Új hozzászólás Aktív témák
-
m3tr0
őstag
most itt miről is van akkkor szó??????!!!
elnézést,de most értem csak haza...
modern nő?!?!?!: inkább eltitkolja érzelmeit mások előtt és él egy hamis világban, minthogy egy olyan emberrel legyen együtt aki valóban szereti és megbecsüli őt. nagyjából most ennyire futotta az elmémből ami elég nagy sérülést szenvedett ma este
én kérek elnézést
...asszem van is miért
-
Crystalheart
őstag
válasz
SystemRoot #206 üzenetére
Igen, azért nem engedtek meg fényűzést.
A szó szoros értelmében lehet venni. (Ejh, egy csomó épületet, ami nem is sérült a háborúban, visszabontottak, pl. leszedték az erkélyét, oszlopait stb,. mert "túl hivalkodó" volt... :| Belegondolni is szörnyű.)
-
SystemRoot
őstag
válasz
Crystalheart #200 üzenetére
"A kommunizmusban természetesen nem engedhettek volna meg ekkora fényűzést."
A kommunizmusban eszmeszerűen a hagyomány ellenzés volt. Az eltorzult materialista ideológiában, a hagyomány, történelem és kultúra visszaszorult. Szerintem nem nagyon lehetett olyan ruhát viselni többé akkoriban politikai rendezvényeken. Vagy legalábbis következmények nélkül nem.
(#201) KilgoreTrout
Azért nem csak Dubaj annyira gazdag. Az Arab Emírségek többi része sem épp szegény, meg vannak arrafelé még nem rossz helyek.
-
Crystalheart
őstag
válasz
KilgoreTrout #203 üzenetére
Egyetértek amúgy, azért is írtam csak az Országgyűlést. Szimpla országimázs-akcióként - előbb-utóbb úgyis rá kell állni a kirakat-ország rendszerre, ha nagy turizmust akarunk. Tervben van a részemről
(Az atilla meg amúgy tök kényelmes.
)
-
KilgoreTrout
senior tag
válasz
Crystalheart #202 üzenetére
Na jó, de tudod, hogy mi magyarok minden népnél erősebbek vagyunk. A Szíriuszon amúgy is erősebben süt a nap, és mint tudjuk onnan érkeztünk
-
KilgoreTrout
senior tag
válasz
Crystalheart #200 üzenetére
Egyébként a lehetőség adott. Bárki járhatna díszmagyarban (és ünnepi alkalmakkor van, aki tényleg abban jár), de ez sosem úgy működött, hogy parancsba volt adva, hogy na akkor most minden faluban népviseletben megyünk templomba. Egyszerűen az emberek nem akarnak ilyen ruhákat hordani. Mert kényelmetlen, nehéz tisztítani, stb. praktikussági okokból, de nehogy már ez egy személy (A Divat Diktátor
) hibája is legyen...Akkor már kollektív bűnösség
Várom a visszacsapóíjat a gerincembe.
-
Crystalheart
őstag
válasz
KilgoreTrout #201 üzenetére
Okok
(Egyébként megmondom, hogy tavaly nyáron én az 51 °C-ban farmergatyában, magasszárú gumicsizmában és pólóban flangáltam a kertben álló nap. Azt még ki lehet bírni akár napszúrás nélkül is.
)
-
KilgoreTrout
senior tag
válasz
SystemRoot #199 üzenetére
Hát Dubai-tól eltekintve azért csak ki-kimerészkednek a szabadba
És 45 fokban fél perc alatt átizzadnák az öltönyüket, aztán oda lenne a nagy hitelesség. Meg gyorsan lehet napszúrást is kapni, bár ez lehet, hogy - mostani politikájukat ismerve - nem sok embernek tűnne felCrystalheart: Csak úgy, hogy írtad, hogy az arabok milyen jól ápolják a hagyományaikat. Nyilván nem gondoltam komolyan.
-
Crystalheart
őstag
válasz
SystemRoot #199 üzenetére
Hmm, valahogy mindig összeesküvéselméleteket hallok onnan a peremről
(Ami szerintem csak azok sajátja, akik nem konyítanak sokat a gazdaságról...)
(Amúgy ja, én sem alszom, még van ihlet és bírom.
)
KilgoreTrout: Ööö, a nők elnyomása hogyan jön szorosan a tradicionális viselethez? :\ Értem én, hogy a náluk lévő keménykalaposságra akarsz célozni, de a szabadelvűség sem jelent kötelezően egyet a hagyományok elvetésével. Amúgy egészen a II. VH végéig itthon teljesen természetes volt az arisztokráciában és a képviselők közt a díszmagyar. Az volt az ünnepi ruha náluk - meg kell hagyni, nem két fillér. A kommunizmusban természetesen nem engedhettek volna meg ekkora fényűzést. Kicsit olyan, mint ahogy a budai Királyi Palota belsejét szocreálra formálták át a bécsi barokkról.
-
SystemRoot
őstag
válasz
Crystalheart #197 üzenetére
Lol ti sem alszotok?
A golbalizáció ellenesség tipikus butasága a (szélső)jobb oldalnak. Aki ért a gazdasághoz az tudja hogy a jövő csak így képzelhető el. És az első vh utáni szabad tőkeáramlások megszűnése az államok között, hatalmas károkkal járt.
Nekem egyébként nem lenne bajom a turulozó emberekkel, hagyományt őrizni és efféle hobbit űzni nyugodtan lehet. Csak ezt ne akarják politikával kutyulni mert akkor rosszul leszek.
(#198) KilgoreTrout
Hát azért nem nagyon kell nekik már sivatagon átkelniük, puputevék hátán. Légkondicionált kocsikban pedig nem hiszem hogy szükség lenne ilyesféle ruhákra, sem a városok utcáin.
-
KilgoreTrout
senior tag
válasz
Crystalheart #197 üzenetére
Hát, az araboktól aztán tényleg példát kéne vennünk, - hogy visszakanyarodjak az eredeti témához - a nőkkel való bánásmód tekintetében főleg.
(Egyébként nem csak a hagyomány miatt hordanak még mindig burnuszt, hanem mert egyelőre nem nagyon találtak ki kényelmesebb viseletet a sivatagba.)
-
Crystalheart
őstag
válasz
KilgoreTrout #196 üzenetére
Értem én, mire akar kilyukadni, meg mi az, amit visszasír - aztán magyar értékrendnek mond -, ami önmagában nem is volna rossz... De az egész szövegnek szélsőjobbos érzetet ad ez a nagy (alapokat maga alá képzelő) odamondás, bármilyen indíttatásból is született. Ami pedig szélső, az rég rossz
(Egyébként az arabok is tradicionális ruhában mennek az ülésterembe némely államban, milyen feelinges lenne, ha a magyar Országházban meg díszmagyarban, vagy atillában járkálnának, mint a kommunizmus előtt...
Országimázs szempontjából jó volna.
)
-
KilgoreTrout
senior tag
A magyar értékrendből és erkölcsből mit sírsz vissza, a numerus clausust vagy a hátrafelé nyilazást?
Az értékrend egyéni, az erkölcs meg egyetemes kellene, hogy legyen. Pont abból van a probléma, hogy ez nincs így.
Egyébként azért a szittya fiúk és lányok is bőven be tudnak vásárolni, az elmúlt pár évben eléggé felfutottak a hazafias ruha-, könyves- és nemeztáska-boltok. Minden bizonnyal lesz igazán hazafias étterem is (Norbinak is lehetett, nektek is lesz).
Egyébként a tények nem attól lesznek tények, hogy utána írjuk egy baromságnak, hogy ezek tények. És ezek tények.
-
SystemRoot
őstag
Nagyon zöldségeket beszélsz.
-senki nem kényszerít rád semmit. Bármit választhatsz, és nem muszáj bármit is választani.
-nincsen összeesküvés a fogyasztók ellen. Nincsenek "nagy átverők"
-nincsen kommunizmus Magyarországon. Demokratikus rend szerint válsztott kormányok követik egymást.Üdv.
-
laborka
csendes tag
Elolvastam Viktor fölismeréseit a modern nőkkel kapcsolatban, valamint Bocha hozzászólását is. Mindkét írás nagyon időszerű és általános társadalmi érvényű gondokat feszeget, ezeket szeretném most megtoldani újabb adalékokkal. Gyorsan hozzáteszem csak gondolatébresztő dolgokat szeretnék mondani, s remélem másokat is foglalkoztatnak az alábbiak, amelyek már régen nem a mai lányok és nők elkorcsosult szokásairól szólnak. Mielőtt élesszemű hölgyek megmarnának azt is hozzáteszem, hogy mondandóm mindkét nemre vonatkozik, hiszen a férfiak is ugyanabba csapdába estek mit a nők, legfeljebb mások a tünetek.
Kik alakítják ki a társadalmi értékeket? A társadalom maga? Az emberek tömegei? Aligha. Gondoljunk csak a ruhadivatokra. Ezek sem maguktól alakulnak, hanem Párizs környékén (a világdivat fővárosa) Divat Diktátorok határozzák meg az elkövetkező évek ruhadivatait. Ezek tagadhatatlan tények. Ezeket az irányzatokat átveszik a lapok, tévék, iparágak, s máris ott vagyunk, hogy sugallt, ránkerőszakolt minták alapján öltözködnek az emberek. De nem is tehetnek mást, hiszen a boltokba csak ezek az „egyenruhák” kaphatók mindenütt. Ugyanez volnatkozik az ízlésekre, vásárlási szokásokra, olvasási, kulturális, tájékoztatási szokásokra is. Mindent készen löknek az emberek orra elé, az egyenkonyhából. Mert itt – ebben a globalizált mocsokráciában – csak egyenkosztra (hamburger és társai) vagyunk utalva. Akárcsak a kommunizmusnak nevezett korszakban. Ott is mindenből csak egy volt. Most is – minden látszat ellenére – csak egy közül választhatunk. Mert olyan bebetonozott monopóliumok alakultak ki, amelyek vasmarokkal diktálják azt: mit tehetnek az emberek és mit nem. Ők persze közben szabadságról és emberi jogokról papolnak. A valóság azonban egészen más. Ugyanezt kapjuk a tévékben és rádiókban is. Bárhova megyünk ugyanaz az idegen szemét szól a nagy bevásárlóközpontokban, hogy még jobban elkábítsák az embereket. Akikre csak a fogyasztást bízták. Hogy miből éljenek? Honnan szerezzenek pénzt? Milyen világnézetet és erkölcsöket valljanak? Ezzel a Nagy Átverők nem törődnek. Őket csak a bevétel, a nyereség és a fogyasztás érdekli. S akinek ez nem tetszik, az sem kap mást, bárhová szeretne elmenekülni. Ezek a rideg tények. Most fölmerül mindenkiben a kérdés, hogy van-e megoldás? Mit tehet az egyes ember, hogy ebből a rideg, embertelen világból (Madách Imre: „falanszter”) kimeneküljön? Elég sokat. A helyes döntés mindenkire rá van bízva. Nem köteleznek senkit sem erre az életmódra. Lehet nemet is mondani. Most nem akarok recepteket mondani, de valahol a cselekvés a gondolkodásnál kezdődik. Ez a mai világ nem viseli el a gondolkodó embereket. Pedig a gondolkodás nem is kerül pénzbe. Ez a globalizációs társaság, akik a hatalmi, közvéleménybefolyásoló székekben ülnek azon vannak, hogy a tömegek ne gondolkodjanak, mert akkor könnyebben lehet őket terelni és fogyasztásra kényszeríteni. Ám egyre többen vannak olyanok – nem is kevesen -, akik egymást keresik és megtalálják azokat a közösségeket ahol magyar értékrend és magyar erkölcsök szerint tudnak gondolkodni és cselekedni. Tehát a társadalmi értékrend kialakítása az tőlünk, mirajtunk, magyarokon múlik. S erre megannyi gondolkodási, szervezési és cselekvési lehetőség adódik. Nem kötelező beállni a sorba, az egyenkonyhába...Arra szeretnék utalni, amit Bocha épp hogy csak érintőlegesen jelzett, hogy a korábbi korokban, századokban, egészen a háború előtti időkig a magyar társadalom közösségi értékrenden alapult. A magyar közösségek értékrendje évezredeken, évszázadokon át hagyományozódott, öröklődött át és mindig az adott kor követelményeihez tudták ezket igazítani, tehát mindig tudtak haladni a korral. Ez a hosszú folyamat szakadt meg 1945-ben, amikor olyan idegen kényszerzubbonyt húztak ránk, ami mind a mai napig is tart. Az senkit se tévesszen meg, hogy fél évszázadig kommunista rendszer volt nálunk, most meg úgynevezett demokratikus rendszer. Egykutya. A lényeg azonban mit sem változott, idegen értékrendek uralkodnak Magyarországon, mind a politikai, mind a gazadsági és mind a kulturális életben. Nem kevesebb a kötelességünk mint az, hogy ezt az idegen kényszerzubbonyt lerántsuk magunkról és újra magyar módra éljünk. -
Cs.Orsolya
senior tag
válasz
elmoraan (r) #190 üzenetére
Nade, az az én véleményem, nem per definitionem.
-
fordfairlane
veterán
válasz
elmoraan (r) #190 üzenetére
Ez inkább posztmodern.
-
elmoraan (r)
aktív tag
válasz
Cs.Orsolya #189 üzenetére
"Szerintem az igazi modern nő ötvözi a klasszikust, a konzervatívval, és a haladóval. Ettől modern. Igazi eklektikusság."
Navajon ki mondta.
-
Cs.Orsolya
senior tag
válasz
elmoraan (r) #188 üzenetére
Még nem definiálta senki alant a modern nő kritériumait, ebből fakadóan fogalmam sincs, az vagyok-e, vagy sem. Egyelőre eklektikus káosznak tűnök a magam szemében.
-
elmoraan (r)
aktív tag
válasz
Cs.Orsolya #187 üzenetére
Miért nem tartod Magad annak?
-
Cs.Orsolya
senior tag
Nah várj! Azt akkor én akarom Tőled! Mi ez, projektív identifikáció?!
Oké, de légyszi ne úgy, hogy megint rosszul legyek utána, mert beindítod vele az összes vegetatív funkciómat, és zsigerileg fejtetőre állok ettől ...A többi következményről most nem ejtek szót...
Beszéljünk már a modern nőről is kicsit!
-
elmoraan (r)
aktív tag
válasz
Cs.Orsolya #184 üzenetére
Nem gondolom, fogalmam sincs, hogy milyen tanító.
-
tbs
addikt
válasz
Cs.Orsolya #184 üzenetére
Te malac, Teee.
De lábra kapható vagyok.
-
Cs.Orsolya
senior tag
válasz
elmoraan (r) #181 üzenetére
Feltűnt. De belül kiegyensúlyoztam az ellentmondást. Az egyik az egómat piszkálta, a másik a spiritualitásomat. Választottam, és szerintem jól döntöttem, mit reagálok le. Bár, a maga nemében nagyon egós lett a válaszom is. Hiába no, ez a csapdája az egésznek. TBS jó leckéket tud feladni. Igazi inspiratív tanító, nem gondolod?
A sakkos példáddal újabb kulcsot adtál nekem egy logikai feladványhoz! Hmm-hmm.
-
tbs
addikt
válasz
elmoraan (r) #181 üzenetére
Szemantikai lólépés. Tőlem nem szokatlan. Ez.
-
elmoraan (r)
aktív tag
Ki mondta, hogy nem fogadom el ilyennek? Már lerendeztük a témát, ő is félreértette először.
Azért mert nem értünk egyet, még elfogadom önálló entitásnak, igaz, egyelőre még csak a "képzeletbeli barát" státusznál tart.tbs: az első meg a második mondat kicsit ellentmond egymásnak, de rá se ránts, ameddig ilyeneket írsz, addig nem tűnik fel Neki.
-
Cs.Orsolya
senior tag
Ha ennél jobb, okosabb, szebb lennék, tényleg nem földi lény lennék. Még elérhetem ebben az életben is ezt. Ki tudja? Még az is lehet, hogy Neketek köszönhetem majd mindezt.
No, megyek földi dolgokat gyakorolni, és megpróbálok másokat is közelebb vinni saját belső békéjükhöz és önmagukhoz, hátha boldogabbak lesznek tőle, vagy közelebb kerülnek hozzá...
Dylen: Az integratív hipnoterápia hozzásegíthet egy bizonyos fokig saját élményeidre való emlékezéshez is. De csak egy pontig képes felkészíteni a mélyebb spirituális tapasztalatokra. Ha komolyan érdekel, fogj bele egy belső utat lehetővé tevő gyakorlatba. Ha még nem tudod, mit válassz, addig lehet egy személyisség kiteljesítő önismereti munkába is fogni egyéni terápia címen. Egy csomó dologtól feloldást kaphatsz önmagad révén. Fontold meg.
TBS: Hmm, esetleg nyalni..?
-
tbs
addikt
válasz
elmoraan (r) #176 üzenetére
Bennem fel sem merül, hogy ne fogadjam el Őt így, ahogy.
Lehetne jobb, okosabb, szebb, stb., de így legalább ismerhetem ebben az életemben.
Karma rulez!!!
(Bocs, off.
)
(Bakker. Megin' nyalok Orsinak... Orsi! Akarok én-e Tőled valamit?!?
)
-
Cs.Orsolya
senior tag
Nehéz nem hinni egy többszöri tapasztalatban...
Hogy milyen volt? Vannak még ilyen kérdéseid? Nem igazán lehet beszélni szavakkal arról, milyen volt. El tudom mondani, mi történt, mit éreztem, hogy közben egy időre tudatilag elhúztam egy másik síkra, emlékszek illatokra, érzésekre, fura kimondott érzetekre, de hogy konkrétan milyen volt? Megrendítő, és nagyon rossz. De anyám karjaiban végtelen béke. És soha nem éreztem magamat még olyan gyönyörűnek, csodálatosnak, és szeretettnek, mint akkor és ott.
TBS: Csak azokról szoktam szívesen beszélni, amihez fűz tapasztalat engem is. Olvasni és tanulni sok mindent lehet. Ezért szoktam "mindig ezt mondani"...
-
ladybug
őstag
Orsolya tudomásom szerint nem szült. Én viszont már kétszer is.
Tudod, micsoda hatással van a gyermek közelsége az anyjára és viszont?
Az első szülésem természetes módon ment, 2,5 óra alatt (szerencsére) meglett a nagylányom. Őszintén szólva már pár nap múlva nem is emlékeztem a fájásokra. Szerintem a nők agyában van szülés után egy delete gomb erre. A varratom viszont iszonyat fájt, és vérömleny keletkezett, de ha ott volt mellettem a gyermekem nem is gondoltam rá.
A második lányomat császárral szültem. 1 órás fájások után 1 óra alatt megtörtént a műtét is. Semmit nem éreztem. A másnapi felkelés volt a legrosszabb, addig csak egyszer hozták be a kicsimet. De hát nem is tudtam volna vele mit kezdeni, mert eléggé el voltam zsibbadva. Aztán egyre jobban voltam, és a 2. nap végén már együtt voltunk a baba-mama szobában. A sebem is határozottan gyorsabban gyógyult.
Szóval a szülés, de még inkább az utána lévő szoptatós időszak alatt olyan gyorsan gyógyul anya (és gyerek), hogy az felér szinte egy csodával.
-
Dylen
senior tag
válasz
Cs.Orsolya #172 üzenetére
Hiszel az előző életekben?
És emlékszem a saját születésemre is.
Milyen volt?tbs: még nem vagyok tapasztalt Orsi terén, de látom te igen
-
Dylen
senior tag
válasz
Cs.Orsolya #155 üzenetére
S ezt nem csak tanultam, és láttam, hanem terápiás tapasztalatom is...
és szültél már?
-
tildy
nagyúr
válasz
Cs.Orsolya #169 üzenetére
Hogyne tudnám. Sóhaj.
-
Cs.Orsolya
senior tag
Tudod jól, hogy az emberi elme olyan, hogy megkreálja magának a logikus és racionális magyarázatot a saját belső tudattalan késztetéseire. S ha talál egy-kettő ilyet, megelégszik vele, ahelyett, hogy az igazság végére járna. A környezet ezért tud segíteni abban, hogy megfelelő tükröket tart a másik elé pl olyasmivel, hogy jelzi, Neked nem áll jól a rövid haj, vagy jelzi, hogy annyi időt igenis engedj meg magadnak, amikor magaddal törődsz. A terhesség lényege, hogy az any és a gyerek hosszú időn keresztül Egy.Ez az egység a szüülés-születés traumájával megszakad, de lélektanilag hosszú időn át fennmarad. Sokakban még felnőtt korukra is. Ebből fakadnak azok a tragikus történetek, amikben iszonyúan sokat szenvednek a felek. mindannyian. mert nem tudott a gyerek leválni az anyjáról, a szüleiről, és képtelen megfelelően kötődni más emberekhez is. A pszichológiai születés egy elhúzódó időszak, és ezt követnie kell újabb és más jellegűbb születéseknek is. Aki nem lépi meg még az elsőt sem, nem lesz alkalmas egyéb átalakulási formákra sem, és nem lesz alkalmas arra, hogy egy gyerekszüklés után jó anyává váljon, és egítse gyermeke pszichológiai születését is. A terhesség és szülés ugyanakkor tudattalanul megismétli a saját születésünk traumáját is. Segít annak visszamardt nehézségeit leküzdeni, tudatosítani, és integrálni. A szülés emiatt nagyon spirituális, és lélektanilag az anyának is egy újjászületési élmény. Ezen fázisokon neki keresztül kell mennie, és egíteni kell őt. Nem véletlen, hogy ez beavatási szertartás volt régen, és a mai napig is bizonyos "primiítv kultúráknak" titulált helyeken. Az sem véletlen, hogy idősebb nők lehettek csak jelen ennél a folyamatnál, és hogy idősebb női támogatással zajlottak a szülés utáni első pár hónapok, és évek. Ez egy nagyon fontos lélektani idószak mind a baba, mind az anya számára. De a civilizációnknak köszönhetően a nők elidegenedtek mind önmaguktól, mind a gyermekeiktől, és ezen kersztül néha az egész világtól is.
Ezért hangsúlyozom újra és újra a szeretetteli és elfogadó viszonyulás jelentőségét. ha a férfiak tanulnak a nőkről, megértik őket, sokkal hamarabb, és gyorsabban kapják vissza a feleségük, barátnőjük szeretői, partneri oldalát, azt az egyedi, önálló lényt, aki már lélekben képes a férfihoz is újra kapcsolódni, és levált a gyermekével megélt szimbiotikus kapcsolatról.
Persze, vannak nők, akik pont abban szenvednek, hogy ezt nem élik meg, ezt a lelki szimbiózist, és a születéssel kiürülnek hirtelen, és jön a gyermekágyi depresszió. Ezen nők esetében a szülés élménye annyira mély sprituális rétegeket érint, annyira megáélik az egovesztést, hogy ennek traumája során hirtelen értelmetlenné válik az életük. rájönnek tudattalanul, vagy küszöb alatt, hogy a létezésnek valami más a lényege, és arra is rájöhetnek, hoyg élettörténetükben, sorsfeladatukban nem lett volna szabad gyermeket szülniük, mert ezzel megnehezítették a dolgukat. Ez iszonyúan nehéz szembesülés... Ezért szükséges az önismeret. Elengedhetetlen... Sóhaj.. -
tildy
nagyúr
válasz
Cs.Orsolya #151 üzenetére
Mondvacsinált ok: jaj, a gyerek sokat fogja húzni, jaj csak gond van vele. Miközben egy fésülködés nem több, mint 4-5 perc, a hajmosás sem tart sokáig (Bár ez egyénfüggő , aki hosszú haját hajszárítóval szárítja, annak értelemszerűen több, én hagym, hogy magától száradjon meg. )
-
Sárpac
nagyúr
válasz
Cs.Orsolya #162 üzenetére
Lehet igazad van, de ha nem akar kibújni a párás meleg földben, előbb utóbb "megrohad" odabent a dióhéjban és elpusztul.
-
Cs.Orsolya
senior tag
Mi a szépség?
Szerintem nagyon sok nő 35 után kezd el igazán szép lenni... Az arccsontozata, a teste, a nőiessége alapján akkor kezdi el kinőni a kislányosságát, és kezd beérni nőnek. Szerintem ez megszépíti a nőket. Az a pár ránc is, ami már ilyenkor kialakulhat.
Sárpac: Hány éves vagy? Szerintem, az, hogy Neked ki tetszik az nem általános tendencia. Már csak azért sem, mert bár a szépség szubjektív élmény, de ami korral változhat, az nem "igazi" szépség, sem a szemlélő, sem a szemlélt oldaláról. Szerintem.
#167-re: Akkor az a sorsa. Neked kell megmenteni Őt? Mi vagy Te, Szuperman, Batman? Ez a Te dolgod? Szerintem nem fog elrohadni. Annál sokkal több életösztön szorul az emberekbe. pláne egy olyan emberbe, aki szereti a lovakat...
-
Sárpac
nagyúr
válasz
Cs.Orsolya #161 üzenetére
Nézd én férfi szemmel nézem a dolgokat, lehet, hogy jól érzi magát egy 50éves nő hát tegye tegye is élete végéig, de nekem akkor sem az 50évesek fognak bejönni, talán 20év múlva!
Én nem mondom vannak kivételes adottsággal rendelkező nők. kb 2-3% akik 40éves korukban is igazi hódítók, de a nagy többségre ez nem jellemző. -
Dylen
senior tag
válasz
Cs.Orsolya #161 üzenetére
"A nők többsége 35éves kor után rohamosan veszít a szépségéből, míg a férfiak pont ebben az életkorban érik el sármosságuk csúcsát, ekkor teljesednek ki."
Szerintem Sárpac itt kizárólag a külső megjelenésre gondolt, aminek lehet köze a belsőhöz persze, de mégsem annyira, mint a korhoz.
-
Cs.Orsolya
senior tag
Ha egy ember olyan, mint egy dió, akkor azzal ártasz vele neki a legtöbbet, ha fel akarod törni. Azzal elpusztítod csak, hogy a belét kizabálhasd.
A dió ha kész arra, hogy magként kihajtson, és fává növekedjen, majd megnyílik magától, és kicsírázik a nedves, meleg, tápláló földben. Ezt lélektanilag a szeretet és elfogadás (földes befogadás és táplálás) tudja csak megadni. Ha úgy kopogtatsz az ajtaján, hogy azt ostromnak éli meg, csak beljebb húzódik a falai mögé, és újabb rácsokat ereszt le előtted. Ha az a célod, hogy megnyíljon, akkor fogadd el a zártságát, és bizalmatlanságát. Megvan az oka annak, hogy ilyen. Előbb-utóbb rá fog jönni, hogy ez neki sem jó így, és akkor majd talán eszébe jut, hogy ezen okok végére járjon. Ha szereted őt, hagysz neki időt a megnyílásra is, és a változásra is. Éppen eléggé megnyomorította őt az élet ahhoz, hogy "könnyű" legyen neki... Miért növeled ostrommal a nehézségeit? -
Cs.Orsolya
senior tag
De eredetileg nem is a szülésen akadtam ki, hanem ezen a mondatodon:
"A nők többsége 35éves kor után rohamosan veszít a szépségéből, míg a férfiak pont ebben az életkorban érik el sármosságuk csúcsát, ekkor teljesednek ki."Ebben szinte semmi igazságalap nincsen. Én rengeteg embert ismerek, viszonylag elég közelről. A férfiak többsége 40 éves kora után kezdte el azt érezni önmagáról, hogy lép a kiteljesedése felé. A nevelőapám 60 éves lesz pár nap múlva. Két éve volt szívrohama, most műtötték prosztatarákkal. Mégis, az elmúlt 2 évben olyan szintre felfejlesztette a fizikai állóképességét, amire 30 éves korában sem volt képes. napi 100-120 km-et tekert le versenybringával, heti min. 4-5 alkalommal. Egész életében teniszezett, focizott. Most ha elvinnék egy terheléses vizsgálatra, nem hinnék el róla, hogy volt szívrohama. Az orvosai ki is akadtak rajta. Most a rákjából teljesen fel fog gyógyulni. Szerencséje volt, és írtó szívós fajta. Nem könnyen adja meg magát a dolgoknak. Anyám csak "makacs Kunnak" hívja.
De ez csak egy példa a sok közül.
A női ismerőseim között pedig a 40-esek kezdenek el eljutni a természetes érési ritmusuknak megfelelően, hogy kezdik jól érezni magukat nőként. Léelktanilag egyre jobban kiteljesednek. Anyukám barátnője, aki 56 éves a menopausa után kezdte el élvezni az életét igazán. megnőtt a szexuális igénye, és sokkal felszabadultabban érzi magát a bőrében, mint eddig. nem látszik rajta, hogy hány éves valójában. Néha 10 évet is letagadhatna. Számtalan olyan női kliensem van, akik 40-en túl vannak, és most kezdik el élvezni igazán azt, hogy már nincsenek a gyerekek, és több időt szánhatnak magukra. Csak angyon nehezen merik meglépni az álmaikat. 40-50 évnyi szorongást, frusztrációt, és bizonyos szempontból elnyomottságot kell belőlük kiterápiázni ahhoz, hogy felszabadultabbak legyenek. és meglepő módon ez a házasságukra, a párkapcsolataikra is jó hatással van. Egy kliensem 46 éves, és a terápia alatt jutottak el arra a pontra az 5 éves kapcsolatában, hogy a pasi karácsonykor megkérte a kezét, és most összeházasodtak. Nagyon nehéz éelttörténete van a nőnek, és többet volt a halál közelében, mint itt összesen a topik lakók. Mégis, olyan életerő van benne, amit nem sok fiatalban tapasztalok. kamaszok haldokolnak bele a semmittevésbe, és unalomba, ez a nő meg egyszerűen megállíthatatlan energiabomba. Most azon dolgozunk, hogy a női oldalával, az anyasággal is elszámolhasson végre. Az első lánya egy megerőszakolásból született. A fiú végül elvette, majd meghalt rákban 21 évesen. A második lánya szerelemgyerek, de egy olyan házasságból, ahol nem sokra becsülték a szexuális női oldalától eltekintve. Most talált egy lélektanilag kielégítő kapcsolatot, de már a menopausa kopogtat az ajtón. Viszont a közös gyerek tudata annyira piszkálgatja, olyan belső konfliktusa van tőle, hogy lett tőle egy petefészekcisztája, ami miatt most fogják műteni. Küszködik erősen a női termékenység, anyaság elengedésének kérdésén, és meg is szenvedi rendesen. Mégis, amikor csak dolgozunk, mindig újra és újra az jön elő neki, hogy ez az utolsó gócpontja, és innentől vár rá egy boldog, egészséges, hosszú élet. és a tudattalanja súgja ezt neki! Ebben hisz, és tudom, hogy így lesz. Sosem késő elkezdeni változni és változtatni. És ez nem kor kérdése.#159: A legújabb sejtkutatások szerint az emberi testben a sejtek minden 7 évente lecserélődnek, egészen a halál végéig. Az összes! Még a csontjaidban is. Ezért olyan nagy felfedezés az őssejt, amelynek jelenléte ezt a folyamatot gyorsítja, segíti. Bizonyos körülmények között gyakorlatilag a sejtregeneráció olyan gyors lehet, mint kisgyerekkorban. Effektíve, ha meghalsz, a testedben nincs 7 évnél öregebb sejt. Akkor hogy is van ez? Vagy hogy van az, hogy egy rákos daganat idősebb korban pillanatok alatt képes elterjedni az egész testedben. A rákosság nem más, mint az a fajta sejtregenerációs folyamat gócszerű felgyorsulása, ami trmészetesen jelen vana testedben. Csak a rákos sejtek hibás genetikai állománnyal jönnek létre, és a felgyorsult metabolizmusuk miatt a test különböző sejtjeit zabálják fel a saját szaporodásukhoz. Ez egy hibás regenerációs folyamat, ami a tested ellen fordul. És a rák nem válogat.
Az anatómai professzorom mondta, hogy a testtel nem az a baj, hogy öregszik, hiszen legalább 180 évre elegendő energia és regeneratívitás rejlik benne. Az a baj, hogy mérgeződik, sérül, egy csomó olyan hatásnak van kitéve, amely elvonja az egyéb megújulási képességektől az energiákat, és a kémiai anyagokat. S ez nem puszta fizikai hatás, hanem lélektani hegek eredménye is. Atestedben olyan gócok, hegek, lenövések alakulnak ki, amik a lélektani hatások lenyomatai. Biológiai magyarázat nincsen rá, de a patológusok számtalan ilyen furcsasággal találkoznak nap mint nap. -
Sárpac
nagyúr
válasz
Cs.Orsolya #154 üzenetére
A lány akiről szó volt azzal pontosan az a baj, hogy érzelmileg zárt és senkiben sem bízik meg igazán.
-
Sárpac
nagyúr
válasz
Cs.Orsolya #155 üzenetére
Szerintem ez inkább a jelenlegi társadalmi felfogás miatt van. Viszont 30év után csontjaink elnyerik végső szilárdságukat rugalmasságukat, ez után már csak mégha kezdetben csak kis mértékben is csak is romlik a helyzet. Felfogással ui. az öregedés nem kerülhető el. Tehát én 25-26 év-nél tartom normálisnak az első szülést. Több okból is. Aztán jöhet a 2. 30 év körül meg egy harmadik 30-35 között ki hogy mennyit szeretne.
-
ladybug
őstag
Manapság 30-35 évre tolódott az első szülések száma. Semmi gond és probléma nem jelentkezett ezen korú ismerőseim körében sem a várandósság és sem a szülés során és után.
Őszintén szólva valahogy ezt vettem észre, hogy aki ennyi idősen szül jobban vigyáz a testére, mint a fiatalabbak. -
Cs.Orsolya
senior tag
TBS: Ha még csak az átlagos létre hozó lenne! De sokkal rosszabb helyzetet fest. Vagy félreértelmezik az eredményeket...
TBS jól mondja. A nagyanyáink bár korán kezdtek szülni, de az ő életszínvonaluk a miénkhez képest sokkal rosszabb volt. A női test elképesztő regeneratív képességekkel rendelkezik. Egy terhesség és szülés hihetetlenül nagy trauma, és óriási megújulási képességet igényel egy női lénytől. Minél többször esik át ezen lélektanilag és szellemileg, annál rugalmasabban esik át rajta a teste is. Az ük-, déd-, és nagymamáink megújulási képességének "fejlesztésére" a sokszori szülés volt a legjobb eszköz, mert egyébként az életük nem volt túl változékony. A mai rohanó világban egy nő számtalanszor gyakorolhatja a megújulás, az újjászületés, az átalakulás lélektani és szellemi művészetét, amire alapvetően hivatott az egész lénye. Egy nő vagy felismeri ezt, vagy nem. Ha nem ismeri fel, akkor a férfi világ merev, és változatlanságra törekvő csapdájában reked, és túlborjánzanak benne a maszkulin, vagy egós tulajdonságok. Ezzel veszít a nőiességéből, és regenerativitásából. (Viszont ne feledjük, hogy vannak olyan nők, akik archetipikusan inkább a nők aktív, munkában, vagy szellemiségben, esetleg művészetekben való megújulási képességüket kell, hogy fejlesszék, és nem az anyaság oldalit!) De ettől függetlenül is, még mindig a nők átlagéletkora a magasabb. Ezt pont annak köszönhetik, hogy hihetetlen belső potenciálokkal rendelkeznek a megújulásra. Az, hogy egy nőnek mennyi kockázattal jár a szülés pusztán attól függ, hogy mit hisz és gondol önmagáról.
S ezt nem csak tanultam, és láttam, hanem terápiás tapasztalatom is... -
Cs.Orsolya
senior tag
Nem tudom pontosan, mit szerettél volna demonstrálni ezzel a tanmesével.
Ez olyan Nők, nőügyek témának tűnik nekem.Akarattal nem fogsz tudni senkit megváltoztatni. A szeretet és a szerelem állapotai azok, amelyek képesek megnyitni az ego falait, és képesek olyan határokat áteresztővé tenni, amelyek alkalmassá tesznek egy embert a változásra. De közben az a nagy csapda, hogy ez megtörténik velünk mind tudatosan, mind tudattalanul. Ha sok időt töltünk el egy emberrel szerelemben, lelki és szellemi közelségben, és mellette fizikai közelségben is, előbb-utóbb a másik tudattalan mintáira alakulunk át, és a felszínre piszkáljuk egymásban mindazt, ami miatt párul választottuk egymást. Újfent hangsúlyozom, ha Te tényként kezelsz bármit is az emberre, önmagadra, vagy a másikra vonatkozóan, az meg fog jelenni a másikban, mert átveszi a szeretet adta nyitottságban. És elkezdhet küzdeni ellene, mert nem tudja, hogy mi történik vele. És ebből a belső küzdelemből később konfrontáció lesz. A konfrontáció révén viszont a társad segíti megoldani a Te tudattalan problémádat. Így támogatják egymást a fejlődésben azok, akik szeretetben vannak. Ez alapvető lélektani tény. Csak sokan nem néznek szembe mindezzel, vagy nem tudnak ezzel mit kezdeni. Mindenki maga felelős a saját szenvedéseiért. Hisz magunk választjuk a párunkat, és magunk nem nézünk szembe azzal, ki is vagyunk, és minől fakadnak a belső konfliktusaink. Ha arra törekedsz, hogy megismerd magadat, és ezen keresztül segítsd azt, hogy ne terhelj rá tudattalanul semmit a másikra, ugyanakkor a szereteted révén segítsd a másikat, hogy szembe tudjon nézni önmagával, akkor megtettél mindent, amit megtehető. Akarattal viszont maximum csak uralni és manipulálni lehet egy másik lényt, hogy úgy csináljon, és úgy változzon meg, ahogyan neked jó. Ez nem szeretet. Ez kizsákmányolás és önzés.
Ha ezt végig gondolod, akkor eldöntheted, hogy Te valójában tényleg szereted-e ezt a lányt, és képes vagy arra, hogy elfogadd a döntéseit, választásait, még ha azok hibásak is, vagy olyanok, amik Neked nema legjobbat jelentik, vagy igazából csak azt akarod elérni, hogy neked a legjobb legyen, és az ő viszonyulása kiszolgálja ezt... -
Sárpac
nagyúr
válasz
Cs.Orsolya #151 üzenetére
A tények szerint 35év után a kockázati tényező a szülésnél évről évre emelkedik.
Az első szülést 25-26éves korra ajánlják.
Tehát tudományosan is megalapozott! -
Cs.Orsolya
senior tag
Kérlek, ne beszélj tudatlanságból fakadó butaságokat... Ohhan veszed, hogy ez tény? A tények még tudományosan is mást mutatnak, ha csak a női test biológiáját vesszük alapul is...
Tildy: Nem igazán értem, mik a mondvacsinált okok. Más oldalról, egy csomó nő egyszerűen nem tudja, mit miért tesz, egyszerűen csak azt érzi, hogy ezt kell tennie. Előfordulhat, hogy ez a másiknak nem tetszik, az is, hogy ezzel önmagához képest veszít a fényéből, de előfordulhat, hogy ez a változás szükségszerű lélektanilag. S ha valaki ennek mélyebb okait nem fejti fel, hanem ítélkezik, és cserben hagyja közben a másikat, akkor szerintem nem túl szeretetteljesen viselkedik. Főleg nem úgy, hogy a feleségéről, vagy a gyerekei anyjáról van szó...
-
Sárpac
nagyúr
válasz
Cs.Orsolya #144 üzenetére
"Látod, ezzel teszed azzá a nődet, amivé"
Még egy kis kiegészítés példával.
5évig voltam szerelmes egy olyan lányba aki mondjuk úgy nem sok esélyt adott, 5év alatt olyan őszinte voltam hozzá mint még senkivel, végig próbáltam megvédeni a rossztól és saját magától is. Aztán közben barátja lett én is másfelé keresgéltem habár a szívem mélyén mégis őt szerettem. A lány és a barátja kezdettől fogva teljesen más életet élt. A fiú nagyvárosban diszkókban szeretett mulatni a lány a falusi életet szerette és a könnyű rockzenét, és persze némi távolság is, 100km volt köztük. Nah dehát a szerelemnek ugye semmi nem állhatja útját.
Majd egy idő utan észrevettem, hogy ez a lány kezd megváltozni, hazudozik anyagisabbnál is anyagiasabb lett stb. Kezdetben nem értettem miért, de később rájöttem, hogy a párja a ludas ő hajszolta hazugságokba. Vagy mégsem? Tulajdonképpen semmi sem történt a párja szerelmes volt belé, de a lány élete és vágyai olyan mélységben különböznek, hogy ők ketten sehogyan sem tudtak igazán 1pár lenni. Persze szegény Sárpac ezt kezdettől fogva tudta és figyelmeztette is a lányt erre. Persze erre a lány baromira megharagudott Sárpacra majd némi mosolyszünet után folytatódott a "haverság" mivel mind2-en lovasok vagyunk így téma mindíg volt. Eltelt 1év vajúdással összejöttek szétmentek stb. szokásos döglés előtti állapot. Ez alatt az 1év alatt Sárpac egyre jobb barátja lett a lánynak és az eddigi már csak pislákoló érzés Sárpacba újból lángra gyúlt hátha itt a nagy lehetőség! 3hónapja viszont megtörtént a végső szakítás a srác részéről, jött egy másik nő az életébe, azóta a lány telója kikapcsolva, Sárpac leszarva, mintha csak valami oltári nagy dolgon összevesztünk volna vagy nem tom. 1hónapja meglátogattam, kivi voltam mi a gond "persze tudtam" azt mondta semmi sem sikerül stb. stb. és különben is szarik mindenkire! Mondtam ez nem jó, mert attól a világ még körülötted működik és nem szabad olyan embereket leszarni akikre később is számíthatsz! Úgy tünt hallgatott rám kérdezte ugye szerdán is jössz lovagolni és beszélünk? Mondtam igen! Szerdán persze szar volt az idő, szakadt az eső. Felhívott, hogy ne menjek mert úszik minden majd Vasárnap. Kint voltam vasárnap, de nem jött beszéltem apukájával, azt mondta, hogy mind 2 kutyusát elveszette és nagyon kivan. Azóta 3hete csak egyszer tudtam elérni, hogy a táborra kivegyem e a szabit. Mondta igen lesz gyere megoldjuk! Azóta nem elérhető, nem tudom mit csináljak, holnap pedig elvileg kezdődik a tábor. 1lovas ismerősével beszéltem ő aztmodta úgy tudja, hogy én nem megyek. Kérdeztem honnan? Erre a lány mondta! Én pedig átmentem K.O-ba. -
Sárpac
nagyúr
válasz
Cs.Orsolya #144 üzenetére
Ki írja le a 35 éves nőket? Írtam ilyet? Ez csupán fact!
-
tildy
nagyúr
válasz
Cs.Orsolya #145 üzenetére
És ehhez hajlevágás kell, mondvacsinált indokokkal?
Bambano :jókat mondasz.No nem úgy mondom mindezt, hogy tökéletes lennék, vagy bárki is az lenne, de azért törekedni arra, hogy jobbá tegyük önmagunkat, szerintem nagyon is érdemes.
-
bambano
titán
válasz
Cs.Orsolya #145 üzenetére
Ha egy nő szülés után lelkileg elmegy apácának, spirituálisan, akkor ne csodálkozzon, ha a pasija meg elmegy kurvázni, nem spirituálisan.
Lehet, hogy megértem, lehet, hogy nem, de hogy el nem fogadom, az tutti.
-
Cs.Orsolya
senior tag
Elvárhatod, de ebben segítened kell őt. S nem kritikával, hanem szeretettel.
A haj levágása egyébként spirituális - vagy hívd lélektani alkímiai - változásnak az élménye, szimbóluma. A nő szexuális visszavonultságának, és a hétköznapi világtól való tartózkodó visszavonultságát jelöli. Mint mikor elmegy apácának, vagy szerzetesnőnek. Ha gyermekszülés után történik ez meg, az anyaság szentségébe való visszavonulás egyik jelzése ez. A szülés nagyon spirituális élmény, amit a férfiak nehezen értenek meg. az ezzel járó lélektani változásokat is.
-
Cs.Orsolya
senior tag
Az utolsó modatodért egyszerűenn orrba nyomlak. Ez baromság! Úristen, hogy mondhatsz ilyet?! Na, ettől fekszik ki minden nő... Ettől hajszolják a fitalaságot, meg azokat a dolgokat, amiket alant elítéltek... Látod, ezzel teszed azzá a nődet, amivé: lehet, hogy a nő választ, de a férfi alakítja végül olyan nővé, amik a tudattalan elvárásai. Ha Te azt várod el a nődtől - ilyen vélemények révén -, hogy 35 évesen rohamosan kezdjen veszíteni a szépségéből, és fiatalságából, és ott elkezded leírni őt, akkor ezt tudattalanul meg is fogja cselekedni! Hogy lehetsz ilyen kegyetlen egy nővel, akivel le szeretnéd élni az életedet?!
Egy nő 40-50 éves korára érheti el a kiteljesedését, a legszebb női korszakát, a nőiességének beérett gyümölcséből származó hasznokat. A legaktívabb és -intenzívebb időszaka lehet egy nő számára az önmegvalósítás kiteljesítésének. Ha a munka maradt el, akkor abban, ha a művészet, akkor abban, ha a gyermekvárás, akkor abban.
(Az valami beteges dolog a mai világban, hogy a nőnek x-y korban kell ezt és ezt tennie. Az első terhességet tekintve persze nem árt, ha fiatalabb korban, ugyanis a női test regenerativitását serkenti, ha újra és újra átesik a terhesség fáziasain, ezzel kitolhatja testi öregedés kezdetét, és annal lefolyását is lassíthatja. De 40 éves női test a mai táplálkozási szokások, és a fizikai körülmányek alapján tökéletesen alkamas arra, hogy gyermeket szüljön. Más oldalról, ugyanezen hatásokat nem csak terhességekkel, hanem más módszerekkel is el lehet érni. Ezért vannak olyan nők, akik gyerekszülés nélkül is fitalaok maradnak testben és lélekben egyaránt. Csak ők spirituális utat választanak...) -
bambano
titán
válasz
Cs.Orsolya #140 üzenetére
Sok nőnél az az életpálya, hogy harcolnak, hogy férjhez menjenek, mindent megtesznek érte, majd harcolnak, hogy gyerek legyen, utána meg lemennek trampliba.
Volt pl. cikk a velveten, hogy miért jön rá sok nőre a tízperc szülés után és miért vágatják rövidre a hajukat? Sose értettem, miért lesz a nők nagy részének budikefe feje?
Szóval konklúzió: miért ne várhatnám el egy nőtől, hogy legalább szándékosan ne tramplisodjon, ha már az idő úgyis rombol rajta?
-
Sárpac
nagyúr
válasz
Cs.Orsolya #140 üzenetére
"Hogyan várod el a nődtől, hogy legyen ápolt, feszes bőrű, sportos, egészséges életmódot élő, egészséges, jól szituált, önmagáról gondoskodni tudó lény, ha közben Te magad nem teszed meg önmagadért ugyanezeket?"
Erre most mit mondjak, már leírtam abban a hszben amire válaszoltál!
Nem minden férfi születik Brad Pitnek, vagy nem minden férfi lesz 190Cm 80Kb izmos állat.
Ami a másik dolog, tudomásul kell venni azt, hogy egy férfi ha már jó adottságokkal rendelkezik lehet hogy megijed egy az addig bomba nőnek titulált hölgy nagy pocijától.
Tehát a fagyi visszanyalhat, szerintem ezért sem nem érdemes csak az izmos sportos hűbelebalázsokat kergetni, ha egy nőnek komoly szándékai tervei vannak az életben. Gondolni kell arra, hogy mi lesz ha majd gyereket szülök és majd a külsőm megváltozik a kiválasztott párom el tudja e majd azt fogadni, de legelső sorban, hogy miért is szeret!
A nők többsége 35éves kor után rohamosan veszít a szépségéből, míg a férfiak pont ebben az életkorban érik el sármosságuk csúcsát, ekkor teljesednek ki. -
tildy
nagyúr
válasz
Cs.Orsolya #140 üzenetére
Amit elvársz a másiktól, de Te magad nem cselekszed meg, az mennyire jogos?
Semennyire. -
Cs.Orsolya
senior tag
Szerintem mindenki megtalálja előbb-utóbb a párját, és meg is érdemli majd azt...
Felteszek egy kérdést:
Hogyan várod el a nődtől, hogy legyen ápolt, feszes bőrű, sportos, egészséges életmódot élő, egészséges, jól szituált, önmagáról gondoskodni tudó lény, ha közben Te magad nem teszed meg önmagadért ugyanezeket?A kérdésben az E/2 általános alanyt jelöl, ergo mindenkinek feltehető. Ennek ellentetje is.
S ugyanez vonatkozik minden egyéb elvárásra is.
Amit elvársz a másiktól, de Te magad nem cselekszed meg, az mennyire jogos? illetve, ha a másikkal úgy kezdtél, hogy ismerted az ő tetteit, önmagával szemben támasztott elvárásokat, miért akarod megváltoztatni?De lépjünk tovább:
Bizonyos elvárásoknak miért akarsz megfelelni? Önmagad miatt, vagy mert másoknak csak így tudsz megfelelni? Vajon az emberek miután megszerezték az "igazit", miért kényelmesednek el? Miért nem maradnak igényesek és figyelmesek? Mind egymással szemben, mind önmagukra vonatkozóan?
Akkor itt a tettek eszközök voltak egy cél elérése érdekében, nem pedig belső önmagunkkal szemben támasztott igények. Akkor viszont ez színjáték volt: eljátszottuk a szerepünket addig, amíg bele nem tudtunk kerülni egy másik szerepbe: férjébe, feleségébe, apáéba, anyáéba, stb. S innentől? Miről szól az új szerep?
Barátnőt, szeretőt, menyasszonyt veszel feleségül, nem pedig feleséget. Ez itt a logikai csapda!
Erre mondják a bölcsek: "Nézd meg az anyját, vedd el a lányát!" S hogy "A vér nem válik vízzé."
Ugyanakkor, nézd meg a lányát is, jó alaposan: próbáld ki, milyen vele élni napra nap, és tégy bizonyosságot a legrosszabb pillanataiban tanúsított cselekedeteiről. Ha azt elbírod, onnantól döntehtsz szabadon, ilyen nő kell-e neked.Ez vonatkozik a női oldalra is.
S közben vagy összecsiszolódtok, vagy nem.
De nem szaba elfeledni, hogy egy olajozottan működő gépezetben is összeillenek a fogaskerekek, és nem térnek el egymástól nagy mértékben, különben a nagy fogak a működés közben előbb-utóbb leforgácsolják a kicsiket, így a rendszer alapelve sérül, majd a sima felületeken túl nagy lesz a csúszás és surlódás, és a rendszer alapjaiban válik használhatatlanná. Azt akarom ezzel mondani, hogy nem betörni kell a másikat egy kapxcsolatba, hanem vagy beleidomulunk egymás életébe rugalmasan, és sérülések nélkül, vagy nem érdemes erőltetni, mert a vége pusztulás. Ez meg senkinek nem célja. -
Sárpac
nagyúr
válasz
Cs.Orsolya #138 üzenetére
"Innentől hogy várhatjuk el a nőktől, hogy fiatalon gyereket szüljenek, hogy életüket a családnak szenteljék? Hiszen a mai férfiak jelentős része gond nélkül otthagyja családját egy jobb fenékért vagy egy szebb mellért. A nő pedig kiszolgáltatottá válik azzal, ha fiatalon, diploma nélkül gyereket vállal, ha nyelvek helyett főzni tanul."
Talán nem minden nőnek ilyen pasikat kellene kergetnie:
!
Van nagyon sok normális pasi akit magasról leszarnak a nők, mert huh nem olyan jóképű, vagy huh nem olyan izmos, vagy huh nem gazdag, de ettől lehet még normális szerető apa, csak momentán a megismerésig el kellene jutni, nem pedig lerázni mint egy szalmaszálat!
Innenstől vessen magára minden nő Mivel minden esetben A NŐ VÁLASZT! -
Cs.Orsolya
senior tag
És ha valaki elhízva, csak a családjának élve teljesedik ki? Az nem modern? Holott lehet, hogy a legfelszereltebb konyhája van a világon, a gyerekeit a legmodernebb elvek szerint neveli, reform konyhásan étkezik, és naprakész a világ dolgait, tudományait, és mesterségeit illetően? Egy modern nő kritériuma az, hogy mivel foglalkozik? Szerintem ez mind puszta formalitás. A modern nő az, ahogyan foglalkozik azzal, amit tesz, és halálosan mindegy, miben leli meg önmagát.
Ezt feltétlenül olvassa el mindenki, aki érteni szeretné a nőket:
Jean Shinoda Bolen: Bennünk élő istennők.Ebből kiindulva lehet kikerekíteni egy értelmesebb beszélgetést a nőről, és annak modernitásáról. Mert azt hiszem, sok dolog keveredik itt.
-
Cs.Orsolya
senior tag
Igen, csak közben az a csapda ebben az egészben, hogy a tudattalanba integrált szülőktől átvett normák, és probléma források automatikusan megjelenítik a párkapcsolatban mind az igényeket, mind a tudattalan párválasztás során a probléma felmerülését és megküzdésének lehetőségét. Ergo a szülői tradíciók egyszerűen kivédhetettlenek az utódok számára. S ha ez valakinek gond, és nem tudja meghaladni, nem tudja átértékelni, tapasztalatokkal cáfolni avagy igazolni, majd újraintegrálni az adott hagyományt, az adott normát - ez kamaszkorban a legintenzívebb és látványosabb fejlődési krízis -, akkor egész életében újra és újra bevonzza majd ezt a problémát provokáló tényezőket. Ha nem a párkapcsolatában, akkor külső kapcsolataiban. Mert akkor lesz egy olyan főnöke, kollégája, beosztottja, haverja, akárkije, akitől nem tud megszabadulni, és szembe kell néznie azzal, hogy pont olyan, mint az apja, anyja, nagyapja, nagyanyja, akit ezért és ezért nem szeret, vagy szeret. S ez addig szüli a feszültséget, amíg az illető belül meg nem békél ezzel a látszólagos ellentmondással...
S amikor itt vitázunk ezekről a kérdésekről apalpjaiban nem teszünk mást, mint választ keresünk - azaz megoldást -ezekre a belső konfliktusokra: milyen hagyományokat és normákat tartsunk meg, és mikben újítsunk. S aki újító, az miért piszkálja az én régimet. holott nem is kellene hogy piszkálja. Ez az én életem, az meg az ővé. mindenki úgy éli, ahogyan neki jó. De mégsem jutunk el erre a pontra. Vajon miért?
-
tildy
nagyúr
válasz
Cs.Orsolya #132 üzenetére
Szerintem első körben : jól kell éreznie magát a bőrében.
Másodsorban Ha van párkapcsolata akkor abban, ha nincs akkor meg úgy.
Konzervatívizmusnak is vannak lépcsőfokai , sőt. Konkrétan mire gondolsz? Tradíciók?Én amúgy nem modern nőnek azt a nőt tartom, akinek élete csak a család , és csak annak él - persze 50évesen majd ki fog bukni , hogy ő tulajdonképpen csak a családja rabszolgája volt , miközben a férj öüsszeszed valami fiatalabbat , aki pl. karban is tartja magát - azon kívűl pedig nem létezik más. PErsze ezt is lehet talán megfelelő módon tenni, de ahhoz igensok türelem kell . Tehát én spec nem modernnek ezt az gyerekekkel otthonmaradós, elhízós, család rabszolgájává válós nőt hívom. ( és ehhez persze társul nem ksi konzervatizmus az élet egyéb területein is)
-
ladybug
őstag
válasz
Cs.Orsolya #134 üzenetére
Kinek mi? Bizony ez egy fogós kérdés.
Az a tapasztalatom, hogy sokak számára a hagyományok megtartása egyfajta ellenszenvet szül. A hagyományt rögtön egy felejthető rossznak gondolják, mikor is kilépnek a szüői házból, és önálló életet kezdenek. Nincs igényük rá, hogy hagyományokat ápoljanak.
Majd folytatom tovább a gondolatmenetet, de most mennem kell.
-
Cs.Orsolya
senior tag
Kérdés, kinek mi a hagyomány és tradíció...
Szerintem abból fakadnak a félreértések, hogy mindenki hoz otthonról egyfajta hagyományt és erkölcsséget, ennek megfelelő párt óhajt a magáénak, közben pedig bizonyos józan keretek - szükséges és elégséges - kimaradnak a játékból. Így a fogalmi értelmezések elcsúsznak egymáson, és a két fél elvárásai és igényei - mind egymás, mind önmaguk felé - nem találnak közös pontot. Általában ez vezet konfliktushoz...
Én azt tartom legnagyobb problémaforrásnak, hogy nincs egy olyan mag-hagyomány, mag-igényszint, amit tradícionálisan mindenki a magáének képes vallana ebben a modern civilizációban. Ettől van széttartás és nem összetartás. És hogy ennek legaktívabb gócpontja a párkapcsolat, de kigyűrűzik a probléma társadalmi, politikai és gazdasági területekre is, már csak részletkérdés...
-
ladybug
őstag
válasz
Cs.Orsolya #132 üzenetére
A modern nő számomra is azt jelenti, aki a mai korban él, de vele együtt fejlődik, változik, a hagyományokat nem felejti, hanem tiszteli és ápolja - és persze azt teszi magáévá, ami neki szimpatikus -, és a klasszikus női szerepekben (is) jól érzi magát.
-
Cs.Orsolya
senior tag
Engem az érdekelne, milyen a nem modern nő? Elmaradott? Konzervatív? Klasszikus?
Egy modern nő mivel több, vagy kevesebb a többi nőnél?
Szerintem az igazi modern nő ötvözi a klasszikust, a konzervatívval, és a haladóval. Ettől modern. Igazi eklektikusság.Persze, ezt a férfiak alapvetően kaotikusságnak, hisztinek és szeszélynek titulálják, de ők ezt abszolút nem értik: férfiból vannak.
-
ladybug
őstag
A modern nő fogalma egyébként - ahogy mondod is - szubjektív, hogy kinek mit jelent. A modern nő, nem biztos, hogy a külsőségeknek élő, karrierista, szingli vagy esetleg a butácska liba. A modern nőnek haladnia kell a korral. A modern nő becsülje magát, legyen határozott, adjon magára (időnként elmegy fodrászhoz és kozmetikushoz, de nem ez az életcélja), legyen sokoldalú és mérhetetlenül türelmes.
Az 5-ös egy kiegyensúlyozott kapcsolatban élő nő. A kiegyensúlyozottság mindegyik fél számára szabadsággal, de felelősséggel is jár.
-
tildy
nagyúr
Nem szeretem használni ezt a szót , hogy a sérült fél ( inkább azt mondom , aki jobban szenved) , de szerintem aza fél, könnyen eshet abba ahibába , főleg ha nem rendezte el magában a dolgokat, hogy próbál valami kapaszkodót keresni. Ha épp kapcsolat az, akkor kapcsolatot. Aztán persze ez nem old meg semmit, de erről mintha PArci is írt volna.
Amúgy Orsinak igaza van, rettentően sarkítunk. De még a sarkításokban is ott vannak a különböző sarkítások.
Pl. A modern nő kifejezés is mennyi mindent takarhat, attól függően ki mire asszociál a szó hallatán. (hupsz lehetnek sztereotípiák is)
nézzünk párat:
1) tipikus plázacica,szőkehaj, manikűr műköröm, mopsz vagy csivava a hóna alatt, természetesen kigyúrt kopasz gazdag csávóval
2) karrierista szingli aki átgázol mindenen és mindenkin
3) munkájának élő nő, aki a háztartási dolgokat nem igazán kedveli
4) a férfias nő
5) olyan nő, aki megtalálta a boldogságát munkájában családjában, aki felismerte, hogy az élet nemcsak a konyhában , vagy a szennyes ruhák közt élet, hanem az élet az , amikro az ember a munkájában is, és otthon is sikeres. Azaz boldog család várja, foglalkozik a gyerekekkel,de nem rendeli alá magát kötelező konvencióknak (azaz részben szabadsága van ), elvárásai párjával szemben és viszont mértéktartóak, nem erőltetnek egymásra semmitMég mindig azt mondom: zsáka foltját.
-
Bocha
HÁZIGAZDA
válasz
Cs.Orsolya #126 üzenetére
Bekeretezem!
-
Cs.Orsolya
senior tag
Jó dolgokat fogalmazol meg végig a beszélgetésekben. Tetszik, és javarészt egyet is értek Veled.
Tildy felvetései is jogosak, és elgondolkodtatóak. Ezek szürkítik az amúgy nagyon sarkított nézeteket kicsit.Ebben a hozzászólásodban az utolsó mondathoz fűznék hozzá:
A párválasztásnak mindig megoldó céljai és okai vannak. Ezek a tudattalanban gyökerező problémák irányította mechanizmosok, és kivédhetetlenek. Egy párkapcsolat addig fog működni, amíg a két fél képes arra, hogy egymás tudattalan problémáit tudatosítva megoldást leljen egymás között, egymással kart karba öltve, ill. a másiktól tanulva önállóan. Ahol az egyik fél túlfejlődi a helyzetet, és a másik fél képtelen hozzá fejlődni, ott krízis keletkezik, majd ha a krízisben a lemaradt fél nem tud tovább lépni, akkor törés következik. Ilyenkor vonódnak be újabb szereplők a történetbe, hogy segítsék, támogassák a fejlődést. Ezek is általában tudattalan szinten zajlódnak, és csak minimális részük fogalmazódik ki egy átlagos önismereti szinten.
Egy részről ezért nem hibás egyik fél sem, más részről így mindkét fél 100%-ban felelős a történésekért. Ha így tekintenénk minden párkapcsolatra, akkor nem kergetnénk magunkat hazugságokba, nem ámítanánk egymást, és harag nélkül tudnának elválni útjaink.
A fentiek alapvető lélektani tények. Valaki vagy belátja ezek törvényszerűségeit, vagy hosszan szenvedni fog, és folyton másokat okolni, míg újra és újra ugyanabban a helyzetben - azaz párkapcsolati szituban - találja magát, hogy ezen keresztül megértse, mit is kellene végre megtanulnia, megfejlődnie, meglépnie. -
ladybug
őstag
És képzeld el nem. Amikor pl ott voltam a 9-ből egy volt csak roma szülők gyereke, de ők is a kultúrált fajtából valók voltak.
Tudod, szomorúnak viszont azt tartom, akik otthagyják a gyereket az osztályon. Se szó, se beszéd lelépnek, a gyerek pedig ott marad. És ezekeknek a gyerekeknek a zöme nem roma.
Szerencsések, ha örökbe fogadják őket, és olyan jó szülőkhöz kerülnek. Viszont akad olyan is, aki állami intézetbe kerül, és ide-oda taszigálják. Mindegy.... Ez más téma.
Cs. Orsolya: Hajaj, most aztán elcsitítottad a férfiak tömegét. A hiba szó mindig ezt szüli.
-
Cs.Orsolya
senior tag
Olvastam ám mindent! De nem, és nem szólok bele. Önfegyelmet gyakorlok.
Én ilyesmikről beszélgetni szeretek csak, mert egy csomó oki háttér hiányzik innen, amit leírni a végtelenségig tartana....
Az írásodból is kihagytál számtalan olyan oki tényezőt, ami nem az elmúlt 20-30 évből eredezik, hanem sokkal korábbra nyúlóan.Kukuc: De. Viszont csakis annyi, amennyi a férfiakkal!
-
Bocha
HÁZIGAZDA
válasz
Cs.Orsolya #116 üzenetére
Nem, az a következő lesz.
-
fokukac
nagyúr
válasz
Cs.Orsolya #116 üzenetére
miért nincs baj?
-
Cs.Orsolya
senior tag
Ez a soron következő "A nőkkel mindig csak a baj van" totyik?
Hmm-hmm.
-
Bocha
HÁZIGAZDA
Alapvetően az efféle dolgokat annak kell kezelnie, aki valami miatt képtelen egy komoly kapcsolatot kialakítani, nem a másik félnek... egyébként biztos vagyok benne, hogy az, aki tisztában van önmagával és a saját korlátjaival (ahogy Parci is írta), az nem esik efféle hibákba. Persze, egy komoly kapcsolatot gyász követ, de addig általában nem igazán ismerkedik az ember, utána meg elképzelhetetlennek tartom, hogy valaki ne merjen belelépni egy kapcsolatba, ha a másik ember megfelel az igényeinek - vagy legalábbis annak látszik. Ha nem mer, az azért van, mert valamit nem rakott helyre magában, de azt bármikor meg lehet tenni, gondolom én.
Mod: ok, ez így sarkított, biztos nem könnyű mindenen hamar túllépni.
-
ez innentől a többet akaró fél döntése. persze, h reménykedik, de tudja, h mit vállalt. ha mégsem jön össze aztán, nem vetheti a másik szemére. oké, persze, megteszi, mert az érzelmek ilyenek. de ettől még korrekt voltál.
extrém esetben persze az is lehet, h az ember kihajítja a másikat, mert látja, h képtelen lazán kezelni a kapcsolatot. illetve ez előbb-utóbb úgy is megtörténik, mert a szerelmesedni akaró, mély kapcsolatot akaró fél fojtogatja önmagával a sérült másikat.
egy érdekes szituáció még, ha az ember épp sérült, nem tud komolyba kezdeni, de olyannal találkozik, akiről érzi, h amúgy nagyon jó pár lenne. tényleg nagyon jó. ilyenkor szerintem meg kell előzni a kapcsolatot, konkrétan. azaz, megmondani, h nem szeretnék veled most 1-2 hónapot szenvedni (mert szenvedés lenne miattam), mert ebben sokkal több lehet, egyszer, talán. ami vagy összejön majd akkor, vagy nem, de most "ne használjuk el egymást". (az ilyesmi úgy is csak hergeli amúgy a mindkét fél fantáziáját hosszabb távon)
-
tildy
nagyúr
válasz
parandroid #111 üzenetére
Természetesen annaka félnek, aki belszeret egy olyanba, akinek épp most ért vége egy kapcsolata , és még nincs túl rajta .
Én sem látom , hogy ilyen helyzetben lenne win-win szituáció , mégis valami miatt mégiscsak vannak ilyenkor is kapcsolatok... Igaz rövidek. Valószínűleg pont amiatt, mert a másik többet vár. De ha tudja a másik , hogy ez esetleg rövid ideig tartó lesz, ő mégis hosszabb távra tervezne, akkor miért megy bele a dolgokba? Mindegy, ez már más topik témája.
-
parandroid
félisten
"No és mi van akkor, ha egy komoly kapcsolat után az ember képtelen egy darabig igazán kötődni, mély kapcsolatot kialakítani, és ezt egy akkor kialakulni látszó kapcsolatban a másik fél tudtára is adja, de a másik fél mégsem kezeli ezt megfelelően?"
Hogyan lehet ezt megfelelően / nem megfelelően kezelni? No és főleg kinek megfelelően? Mert ebben az esetben én nemigen látok win-win szituációt. az, hogy nem baj, csináljuk, aztán majdcsak egyszer talán komoly lesz, az nekem nem tűnik win-winnek.
"Igazándiból őszinte ilyenkor a másikhoz, mégis elég csúnya dolgok lehetnek."
Még mindig kevésbé csúnya dolgok, mint ha nem lenne őszinte.
p
-
tildy
nagyúr
No és mi van akkor, ha egy komoly kapcsolat után az ember képtelen egy darabig igazán kötődni, mély kapcsolatot kialakítani, és ezt egy akkor kialakulni látszó kapcsolatban a másik fél tudtára is adja, de a másik fél mégsem kezeli ezt megfelelően?
Igazándiból őszinte ilyenkor a másikhoz, mégis elég csúnya dolgok lehetnek.
Amúgy egyetértek veled. -
azzal egyébként semmi baj sincs, ha valaki (bármilyen okból kifolyólag) nem akar komoly kapcsolatot. van ilyen. van, aki dugni akar egy jót részegen egy buli után. az is korrekt dolog...
...HA a másik fél is tudja, h mire megy ki az egész, és az infó birtokában dönt úgy, hogy társ akar lenni benne.
a legtipikusabb dolog, hogy egy komoly kapcsolat után az ember képtelen egy darabig igazán kötődni, mély kapcsolatot kialakítani. nem baj. csak ne tegyen úgy, mint aki képes, megszivatva ezzel valakit, aki viszont ezt keresi. és itt is előjön, hogy fontos, hogy TUDJA magáról (ismerje be magának), h ő most képtelen komoly lenni. mert a legtöbb ember ott rontja el, hogy első körben magát csapja be, önmagáról vannak kényszerképzetei.
-
egyetértek. nincs olyan, hogy "sértett fél". a kapcsolat egy reláció, ha bárhol borul, az egész borul. persze, ha megcsal a párom, majd kihajít, nyilván én érzem rosszabbul magam, de igazából hosszútávon mindegy, hogy ki kezdte és ki folytatta. az eredmény ugyanaz.
pont ezért mondom egyébként, hogy a legfontosabb, hogy mindenki tisztában legyen önmagával. ki ő, mit szeret, hogy él, milyen emberrel kompatibilis, mik az előnyei ÉS mik a hátrányai, miben nehéz elviselni. és aztán olyan párt találjon, akivel ezek a dolgok stimmelnek. amíg ezt nem tudja magáról valaki, csak őrülten szerelmes (akar lenni), addig úgy csimpaszkodik a párjába, mint hangya a fűszálba a folyóban. pedig a kapcsolat továbbra sem végcél, nem megoldás semmire önmagában.
-
#64791808
törölt tag
Egyszerűen jó olvasni, hogy van még letisztult gondolkodású, produktív értékrendű ember. Elkezdtem írni egy válasz-írást, addig is gratulálok a cikkhez, még ilyet!
-
TomiFiu
tag
Nos az írás nagyon jó! Ezért gratulálok!
A hozzászólások szintén elgondolkodtatók és eggyel mással még magam is szembesültem.
És a neveltetés bizony fontos. A nővérem a neveltetés áldozata lett. Most éppen váló félben van 2 tündéri gyerek és 8 évi házasság után. A férj paraméterei: felsőfokú végzettség, 1db 80nm-es budai lakás, 1db csillebérci telek (örökölte & kapta szülőktől)
De ez az ember nem elégedett a helyzetével és nem részletezném, de finoman fogalmazva kellemetlen légkört alakított ki a családban...
A lényeg hogy a nővérem az anyám részéről mindig azt kapta, hogy egy gazdag pasit kell fogni. Persze a nővérem nem e szerint randizott, tehát nem kellet vagyon nyilatkozatot hozni az első randira és volt is egy-két srác akit én személy szerint jó fejnek láttam, de aztán jött a jelenlegi (még) férje aki amúgy egy nagyon csöndes, nem bőbeszédű fickó volt.
Nos ekkor muter hozta a formáját és a nővérem beadta a derekát. Mondhatni jó parti, hisz megvan mindene és még visszafogott csendes ember is.
Hát időközbe kibújt a szög a zsákból és tűrhetetlen szintre jutott. És most a nővérem és a két kis lurkó visszaköltöznek hozzánk...Szóval a neveltetés az nagyon fontos. Engem anyám nem tudott befolyásolni, de azért próbált. És persze szeretem az anyámat mert mégis csak az enyém, de ha valakinek a szavára adok az inkább az apám. Ő reálisabban látja a világot.
Új hozzászólás Aktív témák
- Corsair VENGEANCE LPX 2x16GB DDR4 3200MHz CL16 - Új, bontatlan - Eladó!
- Eizo Flexscan EV2450 24" FULL HD LED IPS (1920X1080) HDMI-s káva nélküli prémium monitorok eladóak
- Asztali PC , R7 2700X , RX 5700 XT , 16GB RAM , 512GB NVME
- M3 iMac 24" Blue! 16GB RAM, 512GB SSD!
- Asztali PC , R5 3600 , RX 5700 XT , 16GB RAM , 250GB SSD , 1TB HDD
- Azonnali készpénzes GAMER / üzleti notebook felvásárlás személyesen / csomagküldéssel korrekt áron
- HIBÁTLAN iPhone 15 Pro Max 256GB Black Titanium -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3005
- MacBook White unibody eladó töltőárban
- GIGA AKCIÓ!!! AKTIVÁLATLAN iPad Air M2 11" WiFi + CELLULAR 512GB!!! KÉK
- HIBÁTLAN iPhone 13 Pro 128GB Alphine Green -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3024, 91% Akkumulátor
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest