Keresés

Aktív témák

  • g.j

    tag

    Megint egy érdekes eset.
    Nem tudom, ki dolgozta ki ezt a felhívást, de jobban utána nézhetett volna a dolognak.
    Tegyük fel, behozok tíz konténer kínai bugyit. Bemegyek a hivatalba. Igényelek magamnak vonalkódot. Szépen a magyar, minimálbérrel be nem jelentett dolgozókkal, felcímkéztetem mind a tíz konténernyi bugyit. Majd eladom valamelyik múltinak, amelyik akcióba hegyeket ad el belőle. A vásárlók meg mosolygó arccal megveszik, mert 599-es kezdetű kód van rajta.
    Másik eset az úgynevezett mérlegelt árúk. Azokra kettessel kezdődő kódot kell rakni (22… , 28…, 21…, stb.), de kettessel kezdődik általában, a darabárúk kódja is (kakaóscsiga, kifli, stb.) Na innentől kezdve nem veszünk se zöldséget, se husit. Déligyümölcsről nem is beszélve, mert az meg nálunk meg se terem.
    Olyan esetet is láttam, hogy a forgalmazónak nem volt kedve elmenni, sorba állni, igényelgetni. Fogta magát, vett egy nyomtatót és gyártott magának vonalkódot. Felragasztotta és szépen úgy adta el a terméket. Arról még nem nagyon hallottam, hogy valaki ellenőrizte volna egy használt vonalkód eredetiségét, jogosságát.
    Nem emléxem pontosan, de egy ideje kötelező minden terméken feltüntetni (persze amin ez ésszerűen megoldható) a származási helyet és a forgalmazó nevét. Aki akarja, az ezt meg tudja nézni, Ha nincs a rajta a terméken akkor a fogyasztóvédelem büntet érte.

Aktív témák