Új hozzászólás Aktív témák
-
#4114
Nowhereman
őstag
#65675776
#4107
Nowhereman
őstag
válasz
#65675776
#4107
üzenetére
No jó sok marhaságot összeirtatok itt.
A szovjetunió annektálni akarta Finnországot ugyan úgy ahogy a balti országokat, lévén az is a cári birodalom része volt, pontról pontra ugyan azt művelték, csak az baltikumiakkal szemben a Finnek ellenálltak. Egy véres háború után meg már nem lehetett előadni a "felvételét kérte a Szovjetunióba" mesét. A békefeltételekből meg kiderül, a háború után se tettek le róla, csak jegelték a dolgot.
A szövetségesek számára Finnország megsegítése csak ürügy volt, hogy megszállják Skandináviát. Lényegében Németországot belekényszerítették a norvégiai invázióba, Hitler csak órákkal előzte meg a szövetségeseket.
A szövetségesek vegyi és biológiai arzenálja mellett eltörpült a III. Birodalomé. Az angolok a saját katonáikon próbálgatták(ahogy a Jenkik is a sajátjaikon a sugárzást a bikini atollnál) a két világháború közt, az angliai csata alatt meg ki is voltak osztva invázió esetén bevethető paranccsal a csapatoknak. Vagy nem gondoljátok, hogy az angolszász hatalmak érdektelenségből hagytak valakit Guatemalában fertőzgetni, meg szimplán nemtörődömségből hagyták szépen tovább praktizálnia a a Japán Mengelét
Churchill meg a világtörténelem legszebbre smirglizett nagy formátumú pszichopatája. Nem volt ember, aki annyiszor adott volna parancsot nemzetközi egyezmény megszegésére, mint ő. Abból amit művelt Írországban rendőrminiszterként, ki lehet találni, hogy igazi Sztálin-Hitler nívójú gonosztevő, aki a határ szerencsés oldalára született - nem tudott igazán kibontakozni, és mivel a történelmet a győztesek írják, a rügyhajtásait is letagadják, fényezik... -
Gyantusz
tag
Finnországi ismereteitek fejlesztésére ajánlom az ehavi, 2012/7-es História számot (370 HUF/db).
A közepében van egy tanulmányfüzet Európában címmel (I. évfolyam 2. füzet), melyben leközölték Romsics Ignác 2006-os írásának egy részletét (Finnország fölemelkedése). Itt a teljes változat, Suomi titkai címmel. -
Gyantusz
tag
Üdv! Rég nem voltam erre, gondoltam feldobok egy témát.
histomil.com Bundesarchiv 1933-1945..+ all fields of WWII #205Az első lapja:
Bundesarchive Photos 1933 - 1945..+ all fields of WWIIMeglehetősen koncepció nélküliek a képsorozatok, legalább is eddig nem fedeztem fel benne sokat, igaz még nem néztem végig őket, csak itt-ott belekaptam.
Szerintem érdemes őket 1. átnézni, 2. kibeszélni rajtuk/általuk ezt-azt. Vannak nagyon naturalisztikus fotók is dögökről, égett hullákról, extrém romokról, az "isteni Tigrisek" szétcibált állapotairól, homokzsákos, HVSS futóműves M4, pallóborításosak stb.
Linkelés mondjuk így: #273. lap, fentről a 6. kép
Szóval csak rajta, jó szemezgetést! Rengeteg érdekes fotó!
-
#4111
yerico
senior tag
Csiborbogár
#4109
yerico
senior tag
válasz
Csiborbogár
#4109
üzenetére
"Számvéber Norbert könyveiről mi a véleményetek?"
Nagyon nem olvasmányos, de hihetetlenül precízen összeállított adatokat tartalmazó könyveket ír / szerkeszt. Szerintem magyarul az ő könyvei a legjobbak. Szervez egyébként haditechnikai délutánokat is a Hadtörténeti Múzeumban, ha valakit érdekel.
-
#4110
old rocker
veterán
#65675776
#4097
old rocker
veterán
válasz
#65675776
#4097
üzenetére
Teljesen igaz.
Kurt Reider/Földi Pál könyvei gyermekmesék német katona szimpatizáns felnőtteknek.
Értéke messze van Michael Reynolds: Az ördög segédtisztje (Joachim Peipper) c. könyvétől, - hogy páncélosoknál maradjunk; vagy Lothar Günther Buccheim: A hajó c. könyvétől. (Hogy csak a legkiemelkedőbbeket említsem.) -
#4109
Csiborbogár
őstag
Csiborbogár
őstag
Sajnos nagyon sok felületes szerző van.
Ismeritek Antony Beevor könyveit?
A Stalingrad című könyvét keresem már hónapok óta, és ahhoz képest, hogy 2010-es kiadás, nagyon nem kapni Magyarországon.
Ha valaki esetleg tud elfekvő darabot, akár lehet jó állapotú használt is, szóljon.
Számvéber Norbert könyveiről mi a véleményetek?
-
#65675776
törölt tag
válasz
rainmen
#4106
üzenetére
Egy résztvevő, érintett mindig mást fog írni, mondani, mint egy kívülálló. Pláne ha az ember eleve hibás kiindulási alappal vágott neki valaminek. Ha elolvasod Churchill-től a II. világháborút, akkor abban is fogsz érdekes dolgokat találni, amik nem fedik teljesen a valóságot.
-
#65675776
törölt tag
válasz
rainmen
#4102
üzenetére
Alapvető, hogy egy forrás nem ér önmagában semmit. Mindenképpen több irányból kell vizsgálni a dolgot.
Emellett érdemes megnézni egy normális könyv és a KR/FP könyvek bibliográfiáját... Utóbbi két író összes könyvében nincs annyi forrás felsorolva, mint mondjuk egy Keegan könyvben önmagában.
Azt meg nem árt tudni, hogy Földi Pál nevű történészt nem ismernek, levéltári kutatási engedélye nincs. Szóval csak ollózgat innen-onnan, többnyire kétes forrásokból. De lopni sem tud rendesen... [link]
-
Иван
őstag
Nem Sztálinról beszéltem, hanem elsősorban az angolszász vezetőkről.
Sztálint fölösleges izélni, mert a legjobb tábornokainak a krémje elveszett a tisztogatásai során. Ahogy itt vitáztok a finn-orosz konfliktusról, na a rossz szovjet hatékonyságnak ez az oka: Sztálin egyszerűen leölette a jó vezéreinek túlnyomó részét.
-
rainmen
aktív tag
-
yerico
senior tag
válasz
Kassadin
#4094
üzenetére
Azt hiszem, hogy álomvilágban élsz. Azért Mannerheim-vonalnak hívták valamiért, még ha nem is volt Maginot szintű, de voltak kiépített lövészárkok, vasbeton erődítések, géppuskafészkek, aknazárak, Ha nem lettek volna, azért a sítalpas finn katonák nem lettek volna túl eredményesek a szovjet harckocsik ellen, akik arcvonal-kilométerenként képesek voltak 100-at bevetni, azaz 10 méterenként 1 támadott. Még ha csak 15 mm-es páncélzattal bíró T-26 és BT szériás tankok voltak is, akkor is esélytelek voltak velük szemben a sima lövészkatonák. Tankot kilőni, pláne több ezret, csakis szervezett páncélelhárítás képes, vagy szervezett tüzérség, esetleg légierő. Ez utóbbival viszont a finnek alig bírtak.
Plusz "A finnek megerődített védőövüket, az ún. Mannerheim-vonalat 1929-től építették a Karél-szorosban. A munkálatok angol, francia és német szakértők közreműködésével – 1939-ig tartottak. A természetes terepakadályok kedvező feltételeket nyújtottak a viborgi irány lezárására. Az erődítési rendszer szélességben két, nagyjából azonos felépítésű megerődített körzetet, mélységben - 40-80 km kiterjedésben – három megerődített védőövet foglalt magában. A Mannerheim-vonal végső fokon több mint 200 vasbeton és 980 fafölderőddel rendelkezett, mégis a szovjet csapatok 1940-ben, majd 1944-ben meglehetősen rövid idő alatt áttörték." [link]Egyébként meg olvasd el Mannerheim visszaemlékezését a háborúról.
-
yerico
senior tag
válasz
capulet75
#4093
üzenetére
Azt kell mondjam édes öcsém, hogy te leledzel tévedésben. Az, hogy egy ország elveszíti 10%-át, és mindemellett megalázó feltételekkel kénytelen békét kérni, az bizony azt jelenti, hogy vesztett. Az, hogy 1:26 volt a veszteségarány, az meg természetesen nem igaz, egy 1942-es magyar jelentésben vannak ilyen adatok, de sehol máshol. De szívesen látom a hivatkozott adataid forrását. Megjegyzem, még a wikipédia se teszi 1 milliósra a veszteségeket. Addig is ajánlom figyelmedbe akár a wikipédiát, de akár ezt az oldalt is: [link]
Az, hogy Sztálinnak nem volt erre tartaléka, meg egy orbitális baromság, akkorra a szovjet üzemek már hadigazdálkodáson voltak, 1941 jún 22-re éppen 5-6x-os fölényben voltak a németekkel szemben pl. tankokat tekintve. A finnek meg éppen akkor kértek békét, amikor kimerültek, és a további ellenállás felesleges volt, a vonalaikat áttörték, a finn és a francia szövetség meg sehol sem volt. Az, hogy megúszták ennyivel, annak volt köszönhető, hogy a szovjet hadsereg "teljesítménye" még Sztálint is ledöbbentette, és mivel már készült a németek megtámadására, és a céljait elérte (Leningrád körüli biztonsági zóna létrehozása, a hajózás biztosítása, Leningrád - Murmanszk vasútvonal biztosítása), ezért fókuszált a komolyabb ellenfélre. A szovjet hadsereg pedig levont bizonyos következtetéseket a finn fiaskóból (mert bár nem vesztettek, és siralmasan szerepeltek, az tény, de legalább győztek.) Többek között gyártásba került a KV-1, a T-34, aminek az ellenszerét a németek csak 1943-ra lelték meg. 1942-re felfutott a szovjet géppisztolytermelés, köszönhetően a Suomi géppisztolynak.Az, hogy a szovjetek pofára estek, az tény, de hogy győztek, az is tény. A finnek meg vesztettek, az is tény. Lehet magyarázni bármelyiket, de ettől még tény. Tehát ne akarjuk győzelemnek eladni, ha egy ország elveszíti a területe jó részét egy másikkal szemben, mert az egyfelől röhejes, másfelől meg igen hiányos iskolai műveltséget feltételez.
-
#65675776
törölt tag
válasz
capulet75
#4098
üzenetére
Ez nem értelmezés kérdése. A finnek megadták magukat. Ergo vesztettek. Pont. (Maximum veszíthettek volna kevesebbet is, de ettől még vesztettek.)
Ami vitathatatlan, hogy igen kellemetlen meglepetést okoztak a szovjeteknek. De nem verték meg őket sem taktikai, sem stratégiai értelemben. Azt a háborút a finnek minden szempontból elvesztették.
A szuverenitásukat pedig annyira őrizték meg, hogy évtizedeken keresztül az oroszok jóindulatán múlt, hogy mit tehetnek.
-
capulet75
addikt
válasz
#65675776
#4095
üzenetére
Bele lehet menni hogy mit is takar a "kapituláció", és a "megadás" ebben a konkrét esetben. Finnországot ugyan úgy csatolni akarta Sztálin a szovjetunióhoz mint Észtországot vagy a többi balti államot. Karélia elvesztése mind a mai napig fájdalmas a finnek számára, de az hogy megőrizhették a szuverenitásukat, fontosabb volt a területük 10%-nál. Nézd meg mi lett a balti államokkal a szovjetunió fennállása alatt, és gondold át újra a "vesztett" fogalmát. Néha nem csak a száraz történelmi tényeket kell alapul venni. Az pedig vitathatatlan hogy a Téli háborúban a finnek nagyon megpicsázták az oroszokat.
-
#65675776
törölt tag
válasz
capulet75
#4093
üzenetére
Az eredeti cél a Karéliai-félsziget annektálása volt Leningrád előtti ütközőzóna gyanánt. Ezt a háború lezárásaként meg is kapták. A háború finn vereséggel és kapitulációval ért véget.
A veszteségekről: a finnek számára a veszteségek pótlása igen komoly erőfeszítéseket igényelt, és igazából soha nem is sikerült. A szovjeteknek ez nem okozott érdemi problémát. Lehet óriási veszteségük volt, de azt többszörösen pótolták. Hasonlítsd össze mondjuk a finn haderő II. vh alatti maximális létszámát (azaz a téli háborúhoz viszonyított bővülést) és a szovjet haderők mennyiségi és minőségi fejlődését.
Az a tévedés, hogy a finnek azt a háborút megnyerték, vagy akár csak döntetlennel fejezték be. Jelentős területi és anyagi veszteséget szenvedtek el.
rainmen: Kurt Rieder? Nem sci-fi-ről kért ajánlatot, hanem történelmi könyvekről. Kurt Rieder és Földi Pál könyveiben több a fikció, mint a valóság. Ami valóság, azt meg tipikusan plagizálták.
-
Kassadin
addikt
Milyen megerősített állások?
Te hol olvastál olyat, hogy a finnek erődöket s bunkereket építettek, szöges dróttal körbevont árkokat ástak? Kicsit nem ártana utána olvasni a dolgoknak.Lényegében azért is volt ekkora a szovjet veszteség, mert a finnek sokkal gyorsabban mozogtak sítalpakon, bárhol rajtaüthettek a szovjeteken, ahol csak kedvük támadt. Mellesleg mindenki a természetben nőtt fel, mondhatjuk, hogy fegyverrel születtek, és az álcázás nagy mesterei voltak. Nem volt se siegfried, se maginot vonaljuk, szimplán felülkerekedtek a túlerőben lévő szovjeteken, hazai pályán.
-
capulet75
addikt
El vagy te tévedve barátom.
A finnország megszállására tett offenziva mindösszesen a finn területek 10%-át volt képes megszerezni a szovjetunió számára, ( Sztálin mindet akarta.) Az orosz katonák 1: 26-hoz hullottak a csatákban, nem is beszélve az óriási harcijármű és repülőgép veszteségekről. Az nagyon jól hangzik történelmi szempontból hogy a "szovjetunió szabta feltételek" mellett kötötték meg a békét negyvenben, de valójában ez csak a hatalmas pofáraesést volt hivatott menteni. Sztálinnak egyszerűen nem volt erre felesleges hadikapacitása,mert a finnek még sok-sok hónapig ki tudtak volna tartani a tél után is, és akkor ki tudja hogy milyen szövetségesek jelennek meg a térképen. Nem merte megkockáztatni ez a két bajuszos hülye szovjet tagja. -
yerico
senior tag
Ne gondold, hogy Sztálin nem pofázott bele a dolgokba. 1942 végén a szovjetek valószínűleg a komplett Dél hadseregcsoportot szétverhették volna, ha a támadási tervükben az eredeti elképzelések szerint támadnak, és nem erőltetik a 6. hadsereg elleni támadásokat Sztálin utasítására. Helyette a 6. hadsereget kerítették be, de a többi egység át tudott törni. Persze ha Hitler engedélyezi a von Paulus páncélosainak a felmentő seregek felé a kitörési kísérletet, akkor még át is törhették volna a blokádot.
Viszont a "ha" a történelemben felesleges kérdés. A szovjetek eleve jobb harckocsikkal bírtak 1940-1942-ben, mint a németek, és sokkal többet gyártottak, a termelést már eleve át akarták dobni az Urálon túlra a német támadástól függetlenül. Hiába voltak nagyobbak a veszteségeik, de a termelésük is többszöröse volt. Pl. 1942-ben a szovjeteknek volt 2000 nehéz harckocsija, mikor a németek még csak rövid csövű Panzer IV-sel tudtak visszalőni rájuk, ami nem ütötte át a páncélzatukat. A Pak40-es csak 1942 tavaszára készült el, és csak utána kezdtek megjelenni az F2-es Pz IV-esek. -
#4090
yerico
senior tag
bimbilla09
#4088
yerico
senior tag
válasz
bimbilla09
#4088
üzenetére
Regények, és nem történelmi könyvek. Tehát ne tényanyag miatt olvasd, hanem mert jó. Mint pl. a Híd túl messze van c. könyv.
-
#4088
bimbilla09
tag
bimbilla09
tag
sven hassel konyvekrol mik a velemenyek? a karhozottak legiojat olvastam, de azt hallottam, hogy sokat lodit az oreg a koteteiben.
-
Иван
őstag
Érdekes könyv lehet, de Hitler ott volt, seggfej volt, elcseszte az egészet, ez van. Németország jó stratégiái között amúgy is kevés "náci" volt, a legtöbb katona volt, és a háború közepén annyira hiányzott nekik a zsidók hajkurászása, mint üvegestótnak a hanyatt esés.
De innen látni, hogy Hitler hiába volt zseniális politikus meg karizma, a háborúhoz semennyit nem értett. Churchill egy fokkal jobban értett a dologhoz, de nem utasította el élből a tanácsokat, nem helyezte a dolog fölé a saját egóját, képes volt erre a pár évre Sztálinnal szóba állni. Hitlernek valószínűleg mentális nehézségei voltak, és a végén ezért rántotta be a népét is a kakiba.
Képzeld el mennyire örülhetett egy zseniális páncélos tábornok, amikor Hitler sületlenségeket parancsolt és kioktatgatta. Szerintem a bajsza alatt elküldte a...
-
yerico
senior tag
válasz
capulet75
#4081
üzenetére
Az, hogy rommá verték a szovjeteket, természetesen nem igaz, hiszen kikaptak. Az, hogy a szovjetek veszteségei nagyobbak voltak, az igaz. Valóban vannak egymilliós szovjet veszteségi becslések, de ezek természetesen túlozna, ennek csak a töredéke az igaz, de még így is többszöröse a finnekének. Ez főleg abból adódik, hogy a szovjetek mániákusan frontális támadást erőltettek a megerősített állások ellen, aminek következménye a nagy veszteség.
Ez egy túlmisztifikált történet, a németek is ebből kiindulva becsülték alá a szovjeteket, és láss csodát, a "keleti hordák" rommá verték őket. -
capulet75
addikt
Nem szabad azon csodálkozni hogy a finnek nemet mondtak a taposóaknák tiltására.Nem hiszem hogy valaha is elfelejtik a Téli háborút. Bár azt az oroszok sem. Úgy verték rommá a szovjet hadsereget, hogy egy (!) darab működő harckocsijuk volt a harc kezdetekor. A hadseregparancsnokuk még csak nem is beszélt finnül. Az oroszok becsült vesztesége 700 000 fő, ebből 300 000 halott, anyagi veszteségeik körülbelül 1 000 repülőgép és 2 000 harckocsi. A finnek vesztesége 27 000 halott, 40 000 sebesült, 62 repülőgép és 20 harckocsi. Az Ncorerrol szabadon tölthető a: Téli háború. Nézzétek meg.
-
#4078
angela1221
csendes tag
angela1221
csendes tag
Sziasztok! Nemrég olvastam egy könyvet, ami nagyon tetszett. A téma iránt érdeklődők figyelmébe szeretném ajánlani Leo Kessler Otto 'háborúja' c. művét, ami a Harmadik Birodalom belső köreinek egy különleges vetületét tárja fle.
-
cikasz
őstag
Most jutottam hozzá ehhez a könyvhöz : [Turcsanyi Karoly : Nehez harckocsik]
Marha jó könyv annak szvsz aki szereti a tankokat. -
mityku
aktív tag
Még egy kis adalék a vegyi hadviseléshez. Ócskás kolléga írta a "Kihalt laktanyák, katonai objektumok" topickban:
"Az Osztrák-Magyar Monarchia 1917-ben az olasz arcvonalon vetette be először vegyi lövedékekkel felszerelt tüzérségét. A Monarchiában a könnyű és közepes tüzérség gránátjait alakították át gázlövedékekké, tehát az 1914. M. 7,5 cm-es, az 1914. M. 8 cm-es, az 1914/1909 M. és 1915. M. 10 cm-es és az 1913/1909 M. 15 cm-es gránátokat.
A gáztöltetanyagok gyártásával és töltésével a Monarchiában a következő vállalatok foglalkoztak: Chinoin,Adler,Kolin,Aussig,Lipták és Tsa.
A gázlövedékek gyártása 1915-ben kezdődött, de a tömeggyártás megindulására csak
1917-ben került sor.
A Chinoin számára 1917 április elején határozták meg, hogy készüljön fel a saját
gyártáson felüli, Németországból származó vegyi harcanyag fogadására.
Az 1918 októberi katonai összeomlás véget vetett az első olyan háborúnak, amelyben
tömegesen alkalmaztak tüzérségi gázlőszereket.
1919-ben megkezdődött a gyártási kapacitás felszámolása. Az újpesti Chinoin és a
pestszentlőrinci lőszergyár telepein több vagon töltőanyagot semmisítettek meg.
Az 1920. június 4-én aláírt békediktátum katonai rendelkezései V. fejezetének 119.
cikke kimondta:
"Minthogy lángvetőket, fojtó, mérgező, vagy hasonló gázokat, valamint ezekkel
rokon folyadékokat, anyagokat és eljárásokat használni nem szabad, azoknak előállítása
Magyarországon és behozatala Magyarországba szigorúan tilos."
1936 elejére a hadvezetés titokban megteremtette a nagyipari harcgázgyártás, valamint a
tüzérség vegyi harcanyaggal töltött lövedékei előállításának és esetleges alkalmazásának
elméleti alapjait.
1939.január 30-án egy vezérkar főnöki értekezlet döntést hozott a 300 000 pengő költséggel épülő lövedéktöltő üzem felállításáról,55 melynek napi kapacitását M lövedékből(mustár)- 2800 db-ra, KI lövedékből (KLARK) 1000 db-ra, repülő bombából 250 dbratervezték.
A tervek szerint az üzemet a kincstár létesítette Nagynémetegyházán (Bicskétől 8
km-re északra) a már működő vegyiharcanyag-raktár mellett kezdték az építkezés előkészítését.
1940. szeptember 9-én Nagynémetegyházán megkezdődött a tüzérségi lövedékek
töltése.
Forrás: KOVÁCS VILMOS
A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG VEGYI HARCANYAGGAL TÖLTÖTT
TÜZÉRSÉGI LÖVEDÉKEI 1913–1944A lényeg: M. Kir. 13. sz. vegyi lőszerraktár, M. Kir. 13.sz. központi lőszerraktár, és a Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár RT. Töltőüzeme volt Nagynémetegyházán.
És még valami: Nagynémetegyháza mai neve Nagyegyháza"Remélem nem bánja.
-
mityku
aktív tag
válasz
#65675776
#4064
üzenetére
"pl a bármilyen botlódrótos és a Claymore aknák" - hát igen a Claymore; a maga nemében nagon ötletes, bámulatos eszköz ( maga a kialakítása fogott meg igazán - jó tudom, ez hülyén hangzik). 60fokos szögben 50m-re szétrobbanó? / repülő acélgolyók letarolnak mindent ( jó ez erős kifejezés volt, de élő ember nem tartózkodjon ebben a zónában, mert nem kel fel).
Az milyen akna ( botlódrótos vagy sem, ez érdekelne), ami ha működésbe lép, egy töltet által 40-50 cm magasba felurik? és térd / derék magasságban robban.
Ha jól emlékszem többek között a Bad Boys 2-ben volt ilyen. -
#65675776
törölt tag
A vegyi és biológiai hadviselésnek van egy nagyon rossz vetülete: onnantól, hogy bevetetted, nem tudod kontrollálni. Főleg igaz ez a biológiai hadviselésre. A vegyi esetén nem annyira problémás, alapvetően csak arra kell figyelni, hogy merről fúj a szél. És lehetőleg a vízbázisokat sem kell bántani vele. Ez utóbbi annyira nem probléma. De csak akkor nem, ha megfelelő a logisztikád, és a csapataid a harcanyag lebomlási ideje alatt nem kényszerülnek a helyi víz és élelmiszerforrásokat használni.
A vegyi fegyverek ellen pedig érthető a tiltakozás, viszont nagyon nem jó a repeszes hasonlat. A gránátok aránylag kis területet fednek le a hatásukkal, nincs a környezetben visszamaradó hatásuk. Ellenben a vegyi, biológiai és nukleáris harceszközökkel. Ezek ugye nagy területen és sokáig fejtik ki fő- és utóhatásukat.
A kazettás bombák / harci részek nincsenek tiltva, csak tilos bennük alkalmazni gyalogság elleni tölteteket. Mindezt értelem szerűen a gyalogsági aknák elleni tilalommal.
A taposóakna egyébként is rossz kifejezés. Ezek közé ugyanis nem tartoznak pl a bármilyen botlódrótos és a Claymore aknák. Pedig utóbbi nem gyenge pusztítást tud ám végezni... Előbbit mondjuk esélytelen betiltani, ugyanis csak egy kézigránát és némi huzal kell hozzá.
-
mityku
aktív tag
válasz
#65675776
#4062
üzenetére
"Temérdek vegyi harcanyaguk volt a németeknek, amelyek ellen ráadásul a szövetségeseknek nem is volt ellenanyaga (mert a létezésükről sem tudtak a II. vh végéig), mégsem vetették be" - Ian V. Hogg szerint azért nem vetették be, mert igazából a németek se tudtak ellenük védekezni illetve nem rendelkeztek a szükséges ellenanyagokkal.
Egyébként a szerző tesz egy számomra érdekes felvetést ( amiben egyet is értek vele):
"Én személy szerint soha nem értettem a vegyi fegyverek elleni tiltakozást. Úgy látszik, hogy kifinomultabb gondolkodók valamilyen okból teljesen elfogadhatónak tartják, ha egy katonát gránátrepesz belez ki, azt azonban nem, ha megfullad. A katonának teljesen mindegy."
De érdekes felvetés még a gyalogsági aknák - kazettás bombák alkalmazása is ( jó tudom ez itt off téma).
Talán valamelyik Aranysas rövid híre volt, hogy Finnország se csatlakozott ehhez az egyezményhez (persze az amerikaiakkal - oroszokkal egyetemben) ( ami tiltja a gyalogsági taposóaknák használatát). A szerző példaként hozza fel, hogy a határsávok, nukleáris bázisok passzív védelme elképzelhetetlen e fegyver / eszköz nélkül.
Valamilyen szinten igazuk van, persze ha valami folytánm megszűnik az adott bázis, határsáv illik felszedni a korábban telepített aknazárat. -
#65675776
törölt tag
válasz
feka007
#4061
üzenetére
Európában jóval előbb eldőlt, hogy a szövetségesek hogy osztják azt fel, minthogy az atombombákhoz egyáltalán a szükséges mennyiségű hasadóanyag elkészült volna. Annyira meg nem voltak hülyék az amerikaiak már akkor sem, hogy egy orosz megszállás alatt álló Berlint leatomozzanak.
Az eredeti gondolathoz: miért biztos benne bárki is, hogy Hitler bevetette volna Európában? Temérdek vegyi harcanyaguk volt a németeknek, amelyek ellen ráadásul a szövetségeseknek nem is volt ellenanyaga (mert a létezésükről sem tudtak a II. vh végéig), mégsem vetették be.
A tengeralattjárós dolgokra: amit írtál az csak addig fordult elő, amíg meg nem hirdették a korlátlan tengeralattjáró-háborút. És csak olyan helyeken, ahol egyedül közlekedő hajókat támadtak. De ugyan ezeken a helyeken fordult elő az is, hogy az elsüllyesztett hajó legénységét teljesen meg akarták semmisíteni. Lovagias ugye?
A konvolycsatákban viszont mindez egyenlő lett volna az öngyilkossággal. Szóval az észak atlanti térségben ez soha nem volt jellemző. Márpedig a tengeralattjáró-csaták döntő része itt zajlott.
Az a sok alkalom maximum 10-20, ami az összes elsüllyesztett hajó igencsak elenyésző része, lényegében kimutathatatlan statisztikailag.
-
feka007
veterán
"Hitler nem gondokodott volna a bevetésén, abban 100%-ig biztos vagyok."
Hát amerikaiak se gondolkodtak, egyből megküldték vele japánt, amint készen állt.. Az Európa szerencséje, hogy befejezték a háborút, mielőtt elkészült volna, különben tuti rádobták volna még áprilisban is Berlinre, meg még vmelyik nagyobb német városra ugyanúgy..
Meg amúgy a németek London bombázásánál a katonai célpontokra mentek, összehasonlíthatatlanul több civilt megöltek az angolok amikor a német városokat bombázták, direkt civil célpontokra menve sokszor.. Drezdában pl 200-300 ezren meghaltak, miközben nem volt ott egy fontos katonai létesítmény se.. Londonban a németektől meg 1-2 ezren.. A tengeralattjáró háborúban meg kifejezetten lovagiasak voltak a németek, iránytűt adtak az angoloknak a hazatérésre, meg lehetőséget adtak a hajó elhagyására a legénységnek sokszor, mielőtt elsüllyesztették. Persze erről sosincs szó az NGC-n, csak arról, hogy a németek mennyire ellehetetlenítették a londoniak életét, ami aztán háborúban nagyon nagy dolog.. -
mityku
aktív tag
válasz
Gyantusz
#4051
üzenetére
Bár közlekedésmérnök szakra jártam, szakirányom pedíg nemzetközi szállítmányozó (ala fuvarszervező), de ilyen jellegű infókra én nem emlékszem. Talán szó volt az anyagmozgató gépekről valamely óra / tárgy keretében, de részletekbe menően ( hol / mikor fejlesztették / alkalmazták őket) nem. Bár lehet, hogy csak az én emlékeim koptak meg nagyon.
-
Gyantusz
tag
Nem tanultatok anyagmozgatási történelmet?
Igaz, nálunk is hanyagolták az építésgépseítést (+ annak történelmét) és az építőipari gépek ismertetését is... Nekem szerencsém, hogy a műszaki fősuli könyvtárában sok ilyen könyv van (1990 előttiek), amikor még volt oktatási nívó is.Ha lelek majd, közreadom. A dolog engem is érdekel.
-
-
Gyantusz
tag
Az a kérdés, mit nevezünk "kézi targoncának"?
Ha a saroglyát, akkor az elég régi, ha a talicskát, akkor az egy kicsit fiatalabb...
Lévén a kereket a sumérok is ismerték már, nemcsekély 5500 éve.
Ha meg a hidraulikus emelővilláról van szó (köznapi nevén a "béka", de a magyar ép.ip-ban békának a motoros döngölőgépet nevezik), azt nem tudom... Pláne nem kizárt, hogy lehetett nemhidraulikus (pl. fogasléces) verzsön is.
-
mityku
aktív tag
válasz
#65675776
#4047
üzenetére
Helló!
Persze tudom, hogy nem csak élelmiszert szállítottak. Nagy mennyiségben vittek szenet, üzemanyagot is.
Azt viszont nem tudom, hogy kézi targoncát igénybe vettek volna. Kérdéses, hogy lett-e volna értelme, ha gépek belseje eleve görgős kialakítású ( könnyű anyagmozgatás miatt).
A már általam említett képen, ráadásúl barmi nagy ládák vannak, kb 2000*1000*300-as méretűek és kézzel mozgatják. tudom a méret nem minden, mert lehet akár a láda tömege csak 100 kg is, azt meg könnyen tudja egy ember mozgatni ( max 2).
Egyébként a kézi targonca, mikor jött létre? ( puszta kíváncsiságból kérdezem ) -
-
Gyantusz
tag
Hát, 3-3,5 évvel a háború után nemnagyon voltak még "extra" helyre gépi erők, benzin meg végképp. Pláne a blokád idején (1948. június-1949. május), emberanyag viszont annál inkább! Ugye a nyugati hadifogoly-táborokból 1947-48-ban szálingóztak hazafelé a férfiak, akit meg eleve el sem fogtak, bújkált, az 1948-ra mászot elő az "inkognitóból" és adta fel magát, vagy feketén, álnéven dolgozott, közel a családjához (vagy távol...). A géphiány igaz Németországra, Franciaországra és Nagy-Britanniára is. Magyarhonról meg ne is beszéljünk... Sz'al nagy biztonsággal egész Európa gépiparát gallyra vágta a háború egy időre. De ez is megérne egy alaposabb kútásást, melyik országban mennyire!?
Tegnap a Megyei Könyvtárban láttam egy, az 1939-45 közötti globális hadigazdasággal foglalkozó Aquilás könyvet is. Kár, hogy lejárt a beíratkozási engedélyem.
Egyébként filmként ajánlom a Németország, nulla év címűt (Germania anno zero). Roberto Rossellini filmje, 1948-ban forgatták. Kis nyúlfarknyi, 77 perces, érdemes a cselekményen kívül Berlin álapotára is figyelni. [link]
-
mityku
aktív tag
válasz
#65675776
#4043
üzenetére
Helló!
A cikkben van egy kép, amin 3 C-54-es látható. Ezen úgy látszik, hogy minden géphez egy hossúplatós teherautó tolatott és az oldalsó teherajtóknál kézi erővel tették ki a ládákat a platóra. A cikket újra átolvastam és nem találtam arra utalást, hogy igénybevettek volna gépi erőt a kirakodáshoz. Szóval szerintem minde kézi erővel történt.
-
mityku
aktív tag
válasz
Gyantusz
#4041
üzenetére
Remek!
Mostani Aranysasban van egy cikk, az 1948-ban Kelet-Berlin blokádjáról és azt követő Plainfare ( brit) + Vittles (usa) hadműveletről van benne szó. ami a topicok "érinti"
, hogy repülőgépek kirakodásának rekordja egy egy német csapat nevéhez fűződött. 12-en egy C-54-es 10 tonnás terhét 5 perc 45 másodperc alatt rakták ki. Elképesztő! -
mityku
aktív tag
válasz
Gyantusz
#4038
üzenetére
Jóó kis linkek!
Most néztem meg "A hullám" című német filmet. Bemutatja, hogy egy német középiskolában egy "projekthét keretében", miként leht az önkényuralmat bevezetni.
Valamilyen szinten kapcsolódik a témához ( önkényuralmi rendszerek kialakuásának okait tárja fel / mutatja meg).
[link] -
Gyantusz
tag
Alapvetően a lényeg az, hogy már akkor, 1943 nyár derekán "legyőzték" a muszkák a "legyőzhetetlent". Meg a jó drágát. Kurszk egyébként is egy érdekes történet. No meg kevés kilőtt Tiger-fotót lehet a neten elővakarni. Monográfiákban azért van jópár.
Tényleg, ha már itt járok, linkelek pár youtube-videót is 1945-ből. Nem tudom, ki látta már őket, de egész jók. Tán a múlt héten nézegettem őket.
A berlini csata:
1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész, 5. rész, 6. rész, 7. rész.Berlin, 1945.
link
május
link, 2. rész
július
1. rész1945-ös Győzelem napja-felvonulás, Moszkva, Vörös tér
1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész.Brit győzelmi ünnepség, London, 1946
Aztán gyün a Hidegháború...
-
#65675776
törölt tag
Ha valóban Kurszk vidéki, akkor lehet 50-100m-ről is.
Azért a II. vh-ban volt még pár hasonló ember. Douglas Bader pl két műlábbal repült, és Adolf Galland-nak is volt 1934-ben egy csúnya balesete (orr és koponyatöréssel, egyik szemére szinte teljesen megvakult, három napig kómában feküdt. Az arca is kissé megváltozott a sok vágástól és égésektől). Günther Rall 1941. november 28-án Lezuhant, és három helyen eltört a gerince. Azért 1943-ban lelőtt 151 szovjet gépet, illetve Walther Nowotny után Ő volt a második, aki elérte a 250 légigyőzelmet (és összesítésben is a harmadik 275 győzelemmel). És most csak három ismertebb pilótát említettem. Csak három igencsak eredményesnek nevezhető vadászpilótát.
-
mityku
aktív tag
válasz
#65675776
#4034
üzenetére
Az nem derült ki az írásból, hogy milyen messziről lövöldöztek ezekkel a fegyverekkel?
Más!
Mostani Aranysas-ban nagyon jó cikket találni:
- Hanna Reitsch, a világrekorder
Régebben már olvastam a erről a kivételes nőről, de most így újra olvasni róla nagyszerű érzés volt.
Tiszteletem minden repülni vágyó ember felé! Nem biztos, hogy ha valakivel megtörténik mindaz ami ezzel a kivételes nővel, végigtudná-e csinálni? ( lenne-e benne annyi akarat, kitartás). Itt most a 1942 oktoberben történt balesetére gondolok)
E remek asszonyt 1979 augusztus 24-és húnyt el, de azelőtt még az év áprilisában az USA-ban versenyzett és 1000 km-nél hosszabb távot repült ( vitorlázógéppel).
[link]Lehet azt mondani rá, hogy hithű nemzeti szocialista volt, de ez tetteiből nem vol le semmit.
-
-
mityku
aktív tag
válasz
Gyantusz
#4031
üzenetére
Kicsit alakítva lett a torony szellőzésén.
Bár kérdéses, hogy milyen távolságból - milyen eszközzel / eszközökkel sikerült elérni ezt az állapotot.Bringára fel?? Na persze!!!
Azért nem a közelbe van Monte Cassino. Vagy még az Ardennek környéki ütközetek helyeit kellene felkeresni. Kíváncsi vagyok mennyiből jönne ki az útiköltség? ( mondjuk vonattal elmenni, szállást kivenni egy panzióba és körülnézni a környéken, mondjuk 2-3 napban, vonnattal meg haza)Könyvajánló nem rossz! Majd azért legalább egyet megpróbálok beszerezni.
-
Gyantusz
tag
De ha már úgyis kérdezted, az alábbi könyveket javaslom olvasásra:
Két vadászatról (bak lövésről) szóló:
* Konsztantyin Plesakov: Sztálin baklövése. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2007. ISBN 978 963 07 8238 8 [link] - Ezt elolvastam, patent anyag!
* Antony Rogers: Churchill baklövése. Lérosz és az Égei-tenger. A második világháború utolsó jelentős brit veresége. Gold Book, ISBN 978 963 426 063 9 [link]
* Norman Davies: A varsói felkelés. "A '44-es varsói csata". Európa Könyvkiadó, Budapest, 2008. ISBN 978 963 07 8634 8 [link]
Mindhárom fordításában benne van a keze dr. Molnár Györgynek is.
* Lord Russell of Liverpool: A Bushido lovagjai. A japánok által elkövetett háborús bűnök rövid története. Gold Book, ISBN 963 9437 87 5 [link] (nem sikerült helyesen átírni a Hepburn-Bushido-t Busidó-ra) -
Gyantusz
tag
"A legyőzhetetlen Tigris páncélos"... Ez a kép vajon benne van abban a K. Rieder-könyvben? Igaz céltárgy volt a masina, de jól ki lett likasztva pár helyen (meg kicsit meg is repedt).
Mityku: bringára fel, irány M. Cassino! Szólj, hogy mikor mégy, megyek én is!
-
mityku
aktív tag
UP a topicnak!
A mostani Regiment-be elég jó kis cikket hoztak össze a Wolfsschanze-ról. Ami meglepett igazán, az egy rajz a bunkerek elhelyezkedéséről. Elképesztő, hogy az egész komplexum mennyi bunkerből, - kiszolgálólétesítményből állt.
Fényképek: [link]Valaki látta már a Tom C. főszereplésével forgatott Valkür c. filmet? Vélemény? ( Staufenberg féle merényletet mutatja be)
A másik érdekes cikk Monte Cassino ostromáról szól. Igazi "húsdaráló" volt annak idején. Egyszer szívesen megnézném a várost, a kolostort illetve az ottani katonatemetőket.
[link] -
mityku
aktív tag
Érdekesség:
[link] - a "Magyar kísérletek" résztől.
Valamint a "Jönnek a japánok'" c. rész is érdekes.
A cikkben szereplő információkat azért is tartom érdekesnek, mert többek között az elég jónak mondott Ian V. Hogg által írt; A II. világháború német titkos fegyverei c. könyvben, erről említést nem tettek. ( vegyi fegyverekről volt szó; tabun, szarin, szoman) -
RedWing
aktív tag
Sziasztok!
Csak most leltem rá eme érdekes topicre, nem olvasgattam még vissza, szóval ha már szereplet elnézést!
The Occult History of the Third Reich
Aki még nem látta szerezze be, nagyon jó!
-
#4015
modd3r
őstag
(Kolombusz)
#4013
modd3r
őstag
válasz
(Kolombusz)
#4013
üzenetére
Ebben ne legyél olyan biztos.
Túl sok minden van még a szőnyeg alatt... -
#4014
kicsitomi88
őstag
(Kolombusz)
#4013
kicsitomi88
őstag
válasz
(Kolombusz)
#4013
üzenetére
Téged még egyszer bannolnak, te hello hitlerista
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
Gyantusz
tag
Az patent "kis" könyv, anno szerencsémre ezen nőttem fel. No meg előzményét is olvastam még melegében, Az első világháború képes krónikája címűt. (egy elemzés)
De ha már amúgy is eme írónál jársz, szerezd be Taylortól A második világháború okait is, lehet újra kapni (pl. nyugati téri Alexandra-ház).
Jó anyagok és szórakoztatóak is (az író többi könyve is ilyesmi). -
cikasz
őstag
Kintvoltam a Pecsa bolhapiacon árulni meg szét is néztem és vettem egy könyvet. A.J.P. Taylor : A második világháború képes krónikája (Akadémiai kiadó,Budapest) Békés András forditotta 1988.-ban. 2500.-ért sikerült 3000-röl
Egy nagyon kicsit viharvert a könyv de amugy minden ok vele.
Te hol olvastál olyat, hogy a finnek erődöket s bunkereket építettek, szöges dróttal körbevont árkokat ástak? Kicsit nem ártana utána olvasni a dolgoknak.
A finnország megszállására tett offenziva mindösszesen a finn területek 10%-át volt képes megszerezni a szovjetunió számára, ( Sztálin mindet akarta.) Az orosz katonák 1: 26-hoz hullottak a csatákban, nem is beszélve az óriási harcijármű és repülőgép veszteségekről. Az nagyon jól hangzik történelmi szempontból hogy a "szovjetunió szabta feltételek" mellett kötötték meg a békét negyvenben, de valójában ez csak a hatalmas pofáraesést volt hivatott menteni. Sztálinnak egyszerűen nem volt erre felesleges hadikapacitása,mert a finnek még sok-sok hónapig ki tudtak volna tartani a tél után is, és akkor ki tudja hogy milyen szövetségesek jelennek meg a térképen. Nem merte megkockáztatni ez a két bajuszos hülye szovjet tagja.
Lévén a 
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- Surface Laptop 7 Business edition - Intel Core ultra 5 236V energiahatékonyabb az intelnél! -olvass
- DELL Universal Dock D6000 docking station (452-BCYH) (DisplayLink)
- Gamer PC-Számítógép! Csere-Beszámítás! Mini PC! I5 10600KF / RTX 3060 12GB/ 16GB DDR4 / 1TB SSD
- HP EliteBook 840 G8 i5-1135G7 32GB 1000GB 1 év garancia
- BESZÁMÍTÁS! Logitech G923 Driving Force Racing Wheel + Shifter garanciával hibátlan működéssel
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest