Új hozzászólás Aktív témák
-
Cane
őstag
Nagyon határozott próbálsz lenni, mint aki leélt ép elmével ~100 évet, boldogságban. Az csúnya is lenne, hogyha közhelyekre kellene hallgatnod ---> sőt ha rám hallgatsz, azt csinálsz amit akarsz! Az aláírásod pedig egyszerűen észbontó: "Ti férfiak soha semmit nem tudtok megtalálni. A teafű a gyógyszeres fiókban van egy kakaós dobozban, amire rá van írva, hogy só." Ma még van haverfelvétel?
Teljesen megértem a topikindító nézetét. Amúgy tapasztalatból írtam a fenti dolgot, amin úgy felpörögtél. Voltam beugró szerepben is és volt amikor helyettem ugrottak be. Addig amíg a tv fossa magából az ilyen hülyeségeket, hogy "mert megérdemlem", meg "ma már alkottál eleget...", stb. sok hülyegyerek ezt el is hiszi, de pontosan őket is célozta meg a reklám. Ügyes húzás. De más csatornán is fröcsög a trágyalé: újságcímlapon (igen szép színes vastag női magazinok, többszáz pénzért) nagy betűkkel arra bátorítanak, hogy csaljál, keféljél, borotváld a zorrlyukadat, milyen bulik lesznek, milyen spagettit tekerj magadra bugyi helyett, stb. Akik ezt nézik, olvassák, elhiszik hogy ez a követendő példa. A legszarabb a rossz irányba húzó baráti környezet megjelenése, amikor egy csaj (ez nem csak csajokra jellemző) 30 felé jön rá, hogy lemarad a disco expressről és máris a barátnőivel eljár discoba, holott lehet hogy már férjnél van. Megkérdeztem havert hogy miért megy el a mama discoba, erre a válasz: tácolni, beszélgetni a barátnőivel... Haha Mert táncolni lehet, mármint ha épp nincs tömegnyomor, de beszélgetni, azt pont nem lehet vagy nagyon nehéz. Az viszont nem jó ha a pár is elmegy a diszkóba, mert olyan izé, meg ciki, meg akkor nem tudunk úgy szórakozni. Na az ilyen buxa mehet a búsba, de csak szerintem, mert valakiknél ez is természetes, asszony 1. sz. discoba, ember 2. sz. discoba megy azonos nemű kíséretével. Nem nehéz kitalálni miért. Elhatároztam, hogy amíg nem lakok valakivel legalább 1 évet, addig nem fogom elvenni feleségül. A többi skac megnősült a haveri-ismerősi körömben, valaki akarta a gyereket és az egészet, valakinek meg bejelentették hogy jön a baba. Volt aki 20 évesen nősült, rá egy évre elváltak, mert az "ember" legjobb barátja (és nem a bundás) megkörnyékezte az asszonyát. A másik társaságban részvevő kb. 5 pasi 5 csaj egymással buliznak, nyaralnak, járnak (pár hónapig járnak egymással) majd csere. Ez olyan, mint egy belső kör, vagyis inkább egy beltenyészet.
Az biztos, hogy régen is voltak furcsa dolgok, igaz hogy azokról csak hallomásból tudok, de ezek a mai dolgok hatványozottan szarabbak. Nagyon át kell gondolni, nem egyből ugrani a dologra, én csak egyet akarok választani.
-
#187
parandroid
félisten
tildy
#181
parandroid
félisten
"a társadalom fejlettsége abban is megnyilvánul, hogy hogyan viszonyulnaka normától eltérő esetekhez?"
És abban is legalább ennyire, hogy a "normától eltérők" hogyan viszonyulnak a normákhoz, a normakövetőkhöz.
Nem elfelejtve, hogy ha elég sokan térnek e a normától, akkor alakul ki egy új norma. Mint amilyen norma manapság az, hogy nem házasodunk, csak együtt élünk. És akkor már az lesz normától eltérő, aki házasodni akar, ahogy bizonyos közösségekben ez már így is van.
p
-
-
#176
Cane
őstag
parandroid
#173
Cane
őstag
válasz
parandroid
#173
üzenetére
ne értsd félre, csak általánosítottam.
-
troller
senior tag
Hát az tuti, hogy az a hülye lagzis nap az 1-ik legszarabb volt a házasságunk alatt, pedig én még szeretek is valamennyire inni
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
. Bár ezt is fel lehet fogni úgy, mint előzetes terheléses vizsgálatot, ha ezt kibírta az ember, az már jelent valamit 
Végül is már 11 éve gyűrjük. Érdekes ez a házasodni avagy sem téma, a melegek pl. azért küzdenek, hogy hivatalosan is köthessenek házaságot, miközben a ''normális'' párok egyre kisebb része köt. A végén eljutunk odáig, hogy csak ők kötnek házasságot 
-
#168
philoxenia
MODERÁTOR
ALI_G
#166
philoxenia
MODERÁTOR
Kompromisszumkészségre gondoltál ?
Igazából a kompressziótűrés sem áll távol a házasságban megkívánt tulajdonságoktól
Mainapság a 86-ost ráadásul itt is kivonták a forgalomból.
A világ egyre nagyobb nyomást gyakorol ránk, legalább otthon kerülni kellene a fölösleges konfliktusokat -de nehéz
-
Pero
senior tag
olvasgattam a cikket, ill a hozzátartozó forumot, és sok érvet gondolatot láttam a házasság mellet és ellene. Én a magam 21 évével, és a tojáshéjal a valagamon, azt láttomm h egyszerüen az emberek manapság nem vesznek semmit igazán komolyan, manapság mindent lehet, mindent el lehet intézni, és legfőképpen semmiért nem kell felelőséget vállalni. Én ezt nem akartam elhinni, de sajnos ezt látom. nekem az elmúlt időben volt egy érdekes ''élményem'' megközelítőleg 3 év után szakítottam a bnőmmel, mert szerelems lett, a furcsaság nem ebben van hanem a háttérben, egy vallásos család, ahol acsalád mint fogalom amit takar az vmi olyan amiről én csak álmodni sem mertem. erre most beszéltem az ex-el, és szkiderült h szétzúzták ezt a képet bennem drága jó anyuka közölte h melletem csak egy átlagos középszerű élete lehtene igaz h az nagy boldogságban, de emellett a srác mellett éípthet karriert és élheti a maga életét. nekem ez a 2 túl ellentmondásos és zet egy 30évet házasságban leét nő mondta úgy h neki a család szent.
röviden úgy gondolom h a hiba általánosságban a korunk társadalmában van, amit sajnos nem lehet külön választani semmitől, értem el alatt a gazdaságot politikát ilyesmit, mert ezek az életünk részei, csak azt hiányolom egyre több emberből, hogy merjen dönteni és merje vállalni a felelőséget utána, ne úgy kezeljen mindent mint vmi tárgyat ami mindíg ott van, és elérkeztem oda amit már jópáran leírtak az emberekben kihalni látszi a tisztelet nemcsak egymás iránt hanem úgy általánosságban.
Csak remélni tudom h azok akik a negatívumait látják ezen dolgoknak azok rádöbben nek h ők miket rontottak el és megprobálják a gyereküknek a jövő nemzedékének megtanítani azt amit ők elszúrtak és egyszer megint nelsz vmi ''normális '' világkép. -
#164
bambano
titán
Crystalheart
#163
bambano
titán
válasz
Crystalheart
#163
üzenetére
sajnos a szintiboy gyakran az étterem csatolt egysége.
-
#163
Crystalheart
őstag
bambano
#161
Crystalheart
őstag
A baj a gyenge minőséggel van. Minden bokorból előrángathatsz egy csövest, aki tud mulatóst énekelni, mert a ''hivatalos'' előadók teljesíménye is gyakran olyan... :S
Én amúgy a ceremónia utánra valami magyar történelmi várjátékra gondoltam (mulatós, metal és szimfonikus zene is kilőve), csak férjen ki a bankszámámon. Jó lenne nem adni alább. (A sznobok közt is sznob vagyok ) -
#161
bambano
titán
Crystalheart
#160
bambano
titán
válasz
Crystalheart
#160
üzenetére
Egyrészt igen (magaslabda rulez
) másrészt nem a ceremónia zenei aláfestésével van a bajom, hanem amikor vége a hajcihő nagy részének és kezdődik a lagziban a mulatság. Na olyankor van nálam cérnaszakadás. -
bambano
titán
Kösz, közeli rokonság
Az meg egyéni dolog, hogy a készülődés nyűg vagy sem. Én utálnám. Vagy megoldanám rendesen, de akkor meg engem utálnának.
A lakodalmas zenétől meg falramászok. Miért nem lehet normális zenét csinálni, amire lehet szórakozni? Azért Illésre meg Omegára is lehet bulizni szerintem, vagy régebbi jó diszkóra. Ha rólam szól a lakodalom, akkor az a zene lesz, amit én szeretek, nem az, amit a sose látott rokon kapatosan vonyítani tud...
Az a baj, hogyha te színjózan vagy, akkor a másik (hiába nem az asztal alatt van, egy-két sör után), már zavaróan részeg hozzád képest.
Különben meg ha nem tudsz metálra mulatni, akkor nem ismered eléggé a metált -
Vérboci
addikt
Elég komoly tajparaszt lagzikba jártál akkor ezidáig
Mi kb. 60 fővel számolunk. Ebben benne van a család, a család néhány barátja és párommal közös ismerőseink közül egy-kettő.
NAgyjából ez volt a felűállás a nővéremék lagziján is. Érdekes, nem itta magát senki a sárga földig, nem voltak butyita játékok (hivatásos vőfély sem volt), mégis mindenki kitűnően érezte magát. A hangulatról én gondoskodtam, HA kellett, táncba hívtam a népeket, satöbbi. Két mókásabb dolog volt, de nem ilyen bekötött szemmel lábtapogatós, meg tojást a nadrágszárban gurítgatós faszság.
Kultúrált emberek képesek kultúráltan szórakozni.
A ''macskazenét'' illetően pedig a véleményem az, hogy hiába kedvelem a magam részéről pl. a rock zenét, metálra meg popzenére netalántán teknóra elég nehéz mulatni.
LAkodalomhoz lakodalmas zene kell.
Máskülönben mi holnap megyünk éttermet foglalni. És hiszed vagy sem, a készülődés egy kicst sem nyűg. NEm nagyobb, mint mondjuk a karácsonyi bevásárlás. ÉS ugyebár mások boldogságáért azt is megtesszük. Akkor a magaméért mért ne tenném meg? -
#154
Crystalheart
őstag
ladybug
#151
Crystalheart
őstag
''Én elfogadom, hogy van, aki fél a házasságtól. Megérteni nem tudom, de elfogadom, hogy ez a döntése.''
Mondtam, ha az anyagiak és a biztonság megköveteli. Ilyenkor viszont az ember nem konkrétan a házasságtól fél, hanem a vele járó jogok mások által való kihasználásától. (Pl. túszejtés, volt már nem egy pédla rá itthon is.) -
bambano
titán
Csak itt átszaladtam egy másik témakörre, a toleranciára, ami nem csak házassággal kapcsolatban értelmezhető. Én csak az intoleránsokkal vagyok intoleráns
(versenyben a hét legszebb magyar mondata címért... )
Lagzi: én például nem soha nem iszom alkoholt. El nem tudom képzelni, hogy jól érezzem magam egy 5 órás fodrászolás, 3 órás fotózkodás, 2-3 órás parádézás és 12-14 órás masszív lerészegedés között. Mármint hogy végigmegy a napi cécó, ami ilyenkor szokásos, véget ér az esküvői vacsora és utána szokott következni valami macskazene, mert az idősebbek azt szeretik, 12-14 óra hosszban, és közben az én igényeimhez képest túl sokan berúgnak, mint az albán szamár.
Meg hogy jönnek ezek az idióta esküvői szokások, hogy letépkedik a menyasszony/menyecske cuccait és zálogosdit játszanak, meg hogy kétfogú banyák nagy kondérban kotyvasztják azt az esküvői menüt, ami már 200 éve is kiment a divatból... Nem kell az nekem, hogy megint végigverjem a fél rokonságot, csak mert nem szólnak a mulatság lényegéről... -
-
ladybug
őstag
Ha te mást vallasz, akkor mondhat akárki akármit, nem? Nem hinném, hogy ha van egy nézetem, az azért fog változni, mert olyan sokan mondják, hogy másképp cselekedjek.
Én elfogadom, hogy van, aki fél a házasságtól. Megérteni nem tudom, de elfogadom, hogy ez a döntése. Hogy győzködni kezdjem ezért? Nem, azt nem. Ennek a döntésnek belülről kell jönnie. Ha kényszerre történik, akkor már ott el van a kutya ásva.
A lagzi egyébként szintén szubjektív. Én arra törekedtem, hogy jól érezzük magunkat, és olyan emberek vegyenek körül minket, akiket szeretünk. Ezért voltunk kb 30-an a vacsorán. Igen, vacsora, és semmi más. Nem szeretjük Kedvesemmel a nagy bulikat, a felesleges pénzkidobásokat. Az esküvőm felét is igyekeztem én állni (Párom akkor még tanult) gyűjtöttem rá egy év alatt annyit, amennyit tudtam. A szüleinket pedig nem akartuk adósságba kergetni emiatt. Főleg, mert rólunk szólt. És igaz, hogy régóta képzelegtem, hogy és mi lesz, de kb fél évvel előtte kezdtünk csak el szervezkedni. -
bambano
titán
válasz
spirit007
#39
üzenetére
Na például lagzi. Sok esküvőről hallani, 300 ember, rendesebb vendéglátás ekkora tömegnek milliós tétel (szerintem saccra minimum 2.5 misi). Közeli rokonnál a menyasszonyi meg a menyecskeruha egy hétvégés bérlése volt 300 rugó. Azt is sokat hallom, hogy egy évvel előtte bejelentkeznek, elkezdik tervezni, szervezni.
Én a magam gondolkodásmódja szerint erre csak azt tudom mondani, hogy ez nem normális állapot. Hogy nekem egy évig húzzák az idegrendszeremet, hogy jól sikerül-e minden, jó-e az ültetési terv, de a Jocót ne ültessék-e inkább máshova, de nem kellene-e másik ruha/cipő/kozmetikus/fodrász/fésülködő/öltöztető nő... Ha az az eszme, hogy az esküvő a házasulandókról szól, akkor ez egy bazi nagy humbug. Ami idiotizmust látok, az nálam biztosan válóok lenne. -
bambano
titán
válasz
spirit007
#38
üzenetére
X év élettársi viszony után (most nem tudom kapásból, hogy 5 vagy 7 év) az élettársnőt nagyjából ugyanazon jogok illetik meg, mint a váló feleséget.
Tehát igen, lehet mondani, hogy a barátnő hülye volt, de nem azért, mert élettársként élt és nem azért, mert hitelt vett fel, hanem azért, mert amikor ott maradt, nem hajtotta be a jogait. -
bambano
titán
Azért arra befizetnék, milyen arcot vág a pap, ha odaállsz elé az esküvőn, hogy lófenéket holtodiglan, amíg tart a hozomány, addig
Vagy hogy semmi holtodiglan holtomiglan, amíg bele nem gebedsz, amit az Úr összekötött, azt a szomszéd ügyvédhaver mint a pinty
Vidám esküvő lenne.... -
#144
Cs.Orsolya
senior tag
philoxenia
#143
Cs.Orsolya
senior tag
válasz
philoxenia
#143
üzenetére
A gyerekvédelemben - is - dolgozok most már 15 hónapja. Itt mindennel lehet találkozni. A jogot pedig elkerülhetetlenül tudni kell, akkor is, ha nem érdekel;o) 8 hónapig voltam a szakértői bizottságban, és lassan egy éve terápiázok gyerekotthonokban. A gyerekek helyzetét csak úgy lehet megérteni, hogyha mögötte látod, a jog, a hivatalok, és a szülők milyen sakkbábu-tologatást csinálnak velük...
-
#143
philoxenia
MODERÁTOR
Cs.Orsolya
#138
philoxenia
MODERÁTOR
válasz
Cs.Orsolya
#138
üzenetére
Hívatásszerűen űzöd ezt a témát ?
Nagyon szakszerű voltál -
#142
tildy
nagyúr
Cs.Orsolya
#138
tildy
nagyúr
válasz
Cs.Orsolya
#138
üzenetére
A házasságról, párkapcsolatokról, holtomiglan-holtodiglan dolgok pszichológiájáról pedig napokat tudnék mesélni, ezért ehhez inkább nem szólnék hozzá most;o)
Pedig szerintem sokan kíváncsiak lennénk rá
-
#141
Crystalheart
őstag
Crystalheart
őstag
Hogy valaki házasodik-e vagy sem egy adott helyzetben, annak főleg anyagi vonzatai vannak. Hogy az ok mi, már másodlagos, a lényeg, hogy mi a következmény. Pl. egy multimilliárdosnak nem annyira érdemes (én félteném a családot), de egy szegényebbnek jól jöhetnek az anyagi kedvezmények, amik esetlegesen a házassággal járnak.
Egy jó párkapcsolatban viszont sztem érzelmek terén nem különbözhet a két állapot - hacsak nem lételem, mert mondjuk hívők
De akkor is más síkon...
Viszont hogy manapság menyni a házasságkötés, tényleg nem mérvadó. A nagyobb baj, hogy még a házasok is egyre kevesebb gyereket vállalnak, a szimpla párkapcsolatban élők szintúgy. De ez már egy másik téma lenne... -
#140
erdoke
titán
parandroid
#133
erdoke
titán
válasz
parandroid
#133
üzenetére
''Kedvesem felvette az én vezetéknevemet a sajátja helyett, bemutatkozásnál - ha nem egyértelmű a szituáció - sokan máig azt hiszik, hogy a húgom.''
Ismered a mondást: Reggel húgom, este... már nem annyira. -
#138
Cs.Orsolya
senior tag
moma
#134
Cs.Orsolya
senior tag
A jog a vérszerinti kötelékeket részesíti előnyben minden esetben, legyen az vagyoni, vagy gyermekfelügyeleti jog. A törvények alapján rendkívül sok minden szükséges ahhoz, hogy a vérszerinti rokonoktól elvegyék a felügyeleti jogot, és azon túl a láthatási jogokat is. A gyermekvédelmi jogszabályok ezt nagyon szigorúan, és olykor értelmetlen módon leszabályozzák. Ha a nevelő szülőfél megözvegyül, és nincs a gyerekek felett felügyeleti joga, akkor a legközelebbi rokonok válnak gondozóvá. Ha ők lemondanak a felügyeleti jogukról, a bíróság és a gyámhatóság pedig alkalmasnak tartja a nevelő szülőt a gyermekek nevelésére - és itt pszichológiai vizsgálatokat is elrendelhetnek -, akkor jogi úton a nevelő szülőfél is megkaphatja a gyermekek feletti gyámságot, ezzel együtt a felügyeleti jogot is. Ezt ki lehet védeni az apai oldal esetén pl. azzal, ha valaki a nevére veszi a gyerekeket már azonnal. Anyai oldalon ez nehezebb, ott inkább a gyerekek ragaszkodása, érzelmi kötődése a döntő, ha egy válás után eleve az apának ítélték valamilyen oknál fogva a gyerekeket.
A tulajdonlást illető szerződések pedig a hamisítások, és a vagyon többszörös bebiztosítása miatt állnak ilyen típusú szabályozás alatt. A jogrendszer a tulajdont a vérhez köti hagyományosan, azt védi, ezért kerülnek nehéz helyzetbe azok, akik nem házasodnak össze, vagy a házasság alatt nem tesznek hivatalos lépéseket a ''közös vagyon''-ná tételek terén.
Ezt már csak úgy a közösbe:
A házassági szerződéseket, a feleségtartást, és más pénzügyi dolgokat is azért ''találták'' ki, megjegyezendő, nem a római jogrendszeren alapuló jogi gyakorlatban! -, hogy védjék azokat a feleket, akik kiszolgáltatottabbak lehetnek egy válás után.
Ugyanakkor, minden védő eszközt fegyverként is lehet használni. Ott, ahol ellenségeskedés van, ott előbb-utóbb harc is lesz, és ha a harc elhúzódik, akkor háborúvá növi ki magát. A puszta stratégia még nem jelent hadviselést, de olyan esetben, ahol érdekek, ezzel határok ütközhetnek, mindenféleképpen szükségszerűvé válik az alkalmazása. Fontos elkülöníteni az elme stratégiáit az érzésektől, mert ahol az érzések elszabadulnak, s a harag és a fájdalom ködként üli meg az agyat, ott már nehéz józanul gondolkodni. A stratégiai lépések ilyen esetben biztonságot adnak ahhoz, hogy a lehető legkevesebb kárt okozzuk magunknak és egymásnak egy-egy pokolibb pillanatban, időszakban.
A házasságról, párkapcsolatokról, holtomiglan-holtodiglan dolgok pszichológiájáról pedig napokat tudnék mesélni, ezért ehhez inkább nem szólnék hozzá most;o)
[Szerkesztve]
[Szerkesztve] -
#135
tildy
nagyúr
parandroid
#133
tildy
nagyúr
válasz
parandroid
#133
üzenetére
Nem a házastárs örököl ám ha megözvegyül , hanem ha vannak gyerekek, akkor azok. Bezony!
De ha nincs gyerek akkor a házastárs. Bár ez függ attól is, hogy volt-e házastársi szerződés, mert ha volt, akkor gondolom nem viheti a nő a férje vagyonát, hanem azt a férj családja kapja meg.
Egyébként:
[link]
Élettársi kapcsolat és gyermekek
A gyermekelhelyezés, a szülői felügyelet, a kapcsolattartás, valamint a gyermektartásdíj fizetési kötelezettség szempontjából nincs alapvető különbség abban a tekintetben, hogy a gyermek házasságból vagy élettársi kapcsolatból született-e, így ezek rendezése érdekében a szülők által megkötött megállapodás, illetve a Csjt. rendelkezései értelemszerűen alkalmazandóak.
Öröklés az élettársak között
Amennyiben az elhalt végrendelkezett, a végrendelet alapján az élettárs minden külön feltétel nélkül örökölhet, viszont a törvényes öröklés szabályai alapján az élettárs nem lehet örökös.
A Ptk. törvényes öröklésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, ha az örökhagyónak nincs végintézkedése, vagy ha az vagyonának csak egy részére vonatkozik. Miután törvényes örökös csak rokon, illetőleg házastárs (ritkán az állam) lehet, az élettársak nem lehetnek egymás törvényes örökösei (lásd: BH. 1982/374. szám). Az élettárs özvegyi jogot sem szerezhet (az özvegyi jog azt jelenti, hogy az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl), és kötelesrészre sem válhat jogosulttá (kötelesrész: az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét illeti meg, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne).
[Szerkesztve] -
#134
moma
őstag
parandroid
#133
moma
őstag
válasz
parandroid
#133
üzenetére
hát jó ezért az egyért lehet, hogy beadom a derekam és megházasodom. vicces lehet amikor azt hiszik az emberről, hogy a húgával csókolózik 
Egyébként meg nekem továbbra is kicsit furcsa, hogy nem lehet ugyanezeket elérni polgári szerződésekkel. Nem látom, hogy miért van úgy, hogy ne lehessen. Mi van akkor egyébként, ha én olyan végrendeletet írok, hogy a közös vagyonból a részem, halálom után x-t illese, ahol x nem a feleségem? Ilyet nem tehettek? És mi van, ha a feleségemmel közösen neveljük az én másik nőtől származó gyerekeimet és én meghalok, akkor nem hiszem, hogy jellemzően a feleségemé marad a felügyeleti jog(hanem az anyjuké) vagy mégis? ha nem az övé lesz, akkor ebben az esetben úgy tűnik nem a házasság számít, hanem egyszerűen az, hogy ki az apa és az anya. -
#133
parandroid
félisten
moma
#126
parandroid
félisten
''a praktikus eőnyöket szerződésekkel nem lehet kiváltani teljesen? pl végrendelet gondolom kiváltja az örökösödési gondokat.''
Nem. Egy végrendelet bármikor megtámadható bíróságon, egy házasság nem. A házasságkötés óta közösen szerzett vagyont nemigen lehet elvenni az öröklő házastársról, hacsak erről valamilyen házassági szerződésben le nem mond. A gyerekek felügyeleti jogával ugyanez a helyzet.
A névfelvételről: Kedvesem felvette az én vezetéknevemet a sajátja helyett, bemutatkozásnál - ha nem egyértelmű a szituáció - sokan máig azt hiszik, hogy a húgom.
p -
Viszlát
addikt
??? Felsőbbrendűség? Nem értelek, ebben aztán végképp nem volt semmi ilyesmi. Istennek van egy ígérete a házasság szövetségére, ami egy nem hívő embernek nyilván nem jelent semmit, hiszen nem hisz benne. A hívő meg hisz és örül neki, mert ettől az ígérettől (amit ő ugye azért vesz komolyan, mert hisz) van egy plusz a házasságában. Ennyit szerettem volna közölni.
A vallásossággal kapcsolatban egyetértek, sőt, többet árt, mint használ. -
#131
philoxenia
MODERÁTOR
philoxenia
MODERÁTOR
Mivel nem mondhatok,véleményt arról amit belülről nem ismerek, az élettársi közösségről nem nyilatkozom.
A házasságról merek, mert 21éve élek házasságban.Ráadásul annak idején templomban is összeházasodtunk, mert egy életre gondoltuk összekötni a sorsunkat.
A sok év alatt volt részünk sok közös jóban, sok közös rosszban. A lényeg a Közös .
A különbség ami az élettársi kapcsolattal szemben szerintem fennáll az, hogy a társadalom többi részével a házasság egyértelműen közli ez a két ember összetartozik.
Ha két ember együtt él, azt teheti úgy is, hogy a hátuk mögött súgják csak: ''az X és az Y meg együtt vannak ''
Igen birtokolni szeretném a Társam ! Olyan mértékben amilyenben megengedi. Cserébe csak magamat ajánlhatom föl, annyit magamból, amennyire szüksége van.
Nem tudom ez működne-e mint élettársi kapcsolat, nem próbáltuk ki.
A társadalom törvényei viszont még mindig sok előnyt biztosítanak a házasoknak az élettársakkal szemben, annak idején ez méginkább így volt.
Nem éltem független felnőttként túl sokáig, nem ismerem az előnyeit és a hátrányait. Azt viszont tudom, egy kapcsolatban alkalmazkodni kell.
Minden emberi kapcsolatban. A házasságban talán a legtöbbet, de a házasság az, ahol a legtöbbet kaphatod a másiktól.
Nagyon meg kell gondolni a házasodást, ha nem egy életre szól, nem érdemes belevágni.
A ''majd legfeljebb elválunk'' nagyon felelőtlen gondolkodásra vall. Együtt élhetsz valakivel szerelemből, de a házasságban az eszednek nagyobb szerepe van.
Veszekedés nélkül ritkán élhetsz együtt évtizedeket, de az ember utána elgondolkodik és mérlegel.
Bocs, hogy ilyen hosszú voltam, de komoly témáról van szó. -
#130
elmoraan (r)
aktív tag
tildy
#100
elmoraan (r)
aktív tag
Kedves Tildy,
(igen gonosz megközelítés ON)
Arra gondoltál már, hogy ha a feleség felveszi a férj nevét, akkor az elsősorban a férfi számára nézve megbélyegző? A férfi nevében semmi sem utal arra, hogy nős, ergo nem lehet következtetni a feleség nevére, családi állapotára stb. Ellenben a feleség csak a nevének leírásával vagy bemutatkozással ország-világ tudtára adja, hogy a nevében szereplő férfiember az ő tulajdona, el a kezekkel róla és irgum-burgum. A férfi viszont kénytelen gonosz nőszemélyek rohamának ellenállni puszta, védelmet nem nyújtó nevével, amelyben semmmi hivatkozás nincs szeretett feleségére. Ezennel ünnepélyesen tiltakozom az ellen, hogy a nők felvegyék a férfiak nevét, s ezen a módon minden isteni és emberi törvényekkel ellenkezően kinyilvánítsák birtokosi voltukat.
És azt is visszautasítom, hogy a -né szócskát ilyen hátsó szándékokkal hozd összefüggésbe. PH!-s hölgyek! Azonnal határolódjatok el Tildytől!
(igen gonosz megközelítés OFF)
Tildy, nehogy egy szavát komolyan vedd ám!
A véleményemet ismerheted úgyis a házasság, esküvős topikodból. (Meg talán az abortuszosban is tárgyaltunk valami ilyesmiről, de arra nem emlékszem pontosan.) Én házasságpárti vagyok, te meg nem. Ennek egyedüli következménye a dolgok jelenlegi állása szerint csak az, hogy kiestél a számomra potenciális párként szóba jöhető lányok közül. Így jártál. -
moma
őstag
hát az nem jó szerintem ha privát megállapodásokkal nem lehet ugyan annyit elérni...
egyébként az ismerőseid olyasmik, mint ahogy kicsit én látom, csak mondjuk nálam a templom mint helyszín az ünnepi bulihoz nem túl valószínű Egyébként akkor nekik nem is kell vállni, ha szétmennek?
tbs: ezt az érdek házasság dolgot kifejthetnéd -
''a praktikus eőnyöket szerződésekkel nem lehet kiváltani teljesen?''
Nem (van pl BTK-s vonatkozasa is, meg egy csomo helyre be van drotozva a hazassag, mint kovetelmeny.)
(Ja, a hazassaghoz valo hozzaallas: egy ismeros par rendezett templomi eskuvot meg lakodalmat meg mindent, csak eppen a polgari eskuvo maradt vhogy el. Papir nincs, oromkonnyek megvoltak. Akkor ok most hova tartoznak? )
[Szerkesztve] -
tbs
addikt
''...olyamit mond aki házasodik, amiről tudja, hogy nem tudja, hogy igaz e...''
Attól függ, ki mit ért mögé... A nem szó szerinti jelentés jóval tartalmasabb. Nálunk pl. a szeretetre való törekvést jelenti az élettartamunk alatt. De mindegy, mert a mi házasságunk 100% érdekházasság volt. -
moma
őstag
ehh, kimásolod a két mondatot és nem veszed észre, hogy milyen viszonyban áll a jelentésük
egyébként én spec abban egyet értek tildyvel, hogy végül is olyamit mond aki házasodik, amiről tudja, hogy nem tudja, hogy igaz e. Mond valamit, ami vagy igaz vagy nem igaz. Első blikkre furának tűnik. Viszont nekem annyi és nem több tetszik a házasságból, hogy egy ponton kimondani, hogy akkor innentől a lehető leghosszabb távra tervezünk, aztán vagy össze jön vagy nem. Akár meg is lehetne ezt ünnepelni. De, mondjuk abban igaza van ollie-nak, hogy tény, hogy ez nagyon nem szokás. Annyiból is jó lenne ez, mert bár ismeretségi körömben, sikeresebbek az együtt élések a házasságoknál, de pl van egy olyan barátom, aki úgy él együtt a párjával már hosszú évek óta, hogy nem teljesen elégedett a dologgal és lehet egy nap fogja magát és lepattan. Amivel szerintem semmi baj, csak lehet a lány már kidobta volna ha ezt tudná (bár lehet nem)
És szerintem az érdekes, hogy dabadab házas, Rive nem és mégis elég hasonlónak tűnik nekem az álláspontjuk az egész kérdéssel kapcsolatban. ez is azt látszik erősíteni nekem, hogy nem az állami vagy templomi ceremónia a lényegi, fontos része a dolognak.
dr faustus: ''Máig emlékszem feleségem arcára, az örömkönnyeire, mikor megértem a kezét. Már azért a pillanatért megérte ez az egész. ''
Szerintem is ez egy jó ok a házasságra. Ha azt látjuk, hogy a párunknak kell ez, ő olyan, hogy boldogabb lesz ettől, ha úgy nőtt fel, hogy az lett a vége, hogy ettől teljesebbnek érzi magát, akkor kár észérvekkel kibújni alóla (főleg mert nem oszt nem szoroz az egész).
peterkeT: a praktikus eőnyöket szerződésekkel nem lehet kiváltani teljesen? pl végrendelet gondolom kiváltja az örökösödési gondokat.
szerk: egyébként engem az is házasság ellenesé tesz kicsit, hogy ilyen állami izé minek ide (oké a praktikus előnyökön túl). Állam csak ott legyen ahol muszály, az összes többi helyről, különösen a privát szférától kotródjék messzire. Jó, hogy nem a barátaimmal is be kell mennem egy hivatalba, és valami formalitást elintézni, hogy jó akkor minket tényleg cimboraság köt össze. és ezt lehetne folytatni.
[Szerkesztve] -
Rive
veterán
Huh
Ide kéne egy frappáns - izé, ütős - poén, de már tíz perce nem szabadna a gép előtt ülnöm, szóval majd máskor
A.: megteszel mindent azért, hogy ezt megadd neki
B.: nekiállsz győzködni őt
Ehhez inkább egy röpkét. Néhány hónapja volt egy fake írás itt a logouton, amiben valami faképnél hagyot csóka a női oldal szerepébe bújva próbálta megtudni, hogy miért is hagyták faképnél. Abban a topikban szerepelt egy epizód, miszerint a csaj némi intenzív asztalostevékenység közepette megkérdezte a csókát, rávágna-e a kedvéért a kezére a kalapáccsal. A válasz tettleg érkezett, a csóka a teoretikus kérdés hallatán legott rávágott a saját kezére. Asszem neki ez a szerelme bizonyítása volt.
Én alig álltam meg, hogy a kapcsolat azonnali bontását javasoljam az akkor még másik szereplőnek - azaz a csajnak - hitt topiknyitó számára.
No, ki érti ezt?
[Szerkesztve] -
-
tildy
nagyúr
Mit cáfoltam meg?
Az , hogy nekem nincs önbizalmam, az, hogy a saját életemben nincs akkora bizodalmam, attól függetlenül még gondolhatom illetve remélhetem úgy más kapcsolatokról , más emberekről, hogy ők együtt fognak maradni . Ettől függetlenül még tévedhetek, ámbár az a tévedés számomra tétnélküli. Ellenben a saját életemben már nagyon nem az!
tiv83us: a hamis , be nem váltott ígéret számomra hazugságnak felel meg. Lehet más mást ért hazugság alatt (pl. direkte, tudatos becsapást) , de én a be nem váltott ígéreteket is.
ÉS mit tennél abban az esetben, ha a párod nagyon szeretné a templomi pompát meg külsőségeket, de te ennek közelében sem vagy?
A.: megteszel mindent azért, hogy ezt megadd neki
B.: nekiállsz győzködni őt
Nem hinném hogy jó dolog egymásra erőltetni azt , amit az illető nem akar/szeretne. (tudom is lehet fordítani a szavaim). Számomra tehát az amit a másik nagyon nem szeretne nem lehet erőltetés kérdése. Egyébként valószínűleg megbeszélés tárgyát képezni a dolog, ahol ütköztetve lennének az érvek, de tuti nem az lenne , hogy hopp rögtön feladod az eleidet. Megbeszélés, megbeszélés és megbeszélés. Kompromisszum. Ez a lényeg.
[Szerkesztve] -
-
Vérboci
addikt
ÉS mit tennél abban az esetben, ha a párod nagyon szeretné a templomi pompát meg külsőségeket, de te ennek közelében sem vagy?
A.: megteszel mindent azért, hogy ezt megadd neki
B.: nekiállsz győzködni őt
Rive: Ellenpélda nyilván van mindenre. Sőt, jómagam ismert legnagyobb hibája a lekezelő ''birtokló'' stíus. Ha így bánok a párommal, meg is kapom a magamét. Sajnos néha elfelejtem, hogy nem a beosztottammal élek együtt Csak ugye nehéz néha, mert most még 10 embert irányítok idebent, ha hazamegyek, meg egyet se -
-
Nahát, nahát, ellentmondasz önmagadnak.
''Nem tudom, hogy 30 év múlva mit fogok érezni iránta, nem vagyok jós. És nem fogok olyat ígérni, amiről nem tudom, hogy úgy lesz-e .''
''Mert úgy vélem egyike vagytok azoknak a párkapcsolatoknak, melyről úgy vélem , a sírig kitart.''
Nos, ezek után szerinted mennyire mérvadó a nézőpontod? Megcáfoltad az egyik legfőbb, házasság elleni érvedet. -
Vérboci
addikt
válasz
spirit007
#105
üzenetére
hát, nekem ez kimaradt. de nem hiányzik. most egy picit nyűg eljárni, de a cél érdekében mindent. Az biztos, hogy a gyerekeinket megkereszteljük majd és valami lájtos hittanra is bepróbáljuk őket, ha megjön az eszük. Aztán döntsék el ők, hogy kívánnak e belemerülni, vagy inkább a foci meg a babaház
-
Rive
veterán
Az, hoyg birtoka vagy-e valakinek, nem a né-n múlik elhiheted.
Némely esetben viszont a házasságon igen. Mondjuk saccra húszas mintából legalább két házasságról tudok, ami azért csődölt be, mert az esküvő előtt sok évig egyenrangú felek közötti egyensúly borult, ti. az ujdonsült férjnek hirtelen bekattantak a házasságra vonatkozó szociális mintái
-
tildy
nagyúr
-
#107
dr faustus
senior tag
parandroid
#80
dr faustus
senior tag
válasz
parandroid
#80
üzenetére
Másrészt pedig komolyan gondoltam, amit az esküvőn ígértem. És egyelőre nem érzem úgy, hogy meg kellett volna bánnom, pedig eltelt azóta majd' egy évtized.
Máig emlékszem feleségem arcára, az örömkönnyeire, mikor megértem a kezét.
Már azért a pillanatért megérte ez az egész. -
Na ez a baj. A ''véletlenekre'' bízzuk az életünket. Ha azon múlna a kapcsolatom valakivel, hogy mit fogk érezni iránta X év múlva, akkor bele sem kezdenék, mert nem szeretem a zsákbamacskát.
A szeretet soha nem az érzéseken múlik, a szeretet elkötelezettség jóban-rosszban. Külön kell választani az érzéseket a szeretettől, és mindjárt más lesz a leányzó fekvése. Ugyanis az érzések jönnek-mennek, de a szeretet (az elkötelezettség) soha el nem múlik, mert csak egy döntéstől függ! Én azért házasodtam, mert elköteleztem magam a feleségemhez, nem pedig az érzéseim után mentem. Ennek ellenére szerelmes vagyok a feleségembe (mielőtt valaki megkérdezné).
Pont az elkölezetettség miatt tudok újra és újra beleszeretni a feleségembe, és ez azoknak nem adatik meg, akik csak az érzéseikben bíznak. -
spirit007
senior tag
hehe , mennyivel egyszerűbben zajlott az én keresztelőm 3 hónaposan ... se hittan , se előkészítő
(igaz akkoriban sutyiban kellett megoldani)
Ja , azt elfelejtettem , hogy mikor a kereszt levélért mentünk , a pap névről emlékezett rám (!) , és 15 perc alatt előkerítette a dokumentumokat . Valószínű akkoriban nem volt sok dolga.
Azért ez egy rendes nyilvántatrás nem ?
[Szerkesztve] -
Vérboci
addikt
Na látod, mondom én, hogy ''túl okos'' vagy. Túl sokat moralizálsz, rágódsz, gondolkodsz dolgokon. Neked a -né-ről most komolyan az jut eszedbe, hogy úristen én nem leszek senkinek a birtoka? Ez már komoly paranoia.
Én baromi büszkén mutatom be úgy a páromat, hogy ''a menyasszonyom''.
Ő pedig büszkén fogja viselni a nevemet, így jelezvén, hogy én vagyok a férje. ÉS szerintem a legjobb megoldást választotta, hogy ti a saját nevét is megtarja (Tehát Erdeyné Knauz Edina)
Az, hoyg birtoka vagy-e valakinek, nem a né-n múlik elhiheted. Én meg még (rajtad kívül) nem futottam össze senkivel, aki pl. édesanyám bemutatkozása alkalmával megjegyezte volna, hogy ''aha, szóval maga a férje birtoka''. Szóval ilyen gondolkozás szerintem csak a te fejedben létezik. ÉS nem tudom mi okozza, talán valami iszonyatos dac, csakazértis, vagy kihaénnem.
[Szerkesztve] -
Vérboci
addikt
válasz
spirit007
#101
üzenetére
Na jó, de én kérlek se keresztelve, se semmi nem vagyok. Ezért most ilyen hittan szerűségre járok hétfőnként és húsvétkor egyszerre veszem fel a szentségeket.
Még csak egyszer voltam, de elvagyok vele, a vallás, meg a biblia, mint történelmi vonatkozás, mint egy ''sztori'' mindig is érdekelt. -
tildy
nagyúr
Konzervatív vagy. De azért nem kéne lenézned akik másképp gondolkodnak.
Jahm és Gyurcsánynak és beszédének 0 köze van ahhoz, hogy nem akarok hazudni a kedvesemnek.Sose lennék -né. Nem vagyok valakinek a ''birtokmánya'' . Társa vagyok valakinek. Az meg lehetek -né nélkül is. Ráadásul párom családneve is olyan, ami se szerinte se szerintme nem szép, mitöbb csúfolódásra is okot ad. Ezzel nem azt mondom, hogy nem kapná egy majdani gyerek az ő nevét, inkább azt, hogy még nem tudni.
Szóval nem kukacoskodás volt, csupán mertem megjegyezni, hogy az , hogy egy nő férjnél van, még nem jelenti automatikusan, hogy a gyerek az apja nevét kapja. Kivétel két esetet: -ha vannak már gyerekek, és a nő ugyanabban a házasságban szül mégegyet, a gyerekek családneveinek meg kell egyezni (még akkor is, ha nem a férj az igazi apa) , illetve akkor, ha a feleség felvette a férj nevét -né formában (Én így tudom, bár lehet utóbbinál mehet még az anya családneve a gyerekeknek).
Nem azon aggódom, később szeretni fogom-e, hanem azon aggódom, hogyha másképp alakul az életünk, akkor most a jelenben nem szívesen hazudnék neki.
tbs: iszonyatjó memóriád van, mert emlékszel kiket emlegettem úgy, akikről úgy gondolom, évtizedek múlva is együtt lesznek
Peterket: Nem fogadnék. Mert úgy vélem egyike vagytok azoknak a párkapcsolatoknak, melyről úgy vélem , a sírig kitart. Tehát ebben fogadni hülyeség. Szeretnélek titeket a 35 és 31.5 éves vörös ''nagylányokkal'' együtt látni majd boldogan
[Szerkesztve] -
-
#97
Rive
veterán
parandroid
#92
Rive
veterán
válasz
parandroid
#92
üzenetére
Igen, Te valóban ezzel jöttél elsőre is. De a topik eleje nem erről szól, hanem valami ködös házasodni illik utánérzésről. Mondhatni az a hozzászólás névmásilag neked jutott, de igazából másnak szólt
-
#49538907
törölt tag
Házasság vs. együttélés: Ha valakit csak az tart vissza attól, hogy elhagyja a párját, hogy aláírt egy papírt, akkor az már régen rossz!
Az idősebb kotosztályban még megvannak az előítéletek az együttéléssel kapcsolatban és ezt megpróbálják elültetni a gyerekeikban is, ez sokakat befolyásolhat.
Igaz az is, hogy a gyerekvállalás könnyebb házastársként (nem kell a nevedre venni a gyererket (mármint az apának ) bár Nekem alá kellett írnom így is egy papírt, hogy elismerem, hogy én vagyok az apa! (nem tudom, mi kaptam volna a nejemtől, ha nem írom alá )
Egy kapcsolatban, ahogy én látom, az a legfontosabb, hogy mindent megbeszéljenek a társak, ne legyen olyan, hogy ''Hát ez nem tetszett benne, de úgy szeretem, hogy nem szólok róla!'', mert ezek a kis tüskék tudnak igazán elmérgesedni.
Több ilyen után érzheti úgy az ember, hogy nem bízik a másikban, nem ''eggyek'' többé. És ha ez felszinre is kerül, a régi, eltemetett sérelmek tudnak mindenkinek a legjobban fájni!
Nincsenek probléma nélküli párkapcsolatok, de ha ezt meg tudják beszélni, az már sokat jelent!
''Ne azzal élj együtt, akivel együtt tudnál élni, hanem azzal, aki nélkül nem tudnál!'' -
Rive
veterán
Nos ha ez megtörténne, akkor a hűséged fogadásakor nemes egyszerűséggel HAZUDTÁL.
Ebben bezony vastagon osztom erdey_a véleményét. Az élet normális esetben nem a végletekről szól, és olyan végletekkel terhelni magunkat, amiért nem tudunk felelősséget vállalni, nem igazán jó dolog. -
spirit007
senior tag
-
#91
Vérboci
addikt
parandroid
#87
Vérboci
addikt
válasz
parandroid
#87
üzenetére
Szerintem pontosan ezzel lehet legjobban megfogni a dolog érzelmi hátterét.
Akit igazán igazán igazán igazán igazán igazán igazán igazán igazán szeretek, és úgy határozunk, hogy egybekelünk, akkor pont azért tesszük, mert tudjuk, hogy együtt leszünk örökké és egy percig sem latolgatjuk, mi lesz iksz év múlva. Ugyanis tudjuk, hogy mi lesz: a maci odaadja a fűnyírót és kész. Tán még egy kávéra is behív..
[Szerkesztve] -
#90
Rive
veterán
parandroid
#80
Rive
veterán
válasz
parandroid
#80
üzenetére
Akkor tessék ezzel érvelni, nem pedig azzal, ami a topik elején előkerült a témában.
Mellesleg úgy gondolom, hogy az utolsó előtti mondatod többet jelent, mint az egész addigi. -
#89
tbs
addikt
parandroid
#87
tbs
addikt
válasz
parandroid
#87
üzenetére
Igen. Az ok: szeretne látni 30 év múlva titeket..!
De nem is veled vagy (pl.) velem van a gond, hanem vele. Fura környezetből jött fura hatások gyártottak belőle fura leányt... Legalábbis nagyon máshogy fura, mint mi.
[Szerkesztve] -
Vérboci
addikt
Ez a HAZUDÓS téma kicsit agyára ment a magyar népnek.
Furcsa, hogy ma, amikor minden előzmény nélkül szopnak lányok fiúkat fényesre egy bokorban, és cserélgetik partnereiket hetente, mert ugye élj a mának, akkor valaki azon aggódik, hogy vajon 30 év múlva is szeretni fogja-e a társát. Feloldhatatlan ellentétet vélek felfedezni.
Most komolyan azon aggódsz, hogy később szeretni fogod-e? És mennyivel lesz könnyebb otthagyni házasság nélkül?
ja és mégvalami:a házasság még nem jelenti azt, hogy a gyerekedet rólad nevezik el Ez a gyermek szülei megállapodásának a kkérdése: házasságon belül is lehetséges midnen további nélkül, hogy a ygerek az anyja családnevét kapja
kukacoskodás rúlz mi? Mondjuk arról is megvan a véleményem, ahol az anya nevén van a gyerek. A másik ami engem személyszerint irritál, az a mostanában divatos kötőjeles kétnevűség (tehát hogy a leányzó megtartva saját nevét, kötőjellel veszi fel a fickóét pl.: Kovács-Siklósi Beáta)
Az én párom büszke arra, hogy a nevében szerepelhet majd a ''né'' szó. Ebből is látszik, hogy ő már feleség. Komoly ember, nem holmi kis fruska -
tildy
nagyúr
válasz
spirit007
#77
üzenetére
Tudod a mi kapcsolatunk kívűlről közelsem tökéletesnek tűnik, sőt. Hányszor kaptam már meg itt a ph-n is, hogy ...
Nomidnegy, egyik legjobb barátnőmről írtam , amit írtam, és mivel többször is rákérdeztem, és ő is azt mondta, higgyem el, tényleg a fellegekben jártak akkor mindketten, mikor mi is ezt láttuk róluk, így inkább neki hiszek, mint azoknak, akik azt próbálják megmagyarázni, hogy de biztos belülről más volt az a kapcsolat. Nem volt más.
PEterket: egyszerűen csak arról van szó, hogy nem akarok még csak véletlenül sem hazudni, hamis ígéretet tenni annak akit szeretek. Márpedig a házasság , meg az örökké szeretni foglak egy életre szóló ígéret. Nem fogom azt mondani , hogy örökké, meg hogy soha , meg ilyenek. Egyedüli amit ígérhetek az az, hogy megpróbálok tisztességes lenni vele szemben . Az érzelmi életemről: nem kell irigyelni.
[Szerkesztve] -
#85
tbs
addikt
parandroid
#82
tbs
addikt
válasz
parandroid
#82
üzenetére
Hát Tildy nem is egyszerű eset..!
-
Rive
veterán
A házasságnak akkor- beláthatod - csak előnyei vannak, hátránya semmi.
A házasság 'hátránya' a vele kapcsolatos társadalmi nyomás. Ami pl. sok esetben megakadályozza, hogy a megfelelő időben felbomolhasson, illetve idő előtt vagy a nem megfelelő alanyok között is létrehozza.
NE én védjem meg a házasságot, védd meg te a ''nemházasságot''. Miért jobb?
Nem mondtam, hogy jobb. De az eltérő kereteitől eltekintve nem is rosszabb - pedig a topikban elég erős nyomás van azirányba, hogy rosszabb. -
Viszlát
addikt
Azért szerintem abban megegyezhetünk, hogy az általános ''világi'' értékrend szerint mára valóban nem sok értelme van a házasságnak. Számomra - és szerintem számodra is - a házasságot az a bizonyos hármas kötél teszi igazán azzá ami. Anélkül sajnos azt kell mondjam, hogy napjainkban abszolút érthető az itt is olvasható hozzáállás...
-
#82
parandroid
félisten
tildy
#76
parandroid
félisten
''Így ilyen ''ostoba'' kijelentést, hogy örökké szeretni foglak (az utóbbi időben már ) nem teszek . Ha így tennék, és mégis közbejönne valami idővel, lesülne a képemről a bőr, hogy tévedtem/hazudtam . ''
Nem irigylem az érzelmi életed... Vannak helyzetek, vannak érzések, amiről nem szabad, nem érdemes túl sokat gondolkozni, mert belezavarodsz, és visszafelé sül el a dolog. Lásd erdeya korábbi utalását a nyuszikára és a medve fűnyírójára.
''ha jól tudom 10 év élettársi kapcsolat után ugyanazok az örökösödési jogok érvényesek az élettársi kapcsoaltra is, mint a házasságra. ''
Ha jól tudom, nem egészen ugyanazok, másrészt nem vagyunk még 10 éve házasok. 10év hosszú idő, közben is történhet bármi, és jobb szeretek ilyesmire is felkészülni. Ha meg már ezt a 10 évet bebiztosítottam, most már nem válok el csak azért, mert jogilag amúgy is védve vagyunk. Bármilyen hihetetlen, én komolyan úgy gondolom, hogy ezzel a nővel, és ezzel a két gyerekkel fogom leélni az életemet.
p -
#80
parandroid
félisten
Rive
#73
parandroid
félisten
''A biztosított előnyökkel-hátrányokkal élés vagy visszautasításuk opcionális.''
Egészen addig mondod ezt, amíg valami miatt nem lenne rá szükséged. Nem kívánom senkinek, de én nem szeretném azt, ha a családom kitehetné a gyerekeimet az anyjukkal együtt a házunkból, ha velem történik valami.
Emellett jobban szeretném, ha magathetetlenné válok, akkor az dönthessen a sorsomról, gondoskodhasson rólam, akit én választottam.
Azt szeretném, hogy ha bármelyik családtagommal történik valami, akkor bármilyen külön igazolás és utánajárás után is beengedjenek a kórházi szobájába.
Azt szeretném, hogy ha a gyermekeim anyjával történik valami, akkor ne kelljen bizonyítgatnom, vagy pereskednem azért, hogy a gyermekeimről én gondoskodhassak.
Azt szeretném, ha a gyermekeim útlevelét egyszerűen meg tudnánk csinálni, és nem kellene hozzá apasági engedély, vagy akár szülkői beleegyezés, hogy a nagyobbik lányommal, aki még mindig kiskorú, átléphessem az országhatárt.
Egyik esetre sincs reális esély szerencsére, de személy szerint jobb szeretek ilyesmire is felkészülni.
Másrészt pedig komolyan gondoltam, amit az esküvőn ígértem. És egyelőre nem érzem úgy, hogy meg kellett volna bánnom, pedig eltelt azóta majd' egy évtized.
p -
Rive
veterán
Itt mindenkinek csak saját személyes tapasztalat van, vagy azért élnek még rokonai, ismerősei, szomszédai?
Amúgy a házasságról magáról nem fogalmaztam meg véleményt. A házasságot: a házasság mögötti valódi érték helyett a keretet erőltetőkről, az ezzel kapcsolatos társadalmi nyomásról ellenben... -
tildy
nagyúr
''Nem lehet tudni, mit hoz a jövő, ne adja Isten, de talán pár év múlva mi sem leszünk együtt.''
Nos ha ez megtörténne, akkor a hűséged fogadásakor nemes egyszerűséggel HAZUDTÁL.
PEterket: egy időben talán mondtam, de párom elég racionális ebben a témában, így idővel én is az lettem. Nem tudom, hogy 30 év múlva mit fogok érezni iránta, nem vagyok jós. És nem fogok olyat ígérni, amiről nem tudom, hogy úgy lesz-e . Azt tudom, hogy most szeretem és tisztelem. Szeretném húsz év múlva is szeretni és tisztelni, de benne van a pakliban az is , hogy nem ez történik . Így ilyen ''ostoba'' kijelentést, hogy örökké szeretni foglak (az utóbbi időben már ) nem teszek . Ha így tennék, és mégis közbejönne valami idővel, lesülne a képemről a bőr, hogy tévedtem/hazudtam .
ja és mégvalami:a házasság még nem jelenti azt, hogy a gyerekedet rólad nevezik el Ez a gyermek szülei megállapodásának a kkérdése: házasságon belül is lehetséges midnen további nélkül, hogy a ygerek az anyja családnevét kapja
Peterket: ha jól tudom 10 év élettársi kapcsolat után ugyanazok az örökösödési jogok érvényesek az élettársi kapcsoaltra is, mint a házasságra.
[Szerkesztve]
[Szerkesztve] -
Rive
veterán
válasz
spirit007
#70
üzenetére
Másodszor próbálsz valamely hozzászólásom tartalma helyett valami egészen mást előtérbe ráncigálni, ráadásul engem vádolsz kötekedéssel? Helyzeted ugyanaz, amit házassággal, gyerekkel kapcsolatban korábban vázoltam. A kor nem érdem, hanem állapot - mint ilyen, önmagában üres és semmitmondó dolog.
-
Vérboci
addikt
-
Rive
veterán
Két embert nem szabad, hogy csak a házasság tartson egybe és csak a házasságért magáért keljenek egybe. Szentimentalizmus vagy nem, érzelgőség vagy nem, akkor si azt mondom, ez belülről fakad. Ezt érezni kell.
Jep. Ez adja az értékét az egésznek. Ha ez megvan, akkor a hivatalos szentesítés gusztus dolga. Ha nincs, akkor hazugság. Ha elmúlik, akkor fenntartani ...
Szimplán a házasságot 'nyomni', nem azt, ami az értékét adja ... -
#67
Vérboci
addikt
parandroid
#66
Vérboci
addikt
válasz
parandroid
#66
üzenetére
jajj, de jókat írsz mikrobi
csak egyetérteni lehet -
#66
parandroid
félisten
tildy
#26
parandroid
félisten
''Tényleg, miért házasodtok? Mi az a plusz, ami most nincs meg, de akkor meglesz (a gyűrűn, a papíron, és a férj-feleség kapcsolaton kívűl)? Szóval mivel több vagy jobb ?''
Volt már erről szó korábban egy másik topikban:
Társadalom és jog előtti egyenlőség, biztonság, egymásról és gyermekekről való rendelkezés joga, ha történik velük valami, örökösödés, ajándékozás, vagyonkezelés jelentős leegyszerűsítése.
A házasságnak igen erős jogi súlya van, ami az élet rengeteg területén segít egyszerűbben elintézni amúgy bonyolult dolgokat.
Te csak az érzelmi oldalát nézed, de ez azért annál összetettebb dolog.
De maradjunk az érzelmi oldalnál: Jól esik néha költői túlzással azt mondani valakinek, hogy 'örökké szeretni foglak'. Mindenki tudja, hogy mennyire törékeny dolog ez az örökké, de éppen arról szól ez az egész, hogy mindent megteszel érte, hogy így is legyen. Te még sosem mondtál ilyesmit eddig? Te még sosem éreztél így?
p -
spirit007
senior tag
11 év kontra 8 év szerintem helytálló .
Azt hiszed több év házasság alatt nincs olyan helyzet , hogy elválhatnának a felek ?
Dehogynem !
Csak olyankor az ember elgondolkodik és számba vesz/ mérlegel .és úgy dönt .
Én a fent említett ismerősöknél nem láttam semmi féle mérlegelést !
Csak dacosan püffögő embereket , akik képtelenek a saját piti kis hülyeségükön felülkerekedni .
És volt köztük olyan aki utána már megbánta a dolgot ...csak későn , mert pl. a másik addig lefeküdt egy harmadikkal ...persze dacból . -
Vérboci
addikt
Nos, megkésve bár (ugye pénteken akar mindenki minden melót bepótolni
), de válaszolnék. Nagyon újat nem mondok, mert hasonló gondolat már közben megfogalmazódott itt mások által.
A párom is mindig ezt kérdezgette, hogy mi fog változni, ha összeházasodunk, miért akarom én elvenni őt. Mi a házasság lényege?
A válaszom erre az volt - amit neked is adnék - hogy a házassággal az ember bizonyos értelemben tényleg mindenét odaadja a másiknak. Egyfelől jogi alapokon is közössé válnak a dolgok, illetve feladunk egy nagyon fontos ''tulajdont'', a szabadságot. Ezt úgy értem, hogy hiába szereti két ember egymást tűzön vízen át, ha nem házasok, akkor egy menekülőutat méágis csak nyitva hagynak. Következmények nélkül, egyik napról a másikra el lehet hagyni valakit és vissza sem nézni. Ezt a ''jogkört'' a házasság szűkíti. Persze, el lehet menni így is, csak míg egy mezei kapcsolatban mondjuk egy heves vitának könnyen lehet a vége szakítás (mert az ember nem érzi a dolog súlyát, aztán később persze bánja), addig a házasság a probléma megoldásáról szól.
Az egyén sérelmei elé helyezi a ''köz'' érdekeit.
Nem tudom... talán csak süketelés ez az egész. Nem tudom jól kifejezni milyen pluszt jelent a házasság. Érezni érzem és ez elég nekem. Furcsa, hogy manapság ott tartunk, hogy a házasság mellett kell agitálni.
Talán ez csak egy társadalmi hagyomány. De ha bizonyos hagyományokkal szakítani is akarunk, nem biztos, hogy a házasság intézményével kell kezdeni.
Két embert nem szabad, hogy csak a házasság tartson egybe és csak a házasságért magáért keljenek egybe. Szentimentalizmus vagy nem, érzelgőség vagy nem, akkor si azt mondom, ez belülről fakad. Ezt érezni kell. Ha akarom úgy fogom fel, mint a kapcsolat csúcsát, vagy úgy mint a bizalom jelképét. Nem lehet tudni, mit hoz a jövő, ne adja Isten, de talán pár év múlva mi sem leszünk együtt. De nem hiszem, hogy a házasságtól az kéne elriasszon, hogy ''jajj, vajon mi lesz 10 év múlva, lehet hogy addigra csúnya lesz, meg bunkó és elválunk?''
Az ilyen gondolkodást meghagyom nyuszikának, amikor megy a medve fűnyírójáért. -
spirit007
senior tag
#50
Ebben az esetben többre mennénk ha valamelyikük ülne a keyb.-hoz . (a külvilág számára csak a külsőségek jöttek át)
#51
Szerintem ne hozzuk fel azokat a eseteket amik a kis közösségekben bevett szokásként élnek (sajnos ma is ) . Mikor ugye eldöntötték a szülők , kit vesz el/kihez megy férjhez a gyerek .
Az általános vélekedés meg annyi volt , hogy : ''majd meg szereted'' vagy ''inkább rossz házasságban éljél ...'' -
Rive
veterán
válasz
spirit007
#53
üzenetére
Szóval nálam NEM elméletekről és képzelgésekről van szó ....
A sajátorról nyilatkozhatsz így. A másokat illető képzelgéseidet fogd kicsit vissza.
Mellesleg , nem bélyegzem meg az élettársi kapcsolatban élőket . Tőlem azt csinálnak amit akarnak, csak az utóbbi években egy válás jut eszembe az ismerettségi körömből ... élettársi kapcsolat felbomlásából meg vagy hat eset .
Nekem meg vagy három-négy olyan gyerek jut eszembe, akit úgymond 'jól működő' házasságban vágtak tönkre. Olyan házasságban, ami - sajnos? - sose tud felbomlani.
Meg még néhány, akinek a válás tett be. Még olyat is, akit a válás mentett meg. Esetleg néhány olyat is össze tudok kaparni az emlékezetem hátsóbb zugaiból, akik házasság nélküli párnál érzik jól magukat. Tökmindegy, ez nem statisztika, hanem gondolatébresztés, az egysíkúság felrugdalása.
Ez az ugymond 'saját' tapasztalatom a házasságról. Amúgy 10+ év. És még most is akkora nyomás van rajtunk, ami a párok jórészét már rég vagy széttépte, vagy egybekényszerítette volna. Szóval részemről aki az elszúrt házasságoknál gondolkodás nélkül a feleket okolja, az %moderálva - kalandor%
[Szerkesztve] -
Egy kihűlt kapcsolat még nem biztos, hogy rossz (olyan értelemben, hogy szenvedés együtt lenni). A másik pedig, hogy nem a válásnak kéne megoldásnak lennie, hanem annak, hogy ha rossz felé halad a kapcsolat, akkor ott bizony változni kell, valszeg mindkét félnek.
Na meg lehet, hogy most meglepő lesz amit írok, de a jó házasság (vagy együttélés) titka a kompromisszumkészségben rejlik. Aki nem hajlandó kompromisszumot kötni a másik féllel, az ne számítson egy egész életen át tartó kapcsolatra. -
tildy
nagyúr
válasz
spirit007
#53
üzenetére
Nem jó az összehasonlításod, meg mondom miért. Szerinted azok, akik élettársi kapcsolatban éltek, ha azok házasok lettek volna szerinted nem mennek szét? Ha midnen élettársi kapcsolat házasság lenne (legyen akár 1-2 évtől felfelé ) , gyanítom, hogy akkor sem biztos , hogy együtt maradtak volna.
Szóval nem jó őket összehasonlítani.
Nézz inkább mondjuk inkább 10 éves élettársi kapcsolatokat, kontra 10 éves házaságot, akkor talán árnyaltabb képet kapsz. Ne pár éveseket hasonlíts egymáshoz. -
#54
dr faustus
senior tag
dr faustus
senior tag
A házasság intézményének jelentősége változik, ahogy változik a társadalom. Ennek fő oka véleményem szerint a nők egyenjogúvá válásának a folyamata, ahogy halad előre fokozatosan. A házasság lényege ugyanis, a rózsaszín felhőket és a vallásos magyarázatot leszedve, a vagyonközösség, ami elsősorban a nőt védte. Ahogy a nők egyre függetlenebbé válnak anyagilag is, egyre kisebb az eredeti értelemben vett biztonság, ami a házasság számukra jelentett. Én úgy vélem, hogy ez a fő oka a változásoknak, a többi dolog ennek az oknak a következménye.
[Szerkesztve] -
spirit007
senior tag
Az a helyzet , hogy én a tapasztalataimat írom le és erre van ''némi'' alapom mivel 11 éve élek boldog házasságaban .
Szóval nálam NEM elméletekről és képzelgésekről van szó ....
Mellesleg , nem bélyegzem meg az élettársi kapcsolatban élőket . Tőlem azt csinálnak amit akarnak, csak az utóbbi években egy válás jut eszembe az ismerettségi körömből ... élettársi kapcsolat felbomlásából meg vagy hat eset .
Nekem ebből az jön le , hogy sokkal lazábban veszik a felek ezt a fajta kapcsolatot .
''Továbbra is annyit tartok a dologról, hogy mellet verni majd sok év boldog együttéléssel lehet ,papírral nem''
Ja , lennél kedves megosztani velünk a SAJÁT tapasztalatodat házasság terén ? -
Rive
veterán
Gyerek vagy még. Majd ha picit többet tudsz arról, hogy mennyire nehéz ellenállni a társadalmi elvárásoknak - akár csak annyiban, hogy a boltban a hisztiző gyereknek akkor sem veszed meg a cukorkát, ha közben húsz okostojás nagynénijelölt mereszti rád a vasvillaszemeit - akkor majd érdemben is beszélünk. Addig csak élj, tapasztalj még egy kicsit.
-
tildy
nagyúr
Nagy részüknek meg nem válás a vége, mert nincs hova menni, vagy ugye a gyerekek miatt maradnak együtt , így inkább élnek egy fedél alatt közel sem boldog , sőt kihült kapcsolatban (jujj de sok ilyen van . Viszlát kedvéért msot nem jövök saját példával, pedig... ). Ne feledd , faluhelyen még mindig rosszallóan néznek arra aki válik, városokban ez más.
[Szerkesztve] -
tildy
nagyúr
válasz
spirit007
#44
üzenetére
Valóban? Ők voltak a legboldogabb pár akiket valaha láttunk, mikor egybekeltek. Kicsit irigykedtem is, milyen tökéletes a kapcsolatuk. Aztán lám mi lett belőle.
Hidd el nagyon is komolyan gondolták az esküvőn a holtodiglant-holtomiglant. Sőt, akarták is a házasságot, meg a gyereket is. -
Tévedsz. Nem azokban van a hiba, akik szerint házasságot kell kötni, hanem azokban, akiknek tönkremegy a házasságuk. Mindig könnyebb másban megtalálni a hibát.
A megállapításod második részével nem akarok - és nem is lehet - vitatkozni, csak hogy az emberek túlnyomó többsége nem azért nem házasodik, mert feleslegesnek tartja a papírt, hanem azért, mert fél az elkötelezettségtől. Az előbbit meg kifogásként használja.
[Szerkesztve] -
Rive
veterán
válasz
spirit007
#47
üzenetére
Szerintem az legyen az ''ő'' dolguk .
A te és a hozzád hasonlók 'dolga' itt annyi, hogy részét képezitek annak a társadalmi nyomásnak, ami a házasság felé irányul és megbélyegző mellékzöngéivel rengeteg kárt: elsietett házasságokat, elkésett válásokat, flusztrációt okoz.
Továbbra is annyit tartok a dologról, hogy mellet verni majd sok év boldog együttéléssel lehet, papírral nem. Papírt boldog-boldogtalannak adnak: ennek megfelelően nem a státusz jelenti a házasság intézményében az értéket. Következményesen a valódi érték helyett szimplán a státusz nyomása ugyanolyan vaskos tévedés, mint amikor a gyerek tisztes felnevelése helyet valaki szimplán a gyerekei számára büszke.
[Szerkesztve] -
-
tildy
nagyúr
Ha minden 5 éves kapcsolat házasság lenne, akkor ott is nagy lenne a válások aránya.
Mi idén ''ünnepeljük'' a 9. közös évet. Papír nélkül of course. Minap megkérdezték, hogy miért nem házasodtunk össze, a válaszom annyi volt , hogy miért kellett volna? A viszont válasz meg az , hogy miért ne?
Spirit: már hogyne lehetne felelőtlenül kisétálni egy házasságból. Barátnőm férje féléves gyerekkel hagyta ott barátnőmet, és tök egyszerűen hazaköltözött. Barátnőm azt mondta oké, van még egy esély, két hónapot még együtt voltak, de nem ment. Szóval úgy otthagyta a srác mint a pinty , ráadásul kisgyerekkel, a közös kocsit is eladta, és nem a felét, hanem kevesebb pénzt adott vissza a barátnőmnek . Méghogy nem lehet felelőtlenül kisétálni, agyam eldurran.
[Szerkesztve] -
Rive
veterán
-
válasz
spirit007
#39
üzenetére
A valasi adatok azt mutatjak, hogy tok mindegy.
Egyebkent en a hazassag stabilitasara a media reszerol a legkarosabbnak a romantikus hazassag ideajanak reklamozasat tartom, ugyanis az erzelmek meglehetosen ingatagok es valtozekonyak, pusztan azokra eleg nehez barmi maradandot alapozni - bezzeg a jo kis erdekhazassagok! -
spirit007
senior tag
Aha , egy rokonom pl. 28 évig élt élettársi viszonyban , majd kb. 5 éve össze házasodtak .
Vajon miért ?
Két szó : biztonság , felelősség
Egy házasságból nem lehet felelőtlenül úgy kisétálni , mint pl. egy barátom a 8 éves élettársi kapcsolattából : bevágta a durcit és másnap délután (a tesójával)elvitték az összes cuccát a barátnőjétől.
Ennyi volt 8 év .
A lány meg faszául ott maradt egyedül a lakás rezsivel/Internet+Kábel előfizuval bútor részlet törlesztéssekkel ...
Na most lehet okoskodni , hogy hülye volt a csaj , mert miért vett fel hitelt , akármit .
Csak a kapcsolat nem arról szól , hogy minden pillanatban azt kell nézni , hogy mivel járok ÉN a legjobban , mert akkor nincs szükség rá . Az ilyenek éljék csak a szinglik életét ... -
net84
őstag
Érdekes iromány és érdekes hozzászólások.
Sok olyan gondolatot találtam, ami bennem is megfordult év elejény. 1 nap híján 2 hete házas ember vagyok. Valamelyest bennem is és Páromban is benne volt az, hogy ez csak egy papír, de mégsem. Van a papír mögött azért más is...
Egy kollégám kérdezte meg, hogy változott-e valami, hogy összeházasodtunk. Érzésben nemnagyon, 5 éve vagyunk együtt, ~4 éve együtt is élünk, 2-3 hónapja teljesen külön mindenkitől (addig családdal egy házban, de ott is külön ''háztartásban''). Ami változást mégis érzek, azt nem lehet leírni vagy elmondani.
Az 5 év alatt voltak veszekedéseink, vitáink, volt ''otthagyás'', aztán volt lehiggadás, megbeszélés, békülés, stb .
Régebben bele sem tudtam gondolni, hogy házasodjak. Aztán találkoztam valakivel, és minden megváltozott. Nem gondolkodtam egyböl azon, hogy házasodjunk, fiatalon nem ezen gondolkodik egy kapcsolatban az ember. Kell ahhoz idő, hogy az ember tudja, hogy igen! Ő az, akivel szívesen leélném az életem. Ezután már csak a tényleges elhatározás kell.
Kimondani az Igen-t ott akkor abban a pillanatban, egy fura, de jó érzés. Számomra a templomi része jobban tecccet, holott nem vagyok egy templomi emberke. Ott hozzánk szólt a pap, nekünk és rólunk beszélt. Ennek talán az is betudható, hogy jól megismert minket elötte, sőt én még dolgoztam is náluk.
Azt tudom mondani mindenkinek, ha eljön az idő, akkor tudni/érezni fogja.
Nincs határidő, nincs kötelezettség. Gondolkodni a válásos dolgokon az esküvő elött kb. 1 hónappal gondolkodtunk-beszélgettünk utoljára, ezt is inkább azért, mert a családban volt rá példa.
Női szemszögből nem tudom, hogy ki hogyan gondolja, Párom sosem erőltette, hogy vegyem már feleségül. Család azért kérdezgette állandóan, aztán mikor meg elhatároztuk magunkat, akkor meg jött: minek?
Kicsit szétszórtan írtam le a dolgokat -
CocooN-z
őstag
Valóban megkeseríti, akár tudatlanul is, az emberek életét, az a fajta elégedettlenség, amiről ollie ír. Mivel a 'mindent hamar lecserélni újabbra, szebbre, jobbra' szinte életfilozófiája a nyugati világnak, az emberi élet értéke, a kapcsolatok értéke is devalválódik. De ha ezt sikerül felérni ésszel, gyorsan túl lehet lépni a dilemmán.
Pont ettől tartok, és félek abban a kapcsolatban amiben benne vagyok, és félek h a párom ebbe bele esik, mert naiv, de nem buta. Itt nem önbizalom hiányról van szó felőlem, csak simán lehet tartani az ilyenektől, hisz a média...ill. társadalmi berend. no igen
üdv
modded
[Szerkesztve] -
tildy
nagyúr
Mivel régen(50-60 éve, de még tán 30 éve is) ''bűnös dolog'' volt a vadházasság (tehát élettársi kapcsolat) , így jóhogy nem találkozol egész életen át tartó kapcsolattal, csak házassággal. Valószínűleg minnél elterjedtebb lesz az élettársi kapcsolat, annál több példát fogsz találni erre is.
[Szerkesztve] -
tildy
nagyúr
Na az a fogadalom sok esetben annyit is ér. Hogy ígérhet valaki a jövőre bizonyosat? És -pont te beszéltél a válások arányáról - mennyit is ér a fogadott szó? Ha tegyük fel a házasságok 25-40 % -a válással végződik, akkor ezek az emebrek egyáltalán hogy ígérhetnek ilyet, hogy örökké, meg jóban rosszban , meg hasonlók? Hát nem szégyellik magukat? Nem lenne egyszerűbb, ha nem ígérnének semmit? Nem lenne őszintébb ha azt mondanák, veled leszek , amíg az mindkettőnknek jó, és szeretlek , ameddig szeretlek, és kitartok melletted ha valami probléma van , de ha úgy érezzük mindketten , hogy nem tudjuk folytatni , akkor váljunk (és nem a válásra, hanem a szétválásra gondolok ) el szépen, békességben? Nem így lenne igazán tisztességes?
És emlékeim szerint nem azt ígérik, hogy egész életükben szeretik egymást, hanem azt, hogy jóban rosszban kitartanak egymás meleltt. De lehet tévedek.
[Szerkesztve] -
Rive
veterán
Rohadt sokan mernek megházasodni. A melledet verni majd sok év boldog együttéléssel lehet. Papírral nem.
De ha te (és a párod) megígéritek egymásnak, hogy egész életetekben kitartotok egymás mellett jóban-rosszban
Ígérgessen a fene. Mindketten tudjuk, hogy egymás mellől fogunk kidögleni.
[Szerkesztve] -
Rosszul látod. Nekem van annyi vér a pucámban, hogy merjek megházasodni.
Mellesleg a házasság napján, elköteleztük magunkat egymás iránt egész életünkre, melyet ki is mondtunk. Ilyennel nem nagyon találkozol egy párkapcsolatnál. Nem véletlen, hogy nem igazán találkozni egy egész életen át tartó párkapcsolattal (nem mondom, hogy nincs ilyen, de én még nem találkoztam ilyenekkel), viszont egész életen át tartó házassággal már annál inkább (bár sajnos ez sem minden házasságra igaz).
De ha te (és a párod) megígéritek egymásnak, hogy egész életetekben kitartotok egymás mellett jóban-rosszban, akkor megemelem a kalapom.
[Szerkesztve] -
#29
Zoli bácsi
őstag
Zoli bácsi
őstag
Nem vagyok régóta házas, kb. 1 hónapja volt a 10. évfordulónk. Pár gondolatot szeretnék leírni. Tökéletes, veszekedések nélküli házasság (kapcsolat hosszabb távon) nincs. A ''rózsaszín köd'' hamar felszáll, jönnek a problémák. Szerintem érdemesebb, ha kiveszekedi magát az ember, minthogy magában őrlődjön. Nálunk úgy működik, ha valamin fölkapom a vizet, jól beolvasok az asszonynak, aztán félrevonulok, megnyugszom. Ha utólag úgy érzem, hogy nem volt igazam, akkor elnézést kérek. De a dolgot mindenképp megbeszéljük miután lehiggadtunk. Leggyakoribb ütközési pont a gyereknevelés, szerintem túlságosan elkényeztetett (egyes gyerek). Amúgy most érzem igazán, hogy ''társam'' van. Műtétre várok, a porckorongsérvemet fogják műteni, pár hete még menni is alig tudtam. Feleségem aki ideges, fogyott pár kilót, rettenetesen izgul értem. Régebben, már operáltak (epekő), mikor kitoltak a műtőből, ébredeztem, ahányszor felnéztem, ott ült mellettem. Egy napig haza sem ment. Bajban érzi meg igazán az ember, hogy társa van. A szerelem elmúlik pár év után, de a szeretet megmarad. Ez is nagyon erős kapocs két ember között. A bizalom is fontos. Nyugodtan elmegyek dolgozni, nem gondolkodom azon, hogy jaj, mit csinál az asszony. Munkatársaimat látva, nem mindenki ilyen. A házzasság előtt volt több, hosszabb (5 év) kapcsolatom. Saját tapasztalatból azt mondanám, ha az emberben kétségek merülnek fel, hogy a partnerével le tudna élni egy életet, vagy a partner vívódik...akkor kár házasságban gondolkodni. Én öt év után szakítottam a menyasszonyommal, rá tíz hónapjára nős voltam. Megismerkedésünk után kb 3-4 hónappal az ''új'' barátnőm megkérte a kezem, igent mondtam. (Így történt, nem hülyéskedem). Úgy éreztem, ezzel a nővel le tudnám élni az életem, jó volt vele, összeillettünk. Kövezzetek meg, de leírom ami még kikívánkozik: Szerintem nagyon fontos a rendszeres, harmonikus szexuális élet. Nőknek is fontos, bár szerintem nekünk, akiknek egyessel kezdődik a személyi száma, fontosabb. Nah nagyjából ennyi jutott eszembe...
-
Hatalmas különbség van házasság és párkapcsolat között. A házasok fogadalmat tesznek, hogy egész életükben együtt lesznek, és szeretni fogják egymást. A párkapcsolatban élők viszont nem. Természetesen nem a papír számít, hanem az elkötelezettség. És az elkötelezettség mindig erősebb a házasságban.
-
tildy
nagyúr
Egye fene , bár én ''papíron'' nemcsak a papírt értettem, hanem a járulékos dolgokat is (pl. esküvői szertartás, akkor az , hogy férj -feleségnek mondjátok magatokat).
Tényleg, miért házasodtok? Mi az a plusz, ami most nincs meg, de akkor meglesz (a gyűrűn, a papíron, és a férj-feleség kapcsolaton kívűl)? Szóval mivel több vagy jobb ?
[Szerkesztve] -
tildy
nagyúr
Erdeya:
Gonosz on
Nohát, ezek szerint nálad is kipipálandó dolog a házasság , hiszen mint írod neked is szükséged van a ''papírra '' , arra hogy hivatalosan is egy pár legyetek
Gonosz off
Dabadab: Nemhinném, hogy egy jól működő élettársi kapcsolatot megrontana az, hogy a felek megházasodnak vagy sem. Amiben hátrány lehet a későbbiekben, a gyerekeknél, ott ugyanis akár oviban, akár máshol esetleg gondok adódhatnak abból, hogy a szülők nem házastársak.
Sőt ezzel kapcsolatban anno már volt egy topikom is itt a ph-n : [link]
[Szerkesztve] -
Vérboci
addikt
A házasságról annyit, hogy személy szerint azt a nőt, aki számára ez egy kipipálandó dolog, nem venném el soha. Nekem fontos a házasság és minél inkább elkorcsosul ez az egész világ itt körülöttünk, annál inkább az lesz.
Hogy én ezzel mennyire, de mennyire egyetértek
A házasságot aki csak ''papírként'' emlegeti, az tényleg jobb, ha nem köt házasságot, mert nem érett rá. És a magam részéről csak sajnálni tudom azokat, akik mindenféle önámítással és téves ideológiákkal igazolják, hogy nincs szükségük a ''papírra''.
Apró érdekesség képpen elmondanám (mert hihetetlen jó érzés róla beszélni és büszke vagyok rá, és bizony ezt az érzést aki nem házasodik sosem tapasztalja meg), hogy a múlt héten bejelentkeztünk a templomban, tegnap pedig az anyakönyvi hivatalban is. Jövő augusztus második napján 5 szerelemben eltöltött év (és másfél év együttlakás) után egybekelünk a párommal.
Nem a házassággal van a baj, hanem az adott szereplőkkel.
A házasság szép, a házasság jó. -
Szerintem kar ennyire ramenni a hivatalos hazassag meg az egyutteles kozti kulonbsegre: statisztikat most lusta vagyok elokeresni, de Mo-n is eleg gyakori (es egyre gyakoribb), hogy ugy elnek eygutt (es vallalnak gyereket) parok, hogy a formalis hazassagkotest elhanyagoljak.
Akik ''belemenekulnek'' a hazassagba, azok inkabb egyszeruen csak a szuloi hazbol mennenek mar v azt akarjak elkerulni, hogy egyedul maradjanak - a hazassagi formalitasokhoz altalaban nem szokott tul sok koze lenni az eseteknek (mondjuk itt csak a sajat tapasztalataimra tudok hivatkozni). -
tildy
nagyúr
Nem , nem.
20-35 közötti korosztály volt. Igaz felesleges belőle általánosítani. Ahogyan abból is, hogy nem tesznek meg semmit a házasságokért a házastársak, és szinte az első nézeteltérés után szétmennek...
A kipipálandó dologról meg: szinte minden nőben benne van valamennyire, hogy feleség, anya legyen. Na most bár utóbbi lehet házasság nélkül, előbbi nagyon nem... Szóval sok szerencsét , hogy találj olyat, aki x év után nem várja, nem szeretné, hogy feleség lehessen.
A legnagyobb baj tényleg abban lehet, hogy a házasságot ilyen rózsaszín ködös , csodálatos dolognak írják le, tündérmesének, miközben a legjobb esetben is halványrózsaszín. Ezen azt értem, hog yigenis vannak problémák és nehézségek midnen kapcoslatban, és nemcsak jó dolgokból áll egy kapcsolat, de azért választja két ember egymást, mert ezen túl tud emelkedni, és tára a másiknak akkor is, mikor épp hullámvölgy van.
Rózsaszín köd így megmarad az amerikai filmeknek.
[Szerkesztve] -
Viszlát
addikt
Valószínűleg idősebb korosztály. Én viszont egy olyan helyen dolgozom, ahol 95%-ban 30 alattiak dolgoznak és ezt tapasztalom. Hogy felétek csak a nők tettek érte, szomorú, de én ebből nem általánosítanék. Mert ha igen, akkor azt is kéne mondanom, hogy bizony manapság már ők is ugyanolyan könnyen lépnek a hűtlenség útjára mint ahogy az a férfiakról általánosan elfogadott nézet.
A házasságról annyit, hogy személy szerint azt a nőt, aki számára ez egy kipipálandó dolog, nem venném el soha. Nekem fontos a házasság és minél inkább elkorcsosul ez az egész világ itt körülöttünk, annál inkább az lesz. -
tildy
nagyúr
Nem értek egyet. Több válást is láttam családunkon belül (És persze oylat is, aki nem vált el, de lehet jobb lett volna ), és mindenütt próbáltak tenni a megmentéséért de fura módon KIZÁRÓLAG csak a nők .
---------------------------------------------
Ami viszont elfelejtődött , hogy egy kapcsoalt , egy házasság nem harc. A harcnak jó vége sose tud lenni. Egyik munkatársnőm mondta jól: ''Tudni kell, mikor kell hallgatni, és tudni, mikor kell beszélni''. ÉS ez a kapcsolat mindkét tajára igaz. Felesleges küzdeni egymás ellen , abból jó sosem származik. Mert mi jó lesz abból, aha mégis nekem van igazam párommal szemben, ha közben jól összevesztünk? Na ugye , hogy semmi.
----------------------------------------------
Finest : '' De ha ezt sikerül felérni ésszel, gyorsan túl lehet lépni a dilemmán.'' Dehogy lehet. Nemcsak a szebb, jobb, satöbbi miatt tud dilemmázni egy emebr, hanem lehet az is, hogy kishitű, vagy fél . FÉl a felelősségvállalástól,a döntése súlyától: Ne feledd, azért az emberek többsége egyszer akar házasodni , és azért elég sokan úgy vannak vele, hogy egy egéyz életet előre eldönteni? És mi van ha nem úgy jön össze, ha másképp alakul?
[Szerkesztve] -
tam@s
tag
Teljesen egyetértek Ollie-val. Ma az emberek többsége úgy él, hogy hazamegy este a meló után, leül a tv elé, megnézi a béna híradót, fókuszt, favoritot, majd a mindent elsöprő Barátok köztöt, amiben fél óráig a teljesen kiélezett konfliktusokat nézi, és érzi, és azt hiszi, hogy az a normális, ha minden apró ügyből, félreértésből, vagy elszólásból óriási ügyet csinál. Pl.: férj annyit mond, hogy nem túl előnyös ez a ruha, a nő meg rögtön felhívja a barátnőnét, miszerint a férjnek már nem is tetszik a feleség. Hülye példa, de talán szemlélteti.
Egy ilyen világban, ahol a ''mindenki hülye, csak én vagyok okos, és csak azért vagyok lecsúszott, mert nem értenek meg a többiek, de nekem van igazam...'' gondolatvilág uralkodik, véleéményem szerint nem elég az, ha csak együtt élünk, egymás mellett, hanem tenni is kell azért, hogy egy kapcsolat ne menjen tönkre. Mondom ezt én, 30 évesen, boldog házasként, gyermekvállalás előtt-alatt.
Hiányzik az emberekből az egymás iránti tisztelet. Ma egy férj úgy tekint a feleségre, mint egy lakótársra, aki (ha szerencséje van) elvégzi a házimunkát.
Szerintem egy házasság akkor működhet, ha megvan az egymás iránti tisztelet, türelem, megértés, elnézés. Megy egy kis gógyi sem árt... -
tildy
nagyúr
Szerintem a házasság azért van még egyálatalán életben, mert a lányokba kultúrálisan eléggé bele van nevelve, hogy ez egy olyami amit ki kell pipálniuk az életben, ha boldogok akanak lenni.
Hogy ez mennyire így van Erről van szó. Hiába él el az ember éveket valakivel , egyrészt mindenki a házasságról érdeklődik , másrészt persze főleg a lányokban ott motoszkál az , hogy na mikor lesznek már feleségek...
Talán ha kicsit jobban elfogadnák az együttélést családnk, kvázi házasságnak, és belenevelnék az emebrbe, főleg a lányokba, hogy nicns semmi baj, ha nicns házasság, akkor talán nem lenne meg a frusztráció, és talán annyi válás sem lenne (mert nem lenen az, hogy na már meg kéne nősülni, férjhez menni, blabla). -
finest
addikt
A házasság mint oylan eredetileg a nők védelmében lett kitalálva valamikor a történelem kezdetén. Egy várandós nő nagyon kiszolgáltatott volt, szüksége volt (van még ma is) a támogatásra. A férfiaknak nincs ilyen problémája, nem válnak kiszolgáltatottá, ha valakivel összeállnak, lefekszenek. A házasság állami, egyházi kerete tulajdonképpen a párok összetartozását erősítették meg, mintegy kordába tartva a férfiak ösztönös vágyait a nők, a gyermeke, a családok védelmében.
Akik felelősséggel tudnak viselkedni, nyilván unalmasnak találhatják a házassághoz tartozó rituálékat. Valamint a nők mára kellően emancipálódtak ahhoz, h egy gyereket saját maguk is felnevelhessenek, az antibébi tabletták óta opedig tökéletesen uralkodnak is testük felett felett. Ezért is csökken az igény a házasságokra és bomlanak fel egyre könnyebben.
[Szerkesztve] -
''a média a forrás''
Egeszen konkretan ezzel az allitassal van bajom, ugyanis azt gondolom, hogy nem a media, hanem a tarsadalmi berendezkedes a fo ok, vagyis hogy a gazdasagunk nem a csaladi (mezogazdasagi) vallalkozasra, hanem csaladi kotelekektol fuggetlenul mukodo vallalatokra epul: innentol kezdve - mivel ennek adott a gazdasagi hattere - realis opciova valt az egyedul eles ill. a csalad elhagyasa. (Egyebkent a valasok meglete onmagaban nem baj, vannak olyan helyzetek, amikor tenyleg ez a kevesbe rossz megoldas.)
Tenyleg egyszeru a mediat (mint valami sotetben ugykodo Moriarty professzort) hibaztatni mindenert es kozben valami soha nem volt idill utan vagyodni, de talan produktivabb az, ha a tarsadalomban magaban keressuk a tarsadalmi problemak forrasat. -
finest
addikt
A blog szerzőjének azt mondom, h nem kell túl sokat dilemmázni. -Ismerek olyat, aki soha nem tudja elkötelezni magát hosszú időre, mert ''nem érzi'', h ez vagy az a személy az ''igazi.'' Sajnos a legvégén minden ember pótolható, így aztán az ideálok hajszolása kilátástalan próbálkozás.
Valóban megkeseríti, akár tudatlanul is, az emberek életét, az a fajta elégedettlenség, amiről ollie ír. Mivel a 'mindent hamar lecserélni újabbra, szebbre, jobbra' szinte életfilozófiája a nyugati világnak, az emberi élet értéke, a kapcsolatok értéke is devalválódik. De ha ezt sikerül felérni ésszel, gyorsan túl lehet lépni a dilemmán.
Konfliktusok minden kapcsoaltban vannak, ha esetleg úgy nő föl a gyerek, h a szülei kezelni is tudják ezeket, akkor tanul is belőle. Tessék őszintén, tiszta lelkiismerettel úgy élni, h ne tegyél olyat a társadnak, ami neked is rossz lenne. És akkor legalább a magad részéről megtettél mindent. -
#8
elmoraan (r)
aktív tag
dabadab
#6
elmoraan (r)
aktív tag
-
Viszlát
addikt
Módosítanám a mondatot úgy, hogy a minden házasság helyett legyen a házasságok többsége. De igen, komolyan gondolom, lépten-nyomon ezt látom. Természetesen vannak akik nem így állnak hozzá, de egyre kevesebben.
Mellesleg Ollie hozzászólásából véleményem szerint elég jól kivehető, hogy bár a média a forrás, ez nem mentesíti azokat, akik be is dőlnek és felveszik ezeket az ''értékeket'', ezt a viselkedési formát. Így nem magát a médiát hibáztatja (szerintem), hiszen mindig is voltak körülöttünk negatív töltetű források.
[Szerkesztve] -
''Már több válás van Magyarországon, mint esküvő.''
Ezt ugye te sem hiszed el? (A 2005-os adatok: 44.100 hazassagkotes, 24.700 valas [link])
Mindenert a mediat hibaztatni meg azert eleg egyszeru kifogas, azert ennel bonyolultabb okai vannak a dolognak.
Viszlat: ''kimondatlanul ott lebeg minden házasság felett, hogy ezért nem kell megküzdeni, megy amíg viszonylag zökkenőmentes, aztán az első komolyabb pardonra gondolkodás nélkül viszlát...''
Ezt ugye te sem gondolod egeszen komolyan?
[Szerkesztve] -
Viszlát
addikt
Egyetértek. Annyit tennék hozzá, hogy bár valóban nem úgy házasodnak, hogy már arra készülnek, hogy el fognak válni, de kimondatlanul ott lebeg minden házasság felett, hogy ezért nem kell megküzdeni, megy amíg viszonylag zökkenőmentes, aztán az első komolyabb pardonra gondolkodás nélkül viszlát...
-
EQMontoya
veterán
alapvető bajt vélek felfedezni abban is, ahogyan az emberek a párválasztáshoz állnak hozzá. ugye a hölgyek előszeretettel hangoztatják, hogy kedves, romantikus, intelligens, törődő férfi kell Nekik. csak hogy belül mégsem erre vágynak, hanem olyan emberre, aki után futni akarnak, akit nem tudnak egyszerüen megkapni, akiért meg kell küzdeni, stb. igy mennek hozzá olyan emberekhez, akik már a kezdetén is minimálisan bunkók velük, később meg méginkább. amint elmúlik a nagy szerelem, indulnak is válni, mert felismerik, hogy mekkora szarba léptek bele. igen, tényleg abba, ilyen szituban tényleg a válás a legmegfelelőbb, csak fasznak kell belemenni?
-
moma
őstag
szerintem csak annyiról van szó, hogy már varázstalanítva lett a házasság fogalma (is). Egyre többen látják úgy, hogy csak egy papír, egyre többen érzik úgy, hogy mégis mi köze van az államnak, egy hivatalnak, pláne egy templom nevű bábszínháznak ahhoz, hogy én, le e akarom élni valakivel az egészet. Szerintem a házasság azért van még egyálatalán életben, mert a lányokba kultúrálisan eléggé bele van nevelve, hogy ez egy olyami amit ki kell pipálniuk az életben, ha boldogok akanak lenni. Ezért ha az ember észre veszi a párján, hogy neki ez hiányzik, akkor megteszi, amit meg kell tenni.
szerk: csak arra reagáltam, hogy miért kevesebb a házasság
[Szerkesztve] -
Lejárt az időlimitem...
Az előző hozzászólásomat olvasva, most sokan azt gondolják, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonítok a médiának.
Nos, a médiának óriási hatalma van, és óriási mértékben befolyásolja a gondolatainkat és a cseledeteinket. Ha nem így lenne, nem lennének reklámok.
És persze hiba lenne mindent a médiára kenni, hiszen csak azért lehet ránk ilyen nagy hatással, mert az emberi természet magában hordozza a folytonos elégedetlenkedést, Legyen bármekkora vagyonunk, az sosem elég. -
''Lassan a válások száma utoléri az esküvőkét.''
Már több válás van Magyarországon, mint esküvő. Ugyanez vonatkozik a nyugati ''civilizációra''.
Mi az oka? Nézz körül, fogyasztói társadalomban vagyunk. Még a média is azt súlykolja beléd, hogy soha ne legyél elégedett, mindig többet akarj, mindig legyen minden úgy, ahogy szeretnéd, csak te számítasz... az egész még önzőbbé tesz minket, ha bedőlünk.
Ebből egyenes út vezet a megromlott kapcsolatokhoz, majd a váláshoz.
Még valami. Senki sem úgy házasodik, hogy el akar majd válni. De aztán jönnek a csalódások, a konfliktusok (mert ilyenek még a legjobb kapcsolatban is vannak!), mindkét fél azt gondolja, hogy neki van igaza, és az ő akaratának kell érvényesülnie (lásd média), és elindulnak a lejtőn.
Ugyancsak a média az oka annak, hogy divattá vált a ''szingli'' életmód, hiszen így nem kell senkihez alkalmazkodni, az illető mindig azt tehet, amihez kedve van. Hasonló okai vannak annak is, hogy a férfiak nem akarnak megházasodni, egyszerűen túl gyávává válnak ahhoz, hogy felelősséget vállaljanak a családjukért.
Szép, új világ...
[Szerkesztve]
)
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
) másrészt nem a ceremónia zenei aláfestésével van a bajom, hanem amikor vége a hajcihő nagy részének és kezdődik a lagziban a mulatság. Na olyankor van nálam cérnaszakadás.
Szerintem nem szabadna úgy templomi esküvőt kötni, ha az illető csak a párja kedvéért , meg a templomi esküvő szépsége miatt teszi. Aki templomban esküszik, legalább tegye vallási meggyőződésből, ne pedig a sallang miatt. 
Új hozzászólás Aktív témák
- 18 éve! Billentyűzet magyarítás magyarosítás. Festés vagy lézerezés és egyebek! 3 lehetőség is van.
- Lenovo ThinkPad L16 Gen 1 - 16" WUXGA IPS - Ultra 5 135U - 16GB - 512GB - Win11 - 2,5 év gari
- Surface Laptop 5 Touch 13.5 Retina i7-1265U 10mag 4.8Ghz 16GB 512GB Intel Iris XE Win11 Pro Garancia
- 142 - Lenovo LOQ (15IAX9) - Intel Core i5 i5-12450HX, RTX 4060 (ELKELT)
- billentyűzetek - kiárusítás - Logitech, Corsair, ASUS
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest