
A relé elég elavult dolog, elegánsabb, mozgóalkatrész nélküli megoldások vannak.
-
didyman
őstag
válasz
#27483136
#177
üzenetére
ATX tápban nincsen nagyfeszültség.
A SB rész sokkal kevésbé érintett a bekapcsolási tranziensek által a manapság használt megoldásokban, mint a főkör, vagy a PFC. Az AT-s tápok idejében érdekes, sosem volt probléma a bekapcsolás. Maga a kapcsoló sokszor silány, kmárkásabb tápokban is. -
-
-
-
-
#27483136
törölt tag
A szikraoltást nem szó szerint értettem, csak olyan hosszú volt leírni az "önindukcióból következő túlfeszültség levezetését."
Amiket írsz az elkókról, fóliákról azok igazak, meg gerjedékenység, impulzus-átvitel, stb. De itt KÖNYÖRGÖM egy relé indukciójáról van szó, nem audiofil erősítőről, meg kapcsolóüzemű tápról. Ezek alapján az 1N4001 se lenne jó, hanem gyors dióda kéne, valami BYY... vagy mi, mert nyilván, ha nagysebességű kondi kell, akkor a diódából is az kell. Vagy jó az 50Hz-re való (jó, max 400Hz) 1N4001? Akkor az miért is jó?
-
#27483136
törölt tag
Az nem lehet, hogy az elkó polarizált, a fólia pedig nem? Mert én úgy tudom, hogy a kondi a trafóval berezeg. (váltóáram) Az elkó idővel kiszárad, a fólia pedig nem?
Pár-száz voltos elkó unipolárisban hogy nézne ki? Én is fóliát tennék, (meg tettem is anno) de nem a MHz-ek miatt. -
stol
addikt
válasz
#27483136
#163
üzenetére
Akkor elemezd légyszíves a gépjárművek akkumulátoros gyújtásának működését.
Nem véletlen egy a gyújtótrafóhoz hangolt értékű (0,1-0,22uF) fóliakondi oltja ki az ívet a megszakítónál? És nem véletlen avval van behangolva a trafó fluxus összeomlási tranziense? Márpedig ott nem MHz frekvencia van, csak pár Hz.Az a fránya fizika....
-
stol
addikt
Ezmiez? Csimbók-e? Ilyenért már szakmai gyakorlaton is elégtelent kaptunk volna
Igényes elektronika és hálózati feszülség esetén kellő mennyiségű (nem 30 réteg) zsugorcső és vagy önvulkanizáló szalag alkalmazása ajánlott. PVC szalaggal is lehet igényesen, de ez elég Béta módon néz még ki. Több vezeték összefogására javaslom a boltban legdrágábban 1HUF/db áron vásárolható gyorskötegelőt.Maga a cikk alap felvetése jó, de az elektronikai alapdolgokat át kéne nézni, nem pedig vitatkozni a sok éve a szakmában dolgozókkal.
-
didyman
őstag
válasz
#27483136
#162
üzenetére
"Szerinted egy TV videó-processzorát kisérletezéssel tervezik? 99,999%-ban minden villamos működés előre kiszámítható. (persze vannak extrém, bonyolult esetek, de ez csak egy relé!)"
Az izzószál, a villanykörte ugye egyszerű dolog, fizikája több, mint 100 éve jól és pontosan ismert, működésében semmi bonyolult nincsen. Van róla fogalmad, mi pénzbe és mekkora volumenű kutatásba került, hogy 1000 óránál stabilan kiégjen? Ezek után ezt a 99,999%-ot nevetségesnek vélem.
-
didyman
őstag
válasz
#27483136
#163
üzenetére
Meg szikraoltásra. Most kezdesz elbizonytalanítani. Ez nagyon alap dolog. Mivel öngyógyuló, és az átütés során nem evszít jelentősen kapacitásából, ezért minden más rtípusnál preferráltabb ilyen környezetben. Ezek után kétkedve fogadom azt az 1.000.000 dolgot is. De ha leteszed mérési jegyzőkönyvben, akkor el fogom hinni-talán. Én tervezek elektronikákat, olyanokat is, amik működnek.
Az elkók erősítőkben történő alkalmazásának is érdemes volna utánagondolkozni. A kisebb kapacitásúaknál, nagyobb lezárásoknál semmi gond nincsen velük, a kimeneti fokozatoknál viszont az ESR és az ESL igen komoly probléma, utóbbi már 20kHz környékén is. Mint ahogy tápegységben is illik több, értékben eltérő kapacitásból összerakni a pufferelést, ugyanis az egy nagy pocsékul viselkedik több kHz-en, hát ha még gerjedékenységet is figyelembe veszünk, akkor a 100nF-os kerámia kondi szerepét is érteni lehet. -
#27483136
törölt tag
Kiváncsi lennék arra a kapcsolási rajzra, amelyik egy relétől meghibásodást hozott össze. Ott valami nagyon el lett nézve. Ilyen körülmények között ez viszont nem lehet. Sztem a gép se indulna el kontakthibák, meg xar kondik, csatlakozások mellett.
Szerinted egy TV videó-processzorát kisérletezéssel tervezik? 99,999%-ban minden villamos működés előre kiszámítható. (persze vannak extrém, bonyolult esetek, de ez csak egy relé!)
Ha megépítik így dióda nélkül, 1.000.000 be-kikapcsolásból egy meghibásodás se lesz.
Ha megépítik diódával, 1.000.000 megépítésből ezren (amatőrök) fordítva kötik be ->elszáll a gép.
Akkor melyik a jobb?
Ha cégnek tervezed, plusz költség+hibalehetőség. (nem csak a dióda ára, hanem nyák beültetés, súly, stb)A végén direkt eltértem az 1ohmos helyettesítéstől. Mindegy, a lényeg, hogy a relé mA-ei, nagyságrendekkel eltérnek az alaplap+CPU+VGA+HDD+ODD ampereitől. Nem egy konkrét gép hibátlanul meghatározott viszonyairól írtam. (Az kva nehéz lenne.) Hanem egy nagyon gagyi kisgépnél is mik fognak lejátszódni. Röviden: semmi említésre méltó.
-
eziskamu
addikt
Na ezeken elbizonytalanodtam, de akkor fóliakondi és egy plusz dióda nélkül nem érdemes belefogni (BP-n lehet hogy csak 10 FT többlet, de itt megvan a kerek száz is
).
Ja interferencia meg egyebek: nem tudom mi okozta, de volt nekem egy olyan tápom (Sirtec), hogy alergiás volt a Hitachi vinyómra, ugyanis ha az be volt kötve, cirippelt a táp
, de ment miden, inkább csak idegesítő volt. -
didyman
őstag
válasz
#27483136
#158
üzenetére
"Ekkor sem a fizika törvényei váltak érvénytelenné. Pusztán nem volt elég az ismeret, nem lett kielemezve a tápegység felépítése. "
És ki írta, hogy a fizika törvényei váltak érvénytelenné? Volt egy kész helyzet. Táp+gép, amiben a táp teljesen szokványos és kielemezett egység volt. Ebben a relé így csupaszon működési hibát okozott. Körítve meg nem. Ez elég egybites kérdés, nem értem, hogy miért akarod megcáfolni elmélettel, hogy márpedig nem így volt. Az elméleted helyes, és rendben van, de egy gépben számos eltérő körülmény fakad, legyen az gyenge kondenzátor, ócska kontaktus, vacakul tervezett alaplap és ezek kombinációi. Azt is jól tudjuk, hogy egy üzemzavarhoz, interferenciához sem kell sok dolog, mV nagyságrendű zajok is képesek hatással lenni egy szabályzókör működésére (ne firtassuk, hogy ez mennyire vacak kivitelezés, sajnos sok ilyen van), erre egy seagate vinyó tányérmotorjának vezérlése is képes, pedig az élből 70-80dB-el nyom el a tápegység felé és a terhelése az összeshez képest tized-huszad részt tesz ki. Erdős tanárúrnál ötöst (Snöcinél hármast ) kapnál a levezetésre, és ezzel tényleg majdnem semmi baj nincsen, de a helyettesítsük a PC-t egy 1Ohm-os ellenállással megfejtés itt nagyon túlegyszerűsít, nézz csak meg egy ilyen PC áramgörbéjét tápegység kimenetéről nem pártízkHz-es mintavételezett tárolós szkópon, van benne olyan csoda minta, hogy azon sort fejteni még Snöcinél is ötöst érdemel . N alkalommal biztosan bele is fog férni a helyettesítésbe, n+1-re meg piros hetest dob és mindent visz. Hogy ennek esélye mekkora, az más kérdés. Amíg 10Ft tört részére csökkenteni, addig nem kérdés. -
#27483136
törölt tag
"....Kandón csináltunk legegyszerűbb modellezéseket és hamar kiderült, hogy mit lehet kezdeni a számolással, helyesebben mi mindenre nem gondolhatunk számolás során egy egyszerű helyettesítőkép felvételekor sem...."
Az a mérés pont arra jó, hogy legközelebb már pontosabb helyettesítőképpel számoljunk, amennyiben szükség van rá.
Szerintem pont ettől lesz mérnök valakiből. Nem csak a felszínt látja."...Volt reprodukálható esemény tápegységben relé miatt..." Ekkor sem a fizika törvényei váltak érvénytelenné. Pusztán nem volt elég az ismeret, nem lett kielemezve a tápegység felépítése. (Így már jártam én is: nem gondoltam végig, hanem rutinból....)
Ezt nem értem:
"...Soros diódáról esett szó..." Sorosról akkor volt szó, amikor a plusz kondiról, hogy még tartsa a feszültséget tovább a relén. Ellenpárhuzamos kell persze. (Ha belegondolsz az 1N4001 nélkül is benn van egy dióda ellenpárhuzamosan: a táp egyenirányítója a trafó-szekunderén keresztül. A nagyon lassú jelek miatt a több 10kHz-re tervezett tekercsek jelenléte nem számít."...Az elmélethez kanyarodva..." részhez:
Igazad van. Másképp fogalmazva: Van egy 12A-es fogyasztó, a lekapcsolás pillanatában megindul 43mA ellenáram a reléből a 12A-rel szemben, 11,957A-re módosítva azt, ami kb. azt jelenti, hogy a 12V-os táp hirtelen esett 0,043V-ot. Hol ebben a veszély?
Aztán ez is lecseng: kb 0,1..0,2s alatt sorban leállnak a fogyasztók (ezeddig gyorsan halványult a LED a videón), majd a további kb 0,5s alatt a kialszik a LED, , picit később a relén már kevesebb mint 1,8V-van, a relé árama ~6,5mA, elejt a relé***. A fele-negyede meredekség miatt a relé indukált fesze is fele-negyedére esik. Még ekkor is van néhány amper terhelés, különben sokkal tovább tartana ez a rész. Aztán az elkövetkező 1-2s alatt ez az 1,8V is nullára csökken, még kisebb meredekséggel. Ennyi történik.
De, ha a nullára futás pillanatában valami ismeretlen ok miatt nagyot akarna indukálni a relé, azt levezeti a tápban lévő 1-2000uF-os elkó és az egyenirányító dióda, hiszen az egész egy molex 12V-os ágára van kötve. Ez az a rész, amire szerintem soha nem kerül sor.***Nos pl itt van egy olyan rész, ami első kézből nem nyilvánvaló: laborban az ilyesmi dolgok derülnek ki. Az ejtés pillanatában a relé induktivitása 2,35H-ról 0,98H-ra esik, ami egy extra indukciót okoz. Visszanő az áram ~20mA-re, ami azt jelenti, hogy az 1,8V hirtelen tovább esik néhány 10mV-ot.
A tápba beépített 1-2000uF miatt a "hirtelen" kifejezés is erős túlzás. kb ~20mV/ms-ot jelent 1-2000uF-nál, ilyen áramoknál.
Lehet az egészet OFF-nak kellet volna írni, mert ez már azért annyira szorosan nem ide tartozik.
Meg hú de hosszú lett
-
didyman
őstag
válasz
#27483136
#156
üzenetére
Ez a számolunk-számolunk-számolunk mindenféle gyakorlati megközelítés nélkül nem sokat ér. Nem véletlenül emlegettem mérést, Kandón csináltunk legegyszerűbb modellezéseket és hamar kiderült, hogy mit lehet kezdeni a számolással, helyesebben mi mindenre nem gondolhatunk számolás során egy egyszerű helyettesítőkép felvételekor sem, pedig bőszen elemeztünk egységugrást, furié sorokat és leintegráltuk a holdat az égről. Leírom ismét, talán elkerülte figyelmed: Volt reprodukálható esemény tápegységben relé miatt, ami működési zavart, tönkremenetelt okozott. Ilyen dolgok után a kondi+dióda létjogosultsága nem érdemel elméleti számvetést, a megvalósítás többletköltségét, bonyolítását mérlegre téve.
Fordítva bekötés: Soros diódáról esett szó, látom, te a rajzon is párhuzamosat raktál.Az elmélethez kanyarodva, egy PC-t semmilyen időpillanatban nem lehet megbízhatóan ohmikus terhelésként modellezni. kapcsolóüzemű tápegységek vannak, meg szervovezérlők példának okán, ezek működése időben nem egy ellenálláshoz közelednek, noha szuperponálva azt a sokmindent nyilván nem járunk messze ettől, de pont kikapcsolás során ez a dolog eléggé felborul. A nagy kapacitású kondenzátor impulzusokra adott válaszával épp elég sok gond van a nagy kapacitással sajnos abszolút együtt járó ESL miatt (hiszen ezért zárjuka relét kis kapacitással, és nem mellesleg öngyógyuló fóliakondival), még a darab drótnak is van helyettesítőképe.
-
#27483136
törölt tag
Tegnap kiváncsiságból csináltam 1 kis videót, egy LED-del a 12V-os tápágon, hogy milyen sebességgel is megy el a 12V. videó Aztán eszembe jutott, hogy az idő alapján ki is tudom számítani az indukált feszt, pl. egy omron (G2RS) relére (U=L*di/dt): a tekercsadatai: R=278ohm, L=2,35H, U=12V, I=43,2mA. Az jött ki, hogy -0,2....-0,4V indukálódik rajta... negatív irányban, vagyis a tápból levonódik. A tekercsben tárolt Energia=2,3mWS
Szóval szerintem, aki akarja építse be a diódát, de ezek az adatok olyan messze vannak attól, hogy bármiféle túlfesz, vagy ilyesmi fellépjen, hogy a dióda működésbe lépjen, hogy a 2,3mWS-ot egy több mint 100W-os fogyasztó ne tudja felemészteni...szerintem csak a hiba lehetőségét növeljük egy fölös beépített alkatrésszel...és azt, hogy valaki véletlenül fordítva köti be a cuccot, és már el is szált neki az olcsó táp, meg az egész gép.fkosa, ezt nem neked írom, ne vedd magadra:
Ez villamosságtan, ami gyönyörűen le van írva képletekkel, semmi megfoghatatlan nincsen benne. Nem kisérletezünk-mérünk-kisérletezünk-mérünk, hanem számolunk-számolunk-számolunk és működik. Legfeljebb a végén méréssel ellenőrizzük a számításokat. Ha rosszul működik, akkor rosszul számoltunk.(Baromira sok időm van?)
-
fkosa
csendes tag
Bocsi, nem olvastam végig: a lassan eső feszültség miatt valóban nem feltétlenül kell dióda, persze filléres eszköz, rontani nem fog a működésen, ha beépíted.
Az öntartás helyett lehetne figyelni a PC felvett áramát (soros dióda-ellenállás-optocsatoló a 230-as ágon), így nem kell megbontani a PC-t. A master-slave elosztók is valahogy így működnek. -
fkosa
csendes tag
válasz
#27483136
#137
üzenetére
Beleolvastam a topicba, kicsit kiigazítanálak:
Az anti-paralell dióda (D1) azért kell, mert a relé tekercsének van egy csúnya szokása:
a feszültség kikapcsolásakor ("hirtelen" kikapcsolás) a tekercs áramának megszűnése miatt (most csak így leegyszerűsítve) egy ellentétes értelmű feszültség indukálódik, ami tönkreteheti az előtte levő dolgokat. Ilyenkor a dióda nyitó feszt kap és kb. 0,6V-on megfogja (mint egy villámhárító, levezeti).
Persze ilyen kis áramú reléknél ez nem feltétlenül kell, de semmiképp sem árt. -
-
#27483136
törölt tag
válasz
eziskamu
#148
üzenetére
Mivel Te a kondit a 12V-os ágra teszed, ahol már eleve van 10-20.000uF-nyi kondi, meg tud vagy 25A-t, áramkorlátozó ellenállással nem kell foglalkozni. De, ha nagyon akarod beteszel 1-10 ohm-ot. Az elhanyagolható a relé ellenállásához képest, és késleltetni is csak néhány millisecundumot fog (Az omron relé kb 70-80% névleges fesznél húz.... itt megkeresheted )
A LEDet pedig tegyed a 12V-os tápágra az 1k-s ellenállással, ahogy fent írtam: mikor kigyullad, elengedheted a nyomógombot. -
eziskamu
addikt
válasz
#27483136
#147
üzenetére
Csak a Glimm-lámpa akkor is világítana amikor nincs behúzva a ralé, csak be van nyomva a gomb. Igazábol ez olyan lenne mint pl a konvektorokon a ledek, hogy mikor érdemes elengedni a gombot.
Amúgy inkább kisérletező vagyok ezért megnéztem ha egy 2500 és egy 3300 uFarrádos kondit párhuzamosan kötök, akkor az egy régi Omron 230V 5A relét, aminek a tekercsének ha jól mértem a piacos multiméterrel 250ohm volt az ellenálása, 3 másodpercig tartott életben, igaz nem volt áramkorlátozó ellenállás a kondikkal sorbakötve, de ahogy hallottam érdemes lenne azt is használni ha nagyobb kapacitást dobok össze, nehogy indításkor rövidzár keletkezzen, bár valaki mondott valamit a termikus ellenállásról, de hogy pontosan mi az és hogy jön ide azt én nem tudom, Teccikérteni? -
#27483136
törölt tag
válasz
eziskamu
#145
üzenetére
Sztem az a legegyszerűbb, ha simán a 12V-os ágra egy LED egy soros 1kohmos ellenállással, ez jelzi, ha megy a táp. (De ez kb az, mint a házon lévő tápLED...., bár azt a BIOS kapcsolgatja.)
Másik lehetőség egy 230V-os Glimm-lámpa a kapcsolt 230-as ágra, az meg a relé behúzott állapotát jelzi.
A relé tekercsével párhuzamosan kötött LED+1k nem biztos, hogy jó neked, az nem feltétlenül mutatja a relé állapotát (előbb elalszik a LED, mint elejtene a relé, és változik a fényerő is, ....meg fölösen fogyaszt a kondiról.) -
eziskamu
addikt
válasz
#27483136
#144
üzenetére
Akkor kell pár darab 16v-s 3,3k uF-es kondi oszt jól van
.
Most jutott eszembe. Kellene még egy zöld led is egy megfelelő ellenállással sorbakötve (meg lópikula cintányérral ) hogy jelezze mikor kapta meg vezérlés a feszkót. De valahogy úgy klellene méretezni, hogy csak akkora feszkónál világítson aminél tényleg behúz a relé (bár gondolom az szgép tápja nagyon kis kséssel áll be a megfelelő feszkókra nulláról) -
#27483136
törölt tag
válasz
eziskamu
#143
üzenetére
Hali!
Általában: egy 12V-os relé (ami ide jó) tekercsellenállása 200-500ohm.
Ha 1000uF-os kondit teszel vele párhuzamosan 0,2....0,5mp jön ki.
(T=R*C)
Mivel viszont a relé még 1V körül is be van húzva, ennek az 5szöröse igaz kb.: 1...2,5mp.
(Megméred a tekercsellenállást, ez alapján tudsz számolni, arányosan)
Diódát beteszed az egésszel sorba..... -
#27483136
törölt tag
válasz
eziskamu
#139
üzenetére
A táp ledjének halványulásán lehet látni, hogy megy el a 12V.
Általában jellemző, hogy egy 12V-os relé meghúzott állapotból akkor ejt el, ha 0,5-1,2V-ra esik le a sarkain a feszültség. Akkor már a LED nem is világít a házon, mikor kattan.
De, ha hirtelen akarod elejtetni, akkor egy kis elektronika kell már.(de ha Te még beépítesz plusz kondit, az már nem szoroz-nem oszt semmit)
-
eziskamu
addikt
válasz
eziskamu
#136
üzenetére
Ja meg még az is gond, ha túl nagy a kapacitás, mert leterhelheti a tápot indításkor. Asszem erre meg a kondikkal sorba kötött ellenállás a megoldás, bár már így is rosszul állunk, mert a dióda is csökkenti a feszkót, és az ellenálláson is esik valamennyi (töltéskor és kisütéskor).
-
#27483136
törölt tag
Nézd, ezért tévedsz, lerajzoltam:
Működés (legalább aki nem tudta miről van szó, az is látja, azt leszámítva, hogy arról beszéltünk, hogy plusz egy relé kontakt szakítja az N-t is):
S1 megnyom, táp feléled, behúzza a relét, innentől S1-et elengedheted.
Leálláskor:
A./
-Vegyük ki az 1 ohmosat, a diódát, a "sok-kondit". Kikapcs, megszűnik a táp, a tápkondi lassan kisül, néhány másodperc alatt lecsökken a feszültsége 0-ra, a relé elejt, a kondi miatt nincs indukció, DE a kondi sarkain egyébként sem változhat ugrásszerűen a fesz, de itt az fel sem merül.
-Betesszük a sok kondit, ugyanez, csak minden még sokkal lassúbb, tehát még biztonságosabb. (A "sok kondi"= az alaplap+VGA+procitáp+vinyó kondijai.)B./
-Csak az 1 ohmos R1 van benn, ami reprezentálja a CPU, alaplap, vga, stb fogyasztását. (12A a 12V-os ágban=1ohm) Táp lekapcsol, de nincs kondi, a relé árama HIRTELEN szakad meg. Indukál: vagyis a 10mA tovább akar folyni, lesz, ami lesz. Folyik az 1ohmon keresztül és 10mA*1ohm=10mV (AZAZ 10mV!!!!) túlfeszültséget okoz. Azaz talán kisebbet, mint a táp zaja.D./
-Diódát betesszük: ki se nyit, mert 10mV indukció vs. dióda 650mV nyitófesze.
Miért nem elég ide a 100V-os dióda 12V-on záróirányban?
Minek kell a dióda, ha ki se nyit?A gépben egyszerre ott van az A és a B pontban leírt "védelem", ami külön-külön is elég lenne.
-
eziskamu
addikt
Egy sima relét mekkora (kondi)kapacitással lehetne úgy 10 mp-ig behúzva tartani?
Olyanra gondoltam hogy a vezérlő feszkó átjönne egy diódán és utánna a vezérlő feszültséggel lenne párhuzamaosan kötve pár elko,
hogy mondjuk ilyen Gigabyte-s ki-be kapcsolásoknál ne dobja el magát a rendszer azonnal.
Tudom van pár bökkenő . Ha lassan változik a feszkó lefele, akkor bizony lehet, nem egy pillanat alatt enged el a relé, csak meglazul a kapcsolat és tönkreteheti megát a relét vagy a tápot ez a gyenge kontaktus.
Mondjuk az lenne a jó,
ha 10-9 V alatt kisütné valami a kondikat (vagy ha ez hülyeség), esetleg bontja a kapcsolatot (még egy relé
vagy) valami félvezetős áramkör. -
didyman
őstag
Minimális a hatása, spontán elektronáramlás bármikor ki tud alakulni bennük, anélkül, hogy az elektródok izzanának. Egy életet elmennének úgy. Ha az elektronika is beindul, akkor mondjuk az hümm, de ez is az olcsó szarokra jellemző, amelyekben előfűtés helyett az oszcillátor indulásakor elhangolt állapotban egy nagyobb impulzussal indít. Ahol előfűtés van, ott csak spontán "hunyorgás" tud kialakulni.
-
didyman
őstag
válasz
#27483136
#100
üzenetére
1N4148/4001 maximális záróirányú igénybevétele miatt nem alkalmas ide.
A peremfeltételt tekintve igazad van, de egyrészt az elektronikában nem bízzuk a véletlenre egy nem igazán lekövethető esemény lefutását, másrészt arról van szó, hogy akarod-e csökkenteni egy ilyen esemény kockázatát +10Ft ráfordítással?
A táp egyébként nem képes lenyelni ezeket a tüskéket, felépítéséből fakadóan.
A párhuzamos kondi itt nem véletlenül pár nanós fólia, a méteres kábel másik végén lévő elkó minden, csak nem alkalmas relé által keltett tüskék elnyelésére.
A sokezer mikrónyi kondik által kikapcsolás után tartott energia egy általad taglalt lezárásokkal, áramokkal megáldott rendszerben pedig bizony meredek változást fog produkálni. Megint olyan dolog,amiről beszélni lehet, de mérni én sem, te sem mérted. Én meg már láttam kimúlni relétől tápegységet, ilyen alkalmazásban. Ez viszont épp elég érv, hogy ne 10Ft felett tartsunk elvi vitát olyan dologról, ami relé mellett elég alapvető. -
nyunyu
félisten
-
-
Hugo85
aktív tag
válasz
Kolondrum
#127
üzenetére
"Vasbeton födém? Alig van jel pedig pár méterre vannak egymástól a cuccok. Marad a powerline." - szerintem a Hilti is átviszi egy kedves 80 centis fejjel. Azon át egy UTP, és nem kell a 230-on LAN-al szenvedni, és rakhatsz fentre is egy wi-fi AP-t. Nem is beszélve arról, hogy az olyan rendszerek elég drágák voltak amikor anno láttam, és gondolom nem filléres most sem
-
Hahó ez nem új dolog, szaladj föl hobbyelnikára vagy nézz be a lomex.hu-ra biztos van nekik is előre gyártott ilyen áramkörük.
Én direkt nem írtam meg anno mert nem hoztam újat! Lehet h este van de az ilyen felmérgel.Tudod mi lenne az új? Cosfi 1 <, na akkor nem itt ülnék hanem mennék a nóbelért.
-
KaZo
tag
Nekem egy Master-Slave-es, villámvédős hosszabbító van a PC-men, Volt vagy 7000 HUF (nak megfelelő euro) A masterbe a számítógép van dugva, a többi a slave-ekbe. Ha be/kikapcsolom a számítógépet, a hosszabbító be/kikapcsolja a nyomtatót, hangfalat, monitort, stb...
De ez egy olcsóbb, jó ötlet. Ha jól értettem: a kapcsolóval áthidalod a relé kapcsait, amíg fel nem áll a 12V, onnantól táplálja a tekercset behúz a relé és úgymarad, azaz a kör öntartó. (amíg a táp el nem veszi a 12V-ot) -
Degeczi
nagyúr
válasz
#27483136
#112
üzenetére
pontosan
az élvilágítós kapcsolókat ugyan szerettem, mert odakintről hozzánk nem szűrődik be a közvilágítás, így töksötét tud lenni éjjel - de erre jó megoldást adtak a konnektorba dugható LED-es irányfények: lényegesen jobban bevilágítják a környéküket, mint a korábbi glimmlámpás megoldások, éppúgy elhanyagolható fogyasztás mellett -
#111
Degeczi
nagyúr
zsirfecske
#109
Degeczi
nagyúr
válasz
zsirfecske
#109
üzenetére
(pedig még hasznos is lehet, ha csak az olcsóbb túlfeszvédő konnektort kell cserélned, nem a drágább, márkás master/slave cuccot)
-
#109
zsirfecske
addikt
zsirfecske
addikt
apc surgemaster elosztóm van, amiben 4 dugasz always on üzemmódú, 4 pedig a főkapcsolóval leválasztható. ez tök jól jön mert a router+kábelmodem mindig kell menjen (wifi illetve egyéb kábeles net), a többi eszköz viszont faszán lekapcsolható vele egy mozdulattal (ha nem felejtem el, hehe).
namost erre az ideális egy master-salve elosztó lenne always on-os túlfeszvédett lukakkal. ilyet tud valaki? nem barkácsot, hanem kész eszközt. tudom, össze lehet kombinálni 2 elosztóból csak az mégsem az igazi...
-
misx
senior tag
Az abszolút zéró fogyasztás, ha nem kapcsolod be a gépet, hanem mész mondjuk focizni...
Amúgy jók ezek a kikapcsolós hosszabbítók, csak már egyszer megszoptam vele, mikor az előző lapomon bedöglött az a kis elem, ami ugye áramtalanított állapotban megőrzi a BIOS beállításait, néztem is hova lett a tuning.![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Én is mostanában spórolok, ha elmegyek a géptől valamivel hosszabb időre mint a WC megjárása, akkor leteszem készenlétbe. -
Degeczi
nagyúr
nem ugyanez, mert a géped azzal nincsen áramtalanítva (hacsak nem pl. egy asztali lámpa a master), ami egyrészt jelenthet akár 20W folyamatos fogyasztást is, táptól, alaplaptól függően, és ha netán vmi komoly tüske érkezne a hálózaton, haza is vághatja a kikapcsolt, de áram alatt lévő gépet
(fene tudja mennyit ér a "tüskevédős" konnektor védelme - persze az van, de jobb, ha nincs rá szükség) -
eziskamu
addikt
válasz
#27483136
#100
üzenetére
Ok, terheléssel nincs gond, de terhelés nélkül + még ha játszunk is a kapcsolóval ala Hülye Pistike, akkor megpunnyadhat a relé vagy inkább a gép
(vagy most jobban belegondolva mégsem, mert be van húzva a relé, és mindegy)
De akkor a diódák a vezérlő bemenetén kellenének (de most nem kell) a relének, a kondik meg mind a vezérlőjelnél, mind a vezérelt jelnél lehetnek. -
-
#101
Degeczi
nagyúr
bigalanisfan
#93
Degeczi
nagyúr
válasz
bigalanisfan
#93
üzenetére
"a relé mennyit fogyaszt, amikor zárva tartja az áramkört"
típustól, kialakítástól függően 0,1-0,5W, vagyis elhanyagolható a gép fogyasztásához képest
)![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
:
, de ment miden, inkább csak idegesítő volt.
vagy) valami félvezetős áramkör.
Új hozzászólás Aktív témák
- Honor Magic5 Pro 12/512gb, Zöld, 13 hónap garanciával, eladó!
- iPhone 15 Pro Max 256 GB Natúr Titán karcmentes + AppleCare+ 2025.10.31-ig + sok extra
- HIBÁTLAN - 91% AKKUMULÁTOR iPhone 14 128GB MIDNIGHT
- ~ÚJ MSI GeForce RTX 5070 SHADOW 3X OC 12GB GDDR7 - Konzolvilag garancia 2028.09.13
- Eladó Nintendo Switch!
- MSI Sword 16 - Core i7 / RTX 4050 / per key RGB / magyar garancia
- Új és újszerű 13-14 Gamer, ultrabook, üzleti, 2in1, X360, Touch készülékek kedvező áron Garanciával
- Apple iPhone 16 Pro 128GB,Újszerű,Dobozával,12 hónap garanciával
- Lenovo LOQ 15AHP9 - 15.6"FHD IPS 144Hz - Ryzen 5 8645HS - 16GB - 1TB - Win11 - RTX 4050 - 2,5 év gar
- Apple Watch Series 10 45mm GPS, Újszerű, 1 Év Garanciával
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest