Új hozzászólás Aktív témák

  • Cifu

    félisten

    válasz atee_13 #57 üzenetére

    Vörös téren is parádézott már régebben is az armata aztán elvontatni sem tudták mikor lerobbant.

    No ez az a blama, amit a Kínaiak ügyenesen elkerültek, és erre utaltam, hogy ha nem 100%-os a megbízhatósága, akkor csak platóra rakva fogják mutogatni.

    Sokkal hatásosabb lett volna, hogy a díszes vendégsereg feje felett repülve húznak el, azt bizonyítva, hogy "lám, ezek egyáltalán nem laborcélokat szolgálnak".

    A T-14 Armata és a Szu-57 egyébként tipikusan az az eset, amikor egy kísérleti proto típust megpróbálnak hadrendbe állítható eszköznek beállítani. Itt amúgy véleményem szerint részben a saját vezetést is átvágták a palánkon, nem csak a külföldieket. A T-14-est és a Szu-57-est is meg akarták rendelni sorozatban. A Orosz Szárazföldi Hadsereg végül a T-14, T-15, T-16 járműveknél ezt kimanőverezte azzal, hogy elhúzta az átvételi teszteket és nem harci csapatokhoz, hanem kiképző / átvételi egységhez rendelte őket. Tisztában voltak vele, hogy ezek nem adnak valóban jelentősen jobb harcképességet a meglévők harcjárművekhez képest, miközben sokkal drágábbak (miközben kevés a pénz).

    Az Orosz Légűr Erők is ezt az utat járta a 2010-es évek közepén, a Szu-57 megrendelést visszavágták, későbbra halasztották, miközben Szu-30SzM3 felújításokat meg Szu-35Sz gépeket rendeltek.
    Csak Putyin utasításba adta 2019-ben, hogy márpedig 76db Szu-57-est megrendelnek, miután "letárgyalta", hogy 20%-al csökkentik a szériapéldányok árát a korábbiakhoz képest (lehet tippelni, mennyire segítette ez azt, hogy valóban hadra fogható járműveket szállíthassanak le a gyártók).

    Lehet azok a drónok még fel is szállnak ha kell, talán nem is esnek le 5 perc alatt maguktól, de a tervezett célt teljesítik e vagy csak kellett valami micimackó lenyűgözésére és nem szóltak neki, hogy fasza itt minden csak használni kelljen.

    Értem a miértet, de én alapvetően eltérően ítélem meg a Kínai és az Orosz (Észak-Koreai, Iráni, stb.) hozzállást. Oroszország a fenti példáknál nem azon volt, hogy oké, itt van az Armata család, de pár dolgot még ki kell kalapálni rajta, ráborítunk még két szakajtónyi pénzt. Kína az ilyesmiket viszont megteszi, lásd az FC-31 / J-35 vadászbombázó esetén, az első prototípusok nagyon nyőgvenyelősen haladtak, aztán tovább fejleszték, újabb prototípusokat építettek, áttervezték alaposabban, és a végén a jelek szerint az F-35A-tól ugyan elmaradó, de a Szu-57-est meghaladó képességű vadászbombázót kalapáltak össze.


    Továbbá van egy alapvető különbség az Orosz és Kínai megoldások között: Kína látványosan több párhuzamos programot futtatt. Adott esetben is több, látszólag hasonló képességű eszközt mutatott be. Tehát feltehetően egy adott funkcióra is 2-3-4 különböző típus fejlesztése folyik.

    Mint említettem, megértem, hogy könnyű úgy tekinteni, hogy nah, ezek csak díszelgésre vannak, ennyi.

    De ilyenkor a Kínai űr-startupokra tudok mutatni. A [2024-es Űripari összefoglalónál] konkrétan két napon keresztül különféle Kínai hordozórakéta-startupok honlapjait, videóit, bejelentéseit nézegettem, és próbáltam összerakni, melyik az, amelyik kb. powerpoint-prezentáció szintjén létezik, és melyik az, amelyik már műholdat is állított pályára. Mert ilyen is akad és nem csak egy. Vagy kettő.

    Én úgy látom, hogy ilyesmi a katonai eszközök helyzete is, párhuzamosan fut több program, és ha nem életképes, akkor vagy reszelik tovább, vagy egy alternatíva felé fordulnak (ezért fontos, hogy nem csak egy típus fejlesztése folyik), avagy eldobják és keresnek más megoldást.

    De természetesen nem azt állítom, hogy tudom, hogy használhatatlanok csak én az ilyen komcsi diktatúra csodafegyvereivel mindig úgy vagyok, hogy adok neki időt bizonyítani.

    Igen, a Kínai harceszközöknél pont ez a kettőség a probléma. Ezek többsége még nem bizonyított harctéren. Ami igen, ott is sok a kérdőjel. Ezért nagyon érdekes a Pakisztáni - Indiai pár napos háború eredménye. Mókás, hogy a Pakisztáni légierő Marsallja közli, hogy 6 Indiai gépért cserébe nem vesztettek semmit, majd nem sokkal később az Indiai légierő Marsallja azt mutatja be, hogy 5 Pakisztáni vadászgépet és egy AEW&C gépet lőttek le Sz-400-assal.

    Ami biztos, hogy a jelek szerint a Kínai fegyverek Pakisztánnál vegyesen teljesítettek, de korántsem olyan rosszul, mint páran azt feltételezték...

Új hozzászólás Aktív témák