Új hozzászólás Aktív témák

  • BlacKSouL
    addikt

    Én egyszer egy morbiert próbáltam megenni, sikertelenül. Épp kint voltam Párizsban, próbálgattam a sajtokat, ez egy egyszerű mezei sajtnak tűnt. Felbontás után nem hittem el, hogy ez tényleg ilyen és ezt megeszik. Egy hétig éreztem az orromban az illatát és nem tudtam lemosni a kezemről sem, pedig meg se kóstoltam, csak kibontottam, aztán N darab szatyorba bebugyolálva ment a kukába. Azóta is ha találkozom vele az Auchanban, érzek némi késztetést, hogy megkóstoljam, hogy mégis milyen íze lehet, de eddig nem mertem.

    Hmm, hát én egyféle Auchanos morbiert már kóstoltam, nem mondom, hogy nem jellegzetes, de szagintenzitásra az én eddigi tapasztalatom alapján ennek apró töredéke :)

    Én anno a trappista-pannónia korlátolt fogyasztói státuszból egy különösen jól eltalált Brie kapcsán szabadultam ki, azóta próbálok végigkóstolni különlegesebb de elérhető fajtákat, és eddig nem volt olyan amit ne tudtam volna elfogyasztani. Van olyan is, amit kifejezetten szeretek, de pár apró falatnál többet nem tudok megenni, nem a szag vagy az íz miatt, hanem egyszerűen annyira tömény, jellegzetes (Castello rúzsos). Ami örök kedvencem egy francia szálloda reggelijénél elfogyasztott Comté miatt annak bármelyik leszállított kommerszebb verziója, de horvátországban a betonkemény báránysajotkat is nagy kedvvel fogyasztjuk.

    Ezeknél a rúzsos, meg érlelősebbeknél nagy örömömre szolgál, mikor a baráti társaságot látom a hányingerrel komolyan küzdeni, pusztán az 5 méteres körzetben levésük által, miközben én nagy átéléssel falatozok belőlük, közben kevés almával vagy némi borocskával is meghintve a bimbókat. ;]

Új hozzászólás Aktív témák