-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48
#32987
üzenetére
Akkor rosszul fogalmaztam, nekem igazából csak áramlimit kellene, hogy ne adjon le hatalmas áramokat az LM317, 5V konstans feszültségre beállítva.
Nyilván, amikor elértem az árm limitet, akkor értelem szerűen el kezd csökkeni a feszültség, onnantól megszűnik a stabil fesz., viszont odáig, vagy annak közeléig jó lenne, ha megmaradna, ezt viszont sajnos azzal az egyszerű, ellenállásos áramkorlátozó taggal készített kapcsolással nem tudtam megvalósítnai, az folyamatosan, mindíg korlátozott, így elment a fesz. stabilitás.Akkor ezt ezek szerint csak egy kieégszítő áramkör képes megtenni, ami csak akkor szól bele a konstans feszültségű táp működésébe, ha túl nagy áram kezd folyni rajta, addig semmi, így megmarad a konstans fesz a küszöb értékig.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48
#32983
üzenetére
Csak kiványcsiságból az LM317-tel hogyan lehet olyan tápot építeni, ami nem csak konstans feszültséget, de konstans áramot is ad egyben ??
Mondjuk pl. beállítom az IC-t az ellenállás osztóval az ADJ lábon keresztül +5Vra, de e mellett azt is szeretném , hogy 1A feletti áramfelvételnél leszabályozzon !
Úgy, hogy betettem a kimenetre egy ohmos értékű ellenállást és utána kötöttem az ellenállás osztót, valahogy nem tűnt jónak, mert már 100mA áramefelvételnél vagy 2 tized volt fesz esés volt, e felett meg már nagyon jelentős, miközben 1-2V-os fesz mellett még 1,7A-t is leadott.
Úgy gondolnám a konstans áramot, hogy beállított értékig stabil a fesz. alig van fesz esés, a felett viszont hírtelen erőteljes és hamar 1V alá megy.
Amúgy mutat az adatlap kötést konstans áramra is, de akkor csak azt szabályoz az IC, mert az ADJ lába közvetlen az áramkorlát ellenállás után van kötve a kimentre. Akkor viszont két LM317-es kellene, egyik feszt stabilizál, másik áramot.
Csak egy ábra volt, ahol áramkolátot is mutatott és ellenállás osztót is, ott pedig valami 12V feszültségű, konstans áramú akku töltőt emlegetett a kapcsolásra.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Kernel
#32979
üzenetére
No akkor nem teljesen világos számomra, hogy akkor most kell e nekem összekötni a 4. pólust az 5.-kel, ha igen, direktben, vagy valamilyen ellenálláson keresztül egy külső töltővel való, lehetősgé szerinti gyorsabb töltéshez ??
Illetve akkor csak az egyik adatvezetéket kell bántanom, vagy mindkettőt ez sem egyértelmű az írásod alapján ?
Egy tabletről van szó, ami egyébként tölt a telefonom mikro USBs töltőjéről is, amire max. 0,55A és 4,75V van írva.
Üdv.
-
-
Batman2
őstag
Megintcsak egy tábla gép USBn keresztüli táplálásával kapcsolatban merült fel kérdésem !
Konkrétan azon gondolkodtam el, hogy addig rendben van, hogy pl. LM317-tel készítek egy 5,0V-os, stabil tápot, de az ugye képes minimum 1,5, rövidebb időre 2,2A-t isszolgáltatni a kimenetén, mérésem szerint pedig 1,5ohmos terheléssel még 2,94A-t is lead !
Az USB szabványos terhelhetősége ugyebár 500mA, namost nem mehet e tönkre a táplált eszköz, ha ráeresztem ebből a tápból az áramot, vagy az eszköz úgyis csak annyit vesz fel, amennyi kell neki ??A kérdésre a választ ányalja az, hogy a készülékhez van valami hálózati tgápegység is, amivel a gépen keresztüli töléshez képest jóval gyorsabb töltést tesz lehetővé.
Vajon az eszköz érzékeli, hogy mennyi áram áll rendelkezésére és aszerint végzi a tölétst ?
Mondjuk azon keresztül, hogy érzékeli, mennyit esik a feszültség a tápvonalon, mikor megterheli ?Ebben az esetben pedig nem lehet e, hogy túl sok áramot adok az eszköznek és károsodhat az akku ?
Próbáltam egy áramkorlátot is betenni az LM317-es tápegységbe a kimenetre egy 1,5, majd 0,75ohmos ellenállás formájában és a feszültség érzékelő visszacsatolást ez után kötötem, de ekkor epdig túlságosan nagy lett a táp feszültségesése terhelésre (már 100mA-nél is), messze nem tartotta az 5V-ot.
Akkor aggódjak, vagy ne aggódjak a táp áramereje miatt, ha amúgy stabil 5V-ot ad ?
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48
#32778
üzenetére
Tehát akkor gyak a kapcs shchottkyk a kisáramúak, csak a kapcsolás minél gyorsabb kivitelezése a dolguk, míg az egyenirányító schottkyk a nagy áramúak, amiknek magas frekvencián kell nagyobb áramot egyenirányítaniuk kis veszteséggel, ha jól értetem.
Köszi az infót !
Üdv.
-
-
#32773
Batman2
őstag
TESCO-Zsömle
#32770
Batman2
őstag
válasz
TESCO-Zsömle
#32770
üzenetére
De válogatós vagy !
Én nem vacakolnék ilyen bonyolút ventivel, tőkéletesen megfelelő a max. 3 lábú.A Kernel által betett két kapcs. rajz fotó is hagyományos "buta" ventihez van, csak a belinkelt cikk szól 4 vezetékes ventiről.
Jó szerelést.Üdv.
-
#32766
Batman2
őstag
TESCO-Zsömle
#32764
Batman2
őstag
válasz
TESCO-Zsömle
#32764
üzenetére
555-össel és egy hőellenállással lehet hőmérsékltenek megfelelő PWMjelet előállítani, de hogy hogyan kell egy 4 lábas ventit csatlakoztatni hozzá, mi kell annak, azt nem tudom.
Az 555-ös jelét egy teljesítmény tranyóval, vagy egy FETtel már alkalmassá lehet tenni nagyobb áramok kapcsolgatására is.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
darvinya
#32759
üzenetére
Node XT-ben és 286-soban is még telepes, CMOS memória volt, egy kis NiCd, akku volt a telep, vagy mikor azt lecserélték, akkor pedig 3-4darab ceruzaelem, a CMOS közelében levő tűkre rákötve.
Itt még nem használtak EEPROMot, a BIOS is csak ablakos EPROMban volt, az ablak pedig gondosan leragasztva.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
sörösló
#32738
üzenetére
Csak a megerősítés végett kérdeztem rá, mert nem gondoltam volna, hogy ezek csak ilyen eszméletlen pici áramot képesek szolgáltatni, kondenzátor létükre !
Így a kondenzátor szó hagyományos értelmezéssel nem áll rájuk, csak valami nagyon sokrszor újra tölthető elemek/akkuk.
A kinézett 3,3F-os kondik már 0,8A folyamatos leadására is képesek, azok bőven megfelelnek LEDekhez.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
#22145024
#32739
üzenetére
Úgy van eddig, hogy normál 16V-os 1000-2000mikró kondi, több darabra elpsztva, mert limitált a hely és arra van rákötve egy LM317-es feszt stab., annak az 500mA-es változata, arról mennek a LEDek, kis árammal hajtva.
De ez igen hamar kimerül, teljes töltés esetén is csak pár másodperc sajna.Egy step-down konverter pár másodpercet még valszeg dob rajta, de az sem sokkal több.
Valóban rá lehet rakni egy 2,5-ös szuper kondira egy step-up konvertert, hogy legyen belőle 3-3,1V, de az már rendesen növeli a kapcsolás méretét, a végén már nem férek bele a rendelkezésre álló helybe.
Normál kondi semmi értelme.De próbaként lehet építek egy kapcsolást, csak úgy magában.
3,3F - 2,5V is már jó pár másodpercre elég kell legyen, ha csak 15-20mA áram fogy, talán még perceket is bír.
Üdv.
-
Batman2
őstag
Ha 2,5 volt feszültségű kondikat sorba kötözgetek, akkor nagyobb feszültségű kondit kapok igaz ?
A kapacitásával viszont nem vagyok teljesen tisztában, hogy magmarad, vagy ezzel csökken,
csak azzal, hogy a soros ellenállás, az nyilván növekedni fog.A célom az, hogy 2,5V-os, kisebb szuper kondikból építsek egy bankot, ami alkalmas nekem 12V feszültségre és úgy tud tárolni a hagyományos kondikhoz képest jóval nagyobb kapacitást (legalább 0,1F), erről táplálnék pár LEDet, kis áramerővel, hoszabb távon,
minimum pár perc, de akár fél órára is (nyilván kapacitás - méret - ár függő) !3,3F-osokat szemeltem ki hozzá.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Kernel
#32735
üzenetére
Nekünk volt egy ITT TV-nk, amit nem rég selejteztünk, 22-éves volt, abban aligha hiszem hogy szuper kondi lett volna, de akku sem valószínű, mivel az már régen tönkrement volna.
Tehát áramforrás nem igen volt benne, viszont ennek ellenére tartotta az összes beállítását, akár több nap kikapcsolt állapotban is, ami fizikai kapcsolót jelent, tehát teljesen feszültség mentes állapotban (sohasem használtuk a készenlét üzemmódját) !! 
Nem tudom ebben mi lehetett, esetleg EEPROM ??
Bár 22 évvel ezelőtt az EEPROM sem volt még szokásos, csak az UV-s törlésű, normál EPROM, abban meg ugyen nem olyan könnyű átírni az adatokat !Kondi bank sem hiszem hogy lenne benne, nem is tudom, hogy pár darab mondjuk 2200mikrós, hagyományos kondi mennyi ideig lenne képes egy, mondjuk akárcsak mikroampereket is fogyasztó memória tartalmát őrizni ??
Semmi különlegességet nem láttam benne, mikor párszor szétszedtem, javítani ezt-azt benne, de sohasem volt baj az "emlékező" képességével !
Üdv.
-
Batman2
őstag
Nem világos számomra, hogy igazából mire is való ez a szuper kondi az adatlapja szerint és mekkora áram leadására is képes folyamatosan ??
[link]Az adatlapban olyat találtam, hogy max. üzemi áram 10mikroA !!
Ezt nem egészen értem, ennyi áram mire jó ?
És több száz ohmos belső ellenállást ír. 3-4LEDet szeretnék róla üzemeltetni, olyan 10-15mA max. árammal legalább pár percig, de ha az adatlapot jól értettem, akkor ez nem jó erre !
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Kernel
#32686
üzenetére
Nem egészen egyértelmű számomra, hogy most akkor jó vagy nem, hogy ezt alkalmaztam !
Mivel ez első írás max. középhullámig írja rádió frekvenciás sávban, ami olyan 50KHz kürülig terjedhet, a másik pedig már megahertzig írja a kedvező tulajdonságait ennek a tekercselési módnak !!Az én tápom 200KHz-en megy, az első írás szerint ott már nem, a második szerint viszont még bőven belefér !
Most akkor hogy is van ez ?
Maradjak az egy tömör, lakkszigetelt vezetéknél ?
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48
#32688
üzenetére
Hatásfok alatt azt értettem, hogy szokták a kapcs tápok tekercseit, nagyobb áram esetén egy vastag huzal helyett több vékonyabb huzalból tekerni, mert valamilyen szempontból úgy előnyösebb tulajdonságai lesznek !
No ezért örültem meg, mikor találtam ezeket a tekercseket, hogy akkor jó lesz kapcs üzemű táphoz.Azt gondoltam, hasonló funkciót láthatott el a monitorban is.
Üdv.
-
Batman2
őstag
Vagy egy hónapja építettem egy step-up tápot LT1170-es ICvel.
Előszőr egy kisebb menetszámú tekerccsel próbáltam, de azzal nagyon melegedett az IC, így betettem később egy nagyobbb menetszámút, amit egy monitor paneljéről szereltem le.
Ez sok vékony szálból, szigetelővel összekötözött, vastagabb drótból volt tekerve.
Volt egy felirat rajta, de hiába próbálkoztam, nem sikerlt neten rátalálnom, miféle értékű lehet, csak összehasonlítva tippeltem, hogy olyan 100-150mikrohenry induktivitású lehetett és minimum 5A, de inkább több.
No, ezzel kevésbé melegedett az IC maga, viszont a tekercs kezdett el nagyon melegedni üzem közben.
Ha jól gondolom, akkor az első tekercsnek túl kicsi, ennek meg már túl nagy lehetett a DC ellenállása és azért előszőr az IC, másodszor pedig a tekercs melegedett jobban ? Sok órát működött így a táp, de múlthéten egyszercsak az egyik bekapcsolás után a szokásosnál intenzívebben kezdett melegedni, kezdett szaga lenni és kb. fél óra múlva egyszercsak azt vettem észre, hogy megszünt a laptop táplálása.
Mikor megnéztem a tápot, láttam, leégett a tekercs, fényes fekete lett a szigetelése ! Nem tudom, hogy mit csinált az IC másképp, mint előtte, ami ide vezetett.
Kicseréltem a tekrecset egy ugyanolyan felépítésű és méretű, de valamivel kisebb menetszámúra, és kipróbáltam a tápot. Melepően az IC-nek semmi baja, működik a tápo ismét rendesen, de ezt a tekercset is rendesen fűti.
A korábbi tekercs az alacsonyabb menetszám mellett, egyetlen tömör, lakkszigetelt drótból volt tekerve, ez meg, ahogy írtam, sok vékony szál valami vékony, áttetsző, fehér szigetelő réteggel egybe fogva !
Úgy tudtam, hogy a több szálból készített tekercseknek jobb a hatásfokuk, mint a tömör vezetékből tekerteknek, de lehet, hogy ez itt épp nem jó ?? Üdv.
-
Batman2
őstag
Ha már itt nemrég szóba került az USBs eszközök töltése/üzemeltetése külső tápról, felmerül a kérdés bennem, vajon pl. egy Ebook reader hajlandó e tölteni egy egyszerű tápról, ami kiad az USB csatlakozója megfelelő pontjaira 5V-ot, de semmiféle szoftveres kapcsolatra nem képes, vagy kell ezeknek a kütyüknek szoftveres kommunikáció is ehhez ?
Én is épp gondoltam, hogy készítek egy egyszerű lineáris tápot, hogy 12V-os akkuból lehessen közvetlen tölteni egy Ebook readert, ne kelljen hozzá egy számítógépet is bekapcsolva tartani, vagy csak annyit tölteni, amennyit az megy !
Működik a dolog így ?
Üdv.
-
-
Batman2
őstag
válasz
cool13
#32295
üzenetére
Valami hasonlóan csinálnám én is, de az IC trigger bemenetét nem cifráznám ennyire, csak legfeljebb egy kisebb ellenállást és egy 100nF-os kondit tennék rá, viszont a kimenetre kötnék még egy 555-öset, amivel pedig a szükséges hiszterézist, késleltetést állítnaám be, hogy mennyivel később reagáljon, miután már nincsen jel, lecsorgott, elpárolgott a víz !
Ez persze még csak elmélet, a gyakorlatban még próbákgatással állítgatni, alakítani kéne, hogy a feladtnak megfelő működést kapjunk.
Üdv.
-
Batman2
őstag
Igen, a kapcsolás rendben van, csak PNP tranzisztort használ, Te pedig
NPNtranzisztort rajzoltál oda, azzalnemfog működni !Én megépítettem ezt a kapcsolást, LM317-es fesz. stabbal és BD250-es tranyóval, nagyon jó !
Akár 10A-t is simán lead ás alig több, mint 0,1V a fesz. esés !
Csak nagy borda kell rá !Üdv.
-
#32274
Batman2
őstag
sketchifun
#32245
Batman2
őstag
válasz
sketchifun
#32245
üzenetére
Szerzel egy elektromos hősugárzót, vagy egy hajszárító fűtőbetétet, az csak simán fogyaszt, ohmos karakterisztikával, ... de sokat !
Ez fényt gyak. nem ad, így nem zavarhat téged, csak a keletkezett hő szabad eltávozását kell biztosítani, és hogy a dobozolás hőálló legyen.De amúgy én is az ízzós terhelést javasolnám még !
Nem kell sok darab ízzót beszerelned, elég csak pár darab, olyan teljesítményűek, melyekkel a kívánt áram értékeket tudod produkálni adott feszültség mellett.Mondjuk 2db. 60W-os a 12V-hoz, ez együtt kb. 10A, ha csak egy 60W-osat kapcsolsz, akkor 5A, aztán 21W-ot féklámpa, vagy index ízzóval+10W-os szoffitával tudsz kb. 2,5A-es terhelést kapcsolni, majd a 10W-os szoffita+egy 5W-os helyzet ízzóval, vagy szoffitával 1,25A-t, az 5W-os ízzóval+egy 2W-os műszerfal fénnyel pedig a kb. 0,62A-es terhelést.
Több kapcsolót, megfelelően beszerelve ez tökéletesn megolható, mindezt beépíteni egy lukacsos fémdobozba a hő és a fény sem gond !
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
sörösló
#32231
üzenetére
A teljesítmény csökkenésben pedig igazad van, ezt kifelejtettem a számításból, ha az autó dinamót motorként akarom használni.
Mondjuk akkor 220W helyett olyan 160-170W-tal lehetne talán számolni, ami 4 darabot feltételezve a 4 kerékre még mindíg egész jó teljesítmény lenne egy könnyű szerkezetű kis maszek autóhoz, amolyan "buggy"-hoz !Gondlom akkor, a dinamó álló részét és a forgórészt párhuzamosan kellene az akkura kötni, így lenne meg a két fix elektromágneses pólus és a középen állandóan váltakozó ezáltal elmozdulásra képes mágnese pólus.
Ha ezt így megtenném, csak beindulna mint motor gondolom, vagy még ilyenkor is gond lehet a gerjesztés létrejöttével ?Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
sörösló
#32231
üzenetére
Presze, a mosógép motorban igazad van !
Nem is arra a 220-as motorra gondoltam, illetve nem úgy, ahogyan az a mosógépben alkalmazva van.
Valahol neten olvastam egy cikkben, amiben asszem háztatási mosógép ilyen motorját használták fel szélkerékhez, mint áramtermelő eszközt.
A vagy 32 darab tekercs összekötésének átszervezésével (asszem többet párhuzamosan kötöttek benne, valami 6-os szervezésbe) 24V-os szélgenerátort építettek belőle.Ez jutott eszembe igazából, mikor erről a témáról értekezni kezdtünk, hogy ugyanígy kisebb feszültségű motorként is használható lenne akkor.
Üdv.
-
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48
#32214
üzenetére
Esővizet még nem monitoroztam, csak csapvíz szintjét, azzal nem volt gond, ott egy 9V-os elemről táplálva az áramkört, működött kifogástalanul.
Szerintem azért, ha más nem, akkor egy legalább megaohmos bemetei ellenállású FETes kapuval biztosan lehet érzékelni azt a pci jelet, amit a teljesen tiszta víz adna, azon túl az esővíz sajnos messze nem tiszta, nagyon cuccot old magába a levegőből, ha más nem, különféle égéstermékek gázát.
városban így szerintem garantált jó lenne a vezetés, esetleg valami várostól távolabbi területen, erdőségekné, vagy nemzeti parkokban tiszta annyira az eső víz, mint a desztillált víz, bár a magsabb rétegekben oda is elkavarog mindenféle cucc (lsd. sivatagi homokot szóró eső Mo. területén).Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
cool13
#32221
üzenetére
Igen ez igaz, de a párolgás mértéke/sebessége az nagyon relatív, ha borus, felhős az ég/hűvös van több órát is tanyázhat a csepp a panelon, da ha amúgy nyári időszak van és kisüt a nap, akkor akár fél óra alatt, vagy még gyorsabban felszáírt egy cseppet.
Pontosabb, ha konkrétan csak addig jelez, míg folyamatosan vizesedik, utána hamar megszűnik a jelzése (max. pár percen belül), mert pl. lecsorgott róla a csepp, vagy rajta sem marad.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
cool13
#32203
üzenetére
Szevasz
Elsőre egy nyáklapra gondolnék, amire két, egymásba nyúló fésüfog rajzolatot maratnék.
Ha ráesik egy esőcsepp, akkor az adott felületen összeköti a két pólust, amit már elektronikailag fel lehet dolgozni és megfelelő illesztő áramkörrel vezérelhető, amit szeretnél róla.
Így:
Egyetlen probléma lehet a dologgal, hogy nem csak addig van az esőcsepp a panelon, míg esik az eső, hanem, ha nem csorog le róla, akkor eső után is egész addig esőt érzékel, míg el nem párolog a vízcsepp.
Ezt lehet, hogy megfelelő elhelyezéssel meg lehet oldani, mondjuk ha kellő lejtése van az érzékelő felületnek, pl. majdnem függőleges.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48
#32204
üzenetére
Szevasz
Igen, emlékszem a tanácsodra
, de nálam az is rézdrót volt, nincsen ellenállás huzalom sajnos.
Ezért gondolkodom a fólia csíkon, azt ha egyszer megcsinálom az fix lesz a lapon, nincs vele többet gond.Nekem 35mikronos rézfóliás lapjaim vannak, akkor ott a fele csík is elég lenne, de a kisebb keresztmetszetből adódó kisebb teljesítmény miatt, lehet inkább ugyanilyen hosszú, de dupla vastag rajzolatot kellene készítenem !
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
totya694
#32191
üzenetére
Igen Söröslóhoz csatlakoznék, engem is ez zavart, már korábbi hsz-odban is, hogy legerjedést írsz, ami számomra a gerjesztés megszüntét jelenti (ezért írtam korábban egy hsz-t értetlenül), miközben szerintem sokkal megfelelőbb is felgerjedés, számomra is az jelenti a genrátor áramtermelését "beindulását" !
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
totya694
#32191
üzenetére
Szevasz
Igen az alapfogalmakkal tisztában vagyok, sokszor szedtem már szét, és javítottam is autó generátort, és a bicikli "dinamóját" is ismerem, ami valóban generátor, készítetettem is gyerekkoromban kis akkus/elemes táplálású világítást a biciklimre, amit a dinamóról töltöttem, egyenirányítva.
Csak au dinamó nem járt még a kezemben, annak nem ismerem a felépítését, de akkor a leírás alapján is az a szénkefés villanymotorknál megszokott, több szeletre osztott kommutátorral működik, ami, ahogy írja is a leírás, messze nem olyan hosszú élettartamú, mint a manapság, az autókon általánosan alkalmazott, 3 fázisú generátor csúszógyűrűs megoldása !Szóval lehet, hogy egy átlag villanymotornál, vagy pláne az indító motornál jobb ha ilyen dinamót használunk motorként, de ez sem túl hosszú életű.
A legjobb lenne a mai mosógépek szénkefe nélküli motorja, abban csak a csapágy mehet tönkre, mindaddig működik.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48
#32188
üzenetére
Én is azon gondolkodom már egy ideje, hogy nyáklapon, fóliarajzzal alakítanék ki söntöt a kapcsoló üzemű táphoz !
Ahhoz vajon jó lenne, vagy a cikk-cakk minta miatt bezavarna a sönt esetleges csekély induktivitása ?Milyen anyagból tudnék még söntöt készíteni ?
Az elektro boltban 0,1ohmos ellenállás volt a legkisebb, amit kaptam, abból egy vagonnal kell összeraknom, hogy 10mOhm, vagy az alatti értékeket kapjak !
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
totya694
#32162
üzenetére
A dinamó motorkénti működését csak akkor tudom elképzelni, ha rendes, több szekcióra osztott kommutátora van, ami folyamatosan váltogatja az áramirányt a tekercseken, nem pedig kettő darab, különálló, folyamatos felületű csúszógyűrű, mint a váltakozó áramú generátorokon !
Ha viszont ilyen kommutátor van, akkor már gyak. mindegy, hogy egy motorról van e szó, vagy egy dinamóról, mert mindkettőben eszi a szénkefét.
Csak a folytonos felületű, csúszógyűrűk amik nem eszik a szénkefét !
Ha kívül van egy-egy különböző polaritású állandó mégnes, belüól pedig tekercs, ami kettő darab, állandó pólusú csúszógyűrűre van kivezetve, akkor mikor erre áramot kapcsolok, akkor ez beáll a két mágnes közé s megfelő polaritással és mágnesfék lesz belőle, nem pedig motor !
Csak ha van több részre osztott kommutátor, ami minimum kettő tekercsnek, az elfordulás miatt állandóan váltakozó irányú áramot szolgáltat, akkor lehetséges folyamatos forgó mozgás !
Akkor most hogy is van ez a dinamónál ?
Dinamó, külön álló, csúszógyűrűs, osztatlan kivezetéssel:
Ez a konstrukció megforgatva áramtermelésre alkalmas, mivel a két ellentétes pólusú állandó mégnes között megforgatott tekercsben áram kell hogy indukálódjon, mert periodikusan változó mágnese mezőben van. Ebben az esetben váltakozó áram kell jöjjön a kivezetéseken.
Viszont motorként, egyenárammal ez nem tud üzelmeni, csak váltakozó árammal.Motor, szegmensekre osztott kommutátorral:
Ez a konstrukció, ha egyenáramot kap, akkor forogni kezd, mivel a kommutátor elmozdulása a szénkefékhez képest állandóan megváltoztatja a tekercsben az áram folyás irányát, ami maitt annak állandóan fordulnia kell, hogy egyezzenek a pólusai az állandó mégnessel.
Viszont, ha ezt megforgatjuk magában, akkor az állandóan váltakozó, állandó mégnesek okozta mégnese mezőben a tekercsekben ismét csak áram fog gerjedni, ami a kimeneten viszont most egyenáramként fog megjelenni, mivel a kommutátor visszafelé is működik.Üdv.
-
Batman2
őstag
-
Batman2
őstag
válasz
totya694
#32156
üzenetére
Nem rossz megoldás, megspórolnak súlyban és árban is egy önindítót !!
Motorként rosszabb hatásfokkal működik a dinamó, vagy csak a nagyobb áram miatt tervezték 12V fesz.re az indítást, amúgy pedig csak 6V feszen termelt a generátor ?
Az M61-es, MÁV NOHAB. mozdonyainak is a fődinamója egyúttal az indítómotorja, csak egy kicsit nagyobb méretekben.
Az indítás annál 60, vagy 72V-ról megy, asszem 10 darab, 12V-os savas akkuval (legalábbis az átalakított verzióban, az eredetiben valszeg lúgos akku volt), dimanóként pedig 600V áramot termel.Arra már nem emlékszem, hogy a dinamó üzemmódban használt tekercselése, mondjuk egy része szolgál indító tekercsként, vag ykülön indítótekercse van.
Hogyan is kell kötni a dinamót indítómotorként ?
Ha jól tudom, akkor a dinamóknak állandó mégnesük van, viszont indítómotor üzemben, egyenáramnál mi oldja meg a váltakozó mégnese mezőt, amitől elkezd forogni ?
Merthogy az egyenármaú motorokban ezért kell a kommutátor.Üdv.
-
#32159
Batman2
őstag
vodkaboy22
#32157
Batman2
őstag
válasz
vodkaboy22
#32157
üzenetére
Hát az egészen biztosan használ a váltónak, ha van egy kis kenése !
Ha megfelelően zárt, olajálló burkot tudsz szerkeszteni, akkor a fogaskerekek aljáig kellene benne érjen szerintem az olaj, ez már arra bőven alég, hogy a kerekek folyamatosan, intenzíven kenve legyenek, viszont még lényegesen nem gátolja a forgásukat, nem nyel el energiát.Üdv.
-
#32158
Batman2
őstag
vodkaboy22
#32150
Batman2
őstag
válasz
vodkaboy22
#32150
üzenetére
A 4-5 hertz az biztosan nagyon kevés !
Minél nagyobb a motor, annál nagyobb a tehetelensége, elvileg annál alacsonyabb frekvenciáról üzemeltethető, viszont minél alacsonyabba frekvencia, asszem annál kevésbé hatékony a vezérlés, mármint a motor oldaláról megközelítve, mert mindíg újra kell gyorsulnia, az meg fölfösleges plusz áramlöketet jelent.
Ha viszont túl magara mész a frekvenciával, akkor a kapcsolgatás, a kapcsoló elem szintváltása egyre nagyobb enegiát igényel, ráadásul ha meghaladod a motor tekercsének az induktivitása által meghatározott max. frekvencia értéket, akkor az talán olyasmit eredményez, mintha egyenáramot kapna folyamatosan a motor, vagy az ellenállása nő meg és nem fog kellően tekerni, szóval lényeg a lényeg, hogy megintcsak csökken a hatásfoka !
Egy pár kilowattos motor esetében mondjuk 500-1000hertzel kapcsolgatnám az áramot, az annál a motoronál már igen fon szabályozás szerintem és még valszeg nem túl sok.
De ha nem tudsz ilyeneket számolni, akkor megpróbálhatod a PWM szabályozást a teljes tartományban többféle frekvencián is, mondjuk pl. 100-500-1000hertz, közben méred a felvett áramot és valahogyan a fordulatszámot isés megláthatod, melyiknél viselkedik legjobban a motor.Én eddig csak modellvasút, kicsi, szellőztető ventilátor, és egy nagyobb, 10-15A-t igénylő autó, szellőző ventilátort próbáltam 555-ös áramkörrel meghajtott, IRFZ44-es FETten keresztül táplálva, ment mindegyik, persze meg kell szokni, hogy van egy jellegzetes hangja a PWM-el történő kapcsolgatásnak.
Üdv.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
totya694
#32071
üzenetére
A trabicseké asszem 180W, a warbié pedig 220W körül volt.
Villanybiciklihez már elég lehet, bár ott is 250W-osat szoktak asszem alkalmazni, a villany roller van 180W körül.De mondjuk 4 darab 220W-os példány alkalmazásával már egy kisci, alternatív autót lehet üzemeltetni !
A 880W egy könnyű kaszni esetében, 1 emberrel már elfogadható tljesítményt nyújt.
Én viszont lánc, vagy fogaskerék hajtást alkalmaznék, a dörzshajtásnál hatalmas energia vész el, azon kívül a gumit is megeszi.
A generátoroknak csúszógyűrűs érintkezői vannak, amik (a szénkefékkel együtt) nagyon hosszú életűek, gondolom, a dinamóknál is ezt alkalmazták, ezért jobb, mint a hagyományos kommutátoro villanymotor, ami hamar megeszi a szénkefét.Ha viszont már dinamóról van szó, akkor már lehetne használni fékenergia visszatáplálására is, alkalmatos áramkörrel !!
Úgy akár 30%-kal is hoszabb utat lehet megtenni egy töltéssel.
Üdv.
-
#32148
Batman2
őstag
vodkaboy22
#32050
Batman2
őstag
válasz
vodkaboy22
#32050
üzenetére
Én is sokat gondolkodtam már kicsi elektromos autó, illetve elektromos bicikli, de méginkább egy elektromos hajtású hajtány megépítésében.
Szerintem a gázbowden mndenképpen egy potmétert kellene mozgasson, ami lehet egy hosszú, csúszó érintkezős poti, vagy lehet a hagyományos forgó tengelyű is, amire felteszel egy tárcsát, ami fel tudja csévélni a huzalt, rugó pedig vissza csavarja, mint a 4T trabicsek karburátorán.
Magát a vezérlést én PWM szabályzóval képzeltem el, ami minél kisebb vezető ellenállású, nagy áramú, nagy teljesítményű, TO-220-as tokozású, jól hűthető, párhuzamos FETeken keresztül hajtja meg a motort.
A PWM jel kis frekvenciájú, mondjuk 1-10KHz-es, változtatható kitöltésű négyszög jel lenne.
PWM generátorként pedig egy egyszerű 555-ös IC megteszi szerintem, számtalan PWM kapcsolást lehet vele találni a neten !Mindenképpen kéne valami töltöttségh kijelző is az akkuhoz, hogy ne merítsük túl, sőt, akár egy low voltage cut off áramkor is, ami le is kapcsolja, ha alérte a minimumot.
Üdv.
-
#31999
Batman2
őstag
DonThomasino
#31997
Batman2
őstag
válasz
DonThomasino
#31997
üzenetére
Igen, és számomra ott is egyértelműen így van összekötve a két akku !
-
Batman2
őstag
Átnéztem az általam próbált 3 step-up konverter IC-nek az adatlapját és a példakapcsolásokat, abból számomra úgy tűnik, hogy nagyobb feszültség esetén a kompenzáló RC tag R tagjának ellenállását növelni kell, ha nagyobb áramerőt is akarok, akkor pedig a C tag kapacitását csökkenteni kell.
Majd kipróbálom, hogy viselkednek így a tápok.
Üdv.
-
#31996
Batman2
őstag
DonThomasino
#31994
Batman2
őstag
válasz
DonThomasino
#31994
üzenetére
Ha a középső kivezetést veszed föld pontnak, akkor ahhoz képest van +12V és -12V is, a dupla tápok mindíg ilyenek, akár transzformátorra állítjuk elő hálózatból, akár két elem, vagy akkuból !
Üdv.
-
#31995
Batman2
őstag
DonThomasino
#31992
Batman2
őstag
válasz
DonThomasino
#31992
üzenetére
Szerintem kell a középső, így kellene bekötnöd:
Üdv.
-
#31993
Batman2
őstag
DonThomasino
#31984
Batman2
őstag
válasz
DonThomasino
#31984
üzenetére
A kettő akku szerintem egy dupla tápot képezhet, erre utal számomra a 3 pólusú akku csatlakozó is, így 4 helyett 2 kapcsoló elemmel is megvalósítható a transzformátor közép kivezetéses primer tekercsén való polaritás cserebere, hogy meg legyen a transzformálható négyszög jel !
A 3 pólus szerintem: -12V, GND, +12V (összesen 24V, de mindenképpen 2x12V formájában)Ha ez van, akkor 1 akkuval, szimplán 12V-tal nem működik az biztos, és ha csak 1-et kapcsolsz rá, a másik helyét pedig üresen hagyod, akkor üres/rossz akku kijelzést fog adni a szünetmentes !
Üdv.
-
Batman2
őstag
Megépítettem egy tápot a TL1170-es IC-vel is.
Ez asszem 100KHz-en ketyeg szemben a TL1370-es 500KHz-ével és csak 5A-es a kapcsoló FETje.Első próbálkozáskor véletlenül a másik IC-hez megadott értékű és kapcsolású alkatrészeket építettem be a frekvencia kompenzációs lábhoz (Vc) és érdekes értékeket mértem.
A feszültség stabilitása igen jó volt a tápnak, 3,8A-es terhelésnél is csak kismértékben esett a kimeneti feszültség, viszont mikor laptopra kötöttem, 8A körüli áramot vett fel az akkuból és eszeveszettül kezdett melegedni !!A Vc lábhoz megadott értékek 1Kohm és 1mikró, a 1370-esé pedig 2Kohm és 47nF, plusz egy külön 4,7nF-os kondi. Ez utóbbit építettem be előszőr.
Aztán mikor kicseréltem az alkatrészeket az adatlapban megadott értékekre, mindjárt jóval nagyobb lett a feszültségesése terhelésre, hasonló a másikéhoz, viszont laptoppal csak 5,5A-t vett fel az akkuból, szolidabb melegedés közepette.
Viszont ekkor meg az alkamazott induktor melegszik erősen, bá rez lehet így volt a mási esetben is, csak ott nem vártam meg hogy felmelegedjen, illetve csak az IC erőteljes melegedését vettem észre.Érdekes, hogy ennél a tápnál csak minimális mértékben tapasztaltam azt a feszültség érték eltérést a kimeneten, mint a másik két tápnál, hogy az táp panelján alacsonyabb feszültséget lehet mérni, mint a 25cm vezeték után a laptop csatlakozónál, ennél csak 1 tized V ez az eltérés és tartja a 18,9V-ot 19,05-re beállítva.
Utána olvastam ennek a frekvencia kompenzálásnak, hogy az a láb a hiba erősítő kimene és az áramkorlát komparátorának a bemenete, bizonyára ezért változhatott az áramfelvétel, az értékek változtatásával.
Az Rcés Cc tagra megadott értékeből csak annyit tudtam kbigarászni, hogy az Rc arra jó, hogy növelje a frekvencia, fázis stabilitást, amúgy maga a Cc értéke és a hiba erősítő 500Kohm körüli kimeneti ellenállásából keletkező RC tag határozza meg a kompenzációt, de hogy aztán a kondi értékét merre kell változtatni, hogy kisebb, vagy nagyonn terhelésen megfelelő legyen az értéke, vagy ez az érték specifikus magára az IC-re és minden üzemi körülmények között állandó, ez nem derült ki számomra !
Érti valaki jobban ?Ja és hogy mi a jó az áramkorlát, áramfelvétel szempontjából, ezt sem tudom, csak azt láttam, hogy valóban változik az értékek változásával az áramfelvétel és a kimeneti fesz. stabilitása is.
A kiegészítő kondit azt értem, hogy rendszerint a tizede a fő kompenzáló kondinak és a feladata a kimeneti, periodikus feszültség ingadizás csillapítása, hogy nagy terheléseknél ne legyen szabálytalan működés.Üdv.
-
Batman2
őstag
Tegnpa kipróbáltam a laptoppal az új, TL1370-es tápomat.
Azért így már ez is szépen ízzad, hasonló hőmérsékletet ér el, mint az LM2588-as, csak valamivel kisebb a borda rajta.Viszont, míg az LM2588asnak 6-6,5A az áramfelvétele, addig ennek 5,7-6A, tehát egyértelműen látszik, hogy valamivel jobb hatásfokkal tud működni !
Az erőteljes melegdésen kicsit meglepődtem, kevesebbre számítottam, de aztán picit gondolkodtam és rájöttem, hogy sajnos egyáltalán nem kirívó a dolog, hiszen még ha 90%-os hatásfokkal is működne a táp, még akkor is 5W hő keletkezne egy 50W-os fogyasztót táplálva, ami már igen jelentős melegedést okoz bizony, itt meg ennál még valszeg több is.
Olyan 83% és 8W lehet enneka tápnak a hatásfoka és vesztesége, és 73% - 13W a másiké.
Persze mondom mégegyszer, nem tudom biztosra a laptop fogyasztását.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
elodman
#31840
üzenetére
Szinte biztosra merem mondani, hogy a 2,7A az kevés lesz !
Én azért fogtam saját tép építésébe, mert még a 4-5A-es, gyári autós laptop tápokban sem bízok, hogy akárcsak megközelítik a ráírt teljesítményt, de még abban sem vagyok biztos, hogy a 3,5A-t stabilan tudják szolgáltatni !
Van egy 300W-os inverterem, ami a dokumntációja szerint csúteljesítményként rövid időre 600W-ot is kellene tudjon, no ehhez képest 150W-os terhelésig mondható, nagyjából tartja a kimeneti feszültségét (olyan 215-220V-ot ad), 180W körül már csak 190-200V-ot tud, ami már bizony régen kevés !
No ezért nem bízom én az ilyen átpokban.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
elodman
#31840
üzenetére
Szevasz
Nekem is pont ilyen tápom van a laptopomhoz (19V-4,74A)(ASUS-AMD Turion, 1,8GHz-es procival)
És én is pont ilyen kapacitású akkut vettem (12V-45Ah, Erka).Mivel az akku durván 45A-t tud egy óra alatt szolgáltatni így olyan 10 óra körüli üzemre lehet számítani, és ehhez jönnek még hozzá a konverziós veszteségek.
Az én laptopom, a saját készítésű, step-up konverteremmel második alkalommal 5,7 órát működött, ekkor volt olyan 80-85%-osan kisütve az akku. Még kb. tudott volna olyan 1-1,5 órát működni.
Az első üzem az egészen biztosan hosszabb volt, de azt nem mértem, kb. olyan 8-8,5 órát működhetett a vadi új akkuról.
Az én konverterem az akkuból olyan 6-6,5A körül kér, ami már csak 7-7,5 órás üzemet tesz lehetővé.
Azóta építettem egy másik konvertert is, ami olyan 5,7-6A körül vesz fel áramot, amivel 7,5-7,9 órás üzemet jelenthet max.
Nem hiszem, hogy ennél sokkal jobb legyen a gyári, boltban kapható autós laptop táp.Az én masinám olyan 30W-ot ehet kb., a saját akkuja friss állapot kori üzemidejéből számolva.
Viszont az áramfelvételét mérve, 19V-on 2,5-3,2A között ingadozik az áramfelvétel, ami pedig nagyobb fogyasztást sugall (47-60W).
A valóság az lehet, hogy erősen ingadozik az árameflvétele, nagy áramú impulzusok jelennek meg, ami miatt a digi műszer nem tudja helyesen mérni az értéket.Korábbi kísérletem alapján, kettő darab 12V-12Ah-ás, "zselés" akkuról hajtva, két különböző táppal próbálva, egyikkel 1 órát bírt (lineáris táppal), a másikkal 1 óra-20percet (kapcsoló üzemű táppal). Az 288, illetve 216W-os fogyasztás lenne, de mivel az akkukból mérés szerint olyan 2,8-3,3A körül áram folyt a táp felé, így egyértelmű, hogy kb. harmada- negyede már csak az akkuk teljesítménye a ráírtnak.
Hozzá kell tenni, hogy az akku régiek, sokszor töltöttek, az egyik pedig már volt mélykisülve is.Röviden ezekre számíthatsz !
Üdv.
-
Batman2
őstag
Sajnos nem jöttem rá semi újra az LTC3780-as táppal kapcsolatban.
Megnéztem a lábakat, különösen azon FET gate-jét meghajtó vonalat, amelyik folyamatosan nyitva kellene esetemben legyen, de nincsen szakadás, az IC lába kontaktusban van a nyákkal, és fals érintkezés sincsen. A többi lába is mind érintkezik rendben a nyákkal.
Így már tényleg nincs ötletem, mi lehet a hiba.Viszont építettem egy új tápot LT1370-es step-up konverter IC-vel. Ez adatlap szerint 6A kapcsolására képes, 65mOhmos FET a kapcsolóelem, az áramkorlátja pedig 7A körül van.
Az első próbálkozások alapján egyből jobban muzsikál az LM2588-nál, az én saját készítésű, rádió antenna ferritre tekert induktivitásommal is !!
Egy 4,7ohmos ellenállással megterhelve lead 3,9A-t 19V-ra beállítva, ami leesik 17,8V-ra. Egy pár másodperces próba alatt, hűtőborda nélkül még csak langyosodást sem éreztem az IC-n, wszerintem sokkal hatákonyabb is lesz, mint a másik !
Ez ugyan nem tűnik túl jónak, de a másikhoz képest mindenképpen sokkal jobb, mivel az szintén 19V-ra beállítva olyan 16,4V-ra ejtette a feszt. és 3,5A körülnél semmilyen módon nem tudott többet leadni.Viszont mikor a laptophoz csatlakoztattam a másikat, meglepően az is el tudta látni, és 19V-os beállítás mellett, a laptop csatlakozójánál már 18,8V-ot lehetett mérni, miközben a táp nyáklapján a kimenetnél csak ez a bizonyos 16,4V körüli érték volt !
Tehát akkor ez a táp untig el kell lássa, jóval nagyobb hatásfokkal szerintem.A nyákot amolyan hibrid módon készítettem.
Részben felület szerelt, részben furatos, mivel kétoldalas nyákot használtam és a nyák hátulja egy nagy föld sáv, ahová az összes földpontra csatlakozó alkatrészt egyik lábát forrasztottam, furaton keresztül.
A mási tápnál is hagytam kellően nagy földsávot, de ott a felszínen van az is, így az a lap nagyobb, több fóliás lap kellett hozzá és a mostaninál a földsáv is kisebb.Még építek kiváncsiságból egy LT1170-es tápot is, hátha az sem lesz sokkal gyengébb.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48
#31729
üzenetére
Igen, egészen biztosan, csak annak híján vagyok.
Viszont csak szeretnék valahogy előrébb jutni benne, hogy valamiért nem megy a PWM generátora, vagy miért nem szabályoz, miért csinálja ezt a hülyeséget.
Akkor odáig rendben lenne, hogy boost módban ennek a két FETnek kéne működnie, viszont ahogy nézem, az A jelzésű FET viszont nyitva kéne legyen folyamatosan, vagyis +X-et kellene mérjek a gate lábon, de mégis 0-át mértem !
Akkor itt valami hiba van, mondjuk lehet nem érintkezik az IC ezen kivezetése a panellal ?Az LDO tápfesze is megvan, igaz, kicsit 6V alatt asszem.
A két boostlábon (13 és 24-es) 6,8V-ot lehet mérni, gondolom a kondi és a schottky emeli a feszt meg a gate vezérléshez.Megpróbálkozom majd másfajta táp ICvel is, csak bosszant, hogy ez nem akar összejönni, mikor egy csomó energiát öltem már csak a nyáktervbe, kivitelezésbe, az IC beforrasztásába és azóta a próbálgatásokba, még egy pót kapcsoló penlt is készítettem hozzá, másik 4 FETtel, mert az eredeti panelon az egyik FET get-je másképp viselkedik, mint a többié.
Üdv. és köszi !
-
Batman2
őstag
Megintcsak előszedtem ezt az elkészített, de nem működő LTC3780-as tápomat.
Újra végig néztem a nyákot, nincsen e valahol, pl. az IC lábainál zárlat, vagy bármi egyéb feltünő, újra végignéztem az alkatrészeket és értékeit, a bekötésüket, nem kötöttem e el valamit, de továbbra sem találok semmit.
A tápot próbálva úgy viselkedik, hogy ha az ON/OFF lábra nem adok pozitívot, akkor 0mA az áramfelvétel, nem fogyaszt semmi, csak a kondi töltődik fel az elején.
Ha ráadom a zener diódával és ellenállással korlátozott tápfeszt erre a lábra, akkor hírtelen van árameflvétel.
Előszőr variál össze-vissza, hol 20, hol 90mA, majd 2-3 másodpercnyi variálás után hírtelen felugrik 130mA-re és arra be is áll és erőteljesen melegszik a vezérlő IC.
A kimeneten a feszültség ezzel össze függeni látszik, mert az is előbb variál, 12-8V között, úgy tűni, mintha működne valamit, majd hírtelen leesik és beáll 1,8V-ra.
A FETek gétjén is mértem a feszültséget. A két belső FET (B és C)-nél lehet feszültséget mérni, a tápfeszhez közelebbinél olyan 2,5V körül, a kimenethez közelebbinél pedig olyan 5,2V körül, miután a kimenet már beállt az 1,8V-ra.
A kapcsolás a dokumentációban megfelelően van megépítve, kiegészítve a bekapcsoláshoz szükséges zener-ellenállás párossal:
Kipróbáltam úgy is, hogy a két 220nF-os boost kondikat kicseréltem vadi új 100nF-os kondikra, amit egy műszaki tudományos cikkben megépített ilyen kapcsolásban láttam, de úgy sem változik semmi.
Nincs ötletem, hogyan vizsgálódjak tovább.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
#22145024
#31644
üzenetére
Igen tudom, hogy a szintváltáshoz (töltés váltás) igényelnek csak a FETek nagyobb áramot, a szint megtartásához csak mikro ampereket. Ami azt jelenti, hogy minél magasabb az üzemi frekvencia, annál nagyobb áramot igényelnek a FETek az egyre gyakoribb szint váltásokhoz.
Éppen ezért is merült fel bennem a kérdés, hogy milyen FETete lehet rákötni egy ilyen max. 1A-t prudukáló kimenetre.Akkor ha jól értem, bámrilyen FET jó, ami 1A-nél nem igényel több áramot egy szint váltáshoz
vagy pedig akkora frekvenciáig használható a FET, amíg meg nem haladja az össz áramfelvétel az 1A-t.
Továbbá minél nagyobb egy FET gate töltése, annál lasabban megy végbe a váltás és van köztes tartományban, amikor is részlegesen vezet, sokkal nagyobb ellenállás mellett, mint mint a "ON resistance" értéke, így növekvő frekvencia mellett egyre jobban kezd melegedni.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48
#31639
üzenetére
A logikai szintű vezérlés alatt mit értessz (5V) ?
Van még egy kérdésem:
Az adatlapban és a kapcsolásban szerepel egy kompenzáló tag, ami egy ellenállás és egy kondi, ami 0,47 és 1,5mikró között van.
Ez pontosan mire szolgál ?
Mennyire kritikus az értéke,
befolyásolja e esetleg a kapcsolás működését adott áram, feszültség mellett, vagy adott értékű induktivitással hajtva ?Én ezt jelenleg 1mikróra választottam, a 19V-3A-hez,
esetleg érdemes e más értéket próbálnom, változhat e jelentősen kapcsolás teljesítménye, hatásfoka ?Üdv.
-
Batman2
őstag
Még arra lennék kiváncsi, hogy lehet e az LM2588-asat párhuzamosan kötni a nagyobb teljesítmény érdekében, mivel van ugye egy frekvencia szinkronizálás elnevezésű bemenete is, csak nem tudom, hogy az erre használható lenne e, és milyen módon ??
Másik kérdésem:
Találtam ezt az LM3478-as step-up driver ICt, amihez külső FETet kötve nagyobb áramokat is el lehet érni.
De hogy pontosan mekkorát, mi a maximum, azt nem sikerül megtalálnom a leírásban !? Csak annyi van, mekkora az áram érzékelő logika billenő feszültsége, ami fölött lekorlátoz, mert túláramot érzékel és annyi van, hogy a külső FETet meghajtó áramkör max. 1A-es áraimpulzusra képes, tehát olyan FETet lehet rákötni, ami ennél többet nem igényel, de aztán azt, hogy az a FET mekkora áramot tud kapcsolni, azt nem tudom.
Hogy is van ez ?Üdv.
-
-
Batman2
őstag
Sikerült már valakinek is kicsikarnia 3,5A-nél többet ezekből a National által gyártott, Simple Switcher elnevezésű, integrált kapcsoló elemes, kapcs. üzemű táp ICkből ?
Elvileg az LM 2678 és az LM2588-as is 5A-es, csak az egyik step-down, másik meg step-up, de egyikből sem sikerült az említett értéknél többet kicsikarnom, akármilyen induktort és akármilyen kondit tettem rá, továbbá a nyák mintázat sem sokat befolyásolt az LM2678-as esetében.
A TPS5450-es SMD ICvel felépített pici táp, az első, általam találomra tekert, pár menetes, 0,7-es körüli drótból készített induktorral is teljesíti az adatlapban megadottakat, vagyis az 5A folyamatos kimenő áramot.
Az LM2678-asnál tiszta a helyzet szerintem, egyszerűen nem teljesíti a megadott áramerőt, mivel a kimenő áram kellene legyen 5A, a bemenő nyilván kevesebb.
Az LM2588-asnál viszont nem teljesen egyértelmű számomra, hogy a kimenő, vagy a bemenő max. 5A, mert ugye felfelé transzoformálás közben többet vesz fel, mint amennyit lead.
Esetemben a 19V-on, 3,5A-hez, 12V-on olyan 6,5A-t vesz fel.
A bemenő az túl is teljesíti az 5A-t, de szerintem a kimenő kellene legyen max. 5A, nem ?Lehet az, hogy az IC-nek egészen rövidre (mondjuk 3mm) kellene vágni a lábát és így forrasztani megfelelően széles vezető csíkokkal ellátott nyákba, akkor le tudná adni a max. 5A-t ?
Én kb. 8mm lábbal forrasztottam be mindkét fajtát, a vezető csíkok azok szélesek, azokkal biztosan nincsen gond.
A TPS 5450-es viszont kb. milliméteres kivezetésekkel van beforrasztva, mivel SMD alkatrész, szinte azonnal a nyákon folytatódik a láb.Ha esetleg ez megoldás lehet, akkor készítek egy olyan nyákot, ahol furaton keresztül, maximális mértékig ráültetem az IC-t, így legfeljebb 3mm lenne a láb hossz.
Az is érdekes és gyanús ennél az LM2588-asnál, hogy a hozzá megadott induktor ugyanúgy csak 3A körüli, mint a kisebb, 3A-es változathoz (LM2577) megadott.
Lehet, hogy eleve nem tervezték 5A-re, csak annyit tud, hogy stabilan bizotsítja a 3A-t ?Továbbá igencsak melegszik ez az LM2588-al felépített táp a folyamatos, átlag 3A körüli leadott áram mellett, ami szintén arra utal számomra, hogy nem igazán tud ez többet.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
atesss
#31607
üzenetére
A 474K az egy 470nF-os kondi tudtommal !
A minden bizonnyal 250V egyen fesz. tűrés nem valami sok 230V váltófeszre, arra 400V egyenfeszültségü, vagy 250-275V váltófesz értékű kondit szokás tenni.Amúgy ez a 470nF-os kondi az előtétje a LEDeknek, a másik kondi vagy csak szűrésnek, vagy soványka puffernek lehet betéve.
Kérdés, hogy a LEDeknek van e esetleg előtét ellenállásuk is, valamelyik SMD ellenállat személyében ?
Ha igen, az is tönkremehetett.
Mindenképpen mindent végig kell mérned, hogy kiderítsd a hibát.
Az én digi műszerem elég feszt ad épen a fehér LEDek teszteléhez, dióda mérés módban, éppen "parázslanak" vele.Üdv.
-
Batman2
őstag
Én olyat tapasztaltam TDA2040-es erősítőmnél, hogy ha nincsen rákötve az ICre jelforrás, akkor is valami jelet felvesz az űramkör, nagyon halkan szól valami, mintha valami rádióállomást fogna.
Lehet, a hosszu (2m) bemeneten levő, bár árnyékolt vezeték az antenna, nem tudom.Eddig csak ennél a TDA-nál figyeltem fel ilyenre, bár ennek elég nagy az erősítése.
A gyári nyák rajzolattal és alkatrészekkel építettem meg magam az erősítőt.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Volkov
#31538
üzenetére
Mert a LED akár pár tized mA áram mellett is már ad fényt, annyi pedig lehet átszivárog a kapcsoló elemen, vagy az áramkör egyéb alkatrészén, amit bezsereltél utólag !
Az ízzónál ezt nem vennéd észre, mert annak kell vagy 20-50mA, hogy elgyáltalán elkezdjen parázslani.Ha mindenképpen ragaszkodsz a LEDhez, akkor a LED ízzóval, vagy a foglalatűval párhuzamosan tegyél be egy 1,5-2Kohmos ellenállást is, az majd leföldeli a szivárgó áramot és nem fog világítani a LED mikor nem kell.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48
#31457
üzenetére
Szevasz
Köszi, ezt majd alaposabban áttanulmányozom !
Még a szimpla PWM szabályozás jutott az eszembe, amikor a teljes napelem áramot ráengedem az akkura, csak impulzus szélesség modulálva, annak megfelelően, hogy mekkora az akku fesz.
Ezt lehetne kivitelezni egy 555-ös ICvel.Ez szerinted mennyire lenne jó ?
Üdv.
-
Batman2
őstag
Mit is jelent pontosan az az MPPT (max. munkapont kereső) töltés vezérlés ?
Azt jelentené, hogy ha az én napelememnek 18V az üzemi feszültsége, akkor a töltő csak annyira, addig terheli a napelemet, hogy 18V alá ne essen a feszültség (persze fölé se) ?
És akkor ennél a feszültségénél adja a legnagyobb áramot ?
Vagy ez egy olyan paraméter, ami állandóan változik a napelem üzeme közben és folyton be kell állítania az ilyen töltőnek ?
Hogyan lehet ilyen töltőt készíteni ?
Egy kapcsoló üzemű táppal épített töltőnél ez mennyiben tud több áramot kiszedni a napelemből ?
(egy lineáris tápnál nyilván többet, elvégre ott mindenképpen veszteség van)Esetemben van e értelme olyan lineáris tápot alkalmaznom, ami 17V alatt is stabilan tudja szolgáltatni a 14,5V-os töltő feszültséget ?
(Pl. egy nagy teljesítményű tranyóval kiegészített LM317-es táp, ami igen kicsi feszültség esésű)Üdv.
-
Batman2
őstag
No, teszt körülmények között, lineáris tápról próbálva üresjáratban 16V-tól, 1,2A terheléssel pedig 16,8V-tól tartja a beállított 14,5V-ot a TPS5450-es táp.
Akkor talán a napelemmel is fogja tartani olyan 17V-tól.
Azt majd akkor tudom meg, ha lesz rendes nap, meg időm.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48
#31388
üzenetére
Szevasz
Én nem az adatlapban, én magamban nem hiszek, hogy jól számoltam !
Azért semmiképpen sem nyugtat meg ez az érték, hogy gyak nincsen semmi tartaléka, tehát ha picit is 18V alá csökken a bemenő fesz már esik a kimenet, így még kevésbé tudom kihasználni a napelemet.
Tudsz esetleg olyan táp ICt így hírtelen, ami tudja ugyenezt, csak kisebb bemenő fesz.-el is beéri ?
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Batman2
#31385
üzenetére
Bocs, az előbbi Lopos kollégának ment volna, csak félre nyomtam.
Asszem marad a kísérletezés a válaszhoz !
Rákötök a 24V-ra egy nagy teljesítményű lineáris tápot, amivel szépen szabályozom lassan lefelé a feszültséget és enneka kimenetére kötöm a kapcs üzemű tápot, aminek közben mérem a kimenő feszültségét, üres és némileg megterhelt állapotban, hogy meddig tartja a beállított fesz. értéket.
Üdv.
-
Batman2
őstag
Megpróbáltam kiszámolni a Voutmax-ot, de elég furcsa értéket kaptam.
18V bemenő fesznél, 2A-es terheléssel számolva, 14,36V a maximális kimeneti fesz., létezhet ez ?? Ez bizony igen nagy feszültségesés lenne, ha a regulátor áramkör 3,64V-tal igényelne többet a beállított értéknél !
Ennél a legtöbb lineáris szabályozó is többre képes, vagyis kisebb feszültségeséssel dolgozik.Üdv.
-
Batman2
őstag
A TPS5450-es IC-nek vajon mekkor a feszültségesése, úgy értem, hogy minimum mekkora feszültséggel kell magasabb legyen a bement, hogy tartani tudja a kimenetre beállított értéket ?
Illetve ha már alatta vagyok ennek az értéknek, de még felette az IC minimum beneti feszültségének, akkor vajon mennyivel kisebb feszültség jön ki, annál, ami bemegy ?
Egy napelem táblához akarom használni töltő tápként.
A napelemnek 18V a munka feszültsége, üresjárásban 21V-ot produkál és max. 2,5A áram leadására képes.
Ebből akarok ezzel a táppal stabil 14,4V-ot előállítani, hogy egy akkut tudjak vele tölteni.
Áramkorlát nem kell, mert az IC bírja 5A-ig, az akku is bőven, a napeleme meg ugyebár csak max. 2,5A-re képes.Csinálhatnám lineáris táppal is, de akkor a szabályozás mindenképpen csak veszteségként jelenne meg, kapcsoló üzemü táppal viszont kisebb kell legyen a veszteség, mivel az transzformál, tehát a feszültség csökkentésével valamicskével nő az áramerő.
A tápot már beállítottam 14,5V-ra, egy pici feszültségesést rászámolva, és kipróbáltam két zselés akkuról, 24V-ról, egy 4,7ohmos ellenálláson keresztül, ami 4,2A körülre korlátoz.
Így a táp 1,8A vett fel és 2,1A-t adott le a kimerült akkura.
Az akku egy 45Ah-ás, Ca-Sb, ólom akku.Üdv.
-
Batman2
őstag
Jól értem e, hogy a nagyobb frekvencián működő kapcsoló üzemű tápokban kevesebb mégnesen energiát tárolni képes ferrit mag is elég, tehát kevéséb igényesek a ferritre, mint az alacsonybab frekvencián működők ?
Mivel magasabb frekvencián gyakrabban jöb, kisebb impulzus, és ezt kell raktároznia, míg alacsonyabb frekvencián ritkábban jön, nagyobb impulzus, így több energiát kell tárolnia.
Legalábbis erre következtetek abból is, hogy ugyanaz a fazék ferrites tekercsem az 500KHz-en működő táppal nyujtja a maximumot (5A), míg az olyan 125-250KHz-en működő másik táp IC-vel pedig csak 3,4A körül tud.
De a többi induktivitásom is csak 3,5A körül tud a másik táp ICvel, 10-től 150mikrohenryig, mindegy mit teszek rá.
Pedig az alacsonyabb frekvencián működő táp nagyobb induktivitással kellene jó legyen, de azzal sem jó.Az érdekes az, hogy próbáltam ezt a táp ICt (LM2678) többféle induktivitással is, amit PC tápból szedtem ki, és azokkal sem tud többet, pedig azok elvileg nem lehetnek nagyon kicsi induktivitásuak, mivel tudtommal igen alacsony, 52KHz körül működnek a PC tápok, így a ferritek raktározó képessége is jó kéne legyen, de mégsem jó.
Akkor most hogy is van ez ?
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48
#31249
üzenetére
Szevasz
Nem egészen értem, hogy mondod.
Egy pozitív és egy negatív, 25cm vezetékne megy az erő a tápból a gépbe.
A vezetékek számítógép táp kébelei.
A digi műszer vezetéke mindkét esetben ugyanaz és ugyanúgy van rákötve, csak az említett két helyen.Mindegy, valamitől működik !
Már több órája nyúzok vele egy 45Ah-ás akksit, megszakításokkal.A MAX15004-es táp IC doksiját böngészgetem, valszeg azt építem meg következőnek a másik táphoz szerzett, 40V-20A-es FETtel.
Bár használhatnék hozzá akár IRFZ44N-eset is, az is csak 17mohm és 55A-is bírja.
Üdv.
Új hozzászólás Aktív témák
ekkold- AKCIÓ! Google Pixel 9 Pro 5G 128GB 16GB mobiltelefon garanciával hibátlan működéssel
- Csere-Beszámítás! MSI Gaming X RTX 4060Ti 16GB GDRR6 Videokártya!
- Kimaxolt verzió! - 100 - Lenovo Yoga Pro 9 (16IRP8) - Intel Core i9-13905H, RTX 4070, 1TB SSD, 64GB
- 13-14" Új és használt laptopok , üzletitől a gamerig , kedvező áron. Garanciával !
- Tablet felvásárlás!! Apple iPad, iPad Mini, iPad Air, iPad Pro
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Város: Budapest