Új hozzászólás Aktív témák
-
Abu85
HÁZIGAZDA
A gate first technológia adja a legtöbb előnyt a HKMG megvalósítások között. Akár 20%-kal kisebb tranzisztorsűrűség érhető el. Ezt a TSMC is elismeri, mert tudományosan bizonyított. A gond ott van, hogy 22 nm alatt már nagyon kevés tranzisztorkészlet bírja ki az 1000 fokos gyártási hőmérsékletet, vagyis a tervezés korlátozott. Ha ez nem lenne korlátozó tényező, akkor rá se néznénk a gate last megvalósításra, mert technikailag több a hátránya. Az előnye, hogy gyártható a legtöbb tranzisztorkészlettel, de a gyártása drágább és a viszonyított tranzisztorsűrűség is rosszabb.
Az nem érdekes. Két éve is ez volt a terv. Az IBM, a Samsung és a GF összeállt a Common Platformban. A GF és a Samsung gate first technológiákon dolgozott, míg az IBM a háttérben fejlesztette a gate last node-okat. Ez egy egyszerű döntés volt, hiszen 32-28 nm-en még bőven van választási lehetőség a tranzisztorkészletben, így érdemes kiaknázni a gate first előnyeit. Ezért hasonlította Charlie a CP 28 nm-es technológiáját az Intel 22 nm-eséhez. A gate first előnyei ezen a csíkszélességen számottevőek. Persze ezek 22 nm-en eltűnnek, mert a gate last az egyetlen út. -
erdoke
titán
válasz
Oliverda
#144
üzenetére
A másik oldal érdekesebb:
"In practical terms, Intel’s 22nm tri-gate transistors are a significant advantage for the company. Moving to a smaller node typically improves performance by around 10-15%. For operating voltages near 0.85V, Intel is essentially improving performance by an entire extra process generation, and more at 0.7V. Even taking Intel’s estimates conservatively, that suggests a performance/watt advantage of 10-20% for power optimized chips versus a planar 22nm process."
Ill. a mobilos lehetőségekről:
"The impact of tri-gate transistors is most pronounced for power constrained products, such as those targeting tablets or phones – coincidentally, where Intel also needs the most help. The logical approach is to primarily use the benefits of 22nm to reduce operating voltage and drive down power consumption by 20-30% versus 32nm/28nm and ~10-20% compared to 22nm/20nm. The market for smartphone SOCs is held by a number of entrenched competitors that all license their processors from ARM – Qualcomm, Texas Instruments, Samsung, Apple, ST-Ericsson and others. Going up against this ecosystem is very challenging, and Intel will need a concrete advantage to make significant inroads." -
Oliverda
félisten
"The three transistor options that Intel evaluated at 22nm were conventional planar, tri-gate and fully depleted silicon-on-insulator (FD-SOI, sometimes referred to as extremely thin SOI). Scaling bulk transistors to 22nm was the low-risk fallback plan. It is known to work, but with much smaller performance gains and complications from variation. FD-SOI has very similar benefits to a tri-gate device, but is planar. It relies on placing a ~10nm oxide layer between the wafer and a thin layer of silicon, which achieves slightly better isolation than tri-gate and similar benefits. One advantage is that FD-SOI is compatible with body-biasing techniques, which can improve performance. Despite this, there are significant challenges; as with all SOI, it is very hard to build diodes (for static electricity protection) – the oxide layer must be removed. More importantly, it is very expensive. Intel estimates that FD-SOI increases the cost of a finished wafer by 10%, compared to 2-3% for tri-gate. The cost for FDSOI is prohibitive for Intel (and TSMC), precluding it as an option. So the decision came down to whether Intel’s manufacturing group was confident that they could get tri-gates into high volume at 22nm."
-
#143
hcl
titán
hugo chávez
#142
válasz
hugo chávez
#142
üzenetére
A fúziós erőmű sztem nem hit kérdése. Hinni abban hihet valaki, amit nem érzékelhet, nem bizonyíthat egzakt módon. Erre épülnek a vallások.
Fúzió viszont van, és ha egy csillag tud belőle energiát nyerni, akkor mi is, csak meg kell találni a módját. Csak nem háborúzással, meg idióta marketingfogásokkal kellene magát elfoglalni a kedves emberiségnek, ha nem értelmes dolgokkal (pl. fúziós erőművel) foglalkozni.
-
#142
hugo chávez
aktív tag
MZperX75
#128
hugo chávez
aktív tag
válasz
MZperX75
#128
üzenetére
"Volt egy cikk nehány hónapja,mint érdekességkép elolvastam ,ha érdekel megkeresem..."
Persze, jöhet
"Ezt a kis rovart a mai napon még csak szimulálni sem vagyunk képesek,de persze lehet ,hogy tévedek."
Hát, ez elég képlékeny terület, vannak bizonyos eredmények, de ezek az eredmények még nem teljesen egyértelműek:
Macska agykérgének szimulációja [link] és bővebben: [link]
Meg itt van még szó erről és ugyaninnen egy érdekes jóslat: [link]Azt azért mindenképpen figyelembe kell venni, hogy például az emberi agyban lévő neuronok működési sebessége tudomásom szerint kb. 200 Hz-nek felel meg [link], viszont egyrészt az agy (vagyis a neurális hálózat) nagyon párhuzamosan működik, másrészt meg, jelenleg még nem igazán ismerik a pontos működését, lehet, hogy a kvantummechanika is komoly szerepet kap a működésében, tehát a teljes és hiteles szimulációig még sok mindent meg kell tudni az agyról.
(#138) dezz:
Hát, én remélem, hogy az LHC (vagy az utódja) némi eredményt azért fog produkálni ezzel kapcsolatban.
"...vesztésre állunk a civilizáció fenntarthatósága tekintetében."
Nos, én is hiszek (szeretnék hinni
) a fúziós erőművekben, ami remélhetőleg az energiaszükségletet megoldja, ami meg a túlnépesedést illeti, én a kínai módszerrel értek egyet, csak globálisan (azokban az országokban, ahol túlnépesedés van, vagy a közeljövőben várhatóan lesz) kéne alkalmazni, de ez már tényleg nagyon off itt.(#141) Lompos48:
"Szóval nem fog közülünk senki kvantumszámítógépen Tetris-t játszani (nemcsak én nem fogok a korom miatt
)."Tartok tőle, hogy igazad lesz, de azért még reménykedek...
-
Lompos48
nagyúr
Kissé sok idő fog még eltelni a qubitek gyakorlati alkalmazásáig. Nagyon durva hasonlattal élnék egy tegnapi hír kapcsán. A régen emlegetett téridő görbülést, amit az 1920-ban elfogadott relativitáselmélet defineált (90 év) egy 1963-ban elkezdett kísérlettel (43 év késés) 2011-ben sikerült igazolni olyan 9-10%-os pontosságal (még 48 év). Ez se fog nagyságrendekkel gyorsabban menni. Sarkítottam!
A linkelt cikket annak idején olvastam, tudományos bravúr, elsőoldalas cikk pl. az American Scientist számára, tudományos szenzáció.
De ha figyelmesen elolvasod még az elején ezt:
...slowed the pulse's "group velocity" to zero and (2) stored its information in the form of an atomic "spin wave," a collective excitation in the Rb atoms. (A spin wave can be visualized as a collective pattern in the orientation of the atoms, which spin like tops and hence act like tiny bar magnets. "Spin" is merely the name for the tiny magnetic vector in each of the atoms.) The atomic spin wave is coherent and long-lived, which enables the researchers to store the light pulse's information and then convert it back into a light pulse with the same properties as the original pulse.
...akkor rájössz, hogy nem a klasszikus mechanikában nevelkedett ember percepciója szerinti száguldás-lassítás(vagy megállítás)-továbbszáguldás szekvencia az, ami lejátszódik.
...After a relatively long delay the control beam can be turned back on, reverting the polariton to being a light wave by coaxing the atoms to emit the exact signal light pulse that entered the medium....
Még kérdés mit jelent az ilyen természetű kísérletekben a relatív hosszú késés (valahol a picosecundum és az örökkévalóság között)? És arról se tesznek említést, hogy mivel tudják megfordítani a folyamatot (kiolvasni egy kvantummemóriát?
), meggyőzni a polaritont, hogy ismét fotonná "metamorfozálódjon".Még ne felejtsük azt se mekkora berendezésekben folyik egy ilyen kísérlet, még akkor is, ha a céltárgy atomi szintű méretekkel rendelkezik.
Szóval nem fog közülünk senki kvantumszámítógépen Tetris-t játszani (nemcsak én nem fogok a korom miatt
). -
#138
dezz
nagyúr
hugo chávez
#136
dezz
nagyúr
válasz
hugo chávez
#136
üzenetére
Akár így is lehet... Bár én sem vagyok fizikus, de szerintem itt már ők sem tudják egyértelműen eldönteni, hogy mi lehet és mi nem. Pl. a jelenlegi tudászinten a húrelméletet sem lehet bizonyítani vagy cáfolni. Egyes vélemények szerint ez talán sosem fog változni. De legalábbis benne van a pakliban, hogy egy ponton jó időre el fogunk akadni, és bár tudni fogjuk, hogy "valami van", de hogy pontosan mi...
Na igen, ami közelről nézve nagy rohanásnak tűnik, az kicsit távolabbról így is túl hosszú "tökölés", egyelőre pl. vesztésre állunk a civilizáció fenntarthatósága tekintetében.
-
dezz
nagyúr
Hát, én nem akarlak sehova terelgetni, de azért ehhez hozzáfűzném, hogy nekem is volt Duronom (előtte Intel volt), de nem emlékszem instabilitásra. Azt viszont tudom, hogy akkoriban eléggé érzékenyek voltak a procik a lesarkazásra (amit kupak híján nem volt túl nehéz elkövetni), ha nem romlottak el tőle, kimondottan instabillá váltak. Később már csak AMD-im voltak, de mind teljesen stabil volt. Egyszer volt olyan, de ez sem a proci hibája volt, hogy egy alaplapon kifolyt 2-3 tápáramköri kondi, na az fagyogatott, de kondicsere után teljesen rendben volt. Ma már ilyen csak a leggagyibb alaplapokkal történhet meg, jó ideje szilárdelektrolitos kondik vannak még az olcsóbb lapokon is.
(#122) Lompos48: Ezt elfelejtettem linkelni, itt kicsit részletesebben van leírva a korábbi dolog: [link]
(#135) Paul119: Most nem tudom, hogy ezt komolyan írod-e, de ha igen, nos, akkor itt kezdődik a "fanatizmus", mert egyrészt ezt sosem lehet tudni, másrészt volt már, hogy beérte, sőt túl is tett rajta (K8 vs. P4, K8-X2 vs. P-D). A Bulldozernek is megvan erre az esélye, nem azért, mert "vadi új és most aztán nagyon odatette magát az AMD", hanem mert tényleg jócskán más felépítésű, mint jópár éve az x86 procik. Na persze nem csak a változatosság kedvéért más.
Szóval, az Intel több kisebb lépésben fejlesztett az elmúlt években (ehhez képest nem semmi, amit elértek), miközben az AMD (látszólag) csak a K8-at farigcsálta, és most egy nagyobb változtatással állnak elő. Megjegyzem, nem pont így tervezték, már jóval korábban nekiálltak a Bulldozernek és eredtileg 45nm-en jött volna, aztán kiderült, hogy a 32nm fog igazán feküdni neki. Így miközben a háttérben tovább dolgoztak rajta, pl. áttervezték 32nm-re, kénytelenek voltak 45nm-en továbbra is a korábbi vonalra támaszkodni, itt-ott finomítgatva rajta. (Azért ahhoz képest a maga nemében az Ph2 sem olyan nagyon rossz, de mindegy.) -
#136
hugo chávez
aktív tag
dezz
#119
hugo chávez
aktív tag
"Megjegyzem, én amellett vagyok, hogy a részecskék, mint olyanok, valójában látszólagos dolgok és a hullám állapot az elsődleges. Illetve, igazából nincs is semmi, csak információ."
Én valahogy úgy képzelem el, hogy a részecskék (vagyis a részecskéket felépítő dolgok, talán húrok) tulajdonképpen a 4 dimenziós téridő "szövetének" "összecsomósodásai", "besűrűsödései", az elektromágneses hullámok pedig a téridő szövetén végigfutó "rezgések", számomra ezt bizonyítja az is, hogy minél rövidebb a hullámhossz, annál inkább részecskeként viselkedik az elektromágneses hullám, mert, ahogy rövidül a hullámhossz, úgy egyre jobban sűríti a hullám a téridő szerkezetét (sűrűbben követik egymást a hullámok), tehát annál jobban kezd részecskékként viselkedni a téridőben terjedő rezgés. Ezért is nem hiszem, hogy van értelme keresni a gravitont (gravitációs erőért felelős hipotetikus részecske), mert szerintem a gravitációs erő a téridő besűrűsödésének következménye, [amikor besűrűsödik, vagyis tulajdonképpen létrejön az anyag, akkor torzul (gyűrődik, hajlik) a besűrűsödés körül is a téridő szerkezete és az torzult (gyűrött, hajlott) is marad], nem pedig egy bizonyos típusú részecske hatása. Vagy, akár, az univerzum gyorsuló tágulása is erre utalhat, mert lehet, hogy a téridő "ki akar" "simulni", meg akarja szüntetni a besűrűsödéseket és minél több helyen "simul ki", (minél kevesebb benne a "besűrűsödés", vagyis az anyag és következménye, a gravitáció és/vagy minél távolabb vannak egymástól ezek a pontok), annál gyorsabban képes "simulni". Ez a 4 dimenziós "szövet" valószínűleg az úgynevezett ősrobbanásban alakult ki, de az is valószínű, hogy van még "mögötte" egy, vagy több "réteg" (plusz dimenziók, vagy valami egészen más) amik vagy egy időben alakultak ki a téridővel, vagy már korábban (az "ősrobbanás" előtt) is léteztek és ezekben a "rétegekben" nem feltétlenül érvényesek a 4 dimenziós téridő szabályai, erre lehet bizonyíték a kvantumteleportáció is, bár, hogy ezeknek a plusz rétegeknek, amennyiben léteznek, milyen egyéb hatásai lehetnek az általunk érzékelt téridőre, azt nagyon jó lenne tudni. Persze az is lehet, hogy az elméletem teljesen hibás, végül is nem vagyok fizikus.
Mindenesetre én azért, sokakkal ellentétben, akik szerint: "minek ez a nagy rohanás", örülök, hogy ilyen tempóban csökken a csíkszélesség, mert így hamarabb érjük el a gyártástechnológiai határt és hamarabb leszünk kénytelenek használható, sok qubites kvantumszámítógépeket készíteni, amikkel, elsőre talán kissé paradox módon, lehet, hogy pont a saját működésüket fogjuk jobban megérteni, de ezáltal a szubatomi világ működését is, vagyis végső soron a téridőt és, talán valamikor a távoli jövőben azt is, ami "mögötte van", bár ehhez szerintem nem biztos, hogy elég fejlett az emberi agy, de, talán majd azon is tudunk fejleszteni a kvantumszámítógépek és a nanotechnológia segítségével... Szóval, hajrá Intel, hajrá AMD/GF, hajrá TSMC!
(#122) Lompos48:
"Proton van magában..." "Elektron is..."
Persze, lehet magában, mozgásban, vagy különleges körülmények között még akár le is lassítjuk valamennyire, de egy helyben nem fog megállni és nem fog azon a helyen maradni, tehát nem lehet egy protonból vagy egy elektronból megépíteni egy tranzisztorhoz hasonló, valamilyen műveletet végrehajtó dolgot, ami csak úgy van, egy helyben, persze, mint már többször írtam, lehet, hogy a jövőben fel lehet használni szubatomi, vagy elemi részecskéket is, különösen a kvantumszámítógépekben, qubitként, de megépíteni egy "processzort", vagyis egy "processzor" legkisebb állandó elemét, atomnál kisebb dolgokból egyszerűen nem lehet, vegyük például a Single-Electron Transistor-t ahol egyesével mozgó elektronok végzik a "munkát", de attól még a SET nem pusztán egy (vagy több) elektronból áll, hanem rengeteg atomból.
(#123) hcl:
"Az a legkisebb fetétel, majd ha a marketing, és a pénzügy azt mondja, hogy most kijövünk vele."
Ja, csak nehogy úgy jöjjenek vele, mint a DX11-el, mert, ha igen, akkor a kardomba dőlök (vagy, inkább a marketingeseket és a pénzügyeseket döntöm bele
). -
#133
kerelo
aktív tag
Black Light
#126
kerelo
aktív tag
válasz
Black Light
#126
üzenetére
"Nem kell erősebbnek lennie mint az intel de ár érték arányban gyalázza le.Énnekem nincs 100 ezer ft procira....De ha ezt megúszom 60 ezer ft ból akkor már én jártam ról" Az Intel az utóbbi években,már ár érték arányban sem volt rosszabb az AMD-nél.Lásd 1156 i3,hiába csak 2 mag 4 szálon,de teszt is bizonyította hogy a phenom 955 szintjén van teljesítményben.Fogyasztásban sokkal jobb,az ár pedig szinte ugyan az.A Sandy ezt még jobban fokozta. I5 2500 42000Ft!! Nem 60 000. Nagyon erős, jó proci,szinte mindenre elég.Kíváncsi leszek hogy pl ezen az áron milyen teljesítményű Bulldozert kapunk.Szerintem ne nagyon számítsunk arra hogy a régi idők szerint a bull sokkal olcsóbb lesz mint a sandy
-
Lompos48
nagyúr
Ez felfogható úgy is, hogy végig hullám, csak egy jelenleg ismeretlen szabály alapján meghatározódó ponton információt cserél egy másik hullámmal.
Nem ellenkezem.
De hozzáfűzöm: új tartalommal bővül az információ fogalma, vagy az információ hiányos tartalma kiegészül. Ismét dualitás... Erre (még) új filozófia (fog) épül(ni). -
jockas
senior tag
Valahogy így...
A P4-es korszakban northwood magos procim volt, a prescott korszakot kihagytam. A P4 után meg C2D jött nekem...hiába Intel felé húz a szívem, ha nem jó, akkor nem veszem meg. A technikai részletek és a teljesítmény is fontos...de nálam mindig is az Intel lesz az első helyen. Ez az amit sokan nem tudnak megérteni és csak azért is az AMD felé akarnak terelni, még akkor is amikor külön mondom, hogy AMD-vel engem hagyjanak, aztán még ők vannak megsértődve, ha nem veszem figyelembe azt, amit mondanak.
Volt anno K5-ösöm (amikor még nem voltam Intel fanatikus ) aztán K7 Duron-om is, ami nálam igen instabil volt (előtte P2 Celeron, amivel nem volt gondom). Ekkor döntöttem úgy, hogy csak Intel rendszer és azóta sem bántam meg. Lehet drágább egy kicsit, de jelenleg ez a fontosabb számomra.
Természetesen én is szeretném, hogy a Bulldozer ne legyen lemaradva...ez a piac érdeke (meg persze a vásárlók érdeke is). Nem szeretek AMD-Intel vitába belemenni, mert kinek a pap, kinek a papné (egy ismerősöm is ugyanígy gondolja, csak ő AMD mellett tette a voksát). Sajnos többnyire olyan AMD-sekkel kerülök szembe, akiknek azért az AMD a jobb választás, mert olcsóbb és habzó szájjal szidják az Intelt. De fordítva is lehetne nézni...amíg az AMD olyan procikat hoz ki, amik lassabbak az Intel prociknál, addig lesz olcsó játékgép alternatíva az Intel mellett!
Videokártyáknál viszont amióta megjelent az első Radeon, azóta van ATI-m... Az egész nV céget úgy utálom, ahogy van. Nem hasonlítanám össze az nV-t és az Intel-t...az Intel üzletileg csinált piszkos dolgokat (ez üzlet, ennyi), de nem hamisított meg teszteredményeket, hogy ezzel a vásárlókat becsapja. Azok alapján amit írtál, gondolom videokártyáknál is a Radeon-t részesíted előnyben... -
dezz
nagyúr
A véleményt procikkal kapcsolatban technikai részletekre szokták alapozni. Persze ha úgy érted a véleményt, hogy lehet, hogy jó, de te akkor is inkább Intel, mert csak, az más kérdés.
Végülis nagyjából én is így vagyok vele, csak az AMD irányában, aminek az az oka, hogy jobban szimpatizálok a kicsi, de kreatív céggel, ami sorra érdekes újításokkal próbálja kompenzálni a gyártástechnológiai lemaradását, mint az igazi nagy multival, aminek lényegében minden csak pénzkérdés (az pedig van bőven), ami azt hiszi, a fogyasztó van érte, és nem fordítva. Az utóbbi most se a fogyasztó kedvéért húzott bele, hanem az AMD minél inkább perifériára szorítása érdekében, hogy az így kialakuló kvázi monopolhelyzetben újra annyiért adhassa majd a procikat, amennyiért nem szégyelli. Ezért mindenkinek az az érdeke, hogy a Bulldozer elég jó legyen...
(#122) Lompos48: Végülis valahol a kettő között van a dolog, mert attól a "koppanástól" szokása elveszíteni bizonyos kvantuminformációkat, ami itt nem következik be.
"Lásd a példát kopasz fejemmel: jön hullámként, koppan és melegít anyagként."
Ez felfogható úgy is, hogy végig hullám, csak egy jelenleg ismeretlen szabály alapján meghatározódó ponton információt cserél egy másik hullámmal.
(#128) MZperX75: Csak nagyon részlegesen, "lebutítva" tudják leszimulálni, hiszen az élő idegsejtek sok olyasmit tudnak, amit nem értenek és magának a neuronhálónak a működése is csak részlegesen ismert. Olyan dolgokról nem beszélve, mint tudatos kontroll, amivel akár a rovarok is rendelkezhetnek.
-
#128
MZperX75
addikt
hugo chávez
#100
MZperX75
addikt
válasz
hugo chávez
#100
üzenetére
Nagyon nagyon hangzatos dolognak tartom 22nm-20nm-14nm-5nm kicsinyítést.
Meg hogy tranzisztor sűrűség mennyire számít,szerintem ,ha majd ott tartunk mikor qvantum gépek idegsejt mintájára kiépülő modellekkel lesznek tele az üzletek,akkor ez számszerü dolog annyira nem fog számítani.
Vegyünk egy példát,az idegrendszer kapcsolatairól kapcsolódásairól.
Volt egy cikk nehány hónapja,mint érdekességkép elolvastam ,ha érdekel megkeresem, ami arról szólt ,hogy egy méhecske agyában kb
70.000db idegsejt helyezkedik el,és ez vezérli ez végzi az összes olyan számítást,ami a repülést,mind a látást(persze térben)
meg gondolom a méhecskével született kódolt viselkedésnormák.(Társadalmi hovatartozásukat+félelem,védekezés,tisztálkodás,)persze bonyolult életük kölönböző elemeinek számításával elboldogul.
összehasonlítván egy 1milliárd tranyóbol álló processzort ,akkor sajna sokkal kevesebb számítást végezne el ez a mostani technogia ,mint egy pici rovar agya,ami töredékét fogyasztja egy mai kvarcórának.
70.000 idegsejtek kapcsolódásának bonyolulsága miatt,akár több milliárd-és milliárdnyi idegi kapcsolatok jönnek jöhetnek létre,amit még egy szuperszámítogépet is jól lefárasztana ,(le is zsibbaszt rendesen)
Ezt a kis rovart a mai napon még csak szimulálni sem vagyunk képesek,de persze lehet ,hogy tévedek.
Egyébként 7-8 ével ezelötti technika gyártástechnológia határát 65-45nm közé jósolták,és addig is volt jó,azóta sokat változtattak az eredeti szilicium tányérok (szennyezetségén stb)
45nm-en is változtattak,32nm nem beszélve.
Ha a gyártástecnológia határáról beszélnek elméletben az általában gyakorlatban is müködik,ha már változtatnak ,akkor nem az a gyártástechnologia van...
Genetikai programózókéségéről a természetnek ,nem is beszélélek,akkor most jelen pillanatban ,az ember technológiája a bányaszbéka segge alatt van kb 2km-rel,de lehet hogy még lejebb...... -
#126
Black Light
csendes tag
Black Light
csendes tag
Az én személyes vélemény az erről az INTEL VS AMDRŐL
Először is a múltat vázolom.A két gyártónál mindig megvolt az hogy az intel volt az erősebb de az amd procik olcsóbbak.Ezáltal A JÁTÉKOSOK mindig megkapták az AMD től azt mire szükségük van.Az utóbbi pár évben az AMD nem kicsit lemaradt az Inteltől és sem ilyen formában nem vette fel vele a versenyt processzor terén.Bár voltak kivételek drasztikus árcsökkentések stb...AMIT ÉN VÁROK A BULDÓZERTŐL?Az az mint ami a phenom korszak előtt volt.Nem kell erősebbnek lennie mint az intel de ár érték arányban gyalázza le.Énnekem nincs 100 ezer ft procira....De ha ez megúszom 60 ezer ft ból akkor már én jártam ról.Akinek meg van elég pénze az vegye meg az Intel méregdrága processzorait és a hozzá való alaplapot.ISMÉTLEM ÉN A BULDÓZERTŐL ÉS MEGJELENÉSÉTŐL EZT VÁROM.A másik a külön slussz poén lenne ha még fel is venné az Intellel a versenyt vagy le is verné.Nem tudunk sok mindent róla nem láttuk a teszteket nincs is róla.Ráadásul a hozzá való JÓ ALAPLAP is csak megjelenés előtt áll.(Ugye a mondás alaplap a lelke mindennek)Én megvárom a teszteket összehasonlításokat de nem véletlen titkol az AMD és én személyesen úgy vélem átlépi az AMD az Intelt persze csak ideglenesen az új pocikig.Az sem véletlen hogy reagál az Intel az AMD Buldózerjére. -
jockas
senior tag
-
#123
hcl
titán
hugo chávez
#100
válasz
hugo chávez
#100
üzenetére
"(talán némi fizikai áttörés hatására) "
Az a legkisebb fetétel, majd ha a marketing, és a pénzügy azt mondja, hogy most kijövünk vele.@Lompos48 :Hát eredetileg a számítógépeket nem arra találták ki, hogy FPS-eket játsszon az ember otthon, vagy idióta képvicceket készítsen...
-
Lompos48
nagyúr
Linket nem igazán tudok, de 2-3 éve lehetett pl. egy olyan kísérletről olvasni, amiben megállítottak egy fotont, aztán továbbengedték.
Volt egy ilyen CERN hír, tényleg [link]. Azért kicsit másról van szó, mint megállítani a fotont a rohanásából, megsimogatni/nézegetni majd továbbengedni. Mert ugye megállítás van állandóan. Jön a foton, tar koponyámba ütközik, "nagyot koppan akkor, azután elhallgat" (Arany Jánossal szólva) és barnítja azt, vagy - Isten ments - ha egy UVC foton, akkor nagyobb galibát is okozhat.
...én amellett vagyok, hogy a részecskék, mint olyanok, valójában látszólagos dolgok és a hullám állapot az elsődleges. Illetve, igazából nincs is semmi, csak információ....
Nem fognak a fotonok rád hallgatni, megtartják maguknak a kettős jelleghez való jogot. Lásd a példát kopasz fejemmel: jön hullámként, koppan és melegít anyagként.
hugo chávez:
...de szerinted ezeket a "dolgokat" le lehet gyártani, vagy egyenként elhelyezni, mint most egy tranzisztort, vagy akár egy atomot és ezek a "dolgok" csak úgy magukban, atomon kívül képesek stabilan létezni?"Dologja/dolga(?)" válogatja. Proton van magában, ha a hidrogént ionizálják. Neutron ugyancsak, ő az, aki a láncreakciót okozza az urániumban például, csak úgy repked, ütközget az atomok között. Elektron is, a CRT-n ugye képet alkot, kirepül az elektronágyúból, gyorsítja a magasfeszültség majd becsapódik és egy fényes pontot produkál. Gyártani nem lehet őket, csak vannak, mint... Mici Mackó.
Olyan ellenben, hogy veszek valamelyikből egy fél marokkal és lerakom az asztalra, aztán esetleg összekötözgetem őket (mondjuk kovalens kötésekkel ), az nincs és nem is lesz.Viccet félretéve: a kvantumszámológépek esetében, ha lesznek egyáltalán, mindent el kell felejteni, amit ma számítógépekről tudunk/képzelünk. Marad a funkció: számítás. Meg akkor már egy egész más világban fogunk élni.
-
jockas
senior tag
Attól, hogy mit hallok nem fog megváltozni a véleményem(de megszoktam hallgatni egészen addig a pontig, amíg az a rész nem jön, hogy az mennyivel jobb az Intelnél mert olcsóbb, mert jobb és mert AMD). Már jó ideje az Intelt favorizálom és nem azért, mert azt mondták a királynak. A bemutató cikkeket el szoktam olvasni az AMD vonalon is, de az biztos, hogy nem foglalkozok velük annyira, mint az Inteles bemutatókkal. Elhiszem, hogy nem lesz rossz (a legolcsóbb SB-ek sem rosszak).
-
dezz
nagyúr
Már aki ezekből a részletekből nem tud levonni semmilyen következtetést... Nem vagyok benne biztos, hogy te igazából hallani akarod-e, ezért nem is állnék neki részletezni, de az biztos, hogy nem lesz rossz.
Nem tudom, ki várta 8. csodaként a Phenomot, én speciel nem, hiszen csak egy kisebb mértékben módosított K8 volt. Az, hogy natív 4-magos volt, csak speciális esetekben számított.
(#115) hugo chávez: Linket nem igazán tudok, de 2-3 éve lehetett pl. egy olyan kísérletről olvasni, amiben megállítottak egy fotont, aztán továbbengedték. De pl. tudtommal akár a kétréses kísérletet is el tudják végezni egyszerre csak 1-1 fotont indítva. (Megjegyzem, én amellett vagyok, hogy a részecskék, mint olyanok, valójában látszólagos dolgok és a hullám állapot az elsődleges. Illetve, igazából nincs is semmi, csak információ. Na de ez már nagyon off.
) -
jockas
senior tag
Ezek megint csak architekturális részletezések, amivel nem megyünk sokra...pl. Prescott, Phenom. Teljesítményről nem sokat lehet tudni. Elég sok mindenben nincsen egy súlycsoportban az AMD és az Intel. Én speciel nem is szeretek ebben vitatkozni, de ritkán találkozok olyan amd-sel aki ugyanígy van ezzel. Na sebaj...
Megint ugyanaz megy, mint a Phenom előtt, hogy mennyivel jobb az AMD architektúrája...sokan elfelejtik, hogy mekkora csalódás volt ugyanilyen 8. csoda várásnál a Phenomnál. Nem ártana megvárni, amíg kijön mielőtt kijelentik egyesek, hogy Intel-verő lett a Bulldozer.
Én még továbbra sem gondolom azt, hogy jobb választás lenne az Intel-nél (talán beéri a SB-t, de nem hiszem, hogy az Ivy-vel pariban lenne). De ez persze még csak találgatás és nem ítélkezés. -
#117
hugo chávez
aktív tag
moha21
#116
hugo chávez
aktív tag
"...de pl. mezonok."
A mezonok instabil részecskék, melyek egy kvarkból és egy antikvarkból állnak [link] és ebből következően nehezebbek, mint az elektron [link].
"Bár lehet igazad van és az elektron a legkönnyebb részecske."
Nem a legkönnyebb részecske, hanem az ismert legkönnyebb, töltéssel rendelkező részecske
"mondom nem fizikus vagyok
"Én sem vagyok (sajnos) fizikus, de a Google a barátom, Wiki meg a barátnőm
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
#116
moha21
veterán
hugo chávez
#115
moha21
veterán
válasz
hugo chávez
#115
üzenetére
Nem azokra gondoltam, otthon van magfizika könyvem, de pl. mezonok.
Bár lehet igazad van és az elektron a legkönnyebb részecske..mondom nem fizikus vagyok
-
#115
hugo chávez
aktív tag
JColee
#112
hugo chávez
aktív tag
Hát, tudomásom szerint nincs, bár a méret ebben a tartományban már nem igazán meghatározható, inkább a tömeg. "Electrons have the lowest mass of any charged lepton (or electrically charged particle of any type) and belong to the first-generation of fundamental particles." [link]
(#113) moha21:
Ha a protonokat és neutronokat felépítő kvarkokra gondolsz, azok tömege nagyobb, mint az elektroné.
Elektron: 0.510998910(13) MeV/c2, legkisebb kvark: 1.7-3.3 MeV/c2 [link] és [link]Tudomásom szerint atomnál kisebb részecske nem létezhet normál körülmények között, önmagában, állandó helyen, stabilan, hosszabb ideig, ezért írtam, hogy az elképzelhető, hogy az atomnál kisebb részecskéket vagy részecskepárokat fel tudják használni (qubitként) a kvantumszámítógépekben a távolabbi jövőben, de a gyártás szempontjából egy atom mérete alá nem mehetnek.
(#114) dezz:
"másféle kísérletekre gondoltam."
Dobhatnál egy linket, mert érdekelne a dolog
-
#114
dezz
nagyúr
hugo chávez
#103
dezz
nagyúr
válasz
hugo chávez
#103
üzenetére
"tudomásom szerint jelenleg a fotonok kvantum-összefonódását még nem tudják kvantumszámítógépnek használni."
Én is így tudom, másféle kísérletekre gondoltam.
(#106) jockas: Ennél sokkal, de sokkal többet lehet már tudni. Csak pár példa:
Ilyen lesz az AMD Bulldozere? (by Oliverda)
AMD's Bulldozer Microarchitecture
Inside the AMD Bulldozer Architecture
http://blogs.amd.com/work/category/bulldozer/ pl. The New Flex FP
http://en.wikipedia.org/wiki/AMD_Bulldozer (lásd References)
http://en.wikipedia.org/wiki/SSE5
Software Optimization Guide for AMD Family 15h ProcessorsAz AMD és az Intel nincs egy súlycsoportban, ezt tudjuk. Az Intel nyugodtan megteheti, hogy idejekorán kiteríti a kártyáit (órajelek, pontos teljesítményadatok, árak), az AMD nem.
-
#112
JColee
őstag
hugo chávez
#110
JColee
őstag
válasz
hugo chávez
#110
üzenetére
Az elektronnál van kisebb méretű, töltéssel rendelkező részecske?
-
#110
hugo chávez
aktív tag
moha21
#109
-
#109
moha21
veterán
hugo chávez
#100
moha21
veterán
válasz
hugo chávez
#100
üzenetére
"Azért van egy méretbeli határ, amit szerintem nem léphetnek át, mégpedig a legkisebb atomok, a hidrogén, vagy a héliumatom mérete ".
Atomokon belül is van jó pár dolog. És most nem a Bohr féle atommodellre gondolok.
(#108) Lompos48: Ezt sem tudtam.:>
-
jockas
senior tag
"Jahh, a laikusok úgysem értik, csak annyi jön le nekik belőle, hogy az Intel a király és az Ivy Bridge meg a világ 8. csodája...
" Így legalább egyensúlyba kerül a rendszer a sok Bulldozert a világ 8. csodájának kikiáltó emberke után A Bulldozerről olyan híreket látok, hogy "információk a Bulldozer megjelenéséről", "még több információ a Bulldozer megjelenéséről" vagy "pontos információ a Bulldozer megjelenéséről"...
Miközben az Intel nagyjából konkrét dolgokat is közölt már az Ivy-ről is, mint hogy kb. 20-30%-al lesz gyorsabb a SB-nél. Olyan rengeteg információm nincsen a Bulldozerről...a kis hasznot hozó dolgokat kidobálták a prociból meg hogy nem lesz benne IGP. Na most...ez nekem olyan, mint a 100 magos proci, hogy ugyan 100 mag van benne, de nagyon egyszerű magok. Ugyan magasabb órajelre lesz képes és több magot fog tartalmazni (azonos kategóriában) a Bulldozer, mint a konkurencia, de az egyszerűbb felépítés miatt erre szüksége is lesz, amennyiben versenyben akar maradni. Feltéve, ha így is képes lesz felvenni a versenyt a Sandy-vel. Ugyan nem ítélkezek látatlanba, de ha csak a Sandy-vel képes felvenni a versenyt, akkor ugyanaz lesz ezzel az AMD procival is, mint a Phenom-mal, hogy 1 lépéssel az Intel mögött jár...
Már pedig ez a nagy titkolózás ennyivel a megjelenés előtt nem biztos, hogy az olyan nagy dobás előjele, hogy megrengesse a piacot! -
#105
hyperspace
őstag
hyperspace
őstag
hihetetlen időzítés.
-
Oliverda
félisten
20nm környékére, és főleg alá már nem megfelelő a bulk CMOS eljárás. Az Intel-nek pedig, ahogy a példa mutatja, nem volt szimpatikus a GlobalFoundries által (is) alkalmazott SOI. Állítólag ez költségesebb, de hogy valójában melyik eljárásnak pontosan milyen költségei vannak egyes gyártóknál, az hétpecsétes titok, ergo jó eséllyel sosem tudjuk meg.
Az pedig természetes, hogy olyan köntösbe öltöztették ezt az egészet, mintha feltalálták volna a működőképes teleportot. Erős a marketing powwa, de ez ugye bevett gyakorlat. Majd, ha már elérhető lesz a technológiára épülő termék, akkor meg lehet nézni, hogy mindez mit is tud a gyakorlatban. Arra pedig, hogy hosszútávon mit ér, csak az idő adhat választ.
smkb:
Egyrészt azt AMD-nek tulajdonrésze van a GlobalFoundries-ben, másrészt az SHP full-node technológiák (45nm, 32nm, 22nm, stb.) direkt az AMD processzorainak igényei szerint fejlesztik ki, ergo az architektúrához tervezik a gyártástechnológiát, bár ugye ez mindig kölcsönös.
-
#103
hugo chávez
aktív tag
dezz
#102
hugo chávez
aktív tag
"Most is tudnak manipulálni akár egyetlen fotont..."
A kvantumteleportációra gondolsz? Mert attól, hogy manipulálni tudják, tudomásom szerint jelenleg a fotonok kvantum-összefonódását még nem tudják kvantumszámítógépnek használni.
"...a kvantumszámítógépeknél nem ilyen-olyan részecskék végzik a számításokat, csak azok által valósulnak meg, egyelőre megmagyarázhatatlan módon."
Persze, nyilván ez sokkal bonyolultabb annál, mint hogy a részecskék végzik a számításokat, de ezt elég nehéz lenne megfogalmazni, pláne, mert nem vagyok fizikus, de azért remélem, hogy érthető volt, amire gondolok
-
#102
dezz
nagyúr
hugo chávez
#100
dezz
nagyúr
válasz
hugo chávez
#100
üzenetére
Most is tudnak manipulálni akár egyetlen fotont, de a kvantumszámítógépeknél nem ilyen-olyan részecskék végzik a számításokat, csak azok által valósulnak meg, egyelőre megmagyarázhatatlan módon.
-
#100
hugo chávez
aktív tag
shabbarulez
#45
hugo chávez
aktív tag
válasz
shabbarulez
#45
üzenetére
"Aztán hogy 5nm-től milyen új dolog jön majd, az még nagyon távoli, de idővel az is kiderül majd folyamatos technológiai publikációkból."
Az Intel [link] (8. oldal) 5 nm-től szén nanocsöveket szeretne használni, de, hogy ez járható út lesz-e, az még kérdéses, mindenesetre én drukkolok nekik.
(#61) Angel1981:
"...tehát abszolút határ persze, hogy nincs."
Azért van egy méretbeli határ, amit szerintem nem léphetnek át, mégpedig a legkisebb atomok, a hidrogén, vagy a héliumatom mérete (~0.05-0.06 nm). Persze a távoli jövőben, a sokadik generációs kvantumszámítógépekben (talán némi fizikai áttörés hatására) esetleg befoghatnak számítások végzésére akár egyes fotonokat, vagy szubatomi részecskéket is, de a gyártás szempontjából a legkisebb elérhető méret valamelyik elem 1 darab atomjánál nem lehet kisebb.
-
dezz
nagyúr
Cikk: "Emellett a kapcsolás sebessége kardinális kérdés, hiszen egyenes arányban van az integrált áramkör órajelével, vagyis a sebességét definiálja."
Ez így nagyon hiányos és pongyola. Az órajelet alapvetően befolyásolja a mikroarchitektúra kialakítása (pl. hogy 1-1 órajelciklusban milyen jeleknek hány tranzisztor láncolatán kell végighaladnia). És persze nem csak az órajeltől függ a "sebesség", vagyis számítási teljesítmény.
(Ha már annyiszor felmerült a Bulldozer a topikban, hozzátenném, hogy azt pl. eleve magas órajelekre tervezték, amit a kreatív belső felépítés tesz lehetővé, így azonos gyártástechnológia mellett is jóval magasabb órajelen üzemelhet, mint pl. a K10 leszármazott Llano, hogy most a konkurenciáról ne beszéljünk.)
Amúgy látom, nagyon ráizgultak itt egyesek erre a dologra és nyilván éppen ez volt az Intel célja. No de nézzük már meg egy kicsit józanabbul ezt az egészet! A mai procik 1V fölött üzemelnek (nem energiatakarékos módban). Ott mennyi is a haszna ennek a forradalmi megoldásnak, a planar 22nm-hez képest, 2%? Erre ez a nagy hype? Jahh, a laikusok úgysem értik, csak annyi jön le nekik belőle, hogy az Intel a király és az Ivy Bridge meg a világ 8. csodája...
(#79) erdoke: Na ja, de 32nm-ről volt szó. De ha már felhoztad: azért ért el most 2x tranzisztorsűrűséget az Intel a 22nm-rel, mert a gate-last HKMG bulk 32nm-es eljárása kisebb tranzisztorsűrűségű annál a IBM vezető szerepével fejlesztett, gate-first HKMG SOI 32nm-nél, mint amivel az AMD új procijai készülnek.
(#64) smkb: Mintha kicsit megfeledkeznél két nem elhanyagolható dologról
1. A GloFo részben az AMD tulajdonában van, részesedik annak nyereségéből.
2. A 32nm-es SHP eljárást kizárólag az AMD procijainak gyártására használják fel, azt az AMD mérnökeivel közösen finomítják, stb.(#50) Pusztitusz: Te valamit nagyon keversz, ugyanis a Bulldozerben nincs IGP. A Llano az, ahol az IGP-n van a hangsúly, nem a procin, mivel középkategóriás, elsősorban hétköznapi multimédiás, webezős gépekbe szánják.
-
Zeratul
addikt
Persze, papiron a prescottnak is vernie kellett volna az A64t, ehelyett leolvasztotta csak az alaplapi VRM-et. De AMD oldalról a Phenomnak és HD29xx szériának is világverőnek kellett volna lennie aztán arra évre kettős bukta lett AMDnek. Amíg nem láttunk működő Ivy-t és kihozatalról sincs adat addig annyi a hitele mint a Bulldozer kiszivárgott "benchmark"-jainak"
-
Pítőr
aktív tag
Megmondom őszintén szerintem itt most mindenki azt hiszi, hogy majd áramot fog termelni az Ivy Bridge. Nem tudom, hogy helyes-e a gondolatmenetem, de a jelenlegi sandy-k idle 5w-ot fogyasztanak, ott mondjuk, 37%-al gyorsabbak az ivy-k, load, meg 86w-ot 1,2v mellett, ahol meg elenyésző az előnye az úgy gyártástechnológiának!? Szóval egyedül Atom-ban lenne jó ez a cucc, de itt egy újabb dolog merült fel bennem! Úgy tdom, hogy az atom procik most olyan 5w-ot fogyasztanak átlagban, mi lesz akkor ha 3w-ot fognak, semmi, mert nen ma proci a legnagyobb fogyasztó?!
Szóval számomra ez az egész most úgy tűnik, hogy ne vegyen senki bull-t, mert az ivy lesz a "király", papíron! -
bteebi
veterán
Hát nem semmi, nagyon jól hangzik. Kíváncsian várom a fejleményeket. Nagyon örvendetes, hogy ezzel a megoldással az alacsony fogyasztású processzorok teljesítménye még jobban fog nőni, illetve az energiatakarékos módban lévő processzorok teljesítménye is relatíve nagyobb lesz, mint eddig. Csak legyen majd hozzá megfelelően gyors SSD, hogy ki bírja szolgálni információval...
Remélem árban sem fognak nagyon elszállni.
-
Jó kis megoldás. Valszeg tuti eszébe jutott már másnak is, de túl drága lett volna gyártani... Amúgy igazán beleférhetne a cikkbe, hogy ezek FET-ek, nem bipoláris tranzisztorok.
-
rudi
nagyúr
Most egy olyan világban élünk, ahol mindent agyon kell marketingelni, hogy nagy pénzt lehessen vele csinálni. Ezért kell - sajnos - 3D-snek, meg, ahogy írtad, lényegében hibásan megnevezni még a tranzisztort is. Mert arra, hogy FDSOI senki nem kapja fel a fejét, de bezzeg a háromdétranzisztor! Lassan a procik is eljutnak majd arra a szintre, mint a filmek és a számítógépes játékok, hogy a marketingre többet költenek mint a fejlesztésre és létrehozásra...
-
rudi
nagyúr
Kétlem, hogy a Core-ról leszállnak a közeljövőben, mert egész szépen sikerült már bemarketingelni. Szerintem Core i3/i5/i7 magad és a szám elejére a Sandy Bridge 2-esehelyett 3-as jön majd, a végére meg egy-két betű, hogy mobil, nem mobil, tuningos, quadcore és társai. Szóval Core i7-3720QM és ilyenekre számítok.
-
SNY21
csendes tag
Látom írogatnak "villamosmérnökök" is, és sokan keverik a szezont a fazonnal..
Ennek a "találmánynak" még a neve sem állja meg a helyét.
Tri-gate a neve, ezek szerint 3 kapuelektródát kellene számolni a fényképen látható 1 helyett..
(a többi kivezetés Drain, Source /és esetenként a Substrate/)
Ha valóban 3 Gate (kapu) elektródával rendelkezne egy tranzisztor, és nem csak logikai 1 és 0 értékekkel működne (kapcsolóüzem, bináris számrendszer leváltása) akkor lenne igazi számolási teljesítmény növekedés...
Ez a cikk is egy jó nagy kacsa...
(hozzáteszem léteznek speciális tranzisztorok, amelyek egy adott elektródából többet tartalmaznak, de nem hinném, hogy 22nm csíkszélességen ebből létre tudnának hozni 1cm2 felületen 100 millió működőképes példányt...)
-
#78
Pug
veterán
Pusztitusz
#33
válasz
Pusztitusz
#33
üzenetére
Örülök, hogy neked már ilyen részletes rálátásod van a Bulldozer teljesítményére
, én majd csak az után nyilatkoznék ennyire magabiztosan, hogy kijött
Úgy szeretem az ilyen hipertájékozott - szakmailag túlképzett megmondóembereket
A hírhez kapcsolódóan:
hajrá, hajrá, az innovációnak lehet örülni -
#76
DemonDani
addikt
shabbarulez
#72
DemonDani
addikt
válasz
shabbarulez
#72
üzenetére
nem hittem volna hogy még 2 évig nem tudják beüzemelni a végleges gépeket, ahhoz képest hogy mikor megkezdték a fejlesztéseket, elég lassúnak érzem a dolgot, azért gondolom az intel sem találná hátrányát már 14nm-en sem -
#72
shabbarulez
őstag
DemonDani
#63
shabbarulez
őstag
válasz
DemonDani
#63
üzenetére
Az Intel szerint nem csak 14nm-re, de 10-re jó lesz még a 193nm-es ArF, erről anno tavaly februárban LithoVision 2010-en beszéltek először. [link]
De ez utóbbira már ők is csak erősen B tervként tekintenek és helyette inkább az EUVL-t favorizálnák. Az már 2008-9 felé nyílvánvalóvá vált hogy 14nm-re nem lesznek HVM EUVL eszközök, így ott már sokkal előbb felkészült az ArF további használatára. Idén februárban LithoVision 2011-en Nikon be is mutatta S621D-t, ami már a 14nm-hez készül és az ASML-nek is megvan a hasonló megoldása. [link]
Az Intel ugyanúgy a piacról vásárolja a félvezető gyártáshoz szükséges eszközöket, mint a többi félvezető gyártó, csak a bezetésüknél jeleskedik elsőként. Épp ezért egy lépésnyi előnynél többre sose tehetnek szert, hisz ugyabból építkeznek a többiek is. Több lépésnyi előnyt csak úgy lehetne kivitelezni, ha a félvezető gyártáshoz szükséges minden komponenst saját maga fejlesztene és kizárólagos csak saját magának gyártaná le, így a versenytársak ahhoz nem jutnának hozzá. Ez viszont olyan beruházás többlettel járna, ami sose tudna megtérülni, így üzletileg nem igazán kivitelezhető.
Az Intelnek a HVM gyártás előtt 2 évvel már rendelkeznie kell olyan HVM ready eszközökkel amivel el tudja indítani azt a 2 éves felkészülést ami a HVM-hez kell. Ezért is bukott el az EUVL idén hisz az ASML csak béta eszközt tud küldeni a gyártóknak, a Nikon pedig még azt sem. HVM-re alkalmas eszközt talán 2 év múlva ígér ASML, ami 10nm-hez már talán jó lesz Intelnek, de B tervként ott van azért nekik az ArF, ha mégsem jönne be az EUVL vonal.
-
-
-
#67
DMG
senior tag
Pusztitusz
#50
DMG
senior tag
válasz
Pusztitusz
#50
üzenetére
Egyébként elmagyarázhatnád, hogy mire ez az ellenségeskedés?
Ez a "Most pedig ez kezdődik" megjegyzés mire jó? Van egy gondolatom, megosztottam, szerintem engem nem láttál sehol boldózer mantrát kántálni?
Most komolyan, ettől lesz olcsóbb holnap a kenyér?
-
smkb
őstag
Miért lenne csúnya? Kérlek az AMD egy 6mrd piaci értékű cég, aminek alig alig van profitja (legutóbb 56m usd) az miért dolgozna félvezetőgyártástechnológia fejlesztésen, ha nincs is hol implementálnia? De komolyan... a gyártók azok akik ezt fejlesztik. Aztán a gyártató meg eldönti, hogy melyik gyár mely technoloógiájához tervezi a csipet... nem foglalkozik pl a a Qualcomm sem félvezetőgyártási technológia fejlesztésekkel, hiába 20 szor akkora cég, mint az AMD és van tele profittal, mivel nem érdekel ebbe egy fillért sem ölni, mert nem ő dönti el, hogy TSMC milyen technológia mellet teszi le a voksát. Egyszerűen csak egy adott technológiához tervezi a procikat.
Ott a TSMC, mint remek példa, hogy mennyire megszívta mind az AMD, mind az NV, hogy mégsem lett 32nm-es technológia, holott az AMD arra tevezte a GPU-ját. De ugyanez volt a GF-nél, ott is a sok késés miatt késik a 32nm-es AMD processzorcsalád... rohadtul nem tőlük függ. Száz szónak is egy... az AMD-nek sem pénze, sem lehetősége, sem érdeke nincs félvezetőgyártási technológiát fejleszteni.
-
DemonDani
addikt
Hát a High-K val szerintem kevésbé lenne még gond 22nm-en mint azzal a 193nm-es litográfiával amit használnak az intelnél... Csak már olyan régóta húzzák a cserét, hogy nem most akarnak ott beújjítani hanme próbálják húzni a 13nm-es ultraibolyáig, ugye ezen a téren hatlamas összeg 1-1 beruházás... Még az Intel számára is... a 13nm pedig már nagyon kelleni fog, mert szerintem a 14nm-en nem lesz már semmire sem jó a jelenlegi
-
#61
Angel1981
veterán
shabbarulez
#45
Angel1981
veterán
válasz
shabbarulez
#45
üzenetére
Azért ezzel nem teljesen értek egyet.
Könnyen lehet, hogy le lehet menni 11 nm alá, de más elveket kell alkalmazni a gyártás során tehát bizonyos értelemben beszélhetünk határról, mint pl. még korábban megmondták, hogy a 22 nm nagy valószínűséggel a síkbéli elrendezés végét fogja jelenteni.
Maga fejlődés soha nem fog megállni, ezért fejlesztik az optikai, a DNS alapú, és a kvantumszámítógépeket, tehát abszolút határ persze, hogy nincs.
-
#59
BiP
nagyúr
Winner_hun
#58
BiP
nagyúr
válasz
Winner_hun
#58
üzenetére
Winner_hun ---> Győző_magyar
-
#58
Winner_hun
félisten
Winner_hun
félisten
sőt a bejelentés alkalmából egy kisebb server,
server ---> szerver
kicsit tán magyarosabb. -
#57
Silentfrog
veterán
Depression
#10
Silentfrog
veterán
válasz
Depression
#10
üzenetére
Szerintem ez azért is van mert bebeszélik az emberekbe,hogy szükségük van az uj hardverekre.
A tegnapi Phenomos hirhez is sokan irták,hogy az Intel procik megeszik reggelire a kifutó Phenomokat.
Lehet,hogy megeszik de látod te is el lehet az ember egy 775 tokozásu processzorral is sőt sokszor elég is bőven ami neked is van.
Feldobnak egy tesztet,hogy mennyire jo az uj de sokan nem mérlegelik,hogy fölösleges,mert a régi is ugyanolyan jo amire használják -
#56
Dark Archon
addikt
Zerdal
#7
-
Lompos48
nagyúr
A tranzisztor szó etimológiája szerint [link], a transfer-resistor kombinációból eredeztethető. Ez ráillik minden tranzisztorcsaládra, amiból tényleg sokféle van, még a [Wikipédia] sem képes felsorolni.
Nem hiba a FET-et tranzisztornek nevezni. Ráadásul a 3D geometria a cikkből MOS-ra hajaz, amit aztán kérhetné valaki MOSFET-nek nevezni. -
#52
Pusztitusz
tag
#16939776
#49
Pusztitusz
tag
válasz
#16939776
#49
üzenetére
No comment:
Egy tavaly őszi bejelentés szerint a világ legnagyobb chipgyártója 2011-ben és 2012-ben mintegy 6-8 milliárd dollár közötti összeget kíván üzemeinek modernizációjára fordítani, valamint egy új kutatás-fejlesztési célokat szolgáló gyár megépítésére. Az Intel új gyártástechnológia bevezetésekor előbb az oregoni D1D jelölésű referenciaüzemben dolgozza és érleli ki a megfelelő eljárásokat a rendkívül költséges berendezések és igen magas precizitást és szervezettséget megkövetelő folyamatok működtetéséhez, majd ezt a módszert mintegy hat hónapos tanulást követően más üzemekbe is átülteti. A D1D mellett a szomszédos D1C is részt vesz az elsőként 2009-ben demonstrált 22 nanométeres gyártástechnológia felfuttatásában, majd az Intel az arizonai Chandlerben lévő két gyárában és az izraeli Fab 28-ban is bevezeti az új eljárást.
A 22 nanométeres chipek előállításához továbbra is 193 nanométeres hullámhosszúságú, immerziós litográfiai berendezéseket alkalmaz a vállalat, így azokat még további évekig nem kell lecserélnie, ezzel több milliárd dollárt takarít meg. Az Intel mindent megtesz, hogy kihúzza az extrém ultraibolya fényt (13,5 nanométeres hullámhossz) használó eszközök életképessé válásáig, melyek korábban elérhetetlen felbontást tesznek lehetővé - cserébe rendkívül drágák és a nagy tisztaságú levegő helyett már vákuumot követelnek meg a működéshez, ami az üzemek átépítését is megkövetelheti, ami újabb költségekkel jár.
-
#50
Pusztitusz
tag
DMG
#40
Pusztitusz
tag
Ja mert én vagyok a tipikus Intel fan 955BE procival
(#41) B4nd1t4 Mért lenne? Nem azt mondtam, hogy debezzegmajedezmegaz...
Te nem, de eggyesek itt ordítva nyomatták a mindenverő boldózer mantrát (nem írok neveket mindenki tudja kikről van szó), aztán csendesen egy ideje átmentek a "nembajhakicsitlassabb merugyseazszámít" " nembajhagyenge de jóavégéája" stílusba.
Most pedig ez kezdődik : #43) DMG Szóval szerintem ami az Intel AMD harcot illeti, inkább azt mondanám, hogy távolodik a két szemlélet, mint azt, hogy az AMD lemarad.Ha pedig mindehhez hozzátesszük, hogy minden új piacról lekésnek vagy 3/5 év késéssel akarnak "betörni" akkor a megcélzott irány kapcsolatban van a béka hátsó részével. Amióta fejlesztik a bult semmit se mutattak belőle, vagy amit igen az gyenge ... erre jön az Intel és nemcsak bejelenti hanem demózza az új cuccot.
-
#16939776
törölt tag
mielőtt mindekki lemond az AMD-ről... tmsc szerintem nemsokára rendelkezni fog a technológia implementálásához szükséges hardverekkel, ismeretanyaggal. Mire "szükség lesz" a 22nm-re addigra AMD is tud ebben gondolkodni. Nincs itt veszve semmi
mire "olcsó" lesz ez a technológia addigra el fog telni néhány év
-
B4nd1t4
tag
Az azért elég csúnya lenne, ha így lenne.
Attól, hogy az AMD-nek nincs félvezető gyára, a kutatásban szerintem azért ott vannak. Szépen is nézne ki a procigyártás, ha arra várnának, hogy valaki kitaláljon valami újat, amit majd ők is használhatnak... Ők meg csak annyit csinálnának, hogy plusz pár lábat ráforrasztanak az aktuális lapkára...
A gyártástechnológia és a legyártandó innováció nem egy és ugyanaz...
-
smkb
őstag
Az AMD nem félvezetőgyártó, így valszeg ilyenen nem dolgoznak. Ők kész technológiákhoz kell hogy alkalmazkodjanak, mivel bérgyártóknál gyártatnak, akik ezer más ügyfelet is ki kell ,hogy szolgáljanak.. Intel a saját gyárainak köszönhetően saját érdekeihez tudja igazítani a gyártástechnológia irányát.
-
Devid_81
félisten
Hagyjad má őket, épp a 4D-s tranyót forrasztják.
Nekik nem elég a 3D!Hát izé így laikus ésszel, szemmel kevesebbet fogtam fel belőle mint kellene, az biztos, hogy ha ez működik akkor azonos csíkszélesség mellett duplázódik a tranyók száma, de ezzel együtt a hőtermelés is emelkedik, akkor lesz pici de nagyot pukkanó proci?
-
#45
shabbarulez
őstag
Angel1981
#1
shabbarulez
őstag
Olyan nincs igazán hogy "jelenlegi határ", ezeket mindig csak kitalálják "okos" újságírók vagy fórum hozzászólók, aztán elkezdenek teljedni, mint általában a hülyeség.
A félvezető technológiák fejlődése elég jól behatárolható szakaszokra oszlik, az alkalmazandó technológiákról pedig már elég korai fázisban elkezdenek publikálni. Pl. a TriGate tranzisztorokról is anno 2002 óta publikál az Intel, végigjárták a fejlődés különböző fázisait, míg 2007-re elértek a HKMG-s változathoz. Utána el is kezdték az ezen alapuló processzor fejlesztés, más különben nem jutottak volna el 2011 végére a tömeggyártható termékig.
Az Intel ugyanígy publikál már 2005 óta a III-V félvezetőkön alapuló Quantum Well Field Effect tranzisztorokról, amely bevezetését anno a következő évtized második felére datálták. Itt is végigjárták ugyanazokat a szamárlétrákat, mint amiket a TriGate-tel. Volt belőle először feszített szilíciumos, majd HKMG-s, majd tavaly már TriGate-es változat, ezeket is évről-évre folyamatosan publikálták. Gyaníthatóan már itt is megindult a konkrét processzor fejlesztés, hogy 4 év múlva 10nm-en ebből is konkrét, tömeggyártható termék készülhessen.
Egyébként az új technológiák bevezetésének üteme is elég szabályszerűnek mutatkozik, ahogy a Tick-Tack fejlesztési modell is a jó ütemezhetőségről szól. Anno 2003-ban vezették be a feszített szilícium technológiát, 2007-ben a HKMG-t, most 2011-ben a TriGate-et, 2015-ben 10nm-en nagy valószínűsségel kijelenthető hogy a III-V tranzisztorok jönnek majd. Egy két gyártástechnológiát átívelő, 4 éves fejlesztési ciklus itt is jól tetten érhető. 10 és 7nm-en a III-V tranzisztorok jók lesznek, ahogy a TriGate is 22, 14-re. Aztán hogy 5nm-től milyen új dolog jön majd, az még nagyon távoli, de idővel az is kiderül majd folyamatos technológiai publikációkból.
-
DMG
senior tag
Egyéb irányt, apró megjegyzés.
Ami az AMD-t illeti, mintha sokkal inkább fektetnének energiát a grafikai oldalbe, mint nyers erőbe, ez azért előbb utóbb a játékos oldalon feléjük hajtja a vizet. Nagy szerveres környezetben meg az Intel már úgyis lefedte a piacot, mindenbe Intel proci kerül. Még azok a nagy cégek is intel procit vesznek vezérlőnek, akik eddig saját procit gyártottak erre a célra.
Szóval szerintem ami az Intel AMD harcot illeti, inkább azt mondanám, hogy távolodik a két szemlélet, mint azt, hogy az AMD lemarad.
-
kts88
aktív tag
A logikádat követve akkor meg minden hagyományos tranzisztor elé ki kellene írni a bipoláris szót . Rengeteg tranzisztor fajta van már, így szerintem fölösleges kiírni. Főleg, hogy könnyen eltéveszthető, mert millió változat van amik apró technológiai eltéréseket mutatnak. Csak a MOSFET-en belül: U-MOS, V-MOS, HEXFET stb. És szerintem az olvasók 99,9%-át nem is érdekli, hogy milyen van benne (engem sem, pedig gyakorlatilag villamosmérnök vagyok csak még az államvizsga kell)
-
#41
B4nd1t4
tag
Pusztitusz
#33
B4nd1t4
tag
válasz
Pusztitusz
#33
üzenetére
"Na ez a tipikus AMD megnyilvánulás"...
Mért lenne? Nem azt mondtam, hogy debezzegmajedezmegaz... szerintem a Bulldozer sem fogja tudni felvenni a versenyt nemhogy az Ivy, de még a Sandy-vel sem...Azt tartottam volna furcsának, hogy egy olyan cég mint pl az AMD, nem dolgozna/dolgozott volna valamilyen áttörésen az elmúlt években... Most hogy sikerült-e neki is valamit kiötleni, vagy sem,az más kérdés...
-
#40
DMG
senior tag
Pusztitusz
#33
DMG
senior tag
válasz
Pusztitusz
#33
üzenetére
Erre lehetne írni, hogy ez meg tipikus Intel megnyílvánulás.
A tényekben mellesleg teljesen igazad van, a Buldozert azért még ne temessük. Meg azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az AMD más irányt vett. Én egyéb iránt mind a két táborba be-be teszem a lábam, szóval ilyen színes sztereo szemüvegem van.
De bízom benne,h og yaz AMD fog még azért villantani, a versenynek akkor is jót tenne, ha valaki az Intel híve.(#39) Lompos48:
Minden tisztelettel meghajolok tudásod elött, de azért a "teljesítmény" szó használatába belekötni, az már túlzás kicsit.
-
Lompos48
nagyúr
Én egy kicsit a cikket és nem a hírt kommentálnám meg pár pontban:
Moore törvénye ... az utóbbi években már nehéznek tűnt a betartása, de mindig jött valamilyen technológiai újítás, amivel sikerült tartani az ütemet...
Ez úgy hangzik, mintha egy parlament által megszavazott, kötelező törvényről lenne szó. Pedig nem az. Ez "mindössze" egy profécia, amit aztán az idő folyamán az élet igazolt. A mérnökök nem azért verejtékeznek, hogy határidőre teljesítsék a törvény által diktáltakat. A technológia, piac elvárásai, a technikai kihívás és siker élménye motiválja kreatív agyukat.
A 3D elnevezés is túlzásnak tűnik kissé. Tulajdonképpen az ősrégi planár technológia sem volt azért 2D-s. Igaz arrafelé haladunk az ábrákon látható "falak" emelésével.
Aki figyelt annak idején a fizikaórákon tudja, egy tranzisztor hatásfokának, teljesítményének legjelentősebb meghatározója éppen a zárás minősége, hogy nyitott kapunál, bekapcsolt állapotban minél nagyobb, zárt kapunál, kikapcsolt állapotban pedig minél kisebb áram folyjon át rajta. Felülnézetből ez a paraméter az integrált áramkör fogyasztását határozza meg.
A szilícium bevezetése után sikerült annyira letornászni a visszáramokat (az a reziduális áram, ami a zárt struktúrán belül mégiscsak folydogál) a nA-es szintek alá, hogy ebból a szemszögből hatásfokról értelmetlen. A teljesítmény szót pedig használjuk klasszikus értelemben (ugye a jó öreg Watt), és mondjunk/írjunk inkább teljesítőképességet ebben a kontextusban. A fogyasztást leginkább a vezető/nyitott elemek végzik, meg valami a kapcsolás ideje alatt, amire még visszatérek.
Természetesen a jelenlegi egy síkú vezetős (planáris) tranzisztorokkal is elérhető lenne a 22 nm, de az Intel elemzése szerint ez a jelenlegi technológia mellett lényegesen megdrágítaná a gyártást, ráadásul az új, háromdimenziós verzió kapcsolási paraméterei jobbak.
Igaz, megdrágítaná... az előző, nagyobb léptékű technológiához képest. De nem szabad elfelejteni, hogy a 22 nm-es technológia, legyen az planár vagy 3D, egyformán megköveteli a fotolitográfiás eljárásokat (ezek feszegetik jórészt a fizika határait), mert azokat a struktúrákat ki kell aztán alakítani maratással, kristálynöveléssel, ionimplantációval vagy az öreg diffúzióval.
Kapcsolási paraméterek? Na igen! Itt lehet nagy a hozadék. A fogyasztás jórésze bizony a fel- és lefutó frontokon/éleken történik, amikor a kapcsolóelem, már vezet, feszültsége ellenben még nem a bekapcsolt elemé, hanem egy változó érték (0 és 1 között futkározó). Ehhez még hozzáadódik a cikkben említett kapu késleltetés, ami ugyancsak a fogyasztást szaporítja. Ezekről a grafika mindent elmond.
Az Intel nagy érdeme, hogy születése óta elől jár a technológiák fejlesztésében, hála az alapító Gordon E. Moore, Andy Groove (ugye, Gróf András) szellemiségének.
Visszatérve a 3D-hez. Évtizedek óta várom az igazi 3D-s integrált áramköröket, ahol csak úgy hemzseg réteg réteg hátán.
Bocs a hosszú szövegért, de fél életet töltöttem félvezetők társaságában.
-
#35
Paul119
addikt
Pusztitusz
#33
Paul119
addikt
válasz
Pusztitusz
#33
üzenetére
ott a pont
-
#33
Pusztitusz
tag
B4nd1t4
#27
Pusztitusz
tag
Na ez a tipikus AMD megnyilvánulás, de unalmas mert sok-sok éve csak ezt hallani, majda fenom majdafenomkettő, majdabuldózer, lesz itt majdabuldózerkettő is.
El kellene fogadni, hogy az amd a szegényemberprocesszora marad, amúgy az Intel most 2 év alatt annyit költ csak fejlesztésre mint amennyit az amd ér atistul procistul. (ami nem rossz mert kell az olcsó procc, DE mostanában a hőn emlegetett ár/értékben is az Intel van toppon)
-
BiP
nagyúr
Arra lennék még kíváncsi, hogy hogy is áll az Intel-Amd keresztlicensz szerződés?
Tart még? Ha akarná, az AMD is használhatná ezt?(#31) Pug: hát ja. De magyarul a table sem tábla.
A szilikon az meg silicone, és az az 1 betű nagyon nem mindegy. (lásd még sit vagy shit )
Persze nincs ebből semmi gáz, mindenki értette, mit szeretett volna. -
kts88
aktív tag
Szép teljesítmény.
De kiváncsi vagyok ez az elrendezés mennyire növeli a parazita kapacitásokat, ezáltal mennyire lassítja a kapcsolási folyamatokat.
A teljesítményelektronikában jelentős tud lenni, itt viszont nem tudom, így jó lenne ha valaki fel tudna világosítani. -
B4nd1t4
tag
válasz
BalaNce87
#19
üzenetére
Nem vagyok biztos benne, de azért meglepne, ha az AMD nem törte volna eddig a fejét hasonló megoldáson... Max még nem járnak ennyire előre, vagy nem kötik még az orrunkra...
Azért egy olyan cég, mint az Intel vagy az AMD jópár évvel a publikációik előtt járnak technológiában... -
#23
hibavissza
veterán
hibavissza
veterán
nah, megint reszeltek az amd-nek pár évig...legalább lesz olcsó buldozer a csóróknak mint én
-
ftc
nagyúr
Ha a szilikonra gondolsz akkor egyes helyeken rég átléptük azt a bizonyos elméleti határt...
Engem inkább a gyártás ára érdekelne, mert hiába lesz 30%-al gyorsabb ha kb 50%-al drágább lesz az előállítása.
A következő lehetőség a SET tranzisztorok amellyel lemehetünk akár 4nm alá is!maross- szimulációkon végzik először is meg számolásal a dolgokat
-
rudi
nagyúr
Igen, ebben lehet valami, mert állítólag korábban is volt szó a bevetéséről, de ugye a Core érában eddig nem volt szükség olyan jelentős teljesítménybeli előrelépésre, mint amit a 3D tranzistor ígér. Másik oldalon viszont nélküle a tik-tak most ár elég nehezen lenne tartható - a mérnökök nyetek vele pár évet a marketingesekkel szemben
-
#10
Depression
veterán
Depression
veterán
Hihetetlen. Én egy q6600-zal még mindig teljesen elégedetten úgy leragadtam, hogy már meg sem tudnám számolni, hogy mennyi generációt, és csíkszélességet ugrok át. És mégis akkora kereslet van a jobbnál-jobb procikra, hogy az intel folyamatosan új bevételi rekordokat döntöget.
Mindenesetre jó olvasni, hogy révbe ért végre egy olyan technológia, ami jelentősen változtat az eddigi megoldásokon. -
Angel1981
veterán
Igen, ez igaz lehet.
Az új gyáruk Nevadában képes lesz 14 nm-re (bár a 22 után 16 fog jönni elvileg), tehát addig meg van oldva dolog.
Azonban úgy tudom, hogy míg kísérleti 16 nm gyártósorok már több éve vannak, addig 11 nm-es megoldásból még "tech demó" sem volt.
(Vagyis még tranzisztor prototípus sem.)
Végül is mindegy, majd meglátjuk, hová fejlődünk. -
Segal
veterán
Na igen az időzités hogy pont a Computex és E3 elött leplezik ezt le nem véletlen...
Mindenesetre egyre meggyözőbb az Ivy annak ellenére is ezt mondom hogy kb 10 éve AMD szív dobog a gépembe de könnyen elképzelhetőnek találom hogy ez jövő év elején megváltozhat.
itt egy videó is a dologról -
M@cika
őstag
Tudja az Intel, mikor kell az ilyen híreket nyilvánosságra hozni. Amikor "mindenki" a Bulldozert várja. :-) A teljesítménnyel ezek után biztosan nem lesz gond -leszámítva a P4-eket anno- már hosszú évek óta nincs. Ha az ár is olyasmi lesz, mint a Sandy, akkor csak győzzük kihasználni a tudását. Én nagyon jó helyzetben vagyok, mert egy vasam nincs gépfejlesztésre, szóval időm, mint a tenger kivárni a fejlesztéseket.
) a fúziós erőművekben, ami remélhetőleg az energiaszükségletet megoldja, ami meg a túlnépesedést illeti, én a kínai módszerrel értek egyet, csak globálisan (azokban az országokban, ahol túlnépesedés van, vagy a közeljövőben várhatóan lesz) kéne alkalmazni, de ez már tényleg nagyon off itt.
)."
, nem egy amd procim volt és nem azt mondtam hogy rossz, de pl gtx570 q9550el kb 10 fpst gyorsult a régi phenom 2 955 után
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- Műholdaktól is képes segítséget kérni az Apple Watch Ultra 3
- Nők, nőügyek (18+)
- Építő/felújító topik
- Törvényben kötelezné az USA a hazai AI igények elsődleges kiszolgálását
- Eredeti játékok OFF topik
- 3D nyomtatás
- iPhone topik
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Apple iPhone 16 Pro - rutinvizsga
- Dacia topic
- További aktív témák...
- Amd ryzen 5950x + Msi x570s carbon wifi + Team Group 8Pack Edition 32GB samsung b die .
- AMD Ryzen 7 9700X - Új, 3 év garancia - Eladó!
- Intel Core Ultra 9 285K - Új, Gari 2028.08.05. -ig - Eladó!
- Intel Core i7-12700KF 12-Core 2.7GHz LGA1700 Box (25M Cache, up to 5.00 GHz) Processzor
- Intel Core Ultra 7 265K - Új, Gari 2028.09.27. -ig - Eladó!
- HIBÁTLAN iPhone 13 mini 128GB Pink -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3286
- HIBÁTLAN iPhone 13 512GB Pink -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3273, 100% Akkumulátor
- BESZÁMÍTÁS! Asus Prime H370 i5 8500 16GB DDR4 512GB SSD RTX 3050 6GB Thermaltake V3 FSP 400W
- Apple iPhone 12 128 GB Fehér 1 év Garancia Beszámítás Házhozszállítás
- Azonnali készpénzes GAMER / üzleti notebook felvásárlás személyesen / csomagküldéssel korrekt áron
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest