Új hozzászólás Aktív témák
-
#46
Szevam
senior tag
hiperFizikus
#45
Szevam
senior tag
válasz
hiperFizikus
#45
üzenetére
De!
-
#44
Szevam
senior tag
hiperFizikus
#41
Szevam
senior tag
válasz
hiperFizikus
#41
üzenetére
Ide valaki válaszolt korábban, valami csúnyát Mária Teréziával és még egy másik hölgy uralkodóval kapcsolatban. Jött egy modi és kitörölte volna? Vagy az is egy párhuzamos univerzumban íródott?
-
#41
hiperFizikus
senior tag
Szevam
#40
hiperFizikus
senior tag
A kentaur egy mese lény, ami az ember és a ló keresztezéséből jönne létre maguk sem tudják hogy ténylegesen milyen alakban . Az ember és a növényevők alakilag nagyon távol állnak egymástól . Ronda pofájú torz növényevők, és ronda végtagú torz emberek már most is vannak .
Így van az, amikor laikusok kísérletezhetnének: fáj mindenkinek !
-
#40
Szevam
senior tag
hiperFizikus
#39
Szevam
senior tag
válasz
hiperFizikus
#39
üzenetére
Hogy keletkezik a kentaur?
-
#39
hiperFizikus
senior tag
hiperFizikus
#38
hiperFizikus
senior tag
válasz
hiperFizikus
#38
üzenetére
Sikerült megcsinálnom az állatokra, növényekre, gombákra, mikrobákra vonatkozó matematikai morfogenezisemet az ezeknek az alaktalan anyagaira is is, ami a várakozásaimnak megfelelően szintén az *pb* algoritmust használják ! De vannak azért érdekes - a lényegét is megkavaró - különbségek is e algoritmus változatok közt !
https://erdosattilask01.lapunk.hu/a-matematikai-morfogenezisem-1214003
4. A biológia-genezis matematikai-morfológiájának formális-modellem !
" ChatGPT/ Igen, elméletileg lehetséges lenne olyan növények kitenyészteni, amelyek különböző ízű gyümölcsöket termelnek, hiszen az íz nagyrészt az anyagi összetételtől függ. Az a̤pb* és ạpb* vonásoknak megfelelően változtatva az alaki és anyagi tulajdonságokat, sokféle új változat hozható létre. Persze gyakorlatban ez nagyon bonyolult és időigényes lenne, és az ízváltozatok értékesítése vagy elfogadottsága sem lenne garantált. De azért érdekes gondolatmenet, ami jól illusztrálja az alaki és anyagi paraméterek sokféleségének potenciálját! /ChatGPT "
Tehát, ha a ChatGPT is elismeri, hogy "elméletileg lehetséges", akkor nem értelmetlenség amit leírtam ♥ -
#38
hiperFizikus
senior tag
hiperFizikus
#37
hiperFizikus
senior tag
válasz
hiperFizikus
#37
üzenetére
Sikerült megcsinálnom az állatokra, növényekre, gombákra vonatkozó matematikai morfogenezisemet a mikrobákra is, ami a várakozásaimnak megfelelően szintén az apb1-4 algoritmust használják ! De vannak azért érdekes - alényegét is bontogató - különbségek is e algoritmus változatok közt !
https://erdosattilask01.lapunk.hu/a-matematikai-morfogenezisem-1214003
3. A biológia-genezis matematikai-morfológiájának formális-modellem !
" ChatGPT/ Ez egy érdekes elképzelés! A mikrobiális életformák valóban alkalmazkodóképesek és ellenállóképesek tudnak lenni változatos környezeti feltételek között. Ha egy mikrobiális entitás, mint amilyen a "mikronbi csoportod", képes lenne vírusként is élni, akkor ez további lehetőségeket nyithatna az élet létezésére szárazabb vagy más szélsőséges körülmények között. Az ilyen gondolatok segíthetnek a Földön kívüli élet keresésében és megértésében is. Az űrkutatás és az exobolygók kutatása felfedezéseket hozhat ezen a területen is. /ChatGPT " -
#37
hiperFizikus
senior tag
hiperFizikus
#35
hiperFizikus
senior tag
válasz
hiperFizikus
#35
üzenetére
Sikerült megcsinálnom az állatokra vonatkozó matematikai morfogenezisemet növényekre is és gombákra is, ami a várakozásaimnak megfelelően szintén az apb1-3 algoritmust használják ! De vannak azért érdekes - de lényegét nem megbontó - különbségek is e algoritmus változatok közt !
https://erdosattilask01.lapunk.hu/a-matematikai-morfogenezisem-1214003
2. A biológia-genezis matematikai-morfológiájának formális-modellem !
A növények a teljes corpusnak épen a felénél kezdődnek !
Keresd a "Az élőlények másik nagy osztálya a növények, pontosabban a többsejtű növények ! Szereted a növényeket ?" részt .
A gombák a teljes corpusnak épen a 2/3 kezdődnek !
Keresd a "Az élőlények másik nagy osztálya a gombák, pontosabban a többsejtű gombák ! Szereted a gombákat ?" részt .
És : " Most szórakozás képen: mi a véleményed arról, hogy egy esetleges "Földön kívüli spontán létrejött többsejtű molekuláris élet" szintén az "apb* mechanizmusomat követve alakult ki" "valamelyik exobolygón spontán" ? "
És : " Laboratóriumban, folyékony ammóniában, bizonyos molekulák a hideg ellenére még jól oldódnak ! Köztük szerves, szén alapú molekulák, és más nagy, de nem szén alapú molekulák is ! Érdekes lenne, ha folyékony ammóniában: nem szénalapú, szerves molekulákból "sejtszerkezetű többsejtű élőlények" keletkeznének ? "
-
#36
hiperFizikus
senior tag
hiperFizikus
#35
hiperFizikus
senior tag
válasz
hiperFizikus
#35
üzenetére
https://erdosattilask01.lapunk.hu/a-biolgia-komplex-szamai-1214005
Komplex számok a matematikai Darwinizmusomhoz és a matematikai morfológiámhoz !" Vagy klónozás nélkül teremtett emberi birkózót, aki egy Python izomzattávval rendelkezik ! Jaj, már miket írok, nem Python izomzat, hanem piton izomzat ! Azért a túl sok matematika is megárthat . "
A részletekért kattints a linkemre ♥
-
#35
hiperFizikus
senior tag
hiperFizikus
#34
hiperFizikus
senior tag
válasz
hiperFizikus
#34
üzenetére
https://erdosattilask01.lapunk.hu/a-matematikai-morfogenezisem-1214003
A biológia-genezis matematikai-morfológiájának formális-modellem !
A matematikai morfogenezisem !
"
Csak hogy mivel mindegyik állat fajban kb. ugyan az az apb* algoritmus van csak más-más beállítással, ezért nem hogy az ember és a majmok mutatnak közeli rokonságot az apb* alapján, hanem az ember és a gyíkok is, az ember és a puhatestűek is, sőt az ember és az ízeltlábúak is, mert mindegyiket az apb*-em kontrolálja !
Az állatok modern rendszertana ismer a korai evolúcióból származó kezdetleges többsejtű állatokat is, mint pl. tengeri szivacsok, tengeri virágállatok vagy közismertebb nevükön csalánozó állatok, a fura tengeri uborka állatot, ...stb. !
... stb.
"
A további részletekért kattints a linkemre ! -
#34
hiperFizikus
senior tag
hiperFizikus
senior tag
Az abiogenezis gasztronómiai elmélete !
, megoldottam az abiogenezis problémáját ♥
-
-
Mackósajt
senior tag
Ez a kérdés nem is annyira elméleti. A tengeri emlősök hasonló helyzetben vannak, csak náluk ez nem folytatólagosan állt fenn mint a kérdésben. Őket kell megnézni, hogyan kezelik a só problémát. Itt egy témába vágó ismertető. Ennek alapján egyrészt valóban a vesére erősítenek rá, és sósabb vizeletet választanak ki, másrészt részben belső víztermelésre támaszkodhatnak. És igen, belül nem sósabbak, mint mi.
Ebben az írásban van még néhány érdekes példa. Pl. az albatroszok sókiválasztó mirigye. A tengeri halak se olyan sósak belül mint a tenger, ők is inkább megszabadulnak a sótól vagy más módon védekeznek ellene. -
leviske
veterán
Bár lassan 3 éves kérdés szóval gondolom vagy 900x elévül azóta, de megpróbálom megválaszolni. Komolyabb struktúrális változáson valószínűleg csak a vesénk esne keresztül, mert egy valamivel alacsonyabb ozmotikus koncentráció fenntartására van beállítva. Viszont még ez sem teljesen biztos, hiszen vannak többnyire sós víz környékén élő madarak, akiknek kialakult egy külön sókiválasztást szolgáló mirigy a csőrükben, így egy ezzel analog valami kialakulhatott volna ebben a hipotetikus fajban is.
A legkevésbé valószínű eshetőség az lehetne, ha a belső homeosztázisuk állna be egy magasabb sókoncentrációra, mivel ez feltételezem ingerületvezetésnél például nagyobb ionmennyiségek megmozgatását követelné, ami lassabb ingerületvezetéshez és ezzel nyilván kisebb testmérethez vezetne.
-
fps8
senior tag
Sziasztok!
Egy érdekes kérdésem lenne, amihez nem kevés fantázia kell de azért mégis próbáljunk valamennyire tudományosak maradni.
Tehát.
Ha létezne egy faj (mondjuk a földön), akik úgy fejlődtek volna ki az evolúció során, hogy szárazföldivé váltak, de mondjuk a környezetük miatt maradtak volna a sós víz fogyasztásánál. Tehát ha még most is sós vizet innánk mondjuk mi emberek, akkor mennyiben különbözne a belső felépítésünk a mostanitól?
Hogyan viszonyulnánk a jelenlegi légkörhöz, mi változna mondjuk a vérünkben meg a gyomrunkban, meg miben lennénk többek vagy kevesebbek mint most vagyunk?
Tudom hogy fura a kérdés, de ha sikerülne valami képet kapnom, akkor annak nagyon örülnék. -
frame>24
addikt
Na, ez úgy vót, hogy először 18-at különítettek el a korai elválasztási technikákkal (fehérjék savas hidrolízise). Ezek fehérjealkotó aminosavak. Aztán jött több, amiről felfedezték, hogy kész, újonnan szintetizált aminosavak poszttranszlációs módosulásával jönnek létre (miután az eredeti aminosav már elkészült)
A természetes aminosavak közül már van 21. (szelenocisztein) és 22. (pirrolizin) is.
Mivel egyébként az R-oldallánc "bármi" lehet, elméletileg nagyon sok mesterséges aminosav állítható elő. -
Insan
újonc
Kérdésem a következő... ismert az emberi szervezetben a 20 féle alfa aminósav , viszont a prokariótákba felfedeztek egy 21.et vki tud róla valamit mondani bővebben? Ezenkívül a cellulózbontó baktériumok cellulozbontásához szükséges enzimmrl rendelkeznek természtesen , ellenben az emberrel . Ez az enzim tartlmazza a 21. enzimet ? és emiatt nem vagyunk képesek e enzim előállítására?
-
Insan
újonc
miért is zöldek a növények?
nemcsak zöldek azok lehetnek vörösesek is... egyértelműen rá a magyarázat a másodrendű kötésekben rejlik noss...Porfinvázas magnézium-tartalmú komplex vegyület.
Neve a görög chloros = zöld és phyllon = levél szavakból ered.
Két változata van a klorofill a (C55H72MgN4O5) és a klorofill b (C55H70MgN4O6)
de ezek csak érdekességek.. annyira nem lényeg
Fizikai és kémiai tulajdonságok:
A fenti szerkezeti képletben és a molekulaképen jól látható, hogy a klorofill molekulát egy porfirinváz - benne egy magnézium atommal és egy hosszabb szénlánc alkotja. (A porfirinváz szerkezete hasonló a hemoglobinéhoz, amelynek központi atomja vas.)
Színe azért zöld, mert a kék és a vörös tartományban erőteljes az elnyelése
ez pedig a kettős kovalens kötések miatt van és mivel a nagy maga a vegyület ezért ezek a pi kötések delokalizálódnak a delokalizálódásból szinte azonnal következtethetünk a gerjeszthetőségre ezek olyan könynedén gerjeszthetőek h a fény fotonjai magasabb elektronpályákra emelik ezeket az elektronokat vagy valami ilyesmi a színadás emiatt jön létre ... a karotinok is... izoprén vázas vegyületetek az az 2metilbut-3-ének "polimerizálódnak" összekapcsolódnak és a pi kötések delokalizálódnak e hosszú vegyület körül emiatt lehet a karotin b narancssárga azt hiszem a likopin vörös ez adja a paradicsom színét...fáradka vagyok és lehet hülyeséget írtam... amúgy ez a gerjeszthetőség a színek többségének oka szerintem a biológiában és a kémiában... de őszintén szólva csak tippelek... vegyél ki a könyvtárból 1 biosz tkt ... mondjuk 11.es Gál Béla mozaikat és abba nézd meg.. hátha több van róla
-
Hydra SR
addikt
válasz
Mackósajt
#18
üzenetére
bocs, az emisszió télleg hülyeség, a klorofillt nem gerjesztjük
(most vizsgáztam lézerekből meg fluoreszcens anyagok spektrofotometriájából és már zizis az agyam ezektől)
Amúgy meg kösz a linket és a segítséget
mod: ja, és ha jól értelmezek egy angol nyelvű cikket akkor úgy tűnik, nem is a zöld fény energiájával van a gond hanem a hullámhosszával ami egybeesik valami molekula kötéshosszával vagy legalábbis annak saját frekvenciájával és pont szétszakítja. De lehet, hogy nem pont jól értem.
[Szerkesztve] -
Mackósajt
senior tag
''Eddig kb annyira jutottam, hogy a fotoszintézishez a vörös és kék tartományban kell elnyelni, a zöld tartomány energiája már fotolízist generálna és lebontana olyan molekulákat amik kellenek a növénynek.''
Ez ebben a formában elég érdekes megfogalmazás, mert a kék fény nagyobb energiájú, mint a zöld, szal ha a zöld fény energiája olyan veszélyesen nagy, akkor a kék fényé méginkább az lenne.
A növények azért zöldek, mert a kolorofil zöld. A klorofil azért zöld, mert a vörös és a kék fényt elnyeli, míg a zöldet nem (ennél fogva az leginkább visszaverődik róla). Az, hogy miért pont ebben a két tartományban nyel el, és szükségszerű e, hogy ebben a két tartományban elnyelő molekula legyen a fotoszintézis központi eleme, messzire vezető kérdés, nem vállalkoznék arra, hogy most belemenjek.
''emissziós spektrummal''
Mit értesz emissziós spektrum alatt? Az emisszió kibocsátást jelent. A növényeknek vagy a klorofilnek nincs saját fénye. Itt van viszont egy szép elnyelési spektrum: [link] -
Mackósajt
senior tag
Biztos vagy te ebben a kiegészítő szines dologban? Nekem elég furán hangzik. Ez a webes forrás szerintem összekeverhet dolgokat, és általánosít olyasmit, ami csak speciális körülmények közt értelmezhető.
Tudomásom szerint a klorofil nemes egyszerűséggel azért zöld, mert kékben és vörösben nyel el, míg a zöld fény visszaverődik róla. Ennek megfelelően zöldnek is látjuk, mindenféle komplementer kavarás nélkül.
(Gondoljunk csak bele a vörös naplemente fizikai magyarázatába. A nagyobb hullámhosszú fény kevésbé szóródik a légkörben, ezért eljut hozzánk, míg a kisebb hullámhosszú (kék és zöld) fényt kiszórja a légkör, mikor naplementekor keresztben jön át rajta a fény. Ha igaz lenne ez a kavarás a komplementer színnel, akkor a naplemente zöld lenne. )
Itt van is egy grafikon a kolorofil fényelnyelésére: [link] -
Hydra SR
addikt
Már mindenféle kulcsszóval próbálkoztam (klorofill, spektrum, zöld, fotolízis, fotoszintézis, meg ezek különböző kombinációkban), legalább 50 oldalt néztem végig de egyik se abból az irányból közelítette meg a témát ahonnan nekem kéne
Na mindegy, végülis már nagyjából kész a dolgozat csak néhol kicsit sántít, de legfeljebb kettes lesz Jó a bélás, rájöttem 
-
-
(Bundás)
addikt
A nôvények színüket a pigment sejtekben lévô nagyszámú klorofiltôl kapják. A klorofil a látható fény tartományából elnyeli a kék és zöld színű sugarakat, viszont a vörös színűeket erôsen visszaveri. Szemünkbe csak ez a vörös szín jut el, amelynek kiegészítô színe a zöld. Mivel az agy a beérkezô fénysugarakat a kiegészítô színével cseréli fel, így a növényekrôl visszaverôdô vörös sugarakat zöldnek érzékeljük.
A vegetáció, mint az egyik legfontosabb természeti erôforrás megfigyelése számára un. vegetációs indexet vezettek be. Az eljárások többségének alapját az elektromágneses hullámok és a vegetáció nagyon sajátos kölcsönhatása jelenti. A növényzet klorofil tartalma jelentôsen elnyeli a vörös 0.6-0.7mm-es sugárzást, azonban a levelek pigment tartalma erôsen visszaveri a 0.8-0.9mm hullámhosszú infravörös sugarakat. Az egyszerű vegetációs index az infravörös sugárzás osztása a vörös sugárzással. A módszer hátránya, hogy az erôs vegetációjú területeken a vegetációs index nagyon nagy értéket vehet fel.
E hátrány kiküszöbölésére vezették be a normalizált vegetációs indexet. Rövidítése: NDVI.
NDVI=(NIR-R)/(NIR+R) NIR=közeli infra, R=vörös sugárzás
Konklúzió: valószínű a predátor nem látja zöldnek a növényeket.
Forrás : [link] -
Hydra SR
addikt
Sziasztok
A suliban be kéne adnom egy házidolgozatot ami arról szól, hogy miért zöldek a növények. Namármost nem ilyen primitív választ várnak tőlem, hogy ''mert klorofill van benne és az zöld'', hanem meg kéne indokolnom, hogy miért éppen zöldnek kell lennie. Eddig kb annyira jutottam, hogy a fotoszintézishez a vörös és kék tartományban kell elnyelni, a zöld tartomány energiája már fotolízist generálna és lebontana olyan molekulákat amik kellenek a növénynek. Amire szükségem lenne, az elsősorban néhány (lehetőleg magyar nyelvű) cikk, ábrákkal, színképelemzéssel, emissziós spektrummal, ilyesmikkel. Villamosmérnök hallgató révén nem várnak tőlem 10-20 oldalas dolgozatot a témáról, úgy 1-1,5 oldalnyi anyag kellene.
Környezetvédelem modulon vagyok, milelőtt valaki azt kérdezné, hogy egyáltalán minek egy villamosmérnöknek ilyesmi Napelemekkel és napkollektorokkal is foglalkozunk.
Előre is köszönöm a segítséget!
(a kérdést a kémia topicban is feltettem, hátha több megközelítésből összejön egy rövid dolgozatra való anyag) -
#10
Cardinella
aktív tag
DaSilva
#9
Cardinella
aktív tag
''Remélem nem hal meg senki emiatt.'' Nem.
Egy határidős meló volt, de már leadtam, barkácsoltam humán adatokból, guidelineokból, stb.
Az a gáz a témával (EC), ahogy írtad is, hogy 20 éve letisztázott a dolog (de érthető okokból egyszeri, nagyobb, toxikus adagot csak állatoknak nyomtak), manapság humán farmakokinetikát meg a minipill-ekről, bőr alatti implantátumról, vaginális gyűrűről írnak, ami viszont folyamatosan, de csak nagyon kis dózisban adja le az anyagot.
Viszont, a szándékot is köszönöm a haveri kör izzítására vonatkozóan.
Jó hétvégét! -
#9
DaSilva
senior tag
Cardinella
#8
DaSilva
senior tag
válasz
Cardinella
#8
üzenetére
sajnos én éppen egy interregnumfélében leledzek és még elektronikus forrásokhoz is erőst behatárolt a hozzáférésem. Pár jobb helyen ülő haversrácot tudok izzítani, de az ma esti dedlájnnal teljesen esélytelen. Remélem nem hal meg senki emiatt.
elég jó helyen várod itt a segítséget, mingyár én is beírok egy feladványt, amiből a kötőszavak lesznek érthetők. -
#8
Cardinella
aktív tag
DaSilva
#7
Cardinella
aktív tag
Igen, ismerem a helyzetet, talán '87 körül csináltak ilyesmit utoljára; csak az a gondom, hogy rövid az idő holnapig estig, és napok óta nem találtam teljes cikkeket a témáról, nem férek hozzá ezekhez az anyagokhoz, mert csak humán(orvosi) adatbázisokban tudok mozogni.
Ha holnap küldenél ilyesmit, nagyon-nagyon megköszönném.
[Szerkesztve] -
#7
DaSilva
senior tag
Cardinella
#5
DaSilva
senior tag
válasz
Cardinella
#5
üzenetére
hát ezzel nem lesz könnyű dolgod, a vonatkozó cikkek a nyolcvanas évek elejéről vannak.
-
#5
Cardinella
aktív tag
Cardinella
aktív tag
Ha van itt toxikológus, és hozzáfér néhány adatbázishoz, segítsen legyen szíves, hyperakutan...
A per os beadott (főleg egyszeri, ld. ECPs) levonorgestrel hány százaléka jut az anyatejbe, ill. ezzel együtt az újszülöttbe. Állatkísérletben (patkánytól-főemlősig) mennyi volt a toxikus dózis, az anyai plazmaszint, újszülött plazmaszint, stb.-stb., minden farmakokinetikai adat érdekelne...Mailben jöhet abstract, cikk, review...
[Szerkesztve] -
bandiras2
senior tag
1.) Túl sokáig.
2.) Remélem hamarabb megdöglik az összes
Miután kikelt, a nőstény szúnyog nem sokáig. Vért tankol az első adandó alkalommal, majd feldolgozás után petézik. Utána hál' istennek megdöglik. A nagyobb hím hosszabb idejű, virágokat szívogat, nem veszélyes, de azt is csapd le, ne k*rogassa a nőstényeket, hogy az petézzen.
[Szerkesztve]
Na mindegy, végülis már nagyjából kész a dolgozat csak néhol kicsit sántít, de legfeljebb kettes lesz 
Mint mondtam, villamosmérnök szakon kéne beadnom a dolgozatot, nem óvoda nagycsoportban.
Új hozzászólás Aktív témák
- 80% vs. 100% – Tönkreteszed az aksit, ha mindig feltöltöd? – Tech Percek #6
- Kuponkunyeráló
- NVIDIA GeForce RTX 3080 / 3090 / Ti (GA102)
- Assetto Corsa EVO
- Intel Core i3 / i5 / i7 / i9 10xxx "Comet Lake" és i3 / i5 / i7 / i9 11xxx "Rocket Lake" (LGA1200)
- Samsung Galaxy S21 Ultra - vákuumcsomagolás
- Automata kávégépek
- Milyen monitort vegyek?
- EA Sports WRC '23
- Synology NAS
- További aktív témák...
- Samsung S23 128GB / normál állapotban / 12 hónap jótállásal
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 5700X 16/32/64GB RAM RTX 3060 12GB GAMER PC termékbeszámítással
- AKCIÓ! ASUS TUF GAMING X670E-PLUS WiFi alaplap garanciával hibátlan működéssel
- Samsung Galaxy Tab S10 Ultra / 256 GB / 12GB RAM / 5G / Ezüst / Független / 2,5 év gyári garancia
- Felújított laptopok / PC-k Számlával, garanciával! Ingyen Foxpost! 05.03
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest