Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Petykemano

    veterán

    válasz füles_ #27925 üzenetére

    Igen, ez igaz, ez csak az ő elemzése, az ő következtetései

    Ugyanakkor az elemzésből világosan kiderül, hogy a vega tervezésében egy cél játszott főszerepet: a fijivel kiderült szűk keresztmetszetek lebontása. Ennek részei:
    1.) a geometria. Hiába mondta Abu, hogy amíg skálázódik egy architektúra, addig nem érdemes az órajelet emelni, vagyis hogy ha elkezded emelni az órajelet, az annak beismerése, hogy véget ért az architektúrád skálázódása. Valójában a GCN-nek csak a backendje skálázódott jól a shaderek számával, a frontend ,a geometria nem. Ugye a fix 4 shader engine és most már az is kiderült, hogy azért 4, mert a képernyőt 4 részre osztja. és nem skálázódott az órajellel sem. Ezt a versenyt a maxwellel az nvidia az órajellel nyerte meg.
    2.) memória-sávszélesség. Nyilvánvalóvá vált, hogy a GDDR5-ből sávszélességet építeni magas fogyasztást eredményez, HBM-ből pedig drága. az elmozdulás a tile based rasterizáció irányába alacsonyabb sávszélességigényt eredményez pont úgy, ahogy a maxwell és pascal is, ami olcsóbbá teszi a kártyát, ami kevesebbet is fogyaszt.
    3.) Órajel. Ide sorolom az órajelet is, amit a geometriánál említettem. A magasabb órajellel a rendszer skálázódása rugalmasabb tud lenni. Ha egy órajelciklus alatt kevesebb munkát is tud elvégezni, mert több futószalag dolgozik kisebb feladatokon, stb, a rendszer többi, a shader szám által nem befolyásolt részei pont annyival több munkát tudnak elvégezni, amennyivel magasabb az órajel.

    Láttuk, hogy a Fiji, 3/4-ig működő memóriarendszerrel mire képes a Doomban.
    Ha a szűk keresztmetszeteket valóban sikerült a fentiek segítségével, akkor a vega általános teljesítménye elérheti az azt bázisul vett eredmény órajellel való felszorzását (1,6/1,05)

Új hozzászólás Aktív témák