Új hozzászólás Aktív témák
-
Mist_13
csendes tag
A Picassa webhelyen tárolt információinak nagyrésze (nevek, megjegyzések...) eltűntek, nem élnek tovább.
30-50 év múlva a felhőben, s a winyódon tárolt képek sorsa mi lesz?
Most 3-5 évig oké amit mondasz, de olyan gyors a fejlődés, a változás, hogy hosszútávon nincs esély.
Kéne egy digitális "fortepan.hu".
Az a főbaj, hogy 1000-szer többet kattintgatunk, mint amikor a film és a hívás költségeivel számolni kellett. -
Mist_13
csendes tag
Tisztelt Szerkesztők!
Nem tudtok kitalálni valami aktuális témát, ez már nagyon unalmas, hogy ősidők óta fenn van, az első-második helyen?
Kihalt a szerkesztőség, vagy Csipkerózsika álmot alszotok? -
szazbolha
addikt
"És a 26 saláta papír albumban megtalálni?"
.
Nem tudom te mennyi képet gyártasz, de nekem kb 30 évnyi fotózás után van 6 albumom. Ebből kettő esküvői és előtte való időszak. 1 a gyerekekről és 3 az utazásaimról. Sokat nem kell keresni.
.
A gépemen az elmúlt 10 év digitális anyaga a szemét kidobása után is ezernyi mappában kb 1 terrabyte.
Ez nem is sok, de se kedvem, se okom nincs benne visszakeresni. De nem visz rá a lélek, hogy töröljem.
Talán majd egyszer belenézegetek....
Ebből az óriási halmazból kb.100 kép került web-es képárakba. Az albumokba több van. És azt legalább 1-2 évente megnézzük. A diákat csak a fotós haverokkal nézegetjük... egy 6x9-es vagy 4x5-ös dia még ma is olyan ütős, hogy csakna..A lényeg: minden személyes kép az enyészeté lesz előbb vagy utóbb a készítőjével együtt eltünik erről a világról. A papírkép talán tovább kitart.
-
Hieronymus
veterán
"A szerzői jogi törvény eleve ki is tér magánfölhasználásra...."
A törvény szellemében csak fogyasztásra és nem átalakításra. De ez a törvény hosszú távon tarthatatlanná válhat. Igazából senkinek sem jó.
A havi fix díjas audiovizuális szolgáltatók külön térítés nélkül tudnak zenét és vizuális tartalmat szolgáltatni. (Az új filmek esetében szoktak mozijegy ár alatti bérlést biztosítani.)
Az adathordozókra kivetet sarc leginkább azokat bünteti, akik saját tartalmat állítanak elő.Visszatérve a fotókra. Mi értelme lenne annak, hogy valaki időt és energiát áldoz egy olyan átalakításba, amit nem lehet megosztani másokkal.
-
Degeczi
nagyúr
Igen - és hol sérül a tulajdonjog azzal, ha saját fölhasználásban vki átalakítja?
Ahogy egy festményt is átpingálhatsz otthon, vagy papírképet bescannelve szintén.A szerzői jogi törvény eleve ki is tér magánfölhasználásra (ezért nem büntetendő a letöltés sem, csak a megosztás), utána kellene nézni, de nagyon meglepő agyrém lenne, ha fotózásban nem lenne hasonló.
-
*Ropi*
félisten
válasz
Hieronymus #226 üzenetére
Jó, hogy észrevetted, köszönöm: nem veszteségmentesen tárolják, hanem veszteségesen. Ezt csak digitális vonatkozásban írtam, hogy a digitális előnye abban is lenne, hogy rendelkezésre áll az eredeti nyersanyag és bármikor újra kidolgozható a kép egy hatékonyabb szoftverrel (pl. a Lightroom zajkezelése óriásit fejlődött az utóbbi években) vagy egyszerűen csak más beállításokkal. Ha viszont nincs raw csak jpeg, akkor ez a lehetőség is elveszik.
-
*Ropi*
félisten
Tényleg így van (bár nem értem, hogy miért meglepő, hiszen a kép a szerzőjének a szellemi terméke és tulajdona).
Nem nyúlhatnak bele a kép lényegi részeit tekintve: nem tehetnek rá rózsaszín szívecskés keretet, nem vághatják le a vízjelet, nem tekerhetik szénné a kontrasztját, de még a képarányát megváltoztatva sem vághatnak bele vagy méretezhetik le.
Az egyedüli amit megtehetnek vele, az az eredeti képarány szerinti leméretezés - bár még az is véleményes, mert ugye az alapból is részletvesztést okoz, de még jobban is attól függően, hogy milyen algoritmussal csinálják.
-
Hieronymus
veterán
"...Az alapvető probléma, hogy tárhelyszűke miatt az átlagemberek általában veszteség
mentesentömörített formátumokban (jellemzően jpg) tárolják a képeiket annak ellenére, hogy rendelkezésükre áll(t) a nyers raw is...."És mi ezzel a gond?
A papírképről mennyivel jobban lehet visszanyerni az eredeti képi információt?
Ráadásul a tényleg értékes fotók értékét nem a pontos szín és "formai" hűség határozza meg, hanem a kép tartalma. -
-
*Ropi*
félisten
Ilyen formátumba valóban nem éri meg átkonvertálni mert tárhelyet nem nyersz vele, viszont a szerkeszthetőségét elveszted.
Vicces, amikor a párok jönnek nagy lelkesen, hogy ugye elkérhetik a forrásfájlokat? Aztán amikor megtudják, hogy 100-150 GB az anyag, akkor a 4-es Metróban keresgélik az állukat - ők azt hitték, hogy egy pendrive-ra ráfér. Persze, hogy nem: a jpegeket szoktuk 16 GB-os peneken átadni és van, hogy már ott is tömöríteni kell rajtuk (egy ~30 MP-es, 100%-os jóságú jpeg fájl átlagosan 16-22 MB), mert még a slideshownak és egyebeknek is el kell férnie mellette.
-
És a 26 saláta papír albumban megtalálni?
Hova tettem az 1980-as képes dobozt? Padlás?
Ja, valamelyik pakolásnál véletlenül kidobtuk?
Ha nem, akkor megette az egér, vagy a beázás.Jól kell csinálni az archiválást, akkor megtalálod a képeket, és meg is tudod nyitni.
A más rendszerű számítógépekre mindenféle ilyen lényegtelen adatot is át kell majd menteni, mint állami, céges nyilvántartások, stb., szóval az ilyesmi meg van oldva. Maga az, hogy az adataidat - akár papír, akár digitálos - sosem annyi, hogy lerakom, és kész. Mindig kell vele foglalkozni. Vagy nézz meg egy múzeumot, azok sem halott terek.Ész, az viszont nem árt, és az sokaknak nincs.
A papírképeknek rétegfelhasználásása természetes, hogy lesz, hiszen néha jobb adott feladatra. De korántsem mindenre jobb.
"Vagy hogy a legbiztonságosabb adatmentést még kazettára végzik?"
Természetesen, csak az már nagyon backup. Abból sem 3 perc visszaszedni az adatot.@Ropi : Ennyi, amit megtartok, az nekem is raw+jpg.
De mondjuk lehet veszteségnemtes png16, ilyesmi is, de az is raw-nyi helyet foglal. -
*Ropi*
félisten
Az alapvető probléma, hogy tárhelyszűke miatt az átlagemberek általában veszteségmentesen tömörített formátumokban (jellemzően jpg) tárolják a képeiket annak ellenére, hogy rendelkezésükre áll(t) a nyers raw is. A raw ugye színcsatornánként 64x több információt tárol, mint a 8 Bites jpeg - emiatt lesz bizonyos esetekben látható minőségromlás (a tónusok elcsúszása, banding, poszterizáció) a képek kisebb Bitmélységen történő megjelenítésekor (exportálás ill. monitoron nézés). A tapasztalat azt mutatja, hogy a képfeldolgozó programok fejlődésével adott alapanyagból nagyságrendekkel jobb eredményt lehet kihozni, mint a program korábbi verzióival feldolgozva: ebben mindenképpen előnye van a digitális technikának a papír képekkel szemben. Ha viszont töröljük az eredeti raw fájlt és csak a jpg-t hagyjuk meg, akkor elveszítjük a kvázi szabadon szerkeszthetőséget - gyakorlatilag a papír digitális változatát hagyjuk meg.
-
"5-10-15 év múlva ki tudja az albumodat megtalálni, megnézni, főleg, hogy teljesen más rendszerű számítógépek lesznek akkor már."
15 év múlva mitől lennének "teljesen más rendszerű" számítógépek és ennek amúgy is mi köze lenne a képek megnézéséhez? 15 évvel ezelőtt 2002 volt, az akkor digitális képeimet mindenféle gond nélkül meg tudom nézni és nagy összegben lefogadnám, hogy 2032-ben is ugyanez lesz a helyzet (a jpeg formátum nem mostanában fog kihalni és ha egyszer majd tényleg nagyon-nagyon visszaszorul a használata, akkor nagyjából egy klikkel át lehet konvertálni a komplett fotóalbumomat valami kurrens formátumra).
"Én is repróztam diákat, ff negatívokat, VHS-C, DV filmeket írtam át mai eszközökre, de fárasztó és követhetetlen a nagy tömege miatt."
Ja, mert ott a fizikai adathordozókkal egyenként, kézzel kellett megküzdened, persze, hogy fárasztó. Amikor egyetlen gombnyomással átmásolod az összes videódat meg képedet (függetlenül attól, hogy egy darabról vagy hárommillióról van szó), akkor az más.
"Gondoltátok volna, hogy a "bakelit" lemez (pvc) újra feléled?"
A "feléled" az erős túlzás. Idétlen divat lett belőle - és a múltkoriban előkerült az az érdekes adat, hogy a bakelitvásárlók jelentős részének nincs is lemezjátszója és így nem is hallgatja meg ezeket a lemezeket.
-
Mist_13
csendes tag
Igazad van, ezek a lehetőségek vannak, én is élek velük, de 5-10-15 év múlva ki tudja az albumodat megtalálni,
megnézni, főleg, hogy teljesen más rendszerű számítógépek lesznek akkor már.
Én is repróztam diákat, ff negatívokat, VHS-C, DV filmeket írtam át mai eszközökre, de fárasztó és követhetetlen a nagy tömege miatt.
Szerintem a papírformátumnak igenis lesz jövője még, speciális területeken, speciális témákban, de amatőr szinten is.
Gondoltátok volna, hogy a "bakelit" lemez (pvc) újra feléled?
Vagy hogy a legbiztonságosabb adatmentést még kazettára végzik?
Én jobban szeretem a kedvenc képeimet a falon függve látni, mint soha nem látni a vinyóban tudni. Na és pl. a festményeket is. -
Kékes525
félisten
Kihal a papírkép, pontosabban átalakul e-papírrá.
-
*Ropi*
félisten
Nem fog kihalni a papír kép. Próbáltatok már fotóalbum helyett SD kártyával fejbevágni valakit?
-
Aha... Ismerős esküvőfotósok pár ezer képet elnyomnak egy esküvőn
Én kisebb városi rendezvényeken, színházi premiereken, sajttájokon, interjúkon , koncerten a 400 képes keretemmel elvoltam, kicsit tudatosan kell komponálni, esetleg menet közben törölgetni a rossz képeket, amikor üresjárat van. (Egy Omega koncerten volt majdnem 1000, de akkor használtam azt a vázat először élesben, és a Kóbor egy Duracell nyuszi basszusSzal nyomtam a sorozatot, mint a hülye, hogy legyen legalább pár kép, amin nem mozdult be
Ebből ugyanúgy 20 képes galéria lett.)
-
*Ropi*
félisten
Ez csak részben igaz, mert manapság egyre nagyobb szerepet kapnak - elvártak - az esküvőkön az elkapott pillanatok - ezekből viszont nem tudni hány lesz éppen: egy pókerarcú társasággal minimális, egy bulis csapattal meg lehet, hogy éppen az teszi ki az anyag nagyobb részét.
-
BiP
nagyúr
Itt az egészben a nagy "probléma" a válogatáson van, de szerintem sokan kiemelték már.
A mai átlagember telefonnal ellő csomó képet (mer' ingyen van), de sose nézi vissza, nem válogatja.
5percen belül kiválasztja, hogy az adott jelenetből melyik nem lett homályos, ezt kiposztolja/elküldi valakinek, és utána az enyészeté.Aki fotós vagy fényképezővel rendelkező civil, az már azt jelenti, hogy van némi elköteleződése, már nagyobb eséllyel nézi át (vagy mert ez a munkája), rendszerezi, válogatja.
-
Degeczi
nagyúr
Egy esküvő abból a szempontból is kivétel, h jól ismered a koreográfiáját, többnyire a helyszínt is, tudsz előre helyezkedni, fontos pillanatokra fölkészülni, stb.: persze, h kevesebb képből meg lehet oldani, szemben egy spontán eseménnyel (nem feltétlenül sport, lehet egyszerűen "gyerekekkel a játszótéren, vagy strandon" is), ahol természetszerűleg jóval több kép készül, amiből aztán lehet válogatni.
-
*Ropi*
félisten
Aki filmen szocializálódott, sokkal átgondoltabban fotóz digitálissal is: ugye a rollfilmen volt jó esetben 36 kocka, ha valaki már 3-4 tekercset ellőtt egy esküvőn az relatíve soknak számított. Abból lehet jó eséllyel megtippelni, hogy ki milyen fotós, hogy visszanézi-e a képeket: egy tudatosan fotózó profi nem, mert tudja, hogy mit lőtt (max. az élességet ellenőrzi, hogy az autofókusz talált-e).
Aki már digitálison kezdett, annak az a természetes, hogy *végtelen számú* újrapróbálkozási lehetősége van (jó, persze témafüggően) és nagyon leblokkol, amikor filmes vázat adnak a kezébe, hogy azzal alkosson valamit (és nem is csak a kényelmi szolgáltatások hiánya miatt). Egyébként az esküvőfotózásban újra reneszánszát éli a film: prémium kategóriában felárért lehet kérni, hogy filmre fotózzanak (nem is mindegyik kolléga csinálja) - egyrészt nagyon kevés nívós labor van (Magyarországon talán 2 db), másrészt az alapanyagok ára is eléggé a csillagos egeket csiklandozza.
Mondjuk a belógó dolgok kérdésénél a párok eleve úgy indítanak, hogy "Photoshopban könnyű kiszedni". Hát persze.
Egyszer-kétszer meg lehet csinálni amikor tényleg nincs más lehetőség és valóban megéri a kép, de egy komplett esküvői anyag több száz képén egyenként megcsinálva (mert ugye nem lehet automatizálni) aránytalanul elnyújtja a feldolgozási időt. Pl. amikor jeleztük, hogy a piros barátságkarkötő nagyon kiugrik minden kép látványvilágából: jobb lenne, ha aznapra letenné a menyasszony. Nem, azt ő nem fogja...Rendben, mi szóltunk.
Utána: nem lehetne lephotoshopolni a képekről mégis? De természetesen, csak idő és pénz. Ó, akkor inkább maradjon...És ugye nem csak 1 db esküvőt fotózunk egy szezonban: ha csak minden másodikon ferdül elő egy ilyen elhajlás, már akkor is 1.5 - 2x idő amíg mindent helyremasszírozunk.
-
Meg egy minimális tudatosság fotózásnál... A legtöbben arra sem hajlandóak odafigyelni, hogy ne lógjon be minden franc a képre, vagy hogy gyerekhez leguggoljon, stb.
Megjegyzem, a "nagyon értékes" filmes képek esetén sem nagyon figyeltek a legtöbben. Már aki nem fotózott kicsit komolyabban.
Válogatni meg szinte semmi. 800 képet nyom egy 3 napos kiránduláson, van ami 20 képen rajta van. -
BiP
nagyúr
válasz
scarabaeus #203 üzenetére
Ez nekem nagyon bejön.
Teljesen más dimenzió, mint a mostani 1024x768, TN-es sz*rok.(#204) *Ropi*: Az esküvőnkön így csináltuk. Itt most ez nem volt opció.
(meg alapból annyi volt a terv, hogy kb. 2 képből 5-5 példányt kérünk, több nem kell. Erre felesleges lett volna kérni az egészet. Csinált vagy 20 képet a fotós, aminek a 80-90%-a nem is tetszett.) -
*Ropi*
félisten
Digitális csomagot kellett volna kérnetek a fotóstól (a retusált képeket teljes méretben): valamivel drágább, mint a többi csomag, viszont annyi és akkora képet hivathattok elő belőle, amennyit csak akartok. Mi legalábbis tablófotózásnál fel szoktuk ajánlani, és általában favorit a szülőknél.
-
scarabaeus
őstag
"A digitális képkeretekkel én is hadilábon állok. Egy ideje én sem tudom, mi van a piacon, de pár éve még nem volt használható fajta"
Ha az a képkeret a piacon lenne, amit várok, tudnánk róla, mert kb. lesöpörné az eddigi próbálkozásokat (színes, fényképminőségű és e-ink módszerű). A magam részéről addig nem veszek ilyen kütyüt, így lehet, hogy soha.
Szerk.: bár...
-
BiP
nagyúr
A facebook a minőségen is ront, meg elvből sem tárolnám facebookon a képeket.
(#169) Degeczi : Igen, Google sokkal jobb ebből a szempontból. Bár nem szeretem ezeket az automatikus albumokat, de nem is haszontalan annak, aki meg tudja szokni.
(#174) atike: Egy emailben átdobott digitális fénykép is tud örömet okozni, de az én világomban messze van az ajándék kategóriától.
A gyereknek most volt fotózás az oviban, a nagyszülőknek hivattatunk elő képeket. Oké, hogy drága (ez a lehúzás része), de teljesen más egy papírfotót adni/kapni, mint egy emailt átdobni.A digitális képkeretekkel én is hadilábon állok. Egy ideje én sem tudom, mi van a piacon, de pár éve még nem volt használható fajta.
(#179) Bici"A foto lenyege maga a kep, nem annak a megjelenesi formaja. A papir csak egy eszkoz a megjelenitesre."
Igen, a képi tartalmat maga a kép hordozza, viszont a megjelenési forma sokat hozzá tud adni. (lásd fent említett email csatolmány vs. kép.
e-képeslap vs. valódi képeslap.
De egy étteremben is sokat számít a tálalás a mennyiségen és az ízeken túl. -
Degeczi
nagyúr
Kell is (ill. érdemes, hiszen bizonyos pillanatokat csak így lehet elkapni) - de a rengeteg kép többsége csak saját backupra megy, on-line albumban megosztásra már csak egy alaposan megválogatott készlet.
Ehhez a családtagok, barátok azonnal hozzáférnek - az pedig hol-miért érdekelne, h a kimaradt, meg nem osztott hulladék majd az enyészeté lesz a halálom után? (noha valóban, a vinyók nincsenek titkosítva, örökös is tovább mentheti majd, ha akar vele foglalkozni: de ha nem, nincs veszteség)
Ha nyomtatnék még papírképet, oda csak egy még szigorúbban megválogatott készlet jutna, jóval kevesebb, mint az online megosztásra: ez nem érv tehát, mert nem maradna utánam olyan papírkép, ami senki másnak nincs meg már régóta digitális formában.
-
"Mi lesz a vinyón lévő képekkel? Főleg, ha feldobom a talpam és jelszó hiányában be sem jutnak a gépembe?"
Több személynek lehet a Google Photos-on hozzáférést adni, számítógépről nem is beszélve.
A jelszavad nélkül meg, ha nincs titkosítva a winyó tartalma, simán le lehet menteni az adatokat.A formátumok továbbmentése sem egy nagy ügy. Ami volt, egy nagy dobozni CD-DVD-m képekkel, az kb. 700GB volt tavaly. Most 800. Lazán elfér egy 1TB HDD-n. A következő generációs tárolók meg valószínűleg megint olyan kapacitásúak lesznek, hogy az addigra általam összefotózott cucc elfoglalja majd a felét se. A dolognak inkább az előre gondolkodás hiánya az akadálya, mint a műszaki lehetőségek.
Hogy digitális géppel korlátlanul lehet fotózni - igen. Lehet. Nem azt jelenti, hogy kell is...
-
Degeczi
nagyúr
Nem tudom, mit csinálhattál, de a Google Photosban több mint 150 albumom van, aminek min. 2/3-a, de talán 3/4-e is Picasa volt eredetileg: annyira "nem támogatta" a Google, h minden beavatkozás nélkül élnek tovább Google alatt...
(ráadásul a Picasa alatt eredetileg kapott 2 GB tárhelyet több lépésben gyakorlatilag végtelenre növelték...)A többi is elég zavaros így: milyen lehetőséget nem nyújt a digitális tárolás?
Gyorsabb, sokkal kényelmesebb visszakeresés - akár a világ másik feléről is, 10x15 papírképeknél lényegesen jobb minőségben böngészve. -
Mist_13
csendes tag
Feldolgoztam családom történetét, kb 3000 fős családfa. Kinyomtatva közel 10 méter. Rengeteg 120-130 éves fotóm van az ősökről, papíron. Akkoriban igen gondos munkát végeztek, fantasztikus részletek, kartonpapírra ragasztva stb stb. Mivel fény nemigen érte őket, jó állapotban maradtak meg.
Ha belegondolok, hogy ma már az 5,25 ös floppit sem tudjuk olvasni, a VHS videót sem tudjuk lejátszani, nem is beszélek a N8, S8-as filmekről, az a véleményem, hogy csökken ugyan a papírképek részaránya, szerepe, de a leg jövő biztosabb formátum!
Mi lesz a vinyón lévő képekkel? Főleg, ha feldobom a talpam és jelszó hiányában be sem jutnak a gépembe?
Mit kínlódtam, míg a Picassára feltöltött fotóimból visszanyertem a javát, mert a Google nem támogatta tovább?
A digitális gépekkel, okos telefonnal meg csak csináljuk a rengeteg képet, korlátlanul, áttekinthetetlenül.A nejemmel együtt a következőket csináljuk: én fotózom 4-5 géppel, telefonnal. Dátum és téma szerint nevezzük el a mappákat a PC-n. (PC +2 HDD-n, azaz 3 példányban van meg). Időnként (1/2, 1, 1,5 évenként) átfésülöm az állományt, és a képek legjobbjait (10-5-2%-át) kiválogatom, majd 10*15-ös papírképet csinálok (csináltatok) róluk. Minden képen van dátum, és egy egy két szavas helyszín, vagy személy megnevezés. Nejem pedig albumokba rendezi. Hát egy komód már tele van velük.
Időnként egy-egy időszakot átnézünk, jól esik felidézni a múltat.
Apropó képminőség: sok régi képet (filmet) beszkennelve PC-n jelentősen fel lehet javítani. Célszerű laborban csinálni a printet, mert ők UV álló anyagot használnak.
Otthoni nyomtatóval (CIS nagytartályos olcsó!) sajnos nem UV álló a kép, természetes fényben 1-2 év alatt jelentősen halványul, üveg alatt sokkal tovább bírja, de albumban "sötétben" semmi romlás nem tapasztalható.
Unokáinknak valószínűleg nagy élmény lesz majd visszanézni az albumokat, nyári üdülésekről, kirándulásokról, családi eseményekről, meglátogatott látványosságokról, hatalmas havazásokról, gleccserekről stb. Sok minden lesz, amit már csak a képen láthatnak.Ezt a lehetőséget a digitális tárolás nem tudja! A papírkép örök, de nem mindenkinek.
-
-
válasz
#54625216 #192 üzenetére
Majd az utókor eldönti.
Biztos lesz olyan eset, ahol használni fogják, pl. a digitális tárolás, mellett analóg módon is tároli fognak pár helyen képeket, és tuti lesz olyan ember is, akinek jobban fog tetszeni 100 év múlva is a papírkép, de az emberek 95%-a biztosan nem fog élni ezzel.
Én már most sem ismerek olyan embert, aki papírra nyomtatna, vagy kidolgoztatna képeket (nem is emlékszem, hogy mikor láttam utoljára ilyen fényképet), 20 év múlva pedig szerintem olyan lesz, mint ma az orsós magnószalag gyűjtés. -
Degeczi
nagyúr
válasz
#54625216 #192 üzenetére
Ezek szerint nem olvastad a témaindító cikket, mert az nem arról szólt, h irdatlan ráfordításokkal lehetséges-e az analóg formátumok hosszú távú tárolása, hanem kihangsúlyozottan a magánhasználatban mi a jövőkép - és ott amikor utoljára néztem, még nem a házi, klimatizált sóbarlang volt a jellemző, hanem minőségromlás...
A többire pedig már többen, többször kitértek, fölösleges ismételni.
-
#54625216
törölt tag
A gyakorlat pont az ellenkezőjét bizonyítja: az elfeledett, elhanyagolt analóg megoldások még valamennyire menthetők, az elfeledett, elhanyagolt digitális adat viszont néhány évtized után jó eséllyel elérhetetlenné válik.
A nem elfeledett, elhanyagolt filmarchivumokat pedig nem kell megmenteni, mert a film megfelelő körülmények között tárolva bizonyítottan kibír 100 évet minőségromlás nélkül.
Amúgy nem az volt a kérdés, hogy a digitális vagy az analóg képtárolás-e a jobb, kényelmesebb, időtállóbb, hanem hogy van-e hosszú távon létjogosultsága az analóg képtárolásnak, ami józan ésszel beláthatóan van, már csak abból adódóan is, hogy az analóg filmnél semmilyen dekódoló mechanizmusra nincs szükség az eredeti adat visszeszerzéséhez és a rendszer nincs kitéve logikai hibáknak.
Ettől még az analóg technika kompromisszumai és kockázatai természetesen megmaradnak, csak nincs értelme úgy csinálni, mintha a digitális adattárolással ne lépnének be más jellegű kompromisszumok és kockázatok, ezért hülyeség kijelenteni, hogy az analóg képarchiválásnak nincs jövője. -
-
Degeczi
nagyúr
válasz
#54625216 #186 üzenetére
Mert józan paraszti ésszel is látja bárki, h a gyakorlat pontosan a fordítottja az elképzelésednek: digitalizálással próbálnak filmeket menteni az enyészettől - sajnos gyakran már pár évtized után sem elhanyagolható veszteségekkel... De biztosan ők a hülyék, hagyniuk kellene.
-
Ha ajándéknak szánod, akkor nyomtatsz, előhívatsz. Nincs ezzel gond.
Ezt mondtam fentebb, hogy van, amikor jobb a papír, de nem mindig.@Ropi : Volt ilyen kutatás, hogy valóban rengetegen nem tudják, hogy a Facebook is csak egy hely az Interneten
(De pl. azt sem tudják sokan, hogy a mobiltelefon rádiójeleket használ, illetve az USA-ban volt nemrég ilyen jelenség, hogy rácsodálkoztak az emberek, hogy még vannak ingyenes, földi sugárzású TV adások)
-
*Ropi*
félisten
Vannak előnyei is a FB-nak, pl. amikor tablófotózás után az osztály FB csoportjába töltjük fel a képeket és rögtön látja mindenki, viszont az már nem annyira vicces, hogy külső weboldalra már nehezen kattintanak át - kis túlzással újra meg kell ismertetni az emberekkel az internetet, hogy a FB-on és az Instán kívül is van élet.
-
válasz
#54625216 #186 üzenetére
"aztán azok, akik nem szájkaratéval archiválnak, hanem a gyakorlatban, valahogy mégis máshogy gondolják"
Én nem tudok róla, hogy én vagy mondjuk bambano szájkaratével archiválna, meg olyat se láttam ebben a topikban, aki ténylegesen archiválással foglalkozik és máshogy gondolná - te igen?
-
#54625216
törölt tag
Úgy tűnik csak nem akar lejönni a lényeg, hogy az aktuális lakossági trendek és egy technológia időtállósága két teljesen különböző dolog.
Miért tárolnak a nagy hangarchivumok mind a mai napig bakelit nyomatokat, amikor a teljes hangrögzítési folyamat már évtizedek óta teljesen digitális?
Mert a bakelitről tudják, hogy hosszú távon is képes megőrizni a felvételt, míg a digitális adatok tárolása messze nem olyan biztonságos.
Ettől még a lakosság boldogan hallgathat mp3-at a telefonján, vagy streamelve, lementheti a saját hangfelvételeit felhőbe, stb.
Ugyanez a helyzet az analog képrögzítéssel: mint archiválási forma nagyon sokáig fenn fog maradni. -
-
En nem tartom ezt olyan szomorunak. A mi szuleink is szomorunak tartottak mindent, ami nem olyan, mint az o szokasaik. Ez egy emberi tulajdonsag.
A foto lenyege maga a kep, nem annak a megjelenesi formaja. A papir csak egy eszkoz a megjelenitesre.A jelenben persze, hogy van jogosultsaga, mert a digi technologia meg nem all a helyzet magaslatan. De most a jovorol beszelunk, en legalabbis 10-20 eves tavlatban azt gondolom, hogy a digi kepekretek is lesznek majdnem olyan laposak es jo kepuek, mint egy papirkep.
20 kep eseten persze nem eri meg, de 200 eseten biztosan. -
*Ropi*
félisten
Én sem használnám az FB-t ha az emberek többsége túllépne rajta - de sajnos eléggé belecsúsztunk világszinten abba, hogy ami az FB-n nem létezik, az nincs is.
Mondjuk, ahogy az utóbbi pár hétben elkezdte variálni az FB a hírfolyamát, abból valószínűleg hamarosan mindenki rájön, hogy mint reklámmédia egyre instabilabb a szolgáltatók szempontjából (ugyanígy a Google Adwords is).
-
atike
nagyúr
Igen tudom. Mint ahogy már nem "analóg" módon zajlanak a beszélgetések (személyesen, élőszóban) hanem digitálisan (fb, messenger, viber, stb). Szomorú.
Nem vitatkozok. Látva itt a hozzászólásokat egyre kevesebben vagyunk és leszünk azok, akiknek érték egy papírkép. Sajnos ez is, mint olyan sok minden más is egyre kevesebbet jelent a fiatal generációnak.
....de ez hogy hová vezet...? Szép új világ. De ez már félig off...
Nem próbálok én senkit meggyőzni a papírkép értékéről... Ez kb olyan, mintha a könyv olvasása (hagyományos papírkönyv
) mellett kampányolnék...
Szerk: gyorsan ránéztem a digitális képkeretekre - na ezzel aztán meg lehet ölni a képet...
drága, alacsony felbontás, és még csak nem is néz ki jól...
Tény, hogy a megjelenésük óra nem nagyon követtem a fejlődést, de én nem igazán látom, hogy olyan hűde jól ajánlat lenne... 10 alatt nem is találtam, alacsony a felbontás, nem épp megfelelő kontraszt és fényerő... Nekem még mindig nem opció, pedig karácsonyra épp gondolkodtam egy normálisabb beszerzésén...
-
-
atike
nagyúr
Mindenki - én is - "csak" a tárolásban gondolkodtunk... Volt itt érv és ellenérv a papírkép mellett és ellen, digitális de jó, de nem jó, mi igényes mi nem.
Igen, jó buli az, hogy küldünk egy emailt, megosztjuk valahol, miegymás.
De mi van akkor amikor mondjuk ajándéknak szánjunk? Akkor mindjárt semmit nem ér a digitális mivolta... Olyan téren örök résztvevő marad a hagyományos papírkép. Akár albumban, akár csak fényképkeretben, akár magában a kép - de ilyen szempontból nem vetélytárs a digitális.
Szerintem.
-
Degeczi
nagyúr
FB abszolút nem érdekel, nem használom amúgysem, nemhogy albumokhoz. Nem is arra való.
A Google Photos viszont nem csak hogy nem törli ki az Exifet, de automatikusan gyűjteményeket is készít helyszín alapján (sőt, még a képtartalmat elemezve is, mint pl. "szobrok", "hidak", "macskák", stb) -
*Ropi*
félisten
Amennyire képben vagyok, a Facebook egy ideje kigyalulja az EXIF / IPTC metaadatokat a képekből (és ezzel minden azonosítási támpontot): a beágyazott GPS koordinátákat, a szerzői jogi információkat, de még az sRGB színprofilt is - így túlszaturáltan jelennek meg a képek az FB-ről nézve, mert ha jól van beállítva a böngésző, akkor a színprofil nélküli képeket túlszaturáltan jeleníti meg. Németországban összefogtak a Facebook ellen és perre vitték a dolgot, emiatt törvényileg kötelezték, hogy Németországban nem szedhetik ki a metaadatokat. Ebből adódóan érdekes kísérlet lenne egy Német proxyról bejelentkezve feltölteni a képeket - szerintem papíron hirtelen megnőne Németo. lakossága, pont a világ fotósainak a számával.
-
@k.feri.80 : Digitális képet is lehet laborálva hívatni, nem scifi az. Normálisab helyeken nem fotónyomtató hívja elő.
@rii : Ezek megint külön kategóriák. A digitális kommunikáció máskor jó, mint a sörös. Sörös az lazulás, amikor viszont valaki Angliában van, azzal jó, ha tudok chatelni, mert kétévente jön haza.
Nagy divat, hogy régen minden jobb volt, de egyszerűen csak van, aki kiaknázza az új dolgokban rejlő lehetőségeket, meg van, aki nem érti, nem hajlandó semmi újat megszokni (nem azért mert rossz lenne az adott dolog, csak mert nem hajlandó), és fújol, meg idegesíti a többit
Amúgy a fene tudja, nekem mindegy, min van a kép, mert a képet nézem, nem a hordozót. Ugyanígy a könyv. Anyámnál rengeteg könyvem volt, eladtam, elajándékoztam rengeteget, mert elolvastam, sokat többször, helyet foglal, stb. Lakás kicsi. Most van 10 gigányi ebookom, egy lerúgott tableten olvasom. Ugyanaz a szöveg, mint papíron, a jó könyv ugyanúgy élvezetes, a rossz meg rossz.
-
Degeczi
nagyúr
Kivételeket mindig könnyen lehet találni, de nyilvánvalóan magad is jól tudod, h ez egyre kevésbé jellemző.
(egyébként meg a mai gépek egyszerű használata mellett ez is csak hozzáállás és nem életkor kérdése: 80 fölötti apám is örömmel használja a gépét pl. pont azért, mert külföldi nyaralásról is rögtön kap képeket, nem csak hetekkel később, mint régen, az analóg időkben) -
Degeczi
nagyúr
Nálam is hasonló a helyzet: bőröndökben rengeteg ősrégi kép, amiket be kellene scannelni, ahol belép egy újabb papírkép nyűg: ha nincsen ráírva, évtizedek távlatából már csak találgatni lehet, egyáltalán mikor készült... (emiatt aztán akár a szereplőket is nehezebb kitalálni). A helyszínről már nem is beszélve.
Digitálisnál mindig ott az Exif a dátummal - és egyre inkább a pozíció is helyet kap (akár a Google által a telefon helyzetével összepárosítva)Ráadásul nálunk nagyon sok régi kép még csak nem is papíron, hanem negatívon vagy dián van, amiket scannelni is nyűgösebb
-
troviko
senior tag
Jó volt végigolvasni a kommenteket. Megdöbbentő, hogy mennyien aggódnak amiatt, hogy 20-30 év múlva nem lesz DVD, meg USB port.
És? Ha neked fontosak a képeid, majd átkonvertálod őket az akkor szabványokra. Valószínűleg 3 klikk lesz az egész, de ha valami szoproller befigyel, akkor is pár óra meló.
Ha meg valakinek nem fontosak a családi képek, ott úgy is eltűnnek, ha papírra vannak nyomtatva. Költözéskor kidobja őket az ember, vagy ha elfogyott a hely a szekrényben.Halálosan komolyan mondom, a hely kérdés nálunk örök probléma, pedig nem kis lakásban lakunk, még egy 25 nm-es gardrób szobánk is van, mégis néha már egy rohad dossziét nem tudok hova elpakolni. 2 cipős doboz, meg a nagyobbacska albumok, sok helyet jelentenek. Mindez elférne egyetlen Bluray M-Disc-en, és akkor az időtállóság is meg van oldva.
És ha már itt élünk. Fura látni, hogy mennyire ragaszkodnak az emberek az általuk megszokott dologhoz. Jaj, papír alapú fotó, 100 év múlva is meg lehet nézni. Na és? Befektetett energia nélkül az is tönkre fog menni X időn belül. Lehet, hogy nem 30 év múlva, hanem 300, de el fog tűnni az is a francba. Mint ahogy a régi papírok nagy része is eltűnt. Ellenben vannak több ezer éves kőtáblák. Sőt a nagy piramisok 5000 éve állnak. Minél primitívebb valami, annál időtállóbb. Ugyanakkor ne feledjük el, hogy egy kő tábla olvasgatása (hát még a megírása) közel sem olyan kényelmes, mint egy mai könyv, vagy ebook olvasgatása.
Lehet, hogy 2000 éve sokan a papírról is azt gondolták, hogy "micsoda szar technológia, mennyivel alábbvaló, mint a jó kis kőtábla, hát hol lesz az a papír 1000 év múlva". És részben igazuk is lett, az évszázadok során baromi sok minden veszett el. Picit értékesebb dolgok is, mint a családi portrégyűjtemény. Semmi új nincs ebben.
Csak míg mondjuk a középkorban egy kódex "biztonsági mentése" úgy 10 éves munka volt, most 3 másodperc. Klikk - másol - klikk - beilleszt.Értem én, nincs ennek romantikája, de semmivel sem alábbvaló dolog. A digitális dolgoknak rengeteg előnye van (mint ahogy hátránya is).
Ebből kifolyólag szerintem felesleges azt bizonygatni, hogy melyik technológia jobb, vagy időtállóbb, mindkettővel törődni kell, meg akarjuk őrizni az utókornak.A digitális helytakarékos, veszteségmentes, könnyen másolható, sokszorosítható, terjeszthető, olcsó, a papírra ezek ellenkezője igaz, cserébe valóban olyan hordozó, ami az elkészülés után nem igényel energiát. Max helyet, és megfelelő tárolási körülményeket. Igaz, hogy ha másolni kell őket, veszítenek a minőségükből, "állásukban" is veszítenek a minőségükből, stb.
Szerény véleményem szerint a digitális tartalmaknak több az előnye, mint a papír alapúaknak, ugyanakkor tényleg nagyon sok olyan élethelyzet van és lehet, amikor jobb, vagy praktikusabb a papír kép/tartalom. Csak nem tömegesen. Mert ahhoz piszkosul drága, és a környezetre gyakorolt hatása sem elhanyagolható.
Szóval tartom az eredeti felvetésem, kihalni nem fog, még nagyon sokáig, de erősen marginalizálódni fog. Főleg, ha jön valami e-ink papír helyettes, ami árban, és minőségben is versenyképes lehet a papírral (mert jelenleg egyik állítás sem igaz az e-papírra).
-
troviko
senior tag
Nagyon jó topik lett, tetszik.
Szerintem a papír alapú fényképek teljese mértékben eltűnni nagyon sokáig nem fognak (kb, amíg lesznek papírgyárak, papír alapú nyomtatási lehetőség) viszont szerintem pár évben belül annyira marginalizálódni fog a technológia, hogy kijelenthető lesz, hogy a hagyományos fotók kihaltak.
Először is, már most teljes egészében kijelenthető, hogy a film alapú fotózás a lakossági szektorban kihalt. Mert kihalt. Mindenki telefonnal fotózik, akik komolyabban tolják, vesznek egy kompakt, vagy tükörreflexes digitális gépet.
2 fotós ismerősöm van, az egyik hobbista, a másik profi, mindkettejük felszerelése bőven millió forint fölötti, és még majd ennyi a tartalék gépeik értéke, mégis csak a profi ismerősömnek van filmes gépe, az is egy Nikon FM-2-es, ami még 15 évvel ezelőttről marad neki, akkor is tartalék gépnek vette, és kb. 10 éve nem volt benne film, nem volt levéve a polcról...Tehát filmes gépet ma már kizárólag professzionális felhasználó (pl természetfotósok, stb) és kemény vonalas hobbisták használnak (kb. mint bakelitet, vagy old timer autókat). Tehát az analóg fotózás kvázi halott.
Innentől kezdve a papír alapú fotózás is digitális fotózás, az pedig, hogy papírra kinyomtatjuk, az már majdnem mellékes. Bármikor felmerülhet olyan valid igény, ami ezt indokolttá teszi. Akár 100 év múlva is, ha akkor még lesz papír a világon.
Ha mást nem, simán elkaphatja az embert egy rajongás egy téma, vagy a család után, és ahogy a szerző írta, akár poén lehet egy albumot kinyomtatni.Tetszett egyébiránt, hogy a cikk írója megosztotta a privát véleményét, és hogy kiemelte, hogy a digitális hordozók "megbízhatatlanok", ugyanakkor nem értek egyet az állítással.
Minden ilyen kérdés egyenesen arányos a befektetett energia és törődés mennyiségével.
Egy példa. A papír alapú hordozó is "sérülékeny". Rossz minőségű papírra, vagy festékkel nyomtatva fakulni fog, összeragad, gyúlékony, ha leöntöd vízzel, game-over, könnyen elszakad, nem mindegy milyen körülmények között tárolod, stb, stb.
A digitális képeket pedig lehet több helyre menteni. Nem muszáj 1 CD-n, DVD-n tárolni őket, lehet NAS-on, felhőben, pendriveon.
Amúgy már ma is lehet úgynevezett "Archive Disc"-et kapni, névleg M-Disck, ami 1000 éves fájl megtartást ígér, megfelelő tárolás mellet. Nem is drága cucc, 1000 forint egy DVD, de egy BR lemez is 1500-2000 forint per darab.
Persze lehet mondani, hogy ez plusz munka, de hát istenem, ha valakinek sokat érnek a képek, energiát kell beleölni. Meg majd 20-30 év múlva is, mikor DVD-ről át kell menteni az akkori kornak megfelelő adattárolóra.
De ez a fotókra is igaz, azokat is jól kell tárolni, és ha nincs meg az igény a gondozásra, 20-30 év múlva azokat is kidobhatja egy hanyag családtag, mondván "ez nem ér semmit".Felhoznám a saját példámat, ami pont az ellenkezője, a cikkíró véleményének, világlátásának.
Nekünk van 2 nagy cipős doboz fényképünk. Az egyik az én családomé, az 1980-as évektől 2008-ig kb, akkor vettem digitális gépet, azóta nincs nálunk se film alapú fotózás.
A másik doboz a tágabb értelemben vett családé, nagyszülők, ükszülők, unokatesók, stb. Ez kb. az 1800-as évek legvégéig nyúlik vissza, és az 1970-es évekig tart. Van itt minden, a dédapám Bugattija a 20-as években, a repülője, vagy a '60-as évek kommunista strandolásai, a '80 évek katonai parádéi, díszszemléi a Felvonulás téren, kismillió rokon és barát, akinek már a nevét se tudja senki... Egy igazi kis történelemkönyv.
Igen ám, de ezek a fotók, ahogy írtam, még fekete-fehér voltuk ellenére is fakulnak, gyűrődnek a cipős dobozban, összeragadnak, stb.Meg úgy istenigazából senkinek nincs kedve a szekrény tetejéről, vagy az ágy alól előhalászni a dobozokat, előkeresni ezt vagy azt a képet a több száz, egymás hegyén hátán heverő képekből.
Ezért aztán pár éve fogtam magma, nekiveselkedtem és pár nap megfeszített munkával az összes képet bescenneltem. Mikor végeztem, mappába rendeztem őket, majd kiírtam az egészet 2 DVD-re, felmentetem a NAS-omra, meg felhőbe, és pendriver-ra is. És bármikor szabadon másolhatom, sokszorosíthatom, megoszthatom őket, ami fontos, extra költségek, és minőség romlás nélkül, ami a papír alapú fotókra jelenleg nem igaz.
Szerintem így több esélyük van a túlélésre, mint ha továbbra is abban a poros cipős dobozban hánykolódnának.But it's just me...
-
mirci18
addikt
válasz
scarabaeus #158 üzenetére
Szíved joga ezt gondolni.
De az olyan emberekre akik ész nélkül fotóznak majd egyszer megnézik a fotókat de utána soha többet mit mondjak azt hogy igényes?
De tudod mit cáfold meg az állításaim érvekkel. -
rii
nagyúr
persze ... nem nehéz, csak már nem muszáj, hiszen ott van SD-kártyán, HDD-n
szerintem maga a digitális kor annyi képet ömlesztett ránk, hogy 0,5%, aki nyomtatni is fogja.
mint ahogy senki se ágáll, hogy a kommunikáció is digitális lett .... 0,5% szintén aki ha lehet dobja a internetes kommunikációt, és inkább "gyere már át egy sörre" - hívő ... én pld. ebbe tartozom.
.-))))olyan ez mint a kalózkodás.
annak is megvolt a maga 30 éve, meg a fotózásnak is .-(((((
soha vissza nem jön már ....
szép volt, jó volt, saját varázsa van már egy 80-as évekbeli fotónak is ..... de mert abból a korszakból nincs is más ... csak az a pár db papírkép, újságok.(mondom ezt úgy, hogyha csak analóg képet lehetne előhívni, csinálnék a fészerbe egy sötétkamrát, .... de amit én "fotózok" a Canon 40D-vel, alap objektívval, max valami régi 1-2 db analóg ojjektív, az nem ér annyit .-)))
-
"...és ha valakinek nagy hirtelen nem csak megmutatni szeretnéd a képet, hanem neki is adni (mondjuk legyen szó akár egy jól sikerült képről akár mondjuk egy babafotóról)...? Elküldöd emailben?"
Pl. Lényegesen egyszerűbb, mint előhívatni még egy példányt, nem?
Miattam aki akar, az használjon papírképet, nekem nem fáj, csak arra mutatok rá, ha valaki tényszerűen hülyeségeket beszél.
-
atike
nagyúr
...és ha valakinek nagy hirtelen nem csak megmutatni szeretnéd a képet, hanem neki is adni (mondjuk legyen szó akár egy jól sikerült képről akár mondjuk egy babafotóról)...? Elküldöd emailben?
Ez a kell-e papírkép vagy csak a digitális a jó ez megint egyfajta hitvita... Terjed a digitális, nagyon is. De attól még van jogosultsága a papírképnek. Nagyon is. Szerintem.
Szerk:
aham... elküldöm emailben a nagyszülőknek vagy akár a szülőknek is akik akarva vagy akaratlanul de távolabb állnak a digitális világtól... nincs okostelefon, mert nagyon jól elvannak nélküle, nincs gép sem mert szintén elvannak nélküle... -
"Akik nem hívatják elő a fotót azok általában igénytelenek"
Vagy csak nem akarnak ilyennel bohóckodni.
"Majd 5-10 vagy 20 év múlva kiváncsi leszek mit fog mutogatni az az ember aki most digitálisan őrzi a fájlait."
Ugyanazt, mint eddig (több, mint 15 éve van digigépem), változatlan minőségben, fakulás- és gyűrődésmentesen - mert nem vagyok igénytelen
"Mert elég egy meghibásodás és oda egy csomó emlék"
A te fotóidról hány másolat van, geográfialag mennyire szétszórva? Mert az én digitális fotóimból van jópár backup, egymástól függetlenül a nagyvilágban.
-
mirci18
addikt
Akik nem hívatják elő a fotót azok általában igénytelenek.
Fotóznak majd utána többet rá sem néznek.
A fotókat általában nem minden évben hónapban vagy héten nézi újra és újra.
Majd 5-10 vagy 20 év múlva kiváncsi leszek mit fog mutogatni az az ember aki most digitálisan őrzi a fájlait.
Mert elég egy meghibásodás és oda egy csomó emlék.
Csak akkor már hiába. -
Hegasus
senior tag
szerintem a papír is megmarad úgy mint a bakelit, lesz egy réteg aki életben tartja.
én minőségi, színes e-ink képkeretet várok, azzal minden centit beborítok a falakon és happység lesz, ahogy óránként mást mutat -
*Ropi*
félisten
Egyébként itt is látszik, hogy a lányok érzelmi beállítottságúak a srácok pedig technikai, mert amikor pároknak mutatjuk az esküvős anyagokat, a lányok mindig a fine art albumért nyúlnak, a srácok meg a tableten a digitális változatért.
-
#19482368
törölt tag
Viszont a nyomtatás vs. laborálást kevesen említették.
A laborálás már scifi, a jó múltórabán felajánlottak nekem egy nagyító gépet, a többiek meg le beszéltek, minek, csak +macera, vegyszer stb.... Szóval akinek lenne kedves is hozzá azt is gyorsan le beszélik sok esetben. Mondjuk engem az igényelt hely, ami vissza tartott. Mert annak már kell egy külön "sötétkamra" -
-
rii
nagyúr
hát mer régen meg kellett gondolni, mit kattintson le az ember
ebből kifolyólag kevés kép is volt, és nem kellett nekiülni, hogy most az 500-ből melyik 20 legyen "előhivatva"plusz akkor vagy előhivattad, vagy sose láttad, muszáj volt rá költeni.
most meg a.) válogatni b.) plusz kiadás -
-
Pedig ha belegondolok, hogy mikor történt velem utoljára olyan, hogy valaki papírképeket vett elő, hogy megmutassa őket (fogalmam sincs, nagyon régen) meg mikor olyan, hogy a telefonján vagy TV-n (elég gyakran), akkor igaznak tűnik (nem a konkrét százalék, hanem az, hogy bőven átvette a vezetést a digitális mutogatás
)
-
Viszont a nyomtatás vs. laborálást kevesen említették. A digitális képek is előhívhatóak laborálva, fotópapírra. Ugyanolyan lesz, mint a filmről hívott.
De ez drága is.Mondjuk a fene tudja, mi a családi papírképeket se nagyon nézzük, én a saját digitálisaimat gyakran.
Tudatosan fotózni meg digitálisra is lehet. Az egy dolog, hogy sok hülye nem teszi.
-
zoltanz
nagyúr
Mondjuk úgy nemsokan választják a papír alapú képeket, hogy normál dijért a Pl. Rossman -ban feltüntetett 4-6 munkanap helyett 10-15 nap az előhívási idő...
-
Echo_
csendes tag
Én úgy gondolom, hogy fontos megtartani a hagyományos képeket is. Teljesen más érzés fotókat kézbe venni és úgy nézni, mint egy tableten vagy telefonon gyorsan végigsuhintani egy albumot. Fontos, hogy a digitális és a hagyományos képtechnológia párhuzamosan haladjon együtt és hogy ne semmisítse meg az egyik a másikat.
-
Szerintem ahogyan az újságok sem fognak eltűnni bár jóslatok szerint 10-20 év és nem lesz papíralapú újság könyv, úgy ez sem fog. Jó ezeket a dolgokat megfogni, én pl az ebook olvasóval is úgy vagyok hogy kényszerből muszáj használni, mert több könyv nem fér el a lakásba, de sokkal jobban szeretem azt, ami kézzel fogható
-
Nálunk sok év kihagyás után jött elő a téma, amikor a szülők kijelentették, hogy ők már öregek a képernyőről képnézéshez.
Aztán Apám meglátta, hogy mennyibe kerül 100 képet kinyomtatni jó minőségben, és annyit mondott, hogy "Az apjuk f*szát!". És azóta megtanultak email-ezni meg tabletet használni. -
GreatL
őstag
Nálunk a szüleim intették le a papírképet. Csak UHD TV-n nézik a 20 MP képeinket.
-
atike
nagyúr
Soha nem fog eltűnni a hagyományos papírkép. Szerencsére. Digitális világ ide - digitális világ oda teljesen más az amikor egy album kézben fogva lapozható, mint nézni tévén / tableten / telefonon a képeket.
Annyi változás van, hogy most már nem minden kép papír, "csak" a fontosak, kiemeltek... Azaz legtöbbünknél így van (a környezetemben). Gyűlnek digitálisan, de bármi neves esemény (esküvő, diplomaosztó, gyerekszületés) , igazán jól sikerült kép (gyerek, házi kedvenc, kirándulás), vagy valami egyéb szempontból fontos kép készül az elő is lesz hívva...
-
hypno skate
senior tag
válasz
Geller72 #122 üzenetére
Szerintem azért annyira nem feleslegesek a kérdéseim.
Te levezetted, hogy a saját adataidat hogyan tartod karban és hogyan férsz hozzzájuk, és ez neked miért jó.
De mit csinálsz pl. ha a más által eltárolt információkhoz szeretnél hozzáférni.
Egy könyvnél, filmnél, fótónál ez nem kérdés, hiszen fizikailag létező dolgokról van szó, amiket csak értelmezni kell. Egy digitális adathalmaz esetében már abban sem lehetsz biztos, hogy van-e valami az adathordozón.
A digitális technika valahol azt feltételezi, hogy mindíg mindenhol rendelkezésedre fog állni korlátlan mennyiségben áram, és globálisan hozzáférhető, megfelelően karbantartott adatbázis. -
#19482368
törölt tag
Vannak dolgok amik nem változnak, és ez se fog. A nyomatot képeknek van múltja, és jövője is.
Ha pl egy olyan fotó kiállításra menne el az ember, ahol TV-készülékeken van megjelenítve az adott művész alkotása, az kissé fura lenne, és szerintem pont azt a varázst veszítené el, amiért a fotót még fotónak nevezünk. Továbbá elveszítené azt a hangulatot amiért az ember elmegy a kiállításra.
Természetesen a dinamikusan változó elektronika megváltoztatta a felhasználói szokásokat, de ez csak a lakossági felhasználásra hatott ki. Egy fotó kiállítás, még mindig nyomtatott képekből, bekeretezve, paszpartu használatával történik. Vagy vászon nyomtatás stb... De a lényeg, nyomtatott formában.Hobbi fotósok
Minden önmagára igényes hobbi fotósnak kint lóg egy egy munkája a falon, főleg ha az valamilyen pályázaton helyezést, elismerést nyert. De abban is biztos vagyok hogy barátainak, rokonainak egy egy jól sikerült képét már ajándékozott el. Tehát ismét azt jelenti van múltja, jelene jövője a nyomtatott képeknek.Lakossági felhasználás] Itt már megoszlóak a vélemények. Valaki csak gyűjti gyűjti a sok képet, már 300GB is tele van, melyek között sok esetben már a kép elkészítésekkor azonnal iktatni kellet volna. De érzelmileg kötődünk hozzá. Nem baj ha technikailag hibás a kép. De ez szerintem normális. És van a másik réteg, aki egy egy jól sikerült képet, kitesz a falra, vagy éppen albumba teszi.
Viszont az hogy nincs rá igény, ez nem igaz. Abban van igazság hogy kevesen veszik a fáradságot és egy egy számukra kedves emléket inkább a digitális adatárokólon tárol, és majd meg nézem, ami rendszerint elég ritka, és macera is. Véleményem szerint sokkal kényelmesebb elővenni egy szépen kategorizált albumot, és a család, baráti társaságban az album felett nosztalgiázni. Hiszen sok esetben nem csak az adott képről, annak témájáról beszélnek közben az emberek, tulajdonképpen egy olyan tárgy, ami ismét összekapcsolja az embereket.
Összefoglalva, ha eltűnne a fotó nyomtatás, több értéket is elveszítene vele együtt az emberiség, mint azt gondolnánk. -
janeszgol
félisten
válasz
enginev3.0 #1 üzenetére
Nekem jó az analóg és a digitális is. Vannak okoseszközök, melyeken több képet is meg lehet jeleníteni (nem kell ezer kép a falra, elég egy digitális képkeret, tablet stb), viszont ragaszkodom a normális minőségű papíralapú fényképekhez is, de csak a legfontosabb dolgokról!
A könyvek, újságok világa detto. -
Szerintem a hagyományos papíralapú fényképeknek igenis van létjogosultságuk és lesz is. Amikor fotókiállításra megy az ember, ott sem oled kijelzőkön mutatják a fotókat, ami ugye csak egy bizonyos területet tud megjeleníteni a színháromszögből, ergo eleve veszteséges lenne, hanem kiprintelt vagy kinagyított formában. Szintúgy, milyen szívmelengető egy általunk készített és szerkesztett fotókönyvet ajándékozni másnak vagy hasonlóan, milyen jó dolog ilyesmit kapni. Ott van, kéznél, egy jó tea vagy forró csoki mellett végiglapozni nejeddel-férjeddel a kanapén pl... Ezt egy mobil nem tudja, mert kicsi és nem jönnek ki jól a részletek, belezoomolni meg... messze nem ugyanaz a feeling.
-
*Ropi*
félisten
válasz
Aprósólyom #76 üzenetére
"Érzelmi lények vagyunk" - erről eszembe jutott valami, amit az egyik volt menyasszonyunk mesélt: pár évvel a házasságkötésük után annyira fasírtban voltak a férjével, hogy már a válást fontolgatta. Egyik nap ahogy otthon pakolt, a kezébe akadt a fine art albumuk: megnézve a képeket újra átélte a hozzájuk kötődő érzelmeit és rájött, hogy mégis a férjével szeretné folytatni az életét (ráadásul csak 1 évvel később mondták el, amikor az 5 éves évfordulós sorozatukat fotóztuk).
-
NandorHUN
addikt
Érdekes, hogy legtöbbek szerint örök. Megsemmisűlni nyilván nem fog, de gyakorlatban 20 év és senki nem használja majd. Kényelmetlen, körülményes és drága, minősége se ér fel egy DSLR gép mellé és manipulálni is sokkal nehezebb utólag.
-
Hieronymus
veterán
válasz
Geller72 #118 üzenetére
"Szemben a fotóval, amire ha megfelelően vigyáznak tökéletesen megőrzi és visszaadja a képet mindenféle dekódolás nélkül."
Megfogalmaztad a lényeget. Ha megfelelően vigyáznak.
Családi fotókat mentettünk tavaly az enyészettől. Az analógból digitálisat készítettünk.
A polaroid gyors képek közül véletlenül sem volt színhelyes állapotú.
A papírképek többségéről eltűntek a színek. Leginkább a kék és sárga színeket eliminálta az idő.
Vagy a papír volt rossz minőségű vagy nem tartották meg a technikai előírásokat.
Egyetlen sorozat maradt a hetvenes évekből, ami látszatra nem vesztette el a színegyensúlyát.
Temetőben kerestünk hosszú ideig egy sírt. A képen vörös színű volt a márvány. A valóságban grafit - szürke.
Azt gondolom, nem a márvány színét változtatta az idő.Többen panaszkodtak a nyomtatott képek tartósságára.
Van egy nyomtatott kép, ami a kedvenc kutyánkról készült, tübb mint 10 éve. A DURABrite Ultra Ink jól bírja a gyűrődést, pedig napfény is éri. Sajnos a papír kezdett alatta sárgulni. -
Alchemist
addikt
Majd eltűnik a digitális kép is, ha jön a digitális neuro-engram, mint helyzeti élmény átadás.
-
#96302336
törölt tag
A papír marad. De nem a mostani formában.
Le fog redukálódni a művészetre, és hobbira, mint sok egyéb dolog is. A digitalizáció világában még mindig akad analóg rendszer, pl. LP-k, csöves erősítők, és épp úgy meg fog maradni a papírra kidolgozott fénykép is. Csak a felhasználói réteg fog nagyon visszaszorulni, és egyfajta hobbivá, és a művészetre fog korlátozódni. Akárcsak a festészet. Az is hihetetlen sokat változott, és a digitális világot is meghódította, mégis a mai napig van hagyományos technikával készült festmény.
Nem árt észben tartani, hogy egy analóg rendszer vagy egy kézbe fogható kép még mindig sokkal egyszerűbben értelmezhető, mint egy digitális formátum. A digitális világ oly gyorsan változik, hogy még a mostani ember sem tud teljes mértékig lépést tartani. El sem tudjuk képzelni, hogy a jövő milyen formában változik, és ezzel kell lépést tartani, ha archiválásról van szó. Ami 10 éve bevett szokás volt, az mára értelmét vesztette, gyakorlatilag szinte senki sem használja. Egy dolog maradt viszonylag állandó, az pedig a szilárdtest adathordozó, gondolok itt az SD kártyára, vagy a pendrive-ra. Csak a kapacitás nőtt nagyságrendeket. (illetve a merevlemez, de annak már sokadik csatolófelületű változata van, és csak tíz-egynéhány év telt el.)
A papír mint elektronika mentes fizikai adathordozó pedig több száz éves. Ha csak a fényképezéskori állapotokat nézzük, akkor is elmúlt minimum 150 éves, és ha a tömeges elterjedést nézzük, az is még a XIX-századra tehető, tehát elég tartós.
Az nem indok, hogy megrohad, elég, tönkremegy, sokkal többet kibír, mint akármelyik mostani adathordozó. próbálj egy tablettel vagy egy köteg papírral agyonütni egy legyet, utána nézd meg az eredményt...
A papír, ha megfelelően tárolják sok száz évig papír marad. Ha nem törődnek vele, akkor hamar tönkremegy, de ez ugyanúgy igaz a mostani digitális világra, sőt, ott még inkább vigyázni kell az adatok épségére.
Teszem azt, elszakad a papír, de megvan a két fele, ezen tökéletesen értelmezni tudjuk a rajta lévő képet, szöveget, akármit. De ha megsérül az adathordozó, akkor nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tudjuk kinyerni az adatot, főleg nem otthoni módszerekkel. A mérlegnek mindig két oldala van.
Régen, mikor filmre fotóztak, többször is meggondolták, mit is fognak lefotózni, mivel a film véges kapacitású volt, maximum 35 kocka, plusz újabb kiadás hogy kép legyen belőle, nyersen egyáltalán nem lehetett megnézni. Manapság egy nap több képet készítünk, mint a teljes XX. században összesen. Mert kényelmes, mert nem köt a film, ha rossz, törlöm, és újat csinálok, lefotózik mindent mindenki, és sokszor még a készített képet sem nézi meg egyszer sem.
Ha ma egy képet kinyomtatnak, vagy előhívnak, annak oka van. Mindegy, hogy mi, művészi, érzelmi, de csak úgy senki sem fog egy képet kinyomtatni a sok tízezerből csak úgy. Egy papírképnek van mondanivalója, mert nem véletlenszerűen került rá a választás. Okkal. -
bambano
titán
válasz
hypno skate #121 üzenetére
qrva szarul mutatna mózes kőtáblája qr kódokkal...
-
Geller72
veterán
válasz
hypno skate #121 üzenetére
"Ugyanakkor ha már egyszer így alakult a technikai fejlődés, kinek van még olyan hardvere, amivel meg tudja nyitni az 5,25"-os vagy 3,5"-os floppyra, mentett adatokat?
Hány embernek van olyan alaplapja, ami még kezeli az IDE felülelű merevlemezeket?
Mindenkinek van optikai meghajtója?"-Felesleges dolgokat kérdezel. Az általad említett technológiai fejlődés egymásra épült, egymásból, egymást követően alakult ki. Semmi szükségünk arra, hogy floppykat olvasgassunk be, szerintem mindenki örül, hogy annak a korszaknak vége, amikor egy W95-öt egy kisebb szatyor FDD-re másoltam, hazautaztam x kilométert és a szatyor FDD-ből 5-6 nem volt olvasható. Kérdezz meg egy Sysadmint, hogy szeretne e sima SCSI hdd-ről adatokat olvasgatni, vagy jó e neki a SAS akárhány verziója, esetleg egy RAID ezerbe kötött SSD tömb? Szeretne e 6 méteres SCSI kábeleket horgolhatni egy 4U-s dobozban, vagy elég, ha becsattintja a 2U magas fiókba azt a 10 DB SSD-t, SAS 2.5"-os HDD-t? Optikai meghajtót szerintem saját részre legalább 6-7 éve nem használok, a notiba is inkább raktam egy másik SSD-t raid-be az ODD helyére. Viszont legalább 3-5 helyre készítek backupot rendszeresen, a felhőbe mentett dolgaim backupja automatikus, az adott könyvtár szinkronja a felhővel folyamatos, minden beavatkozást nélkülöző. A hétköznapi dolgaimhoz nincs szükségem egy Nikonra, bőven elég, amit a telefonnal készítek. Amik automatikusan backupolódnak a notimra és kb 3 felhőbe. A DVD-nek annyi, már BD lemezt sem írok, mint régen, még backupra sem. Feltolom a felhőbe, majd szinkronizálom. Bárhol elérhető, akkor is, ah éppen braziliában vagyok, nem kell egy bazi nagy táskát lemezekkel magammal cipelnem, hanem akár előveszem a telefonom és már ott is van a kép, amit meg akarok mutatni valakinek. Dokumentumok, bármi. Én, vén szarként is örülök ennek a világnak minden más nyűgjével együtt, mert egyszerűvé teszi az amúgy bonyolult életünket.
-
hypno skate
senior tag
Arra adjon választ valaki, hogy ha az emberiség hamarabb találja fel a digitálistechnikát mint az analógot, eszébe jutna-e valakinek feltalálni a könyvnyomtatást, vagy a film alapú fényképezést?
Ugyanakkor ha már egyszer így alakult a technikai fejlődés, kinek van még olyan hardvere, amivel meg tudja nyitni az 5,25"-os vagy 3,5"-os floppyra, mentett adatokat?
Hány embernek van olyan alaplapja, ami még kezeli az IDE felülelű merevlemezeket?
Mindenkinek van optikai meghajtója? -
válasz
#54625216 #114 üzenetére
"Eddig a digitális technikának nem volt ideje bizonyítani az időtállóságát, a filmnek igen."
A digitális technikának mit kellene bizonyítania? Milyen bizonytalanságok vannak? Hogy húsz év múlva elromlik a copy parancs?...
A filmről meg tudjuk, hogy a hordozója kényes, gyúlékony, rengeteg helyet foglal és rendkívül költséges a tárolása - mindez oda vezetett, hogy mára rengeteg régi fim elveszett. A legprominensebb példa talán a hiányzó Dr Who részek: az első hat évad 40%-a hiányzik, pedig ikonikus sorozatról van szó, nem volt se háború, se természeti katasztrófa, se gazdasági összeomlás, a világ egyik vezető médiacége őrizte, mégse sikerült a BBC-nek megőriznie őket. Ehhez képest az van, hogy azt az összesen kb. háromszáz részt akár én is tudnám most úgy digitálisan archiválni, redundásan, sok példányban, gyakorlatilag nulla költségvetéssel, hogy az nagyon sok dolgot túléljen."Csak azok a 30-40 éves digitális adatok vannak meg jelenleg, amik folyamatos karbantartására nagyon sok pénzt költöttek"
Ne vicceljünk. Gyakorlatilag az összes 8 bites home computerre kiadott szoftver megvan, rengeteg amatőr munka is, márpedig itt hobbistákról van szó, nem sok pénzzel - ráadásul megint olyan időszakot rángatsz ide, ami a mához képest sötét középkor volt, ahol az online adattárolás (amiről most szó van) még csak kevesek kiváltsága volt.
"Csak egy példa: a múltkor megtaláltam egy 10+ éves telefonomat a szekrény mélyén"
Ez meg a "találtam fotóalbumot a dohos, penészes pincében" digitális megfelelője - ha szerencséd van, meg tudod menteni.
-
dkekesi
tag
válasz
lomposfarkas #60 üzenetére
Erre jó a projektor
Céges környezetben régebben többször rendeztünk fotós délutánokat, ahova hozta mindenki a családot is és egy-egy utazás után élménybeszámolókat lehetett tartani 3+ méter képátlójú képekkel. Tényleg más volt a hatása. De jók is voltak azok az események...
-
Geller72
veterán
válasz
#54625216 #108 üzenetére
"Na látod erről van szó, hogy abból indulsz ki, hogy Neked mi a fontos"
-Ahogy te is. Mégsem vágom a fejedhez. mindenki első körben a saját szemszögéből vizsgál meg egy problémát. Az összes többi kommentem másról szólt, az ellen és dabadab érvei ellen valahogy nem nagyon tudtál hasonlót felhozni. Amint a saját verziómat előveszem, rögtön az lesz az új problémád. Nem értelek."Azaz a digitális adatokkal folyamatosan foglalkozni kell, különben villámgyorsan elévül a hordozó technológia és egy idő után a nem karbantartott adatokat szinte lehetetlen visszanyerni. Szemben a fotóval, amire ha megfelelően vigyáznak tökéletesen megőrzi és visszaadja a képet mindenféle dekódolás nélkül."
-Remélem,érzed, hogy ez nagyon nem igaz, mint állítás. Ugyanis nem hinném, hogy én többször archiváltam az elmúlt 10 év alatt, mint ahányszor megnéztem, hogy a fényképeink mennyire sárgultak meg. Megszellőztettem, végiglapoztam, amit kellett gombaölős, erre kitalált kendővel áttörölgettem. de már soha nem lesz olyan mint amikor elkészült, szemben a digitális változattal. Igaz én nem is várom el. Vannak régi könyveim, mert gyűjtöm őket. Sehol nem mondtam, hogy nem szeretem a régi fotókat. Most sem állítom. Csak azt állítom, hogy nem a papíralapú fényképeké a jövő. És te elfelejted, hogy erről vitatkozunk, erről szól a cikk, a felmérés, a "beszélgetés"
"hozzászólás írása - Téma: [Re:] Mit gondoltok, lehet jövője a hagyományos fotóknak?"
A régi könyveimmel folyamatosan, szinte havi rendszerességgel foglalkozni kell. És ennek ellenére is folyamatosan romlik a minőségük és ez teljesen természetes, nem visszafordítható folyamat. Az e-könyveimmel ilyen gond nincs, igaz, nem is azért "tartom" őket, mint a "valódi" könyveimet. Azokat szeretem, érzelmi szál fűz hozzájuk, fizikailag tapinthatóak. Mégis azt mondom, hogy nincs jövője sem ennek, sem a fotóknak, filmeknek, akárminek.
-
dkekesi
tag
válasz
nullpoint #59 üzenetére
Nagyságrendekkel jobban bírják a mai minőségi nyomatok, mint az 50-100 évvel ezelőttiek. Pl. a Canon és Epson high-end pigmentjeire 100+ év fakulásmentességet írnak, melyet gyorsított öregedéses tesztekkel alá is támasztottak. És ez csak a fakulás, azaz ettől még bőven látható marad a kép. Akit jobban érdekel a téma az a luminous-landscape.com oldalon lévő oldalon és annak nyomtatásos fórumában találhat írásokat a világ legelismertebb digitális nyomtatási mesterei közül néhánytól, akik szintén ezt írják. Természetesen ehhez az is szükséges, hogy a tárolás megfelelő körülmények között történjen (figyelni a páratartalomra és UV védelemmel ellátott üveg mögött, vagy sötétben kell tárolni a képet).
-
SchumiBácsi
őstag
válasz
#54625216 #114 üzenetére
Nem értem ezt digitális időtállóságot.
Nem neked szól, de akinek 10-20év múlva jut eszébe archiválni digitális adatot az meg is érdemli hogy szívjon. Nekem is vannak 10-15éves adatok telefonon is, ha arról volna szó le tudnám újra venni. Egyébként érdekes mert most már 8éves a telefonom, és mégis zökkenőmentesen forog zene téren. Sztem az eggyel régebbit is be tudnám fogni, ha nem zúztam volna be a kijelzőjét annak idején
Amennyiben jönne egy formátumváltás és a JPG végül kihalna, sztem lesz idő átállni. A régi JPG átkonvertálódik egy köztes programban, a későbbiekben megjelenő például már csak UJPG-t támogató programok előtt.
Aki meg nagyban utazik az sztem RAW-ban is tárol, ami sztem egy stabil formátum lesz még jó darabig. Abból meg bármire lehet konvertálni, bármikor. A PC, telefon, stb. átka az hogy ha nincs mentve róla és tönkre megy. Egyszer már leírtam, USB racken megvan minden "kint" is, és mivel szünetmentesen lógok így elhanyagolható az esély hogy valami is elvesszen. Persze nem arhiválok mindennap hanem elég ritkán, de ehhez oda van téve egy normális gép, stabil táppal és nem kispórolt HDD-vel.
-
-
#54625216
törölt tag
Eddig a digitális technikának nem volt ideje bizonyítani az időtállóságát, a filmnek igen.
Csak azok a 30-40 éves digitális adatok vannak meg jelenleg, amik folyamatos karbantartására nagyon sok pénzt költöttek, a többi visszanyerése a korai adathordozóktól szinte lehetetlen.
Amiről egyébként szó van, az a hagyományos film, mint technológia jövője, tehát nem az, hogy Gipsz Jakab hogyan őrzi meg a családi fotóit a következő 15-20 évben.Csak egy példa: a múltkor megtaláltam egy 10+ éves telefonomat a szekrény mélyén és beugrott, hogy vannak még rajta régi fotók és le kellene szedni róla. Nem volt még benne sd kártya, hanem belső memóriára mentett.
A telefon csatlakozója nem szabványos, kb. fél nap keresgélés után találtam hozzá usb kábelt az aliexpressen. Kiderült, hogy nem működik ezért levadásztam hozzá egy leírást és át kellett forrasztani a lábakat.
Usb drivere persze nem volt meg, nagy szerencsémre dvd-re egyszer lementettem az összes driveremet és sikerült megtalálnom a lemezt a pincében. Dvd lejátszó nincs a gépben, de kaptam kölcsön egy usb-set, ezzel sikerült megtalálni az eredeti telefon drivert, de csak windows xp-hez, ezért virtuális gépbe telepítettem az xp-t, felraktam a drivert, és csodák csodája meglettek a kb. 640x480-as felbontású fotók.
Na ugyanezt képzeld el mondjuk 50 éves távlatban... -
Érdekes ez az elmélkedés a "mikor döglik meg a papíros ipar?" - miközben pont idén a Film Ferrania olasz filmgyártó cég is újra elkezdett filmet gyártani.
Tehát mégis van rá kereslet. Talán, ha Fellininek megfelel, másnak is jó lehet. -
Degeczi
nagyúr
Ami pláne azért vicces, mert a Google fiókjukhoz gyakorlatilag korlátlan mennyiségben tölthetnek föl képeket telefonról - akár teljesen automatikusan is, mobilnetet sem fogyasztva, csak wifi-közben...
(de persze általában a kontaktokhoz sem használják a Google fiókot, így azok elvesztéséről is megy a sírás ha elromlik a telefon) -
válasz
#54625216 #108 üzenetére
"egyedül a hagyományos celluloid az, ami megfelelő körülmények között bizonyítottan képes 100 éves távlatban is megőrizni az eredeti kép minőségét."
Itt valami félreértés lesz. Az egyetlen, ami tényleg képes erre, az a digitális technika. Analóg technikánál a minőségromlás garantált, csak a mértéke kétséges.
"Azaz a digitális adatokkal folyamatosan foglalkozni kell, különben villámgyorsan elévül a hordozó technológia"
Tekintve, hogy mindenkinek van egy rakat digitális cucca, amit egyébként is el kell menteni, illetve a "folyamatos foglalkozás" nagyjából abból merül ki, hogy amikor vesz egy új gépet, akkor arra átmásolja az adatokat (amit egyébként is megtenne), itt erősen nullához tendáló plusz erőfeszítést igényel a képek megőrzése. Ehhez képest az, hogy az ember a képeiből az egyetlen példányt légkondícionált helyen, fénytől, portól, kártevőktől védve tárolja (és fel sem merül, hogy azt bárki megnézze, vagy pláne, hogy megkapja), az egészen más ligába tartozik.
-
Szerintem marad, van, ahova jó, ha papíron van a kép. Kiállítás, stb.
Az viszont, hogy nézegeted-e a digitális képeidet, felhasználófüggő.
A CD-k haláláról nem tudtál? Nekem is sok megdöglött, de már régen DVD-n volt addigra a rajtuk levő cucc, azóta meg egy NAS-on. Backup, backup.
A papírkép is meg tud semmisülni, akár elporladni, kifakulni (főleg a rossz nyomatok).Nemrég volt egy hír, hogy anyuka fizetne a pénztárcájáért, amit elloptak és a családi képei voltak benne. Amiből nincs tö
Még érdekesebbek azok az arcok, akik telefonnal fényképezgetik a gyereket, aztán amikor ellopják a telefont/megdöglik, sírnak, hogy a papírkép jobb. Hogy lementsék néha, az eszükbe sem jut. -
#54625216
törölt tag
válasz
Geller72 #101 üzenetére
Na látod erről van szó, hogy abból indulsz ki, hogy Neked mi a fontos. A hosszabb távú archiválás viszont nem arról szól, hogy x usernek mi a fontos.
A kérdés pedig nem az volt, hogy Te személy szerint akarsz-e valaha hagyományos fényképet készíteni, hanem hogy van-e a technológiának jövője.
Márpedig jelenleg egyedül a hagyományos celluloid az, ami megfelelő körülmények között bizonyítottan képes 100 éves távlatban is megőrizni az eredeti kép minőségét.
A digitális technológia elméletileg minőségromlás nélkül sokszorosítható, ezért az adatok elméletileg korlátlan ideig tárolhatók, de ez kb. annyira igaz a gyakorlatban, mint hogy felesleges a verseket kinyomtatni, elég ha sokan megtanulják és tovább tanítják másoknak. Azaz a digitális adatokkal folyamatosan foglalkozni kell, különben villámgyorsan elévül a hordozó technológia és egy idő után a nem karbantartott adatokat szinte lehetetlen visszanyerni. Szemben a fotóval, amire ha megfelelően vigyáznak tökéletesen megőrzi és visszaadja a képet mindenféle dekódolás nélkül. -
sgery
őstag
Nagyon remélem, hogy nem jutunk odáig, hogy elfelejtik a nyomtatott képeket.
Van nekem digitális képkeretem itthon, mivel a riasztó lcd kijelzős és képernyő-kímélőnek fotók mennek rajta. Nagyon lehangoló látvány.
Egy nyomtatott képet megtapinthatok, mélysége van, nem vakítja ki a szememet és egyszerűen nem ízléstelen - míg egy fénylő keret nagyon is az..
De amiben legjobban biztos vagyok: egy fotóalbumot nem tud egy hacker lezárni kóddal, hogy pénzért - vagy olykor még azért se kaphassam vissza.
Vagy mi lesz ha Kim barátunk EMP-t dob mindenfele és akkor bizony minden digitális adatunknak lőttek...Szerintem inkább a fotózás fog átalakulni. 10-20 év, olyan felbontású VR termékek lesznek amik már szinte valóságközeli élményt adnak. Ott pedig nem fotót akarunk látni hanem mozgó tereket.. Lesz a fejünkön egy sapi, rajta egy 360-as kamera és ennyi. Mindenki ezzel közlekedik és nem kell mással foglalkozni. Vagy pedig a szuperdrónok fognak minket követni és folyamatosan kamerázni. Ezzel pedig nem versenyezhet egy fotó sem.
Látom is már ahogy a popparazzi drónok repdesnek mindenfele sztárokat kutatvaA jövőben a fotó a Natego újsághoz kell - ami digitális lesz ugye... De legalább 2D-s, retro kép lesz benne
-
bambano
titán
szerintem ahogy haladunk előre az időben, úgy fog eltűnni.
a papírképen felnőttek kihalnak, a gyerekek már nem szoknak bele, sok minden el fog tűnni.
a magam részéről nem használok már semmit, ami helypazarló. egy gép, megrakva diszkkel, ami számít, megy fel rá. -
Geller72
veterán
válasz
#54625216 #97 üzenetére
Neked is és "csabinak" is írnám, aki az utánad írt kommentet jegyezte. A jelen pillanatban számomra fontos fotók, filmek a jövőben is csak nekem/nekünk számít. Ha én már nem leszek, nem érdekel és nem is fontos, hogy megmaradjon. Nem másnak akarok, akartam ezzel emléket állítani, hanem magunknak, akik ott voltunk, vagy fontosak számunkra. Nem tartom fontosnak, hogy olyan valaki nézegesse, tartsa karban azokat a képeket, amihez semmi köze. Adott esetben nekem emlék, vagy lesz emlék pár évtized múlva. Én nem gondolkodom évszázadokban, semmi jelentősége számomra. Akinek meg van, annak bőven megvan a technológiája arra nézve, hogy megőrizze az utókornak. Lsd: Az 1979-es filmet nézheted lassan 4K-ban is, pedig 1979-ben még 640x480 sem volt, nem hogy 4K. Már mos olyan szoftverek vannak, hogy filmekben olyan személyeket jelenítenek meg mozgóképen, akik mér rég nincsenek köztünk. Ez a technológia csak fejlettebb lesz, miközben maga az anyag egyre jelentéktelenebb. Most már nem nagyon számít az, hogy melyik az eredeti kép, míg régebben sokat számított. Most már híreket gyártanak és ahhoz képeket, vagy manipulálják úgy hogy a számukra megfelelő legyen olyanok, akik magukat újságírónak hívják, miközben egymás után két szót nem tudnak helyesen leírni. És akkor te leszel a "nyelvtannáci", ha szólsz. Egyre inkább nem akarok ilyen világban élni, ahol digitálisan "életben tartanak", olyanná akarnak formálni, amilyen soha nem voltam és soha nem is akartam lenni.. Mindezt olyanok, akik nem is ismertek.
Új hozzászólás Aktív témák
- Nyaralás topik
- Kínai és egyéb olcsó órák topikja
- Google Pixel topik
- PlayStation 5
- Elektromos autók - motorok
- Telekom T Phone 3 5G – modern tudakozó
- Nem okoz az adattárolón hibát a Windows 11 augusztusi frissítése
- Háztartási gépek
- CADA, Polymobil, és más építőkockák
- Xbox Series X|S
- További aktív témák...
- iKing.Hu Samsung Galaxy S25 Plus Navy 12/256 GB Használt, karcmentes állapotban 3 hónap garanciával!
- GYÖNYÖRŰ iPhone 11 Pro Max 64GB Midnight Green -1 ÉV GARANCIA -Kártyafüggetlen, MS3253,100% Akkumulá
- Tablet felvásárlás!! Apple iPad, iPad Mini, iPad Air, iPad Pro
- GYÖNYÖRŰ iPhone 11 Pro Max 256GB Gold -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3268, 100% Akkumulátor
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i7 14700KF 32/64GB RAM RTX 5070 Ti 16GB GAMER PC termékbeszámítással
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest