Új hozzászólás Aktív témák
-
#281
hugo chávez
aktív tag
dezz
#280
hugo chávez
aktív tag
"Magunktól is rájöttünk.
"Jóvanna
"Úgy tudom, 64 bites módban már nem támogatott a 16-bites környezet (16-bites operandusokat talán lehet még használni) -- és pár más, korai x86-os hülyeség."
A Long Mode/64 bit Mode csak a 32 bites operandusokat támogatja, viszont a Long Mode/Compatibility Mode-ban teljes 16 bites alkalmazástámogatás van, a Legacy Mode/Real Mode pedig a 16 bites oprendszereket is támogatja, mint az a #279-ben linkelt AMD dokumentumban olvasható.
"Miért gondolod, hogy egy open-source cuccnak nem lesz AVX-es portja, hamarosan?"
Nem gondolom, hogy nem lesz, inkább csak remélni merem, hogy lesz.
"Nem hinném, hogy így lenne, szerintem ez a PhysX-féle implementáció hibája. De majd kiderül..
Remélem, a saját érdekemben
, hogy minél hamarabb kiderül!"Hmm, miért van az, hogy mindig azok jönnek először a fansággal, akik ha kifogytak az érvekből az egyik irányban, gyorsan más irányba próbálják terelni a szót, hogy az általuk preferált Inteles megoldásokat hozhassák ki jobbnak?"
Félig viccből írtam, de azt azért ugye te is elismered, hogy a "csodás" jelzőből kiérződik némi antipátia az Intel iránt?
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
"Főleg, ha nem is az eredeti témáról beszélünk..."
"Hol írtam olyat, hogy desktopon is megállta volna a helyét? Én ilyen tekintetben a Power ISA-ról beszéltem."
"Észrevettem, hogy nagyon efelé mentél el, de talán gyúrj egy kicsit hosszútávú memóriára, mert a kiindulási alap egy, az x86/64 ISA-val szemben jobb alternatívát jelentő ISA keresése volt"Hát, szerintem olvass vissza nyugodtan, de segítek is, innen indult:
(#262) dezz: "Az IBM-nek nem akaródzott a későbbi POWER-ekből PowerPC változatot csinálni és sokkal olcsóbban adni, de ha akarta volna, megtehette volna."
(#264) Én: "Meg, szerintem például a POWER 6-ból elég nehéz lehetett volna hatékony asztali procit faragni, lévén csak in-order felépítésű, de, mondjuk egy POWER 7 alapúra, ha létezne, azért kíváncsi lennék, az már lehet, hogy ütős lenne."
(#267) dezz: "Egyrészt nem full in-order, másrészt ezt ellensúlyozta a magas órajel."
(#270) Én: "Az lehet, de én nem látom, hogy elhúzna az x86-tól, sőt: POWER 6, Xeon"Na, így már rémlik valami?
A kiindulási alapban igazad van, de én nem is vitattam azt, hogy a Power ISA lehet(ett volna) alternatíva az x86-tal szemben, viszont, szerintem nem lett volna jó lépés az átállás, mert ha jobb is a Power ISA, azért szerintem annyival nem, hogy a P.H. által a #269-ben felsorolt x86 előnyök ellenében megérte volna a váltás.
"Ha még ezt tetted volna... De még csak véletlenül sem a 2007-2008-as Xeonokkal hasonlítottad a POWER6-ot, hogy a nm is stimmeljen (mert akkor ugye nem jött volna ki jobbra az előbbi), hanem a 2 évvel későbbi, immár 32nm-esekkel, azon szöveggel, hogy de hát azokkal is volt átfedés az életciklusban."
Jó, a Telefunen által linkelt bench-ben lévő Xeon X5365 egy időben jött ki a POWER 6-tal és 65nm-es is volt, de valahogy ott sem látok jelentős előnyt a POWER javára.
"Tudnál írni ennek megfelelő adatokat a Becktonra vonatkozólag?"
Persze:
- 45nm
- 8 core
- 2.3 milliárd tranzisztor
- 684mm2
- 2-way SMT
- 256KB L2/core
- 24MB L3
- 72.48 DP GFlop/s@2.26 GHz
- $3838.00 Tray 1ku Budgetary PriceDe mire kell ez neked? Én nem tagadtam, hogy a POWER 7 jobb, mint a jelenlegi Xeon-ok, sőt, szerintem jelenleg a létező legjobb cpu.
-
#280
dezz
nagyúr
hugo chávez
#279
dezz
nagyúr
válasz
hugo chávez
#279
üzenetére
"Na, valahogy csak sikerült kihagynom egy "l" betűt a link címéből"
Magunktól is rájöttünk.
"az egyik a hardveres mód, ahol belepakoltak egy komplett hardveres támogatást az x86 (IA-32)-hoz, aminek viszont, tudomásom szerint semmi köze sem volt az IA-64-hez, de ezt már megszüntették, az újabb Itanium-okba már nem rakják bele."
Azért vették ki, mert nem "egy komplett" támogatás volt, csak részleges, amivel lassabb volt, mint az emuláció.
"De miért nem?"
Úgy tudom, 64 bites módban már nem támogatott a 16-bites környezet (16-bites operandusokat talán lehet még használni) -- és pár más, korai x86-os hülyeség.
"Hát, mert a Bullet-nek nincs avx támogatása"
Miért gondolod, hogy egy open-source cuccnak nem lesz AVX-es portja, hamarosan?
"Hát, lehet, hogy mégsem párhuzamosítható jól a fizikai szimulációk valamelyik része, vagy részei."
Nem hinném, hogy így lenne, szerintem ez a PhysX-féle implementáció hibája. De majd kiderül...
"Ez is lehetséges, de ha így lenne, az elég nagy égés az NV-nek."
Hát, az...
"Jó, ez így talán tényleg túlzás, akkor legyen "desktopra is"."
Mondjuk inkább úgy, hogy a Nehalem (és a többiek) többféle piacra készültek, de a Xeon változat kimondottan szerveres implementáció.
"Jááj, nem vagy egy kicsit (nagyon) Intel antifan?"
Hmm, miért van az, hogy mindig azok jönnek először a fansággal, akik ha kifogytak az érvekből az egyik irányban, gyorsan más irányba próbálják terelni a szót, hogy az általuk preferált Inteles megoldásokat hozhassák ki jobbnak? (Lásd pl. alább.)
"Na, de komolyra fordítva a szót, úgy látom, nem fogjuk tudni meggyőzni egymást ebben a témában."
Főleg, ha nem is az eredeti témáról beszélünk...
"Szerinted jó volt a POWER 6 a konkurensekhez viszonyítva szerver/HPC területen és desktopon is jól megállta volna a helyét, szerintem pedig nem volt nagy durranás szerver/HPC területen és óriási bukás lett volna desktopon."
1. Az életciklusa első felében piacon lévő Xeonoknál jobb volt.
2. Hol írtam olyat, hogy desktopon is megállta volna a helyét? Én ilyen tekintetben a Power ISA-ról beszéltem."Véleményem szerint a POWER 6-tal az IBM egy olyan útra lépett, ami sehová sem vezetett volna, de szerencsére még időben felismerték a tévedésüket, számomra erre bizonyíték a POWER 7 is."
Lehetséges, de ettől még a Power ISA nem lesz rossz -- amint ezt a POWER7 újfent bizonyítja is.
"Nem az ISA-kat hasonlítgattam"
Észrevettem, hogy nagyon efelé mentél el, de talán gyúrj egy kicsit hosszútávú memóriára, mert a kiindulási alap egy, az x86/64 ISA-val szemben jobb alternatívát jelentő ISA keresése volt -- már ami a szerver/HPC és desktop vonalat illeti, mert pl. ultramobil vonalra meg leginkább talán ARM...
"hanem egy konkrét processzorgenerációt"
Ha még ezt tetted volna... De még csak véletlenül sem a 2007-2008-as Xeonokkal hasonlítottad a POWER6-ot, hogy a nm is stimmeljen (mert akkor ugye nem jött volna ki jobbra az előbbi), hanem a 2 évvel későbbi, immár 32nm-esekkel, azon szöveggel, hogy de hát azokkal is volt átfedés az életciklusban.
Pl. a 45nm-es POWER7-et az ugyancsak 45nm-es Nehalem alapú Xeonokkal ésszerű összehasonlítani. Nos:
POWER7:
(- 45nm)
(- 8 core)
- 1,2 milliárd tranzisztor
- 567 mm2
- 4-way SMT
- 12 execution units per core
(- 256KB L2/core)
(- 32MB L3)
- 264.96 GFLOPS@4GHzTudnál írni ennek megfelelő adatokat a Becktonra vonatkozólag?
"és ezen generáció feltételezett desktop variánsát."
"A Power ISA-val semmi bajom, csak annyit mondtam, mondok, hogy nem hinném, hogy annyival az x86(-64) előtt járna, hogy indokolt lenne POWER alapú procikra átváltani (legalábbis az Intel Core 2 procijai óta) desktop vonalon."
Nem az ISA bűne, hogy pl. az IBM le van maradva gyártástechnológiában az Inteltől...
"Akkor szerinted az Itanium-ot sem lehet összehasonlítani a 32 nm-es Xeonokkal, mert az Itanium még 65 nm-en tart? Na neeee..."
Attól függ, mit hasonlítunk... Nem gondolod?
-
#279
hugo chávez
aktív tag
hugo chávez
#274
hugo chávez
aktív tag
válasz
hugo chávez
#274
üzenetére
"Az a baj, hogy ez egyáltalán nem biztos:"
Na, valahogy csak sikerült kihagynom egy "l" betűt a link címéből, szóval, helyesen: Az a baj, hogy ez egyáltalán nem biztos: Hasznosítható a PhysX többprocesszoros támogatása
(#275) P.H.:
"Az pedig érdekes helyzet lesz, amikor ugyanazon cég lassabb megoldása lesz megbízhatóbb."
Ha már minden másban jobbak lesznek a Xeon-ok, legalább ez még az Itanium mellett fog szólni és így valamennyire eladhatóak lesznek, persze, szerintem, ha abbahagyják az Itanium vonalat, akkor nyilván jobban rá fognak gyúrni a "megbízhatóságra" a Xeon-oknál.
"Azt sokan tudják, hogy arra "ugrok", hogy az x64 csak kiterjesztés.
"Bocsi, nem tudtam, hogy ez a téma vörös posztó a szemedben
"Miben is különbözik az Itanium x86-támogatásának (ami a mai napig megvan) elve az x64-x86 viszonytól?
"Hát, nyugodtan javíts ki, ha tévedek, de szerintem eléggé. Az Itanium kétféleképpen támogatja az X86-ot (illetve már csak egyféleképpen): az egyik a hardveres mód, ahol belepakoltak egy komplett hardveres támogatást az x86 (IA-32)-hoz, aminek viszont, tudomásom szerint semmi köze sem volt az IA-64-hez, de ezt már megszüntették, az újabb Itanium-okba már nem rakják bele. A másik mód az úgynevezett "IA-32 Execution Layer" ami tulajdonképpen egy szoftveres emulátor, amint ezt az általad itt linkelt Intel doksiban is írják: "IA-32 application execution on Itanium-based systems may be supported with IA-32 Execution Layer, an OS-based optimizing binary translator, or processor hardware-based execution." Tehát, az IA-64 nem támogatja natívan az x86-ot.
Az itteni hozzászólásodban sem minden világos nekem:
"Az igaz, hogy a 32 bites utasítások gépi kódolása azonos x86 és x64 alatt, de pl. az x64-es rendszerek nem futtatják a 16 bites kódokat."
De miért nem? Ebben az AMD doksiban, az "Overview of the AMD64 Architecture" részben írják, hogy: "It adds 64-bit addressing, and expands register resources to support higher performance for recompiled 64-bit programs, while supporting legacy 16-bit and 32-bit applications, and operating systems without modification or recompilation."
(#276) dezz:
"Miért csak hasonló és nem konkrétan ez?"
Hát, mert a Bullet-nek nincs avx támogatása
"Majd biztos gyorsabb lesz egy 60-80 GFLOPS-os CPU egy 1000 GFLOPS-s GPU-nál jól párhuzamosítható számításokban... "
Hát, lehet, hogy mégsem párhuzamosítható jól a fizikai szimulációk valamelyik része, vagy részei. (Arra is gondoltam, hogy a 64 bites teljesítmény miatt lehet, de a GTX 275 dupla pontosságú teljesítménye ~100 GFlop/s, tehát biztosan nem ez az oka.)
"(Ha itt tényleg ez történt, akkor iszonyú szar a PhysX GPU-s implementációja.)"
Ez is lehetséges, de ha így lenne, az elég nagy égés az NV-nek.
"Most eltörpül a CPU teljesítménye a másik mellett és az AVX sem tesz csodát."
OK, de engem csak a fizikai motoroknál érint/érdekel és ott is csak az igp vs. cpu. Azt, hogy ezenkívül rengeteg területen lenyomja a cpu-t az igp/gpu, nem vitatom.
"Mióta desktopra fejlesztett proci a Xeon?"
Jó, ez így talán tényleg túlzás, akkor legyen "desktopra is".
"csodás Xeon"
Jááj, nem vagy egy kicsit (nagyon) Intel antifan?
"Tényleg vicces kedvedben vagy..."
Ja, simán
Na, de komolyra fordítva a szót, úgy látom, nem fogjuk tudni meggyőzni egymást ebben a témában. Szerinted jó volt a POWER 6 a konkurensekhez viszonyítva szerver/HPC területen és desktopon is jól megállta volna a helyét, szerintem pedig nem volt nagy durranás szerver/HPC területen és óriási bukás lett volna desktopon. Véleményem szerint a POWER 6-tal az IBM egy olyan útra lépett, ami sehová sem vezetett volna, de szerencsére még időben felismerték a tévedésüket, számomra erre bizonyíték a POWER 7 is."2. Ha arra vagy kíváncsi, mit lehet kihozni 1-1 ISA-ból, ne úgy hasonlítgass már, hogy x vs. y @2009, hanem pl. x@32nm vs. y@32nm..."
Nem az ISA-kat hasonlítgattam, hanem egy konkrét processzorgenerációt és ezen generáció feltételezett desktop variánsát.
A Power ISA-val semmi bajom, csak annyit mondtam, mondok, hogy nem hinném, hogy annyival az x86(-64) előtt járna, hogy indokolt lenne POWER alapú procikra átváltani (legalábbis az Intel Core 2 procijai óta) desktop vonalon. Akkor szerinted az Itanium-ot sem lehet összehasonlítani a 32 nm-es Xeonokkal, mert az Itanium még 65 nm-en tart? Na neeee...
-
dezz
nagyúr
"Az x86-64 a leánykori név volt, a Microsoft már a XP-változatot is x64 Edition-nak nevezte és azóta is a Windows-ok megfelelő változatait. Az Intel persze Intel 64-nek hívja az architektúrát, amúgy az AMD is és más OS-ek is (Linux, Solaris) AMD64 néven hivatkoznak rá."
Na-na-na-na-na. Ezt azért pontosítsuk! A leánykori név az AMD64 volt, ti. ők fejlesztették ki. Aztán az Intel átvette, először EM64T (Extended Memory 64 Technology) -- azt sugallva, mintha csak a tárterület bővült volna --, majd Intel 64 néven. Az x86-64 és x64 későbbi, közösítő elnevezések.
RISC vs. CISC: az x86-tal (és x64-gyel) végülis nem az a baj, hogy sokféle utasítás van, hanem hogy azok hossza eltérő, ami megbonyolítja a dekódolást + mindenképp kódfordításra van szükség a hatékony végrehajtáshoz, ami magonként jelentős tranyótöbbletet jelent ahhoz képest, mint ha pl. a POWER ISA-t alkalmaznák.
(#274) hugo chávez: "a Bullet-hez hasonló hipotetikus fizikai motorra gondoltam."
Miért csak hasonló és nem konkrétan ez? Hiszen éppen ennek OpenCL implementációjára szállt rá pl. az AMD.
"Látod, én pont ezt gondolom a POWER 6-ról. Persze, nem a POWER architektúráról, hanem csak erről az egy generációról."
Na ja, az egész beszélgetés nem konkrét implementációkról szól, hanem az egyes ISA-k optimálisságáról. A POWER ISA már számos fronton, többek között desktopon is bizonyította alkalmasságát, a többi mellett számtalan desktop alkalmazás is használja (még ha nem is Windowson). Ez az IA64-ről nem mondható el.
"Miért, szerinted ez nem lenne jellemző hozzáállás az Intel részéről?"
De, épp azért írtam.
"Az a baj, hogy ez egyáltalán nem biztos: [link] (és, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a Core 2 Quad Q9400 még hírből sem ismeri az avx-et, akkor még elgondolkodtatóbb az eredmény, ráadásul az NV nem hinném, hogy különösebb figyelmet fordított volna a PhysX cpu-kra történő optimalizálására)"
Jaj, ne viccelj már... Ez egy máig megalapozatlan és ellenőrízhetetlen, ráadásul logikátlan (miért 4x-8x gyorsabb a GPU-s fizika multicore ON-nal?) grafikon. Majd biztos gyorsabb lesz egy 60-80 GFLOPS-os CPU egy 1000 GFLOPS-s GPU-nál jól párhuzamosítható számításokban... (Ha itt tényleg ez történt, akkor iszonyú szar a PhysX GPU-s implementációja.)
"Vagyis, erős, "OpenCL-es" igp, vagy avx, mert ugye sajnos jelenleg vagy ez, vagy az, a kettő együtt nem megy és nem szeretnék addig várni, amíg a Trinity-t hajlandó kihozni az AMD, az Ivy Bridge igp-jétől pedig nem várok túl sokat."
Van pár olyan OpenCL-es demó a neten, ami egyszerre használhatja a CPU-t és a GPU-t, kijelezve a kettő közötti arányokat... Most eltörpül a CPU teljesítménye a másik mellett és az AVX sem tesz csodát.
"OK, itt már 99% a "CPU utilization of central server", így már megfelel?"
Igen, ebből már látható, hogy a csodás Xeon magonként csak ~25%-kal gyorsabb egy évekkel korábbi POWER-nél.
"Ja, amúgy tényleg, így még gázabb az IBM-nek, hogy egy alapvetően desktopra fejlesztett x86-os proci lenyomja a kifejezetten erre a területre fejlesztett POWER 6 procit."
Mióta desktopra fejlesztett proci a Xeon? (A többit alább.)
"És de, mindegy a mag/szál, ugyanis az IBM a magas órajelre, a mikropartícionálásra; stb. ment rá, míg az Intel a magszám növelésére, de attól még az egyik is 1 db. proci (illetve a bench-ben 2db.-2db.), meg a másik is, arról nem is beszélve, hogy, ha jól tudom, a POWER 6 jóval drágább volt."
Szóval, nem számít, hány mag, hogy az egyik 45nm a másik pedig egy 2 évvel későbbi 32nm-es fejlesztés, csak az, hogy mi van egy tokban... Tényleg vicces kedvedben vagy...
"Igen a POWER 6 2007-es, a Xeon 5570 pedig 2009Q1-es, és?"
...és az egyik 45nm-es, a másik pedig 32.
"szerintem egy múltbéli procigenerációt az élettartamának azon része alatt megjelent konkurensekkel kell és lehet összehasonlítani"
1. Akkor ne csak a 2 évvel később megjelent Xeonokkal hasonlítgasd, hanem a korabeliekkel is.
2. Ha arra vagy kíváncsi, mit lehet kihozni 1-1 ISA-ból, ne úgy hasonlítgass már, hogy x vs. y @2009, hanem pl. x@32nm vs. y@32nm..."úgyhogy nem a 2010Q1-ben megjelent POWER 7-tel kell, azzal versenyezzenek csak a Nehalem EX-ek és a Westmere EP-k."
Na, ennek (pontosabban az utóbbinak) már több értelme lenne.
-
#275
P.H.
senior tag
hugo chávez
#274
P.H.
senior tag
válasz
hugo chávez
#274
üzenetére
Az Itanium vonalat "hobbiból" követem, mert igen jól programozható architektúra; ismerem a Poulson felvázolt képét is. A rendszeralapok megegyeznek a Xeon-éval (chipset, QPI, mostmár a HT is a Xeon-ok képére formálódni látszik), még foglalatkompatibilis marad a Tukwilával. Szerintem nem sokáig marad az.
Viszont az látszik, hogy a Xeon-ok hozzák a nagy és egyre több pénzt, az Itanium-project meg viszi. Ilyen (kb. mint az asztali tick-tock) fejlődési ütem mellett az Itanium-csúszásokat figyelembe véve hamarosan a Xeon-vonal utolér(het)i teljesítményben, már csak az a kérdés, mikor lesz alkalmas igazi mission critical helyekre, egyelőre RAS terén sokkal fejlettebb az Itanium-vonal. Az pedig érdekes helyzet lesz, amikor ugyanazon cég lassabb megoldása lesz megbízhatóbb.Az x86-64 a leánykori név volt, a Microsoft már a XP-változatot is x64 Edition-nak nevezte és azóta is a Windows-ok megfelelő változatait. Az Intel persze Intel 64-nek hívja az architektúrát, amúgy az AMD is és más OS-ek is (Linux, Solaris) AMD64 néven hivatkoznak rá.
Azt sokan tudják, hogy arra "ugrok", hogy az x64 csak kiterjesztés.
Nem ismétlem magam, [link] és [link]. Miben is különbözik az Itanium x86-támogatásának (ami a mai napig megvan) elve az x64-x86 viszonytól?Valóban, a megfelelő kifejezés az, hogy némelyekben "egyre inkább keveredik". Bizonyos x86-kiterjesztések, mint pl. az AES egyértelműen CISC, mások (pl. SSE-k) inkább RISC-jellegűek.
A CISC-megközelítésnek is megvannak a maga jövőbeli előnyei: [link] -
#274
hugo chávez
aktív tag
P.H.
#271
hugo chávez
aktív tag
"Az Itaniumba rengeteg pénzt öl az Intel; lassan - ha nem jön be az ígért Xeon-kompatibilitás sem - végleg vége lehet a vonalnak."
Én pusztán jóindulatból még egy (nagyon) kicsi bizalmat megelőlegeznék a Poulson-nak [link], [link], de, ha ez sem jön be, akkor szerintem ideje lenne belátnia az Intelnek, hogy ami nem megy, azt nem kéne erőltetniük és tényleg abba kéne hagyniuk ezt a vonalat. Azért azt remélem, hogy a Knights Corner többre lesz képes (persze, nem az Intel nyomásgyakorlása és tisztességtelen hozzáállása, hanem a teljesítménye miatt).
"Az x64 az x86-64 általánosan elfogadott neve."
Jó, ha az, hát akkor az. Én csak arra szerettem volna utalni, hogy nem egy teljesen különböző dologról van szó, hanem csak az x86 kibővítése, továbbfejlesztése az x86-64.
"A RISC-re törekvés manapság sem egyértelműen kimondható"
Én sem azt mondom, hogy feltétlenül RISC-re törekedik mindenki, hanem, hogy a modern, általános célú processzorokban egyre inkább keveredik a CISC és a RISC, mint ahogy az általad linkelt cikkben is írják: "The chip can use 211 medium instructions cracked into two or more instructions at issue, with 269 dual issued. The remaining 340 instructions are RISC-like, Curran said."
"A játékok mások asztala.
"Kár, bár én tulajdonképpen nem feltétlenül a teljes játékra (a first person shooter-t csak azért írtam, mert azok a kedvenceim), hanem egy, a Bullet-hez hasonló hipotetikus fizikai motorra gondoltam.
Mindegy, ha bárki, aki hozzáértő, erre tévedne és tudná a választ a kérdésemre, akkor arra kérném, hogy ne fogja vissza magát(#272) dezz:
"A felépítéséből eredően eleve nem igazán desktop vonalra való."
Látod, én pont ezt gondolom a POWER 6-ról. Persze, nem a POWER architektúráról, hanem csak erről az egy generációról.
"Talán azt hitték, mindegy milyen, majd erőből rákényszerítik a piacra, mert ők az Intel."
Miért, szerinted ez nem lenne jellemző hozzáállás az Intel részéről?
"Úgy tudom, a vonatkozó fizikai számítások nagyon jól párhuzamosíthatók és az ugrásokra sem annyira érzékenyek, így valószínűleg a Llano IGP-jén futnának (és futnak is majd, mert az AMD nagyon rajta van az OpenCL-es fizika témán) jobban, tekintve a többszörös lebegőpontos teljesítményt "
Az a baj, hogy ez egyáltalán nem biztos: [link] (és, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a Core 2 Quad Q9400 még hírből sem ismeri az avx-et, akkor még elgondolkodtatóbb az eredmény, ráadásul az NV nem hinném, hogy különösebb figyelmet fordított volna a PhysX cpu-kra történő optimalizálására) pedig nekem elég fontos lenne egy legalább hozzávetőleg pontos válasz, mert szeretnék egy DTR notit venni (természetesen egy erősebb diszkrét grafikus kártyával szerelt modellt) hosszabb távra és leginkább ez fogja befolyásolni, hogy Llano, vagy Sandy procis lesz-e. Vagyis, erős, "OpenCL-es" igp, vagy avx, mert ugye sajnos jelenleg vagy ez, vagy az, a kettő együtt nem megy és nem szeretnék addig várni, amíg a Trinity-t hajlandó kihozni az AMD, az Ivy Bridge igp-jétől pedig nem várok túl sokat.
"Azért az csak nem mindegy (meg látok ott egy ilyet is: "CPU utilization of central server: 50%")"
OK, itt már 99% a "CPU utilization of central server", így már megfelel?
"ezek nem munkaállomások, hanem (blade?) szerverek."
Ja, amúgy tényleg, így még gázabb az IBM-nek, hogy egy alapvetően desktopra fejlesztett x86-os proci lenyomja a kifejezetten erre a területre fejlesztett POWER 6 procit.
És de, mindegy a mag/szál, ugyanis az IBM a magas órajelre, a mikropartícionálásra; stb. ment rá, míg az Intel a magszám növelésére, de attól még az egyik is 1 db. proci (illetve a bench-ben 2db.-2db.), meg a másik is, arról nem is beszélve, hogy, ha jól tudom, a POWER 6 jóval drágább volt."Nem éppen, a POWER6 2007-es, a Xeon 5570 pedig 2009-es. Másrészt, az első 65nm-es, a második már 45. Szóval, sokkal inkább a POWER7-et kellene itt elővenni, vagy korábbi Xeonnal hasonlítgatni."
Igen a POWER 6 2007-es, a Xeon 5570 pedig 2009Q1-es, és?
Te is tudod, hogy az IBM más ütemben fejleszt, mint az Intel, több náluk a két generáció között eltelt idő, tehát szerintem egy múltbéli procigenerációt az élettartamának azon része alatt megjelent konkurensekkel kell és lehet összehasonlítani, amíg meg nem jelenik az újabb generáció, úgyhogy nem a 2010Q1-ben megjelent POWER 7-tel kell, azzal versenyezzenek csak a Nehalem EX-ek és a Westmere EP-k. Az meg, hogy csíkszélességben le van maradva az IBM, engem hidegen hagy."Hidd el, sokkal szívesebben adják el őket többszörös áron Teslának...
"Elhiheted, hogy ezt feltétel nélkül elhiszem
A Nehalem magok kevesebb tranyóból állnak, mint a SandyB vagy IvyB.
A 4 magos Sandy 995 millió, mínusz ~114 millió (az igp) = 881 millió, a Lynnfield pedig 774 millió, na bumm, 14%-al több tranzisztor van a Sandy-ben.
-
#272
dezz
nagyúr
hugo chávez
#270
dezz
nagyúr
válasz
hugo chávez
#270
üzenetére
"Mint már fentebb említettem, pl. az Itaniumba"
Fejlesztgetik, de tuti nem olyan budget-ből, mint az x86/64 vonalat.
"sőt, néhány generáción keresztül az Itanium még hardveresen támogatta az IA-32-t (x86-ot) is, feltételezem, hogy a könnyebb átállás miatt"
Nem sokat ért az a "támogatás", mert nagyon lassan futtatta az x86 kódot, így a meglévő szoftverbázis szempontjából versenyképtelen volt. A felépítéséből eredően eleve nem igazán desktop vonalra való. Szóval, nem igazán tudom, hogy gondolták ezt az egészet... Talán azt hitték, mindegy milyen, majd erőből rákényszerítik a piacra, mert ők az Intel.
"szimplán evolúciós folyamat"
Nos, mindkettő szükségszerű dolog volt. Lényeg, hogy az x86/64 kód szerkezete nem optimális a nagyteljesítményű feldolgozásra, sok utasítás egyidejű dekódolására (nem egyforma hosszúak, stb.) és még kódfordításra is szükség van. Más szóval, más ISA-val sok-sok tranzisztort meg lehetne spórolni és talán a még a végrehajtáson is lehetne gyorsítani (IPC és/vagy frekiplafon adott csíkszélességen). A Power ISA-ból szerintem többet lehetne kihozni, ennyi R&D-vel... Az IBM-nek végülis sikerült is, valószínű kevesebből.
"Nos, a kérdésem az lenne, hogy melyik módon kapunk "részletesebb", "jobb" fizikát, melyiken futna hatékonyabban, az adott számítási teljesítményt, felépítést, képességeket figyelembe véve, akkor, ha egy Llano-s gépen csak és kizárólag az igp-n (amiről már lehet tudni, hogy 400 sp lesz benne és feltehetően a Radeon HD 5550 környékén lesz a teljesítménye) fut az engine, vagy pedig, ha egy 4 magos Sandy SIMD egységein"
Úgy tudom, a vonatkozó fizikai számítások nagyon jól párhuzamosíthatók és az ugrásokra sem annyira érzékenyek, így valószínűleg a Llano IGP-jén futnának (és futnak is majd, mert az AMD nagyon rajta van az OpenCL-es fizika témán) jobban, tekintve a többszörös lebegőpontos teljesítményt (Llano IGP - ~500 GFLOPS; SandyB CPU elvileg úgy ~120-150 GFLOPS 256-bites AVX kódban).
"És nem érdekel, hogy hány core és/vagy thread"
Azért az csak nem mindegy (meg látok ott egy ilyet is: "CPU utilization of central server: 50%"), ezek nem munkaállomások, hanem (blade?) szerverek.
"kortársak is voltak"
Nem éppen, a POWER6 2007-es, a Xeon 5570 pedig 2009-es. Másrészt, az első 65nm-es, a második már 45. Szóval, sokkal inkább a POWER7-et kellene itt elővenni, vagy korábbi Xeonnal hasonlítgatni.
"Elfogyni elfogyhat, de, ha NV-nek megéri egy 520-530 mm2-es chipre épülő kártyát, ahol még ott van a PCB, rajta a PWM, a memóriák; stb. is, 500$-ért árulnia"
Annak sem nagyon éri meg, csak nem akart presztizsveszteséget. Hidd el, sokkal szívesebben adják el őket többszörös áron Teslának...
"Amúgy 45 nm-en van 8 magosuk, a Nehalem EX, szóval 22 nm-en miért is lenne lehetetlen a 16 magos?"
A Nehalem magok kevesebb tranyóból állnak, mint a SandyB vagy IvyB. Egyébként most fog kijönni a Westmere-EX 32nm-et 10 maggal és az Intel 22nm-énél nem túl sokkal kisebb a tranyóméret.
(#271) P.H.: "A RISC-re törekvés manapság sem egyértelműen kimondható:"
Ott fő szempont lehet a kód-kompatibilitás.
-
#271
P.H.
senior tag
hugo chávez
#270
P.H.
senior tag
válasz
hugo chávez
#270
üzenetére
-
#270
hugo chávez
aktív tag
dezz
#267
hugo chávez
aktív tag
"Amúgy milyen más procicsaládba ölnek még dollármilliárdokat?"
Mint már fentebb említettem, pl. az Itaniumba, amivel, tudomásom szerint, az Intel a későbbiekben le akarta váltani az x86-ot, desktop vonalon is, sőt, néhány generáción keresztül az Itanium még hardveresen támogatta az IA-32-t (x86-ot) is, feltételezem, hogy a könnyebb átállás miatt, ami végül nem történt meg, sőt, még a HPC piacon is szorongatja az x86, ahogy a P.H. által linkelt cikkekből is látszik.
"Először is, ez már valójában nem x86, hanem x64 + 128/256-bit SIMD, nem beszélve a belső kódfordításról RISC kódra, ami sok-sok tranzisztorba kerül."
Ez az x64 nem tudom, hogy honnan jön, tudomásom szerint a hivatalos neve x86-64 és az x86 kiterjesztése, mint ahogy a Power ISA is fejlődik: Power ISA v.2.03 - Power ISA v.2.06. A "SIMD-esedés" és a "RISC-esedés" pedig szerintem szimplán evolúciós folyamat, mint ahogy tudomásom szerint a jelenleg is gyártott/fejlesztett (nem beágyazott környezetbe szánt) RISC procik többségében szintén megjelentek a SIMD egységek és talán, valamennyire "CISC-esedtek" is.
"Amit nem lehet többszálúsítani, azt általában vektorosítani sem nagyon lehet. A másik variációt meg már leírtam."
Jó, mivel a "hétköznapi alkalmazások"-ba elég sok program beletartozik, ezért egy engem érdeklő/érintő alkalmazás kapcsán tenném fel a kérdést és természetesen P.H. véleménye is érdekelne (és, ha általam is értelmezhető válasz(oka)t kapok, akkor megígérem, hogy nem fárasztalak titeket tovább ezzel a témával
).Tehát, vegyük egy tetszőleges játék (mondjuk, valami fps) fizikai motorját, amiben van minden ( realisztikus merevtest-, lágytest-, részecske-, folyadékfizika, collision és egyéb interakciók, rombolható környezet), ami csak kell ahhoz, hogy minél valósághűbb legyen. Ebből a motorból lenne két változat, az egyik a Llano igp-jére lenne írva, a másik pedig a Sandy 256 bites SIMD egységeire. Nos, a kérdésem az lenne, hogy melyik módon kapunk "részletesebb", "jobb" fizikát, melyiken futna hatékonyabban, az adott számítási teljesítményt, felépítést, képességeket figyelembe véve, akkor, ha egy Llano-s gépen csak és kizárólag az igp-n (amiről már lehet tudni, hogy 400 sp lesz benne és feltehetően a Radeon HD 5550 környékén lesz a teljesítménye) fut az engine, vagy pedig, ha egy 4 magos Sandy SIMD egységein, miközben mindkét gépben lenne egy azonos típusú diszkrét grafikus kártya is, ami viszont csak a grafikáért lenne felelős?
"Egyrészt nem full in-order, másrészt ezt ellensúlyozta a magas órajel."
Az lehet, de én nem látom, hogy elhúzna az x86-tól, sőt: POWER 6, Xeon
És nem érdekel, hogy hány core és/vagy thread, az a lényeg, hogy mindkettőben 2 db. proci van és kortársak is voltak. Persze nyilván a POWER 7 már más tészta, de a POWER 6 szerintem egy kissé félresikerült kísérlet volt."Ha exponenciálisan növekednek a költségek, hamar elfogy az a többszáz % is... És ott van a felső határ is méretben. Valószínű 22nm-en sem tudnak pl. 16 magost csinálni, talán 12-est sem."
Elfogyni elfogyhat, de, ha NV-nek megéri egy 520-530 mm2-es chipre épülő kártyát, ahol még ott van a PCB, rajta a PWM, a memóriák; stb. is, 500$-ért árulnia, akkor ez a "hamar" szerintem azért még odébb van egy kicsit. A 16 magost pedig szerintem, amennyiben lesz rá igény, akkor 22 nm-en biztosan ki fogják hozni, vagy az Ivy Bridge-ek, vagy lekésőbb, ha a felépítése nem lesz radikálisan új, akkor a Haswell-ek között lesz asztali 16 magos. Amúgy 45 nm-en van 8 magosuk, a Nehalem EX, szóval 22 nm-en miért is lenne lehetetlen a 16 magos?
"A másik: az alaplap költsége is sokkal magasabb egy ~2000 lábú procinál! Ezt nem fogják lenyelni az alaplapgyártók."
Ez igaz, az LGA2011-es lapok valószínűleg iszonyatosan drágák lesznek.
Természetesen a 8 magos, Bulldozer architektúrájú desktop procira gondoltam.
(#269) P.H.:
Igen, köszi, elég logikusan felvázoltad, ezekkel egyet kell hogy értsek, az ARM-re meg kíváncsi leszek, hogy a nem túl távoli (5-10 év) jövőben mennyi területet lesz képes kiharapni a jelenleg x86-os, nagyobb teljesítményű pc-k/laptop-ok piacából.
"És persze az sem kizárható forgatókönyv, hogy pár év múlva az Intel és az AMD megoldásai igencsak eltérnek majd egymástól, bizonyos programok csak egyiken vagy másikon fognak futni."
Mondjuk ez felvet néhány érdekes lehetőséget (ugye, az Abu által is emlegetett platformosodás), pl. a konzolokhoz hasonlóan lehet, hogy sokkal jobban lehet majd optimalizálni az egyes platformokra, viszont, ha valami nem jön ki, csak az egyikre, akkor, szerencsésebb esetben, a másikon csak emulációval, komoly sebességvesztés árán lehet majd futtatni, vagy, rosszabb esetben egyáltalán nem.
-
#269
P.H.
senior tag
hugo chávez
#264
P.H.
senior tag
válasz
hugo chávez
#264
üzenetére
Időről időre felmerül az x86 leváltásának szükségessége, viszont érdekes módon általában teljesítmény szempontjából közelíti meg mindenki a kérdést. Pedig nem biztos, hogy ez a megfelelő szempont: [link] [link]
Azokkal az alapvető tulajdonságokkal, amelyekkel az jelenleg x86 rendelkezik, nevezetesen:
- több, független gyártó kínál alapvetően kompatibilis, szofveresen átjártható terméket
- többféle, komolyabb vagy kevésbé komoly igényeket kielégítő OS elérhető rá
- a kiépült felhasználói szofverbázisa hatalmas
jelenleg csak az ARM rendelkezik (illetve fog pár éven belül rendelkezni), ő pedig nem felülről, a felmutatott teljesítmény felől lehet alkalmas konkurenciának, hanem az olcsósága, energiatakarékossága és terjedési üteme (mivel már megtalálta magának azt a koncepciót - hordozhatóság -, amivel nagy tömegeket tud mozgósítani, sokunk zsebében van már valamilyen ARM-alapú rendszer) szempontjából. Más architektúrák a fent felsoroltak legalább egyikén elvéreznek, teljesítménytől függetlenül.
Bár valószínűleg a 4 magos, 2 GHz körüli ARM-megoldások már eléggé karcolják az asztali x86-ok teljesítményét, egyrészt nincs objektív elfogadott mérőszám, ami alapján összehasonlíthatóak lennének (nem is hasonlítja őket senki össze), másrészt még mindig elég sokan gondban lennének, ha kapnának mondjuk egy üres ARM-alapú netbookot, amit saját maguknak kellene feltölteni alkalmazásokkal. Mindkettő nyilván hamarosan változni fog.Mindemellett a "leváltás" egy nagyon lassú átállási folyamat lehet már csak manapság, nem valamilyen feltűnő szerepcsere. Példának fel lehet hozni a böngészőket, ahol a tartalom ráadásul adott, a szabványok adottak, csak a használt eszköz változik, mégis egy-egy új megoldás csak lassan (számottevően csak több év távlatában) állítja maga mellé és vesz el másoktól felhasználókat.
Nagyjából hasonló okok miatt a második részben feltett konkrét kérdésre, hogy melyik a jobb, értelmes választ nem lehet adni; illetve inkább már van két válaszod is, elvileg a két illetékestől: az Intel-é és az AMD-é. Mindkettő lassanként kézzelfogható megoldást is ad, így az eszköz adott (ami futtat) és a tartalom is (amire használni akarod). Köztes lépcsőben a szoftverfejlesztők vannak, akik mérlegelnek, hogy egyik vagy másik megoldást válasszák az adott célra, aztán leteszik egyik mellett a voksukat (az nemigen várható el a mai felpörgetett világban, hogy egy-egy fejlesztő cég mindkét megoldást megvalósítsa saját termékében). Legjobb esetben ezt a választást tisztán optimalizálási szempontok alapján teszik, más esetekben pedig aszerint, melyiket könnyebb megvalósítani, egyéb esetekben talán más áll a háttérben
.
Ha valamelyik megoldás jóval hatékonyabb, mint a másik, akkor az arra épülő programok lesznek túlsúlyban, ez látható trend lesz. Az is valószínű, hogy bizonyos felhasználási területeken az egyik, a másokon a másik lesz elterjedtebb, a felhasználó pedig dönt, hogy mi szükséges számára.És persze az sem kizárható forgatókönyv, hogy pár év múlva az Intel és az AMD megoldásai igencsak eltérnek majd egymástól, bizonyos programok csak egyiken vagy másikon fognak futni. Ezt csak egy valami tudja megakadályozni: olyan erős konkurens architektúra, aminek nyomáskényszere fenntartja az x86 egységét
.SZVSZ.
-
#267
dezz
nagyúr
hugo chávez
#264
dezz
nagyúr
válasz
hugo chávez
#264
üzenetére
"de nem igazán láttam, hogy más utasításkészletű architektúrák jelentősen és időben konstans módon elhúztak volna általános célú teljesítményben az x86 prociktól"
A POWER-ek nem ezt teszik? Amúgy milyen más procicsaládba ölnek még dollármilliárdokat?
"de valahogy az x86 mindig képes volt "felnőni" a feladatokhoz."
Először is, ez már valójában nem x86, hanem x64 + 128/256-bit SIMD, nem beszélve a belső kódfordításról RISC kódra, ami sok-sok tranzisztorba kerül.
"Tehát, az lenne a kérdésem, hogy a dezz által említett (bár igaz, hogy nem definiált) hétköznapi alkalmazások többsége"
A legtöbb ember által a mindennapokban használt alkalmazásokra gondoltam, tehát pl. videokódolás, 3D rendering nem.
"(amik között biztosan van/lesz pár olyan is, ami még a procik több magját/szálát sem tudja/fogja tudni hatékonyan kihasználni) a procimag(ok)ba épített 256 bites SIMD egységekből profitálhat többet a közeljövőben, vagy inkább a Llano-hoz hasonló cpu-k igp-jéből?"
Amit nem lehet többszálúsítani, azt általában vektorosítani sem nagyon lehet. A másik variációt meg már leírtam.
"Öö, ha eltekintünk az egyes gyártók (Intel) esetleges "sajátos" értelmezési módszereitől, akkor pontosan mi is a különbség? Bár igen, ha így nézzük, akkor a Pentium D-k "Power consumption"-je valószínűleg magasabb."
Megválaszoltad a saját kérdésedet, csak a "valószínűleg"-et cseréld ki a "jócskán"-ra... De eleve magasabb is volt a TDP-jük 115W-nál.
"Persze, nyilván a halk működés igénye is közrejátszott, de feltételezem, hogy nem viccből írják a Wikin hogy"
Miután az Apple kiszállt, szerveres alkalmazásra az IBM a ~115W-ot is sokallta.
"Lehet, bár nyilván szerver/workstation fronton is lehetett volna értékesíteni őket, az Apple-nek is és az IBM-nek voltak PowerPC procis szerver megoldásai, amiket jó drágán lehetett árulni."
A POWER-eket még drágábban lehet és ott az x86 sem közvetlen ellenfél.
"Meg, szerintem például a POWER 6-ból elég nehéz lehetett volna hatékony asztali procit faragni, lévén csak in-order felépítésű"
Egyrészt nem full in-order, másrészt ezt ellensúlyozta a magas órajel.
"Pont ezért a "ha" szócskát írtam"
Arra akartam utalni, hogy nem feltétlenül azért indul a 4-magos SandyB-k ellen. Az, hogy lesz 4-magos is, arra utal, hogy eléggé erős, legalábbis valószínűleg erősebb, mint a 4-magos Llano, és akkor már nem lehet olyan gyenge a magonkénti teljesítmény sem.
"Nőni ugyan nőhet, de a jelenlegi, pofátlanul nagy, több száz %-os árrés miatt még bőven van mozgástere az Intelnek, nem úgy, mint például az Nvidia-nak, vagy az AMD-nek a videokártyáikkal, amiknél csak néhányszor 10% az árrés."
Ha exponenciálisan növekednek a költségek, hamar elfogy az a többszáz % is... És ott van a felső határ is méretben. Valószínű 22nm-en sem tudnak pl. 16 magost csinálni, talán 12-est sem. 32nm-en főleg nem. Miközben Bulldozer alapon 32nm-en is lesznek ilyenek.
A másik: az alaplap költsége is sokkal magasabb egy ~2000 lábú procinál! Ezt nem fogják lenyelni az alaplapgyártók.
"Remélem, hogy, ha a Bulldozer alulmaradna a 8 magos Sandy-vel szemben, akkor az AMD tényleg meglépi."
A Zacate-re gondolsz, mert az a desktop 8-magos chip. A Bulldozer a mikroarchitektúra neve.
(#265) Zeratul: "Win7 alapból igyekszik az 1 szálú feladatokat min 2 végrehajtási szálra darabolni"
Sokkal egyszerűbb lenne az élet, ha egy OS tudna ilyet... De nem tud. A "szétosztás" csak annyit jelent, hogy az idő 50%-ában az egyik magon fut, 50%-ban meg a másikon. De nem kettőn egyszerre.
-
Zeratul
addikt
Win7nél speciel elég jól érezhető ha 2 helyett 4 mag van. Mikor megdöglött a P35 alaplapom 10 rongy ráfizetéssel tudtam váltani AM2+ alaplapra és egy 9950 phenomra. Hiába ment a E5200@3,2 GHz és egyszálas végrehajtásnál sokkal gyorsabb mint a 9950, a platform váltásnál rögtön érezhető volt hogy sokkal jobban reagál az oprendszer, meg programok is gördülékenyebbek. Miért is? Win7 alapból igyekszik az 1 szálú feladatokat min 2 végrehajtási szálra darabolni és egyenlően szétosztani a magok között. Hol van rá több lehetőség? 2 vagy 4 mag esetén?
-
#264
hugo chávez
aktív tag
P.H.
#259
hugo chávez
aktív tag
"Ebből hosszútávú következtetést nem lehet levonni"
Persze, de elég sok helyen olvastam már, hogy az x86-ot rég le kellett volna váltani, de nem igazán láttam, hogy más utasításkészletű architektúrák jelentősen és időben konstans módon elhúztak volna általános célú teljesítményben az x86 prociktól, persze rövidebb-hosszabb ideig volt, amelyik jobbnak tűnt, de valahogy az x86 mindig képes volt "felnőni" a feladatokhoz. Ígéretesnek tűnő próbálkozások persze voltak a leváltására, pl. ugye az IA64 EPIC, de hát látjuk, hogy mi lett belőle.
A második részhez: Ez mind szép, de sajnos sekélyes tudásom
miatt nem kerültem sokkal közelebb az engem érdeklő válaszhoz, ezért megpróbálom egyszerűbben feltenni a kérdést.Tehát, az lenne a kérdésem, hogy a dezz által említett (bár igaz, hogy nem definiált) hétköznapi alkalmazások többsége (amik között biztosan van/lesz pár olyan is, ami még a procik több magját/szálát sem tudja/fogja tudni hatékonyan kihasználni) a procimag(ok)ba épített 256 bites SIMD egységekből profitálhat többet a közeljövőben, vagy inkább a Llano-hoz hasonló cpu-k igp-jéből?
(#262) dezz:
"Az ott nem TDP, hanem valós fogyasztás..."
Öö, ha eltekintünk az egyes gyártók (Intel) esetleges "sajátos" értelmezési módszereitől, akkor pontosan mi is a különbség? Bár igen, ha így nézzük, akkor a Pentium D-k "Power consumption"-je valószínűleg magasabb.
"A G5 Quad modellek folyadékhűtése leginkább a halk működést szolgálta, nyugodtan lehetett volna benne léghűtés is."
Persze, nyilván a halk működés igénye is közrejátszott, de feltételezem, hogy nem viccből írják a Wikin hogy: "Due to high power requirements IBM has chosen to discontinue parts running faster than 2.0 GHz."
"Az IBM-nek nem akaródzott a későbbi POWER-ekből PowerPC változatot csinálni és sokkal olcsóbban adni, de ha akarta volna, megtehette volna."
Lehet, bár nyilván szerver/workstation fronton is lehetett volna értékesíteni őket, az Apple-nek is és az IBM-nek voltak PowerPC procis szerver megoldásai, amiket jó drágán lehetett árulni. Meg, szerintem például a POWER 6-ból elég nehéz lehetett volna hatékony asztali procit faragni, lévén csak in-order felépítésű, de, mondjuk egy POWER 7 alapúra, ha létezne, azért kíváncsi lennék, az már lehet, hogy ütős lenne.
"Ez egyelőre csak feltételezés..."
Pont ezért a "ha" szócskát írtam
"Ez drasztikusan nőhet lapkamérettel, ráadásul utóbbinak megvannak a határai."
Nőni ugyan nőhet, de a jelenlegi, pofátlanul nagy, több száz %-os árrés miatt még bőven van mozgástere az Intelnek, nem úgy, mint például az Nvidia-nak, vagy az AMD-nek a videokártyáikkal, amiknél csak néhányszor 10% az árrés.
"Van ilyen pletyka."
Remélem, hogy, ha a Bulldozer alulmaradna a 8 magos Sandy-vel szemben, akkor az AMD tényleg meglépi.
"Nem, a kettő független."
Akkor már ezt is tudom, köszi.
-
erdoke
titán
Akkoriban nagy ugrás volt az X2 multitasking terén, de többet kódoltam videót, sőt, még a Windows-on belüli bóklászást is gyorsabbnak érezte az ember.
Viszont a költségvetés drasztikusan más volt, most az 50 + ÁFA árnál semmiképpen nem költenék többet egyetlen hardverelemre sem.
A többszálúság támogatásának általános növekedése miatt bevállalnék már egy négymagos procit, de korántsem lenne akkora ugrás, mint az egymagosról az X2. -
#262
dezz
nagyúr
hugo chávez
#257
dezz
nagyúr
válasz
hugo chávez
#257
üzenetére
"TDP-je"
Az ott nem TDP, hanem valós fogyasztás, és nincs a Pentium D-k valós fogyasztásának szintjén. A G5 Quad modellek folyadékhűtése leginkább a halk működést szolgálta, nyugodtan lehetett volna benne léghűtés is. A Core 2-vel értelmetlen összehasonlítani. Az IBM-nek nem akaródzott a későbbi POWER-ekből PowerPC változatot csinálni és sokkal olcsóbban adni, de ha akarta volna, megtehette volna. Szerintem a korábbi generációkat is érdemes lenne összehasonlítani.
A következőre P.H. válaszolt, én annyit tennék hozzá, hogy szerintem ami 4+ szálon futó 8x SIMD-ben hatékony, az GPU-n sem lesz olyan rossz.
"Nyilván, ha a 6 magos Sandy lesz pariban a 8 magos Bulldozerrel"
Ez egyelőre csak feltételezés...
"én a csúcs Bulldozerre gondoltam."
Az 16 magos lesz. Igaz, (elvileg) csak szerver vonalon.
"az x86-os processzorainak gyártási költsége valahol 15-50$ között van"
Ez drasztikusan nőhet lapkamérettel, ráadásul utóbbinak megvannak a határai.
"Amúgy az lenne a szép, ha az AMD kihozna asztali vonalra egy MCM-et"
Van ilyen pletyka.
"Az FMA-nak nem az lesz a legfontosabb szerepe, hogy a csak 128 bites lebegőpontos/SIMD egységeket "összefűzze", hogy boldoguljanak a 256 bites avx-el?"
Nem, a kettő független.
(#260) erdoke: "Szóval ha bejön, amit vártok, az leginkább az AMD-nek lesz jó, megint lesz 120-150e Ft-os mainstream procijuk."
Nem feltétlenül. Annó a szűkös gyártási kapacitás határozta meg az árakat, aminek a következménye az volt, hogy hiába volt jobb, nem lett piacvezető. Most jóval nagyobb kapacitás áll rendelkezésre...
"Sokak szerint [...]"
Az senkit sem érdekel, hogy az okoskodók mit gondolnak, majd a piac dönt... (Remélhetőleg szabadabban, mint korábban...)
-
P.H.
senior tag
Bár az olcsóság gyorsan változik a versenyképesség függvényében, ha valaki, hát én jól emlékszek, mennyiért vettem anno 4200+-t, majd 4800+-t.
Szóval ha bejön, amit vártok, az leginkább az AMD-nek lesz jó, megint lesz 120-150e Ft-os mainstream procijuk. Nekünk meg marad az, ami a költségvetésből a legjobban passzol az igényeinkhez.Azért ne mondd, hogy akkoriban nem legjobban passzolt az adott költségvetésből az igényeidhez. Mások igényei mások, és a Te akkori igényeid is filléresek lettek mára.
Senkinek nem nőnek meg az igényei egy-egy új termék megjelenésével, hacsak nem olyanok, amik addig kielégíthetetlenek voltak. A kielégítetlenség más (és akár árcédula) kérdés(e)
-
erdoke
titán
Nem tartom kizártnak, hogy megismétlődik, sőt, mivel asztali gépet többet nem veszek, kifejezetten örülnék neki, ha jobbat kapnék olcsóbban. Bár az olcsóság gyorsan változik a versenyképesség függvényében, ha valaki, hát én jól emlékszek, mennyiért vettem anno 4200+-t, majd 4800+-t.
Szóval ha bejön, amit vártok, az leginkább az AMD-nek lesz jó, megint lesz 120-150e Ft-os mainstream procijuk. Nekünk meg marad az, ami a költségvetésből a legjobban passzol az igényeinkhez."csak azt nem tudom, honnan szednek akár csak addigra igazán versenyképes IGP-t, akár nettop, akár notebook vonalon"
Nagy kérdés, kinek mit jelent a "versenyképes". Sokak szerint sok notebook szegmensben nincs szükség erősebb IGP-re, mások szerint a SB és az IB IGP-je is elég, netbookban eddig is megvoltak nélküle, stb. -
#259
P.H.
senior tag
hugo chávez
#257
P.H.
senior tag
válasz
hugo chávez
#257
üzenetére
A Netburst egyfajta megvalósítása volt az x86 utasításkészletnek, a PowerPC akkori állapota meg a sajátjának. Ebből hosszútávú következtetést nem lehet levonni; ugyanazt a "kódot" futtatja egy Atom (vagy Sandy Bridge) is, mint egy Brazos (vagy Llano) CPU-ja, más-más energiahatékonysággal, és sebességgel.
A "Amúgy a procimagokban lévő SIMD egységek hatékonyságára mennyire van hatással az out-of-order execution és a Branch predection? Vagyis az ezeket az egységeket használó kódok működésére van-e hatással?" bekezdésedre:
Az alapvető SIMD (Single Instruction Multiple Data) hozzáállás feltételezi azt, hogy a végrehajtás közbeni ugrások száma minimális, azaz végrehajtandó kód nagyrészt lineáris. Ha nem ilyen, arra vannak bizonyos programozási/utasításkészleti technikák a SIMD-be építve, amik által lehetséges, hogy a több bemeneti adat közül csak egyeseken hajtsa végre az utasítást, másokon pedig ne; így elkerülhető nagyobb adatmennyiségek több kisebb egységre szeletelése vagy ugrás (branch).
Szélsőséges eset pl. az nV-nél a Fermivel bevezetett feltétetes utasításvégrehajtás (ami az x86-világon kívül régóta elérhető, pl. Itaniumban vagy ARM-ban alapvető), mely által a lineáris kódfolyam ugrással megkerülése teljesen feleslegessé válik: egy (akármilyen sok adatot felölelő) utasítás csak akkor hajtódik végre, ha a megfelelő körülmények előírják azt (pl. az adatbemenete 0 vagy kisebb/nagyobb, mint más érték), ellenkező esetben egyszerűen ezt az utasítást figyelmen kívül hagyja a CPU. -
#257
hugo chávez
aktív tag
dezz
#244
hugo chávez
aktív tag
A PowerPC-re régebben én is gondoltam, ezért is szerettem volna venni egy Power Mac G5-öt, de sajnos anno nem volt rá pénzem
. Amúgy, a 970 MP-kkel az órajel növelésével már előjöttek komolyabb fogyasztás/melegedés problémák, a 2.5GHz es változat TDP-je a NetBurst Pentium D-kkel versenyzett, ezért nem is meglepő, hogy a G5 Quad modellbe már folyadékhűtést szerelt az Apple. Meg az is elgondolkodtató, hogy egy Core 2 Quad Q6600 (bár, igaz hogy kb. 1 évvel később, és 65 nm-en jött) Cinebench 2003-ban elveri a nálánál kissé magasabb órajelű, 2 db. 2.5 GHz-es dual core procival szerelt G5 Quadot és a 2 magos Core 2-k is majdnem beérik, igaz, magasabb órajelen. [link], [link] Szóval, bár egy benchből nyilván nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, de nekem nem tűnik úgy, hogy a PowerPC annyival az x86 előtt járt volna clock to clock teljesítményben és/vagy hatékonyságban (vagyis, korábban lehet, de a Core architektúra már ledolgozta a hátrányt), hogy indokolt lett volna a váltás."AVX: Nem, mert a hétköznapi alkalmazások többségében nem túl sok hasznát veszik, ahol meg igen, ott a Llano IGP nagyobb kapacitását is igénybe lehet venni."
Hát, jelenleg lehet, hogy nincs túl sok haszna (a LinX-ben való villantáson kívül), de fél-egy év múlva már valószínűleg lesz, az meg, hogy mi a hétköznapi alkalmazás, az szerintem személyenként változik. Amúgy a procimagokban lévő SIMD egységek hatékonyságára mennyire van hatással az out-of-order execution és a Branch predection? Vagyis az ezeket az egységeket használó kódok működésére van-e hatással? Arra akarok kilyukadni, hogy, ha egy program kódjaiban pl. sok az elágazás, attól még képes-e hatékonyan kihasználni ezeket a SIMD egységeket a BPL segítségével? Mert, ha igen, akkor feltételezem, hogy sokkal több program (kód) képes kihasználni mondjuk az avx-et, mint egy, az igp-khez hasonló SIMD tömböt, ami tudomásom szerint nem tud sem OoO execution-t, sem Branch predection-t és így hiába nagyobb az igp peak performance-e, ha csak olyan alkalmazások képesek maximálisan kihasználni, amiknek a kódjában nincs elágazás és annyira párhuzamos, hogy képes 480 szálat kihasználni.
"A 4-magos SandyB-k ellen is fog indulni BD."
Nyilván, ha a 6 magos Sandy lesz pariban a 8 magos Bulldozerrel, akkor ebből az következik, hogy a 4 magos Bulldozer teljesítménye lesz kb. akkora, mint a jelenlegi, 4 magos Sandyk-é, így persze, hogy a 4 magos Sandy-k ellen is indul, de én a csúcs Bulldozerre gondoltam.
"de hozzátenném, hogy ugyanaz a teljesítmény jóval többe fog kerülni az Intelnek,..."
Ez lehet, de ha így is lesz (az Intel ugye teljesen házon belül gyártja a procijait, ez nyilván mérsékli a költségeket, kérdés, hogy mennyivel, meg régebben olvastam valahol, hogy az x86-os processzorainak gyártási költsége valahol 15-50$ között van, sajnos most hirtelen csak ezt találtam), akkor a feltehetően majd 600-1000$-ba kerülő LGA2011-es Sandy-kből mondjuk darabonként nem 550-950$ profitja lesz, hanem csak mondjuk 500-900$ és emiatt annyira fogom sajnálni őket, hogy el sem tudom mondani, talán még egy könnycseppet is elmorzsolok a szemem sarkában
.
Amúgy az lenne a szép, ha az AMD kihozna asztali vonalra egy MCM-et, 2 darab 8 magos Bulldozerrel, mondjuk szintén 1000$ körüli áron, na akkor az Intel ugyancsak vakarhatná a fejét.Az FMA-nak nem az lesz a legfontosabb szerepe, hogy a csak 128 bites lebegőpontos/SIMD egységeket "összefűzze", hogy boldoguljanak a 256 bites avx-el?
-
dezz
nagyúr
Lehet, hogy én értettem félre a 13 éves érvedet Zeratul azon felvetésére, hogy tud az AMD jobbat alkotni...?
Nagyszerű! Akkor miért is olyan hihetetlen a számodra, hogy ez megismétlődhet? (Ja, tudom, te ilyet nem is mondtál...) És miért is nem ezt hoztad fel, miközben desktop procikról beszéltünk előzőleg?
Tipikus fanboy hozzáállás? És vajon miért rajtad érzékelhető folyamatosan az egyoldalúság és szelektív memória?
(#248): Erre még:
"Az igazi kérdés most az, hogy merre lépnek a Brazos megjelenése után."Max. a 2012-es terveiket módosíthatják (csak azt nem tudom, honnan szednek akár csak addigra igazán versenyképes IGP-t, akár nettop, akár notebook vonalon), mert rövid távon nekik is kötöttek a lehetőségeik. A 2011-es tervek ismertek: Ősszel érkezhet az új generációs Atom -- ami még mindig csak felzárkózás és rövid időn belül az AMD 28nm-es chipjével találja szemben magát.
-
-
erdoke
titán
Miért kell mindenre ugrani? "azt akartad mondani" Nem, nem azt akartam, mert akkor azt mondtam volna. Tipikus fanboy hozzáállás, mindenben az ellenséget látni.
Találhatsz itt olyan A64-es tesztet, amihez tőlem kérte kölcsön az oldal a procit, és X2-t is akkor vettem, amikor boltban még nem volt kapható, és a nagy többség csak a nyálát csorgatta. BTW, azóta is azt használom az otthoni gépemben.Nem hiszem, hogy ezeket a dolgokat el kellene nekem magyarázni...Oliverda,
Nem tartozik a témához, és nem is beszéltem róla. Sőt, előtted már kifejtettem, hogy (az Atommal egyetemben) nem is nagyon érdekel. -
dezz
nagyúr
"én a 13 év laptopos pályafutásom alatt: Az AMD sose volt az Intel közelében, ami a teljesítményre vetített akkumulátoros üzemidőt illeti."
És? Ezzel most mit is akartál mondani? Hogy ezt extrapolálva fizikai képtelenség, hogy egyszer ott legyen vagy jobb is legyen? Hát, ez egy (újabb) szép példája volt a laikus okoskodásnak...
CULV-ot említettél? Tessék, itt az is van. Megnézheted a többi oldalon, hogy CPU-s tesztekben kb. annyival gyorsabb a Celeron, mint amennyivel többet fogyaszt, vagy épp annyival sem.
Mellesleg (újra kiterjesztve a kört, amit cselesen megpróbáltál leszűkíteni a laptopokra), miben is verték meg leginkább az Athlon 64-ek és Athlon 64 X2-k a Pentium 4-eseket és Pentium D-ket...? Na, rélmik már valami?
(#247) Zeratul: Oké, oké, de azért a zs..st inkább mellőzzük!
-
erdoke
titán
Az Atom nem véletlenül olyan gyenge, amilyen. Tisztes távolságot szerettek volba tartani a Core ULV megoldásoktól, konkurencia pedig kvázi nem létezett. Az igazi kérdés most az, hogy merre lépnek a Brazos megjelenése után.
Ha volt eddig laptopod, és alaposan szétnéztél vásárlás előtt, akkor jó eséllyel arra a következtetésre jutottál, amire én a 13 év laptopos pályafutásom alatt: Az AMD sose volt az Intel közelében, ami a teljesítményre vetített akkumulátoros üzemidőt illeti. Az ár persze más kérdés, és kinek mi a fontosabb ugyebár... -
Zeratul
addikt
-
#244
dezz
nagyúr
hugo chávez
#243
dezz
nagyúr
válasz
hugo chávez
#243
üzenetére
Pl. PowerPC. Kár, hogy az IBM-nek nem állt érdekében olcsón kiszórni, nagyobbat akasztanak a POWER-ekkel.
AVX: Nem, mert a hétköznapi alkalmazások többségében nem túl sok hasznát veszik, ahol meg igen, ott a Llano IGP nagyobb kapacitását is igénybe lehet venni.
A 4-magos SandyB-k ellen is fog indulni BD.
Én is valahogy úgy tippelem, de hozzátenném, hogy ugyanaz a teljesítmény jóval többe fog kerülni az Intelnek, tekintve a 2x annyi lábat/érintkezőt és hogy a SandyB egy magja 256 KB L2-vel és 2 MB L3-mal nagyjából ugyanannyi helyet foglal, mint egy BD modul, 2 INT maggal és 2MB L2-vel... Igaz, az utóbbiak kevésbé szélesek, ugyanakkor felépítésüknél fogva elvileg nagyobb órajelre képesek. Azt se felejtsük el, hogy a BD az AVX mellett FMA-t és XOP-ot is tud, a SandyB (és az IvyB) nem.
(#241) erdoke: Már alig várom!
-
#243
hugo chávez
aktív tag
hugo chávez
aktív tag
(#177) benedekco:
"Persze most lehet mondani, hogy az x86-ot is lenyomják a torkunkon, mikor már rég le kellett volna váltani."
Az addig rendben van, hogy rég le kellett volna váltani, de szerinted mire lehetett volna?
(Nem kötekedni akarok, hanem tényleg érdekelne, hogy a közel- vagy akár távolabbi múltban mi lehetett volna az x86 valós alternatívája.)(#206) dezz:
"Mintha a Llano valami kőkori kalkulátor lenne, közben CPU-ban lassabb úgy 20%-kal...
"Ebbe a 20%-ba beleszámoltad az avx-et is? Mert, ha már a Sandy igp-jének hiányosságait, illetve a Llano igp-jének erősségeit kiemeljük, akkor szerintem ezt is illene belevenni az összehasonlításba.
(#240) dezz:
"Ha tisztában lennél a felépítésbeli sajátosságokkal (nem pedig csak így vaktában hadonásznál), te is jókora esélyt adnál annak, hogy a Bulldozer jóval erősebb lesz a SandyB-nél..."
Na igen, valószínűleg erősebb lesz, de azt is vedd figyelembe, hogy a 4 magos Sandy-ket az Intel minden valószínűség szerint a Llano ellen szánja (erre utal az igp és az árazás is), a Bulldozerek ellen majd a 6-8 magos Sandy-k indulnak és ott már minimum kétesélyes lesz a játszma (ha tippelnem kéne, azt mondanám, hogy a 6 magos Sandyvel lesz nagyjából egyforma erős a 8 magos, 4 modulos Bulldozer).
-
dezz
nagyúr
Azt hiszem, neked egyszerűen csak fáj az igazság...
Ha tisztában lennél a felépítésbeli sajátosságokkal (nem pedig csak így vaktában hadonásznál), te is jókora esélyt adnál annak, hogy a Bulldozer jóval erősebb lesz a SandyB-nél...
(Annó én pl. számítottam rá, hogy a Core mikroarchitektúra veri a K8-at és ennek hangot is adtam.)
Nem, egyátalán nem valószínű, hogy az Ivy Bridge a földbe döngöli a Bulldozert. Mellesleg, nem jelent sokkal több tranzisztort/mm2 az Intel gate-last bulk 22nm-e, mint a GloFo gate-first SOI 32nm-e.
-
erdoke
titán
válasz
atti_2010
#229
üzenetére
"a Llano 4 magosa is mindenre elég"
Jaja, sokaknak egy kétmagos Atom is mindenre elég. Micsoda érv...
"a Buldózer meg valószínű a földbe döngöli"
A nagyanyám meg valószínűleg a nagyapám lett volna, ha töke lett volna...
A Bulldoser-t meg valószínűleg földbe döngöli a 4-5 hónappal később kijövő Ivy Bridge. Tökéletesen értelmetlen ilyen kinek nagyobb a farka bemondásokkal előrukkolni, hacsak nem vagy az AMD nagy részvényese. -
atti_2010
nagyúr
Akinek szántam tudni fogja, egyelőre még nem áldoztunk fel senkit az AMD oltárán de ki tudja?? De komolyra fogva Erdőke előszeretettel választ ki AMD-s híreket majd mindenütt elkezdi híresztelni hogy az illető termék nem jó semmire, ellenben a konkurencia az kivalló, ezzel elvileg nincs semmi gond de tehetné ezt egy Inteles topikban is és nem zavarna senkit.
-
GerykO
aktív tag
-
GerykO
aktív tag
+1!
(#229) atti_2010: +1
De komolyan minek erőlködtök vele, ha ti is látjátok, hogy troll? Rá kell hagyni, minden topikban, és majd ha egyedül játszik tompika a homokozóban, akkor leesik neki, hogy miért. Ha nem, akkor nem. De szerintem erre hegyezi a ceruzáját, vagy én nem tudom.
-
atti_2010
nagyúr
Ahhoz képest hogy ez egy Buldozeres topiknak indult szépen teleszemetelted a vacak Sandyval, majd mi is megyünk trólkodni a Sandys topikba. Amúgy meg kit érdekel menyit tud a Sandy CPU része ha a Llano 4 magosa is mindenre elég, cserébe kapunk egy energiagazdálkodási funkciót amit a Sandy nem tud, a Buldózer meg valószínű a földbe döngöli, de az egy másik réteget céloz meg.
-
Chaser
legenda
Ennyi erővel igénytelen az is, aki TN paneles monitort használ és nem egy jobb pva-t vagy ips-t... Én már láttam pár fajta 21.6-os fHD monitort, sima HD-ban sem vallanak szégyent, ha véletlen nem bírja a vga ki lehet bírni. Meg mondjuk láttam ilyen monitorok mellett 19" 5:4monitort, hát a felületük kb egy és ugyanaz, annak meg 1280x1024 ugye a felbontása és nincs gond hogy nem natívban nyomja az ember, meg pva-sat is használtan lehet venni jó áron alkalomadtán...de ez már egy másik történet.
-
dezz
nagyúr
1. És a válasz hol marad?
2. Nem figyeltél... Le kell belőle vonni 10%-ot.
Amúgy meg igen, tartom annyira szavahihetőnek az AMD-t, hogy elhiszem a következőket:
- A Llano IGP-je fog tudni CF-et.
- A korábbi Llanos bemutatónál valóban a Llano szolgáltatta a képet, nem egy asztal alá rejtett másik masina.
- A korábbi hivatalos AMD-s összehasonlító slide nem fake. -
erdoke
titán
1. Csinálj közvélemény kutatást...
2. Nem kell bizonygatni, és nem is erről volt szó. Viszont legalább már azt értem, hogy te készpénznek veszed az AMD-s marketing szövegeket. Gondolom ezért kockáztattad meg, hogy "nagyvonalúan" dobtál egy guglis linket a HD5550 tesztjeiről. Bizonyára annál is a CF egyik tagja a rendszer memóriából harap, a másiknak pedig van sajátja, és úgy dolgoznak együtt, hogy csak egy aprócska különbséget említsek.A legolcsóbb 22-eseknél kifejezetten gyakori, hogy csak D-Sub van, márpedig aki a 20-30e Ft-os diszkrét VGA-n spórol, az jó eséllyel a monitoron is...
-
dezz
nagyúr
1. Erről talán kérdezzünk meg másokat is, mert lehet nekünk különvéleményünk, de szerinten nem mindegy, mi erről a közvélekedés.
Mellesleg ez erősen játékfüggő, ahol sok apró szöveg van, ott többet számít.
Ja, te ugye nem is nézel más filmet, csak Full-HD-t...?
2. Azt ugye nem kell külön bizonyítani, hogy a SandyB IGP-jével, Intel lévén, nem működik együtt semmi?
Tessék, válogass! [link](#222) ddekany: A nagyobb felbontású monitoroknál nem túl gyakori, hogy kizárólag DSub legyen.
-
ddekany
veterán
"de pl. az AMD-n a GPU-ra is rá lehet bízni az átméretezést, elég jó minőségben, talán Nvidián is van ilyen már"
A GeForce 7300GS-en már biztosan volt. De csak digitális kimeneteken, és ez a szopatás gondolom ATI-nál is megvan. Így akinek csak D-SUB van a monitorán, az gondolom monitortól függően akár a képarány beállítással is szívhat...
-
erdoke
titán
1. Szerinted "nem olyan nagy igénytelenség", szerintem meg az. Úgy tűnik, ezt kihúzhatjuk, mert nem közelednek az álláspontok. A legtöbb laptopban nem lehet cserélgetni a diszkrét VGA-t, de vásárláskor kérheted többféle VGA-val, vagy éppen vehetsz akciósan is olyan típust, amiben diszkrét VGA van. Ha tényleg akarsz rajta komolyabb játékokkal játszani, akkor nincs más lehetőség.
2. A tényeket akkor mutatnád be, ha előadnád végre a teszteket. Sem az AMD (vagy éppen az Intel) házi marketing videói/táblázatai nem érdekelnek, de még a fanboy oldalak tesztjei sem. Soha nem olvastam pl. THG teszteket az Intel iránti elfogultságuk miatt, de vannak hasonló AMD-s oldalak is. (Bár mintha az utóbbi időben enyhültek volna a viszonyok.)
3. Egyelőre nem döntöttem, és az se biztos, hogy DTR laptopra (nettopra) fordítom az adott keretet. -
dezz
nagyúr
1. Pl.: (#201) "Játékra kevés". Nem olyan nagy igénytelenség, egy normális monitor ma már használható kisebb felbontású játékra (de pl. az AMD-n a GPU-ra is rá lehet bízni az átméretezést, elég jó minőségben, talán Nvidián is van ilyen már). Igen, a komolyabb játékosok diszkrét GPU-val játszanak, de igen sokan nem, külföldön sem. Főleg nem, ha olyan laptopjuk van, amiben nincs lehetőség diszkrét GPU betételére. A többség ilyen. Plusz a desktop piac is visszaszorulóban van a mobil szegmens javára. De ezeket már kb. 5x leírtuk neked itt és máshol is.
2. És? Tényeket próbálsz ilyenekkel közömbösíteni, hogy "teszt?" Nevetséges.
3. Még én vagyok belőle, az itt rendezett ámokfutásod után? (Az a bizonyos "agymenés" is tényeken alapul, de ne is zavarjon.)
+1. Ja, csak alaplap nincs hozzá, bár úgy tűnik, te már akkor elérted a célodat, ha kiteheted a dicső SandyB-t az asztalra és gyönyördödhetsz benne. (Hogy finom legyek.)
+2. Ez a topik a Llanoról és a Bulldozerről szólt volna...
+3. Megkérnélek, hogy többet ne nevezz fanboynak!(#212) stratova: Én, Abu és mások amennyire csak lehet, tényeket írunk. Aki hitvitát folytat itt, nem én/mi vagyok/vagyunk... De amúgy igazad van, ez így is csak hitvita.
-
Thrawn
félisten
Szerinted miért mondják ezt?
Egy négymagos CPU-t raktak össze egy GPU-val. Ahhoz, hogy a manapság elfogadható határon belül tudjanak maradni (max 140W) nyilván nem egy 975BE lapul benne, hanem egy gyengébb megoldás, ami kevesebbet fogyaszt.
Kár falramászni, inkább szokd meg, hogy a Llanoban is benne lesz. Vagy szerinted jobb lett volna ha bele sem teszik? -
Chaser
legenda
Ez már elég jó, kérdés az ár, mert 5650-es notesz van 160k-ért újan, ráadásul 3 év garral és erős i3 380-nal.
Azt mondd már meg nekem, ehhez a webgl-hez, flash gyorsításhoz csak hd6 széria jó, vagy elég a 4-es vagy 5-ös? dx11 és sm5 kell neki? mert akkor nem várnék a hd 6670-re hanem veszek megint 5570 ddr5-öt. -
-
erdoke
titán
1. Hol tagadtam, hogy nem lehet játszani? Annyit mondtam, hogy ha nincs nagyon megszorulva az illető, akkor szimpla igénytelenség egy 1680x1050-es vagy Full HD monitoron 1366x768-ban játszani. Ha a játék tényleg fontos, még sokáig (1-2 évig biztosan) diszkrét VGA-t fognak venni az emberek, hiába játszod el a szegény rokont... Errefelé kevesebben, nyugatabbra és sokkal keletebbre többen. Ennyi a különbség. Amíg egy 5670-5770 20-30e Ft, addig azért a játékosok többségét nem vágja földhöz a kiadás.
2. Igen, elsőre is megértettem, sőt, tudtam azelőtt is, hogy beírtad, te viszont valamiért nem akarod megérteni a kérdésem. olvasd vissza még egyszer...
3. Te totál be vagy lőve. Még jó, hogy a Kinect-es témához beírt PS3 agymenésedre nem reagáltam.
2500-as SB van a boltban, Llano nincs. Milyen logikával írtam volna azt, hogy jelenleg Llano-t vennék? Ráadásul jössz még teljesítmény becslésekkel, miközben SB fronton ott a rengeteg teszt, lehet válogatni, kinek melyik elfogadható vagy éppen elfogult. Eszem megáll a fanboyságon.
-
stratova
veterán
Szerintem ne próbáld meggyőzni. Egyszerűen olyan CPU teljesítményt mutatott fel Szandi és olyan régóta nem tudott vele igazán versenyre kelni AMD teljesítmény/fogyasztás terén, hogy a kétkedés jogos. Még nagyon friss ez az apu/gpu gyorsítás és olyan tempóban cserélődnek a termékek, hogy az ember elgondolkodik azon érdemes-e most invesztálni egy ilyen innovatív termékbe; ha közben van egy másik, ami heterogén számításokban gyengébb ugyan, de a ma elterjedtekben jobb. Mondván mire ennek igazán lenne gyümölcse "elavul".
No ezt az elavult-e kérdést, kellene saját magunkra levetíteni (mit használok, aminél kell az új termék teljesítménye, vagy mennyivel jobb a fogyasztása stb. és milyen formában idő/pénz, mennyi idő alatt térül ez meg nekem).
Erdokenek kell a teljes körű Flash, kódolás és játék, ha most vesz gépet most kell neki.
Egy kérdés helyes-e a párhuzam CPU teljesítményben (általánosságban):
Q6600 ~= Athlon II 620-640 ~= Core i5 520 ~= Llano
Abu: 0.9 x HD5650 nálam már bőven vállalható kis mindenes lenne, csak jól bírja akkuról
Brazos mindenesnek még kevés, multimédia/nas/"épp kell valamire" gépnek olcsón kicsi étvággyal rendben van (E-450 viszont best of anyós pc). -
dezz
nagyúr
"LCD-t nem natív felbontásban használni szerintem igénytelenség, és az igényteleneknek/rászorulóknak eddig is jó volt az IGP + negyedelt felbontás. (nem bántani akarok embereket, vannak, akiknek tényleg nem számít)"
Pedig szerintem épp most bántottál meg sokakat... Attól, hogy nem tudnak vagy nem akarnak rá többet költeni, még nagyon nem mindegyed, hogy negyed felbontás...
1. Lényeg, hogy lehet így játszani (akármennyire is tagadod) és ha a játék szempont, akkor az ember Llanot fog venni, nem SandyB-t, mainstream mobil vonalon. És ha valaki asztalon sem akar diszkrét videokártyára költeni (vagy nem annyit), akkor ott is.
2. A HD2/3000-rel semmi sem működik együtt, a Llano IGP-je viszont CF-képes. Kapís?
3. Az átlaguser szemszögéből még a 4 is sok... Szóval, őket a 4-magos Llano tökéletesen kielégítheti."Én is egy 2500-as SB-t vennék most, ha asztali gép belsejét cserélném, pedig nem kódolok videót napi 18 órában. Tisztább, szárazabb érzés, hogy amikor mégis (vagy éppen OTF HD videót transzkódolok konzolra média szerverként), olyankor sem kell várnom az Outlook megnyitására, vagy éppen tudnak apró játékokal játszódni a gyerekek."
Pfff.... És még te nevezel másokat fanboynak, amikor téged teljesen elvakít ez a kényszerképzet... Mintha a Llano valami kőkori kalkulátor lenne, közben CPU-ban lassabb úgy 20%-kal...
-
stratova
veterán
Azt hiszem a játékok emlegetésénél nagyon a next-gen FPS, Arcade stb. címeket nézzük. Pedig nem csak mi (itt társalgók közül többnyire) férfiak vagyunk érintettek, különben nem kelhetett volna el annyi a Sims különböző verzióiból és nem kaszálhatott volna annyit az EA újfent, a tartalmukhoz képest aranyárban árult kiegészítőkből.
Sims 3 mobil fronton:
HD 5470
low - 124 fps
med - 28,5 fps
high - 12 fpsHD 3000
low - 164 fps
med - 33 fps
high - 18 fpsHD 4650
low -
med - 102,3 fps
high - 58,8 fpsHD 4670
low - 235 fps
med - 72,5 fps
high - 62 fpsHD 5650
low - 373,6 fps
med - 239,8 fps
high - 132,4 fps -
Abu85
HÁZIGAZDA
A te érdeked a heterogén módon történű feldolgozás, mert ez a gyors. Nézd meg a Pine Trail platformot. Majdnem mindent a CPU-val kezel, mert az IGP-je nem tud semmit. Olyan is az élmény. Nézd meg a Brazost, ami lehetőség szerint mindent a GPU-val gyorsít. Internet nem probléma, multimédia megy, a Win7 a legmagasabb Aero felületen működik, vagyis alig fogyaszt memóriát. Alap játék szintén megy. Az IGP majdnem háromszor erősebb az AMD 890-es IGP-jénél, ami az utolsó chipsetes fejlesztés. Ez akárhogy is nézem csak az én érdekemet szolgálja.
Valóban az Intel HDG3000 nagy fejlesztés az IGP szempontjából, de csak a HD 5470-nel ér fel. Ez egy potenciális gond, és ezért tervezte a Llano IGP-jét erősre az AMD. A legerősebb BeaverCreek variáns már a HD 5570-nel is felér, vagyis jelentősen gyorsabb a belépőszintű VGA-knál, ami mint tudjuk a VGA-piac 40-45%-a. Ugye a JPR elemzései szerint az eladások 60-65%-a 100 dollár alatt történik.
Ha már a gyártók nem akarják a VGA-t, mert gazdaságilag nem éri meg, akkor ki kell szolgálni azt, amit akarnak. Aki pedig még mindig igényli a VGA-t olyan gépet vesz, amibe tehet. A HD 5770 a 100-200 dolláros részbe tartozik. Ez a piac 25-28%-a.Nyilván a programozás probléma, mert nem sok olyan alkalmazás van, ami négynél több magból profitál, de ebbe most szándékosan nem akartam belemenni, mert elméleti síkban nem itt bukik el a dolog. Persze ez is része az átalakulásnak, hiszen a CPU-t más módon kell programozni, mint egy GPU-t. Eleve abból kell kiindulni, hogy az előbbi egy késleltetésre optimalizált mag, míg az utóbbi a párhuzamos végrehajtásra készült. Ahhoz, hogy ezt az előnyt kihozd, feladatpárhuzamosan kell dolgozni szigorúan definiált bemenetekkel, kimenetekkel és aszinkron memóriamásolásokkal. Ezzel a megoldással jól követhető a chippen belüli kommunikáció, még sok szál mellett is.
-
Az asztali gépemben(mivel csak asztalim van) egy HD4200 IGP teljesít szolgálatot. Tökéletes a játékok futtatására, azokra amikkel Én játszom. Illetve nem elvárás a natív felbontásban való futtatás. Kivéve persze a Transport Tycoon-t mert az hasít 1680*1050-ben is
Ezzel ellentétben az új GPU-kban meg pont dupla annyi számolóka(80shader) van.
Szerintem bőven ki fogja elégíteni sokak igényét. Ha meg mégis magasabb az igény akkor ugyanúgy van alternatíva mint eddig is. Ellenben egyre szélesebb körökben lesz fontos a grafika a cpu rovására. -
erdoke
titán
Biztosan elkezdenek majd az erősebb IGP-kre koncentrálni, amikor az ilyet használók elérnek egy kritikus tömeget. A kulcsszó számomra továbbra is az "egy idő után". Addig szerintem nem éri meg gyengébb CPU-t tenni erősebb IGP mellé. Játékra kevés, TeCsőre meg a korábbiak is elegek (SB IGP-je is).
LCD-t nem natív felbontásban használni szerintem igénytelenség, és az igényteleneknek/rászorulóknak eddig is jó volt az IGP + negyedelt felbontás. (nem bántani akarok embereket, vannak, akiknek tényleg nem számít)
Ha a pixelméret kicsi adott méretű monitoron, általában van nagyobb képátlóval ugyanaz a felbontás (lásd 20->22" és 1680x1050, Full HD 22-52", stb). Meg kell nézni vásárlás előtt...(#198) dezz
1. Nagyon sokan pedig nem engedhetik meg maguknak a legújabb Llano, Bulldozer vagy éppen SB konfigokat. És? Nyilván nem róluk beszélgetünk.
2. Aha. Teszt? Mennyi az annyi? Minden játékban egyformán?
3. Nekem meg az muris, hogy felnőtt fejjel nem tudsz olvasni. A 4 magnál többet felvonultató megoldások létjogosultságáról írtam, hogy fölösleges, és megint csak az átlagjúzer szemszögéből. Nem értesz egyet? Ennek nem sok köze van ahhoz, hogy idle-ben alacsony fogyasztású, de alkalmanként komolyabb kakaót leadó 2-4 magos megoldásokra ne lenne szükség. Én is egy 2500-as SB-t vennék most, ha asztali gép belsejét cserélném, pedig nem kódolok videót napi 18 órában. Tisztább, szárazabb érzés, hogy amikor mégis (vagy éppen OTF HD videót transzkódolok konzolra média szerverként), olyankor sem kell várnom az Outlook megnyitására, vagy éppen tudnak apró játékokal játszódni a gyerekek.
"
, hogy minél hamarabb kiderül!![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
. Amúgy, a 970 MP-kkel az órajel növelésével már előjöttek komolyabb fogyasztás/melegedés problémák, a 2.5GHz es változat 
"
De mi értelme úgy kártyázni, ha nincs tétje? 
Nőkkel is csak strip-pokert játszom, haverokkal meg 500Ft egy adag zseton, azt a rebuy is annyi, és amikor megunjuk szétosztjuk a lét, a zsetonok arányaiban. Ha nincs tétje egy partinak, akkor semmit nem ér...
Új hozzászólás Aktív témák
- Milyen házat vegyek?
- Békéscsaba és környéke adok-veszek-beszélgetek
- A magas vérnyomást is felismerheti az Apple Watch Series 11
- Autós topik
- Sony MILC fényképezőgépcsalád
- Gumi és felni topik
- Milyen széket vegyek?
- ThinkPad (NEM IdeaPad)
- Mégis mi értelme az Xbox PC-nek, ha limitálja a hardverválasztékot?
- Vezeték nélküli fülhallgatók
- További aktív témák...
- Lian Li HydroShift LCD 360R/TL AIO vízhűtés eladó!
- Eredeti DELL 240W töltők (LA240PM160)
- Honor X7a 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- HPE Apollo 4200 Gen9 2U rack szerver, 1x E5-2620v4, 64GB RAM, 24x3.5" 2U-ban! ÁFA-s számla, garancia
- LG 25GR75FG - E-Sport Monitor - FHD 360Hz 1ms - NVIDIA Reflex + G-sync - AMD FreeSync - HDR 400
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest