Új hozzászólás Aktív témák
-
BRinyo
aktív tag
Én fél éve használom az FX1-et. Teljesen elégedett vagyok a képével. Az árához képest nagyon jó cucc. Feldolgozáshoz azt hagyjuk mi kell, mert a coreduo e6600 az édeskevés... 40 perc hdv felvételből 4-5 óra alatt lesz wmvhd vagy bármi más, nézésre érdemes...
-
shabbarulez
őstag
Egy ASIC az már hardwaresen a adott feladathoz specifikált dolgok végrehajtására terveződött. Amit a tervezén során beleraknak hogy tudja azt nagyon jól és hatékonyan tudja de azon túl nem fox tudni vele extra dolgokat megcsinálni. Ez nem egy FPGA vagy DSP ahol még utólag finomhangolni lehet a ''hardware'' újraprogramozásával. Egy FPGA rugalmasabb mint az ASIC, utólag még korlátozottan de bele lehet nyúlni a hardwarebe, de pont ezért nem is ad akkor teljesítmény így a hatásfoka is kisebb, persze cserébe a mérleg másik serpenyőjében ott van ahogy hogy rugalmasabb.
Ha te így utólag saját szájíz szerint akarsz bűvészkedni, akkor ajánlott pl. egy ilyen [link] ez egy 4 procis, procinként 4096 végrehajtó egységgel rendelkező kártya ami akár encodedolás gyorsításra is jó [link] Viszont egy ilyen cucc irgalmatlanul drága akár 10 ezer dollárba is fájhat. Egy ilyen kártyának a tervezésnél van szerepe, az oldal szerint is arra ajánlják. Ahogy írod tesznek is említést Mac-be szerelt kiegészítő kártyáról. Ehhez vannak különöző sw libraryk, különböző tervezési célfeladatok támogatásához. Lehet pl. JPEG2000-es wavelet tömörítést támogatni vele, de akár encodeolni MPEG-2, H.264, VC-1-ben, de akár 3G mobil vagy WiMax cuccok fejlesztésénél is használt lehet venni a kártya képességeit.
Végülis egy ilyen kártya arra jó hogy a fejlesztés első fázisaiban nem kell megtervezni hardwaresen chipet, hanem sw-esen lehet tesztelni, finomítani a működést. Ha már az megvan át lehet ültetni FPGA-ra hogy még hw közelibb terljesítményt nyújtson és még ott is van korlátozottan lehetőség a módosításra. Aztán ha már kiforrottá vált mit kell a chipnek csinálnia akkor mehet ASIC-ra. És akkor az majd nagy hatásfokú, kis fogyasztású, kompakkt végeredményt nyújt amit jól lehet tömegtermékekbe beépíteni. -
DarkByte
addikt
válasz
shabbarulez #29 üzenetére
Hamarosan jöhetnek akkor a H.264 gyorsító kártyák, mint annó az MPEG-2-esek
(bár ez annyira nem vicces, mert Macintosh-hoz van is tudtommal, sőt ott az nVidia féle PureVideo [remélem így hívják], igaz ez utóbbi csak dekódol). Ami bennem felvetődött az az hogy vajon egy ilyen célchip teljesen kiválthat-e egy software-s kódolót? Értem ez alatt hogy lehet-e többmentes tömörítéshez használni, lehet-e olyan egyedi dolgokat beállítani rajta mint kvantizációs mátrix, stb. Mert az igaz hogy ez olyan környezethez ahol élő anyagot kell kódolni (pl. a videókamera amit írtál is, illetve egy TV adás mux-hoz való előkészítése) tényleg eléggé optimális (a fél watt pedig hihetetlen).
[Szerkesztve] -
shabbarulez
őstag
válasz
Cyberslider #28 üzenetére
Ez is jól mutatja a célchipek(ASIC) és átlalános célú procik közötti különbséget. Egy realtime HD anyag encodolását H.264-ben pl. egy Ambarella A2-essel [link] is meg lehet oldani, valóban realtime és az egész chip nem fogyaszt csak fél wattot.[link] És az a chip nem csak egy encoder/decoder hanem egy komlett system-on-chip(SoC) vagyis egy komlett kis számítógép feladatkörét ellátja a HDD, flash kártya vezérlését és minden olyan feladatot ami egy HDV kameránál el kell látni amiről a fenti írás is született.
-
DarkByte
addikt
Kis kibővítésnek. Itt van egy nagyon jó kis Wikipedia link a filmek scanneléséről: [link] Nem semmi hogy egy ilyen gép átlagosan 1 képkockát 1 mp alatt bescannel 4K felbontásban. De azon még inkább meglepődtem hogy a filmeket TIFF szerű formátumban és méretben tárolják
Ezt mégis hogy, egy filmre rászánnak egy szerverparknyi adattárolót?
-
DarkByte
addikt
válasz
shabbarulez #21 üzenetére
''An unbelievable 22.2 surround sound''
Te szentséges mogyorókrémes szendvics.. 24 hangszóró? Ez már azért eléggé agyamentnek tűnik. A pdf-ben tök jópofa elnézni a kódoló/dekódoló gépezetet.. 25 év múlva ez el fog férni egy telefonban
24Gbps input jel és 640Mbps-os kódolt jel.. nem semmi. Csak úgy összehasonlításnak: ma próbálkoztam egy 1080i-s 4 perces videót letömöríteni 720p-be az adatlapomon lévő géppel (Inverse Telecine+720p-re átméretezés) H.264el közel 4 óra lett volna
Úgyhogy inkább úgy döntöttem majd máskor.
A másik érdekesség még a Dirac wavelet codec.. nagyon kíváncsi leszek ezek jövőjére, van egy alternatívája a Snow amiről még hallottam. Ezek egész más elven működnek mint az MPEG-4 (blokkokra bontás helyett az egész képre alkalmaznak transzformációkat), szóval még akár le is hagyhatják őket. (bár az MPEG-nek igen nagy tapasztalati előnye van már)
Azt hiszem lehet elmentem kicsit off tartományba
[Szerkesztve] -
DarkByte
addikt
válasz
t72killer #20 üzenetére
Én valahol azt olvastam hogy a mozivetítőgépek felbontása 3K körül alakul (mármint a nem digitálisé). Szóval a HD felbontást bőségesen ki lehet szolgálni még a mozis forrásokból is. Épp a napokban gondolkodtam rajta hogy a mostanság megjelenő kalóz HD videókhoz (többnyire 720p) honnan a nyavajából szereznek forrást, mikor még ki sem jött sem Bluray-en sem HD-DVD-n egy rakás film (pl. Matrix).
Úgy tűnik valakinek nagyon jó forrásai, vagy igen jó átjátszó eszközei vannak. Nade hát ez már csak így megy..
[Szerkesztve] -
t72killer
titán
válasz
shabbarulez #21 üzenetére
hajaj, megint jósgömbbe néztem, szikrázik tőle a szemem
Majd látjuk mit hoz a jövő. Amit írtál 4096*2160 is 4x akkora adatfolyamot jelent, és 2x akkora átmérőjű kijelzőket/vásznat tud kiszolgálni mint a mai HD csúcsa, elleszünk vele 1 darabig -
shabbarulez
őstag
válasz
t72killer #20 üzenetére
Pedig nem fog az UHDV túl hamar lakossági piaci termékként megjelenni. Gondolj arra a HDTV fejlesztéséhez a 60-as években kezdtek hozzá, 82-ben volt az első nyílvános demonstrációt, ami az UHDV esetén 2005-2006-ben történt meg. Ahhoz képest hogy 82-ben demonstrálta először az NHK a HDTV-t még hosszú út vezetett addig míg tömeggyártásban elérhető szabvánnyá fejlődött és megjelent a tv broadcastban, majd később HD-DVD média formátumban. Ez utóbbihoz majd 25 év kellett, de a tv broadcast is vagy 20-ig eltartott és az igazán tömeges elterjedés még napjaiban is zajlik.
Valamennyire gyorsult a friss technológiák bevezetése de azért csodát nem érdemes várni, 20-25 évbe ez az UHDV-nél is bele fog telni, 2020 előtt aligha fog tömegtermékként ilyen technológiával találkozni. Maga az NHK is valahol 2025 felé datálja az UHDV technológia piaci megjelenését.
Itt van pár kép a tavaly IBC demonstrációról: [link]
És egy kis HDTV történelmi dátumok az NHK-tól: [link]
Persze LCD-kből fognak nagyobb felbontásút is gyártani mint 1920x1080, hisz már most is van 3840x2160-as demonstrációs célból. [link] De attól mert van a broadcast vagy HD-DVD szabványok nem fognak gyors változáson átesni, azok viszonylag hosszú távra születnek. Speciális célra fogják majd azokat a kijelzőket használni, mondjuk orvosi rendszereknél vagy prezentációkhoz, reklámfelületként.
Anno 2000-ben az IBM is kifejlesztett 22 colos méretben 9.2 megapixeles kijelzőt(3840x2400), amiből kereskedelmi termék is lett, az IBM [link] az Iiyama [link] és a ViewSonic [link] forgalmazta. De az is csak elég speciális felhasználásra készül, nem terjedt el széles körben.
Nagyobb felbontásnak ott van a digitális mozi szabvány ami 2048x1080 vagy 4096x2160 felbontást használ. [link] Annak már jó pár éve folyik a szabványosítása és tesztelése, certifikációja körüli munka, talán az évtized végéig szélesebb körben el is indulnak a digitális mozik amik azt használják. Annak a szabványnak is hosszú időbe telt az előkészítése és ha elindul utána jó ideig használni is fogják. -
t72killer
titán
Azért hogy több évtizeden belül nem váltanák le, azt nem jósolnám, épp a multkor poénkodtunk egy kollégánmmal, h ahogy az LCD-méretek nőnek, hamarosan eljutunk oda, h tapéta helyett az egyik falra a festékesboltból vásárolt, összehajtogatható LCD-panelt fogunk ragasztani
Oda pedig elfér egy ilyen felbontás
Komolyra fordítva: az 1920*1080p60-as felbontás sem terjedt el igazán (drága a média+az író/lejátszóapparátus)+ ha ezt mozi méretekben kivetítjük vászonra, már sztem nem lenne zavaró az első sorban ülőknek sem. Tleg, azt nem tudod, h a mozisok milyen felbontással dolgoznak?
Ami viszont valószínű: a tudomány és a hadseregek tutira fognak használni/már használnak a HD-nél nagyobb felbontású dolgokat. SzVSz a kémműholdak se hiszem, h NSTC-ben leskelődnekPersze ennek a civil használathoz nem sok köze van, lévén főleg egyedi tervezésű eszközökről van szó... Te is összeüthetnél otthon 3db 10megapixeles CCD chipből, 1 jobb objektívből + 1-2kiló fémből/műanyagból (+izé, kb 15krpm-es scsi winyóból, olyan 2-3TB kapacitással még...)egy UHD-s kamerát, mégse terjedne el
[Szerkesztve] -
Tapper
csendes tag
''Sima 720-as DVD esetében 1 pixel 1.38mm, HD esetén 0.52mm, ami kb. a fele.''
Ezt honnan veszed? Ennek így nincs értelme. -
Tapper
csendes tag
''Összehasonlításképpen a hazánkban elterjedt PAL, (illetve DV) rendszer felbontása 768x576 (720x576) pixel''
Ez sem tiszta így teljesen.
A PAL DV felbontása 720*576, csak az ún. pixel aspect ratio, vagyis pixel oldal arány nem 1:1 (square pixel), hanem 1,094:1 Lásd itt: [link]
Innen kiszámolható, hogy a 720*576 PAL DV az minimum 1,094*720=787 square pixel-nyi vizszintes felbontású kijelzőn jeleníthető meg.
A TV adásnál ez az arány 4:3 vagy 16:9. Vagyis, egy 1:1 pixeles megejelenítőn, mint a plazma vagy lcd, 768*576 pixel szükséges a 4:3 és 1024*576 pixel szükséges a 16:9-es kép torzításmentes teljes megjelenítéshez. A hiányzó pixelek természetesen interpolációval jönnek létre.
Az egész lényege, hogy a digitális PAL DV 720*576 felbontása nem ekvialens a PAL TV (broadcast) 720*576 felbontásával (ami 864*625 - ITU-R BT.601).
Ha valahol hölyeséget írtam javítsatok! -
Kobaljov
senior tag
egy rövidebb videó két HD kameráról: [link]
-
Tapper
csendes tag
válasz
Cyberslider #4 üzenetére
''Az 1080P-t úgytudom ezek a HDV kamerák nem használják.''
Van már néhány, illetve lesz, pölö: [link] -
llax
senior tag
Stúdióminőségben??? Soha
Ez kb. olyan mint a fényképezőgépek esete... Hiába ''tudnak'' 5-8 megapixelt a jelenlegi kompakt gépek... egy 5 éves 3 megapixeles profi gép simán alázza azokat... A nagy felbontás magában nem sokat ér, sokat számít az optika minősége, AF rendszer pontossága, képszenzor érzékenysége és zaja, stb... Na és a világítás... Ezekben a kommersz cuccok fényévekkel le vannak (és le is lesznek) maradva.
-
DarkByte
addikt
Itt egy ábra a wiki-ből, ami az UHDV-t is tartalmazza: [link] Csúnyán eltörpül a PAL/NTSC felbontás amit most használunk
(ezt amúgy SDTV-vel jelölik ami a Standard TeleVision rövidítése).
#13: és csúnyán elírtam. A Star Wars ugye 6 részes nem pedig 3.. de amikor írtam akkor a régi három részre akartam célozni
minőségveszést=minőségvesztést.. kikészített ez a statisztika tanulás
[Szerkesztve] -
DarkByte
addikt
Épp ezzel akartam kiegészíteni az írásomat, hogy egyenlőre az UHDV kísérleti jelleggel megy. Sem a rögzítéshez szükséges kamerák, sem pedig az adatátvitelhez szükséges megfizethető eszközök és infrastruktúra nincsenek meg (ha jól emlékszem a Wiki oldalán azt írják hogy optikai szálas kábelen sikerült csak összehozniuk távolabbra). Továbbá a jelenleg használt filmszalagok többségéről 4K-nál (4096x2304 ha minden igaz) nagyobb felbontásban nem mintavételeznek videót még a profi stúdiók sem, mert már a 4K így is kicsit több mint amit fizikailag elkülöníthető képpontként lehet rögzíteni filmről, de ezt csak azért teszik hogy a munkálatok közbeni minőségveszést kompenzálják. Szóval 8K-s videóanyagot jelenleg ha van is felkonvertálással állítanak elő. Azt hiszem Lucas úr újraforgathatja a Star Wars trilógiát ha ez elérkezik, mert arrafelé mánia úgy tudom a digitális videó.
Remélem mindent úgy írtam le ahogyan az megfelel a valóságnak
-
Cyberslider
őstag
Javítottam amit mondtatok, köszi.
PPetertől várom a szakmai kritikát, előre is köszönöm -
rdi
veterán
ez az írás teljesen rendben van, lassan otthon is studió minőségben fogunk forgatni
-
PPeter
addikt
válasz
Cyberslider #4 üzenetére
Az UHD nagyon elméleti, kísérleti dolog, egyelőre egyáltalán nem mozdul a HD-nál nagyobb broadcast felbontás felé a profi szakma, a tudományos próbálkozások többsége meg legtöbbször elhal és nagy balgaság lenne a HD rendszer leváltását évtizedeken belül jósolgatni.
-
PPeter
addikt
Van benne néhány apró tévedés, maszatolás, hiányosság, de alakul, majd késő este írok választ hosszabban.
Addig csak egy nyelvtani böszmeség: nem egyenlőre, hanem egyelőre.
[Szerkesztve] -
lorcsi
veterán
a felbontás összehasonlító kép nem olyan jó, nem látszanak tisztán a számok
-
válasz
Cyberslider #6 üzenetére
Panasonic HDC-SD1-re gondoltam [link]
Az 1980-at te írtadazért emeltem ki.
-
válasz
Cyberslider #4 üzenetére
egy apró elírás a HDTV jel fogadására, de a tökéletes választás olyan készülék lenne, melynek felbontása megfelel a rendszer maximális felbontásának, tehát 1980x1080
A panasonic hdv kamerája kimaradt
[Szerkesztve] -
Cyberslider
őstag
Hát igen.. Elvileg valóban inkább olyanoknak szántam a cikket, aki annyira nincs a mélyvízben, de a felbontáson és a bitrátán kívül illett vmit írni a Program streamről,(jó ötlet,hogy ezzel dolgoznak ezek a kamerák),a GOP-ról, mivel az mpeg vágásával vannak gondok, itt viszont ezt elég jól kiküszöbölték ezáltal. Az előmyökhöz ezek is hozzátartoznak.
Progressive, vagy Interlaced.... hát igazad van, de akkor lett volna csak tényleg húzós a cikk sztemÉn úgy ítéltem meg, hogy ez egy konkrétan kameravásárláson gondolkozót (talán) kevésbé érdekli. De lehet, majd kiegészítem, még van egy pár karakter
Az 1080P-t úgytudom ezek a HDV kamerák nem használják..
Amúgy pont ezért (is) írtam a cikket, mert a kamerák ára engem is meglepett, drágábbnak gondoltam, hátha ezzel is kicsit ösztönözlek titeket,hogy tessék sok hdv kamerát venni izibe!
Utra high definition? Húha, már megint ez az NHK...Ahogy elnézem ennek megint kell majd annyi idő mint a HDTV-nek....!
[Szerkesztve] -
DarkByte
addikt
Helló! Szerintem jól sikerült cikk, bár több olyan szakszó is van benne ami magában nem biztos hogy érthető egy kezdő felhasználónak, aki még csak most kóstol bele a HDbe és a videótömörítésbe/vágásba (pl. mi az a 720p vagy maga a p és i betű a felbontások végén). A kamerák árán pedig meglepődtem, cirka ~170e ért már lehet kapni 1080i-s H.264-es kamerát
Simán fél milla felé saccoltam a legolcsóbbat is. Ja és igen, annyival egészíteném ki hogy van 1080p felbontás is, de többnyire ezt még csak a Bluray lemezeken használják, mivel szörnyű számolási igénye van processzor szempontjából (főleg H.264 esetében). Akit esetleg érdekelnek a dolgok, az vessen a talán nem oly távoli jövőbe is: Ultra High Definition [link]
Én szívesen olvasnék még ebben a kategóriában amúgy, videót elég gyakran kódolok és igyekszem minnél többet tudni róla, szóval nagyon szívesen olvasnám ha tennél még fel cikkeket.
[Szerkesztve] -
ddannyl
csendes tag
jo kis cikk azoknak akiknek fogalmuk sem volt eddig ezekrol a dolgokrol.
en szemely szerint igenyelnem, hogy reszletesebben ismertesd a temakoroket
kamerak, tv-k, csatlakozok, tippek trukkok
Új hozzászólás Aktív témák
- ASUS TUF FX505DU - 15,6"FHD IPS 120Hz - Ryzen 7-3750H - 8GB - 512GB - Win11 - GTX 1660 Ti - MAGYAR
- Gamer PC-Számítógép! Csere-Beszámítás! R5 3600 / RX 5700 / 16GB DDR4 / 512GB SSD
- GIGABYTE Z390 AORUS MASTER WiFi Alaplap
- GAMER PC! Ryzen 7800X3D / RTX 5070 Ti / 32GB 6400MHz / B650 WiFi / 1TB Gen4 / 750w GOLD! BeszámítOK
- T14 Gen5 14" FHD+ IPS Ultra 7 165U 16GB 512GB NVMe magyar vbill ujjlolv IR kam gar
- LG 27GS95QE - 27" OLED / QHD 2K / 240Hz & 0.03ms / 1000 Nits / NVIDIA G-Sync / AMD FreeSync
- 3DKRAFT.HU - 3D NYOMTATÁS - AZONNALI ÁRAJÁNLAT - GYORS KIVITELEZÉS - 490+ POZITÍV ÉRTÉKELÉS
- BESZÁMÍTÁS! GIGABYTE A520M R5 5600X 16GB DDR4 512GB SSD RX 6600 8GB Zalman N4 Plus FSP 400W
- Samsung Galaxy S23 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Bomba ár! HP ProBook 6570B - i5-3GEN I 4GB I 320GB I 15,6" HD+ I Cam I W10 I Garancia!
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest