Új hozzászólás Aktív témák

  • V.Stryker

    nagyúr

    Igazából az a meglepő, hogy a közelemben lévő emberekből milyen sokan reagálnak arra, hogy szeretnék megtanulni gitározni. Persze nagyrésze mind negatív, legyintő vélemény, ezeket kezelni, jobban mondva helyén kezelni, egész sok energiát elvesz mentálisan.

    Főleg mindenki a korom miatt csinálja...basszus, a napokban leszek 33 éves, miről késtem le? Épp azt mondtam a feleségemnek, hogy ha 5 éve kezdek neki, akkor nem lenne annyi türelmem, mint talán most, mert ha egy hét után akkor nem tolok el egy szólót, akkor tuti elmegy a kedvem. Ehhez képest ezt most szerintem tudom kezelni.

    Rögtön akkordok... Nem tudok, muszáj újjgyakorlatokat csinálnom, pengetnem, hogy ne keressem a húrokat és legalább jól le tudjam őket fogni. Most gyakoroltam kicsit és így elsőre két egymás melletti bundot alig tudok lefogni az egyes és kettes újjal. :B Úgy gondolom, hogy amíg ezt nem tudom begyakorolni és ehhez hasonló lépegetéseket, addig nincs mit zenélni. Persze, rohadtul szeretnék és nagy a kísértés, hogy ne azzal kezdjem,de egyszerűen az fogja elvenni a kedvem.

    Most csinálok gyakorlásként fel-le pengetéseket üresben, váltogatva, sebességet növelve. Ha 5 kör hibátlan egymás után, akkor átmegyek bund lefogásra, egyenlőre két újjal, lépegetve...amikor már úgy érzem nem szenvedés néggyel, akkor lépek egyet előre. Egyenlőre bármily furcsa is nektek, akik már jól nyomjátok, ez is elég küzdős, be van feszülve a karom, az újjbegyeimen a húrok nyoma.... élvezem, csak ilyenkor k.rva ideg vagyok, hogy nem megy. :)

Új hozzászólás Aktív témák